Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

DUNÁNTÚLI (WANIULI w NAPLÓ Baranya megye 16 millió forintos tervkölcsön-jegyzéssel második helyen áll az országban VT. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM ARA 00 FILLÉR SZOMBAT, 1949 OKTOBER 1 Túljegyeztük a tervkölcsönt Rákosi Mátyás a nagybudapesti pártaktíván tartott bessédében bessámolt m magyar és nemxetkosi politika döntő kérdéseiről — Át impertafieiák e kori álolt l«r. Vének tengelyé és álapja a* az árulók - hol, kémekből, Geatl apo-ügynökökből átló banda let; volna, amely ma Ju gosdávia élén éli. Ennek a gyülévétez. bandának let. volna az a feladata, hogy az amerikai imperialisták meg­bízásából faltörő kosként szerepelje* nek a népi demokráciák ellen, —- Rajkók leleplezése végre a maga mezelenségében megvilágította a ju­goszláv árulóik özeteeit. A Rajk- per folyamán nyilvánvalóvá vált, bogy Tito és bandájának árulása nem f'avaly júniusban kezdődött, hogy ennek a bandának tagja) külön éj együttvéve hosszó esztendők óta, mint rendőrspiclik, kémek, besúgók, provokátorok, vagy Ge- stapo-ügynökök dolgoztak. Az te bizonyítást nyert, hogy a rá­juk vonatozó kompromittáló Iratok » Gestapo írált árából az Egyesül- Álla­mok kénnzolgálaiának a kezébe ke rffltek és 1 gy a jugoszláv vezetők ma ugyanúgy végrehajtják az ame. fika! hnperhíi&'ák és kémek ut-sitá­sa), min- ahogy Rajk végrehaj otta a Horihy-remdoreégnek, később ez amerikai és a jugoszláv kémszerve- tefekuek a parinvsait. — Most már tudjuk, bogy a jelen teg) jugoszláv vezetők jelentékeny ré. «ét 1941-ben a Gestapo küldte haza a francia internáló táborokból. Fény derült ezzé! kapcsodban a Jtigoszláv’ szabadsáebarcosiokra te. Most már tudjuk, hogy mint Spanyolországban, a bősök meftelt o't set enked ek az áru­lók. a Rajkók is, hogy Junos^távtában a fasiszták ellen Önfetáldozőan kürdő. mérhetetlen áldozatokat hozó tngosrláv hősök meTtoi-f fytt nvü-'iötr'ek a Titok, I a Rankovlcsok. Katdettek, Gvtla- szolt és a többi rendőrsplcltk, akiknek etrvtk fögondia a szabadság* harc folyamán az volt, hogy a jugo­szláv nép legjobb fialnak, Arszo Jova­novicsnak, Zsujkóvicsnak, Hebrangnak küzdelmét ellensúlyozzák. Most már tudjuk, hogy Titoék saját erősítésükre az angol és amerikai kémek és spiclik egész hadát hívták meg a szabadság- harc idején Jugoszláviába. — Most már tudjuk, hogy Titoék egyik fogondia a felszabadító háború alatt az volt, hogy minői több öntudatos harcos, a jugoszláv nép minél több Igazi fia pusztuljon cl ebben a küzdelemben. Brankov, a budapesti jugoszláv követ­ség volt ügyvivője nemcsak arról rán­totta le a leplet, hogy Titonak a há­— A per rávilágított arra, hogy amíg a népi demokráciákban a régi rend, a reakció nem volt leverve, addig az Imperialisták Tito Jugoszláviá­ját mint stratégiai tartalékot ke­zelték. Ennek a tartaléknak ez időben külön jelentőséget adott az, hogy szocialistá­nak tudta magát kijátszani s mint ilyen, a népi demokráciák országaiban ké­mei, diplomáciája és befolyása révén nagy segítséget tudott nyújtani a mit sem sejtő népi demokráciákkal szem­ben. Amikor azonban a harc eldőlt, a reakciót a népi demokráciák leverték, akkor a jugoszláv árulók amerikai urai a stratégiai tartalékot, Tito bandáját kénytelenek voltak a harc első vonalába dobni. Ránkóvics erről nyűgöd lan azt mond­ta Rájknák, hogy a felszabadulás után. 1945-ben, 46-ban a helyzet olyan Volt, hogy Jugoszlávia nyugodtan ntaradha- tótt a háttérben, kijátszva látszólagos forradalmiságát a Szovjetunió és a többi népi demokratikus országok (elé. Neki — már mint Jugoszláviának — akkor kellemetlen fe'ádatckál a Szov­jetunió ellen és a népi demokráciák el­len nem kellett vállalnia. A reakciós erők veresége után azonban — mint Rankovics mondotta — „a helyzet any­ború alatt gyanús tárgyalásai voltak a németekkel, dé arról is, hogy százával Siette le azokat a szabad­ságharcosokat, akik az amerikai imperialistákkal szemben a Szovjet­unióban látták népük támogatóját. — Most már tudjuk Rajk vallomásá­ból, hogy az egész jugoszláv szocia­lizmus csak látszatra készült, csak en­gedmény volt a dolgozó jugoszláv tö­megek felé és azzal a mellék cella! hoz­ták létre, hogy Titoék Így hatásosab­ban tudják leleplezni az imperialisták tervéit á hépi demokráciákkal és ä Szovjetunióval Szemben. nyira megváltozott, hogy Jugonz’áviá- nak az addigi tarialéksierepét betöltő mivoltát fel keltett adni és magának Jugoszláviának kellett előtérbe lépnie”. Jugoszlávia lett a népi demokra­tikus kormányzati rendszerek meg­döntésére Irányuló harcban a ro- hantcsapat. Nálunk, Magyarországon ez annyit jelentett, hogy Rajk és bandája utasí­tási kapott arra, hogy fegyveres erő­vel állítsák vissza Magyarországon a kapitalizmust. Ebben az utasításban nemcsak äz voll benne, hogy az ország minden reakciós erejére kell támasz­kodni, de a terv végrehajtásához meg­kapták volna az an goi-amerikai zóná­ban összegyűjtött nyílásokat, csend­őröket, horthysta tiszteket, és ami még fontosabb, a jugoszláv árulók fegyve­res haderejét. Ez vofí «ar „Operation X‘4 — Az Ilyen fegyveres orvtámádás kiegészítő része lett volna valami nem­zetközi konfliktus, amelynek lé kellett volttá költi le a Szovjetunió erejét és ugyancsak kiegészítő részei lettek vol­na különböző zavargások, köztük a ka­tolikus reakció mozgósításéi amely a többi néni demokráciák számára meg­-V nehezítette volna, hogy az így rnegtá- j madott Magyarország segítségére sles- ' senék. — Ennek a tervnek a fényétié! értjük nieg többek között, hogy miért tartott és tárt Jugoszlávia gazdasági erejéhez mérten óriási hadsereget. Ez a hadsereg tudvalevőleg időnkint hétszázezer főt számol. Ma már vilá­gos, hogy Tito itt is amerikai gazdái­nak utasítását követte, akik a jugo­szláv katonák vérével hajtották volttá végre tervükét, híven ahhoz a politiká­jukhoz, amely szerint más kezével kel! kikaparni a gesztenyét a tűzből. Ez Voít az „Operation X”, az ame­rikai Imperialisták titkos terve, amelynek minden részlete bizonyít­ja, hogy mohó imperialista rablók és Gestapo-áskolát járt provokáto­rok Tito, Rankovics, Gyű asz kö­zös szerzeménye. A Rajk-bar.da leleplezése fényt vetett ezekre az aljas tervekre és mellékesen fényt veteti arra is, hogy a jugoszláv árulók nem az idén augusztusban ha­tározták el, hogy a görög szabadság­harc megfojtásához segédkezet nyújta­nak, hanem már, amint Rankovics ezt Rajkkal közölte, tavaly kész volt a terv Tito és gö­rög monarchofasiszták együttmű­ködésére. — Fény derült arra is, hogy Mindszenty és társainak demokrá- elaeltenes működése nem volt va­lami elszigetelt jelenség, hanem — Végül fény derült arra is, mi lett volna a következménye, ha az amerikai imperialisták, ha Titoék és Rajkék ter­ve sikerül, Magyarország afféle amerikai gyarmattá vált volna, amelyet Tito és a belgrádi csatorna egyéb sze­mete albérletbe kapott volna meg és amelyet Tito spiclijei, á Rajk Lász­lók, Rob Anionok, Bán Antalok, Pál- fíyk mint helytartók kormányoztak volna. Rákosi elvtárs idézte Rajk és Szőnyi erre vonatkozó vallomásait, amelyek mind arról tanúskodnak, hogy Magyar- országon vérgozös, népellenes, fa­siszta rendszert akartak visszaállttal’,!. Es mit mondott Pálffy? „Teljesen tisz­tában Voltam ázzál, — mohdoifn — hogy Cgy ilyen megindítóit folyamát ném áit meg á félül ón. Tudtam, hogy nincsenek lahgyös középuiak. Vagy- vsgy. Es egy ilyen burzsoá-demókra- tlicus változás a magyar politikában. — íme. ez lett volna az össze­esküvés eredményé. Hii'rzSoá demokratikus köztársasá­got ehtlegettck és véres fasizmus­ra gondoltak. A magyar dolgozó nép 1913. augusz­tusában már áldozata lőtt egyszer hasonló kísérletnek. Akkor is polgá­ri demokráciát ígérték hoki a nyu­gati imperialisták és a bőljér-blcska uralma, Orgovány. Siófok, Horthy és Szálasi Valósultak meg belője. Sohasem felejtem él. araikor 1919. nyarán a magyar Vörös Hadsereg, egy századának (percekig tartó vi­haros éljenzés, a jelenlévők hosszan­tartó lelkes tapssal éltetik Rákosi Mátyást) politikai megbízottja ma- gvardzta katonáinak: ..Ez előtt fa- iárnm volt ft dolgozó nép nyakán, ha most kicsavarhatják a fegyvert szerves része volt az amerikai im- per'aüslák és jugoszláv bérenceik közös iizelmelnek. Rankovics jugoszláv belügyminiszter —i mint Rajk közli — „aláhúzta azt, hogy figyeljen fel arra, hogy már abban as időben, tehát 1948 októberében, amikoc én ve'e beszélgettem, Mindszenty rt’.h» den eddiginél sokkal élesebb, leplezet­lenebb politikai támadást vezet a kor» mány ellen. Rankovics megmondott«, hogy ez hem Mlndszen-tynek á saját feje és meggyőződése alapján történik.' A népi demokratikus Országokban a to­vábbi demokratikus szocialista fejlődés megakadályozására a Vatikán minden erejét is harcba kfeli vetni. Azt is mon­dotta Rankovics, hogy az iskolák ál­la mcisitása körül Mindszenty ki tudott váltani PÓcspelrin egy kis párasztzen- düiést a kormány intézkedéseivel szem­ben. Mindszenty most a különböző nagyhatalmi körök sugallatára és a Va­tikán sugallatára olyan mindenre ei- raínt po'íílkát fog fs'ytetru, hogy ja­nuár vágere, februárra 1949-ben odáig érjenek az események, hogy ne egy, Pocspetri legyen, hanem minden vár­megyében, Városban, járásban, a fal­vakban hasonló zendülések robbanjanak ki a demokratikus központi kormány­zattal szemben.” Ezzel kapcsolatban Rajk rámutatott arra, hogy a reakciós katolikus klérus megmozdulásait Cseh­szlovákiában és Lengyelországban 5 azonnal úgy értékelte, mint az ameri­kaiak állal megrendezett, Mfndszenty- vel párhuzamos akciókat. akár akarjuk, akár nem, visszamegy egészen a Horlhy-fasizmuslg.” Még világosabban beszélt erről Korortdy, a fasiszta csendőrszázados. „En — mon dotta Korondy — az összeesküvés cél jalröl azt tudtam, hogy a terv célj« fegyveres puccs segítségével a kor rhányt eltávolítani, Rákosi, Gerő, Far kas minisztereket őrizetbe venni, ellen, állásuk esetén fizikailag megsemmisv teái őket és a hatalmat átvenni. A ha­talom birtokában a régi burzsoá-kapi- talista rendszert visszaállítani, a földe­ket a régi földbirtokosoknak visszaadni a gyárakat a gyárosoknak, a bankokat a bankároknak, visszahelyezni régi be­osztásukba a volt csendőrség, rendőr­ség, a Horthy-badsereg tisztjeit, tiszt­helyetteseit a minden bizonnyal ez elterr elégedetlenkedő munkásokat pedig —• különösen a nagyobb munkáslakta vi­dékeken, Diósgyőrött, Salgótarjánban, Ózd on — terrorcselekményekkel meg­félemlíteni." á kezünkből, akkor yasjárómot ka­nunk.” És én hozzáMtbtera: Ha Raj- kék, Titoék és amerikai gazdáik ter­ve sikerült Volna, akkor a magyar dolgozó nép nyakára nem egyszerű vasjároni kerítik volna vissza, hanem vasjárom, éles szögekkel kiverve. Ezt ma már felismeri nemcsak a Párt..(te*felismeri a magyar dolgozó nép is és- Hajfc bandájának leleple­zéséből riem a legkisebb haszon, hogy minden magyar hazafi megér­ti: hova vezet az az út, amelyre a nyugati imperialisták szerették volna országúnkat, átél oh hl. Ml is megjegyezzük magunknak az áruló Pálffy szavai): „Nincs langyos középút. Vagy-vagy”. •'Hatalmas zúgó tapsvihar, a jelen-' tevők hosszú perceken át lelkesen' kiáltják: „Éljen Rákosi! Éljen a Párt!”)' A Magyar Népköztársaság dolgozói, üzemek, gyárak, faloak munkásai, öregek és fiatalok mind Budapest felé tekintenek, a dolgozók milliói ülik körül a rádiókészülékeket, hallgatják hangszórón keresztül a közvetítést a Sportcsarnokból, ahoi a Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesti pártbi­zottsága aktíváértckezletén a magyar nép {orrón szeretett vezére és bölcs tanítója, Rákosi Mátyás, a Párt főtitkára szól a magyar munkásosztály élcsapatának vezetőihez, Magyarország egész dolgozó népéhez. Már a kora délutáni órákban megindult a tömeg a Sportcsarnok felé. A budapesti dolgozók legjobbjai, az üzemek is gyárak élenjáró munkása:, « hivatalok legkiválóbb értelmiségi dolgozói, a honvédség és rendőrség leg­jobbjai, a szakszervezetek vezetői, kiváló irók, tudósok, művészek, a Párl és a Magyar Népköztársaság vezetői gg Cdtek össze a hatalmas teremben. Az emelvény felett Lenin, Sztálin és Rákosi arcképei uörÖJ és nemzetiszinű zászlók erdejével övezve. A Sportcsarnokban talán még soha nem volt olyan viharos ünneplés, mint amikor Rákosi eivtárs az emelvényre lépett. Sztálin, Rákosi Mátyás és a Párt ütemes éltetése és zúgó taps közben foglalták el helyüket az elnökségben Szakosíts Árpád, Gerő Ernő, Kádár János, Farkas Mihály, Marosán György, Olt Károly, Révai József, Kállai Gyula, Kossá Ist­ván, Vas Zoltán, Bebrits Lajos, Rónai Sándor, Ratkó Anna, Zsofinyecz Mi­hály, Riet István miniszterek, Nógrádi Sándor altábornagy, Drahos Lajos « országgyűlés elnöke, Horváth Márton, a Szabad Nép felelős szerkesztője. A taps és éljenzés egyre fokozódik, amikor Rákosi Mátyás megkezdi beszédét. Tisztel* Pártak’.fva! — összehív uk Nagybotja pest veze­tőit. hogy megtárgyaljuk «"ele Rajk és kémbandá jártak feteaátnnWsAvri kapcsolatban a tanulságokat és azokat * eendőket, amelyek a legközelebbi időből Pártunk és a dolgozó magyar step élő t állanak. — Rajk kémbandájának leleplezése már teljes telem őségében áií előt­tünk. Sikerült lelepleznünk az ellenség veszedelmes ötödik hadoszlopát, amely beszivárgói soraink közé és o Párton, s népi demokrácián ty&üi ke. szült -ttokban arra, hogy minden vív. mányiunkat megsemmisítse. A leleple­zéssel kapcsolatosan fény derült az amerikai imperialisták sir» égiai ’ér­véré, amely nem kevesebbet tűzö l ki célúi, mint, hogy új világháború bevezetéseképpen az összes népi de ni&kráciákat kiszakítsa a Szovje:unió veze te békefron'ból és az imperialis. *ík ;óborába vigye áit. — Tgy esztendő 643 arra lettünk fi­gyelmesek, hogy az amerikai imperia­listák nagyon magabiztos hangon beszéltek valami „Operation X” nevű ’érvről, amelynek egyik fontos része abban álk, hogy benyomulnak a népi demokráciák vezető pártjaiba. Ugyan­ekkor hallottunk úgynevezett mély- értelmű fejtege'.ésckct arról, hogy az elmúl ké-. világháború tapasztalatai alapján helytelen volna az imperialis. ták részéről továbbra is háborúra ven. rri az irányt, azaz olyan háborúra, amely egyszerre az egész Szovjetunió vezette békeírom megsemmisítésé’ tűzi ki célul. E belye.t ezek az im­perialista hangok bizonyos korlátol*, körülhatárol: célok érdekében folytó tandó háborúra akartak, irányt venni. Most már megértjük, hogy Ilyen korlátolt és körülhatárolt cél lelt volna a népi demokr áciák leszá­llítása a Szovjetunió oldaláról. És az is világos számunkra, hogy az a „hidegháború”, az a fokozódó kard- csörtctés, amelynek a berlini légi híd csak egy része voí, hozzátartozott a terv előkészít «.éhez. Tito és banctájániffik tsgjaT évelt ófa mini keisteltj hesógók, Geslapo-iigynökok dolgozlak Sfagyapöpszágot albérletbe kiadott gyarmattá akarták tenni Tito Jugoszláviája stratégiai tartalékból rolmmesapatfá vált S'íegjessyeyKÜk ^ - J*nló Pálffy szavait

Next

/
Oldalképek
Tartalom