Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

4 H 8 ?t O 1949 SZEPTEMBER « Ali.pi: Amikor ön Korondyval ta­lálkozott, azl mondotta ön, hogy bi­zonyos ellenállás esétén 'ízük's’é'ges az, hogy Korondy fegyvert használ­jon. Viszont az ő utasításuk feltétle­nül az volt, hogy meggyilkolják Rá­ki»« miniszterelnökhelyettest, Far­kas és Gerö minisztereket. Lényegé­ben tehát ez az ellenállásra való hi­vatkozás esik ilyen elkendőzés, nemde? Pálffy: £n úgy fogtam fel. Rántó­■tp : *4 -í i ♦VT''» volt az. Vies egyénisége világossá tette előt­tem, hogy csak szépségffös&cüm hogy „ellenállás esefén“, lénye: gében, arról voll szói hogy meg kell ölni őfcef. Alapi: Ön a katonapolitikai osztály vezetője volt.' Ennek íz osztálynak az volt a feladata, hogy a kémtevé­kenységet meggátolja,, leleplezze a kémeket. Igaz-e az, hogy őn, mint ennek az osztálynak vezetője, ön is ém.:..V.ott?,.... X, .., PÜlffy:’Igiz. ‘ , ,$4api: .Nincs más kérdésem. Elnök: Védő úrnak? f Védő: Ninc>. ‘ Elnök: Rajk László, yan yalami észrevétele vádtotiársának. , valloniá -ával kapcsolatban? Rajk: Nincs. Az előadottakkal egyetértek. Az elnök szünetet rendelt * el. Brankov csak résKbcn isnseri cl banö$§égét Szünet után Brankov Lazar har­madrendű vádlottat vezetik elő. Elnök: (Brankovhoz) megértette a vádat? Brankov: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? EFsmerem (rövid szünet alán) részben, de nem teljesen. Elnök: önnek az átlambiztonsági hatóságánál, az úgynevezett UDB-néí milyen beosztása volt? Brankov: 1945-ben, amikor Ma­gyarországra jöttem, akkor úgy jöt­tem, mint a jugoszláv katonai misszió tagja. Később, 1947-ben a katonai misszió vezetője lettem és 1947 vé­gén követség: tanácsos. Az UDB-nek Magyarországon dolgoztam 1943 szeptemberéig. \ Elnök: Ki volt az ön közvetlen fe­lettese? Brankov: Közvetlen felettesein Rankovics belügyminiszter volt. Elnök: Kik voltak azok a jugo­szláv diplomaták,- akik Magyarorszá­gon (kémtevékenységet, romboló mun­kát folytattak? Brankov: 1945 föl kezdve Cicmil ezredes, a katonai misszió vezetője, Jávorszky őrnagy, Kovács őrnagy, később Mrázovics, Jugoszlávia buda­pesti követe, én, Szmiljanics őrnagy, aki később a konzulátusi osztály ve: zetője lett, Devecsics, a konzulátusi osztály vezetője, Jankovics tanácsos, Gavrilovics kereskedelmi attasé, Csacsinovics és Jovics, a kereskedem ml attasé helyettesei, követség! -tiszt- vielők, Tobicz Lázár, Grek Nikola köveiségi tisztviselők. A jugoszláv kutonai misszió í9iS-bcn kezdi«* meg a kémkedést Wnj»'»arortszágon Elnök: Mióta kezdődött Magyaror­szágon ez a kémszolgáíat? Brankov: A kémszolgáíat 1945-ben kezdő­dött, «untkor az első jugoszláv katonai misszió Magyarországra érkezett. Rankovics szervezte meg. Mielőtt a . misszió elindult Belgrádból, a kato­nai misszió akkori vezetője Cicmil ezredes, Titotót személyesen kapott Hasításokat. Cicmil elmondotta: Tito elvárja tölünk, hogy jó munkát vé­( jezzünk Magyarországon. Ez nagyon ontos, mert Magyarországon nem stabil a helyzet és fontos, hogy jó hír­szerző szolgátafoí szervezzünk meg. A második utasítás az volt,'hogy Ma­gyarországon fel kell venni a kap- Isoíatot az ottani angol és amerikai negbízottakkaí, akik ugyanúgy a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál dolgoztak. A harmadik az. volt, hogy a misszió tagjainak arra kell vigyáz­zak, hogy semmi esetre se essenek a Szö­vetséges Ellenőrző Bizottságban működő szovjet h-afonai misszió befolyása alá. Rz volt a lényege ezeknek az utasí fásoknak. Cicmil foglalkozott azzal, logy felvegye a kapcsolatokat az an­gol és amerikai megbízottakkal a Szö- ret-éges Ellenőrző Bizottságban. Já­vorszky őrnagy akkor az UDB és Rankovics belügyminiszter főrezi dense és megbízottií volt Magyaror­szágon. Neki az volt a feladata, hogy szervezze meg a hírszerzést Ma­gyarországon, építsen ki kémhálózafof Magyar- ország ferütefén. Az neki is a feladata volt, hogy kém­kedjen a szov’et hadsereg elíen, amely akkor Magyarország területén volt. Kovács őrnagy volt az, aki külö­nösen foglalkozott a szovjet ügyekkel te a Szovjet Hadsereggel, mert már Jugoszláviában is ezzel foglalkozott, amikor Tito fővezérkaránál dolgozott. Engem azzal bízott meg, hogy jóváté­tele dolgokkal foglalkozzam és gazda- «ági kérdésekkel. Ezeket a feladatokat különböző módszerekkel valósítottuk meg. Lehet nyugodtan mondani, hogy ezek a módszerek machiavellista mód­szerek voltak, mert Rankovics olyan utasítást adott, hogy a cél elérésére mindent szabad megtenni. ’A missizn tagjai is így dolgozlak Embereket beszervezés érdekében le­leplezéssel fenyegettek, azután pénzt, állásokat ígértek, aztán erőszakos módszereket is alkalmaztak, embere­ket vittek el, raboltak cl Magyaror­szág területéről. Elnök: Tudna példákat mondani? Brankov: Igen. Mielőtt közvetlenül válaszolnék, el akarok mondani egy tőnkről esetet Itob Antal országgyű­lési képviselőről. Mikor Őt a magyar hatóságok le akarták tartóztatni, hamis útlevéllel követség! gép­kocsin átvittük Jugoszláviába, iilegá'isan a magyar—jugoszláv' határon. Ez úgy történi, hogy amikor Rajk bel- ügyminiszter útján, aki a jugoszláv hírszolgálat egyik ügynöke volt és Szalai András útján, aki szintén ügy­nöke volt, megtudtuk, hogy . Robot le akarják' tartóztatni, itímkovicstó) uta­sítás .jött, hogv " Robot minden áron minél hama­rabb' Jugoszláviába kell vinni, hogy ne tartóztassák le. Akkor én megadtam az utasítást Blá- zicsnak, , hogy szervezze, meg ezt — orröl Mrázovies követ' is tudott — áz ő tudtával történt ez. Bdázjcs kiállított egy barnás útlevelet és ezzel Itob át­ment á határon Jugoszláviába. Elnök: Kiket szerveztek még né a magyar állampolgárok közül, kik'vál­tak kémszervezlülc tágjává: Brankov. Először is a legnagyobb ügy számunkra Rajk volt. Rajk belügyminiszter, később küfügy miniszter. Aztán a második volt Pálffy György altábornagy, a honvé­delmi miniszter helyettese. Azután Sza­lai András. Rajkot Rankovics belügyminiszter személyesen szervezte be. Szálait Szmiljanics őrnagy szervezte fce. Justust, aki ugyanúgy jugoszláv ügynök volt, Jávorszky őrnagy szer­vezte be. Ognyenovicsot Blázics követ- ségi titkár szervezte be. Mindezek a diplomaták az UDB emberei voltak. Az elnök kérdéseire Brankov részle­tesen elmondja Horváth Zoltán szer­kesztő, Szebenyi Endre • államtitkár, Cseresznyés Sándor belügyminiszté­riumi sajtófőnök, Horváth-Phőtjix Ot­tó rendöral-ezrcdes, Bex József és Gondi Ferenc belügyminisztériumi fő­tisztviselők és társaiknak az amerikai jugoszláv kémhálózatba való beszerve­zését. Elnök: Talán maga Rob is az önök beszervezettje volt? Brankov: Bobot Jávórszki »rerverte be 1015-ben. Bob a háború alatt Ju­goszláviában a Jugoszláv Kommunista Pártnak a tagja, volt és provokatív te­vékenysége miatt kizárták * pártból. 1041-ben Magyarországra jött és itt is mpradt. Rankovics, aki ismerte Rob esetét engedélyt adott arra, hogy Robot beszervezzék és ba jól dolgozik, okkor Tito elölt rehabilitálni fog- ja őt Azóta Rob állandóan dolgozott mint az UDB egyik fontos ügynöke. Külön kémhálózatot irányított é-s közvetlen ..kapcsolatokat'ü:motT''RäiiRoväc<fe'i!." Elnök: Ennyi név talán elég is lesz, • hogyan történt Rájk beszerve­zéséi,'- . ■ ■ . :• Rranköv: Rajkkal kapcsolatban vol­tunk már ISIG-ban és ezek a kapcso latok nagyon barátiak voltak. En és Jávorszky őrnagy és Cicmil ezredes sokszor találkoztunk Rajkkal, beszél­gettünk vele és elfőttünk már akkor Ismeretes volt Rajknak nacionalista beállí­tottsága és törekvése az egyéni uralomra Magyarországon, Erre vágyott. Tudtuk azután, hogy ő nics jóviszonyban Rákosival, Farkas­sal és Gerővel. Vele nyíltan' beszél­tünk, Formálisan Rankovics belügymi- tószter szervezte be 51 En ezt Mrá- zovics követtől tudtam, aki nekem egy 'alkalommal erről , beszélt, Rainlkovias az amerikai vagy angol barátoktól ka­pott anyagot, amelyben az volt, hogy Rajk — azt hiszem 1931-ben — a magyar horthysta rendőrségnek besúgója volt. Ennek alapján Rankovics beszervezte Rajkot. Ennyit mondott Mtózovícs követ. Az elnök ezután a többi vádlott be­szervezéséről kérdez. Brankov: Pálffy Györgyöt nem volt nehéz beszervezni azért, mert első ta- láBcozásuuk alkalmával nyilvánvaló volt, bogy nacionalistáról vnn szó és Tito nacionalista vona’a neki már akkor szívügye volt. Sokszor találkoztam vele és ő már ak­kor adott készségesen minden anyagot a honvédelmi minisztériumból. Titoék fizőveíiicge jogosdár hazafiak gyilkosával .Szalai - Andrást Szmiljanics őrnagy szervezte he, aki tudott* arról, hogy Szalai. .. HM4 márciusában Sátoralja­újhelyen, ahol 79 politikai fogoly — jugoszláv és magyar kommunisták — kitörést készítettek elő a bör­tönből. elárulta a tervet. Szmiijanics ezt megtudta és ezzel meg- fenyegette Szakait.- Szálait ennek az alapján beszervezték. :Attól az időtől. ,ő.a jugoszláv ..hírszerző szolgálat ‘egyik., fontos ügynöke Volt.’ ■ Elnök: Titoék tehát ebben az eset­ben egy olyan, egyénnel szövetkez­tek, akiről tudták, hogy jugoszláv hazafiaknak, kommunistáknak a vére szárad rajta. Brankov: Igen. . Elnök-: Ilyen személy vo!J Titoék szövetségese? . , Brankov: Igen. Elnök: Justust hogyan szervezték be? ' ..... Brankov: Justus beszervezéséről csak annyit tudók mondani. . hogy őt Já­vorszky őrnagy . szervezte be 1945-ben vagy. 1946 elején. A jugosz'ávjhirszer- zőszolgáiatnak Franiaorszégban .sike­rült adatokat szereznie' arról, hogy a háború előtt Justus a horthysta rend­őrség besúgója volt. Ezeknek az ada­toknak alapján már beszerveznék Jus- túst. Attól az időtől ;5 volt a jugoszláv hírszerzőszolgá'.at egyik fontos ügynö­ke. Annyira fontos 'volt, hogy. Rankovics külön kapcsolatot tereni- i ., • tett' véle. Az anyagot közvetlenül Belgrádból kü­lön futárokkal küldte Pestre. Jusjusnak. Elnök: önök csupa fasiszta rendőr- spiclre specia!izáUák..magukaf?,, Brankov: Én már. az, előbb megmond­tam, hogy, .1945-ban .Rankovics ilyen utasítást adott: : . . 1 Fontos, hogy jó hírszerző szolgá­latot; hálózatot ’ építsünk''ki Ma­gyarországon és nem fontos, hogy milyen módszerekkel. Elnök: Jó volt azután ez a kéinháló- zat? Brankov (vönóatottan): flát ez véle­ményem szerbit nagy kémhplozat volt, amelynek sikerült majdnem minden tár­sadalmi, politikai szervezetbe, az állam­apparátusba benyomulni. Elnök: Es milyen anyagot kaptak ezen a hálózaton keresztül? Politikai gazdasági, katonai titkokat vagy mi­iét? Brankov: Politikai, gazdasági, kato­nai titkokat. Elnök: Példaképpen soroljon fel egy párat. Kapcsolat a jugoszláv és az angoE-amejrikai ké ara szervezet között Brankov: Például Pálífytól megkap­tunk a honvédelmi minisztériumból ív.in­dent, a legtitkosabb anyagot is. Megkaptunk egy titkos térképet Ma­gyarországról, amely nagy katonai li- tok volt. Adatokat kaptunk a határ­őrségek elhe yezéséről. A belügymi­nisztériumtól, Rajktól, Szebenyitől pél­dául az Államvédelmi Osztály munká­járól, módszereiről, az ATamvédelini Osztály harcáról az angol-amerikai kémszolgálatok ellen itt Magyarország területén, amely ugyancsak nagyon fontos volt. Nagy Ferenc-féc 'össze­esküvésről is megkapluk .az anyagot. Cicmil 1947 elején eljuttatta az amerikai követségre. Ügy tudom, hogy a legfontosabb anya­got már 4945-től kezdve kicserélte Cic­mil Edgecombe tábornokkal, és tudom, hogy- Popó-^ics hadnagy, aki Cicmil ad­jutánsa, segédtisztje volt, a konkrét adatokat zárt borítékban vitte Edge­combe tábornoknak. . Enök: Ezenkívül milyen együttmű­ködésről tud még Magyarországon az önök hírszerző szolgálata és az itt mű­ködő angol-amerikai hírszerző szolgá­it között? Brankov: Konkréten tudok egy ese­tet, amely már 1945-ben volt, amikor Rankovics belügyminiszter segítségé­vel az amerikaiaknak sikerült egy kém­csoportot küldeni Svájcból Magyar- ország területére. Akkor ezt a kémcsoportot Rankovics segítségével átdobták a Szovjet Had­sereg háta mögé Elnök: Ez a Szőnyi-félc kérnesoport? Brankov: Ez a Szőnyi-fé!e kémcso- port volt . ­Még a háború alatt Tito engedé­lyével Rankovics, Kardelj és Oji- iasz emberei kapcsolatokat terem­tettek az amerikai és angol hír­szerző szolgálattal, nemcsak jugo­szláv területen, hanem külföldön is. Amikpr Cicmil .ezredest visszahívták Magyarországról — 5 most londoni- kö­vet — akkor ezek a kapcsolatok az an­gol-amerikaiakkal megszűntek. En azi hiszem, azért szűntek meg, mert fél­lek, hogy ezek a kapcsolatok tudód­nak itt Magyarországon cs akkor jobb­nak látták,. hogy ezekét a kapcsolatokat Belgrádiul keresztül bonyolítsák lé. Do 1948-ban a Tájékoztató Iroda hatá­rozata után. kiéleződött a helyzet és Rankovics akkor újból utasítást adott — ez 1948 szeptemberében volt —, hogy fel kell venni újból a kapcsolatot Magyarország területén az angol- arnerikai hírszolgálattal. Ez. 1948 októberében történt, .amikor én Belgrádban voltam, ’ßn .már Rankovics- csal kezdtem beszélni, amikor Djilasz is bejött és azt mondotta, éppen most beszélt Titövál, aki tárgyalt az ameri­kai és angol megbízottakkal Belgrádban és megegyezett abban, hogy. ezek készék segi’tséget nyújtani Tito kormányának, nemcsak gaz­dasági segítséget, hanem politikai segítséget, sőt katonai segítséget is, ha Tiío kormánya haj'andó lesz harcolni a Szovjetunió ellen. Akkor azt, mondotta, hogy ezé el kell fogadni, mert az. amerikaiak és az an­golok tettek természetes szövetsége­seik. Rankovics ezután hozzáfűzte azt is, hogy ez az együttműködés már konkré­ten meg is van más országokban és nemcsak a népi demokrácia or­szágaiban, hanem meg kelt terem­teni Magyarországon is. Tito árulása a háború álalt Elnök: Milyen magatartást tanúsí­tottak Jugosz'áviának a jelenlegi veze­tői a máso'k világháború alatt Jugo- sz'ávia népeivel szemben? Brankov. Én arról azt tudom mon­dani, hogy ez az árulás, amelyet Ti­to, Kardelj, Djilasz, Rankovics, a nem­zetközi munkásmozgalom, Jugoszlávia népei és a Szovjetunió ellen elkövettek, nem a Tájékoztató Iroda határoza­ta után, vagy idején történt, ha­nem még hamarabb. Tito még a háború ideje alatt- 1944-beÓ vagy ttehét, hogy még: 1943-bánTaz év végén engedélyt adott arra,. hogy az angol és amerikai, katonai misszió az S fővezérkarához jöhessenek jugoszláv területre. .. Elnök: Kik voltak ezek az angol- amerikai katonai megbízottak, akik meg jelentek 1943-tól kezdve Tito fő­vezérkaránál és a tartományi vezérkar roknál? Brankov: Tito vezérkaránál akkor az amerikai katonai misszió tagjai voltak Hamilton ezredes, Fire és Farts alezre­desek. Az angol misszió tagjai voliak Me Lane tábornok, Sahviii és Moore al­ezredesek, azután Churchill Randolph őrnagy, Churchttl Winston fia. Ez<;k az angol-amerikai 'tisztek Tito főv.ezérka- ránál voltak. Azután a tartományi ve­zérkaroknál ugyanúgy voltak angol-1 amerikai katonai képviselők. Elnök: Mi volt az angolszász elgon­dolás azon keresztül, hogy oda ezeket a hírszerzőket a vezérkarhoz behelye­zik, tud erről valamit mondani? Brankov: Hát az elgondolás az volt, hogy először is volt egy jól kidolgozott terv, amelyet az angolok és ame­rikaiak Churchiliel kidolgoztak még a háború alatt A terv olyan volt, hogy ahogyan már szokás, nem angol-amerikai katonák vérével akarták azit elérni, hogy a Bal­kánt a befolyásuk alá (gondolkozik a kifejezésen) tegyék, hanem ezt ezeken a tapasztalt hírszerzőkön .keresztül akarták elérni és ilyen módon akarták befolyásuk alá vonni az akkori jugo­szláv vezetőket. Angolszász ügynökök a veíefő posztokon —' Cicmil neikem azt állította, hogy különösen Kardelj, Djilasz és Rankovics voltak azok, akiket sike­rült az angol-amerikaiaknak szol­gálatukba állítani még a háború alatt. De 1947-ben és 1948-ban, amikor cn lettem főrezidense az UDB-nek, akkor nekem módom volt betekintést nyerni az UDB titkos irataiba és ott megláttam azt, hogy vannak sokan a jugoszláviai ve­zetők és tisztek közölt, akik úgy vannak feltüntetve, hogy a hábo­rú alatt és a háború ulán is Icap- csolatokat tartanak az angol-ame­rikai hírszerző szolgálattal. Például .emlékszem, hogy a horvát fövezérkamál, mint gyanúsak M mint angol-amerikai barátok van­nak feltüntetve Marko Belinicg, Z horvát rkormánynak mai minisz­tere ... Elnök; Hogy mondta? BeHnics? Brankov: Igen, Belinics, - Marke BeHnics, azután Mrázovics Karle mai moszkvai nagykövet, Szerbiá­ban Sztambolics Petár, aki ma a szerbiai kormány elnöke, Boszniá­ban Abda Mumu, a boszniai Kom­munista Párt központi vezetőségé­nek -titkára; a macedóniai vezérkar­nál Aposztolovics Mihajlov altábor­nagy és Vukmanovics Szvetcrzár al­tábornagy, a vajdasági vezérkarnál Elnök (közbevág): Ki az a Vuk­manovics? Brankov: Vukmanovics most, a jugoszláv központi kormánynak mi­nisztere. Azután a vajdasági vezér­karnál Orovics tábornok, Veszelinov Jován, a vajdasági központi párt­bizottság titkára és Jojkics, ennek a bizottságnak a tagja. ' < Elnök: Ez az a Jojkics, akit az­után ideküldtek? Brankov: Igen, azonos ezzel. Az­után a szlovéniai vezérkarnál Miha Marinko, aki ma a szlovéniai kor­mány elnöke, Kidrics, aki a köz­ponti kormányban ma iparügyi mi­niszter és a gazdasági főtanácsnál!: titkára... nem titkára, elnöke... (gondolkozik). Aztán Leszkosek Franc . miniszter, a mai jugoszláv központi kormányban. Csodálkoz­tam, hogyan lehet, hogy ilyen «ze- mélyok, akiket azzal gyanúsítanak, hogy áz angol-amerikai hírszolgá­latnak ügynökei, Jugoszláviában igen magas pozíciókban lehetnek. Erről beszéltem Javorszkival is, aki “zintén magas pozícióban van az UDB-nál. ö már részletesebben be­szélt erről a kérdésről és azt móri dp ta. hogy Rankovics is tud erről és vannak az UDB-ban emberek, akik nem helyeslik ezt, de nyilvánosan nem mernek erről beszélni, mert mind­ez legfelsőbb utasításra történik. Beszéltem erről egyszer Miliccset is, de magam is észrevettem a háború alatt, hogy a jugoszláv pártban é.R hadseregben már a háború alatt tényleg folyt a harc, a vita Kardelj, Djilasz, Rankovics emberi közöttes Zsujovics, Hebrang ós Jovanovics vezérezredesek között, aki a háború alatt a partizán fővezérkarnál ve­zető volt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom