Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-04 / 205. szám

6 U Ä P S. O 1949 SZEPTEMBR 4 TÁNCOLNAK 4 fial lányai A tankötelesek beiskoéú&úsa alapvető állampolgári kötelesség üsté' nyolc óra leié 'jár az idő. Az iskola utcára néző ablakain csak a. lámpák fénye csillan meg, külön­ben sötéten, csukva áll mind. Ma gúnyos csendjükbe csak a földszinti tornateremből szűrődő villanyfény és lábdobogás, zene zavar bele. Ott pró­bál most a pécsi vasutas-postás tánccsoport. Tizennégy lány és ti­zenhat fiú lába alatt hajlik, zuhog a padozat, hegedű, klarinét, furulyák szólnak, valaki túlkiabálva ezt a nsibongást, vezényel közben ... Keszthelyi Lajos vasúti fogalma zót kérjük meg, beszéljen a tánc- egv fittesről, amelyet az ország leg­jobbjai között tartanak számon. — tElsősorbnn, kiiibífl áll a tánccsoport V — Vasutasokból, azok között is a pályamunkásókból válogattuk ki a javát. De ebbe a tánesoportba olvad tak be a postások láncosai is és a diákszövetség néhány tagja. Büszkék vagyunk rá, HCgy hét táncoktató van * csoportban. — Ezek szerint önáiló ötletekkel Is bővítik az új táucszámokáté — De mennyire. Öten-katan ősz szettlnek. és teljesen maguk á'litják össze a számot. Most éppen két újabb kompozíció készül. — Az egyik egy kalotaszegi, a má­sik egy orosz kompozíció. Bokát ta­núltunk a napokban itt szerepelt honvéd művészegyüttestől. Pompá­san táncolnak! De minden olyan fii met is megnézünk, ahol például a szovjet művészek népi táncait, illetve a különböző népi tánccsoportok szá­mait láthatjuk.' S mivel mindig igyekszünk valami újat kapcsolni ,a régi táncszámokhoz, mindig érde­kes minden próba. Tessék körül­nézni, milyen élvezettel csinálják. Yalóhan. Mikit ha réten fntUosó, hajladozó gyermekek lennének, olyan játékos kedvvel próbálnak mind, A i lányok égőpirosra gyűlt arca ragyog a tánc szédületében, a fiuk haja ar­cukba hull, de valami ősi hév üt ki mindegyiken, féktelenek és villám­gyorsak. Két táncost is magunkhoz hívunk. Egy lányt, ogy fiút. Biháesi Katalin MÁV pályamun­kád. Egészen fiatal, barna, kékszemü, élénk kislány. Megkérdezzük, mit táncol legszívesebben. Nem tud vá­laszolni. Nem megUletődésböl, hanem minden táncot szeret. És nagyon szeret táncolni! Később azért mégis megemlít egyet, a* nagyon érdekes. „Romániának“ hívják. Halász András is pályamunkáé. Tizenhét éves, de már négy óve tán­col. Mesélik róla, hogy egész nap cementet hord a vállán s néha haza sem megy, egyenesen próbára fut és olyan frissen táncol, mintha egész nap pihent volna. Megkérdezzük tőle, mi volt. eddig a legnagyobb si­kerük. Nem tud válaszolni rá. Na­gyon sokszor történt, hogy alig en­gedték le a színpadról őket. Májéi iámét a fAncrsoportrál, illetve a vasutas kuitúrgárdáról be­szélgetünk. Megtudjuk, hogy szinte minden vasárnap valamelyik vasúti gócponton szerepel a tánccsoport, legtöbbször pártnapokon. Kétheten­ként ideológiai előadásokat tarta nak a csoport tagjai részére. Leg­többjük a, marxista-leninista kört is elvégezte. Sikerről is sokat beszél­hetnek. Az országos vasutas kultúr- versenyen fölényes győzőimet, arat­tak. Zenekaruk is' megnyerte az 1949-os vasutas versenyt, annak ellenére, hogy a zenekar tagjai az utazószemélyzetbö! állanak. Minden próba és verseny áldozatot jelent számukra., mert a kilóméterpénzek elvesztésével jár. És mégis olyan odaadással dolgoznak, aminek ered­ménye az említett győzelem is. Jelenleg a fíítőházi Munkás Szín­játszó Kör három egvfelvonásost ta­nul be. amelyet a vasutas szakszer­vezeti kultúrestek egyikén fognak előadni. Ezek az e*tek különben minden két-három hétben megis­métlődnek. Szombaton például egy nőgy ülésen szerepelnek, ahol a Vasutas Családvédelmi Egyesület összeolvad az MNDSZ-szel. Irodalmi kőre is ran a szak­szervezetnek. Egyelőre még saját kö­rükben művelhetik az. írás mester­ségét, de. mint halljuk, már kapcso­latokat keresnek a Batsányi János Irodalmi Társasággal és intenzivebb működést kívánnak folytatni. Bála széken is él öt' Írogató dolgozó. Br> kát beszélgetünk még problémákról —"!v*k megoldásra várnak, Keszthe­lyi La.juá megemlíti, hogy nagy nehézséget okoz még a külákok vi­selkedése, akik a tánccsoport részére kikölcsönzött parasztruhákért cgy- cgy alkalommal 20-20 forintot köve­tőinek. Ez igen megnehezíti ' a sze­repléseket. Befejezzük a beszélgetést. ..Elvesztettem a zsebkendőmet, megvert anyám érte...“ — játsza a négytagú zenekar. Középen néhány lány táncol még körben, körű üttök fiúk forognak. Leng a lányok szok­nyája, mint virág a szélben és szőke, barna hajak hullámai csapódnák a (elporzott, fénylő levegőben. Előttem színes, kacagó forgatagban táncol­nak a nép, lányai, fiai. Munkás és. értelmiség forog összefogózva, gond­talanul! ltogv még a néző is kábul belé. (K) Az- új alkotmány a művelődéshez való jogot az alapvető állampolgári jogok közé sorolja. Alkotmányunk ezen intézkedésének különös jelentő­séget ad a szeptember 5—8-ra kitű­zött általános iskolai pótbeiralás. Az a seülő, aki júniusban valamilyen okból nem írathatta be gyermekét, most- eleget tehet szülői és állampol­gári kötelességének. Minden állam­polgár kötelessége, hogy eleven tar­talmat adjon az alkotmányban szen­tesített művelődési jogának és tel­jes sikerre vigye, a pótbeiratások ügyét. Népi demokráciánk elvárja a tömeg szervezet éktől, a szülői munka­közösségektől, az úttörőszervezettől, a vrzgyár népi ifjúság szervezeteitől, a szakszervezetektől, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségétől cs egyé­nileg a dolgozóktól is, hogy a pótbe­iralás teljes sikeréért lelkiismeretesen működjék közre. Hívják fel az ingadozó szülőket a Első adás (nyári magyar idő) 18.00— 18,30 a 19.78, a 30.74 és a 25.08 mé­teres hullámhosszon. Tartalma: 1. Moszkvai lapok szemléje. 2. Híradás. A második adás ideje, 20.00—20.30, a 25.08, a 30.80 és az ülő méteres hul­lámhosszon. Tarialma: 1. Híradás, 2. Riport, beszélgetés, karcolat, kommen­tár vagy szemle az „Élet a Szovjet­unióban” tárgykörből. 3. Nemzetközi tárgyú cikk vagy kommentár. Ezenkí­vül á második adásban hétfőn kom­mentár: A népi demokrácia országai­ban. Kedden szemle: „Szakszervezeti élet a Szovjetunióban”. Szerdán beszél­getés: „Ha’ádó erők a békéért vívott Ismeretes, hogy a cenlenáris Pe- töfi-szobor pályázat Zsűrije Borsos Miklós budapesti szobrászművész tervét fogadta el és Pécs városa azonnal megbízta a két és félméte­res bronzszobor elkészítésével. Mivel a talpazat építését hama­rosan meg kell kezdeni, hogy a no­vember 28-án tartandó ünnepélyes leleplezésre minden részletmunka befejeződjék, Borsos Miklós pénte­ken éjjel Pécsre érkezett, hogy a szobor pontos helyét kijelölje. Ezzel kapcsolatban felkerestük a jeles fiatal művészt; hogy felvilágo- | sit ásókat kapjunk a szoborra s an­nak elhelyezésére vonatkozólag. —- Különös mondanivalóim nin­csenek, — kezdte Borsos Miklós — hiszen a szobrász mondanivalóit a szobor mondja el. De azért annyit elárulhatok, hogy a szobor a szak­értők szerint is sokban különbözik az eddigi Pelőfi-portréktól, mivel a nemzeti romantikus hős helyett a tankötelezettség elemi kötelességé­nek teljesítésére. A népi demokrácia iskolapolitikája lehetővé teszi töb­bek között az ingyen tankönyvekkel, a tanulmányi segélyekkel, a szegé­nyebb szülő számára is, hogy gyer­mekét taníthassa. Be kell vinni a köztudalba, hogy nem elég, ha a tankötelesek kivétel nélkül beirat­koznak, rendkívül fontos az is, hogy a tanév kezdetétől minden nap rend­szeresen látogassák az iskolát, mert csak így alapozhatják meg ismere­teiket és ezzel jövő szerepüket az ■ új magyar szocialista társadalomban. Az iskolai év tanévnyitó ünnepé­lyeit az általános iskolákban és gimnáziumokban a varosokban szep­tember 10-én, délután 5 órakor, <t községekben és falvakban szeptem­ber 11-én, délután 3 órakor tartják. A tarútás szeptember 12-én, két főn je Vremja című folyóirat anyagából. Pénteken riport vagy „Szovjet sztalia- novistákkal beszélgetés: „Átadják ta­pasztalatukat a magyar munkásoknak”. Szombaton beszélgetés: „A Szovjet­unió a szocializmus országa”. Vasár­nap 14 órakor a 19.78 és a 25.08 mé­teren koncert szovjet szerzők, orosz és nyugaieurópai klasszikusok müvei­ből, szovjet művészek előadásában. 18 órakor a 19.78, 25.08 és 30.74 méteren szépirodalmi műsor (Montázsok és sze­melvények szovjet írók és orosz klasz- szikusok legkiválóbb műveiből). 20 óra­kor a 25.08, a 30.80 és az 1115 méter ren Drajasev nemzetközi tárgyú hír- magyarázata. fiatal, zseniális keltő és forradal­már alakját igyekszik visszaadni. — /Milyen stádiumban van most a szobor? — A gipszforma már megvan­Most fogjuk bronzba önteni. A tal­pazata pilisbor os jenői kő. Három méter magas lesz. Elvetettük az új, kiprúbálatlan anyagokkal való kí­sérletezést. Szombaton délelőtt aztán Porién?- ssky Jenő tanácsnok és dr. Bajcsa Aridrás aljegyző kíséretében a Mór- kollégium előtti 48-as téren kijelöl­ték a szobor helyét. A talpazattal együtt közel hat méter magas inti mögötti fák igen hatásosan fogják kiemelni a nagy költő emlélzmüvét­A szobor Borsos Miklós szerint hat héten belül teljesen . elkészül. Pécs ismét egy szép szoborral gazdagodik ősszel. Reméljük, 'hama­rosan újabb szobrok leleplezése kö­vetkezik és a város, képe művészeti vonatkozásban is gazdagodik. SIRATÓ ÉNEK A második világháború kitörésének 'évfordulójára írta lián Kosira, a neves csehszlovák költő az alábbi verset: Nem térnek vissza már, kiket agyongyötörtek; a vértanuk sora köriilfonja a Földet. O, hányán vannak, kik estétől reggelig hallgatják: hogy zokognak holt szeretteik! S bezárni néni lehet e szörnyű álmoskönyvet: a lapok börtönéből a holtak kiszöknek; öklét rázza a férfi, szeme holt parázs, a gyermek karja csüng, a teste vézna váz, az asszony írvgrándul, vádló kezének árnya ráhull a házak vérben iürdc-íeii falára. Nincs béke már — a sír cl, dobban cs hörög, s amerre elvonult az ártatlan csapat: nyomukból, mint örök nyiit sebből, vér csöpög s lelkűnkben nem csitul a bánat és harag. Hallom a hangjukat: „K inek tiizéhen égünk, hóhérainkat adjálok ki nekünk .. A forró kSnnyfolyók nem, nem apadtak cl, Az elfuUadf sikoltás még visszhangra lel. A roppant katlanba milliók testé dőlt S cinek, Inába csapták rájuk a fedőt. ’ Körülöttük a föld reszket és dübörög, sírnak, sikonganak — a gyötrelmük örök —: Töviskoszorúnkat szetté pi csontkezűnk a gyáva gyilkosok felett ítélkezünk...' Ki tartja szánton a megkínzották hadát? Vájjon ki hallja meg a vértanuk szavát? Nerrz térnek vissza tnár többé, kiket megöltek, véres koszorúként fonják körül a földet, Valóság volt mindez, vagy borzalmas álom? Valóság volt! — De új Nap int a láthatáron; a léboly és a szenny fölöttünk elv'he.rzott, szabad ember, a tiszta fényben mosd meg arcod! Képes Géza fordítása. TU RGEN YEV: ÁPAK FIÚIK Turgenyev, a nagy orosz író halál diiak 3-án volt 00. évfordulója. dögölj 1847.-ben, a kö­vetkezőt Irta Anyenkovnak: „Rajzolja meg nekem a fiatal Turgenycv arcképet, hogy fogai mat alkothassak róla — az emberről is, mert mint Írót, részben már ismerem. Amennyire az olvasottak alapján megítélhetem, tehetsége a jövő nagy ígérete“. Néhány évvel később Gogolj megerősítette, a véleményét: „A mai irodalom legnagyobb tehetsége Turgenycv.“ Bjelinszkij rámutatott Turgenyev művészetének jellemző sajátosságaira: mély át ér­ző je a mának, éles megfigyelő, kiragadjai a, lényeget. Bjelinszkij nagyra becsülte. Turge- nyevnék azt a képességéi is, ahogyan az orosz tájat megrajzolta. Turgenycv realista, művész volt. Regényei, elbeszélései az orosz 'társadatmi élet néhány évtizedének, művészi rajzátad­ják, benne, vannak kora panaszai, bűnei és kérdései. Az élethü ábrázolások cs képek szé­fet sora bukkan fel könyveinek lapjain. ' Dobroljubov szerint Turgenycv állandó : eleven kapcsolatban-állt korával. Ez biztosí­totta sikerét az olvasóközönség körében. Ha. müveiben felvetett egy kérdést, az hamarosan általános beszédtárgy lett. Az .orosz irodalom nak ez a klasszikusa nemesi környezetben ne­velkedett. .mégis egyik leglialadottabb szellemű képviselője volt korának. Lenin gyakran idézte Turgenyevet és különösen . csodálta ha falmas. ere jű, nyelvezetét. Turgenyev halálá­nak évfordulójára közöljük Apák és Fiák című regényéből az alábbi kis részletet. *AÄAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÄÄÄÄÄAAAAAÄAAAAAAAXAVyyyyyyy .’E’tt.vík szomszéd földbirtokosra fordulj a szó. "— Szemét kis ári sápok rai ácska — jegyez­te meg egykedvűen' Bazarov, aki Péerváron 'alatt,, kozoit volt vele valahol. —- Ha szabad kérdeznem — kezdte t’olrovicV Pávei s szinte remeglek az ajkai. — az ön felfogá­sa szerin' ez a két szó, „szemé'“ és „arisj.okra'a” Ián ugyanazt jeleníti? — Én „arisztok.ra‘áoská“-t mondtam felelte’ Bazarev, lassan sz.iircsö’ge ve a "pádéi. — Az igaz,, de én föl'eszem. begy ön ugyan­olyan vé’eménven van az ariv.iokraíákró! ís, mint ?rlsT'.-k",'|,'áp5kí'króh Kei "I ességemnek fa »tóm kijeién eni, hogy én nem vagyok ezen a vélcmé y M cm "a “ arri. hegy 'Tgcrn mindenki sz <■ hade,tű ér, a ha'adást szereti embernek ösrrei* de éppen ezer; én tlsz'éem is az- igazi arisz okratáka’. Gondoljon csak. tisztel: uram (ezeknél a szavaknál Bazarov ráérnél*© a I ekin'el ét Petrbvics Pénzelié) gondoljon csak tisztelt uram —. ismé éle — az angol arlszokra’ákra. Ok egy betűt se gednek a jogaikból, de épp n azért mások jogai' is ikzyeletbgn tartják, .megkövetelik, hogy velük, szemben mindenki le?jtesítise a kötelességét s ép­pen ezer ők is ©legtet tesznek a kötelezettségeik­nek. Angliáiban az arisztokrácia hozta létre és tart­ja fönn a szabadságot. 1— Ez; a nótát már sokszor hallottak — felel! Bazarov, —- de vol aképpen mit akar evvel bizo­nyítani? —- Ezvel. igen tiszteli uram, azt akarom hízó nyl'ani, (PefovJcs Pávai, mikor haragudott, szándé­kosan inond<vt .,rvw" lielveti „ezvel”-*., bá*r na­gyon jó! tudta, hogy ilyen szól, a nyelvtan nem ös.mer. fiz a furcsaság a Sándor cár kór?beli idők hagyományainak volt a maradványa. Az akkori nagy urak azokban a H ka esetekben, amikor ** anytanyelvükön beszéltek, olykor ,,ezve:”-t. mässzof „eztvel“-i használlak s evvel' azt akarták mondani, hogy: mi, kérem tősgyökeres oroszok, de egyúttal mágnások is vagyunk, akiknek meg van engedve- hogy magunkat az Iskolai szabályokon, túl:együk* — ezvte-1 azt akarom bizonyiíam, hogy az ember saját méu óságának az crzé&c és raját maga iránt va'ó tisz'e'ei nélkül — már pedig az arrsziokra'á' fo?n ezek az érzések ki vannak fejlődve — szó serö lehet a közjó... a közjó 'épületének megfelelő alap- jelről. Az egyéniség, .igen -tiszteli uram. lám ez--* fő, az emberi egyéniségnek erősnek kein lenni, rninij a szikla, meri raja épül fö! minden. Én példán- nagyon jól tudom, hogy. öunevoleégósn^k méltó*' tátik tar'ani az éti szokásaimat,, az öltözködésem«* és végül külső csínra vajé :á"ekvésőimet,, fwj® mindez az önbecsülés, a •' köjcfességérzeí, igoncs uram, igenis a köt él őssé gérze-t érzéséből fakad. igaz, hogy falun fz te'«ijh4‘amcgöit élek, de az*TÍ nőm hagyom el magámat. : — Bocsásson meg, Petrovics PáVel — Bazarov, — ön bisz'elii önmaga' és mégis össze. ' Hfihnsflnd kezekkel ül itt, ugyan mihaszna van ebiből a, kő”' cm en-* 'jónak? Inkább ne tisztelné magát és tenne valami-' Petrc-vics P álvei elsápadí. — 'Tíf. egészen más kérdés. Eszem, ágában 6Hjjj8, hogy önnek elmagyarázzam, miéit, ülök én i't őr*' szelet1 kezekkel; mink ahogy .ön- szíves volt kifejteni. Csak azt akarom mondani, hogy az arl*-£ loknai'.ijmiJs elv, tnár pedig elvek nélkül a ’mi k. runkhan csak erkölcs'ekn vagy léha emberek ^ hetinek. Ezt megmondottam tná.r Arkadijnak u mlrdjár: a megérkezése lilán va'ó napon, most V* dig csak ismé:‘temi. Nem úgv van, Niko’áj? Petrovics Nikol áj bólintott a fejével. —r Arisztokratizmus, liberalizmus, progress*'“.' princípiumok, — szón eközben Bazarov, — 'es*it •’Iképzelni mennyi i-dege-n . . . Hasion"atari Orosz embernek egyáltalán nincs szükség© rá'Jü kezdődik. fl szovjet rádió oagyornyelvi adásainak iissra harcban”. Csütörtökön szemle a Novo­HAT HÉT MÚLVA ELKÉSZÜL A PÉCSI PETŐFi-SZOBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom