Dunántúli Napló, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

•a í§49 OKTÓBER 1 N H P I O Népi demokráciánk ggerisiee Pártunk De > kel) vonnunk egyéb tanulsá­gokat is, elsősorban a mumkásosz ááy, a dolgozó nép Párjának jelen őségé, rcl. Most Rajik vajlomásaiból meg­tudjuk, hogy a jugoszláv árulók nem ezért vizezték lei a Pár ot, nem az,éri olvasztó iák bele a Népiromba és •tolták a pártot fél-illegalitásba, a hát­térbe, mert nem voltak fez .álban a szerepével, hanem ellenkezőleg, men igenis fez iáiban voltak vele. Nekünk most as ellenség tettein keresztül keU újra megtanulnunk, hogy nép! demokráciánk, szocia­lista építésünk gerince Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja. erővel zúg fel a kiállás.: Éjjen e Pár.! hogy mmél erősebb ez a Párt, annál ei ösebb, egéeíségtéebb a népi demo­krácia, — Meg keU tanulnunk ennek a per­nek a fényénél, hogy szorosabbra kall venni Pártunk­ban a fegyelmet, a ludast, .az elméleti színvonala* emelni kell, és hogv amit ezen a téren eddig ‘et­tünk, az nem elegendő. Nem szabad tűrnünk a jövőben sem a termelés terén semmiféle pongyolaságot, tózd. ságot, liberalizál u&t és nem szabad megengedni, bogy a világnézeti fron, ion a legkisebb rés, vagy repedés is legyen. HaSátoasv váhards lelkesedés., elemi r^íem. tűrjük « Seil4Ílsii*ei*eti ícfrorl» — Ezekre a lazaságokra vona ko- zólag éppen az utóbbi hetekben kap­junk újabb szemléltető példái a sza­bad vall ások tolásai kapcsosa ban. Ml tar'o tűk magunkat ahhoz az elvünk. bőé, hogy est a kérdést maguk a szülök minden befolyástól men esen, szabadon oldják meg. És mi le i az eredmény? A katolikus püspöki kar ah&lyetí, hogy ké- kézzel kapó'; vo'- ua ezen és maga is hasonlóképpel sejkedet; volna, nem tudóit okosabbat tenni, mint­hogy kiadóst egy harcias körle­velet, megspékelve M i n ds zen t y - idéz e - e k kok átlátszó célzásokkal a póc&pe rí ese - \g és egyben mozgósította minden erejét. A híveket lerohanták a papo,; és az apácák. Elkezdődő't a nyomé--, fetiyege és minden formája. Újra ar toriánt, hogy engedékenységünk és megegyezési készségünk gyengeségé­nek tekintő' ték. Ez odáig ment,' .bog? egyes iskoláikban ma, á demokrácia ötödik érvében üldözik azokat a gyér. mekeke', akik nem járnak há tanra é, eddig 14 pedagógust kellett rö­vid úto.n kivágni az Iskolából, mert ilyen üldözésben resztvettek. Világos, hogy ezen a téren hi kívül hagy.tík, hogy a reakció vissza, ól a lehetőségekkel. . Ezt a hibát most gyorsan jóvá kell tenni azzal, fiogy Válixjzla- tunk eddigi módszereinken. Most Rajk vaSc-mása) és Rankovlcs közlései alapján látjuk, hogy az ed. tílg-i módszerek nem vezettek ered­ményié. A magyar dolgozók és benne a magyar ka olikus demokraták is megér hogy maguk alatt vágják a fát, ha egyik kezükkel lerombolják azt, arrv.i a másikkal épr.enck, hogy rum tűrhe 5, hogy gytrmekeiket az iskofiáiban a demokrácia külföldről mozgatóit e'lenségei neveljék. Meg­értjük, hogy ezen a helyzeten változ- a ni kell és megérti a Párt is, amely neje, min. mindenütt, ezsn a téren is éten keli j'rrtla. — Mi természetesen v.áli'ozaikí;ul a vallásszabadság alapján állunk, de éppen azért nem tűrjük aast a lelkiismereti terrort, amelyet újra tapasztalnunk kell. Gondoskodni fogunk róla, hogy Páriáink és rajta keresztül a magyar dolgozó nép ebben a kér­désben helyesen foglaljon állást. (Lelkes -aps). Ezt a rést ie, amely eddig szellemi frontunkon -álongott, elvtársiéi, (Nagy taps és éljenzés) aki azaai, hogy a jugoszláv árulókról kíméletle­nül lerántotta a leplet s biztos kézzel mutatott rá a tennivalókra, bennünket is a helyes útra vitt. — Nem véletlen, hogy a Tájékoz­tató Iroda határozatának nyilvános­ságra hozatala után őt héttel Bajkot leváltottuk a belügyminisztériumból. Egy szóval, ha kezdetben nem is voltunk elég éberek, azután igyokeztünk ala­pos munkát v égesd. — A választások május 15-én vol­tak. Az összeesküvők letarótstatása május 16-án kezdődött. A munka, amit, ezzel kapcsolatban Államvé­delmi Hatóságunk (lelkes taps) Péter Gábor eivtárssal az élén végzett (taps) nem volt rossz, sikerült fel­derítenünk az ellenség szervezeté­nek jelentékeny részét. Sikerült rA világítani aljas magyar és nemzet­közi terveikre és ráirányítani a ma­gyar és nemzetközi dolgozók figyel­mét az amerikai imperialisták és ju­goszláv kémeik üzelmeire. Legyen éber az égés* doügoió nép — .sum az a íciaaarnnx. nogy tanuljunk a saját kárunkból, ha már a közmondás okos emberének példájára nem tanultunk más kárá­ból. Tanuljuk elsősorban az éberség gyakorlását és tanuljuk meg, hogy Tegyen éber az egész dolgozó nép. Legyen éber pártunk minden szerve­zőn;, minden funkcionáriusa, minden tagja és ezen túlmenőén az éberség nemcsak a Politikai Bizottság, a Pártvezetőség, a Központi Ellenőrző Bizottság, vagy az államvédelmi hatóságok ügye, hanem egész Pártunké. Figyeljen fe! á legkisebb ellenséges hangra vagy tettre. A hibák mögött keresse és találja meg az ellenség kezét. Az éberséggel kapcsolatban tudni kell, hogy milyen réseken át tud behatolni hozzánk az ellenség, milyen módszerekkel altatja el éber­ségünket. Az önelégültség, amely nem akarja a hibát észrevenni, a személyi kultusz, a türelmetlenség a figyelmeztető szóval és kritikával szemben, az önkritika hiánya mind az éberség eltompuiását eredménye­zi és nem lehet eléggé éber az, akinek nincsen meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége, mert nem veszi észre, ha az ellen­ség a nacionalizmus, faji gőg, sovi­nizmus, antiszemitizmus fegyveré használja, ha az ellenség a dolgozó kát 'úgy befolyásolja, hogy a rég reakciós világból bennük maradt szocialista ellenes ösztönökre, aí egyéni haszonlesésre, önzésre, ké- nvelemro apellál. A dolgozók a* ár«5á§ra löbblepiaeléssel fotelnek hát kövei.ütik el, arn&ocr figyelmen most fokozatosén be fogjuk tömni.­Fofc0711 i kel sí éberséget — Legfontosabb tanulság azonban .vámunkra, hogy fokozni!kell az éber­séget az ellenséggel szemben. Meg kell vallanunk őszintén, hogy ezen a téren Bajit árulóbandájával szemben mi ma­gunk, a Párt vezetői is hibáztunk, általánosságban beszéltünk éberségről, «Je ugyanakkor magabiztosak voltunk, rpegnyugtattak bennünket politikai és gazdasági sikereink. Amellett nem egy­szer elnézik voltunk Rajk és társai pártszerűtlenségével és hibáival szem­ben. Ezekben nem az ellenség kezét gyanítottuk, hanem az illetők tapasz­talatlanságát, járatlanságát, művelet- lenségét. Túlságosan türelmesek vol­tunk velük szemben, mert nem gyanít­va, hogy árulókkal voltunk, meg akar­tuk nevelni őket, módot akartunk ne­kik adni arra, hogy hibáikat kijavít­sák. — Amellett a Rajk-ügy leleplezé­séig ilyen esetünk még nem volt és elképzelhetik az elvtársak, hogy ma- ;unk is meg voltunk döbbenve az al- asság és árulás e feneketlen mértéké­ül. Nem volt gyakorlatunk az ilyen igyek felgöngyölítésében és tudtuk, logy nem lehet könnyelműen hozzá ógni. Nem is volt könnyű a felgön- lyölités ki-dolgozása és megvallom, sok álmatlan éjsza­kámba került, amíg a végrehaj-. t«ís terve alakot ö tött. (Hatalmas A R»Íi«hBsida {jtor-t és ItcinpnySiPn'i ?<‘5vy/'»m?í|íj»írs ■— De amint felismertük Rajkék ban­dájának árulását, az ügy körvonalait, jelentőségét, nemzetközi összefüggéséi, akkor megszűnt a türolmesség, a tépe- fődés és akkor azzal a gyorsasággal, kemény és vas-következe'ességgel nyal­tunk hozzá, amely Pártnak döntő akcióit JoTemri és amit joggal tanult meg félni az utolsó öt esztendő folyamán az ellenség. (Lelkes tape.) — Mindjárt hozzátehetem: Persze azelőtt sem haboztunk. Amikor Rajkot tavaly augusztus első napjaiban eltá­volítottak a belügyminisztériumból, ez nem valami véletlenség volt, mint vá­ratlanul elsült puska lövése, hanem hosszú hónapok érlelték meg. A had­sereget sem véletlenül vettük kézbe tavaly szeptemberben. (A megjelentek ütemesen éltetik Farkas Mihályt.) — Mi nem tudtuk akkor azt, amit kai utasításra indított veszett harcot demokráciáink ellen, de Minds zen ty magatartásából és egy sor egyéb jel bői is megértettük, hogy gyorsabban és keményebben .kell cselekednünk. Terveinket úgy váliozlattuk meg, hegy a 'ennivalókat, amelyeket 1950 végéig akar unk elvégezni, jó félévvel előbbre hoztuk. Mindszcntyt ártalmatlanná tettük. Az év elején végrehajtottuk a párttisztí- tást, kiszórtuk a hozzánk befurako­dott idegen elemek jelentékeny részét Szorosabbra fogtuk a munkásság és parasztság szövetségét. Ezzel kapcso­latban a honvédségben, a rendőrség­ben, az államgépezetben a demokrá­ciához hű munkásokat és parasztokat helyeztünk el és végül megtartottuk a választásokat. — Rajk és bűntársai elpanaszolták, hogy mindenhOigy minde-n egyes intéz­kedésünk helyes volt népi demokrá- ciánk megerősítését szolgálta és egy- egy csapást jelentett az amerikai im­perialisták, Titóék és magyar béeen­bktófcer elején Rankovlcs magyará­zott Rajknak, hogy Mindszenty ameri- ceik titkos terveire. SííStcln hálával emiélífznnk kiu*jí e}v" ár«s*n| *— Éberségünk felfokozásában feübersülheteélen szolgálatot Je­lentett a Kommunista Pár’ok Tá­jékoztató Irodájának tavalyi Jú­niusi halározata. 5z a határozat felrázott bennünket Sne!égült.»égünk!>ől és megnyugvásunk­ul! és rákényszerltctt bennünket arra. hogy szakítsunk azzal a munkamód­szerrel, amely egyik napról a másikra dolgozott és elvesztette szem előtt a szocializmus építésének széles perspek­tíváit. Különösen a szocializmus ép! lését a falun és — Nemcsak poíiikai téren legyen éber a kominutnisíh, hanem a termelés frontján is, Értse meg, hegy a hanyag, ro&s> munka, a több selejt, .az aoyagpoe&é- kolá®, a géptörés, a rossz minőség, . normalázítís, bérosarVs, OTI cseiás. nemcsak gazdaságilag ár: a é-tnokrá- ciának, a dolgozó népinek, hanem p>- iibkai; jeleni &ég© is van. Mindez po. Htikai akció is, amelyre ugyanúgy tel kell figyedni és amelyet ugyanúgy ki ■ke!! vizsgálni, mint' a suttogó propa- gardát, a szabotáláisi, vagy a kémke­dést és fel kell figyeénd nemcsak ar­ra, aki ilyesmi: elkövet, hanem arra is aki tárnoga ja, vagy elnézi. — A magyar dolgozó nép politikai érettségének Jiiztató. jeíe, .hogy ezt az ós'saeíüggést a Rajk .per nyomán azonnal fel is ismerte. Száz és száiz ütemből, műhelyből kaptuk az; a ha- á-ozatoí, hogv Rajkék Árulására többtermeléssd és jobb munkával felelnek. (Taps.) Ez; üzenik a gyárak, ezt fee- ni a falu, amely a maga részéről z termés jó beadásával, a vetés jó el­végzésével fele] az árulóknak. — Amikor örömmel állepítha-juV meg, hogy a Rajk banda ügye felírás, ta és éberebbé tette a magyar dolgozó népet, ugyanakkor mindjárt meg kél mondanunk, hogy hiba volt azt hinni, hogy Rajkék leleplezésével már teljesen felszá­moltuk és gyökeréig eltávolítottuk az ellenség szervezeteit. Ma már tudjuk, hogy az ellenség kém-, hálózatát évtizedekig épitet.e ki. Nem va1ószíuíí, hogy amit ők annyi esz. ‘.endőa át felépítenek, ml néhány bő. nap aüa.t fel tudjuk kutatni. — Ha éberek leszünk, el fogjuk pusztítani az imperialisták kémes: i-y A Rajk ügy felszámolása olyan ta­pasztalatokig!: gazdagított bennünket, amelyekkel eddig nem rendűik ez. űnk Ér eltebbé, magabiztos abbá tette az egész Pártot, az egész magyar de. mojcráciá'1. Végeredményben ez eMecu ség kezded sikerest visszájáira íordi. o tUk és egy veszélyes csatát győzelmesen vívtunk meg. Hosszú, percekig tartó lelkes fijemésí É’jen Rákosii Éljen a Párti A Rajk-ügv tanulságait nemcsak mi von- uk le, do az egész világ mun. kásmozgalma. Az ösezeeeküvök lelep, iezésének fényében kiderült, hogy as amerikai imperialisták és jugoszláv bérenceik az összes népi demokrá­ciákban a mienkhez hasonló aljas ter­veket szőttek, Rajk, Pálffy, Braakov, rés ziel esen leleplezték ezek©; a ter­veket. Leleplezték benne a katolikus reakció és a Vatikán külön szere-. ■ péL amelyek Magyarországon kívül Cseb- sz’ováikiában és Le-n-gyelor&Mgban ját. «zódi'.ak a demokrácia megdöntésére. Kiderült a per folyamán, hogy az ősz. S7.es nagy kon%rri.unis a pórokban <i jugoszláv árulók segiteégéve1 rom. boló tevékenység folyik. .V JragosjEtáv dftlgozo nép sjBOveíségesiisik m».Fasl — A .'égnagyobb tanulságot a soka szenvedett és most is szenvedő jugo­szláv dolgozó nép, elsősorban a jugo­szláv kommunisták és patrióták, mcsl láthatják lemeztelenítve és leleplezve eddigi 'vezetőikét. Betekintést nyerheí- (ek: Tito úgynevezett „lángeszű tervé­be", amelyet saját munkás népe be­csapására dolgozott ki. Ez a felismerés segíteni fogja a jugoszláv kornmunisíá- kát, az egész jugoszláv dolgozó né­pet abban, hogy jelenlegi szörnyű helyzetükből megkeressék és megtalálják a ki­vezető utat. külön hálával kell megeim'ékez nünk nagy tanítónkról. Szidna Mi. tudjuk, hogy nem olyan könnyű ezt a felismerést rövid idő alatt elsajátíta­ni és levonni belőle a megfelelő követ­keztetéseket. Mi tudjuk, hogy az a banda, amely. Jugoszláviában ma a ha­talmat bitorolja, minden hájjal meg­kent;'mindenre elszánt csalókból, pro­vokátorokból, spiclikből áll, akik — mint Brankov cinikusan bevallotta — sokat tanultak a Gestapotól. Ez a ban­da nagy tökélyre vitte annak tudomá­nyát, hogyan kell a dolgozó n(fp sze­mébe port. hinteni, hogyan kell meg­zavarni a tisztánlátását. — Most, amikor lelepleztük őket, amikor a Rajk-perben mintegy fény­szóróval világítottuk meg minden al­jasságukat cs árulásukat, igyekeznek a jugoszláv nép háía- mögé bújni, soviniszta, nacionalista frázisokkal azt a benyomást akarják kelteni, hogy nem őkét, az idegen imperialisták kémeit és spiclijeit támadjuk, hanem a jugoszláv népet és a jűgoszlávok hősi szabad­ságharcát. Nekünk nein nehéz ezt a niamő- ve, t lejeplesn-ünk. Mi, mini szomszéd nép, nagyon jól ismerjük a hősi, szor­galmas, hazáját szerető, szabadságát szerető jugoszláv dolgozó népet. (Hosz- szantartó lelkes taps). Ez a dolgozó nép a ml szövetsé­gesünk marad Tlio és bandájának minden árulása ellenére. Mi ^ változatlanul nagyraheesül jük azt a szabadságharcot, amelyet Jugoszlávia népei Hitler és Mussolini hordái ellen vívtak. Tudjuk, hogy a jugoszláv dol­gozó nép zöme ma is a béke(óborra', a szocializmust épiiö nagy Szovjet un ió- ,va!, a népi demokráciákkal, a kínál éfc a görög szabadságharcosokkal érez. (Percekig tartó tomboló tapsvihar, az aktíva résztvevői felállva ünnepelik Sztálint). E miatt Tiioék kénytelenek voltak bonyolult és -körülményes meg­tévesztő taktikát, ahogyan Rankovics mondotta* „lángeszű tervet” kidolgozni arra, hogy a jugoszláv népet becsap- jáék cs e mélyen gyökerező érzelme­ket mdg változtassák. — Mi megértjük a jugoszláv haza­fiak, a jugoszláv kommunisták meg' döbbenéisét is, amikor rájönnek ar­ra, hogy vezetőik jelentékeny résre Titoval az élen, régi imperialista ügynökök vagy rendőrspicíik, aki Konstantinápolyi ól francia táborokig, Európa és az Egyesült Államok min­den kémszervezetÓDck a kezén meg­fordult Mi is meg voltunk döbbenve, »mikor rájöttünk, hogy Rajk IS éves, úgynevezett „munkásmozgalmi múlt­ja" a spanyol szabadságharcok „hő­se" a mozgalombaiépésének első nap­jától kezdve rcndőrsp’.cíi v-olt. (Fd kiáltások: Pfuj! Kötetet neki!}. De it jugoszláv kommunisták ve­lünk együtt ezt is tudják, hogy a munkásmozgalom történet« nem egy spiclit és provokátort mtsltel fel. Rákosi elvfárs ezután példákat ■sorolt fel erre a nemzetköri munkás mozgalomból a Bolsevik Pátd törté­netéből. Tito iíezélic^ is jugoszláv manliásmoi^alons legjobbjainak vére tápéul — 1941-ben a francia iniernáíótá- borokbót a Gestapo 150 olyan ügy­nököt és kémet küldött Jugoszláviába, akiknek zöme ina ott nyüzsög, mint miniszter, tábornok, követ és a jelen légi jugoszláv vezetők soraiban. Gon­doljanak arra, hogy a per folyamán kiderült, hogy nemcsak Mrazovics, a mo-stani moszkvai kővet, Latiaovics a svájci követ, Cicmil a londoni kő vet, Rob Anton a magyar—juge-szíá vök vezetésére kütáött képviselő és sokan mások voltak kémek, hanem Tito, Rönkovies, Gyilasz és 3 töb­biek elten is ez adatok egész so­ra meiüít Set. amelyek kéfségfs- íenné (eszik, hogy az imperio- listáknufr ugyanolyan, vagy ha­sonló ügynökeik, mint nálunk Rajk volt. — Számunkra nem két.-cge-s, hogy amint Rajk bandájának közéhez^ a m-igyar munkásmozgalom legjobbjai­nak vére tapad, ugyanúgy áíí ez Jugoszláviában TitoVáf és bandája val. Az a jugoszláv munkás, a jugo­szláv kommunista, aki most Tiioék fondorlataitól megtévesztve. ^ meg­zavarodva áíí az eseményekkel szem­ben, aki nem látja tisztán a helyze te!, nézzen körül világban és meg­lepetéssel fog rádöbbenni arra, hogy ma Tito bandájának az uralma alatt csak úgy, mint fiz esztendő­vel ezelőtt Pál régenshercegséga idején az egész jugoszláv <((am- liaí dom « kommunisták, n *-/0. ciafizmost építő országok és első­sorban a Szovjetunió c{;<.n fJo{. gozik. „ Hasonlítsak össze a jugosrí4v dolgozo nép helyzetet fl népi demo­Icráciáik szociafizmust építő dolgozói­nak gazdasági helyzetével ós így könnyebben fogják megérteni, hogy hova vitték őket áruló vezetőik. Nézzék meg, el Bel­hogyan terpeszkednek grádbnn, Zágrábban a a3gy ame­rikai tőkés cégek képviselői vagy a némel fa.si‘zfa specjaíisfak és akkor meg fogják érteni, hogy mi­ről van szó. Meg fogják érteni, hogy a jugoszláv nép nyakán most azok ülnek, akik mint hiénák és dög­keselyűk táplálkoztak ós táplálkoz­nak a szabadságharcosok, a dolgozó nép véréből és húsából. Meg fogják érteni és nem engedik meg, hogy hazaszeretetük, Vagy szocialista hitük megtévesztésével az ellenség szekere olé fogják őket. A. i«ép wzé< zúzza ezt » jámraoí is f 4 1 — Számunkra nem kétséges, hogy ez a jugoszláv nép, amely a második világháború alatt bátran felvette a harcot a két fasiszta nagyhatalom terrorjával és véres elnyomásával, széf fvgja zúzni azt a jármot, araeíyel most az. amerikai impe- ríaíisfnk érdekében Tito és ban­dája raklak a nyakukba. Mi tudjuk, hogy egyre erősebb és egyre nyíltabb a dolgozó nép ellen­állása Titóék janicsár-diktalűrá!ávaf, rendőrt error járat szemben és hogy ezt az ellenállást fűti az a tudat, hogy mögöttük áll, hogy velük élez 37, ed ész KiIadA «»«jjsriíiég, «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom