Dunántúli Napló, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

8969' tSBÜM 88

NAPLÓ

'.T-n-nftTwimT-r^ T rf- *■ fi

Hciitgképak a rád&ébati s tárgyalásról

A rá<d o '‘».sárnrp h&ngképeUef ad a Rajk-básdn bfiap5*rán<ik főtáá jSpaféiéróL

A Kossuth Rádió vasárnap rfétnlán 15 órától Í6 Aráig, « Pcfőü-Pá- dió D> órától 2fí óra 50 percig hangkópekel ad a Rajk-bémbaada főfár" g palásénak efső kél napjáról.

'Amflrnr később Jávorszkival efy- sger foerssytem — es már a Tájék'o.-tato Iroda határozatának ideién volt — akkor azt a véleményét cyilváxutóttá, hogy

m; égést. anyag, amelynek alapján IcSartóztatták Zsujovicsot rs Kebrangotj nem felel meg *

tényeknek, ,

hanem na igazi okok már a háború alatti, okok voltaié, mert már akkor harc folyt Zsujo viccsal és Hebrang- gaJ. Ók egy- másik politikai vonalat'képviseltek és' semmiképpen sem helyeselték ezt. a barátkozást az angol-amerikai hírszolgálattal, az angol-amerikai politikával. Nem voltak hajlandók együttműködni. Különösén Rankovics volt itt fontos, mert ö volt a szervezési titkár, a sáderoBztályí vezette, aztán a hírszerző szolgálatot, kémclhárító szolgálatot. Az egész párt apparátusa az ö kezében volt, sikerült saját embereit mindenhova betenni. Neki sikerűi! akkor mindazokat, akik nem helyeselték ezt a' vonalat, amelyet. Tito-Kardclj-Djilasz és Rankovics a. háború alatt vittek, különösen az együttműködésnél, eltávolítani és a: párttagok előtt úgy beszéltek róluk, mint akik baloldali elhajlók. Es az is megtörtént például — értől beszéltek sokat a partizánok, már 1944-ben, — hogy ilyen esetekben ezeket az embereket, akiket baloldaliaknak tartottak s akik a Szovjetunió hívei voltak és nem voltak hajlandók az angol-amerikaiakkal ’ szorosan együttműködni — ezekéi , háború alatt olyan helyekre küldték, ahol biztos voll, hogy elesnek.

Elnök: Arról tud-c valamit, hogy Tito'és'környezete ugyancsak az. angolszászokkal való hírszerző kapcsolatoknak az ápolására küldte ki a jugoszláv hírszerzőkét, ügynököBrackov: Igen. Tudom, hogy

Svájcba küldtek egy ilyen megbízottat., ez volt Lompar, Mihajlov, vagy Misa, aztán Éranciaországba, Marseillesbe Latindvicsot, Lampar- nak az volt a feladata, hogy minél szorosabban együttműködjék az ottani angol-amerikai hírszolgálattal. Ö kapcsolatban állott Allan Dnl- Icssal. az amerikai stratégiai hír. szerzőszol gálái vezetőjével,

aki Svájcban tartózkodott. Francia- országban, Marscillesban Latinovics volt az, aki ugyanúgy szoros kapcsolatokat létesített áz ottani amerikai hírszolgálattal. Már említettem, hogy ezek kelten voltak azok, akik segítettek Szönyj Tibor kémcsoportjának átszállítását Magyar- ország területére a Szovjet Hadsereg hátamögé. Aztán Londonban volt Velebit tábornok, akiről ismeretes volt, hogy beszervezett angol ügynök. Ez a Velebit Tito megbízottja volt és

minden anyagot, amelyet a háború alatt a jugoszláv hírszerző szolgálat összeszedett, ő az angoloknak átadóit.

Ebben olyan anyagok voltak, 'amelyek a Szovjet Hadseregről is szóltak.

Elnök: Milyen pozícióban vannak most ezek az emberele?

Brankov: Hát például Velebit magas pozícióban volt a háború utál, ő volt a külügyminiszter első helyettese. Aztán Misa Larnpar Bukarestben első kövctscgi tanácsos, Latinovics svájci követ. Jovanovics Vaszo ugyanúgy magas pozícióban van az UDB-nék Ö az az ember, aki Pesten is volt, mint .követség! tanácsos, akit a magyar hatóságok kiutasítottak 1948 októberében.

Elnök: Cicm.il Obrad micsoda

most?

Brankov: Londonba küldték követnek.

ESnAk: Hát mi a fcLadaU esnek ti ellenzéki cíonor'rak?

Rrankov: Ennek a csoportnak a W. adata az kel, hogy legyén, hogy él. távoli'sák a mai kormány* éti a párt \ezelőtt. •• A'k'kor Ran-kovfcs Lanáoso kát adott Rajkiiak és a..t mondta,

olyan emberekre kell fcámaszkodníok, akik segíteni fogják, hogy

Magyarországon egy burzsoá de.

mokrabkits kormány alakuljon meg.

Természetei* hogy elsősorban a troe- kis.a elemekre kell támaszkodnia a párJbin, mert már ezek úgy is 'folytatnak harcol Rákosi ellen a pártban. Azután a nacional’is.a, soviirü'zta ele. mekre kel! lárnaszkodtóa Magyarországon, j katolikus hívőkre, különösen a -faiun a kukáik okra cs

példaként kell hozni a jugoszláv

esetet, ahol nem folytatnak harcot a kulákok ellen.

Egyszóval Magyarországnak keíi ha- 'sárig Jugoszlávia, útján.

Etaök: Ön az előbb azé mond a, hogy itten kezde.ben- olyan doigoka: hal. lobt, hogy Jugoszlávia majd valami „«•pcesá'is-U szociaSimust" fog meg. ValÓS tlETÍi.

Brankov: Igen.

Elnök: Tehál, amit ön mos' it: ed- mondot.: Rajk vegye kezébe a lia'al- ma:, nacional.isla, soviniszta elemekre, a Ktíá'kÖTa, az egyházi reakcióra iá. rriaszikodjéú, miféle gazdag!.ása a marxizmusnak? Vagy miféle „speciális szociafizMjus“? .

Brankov: Ií: nincs . . .

E bök: Móröl volt iy szó?

Branikov:-I rt niincs ellentét, hanem csak álcázásról van ízó.

Eteök:' Hát. erről' beszélje-**.

Brankov: Amikor, a ' szociaísmusró*. .* marxizmus gazdagításáról yolí szó, az a jugoszláv' népnek .szóit.

Elnök: Kelébiin a vasúti kocsiban, amikor ön lolrrtáicsoll, nem mesélte «1 Rankovics Rájktia'k, hogy: mi Tildék soha nem akartunk szóéi ah zmftsit.?

Brankov: Igen. A lényege ez, vök, csak n«m ilyen szavaikkal.

Elnök: Szóval volt ílyesmrlröj- szó? Brankov: Igen. Rankovics a végén hangsúlvoaia, hogy amit 5 mondott nem a maga nevében mondta, hanem Tiio neve. ben beszélt. Ért a végén megmondta.

Elnök: Most mondja el azt, hogy mint az UDB magyarországi fömeg- hízottja, milyen utasításokat kapóit 1948 októberében Rankovics jugoszláv belügyminisztertől és Djilasz- tól n magyarországi államcsíny előkészítésének meggyorsítása érdekében?

Brankov: Emlékszem, ezen a találkozón Rankovics panaszkodott Rajk ra és poníoran. szóról-szóra emlékszem, hogy úgy fejezte ki ezt: „Rogy ha Baj!, határozottabban cselekedne Magyarországon, akkor egy éjszaka alatt elintézhetnék Rákosit”.

Azt hiszem. Rankovics akkor mondotta, meg kell sürgetni Rajkot ebben az ügyben, hogy határozottat) ban cselekedjék.

Elnök: Tud valamit . árról, hogy Tito és Rankovjcr milyen gyakorlati intézkedésekét tett a, jugoszláv-magyar határon és egyébként is' mag vár területen abból a; célból, hogy Raji,

Lászlót segítsék a magyar iUamiemi megdöntése érdekében?

"Brankov: Igen. akkor szó volt arról. októberben, hogy Magyarországon nem lehet semmit békés módor végrehajtani, m* rt.

már világos, hogy a Párt és * nép Rákosi. Farkas és Gerő möge áll és egyetlen kiút egv sokkal határozottabb cselekvés.

Ezzel kapcsolatban volt- a katonai segítség is. tízóbajütt az is, hogy á liatárincídeusck, amelyek a. magyar- ,jugoszláv határon voltak, kell, hogy, bevezetői legyenek ennek a fegym- res akciónak.

. Elnök: Milyen előkészületekről

tud ön. amelyeket Tito és R.anko- , vies tettek a magyar kormány egyes tagjai elleni terrorcselekmények vég« rchajtása érdekében?

Brankov: Rankovics noza voKi

Rajk munkájával megelégedve és ezért meg akarta sürgetni. a dolgot. E célból szakértőként- ő küldött Jugoszláviából két, UPB-embert, akik tepaástaltak, járatosak voltak a politikai gyilkosságokban. Ezek Jova- riovics ér* Jojkier, voltak, az UDB ügynökei. Ök Budapestre érkeztek J948 októberében és figyették Rákosi lakását, különösen Rákosi srcmélyével foglilkoz* Jak.

Jo van ovi csői később kiutasították % magyar hatóságok. Jojkics pedig 1948 végén visszatért Belgrádbá. Rankovics ezt a merényletet mintegy bevezetőnek, tartotta az államcsíny végrehajtására. /

„két?

Tito lertei a népi demokráciákban

Elnök: A világháború alán Titonak és társainak, közvetlen mukatársai- cak Rankovicsnik, Kardcljnck, Dji- fa:zcak Magyai-arszágot illetően cs a többi szomszéd or-rájf ronatkozásá- ban milyen cígondolásai voltak?

Brankov: Részletesebben, konkretebben, :kcvesőbbet tudok -mondani a többi áll lm okra vonatkozó terveikről, de ami Magyaországot ilfeti, sokkai többet tudok mondani, mert ezeknek a terveknek végrehajtásánál én V re:lövettem a jugoszláv korrná’sv ntasitására. Ez a ierv abban állott, hogy Jugoszlávia kell, hogy egy központi vezető .állam fegyen a Balkán ■ás Kőzcpcurópában cs hogy

JngoszíáTia szervezzen m«á egy blokkol egy balkáni középeuró- p*j Elckköt, Amely inkább nyn- gafra és udn a Szovjetunióra fog oricnfálódni.

Ez úgy veti,, hogy. ők igyekeztek, olyan benyomást keíteni, mintha Tito gondolta volna ki ezt a tervet c-- _ a párttagok és a ncp előtt kezdtek úgv. magyarázni, hogy ez Tatami új a marxizmusban, a förfcücfmi fejlődés ben, amellyel Tito gazdagította a marxizmust cs a történelmi fedődést. Szóv-aJ a páríag.ok cs a jugoszláv pép elölt úgy tüntették fel, de mi' vei tudjuk, hegy mik voltik az angof- »tnerikai tervek a Balkánon és Kö- »cpvcuröpáhan és milyen viszonyban eoftak Tito, Rardclj, Rrnkovics é' Djifa-iz az amerikai hir-zoígálattil, világos lett, hogy r.cm ök —- Ranko- Ties és Djilasz — agy ültük ki ezt * leivel, hanem

ők cs*k TÓgTehajtói Toltak egy Iflrvjiek, amelyet valaki más gondolt kJ. Tsazi angallma/.ói Tollak még ? háború alatt .McLean tábornok, Churchill Raadolf,

Ezután arról bcszét Brankov, hogyan akarták Titóek íz. öA-zes népi demokráciákat befolyásuk alá vonni Ugyanúgy, mint Magyarországon, igyekeztek terveiket megvalósítani más környező államokban is.

Brankov: Rankovics említette, hogy Romániában is ilyen terv volt, de ez a, terv nem teljesen sikerült ott. Említet te Patrascanu akkori igazságügyminisztert, aihi ugyanúgy Tito vonatán volt cs Tito terveit akarta megvalósítani Romániában, de >

a romániai párt Központi Vezetősége idejében eltávolította P«*f- rcsvoanut és efszige-telfe ef » párttót.

Mondotta, hogy maj-d íolytatni ketí újból a munkát ott is, Konkréten tudom, hogy ezzel foglalkozik Zoe Ratiko ikövetségi tanácsos és,, később odiküídték Lompar ^íiiájlot, aki a háború alatt Svájcban volt Tito megbízottja. Lengyelországban cmfék-zem. mikor az a Gomufka'esct volt, akkor nagy reményt fűztek hozzá, hogy Gcmutka megvníósítja Tito efgon- golásaít Lengyeíoiszágbac cs várakozó állásponton voltak. Azt hitték, hogy Gomulkának sikerülni fog ez az akció a Lengyel Kommunista Pártban. Do ahogy ismeretes, Gomulka nem hajtotta, végre, ‘beismerte, hogy ez helytelen vond volt cs egyszer

Rankovics panaszkodott is, hogy evészen újból kell kezdeni Lengyelországban.

Albániában volt egy nagy komoly kísérlet, hogy az albán ikormáayt

megbuktassák, de ez meghiúsult. Ott dolgoztak Zgycrgya'Josip cs Zlatics Szavb. Ök 'voltak Tito megbízottal, akik dolgoztak ezen a terven.

Titkos egyezés SKovjetelleiiOB akcióra

•jSpiifiélis «ocfaH/imi*’’

' Élnek: Talán arról beszéljen elő dór. höjjv ön a saját tevékenységét ifié tőén Titotóí, Rankovicstól, vagy DOVitpl, vagy általában a felsőbb 'ugoszía*' rezctőicgétől milyen uta-i tarokat..ikajiott cs hogyan vitte ezeket v éghezBrankov; Már 1945-ben mikor Ma gyarországra jöttem, akkor is már valami említés volt arra. hogy a m *- í'arországi helyzet nem stabil. Ran kovie. lOU-bcn nyíltan megmondotta, hogy . Mag> arórszágon olyan a htly/et és olyan politikai vonal cr\c úycsiil,.amely Jugoszlávia érde-\e' el ’irányul.

•Elnök: Ez! nem igy mondjuK. nogy Jugo^zfáviiv érdekei ellen, hanem elbán irányzat érvényesül, amely ct- lenféfh- - --ól tito klikk lörckvései- '■cl. *

1 Brankuv;- '• Uyy akar am mondani, ^épkovics ■ emióletie, hogy art a vo. amc.'v n.rn egyezik meg Jugo

hziáviia iérvéivel, Rákosi, Gerő. cs Tarkas folyta Íjáig Magyarorssagon. de ugyanakkor vannak vezetők a i4írtban, akik más vélejTiéhnjcl. 'annak. Akkor már említetté, liogy Rajk az az ember, akii népszerű; sítení kell Magyarországon r:s j kcmhálóza'on'■ kérészül Rákork Gerő éti Farxas igáimé.yé! cröxken e- ni. Ez voü az első írási á* ilye.-- irány.! ban. 1947 vé-gen. amikor .Tito .i !•:eV. mány-dciegáció-yal Budapesten' .járt, ezek a i er vek már megér©'K.k és kon,, kré: formái- - öl ö lek, - •klKönöscn -.egy- aláikozón, :’"'c!y '■■■ Kcl-h'-í--; -lórién'. Rankovics heiOgymifUsiier •. és 'Rajk magyar belpgym'nisrtcr közöli. Ezen a találkozáson cn mint, tolmács szere- peilrnt.

Rankovics ekkor konkrét utasításokat adott Ra.iknak, aki már 1945. löl kezdve, ah gy mondottam, n jugoszláv hírszolgálatnak heszer- vrzetí kéme volt.

Elnök: 1948. októberében Ranko- vics és Djüasz mit mondtak önnek arról' a - titkos megegyezésről, amely Utó és az angolszászok között léte- sü't _» Szovjetunió és a népi demokráciák elleni akcióra, harcra vonatkozóan?

Brankov: Rjil&sz akkor azt rmon

tíotta, úgy émlékszem' pontosan, hogy Tito amerikai és angol megbízottakkal tárgyal Beigrádban és megegyezett velük abban, hogy ök fognak segíteni a Tito-kormány szovjctcllches harcában cs nemcsak gazdasági segítséget, hanem politikai és katonai segítséget is fognak adni Titonak, ha folytatni fogja a harcot a-Szovjetunió ellen.

RankoVic..; is hozzáfűzte, hogy fci kell venni a kapcsolatot megüt Magyarországon az angcil-aiíicrikai hír- szolgálattal "és’ velük együtt kell működni, hogy erősítsék- á harcot a magyar - kormárry megdöntésére. Szobakerült .az is. hogy. milyen lesz az úi kormány. Rankovics említette, hogy Rajk miniszterelnök lesz az új kormányban. .Pálffyt említette, mint hadügyminisztert, azután arról is beszélt, hogy a jobboldali szociáldemokraták, -akik külföldön vagy nyugaton vannak, szintén résztvesz- nek majd az új kormányban. Emlék- izem.

említette Bán Antalt is, aki még a háború előtt Rankoviccs.al volt kapcsolatban.

Tudom, az IT’B irataiból, hogy Bán Jugoszláviában 'régi rcndorspic.li volt:

Elnök: 194S októberében ön R;nn kovtcB jugoszláv bpltlgyminisZtertA milyen utasítást kapóik hogy pro. vékáéin? nyilatkozatot tegyen a Tito kormánny'. v-Ró- szín lege y -•“.akitás- 1 ól ?

Brankov: Októberben flank ovics

egyenesen megmondta nekem, Ma- gyarországón most olyan a helyzet, hogy régi módszerekkel többé nem lehet dolgozni. A magyar hatóságok olyan emberek leltek, hogy a követ- segi tagoknak rnár majdnem lehetetlen . tesz a munkájuk. Utasítást adott nekem, hogy menjek vissza Budapestre', hagyjam él a követséget és édjak «gy nyil.a'.kozaíot, amely. Hen eülélenn Tito politikáját és mint politikai emigráns maradok Magyarországén.

mint enrgi'áns. akit Tito üldöz. Ran- kovic-stól kaptam még konkrét utasításokat, hogy mit kell tennem Magyarországon. Az utasítások, amelyeket v nekem akkor adott, ezek voltak:

Először is meg'kell nyerném a Magyar Dolgozók Pártja vezetőségének a bizalmát. A második, hogyha megnyerem ezt a bizalmat,' akkor én észrevétlenül tovább tartsam a kapcsolatot a magyar összeesküvőkkel, főként Bajk cs ttankovics közölj, mert ez naivon ff> tilos, majdnem a: tagién jegesebb kérdés az egészben További feladatom volt az is, hógy az összeeskü vessel kapcsolatban felvegyem az ősz sahköttetést még néhány fontos ju goszláv ügynökkel, akik Magvarorszá •gon voltak. Ezek: Szalai András, Og nyenovics Milán, azután Hegedűs József, aki a Magyar—Jugoszláv Társa ság vezetőségi tagja volt. Végül periig valamilyen anyagot kell szereznem, amely valamilyen módon kompromittálni tudna s magyar pártot cs a jugoszláv politikai emigránsokat .is. A végen azt mondotta, hogy., a. kapcsolatokat velem úgy fogja tartani, hogy két hónap múlva Budapestre mint kő vétség] tanácsost, Sakqtá Dusánt fogja küldeni és akkor Sákota 'lesz a kapcsolat Rankovics és köztem.

Két hétig Budapesten voRam, ingadoztam és nem hajlottam régre ezt az utasilAft.

Ekkor Belgrádiul diplomáciai posta

útján egy leve! lőtt FankoviesMI, amelyben felelősségre von azért, hogy miért nem hajtottam végre még miss-1 dig az utasítást. Említette azt is, hogy ebben az esetben. Ha nem fogom végrehajtani ezt az utasítást, akkor megfelelő intézkedéseket fog tenni. Végül mégis, sajnos, elhatároztam, bogy végrehajtom oirt ax utasítást.

Erek után meglettem ezt a nyüaíko- zalot Rankovics utasítására, amelyben megmondtam, hogy szakitok Tito politikájával és kezdem az utasításokat, bár akaratom ellenére, teljesíteni.

Ezután Brankov arról beszél, hogy, a gyakorlatban hogyan Hajtottak-végre Rankovicsdiák az utasításait a magyarországi államcsíny előkészítésében, azután, hogy 1948 októberében provokatív módon megtette a Tito- kormánnyal való szakítást nyilvánító kijelentéséi.

Miér* kelleti M«vcs SiílovS elteisui lát» alő3

Eüiök: Hát Moles Milos meggyilkolásáról mit tud?

Brankov: Moics volt a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének egyik vezetőségi tagja. 0 volt a jugoszláv UDB egyik ügynöke is és 8 volt személyes kapcsolatban, azt hiszem, már a háború előtt Rankoviccsal. Amikor a Tájékoztató Iroda határozata megjelent,

Moics azzal kezdett fenyegetni, hogy le fogja leplezni Ran kovácsot és az IIDF magyarországi működését.

Rankovicso! értesítettük a Moics- esetről. Válaszul Rankovics tói világítás jött, hogy Moiesot likvidálni kell. Mrázovicshoz fordultunk, mert fontos kérdés veit, .amelyben a követ tudta nélkül nem v»R szabad semmit tenni. Amikor Mrázovics az egészet megtudta cs Rankovics

egyenes utasítását elolvasta, az mondta, hogy ért. végre kell hajtant En ellene voltam és más javaslata tettem. Mrázovics akkor meghara gudott és azt mondotta: ha én lélek, akkor 5 odaadja a saját revolverét, begy gyilkoljam meg Mciesol. .

Rankovics utasításai szentek. Azután mindjárt — Blázics és én váltunk ott -- megbízta Blázicsot, hog-j hajtsa végre ezt az utasítást. Octt adta a pisztolyát Blazicsnak. Blajicr ezt az ügyet Boarov Zsiv-ko sajtív attaséval szervezte meg és mint ismeretes,

Boarov Mrázovics revolverével meg is gyi'lfolta bfeiesob

Elnök: Erre majd még visszatérünk.

Ezután a. tanácselnök a tárgyal^/ folytatását hétfőn délelőtt 9 órát/ tűzte ki.

Gerti Esro ál'aiimníszger bsikfatta HéEí árpád«? n Ifi tuti tlsiíá!»

Ünáspéíyes keretek között iktatta be Gerő Ernő áííammíniszter, a nép gazdasáji elnöke Házi Árpádot, Pesl vármegye volt ali.'pánját az Állami, Ellenőrzési Központ elnöki tisztségébe. Az ÁEK dolgozói nevében Szabó Piroska országgyűlési képviselő üd vözőlte a megjelenteket, majd hatalmas tapsvihar közben Gerő Ernő a Népgazdasági Tanács elnöke, emelkedett -zótásra.

Az Átírni Ellenőrzési Központ munkája csak akkor tehet eredményes, ha a dolgozók tömegeire támaszkodik. Az ÁEK-avak bizonyos tekintetben -sokkal inkább mint valaha leg' több állam: sezrvnck munkájában a

nép' detnokvac. i , munkáját kell tn valósítania, a munkásosztály poítti kéjét., Ez. azt jelenti, hogy az állami ellenőrzés munkájában nagyfokú éberséget kell fanu'ífani nemcsak a hanyag, fegyelmezetlen, laza, korrupt elemekkel és jeten-égekíicl szemben, ha nem mindig cs minden egyes esetben azt is keresni kell, vájjon nem' bo- jik'e cl az ilyen jelenségek mögött az osztályollcncs-ég a népcHcnesség.

Rajk cs bandája most folyó pere kelt. hc'Jy fig\clmcztctcs legyen az Állami Ellenőrzési Központ dolgozói ■zámára és arra, hogy munkájukban az eddbúncl több c.-, nagvobb éber-