Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-07 / 182. szám

© MßFLO 1940 AUUUSZ.TUS ^ EMLÉKEZÉS SZTANISZLAVSZKIjRA és társadalomnevelő szerepéért vívott harca jellemez. Sztaniszlavszkij számára a döntő és legfontosabb kérdés mindig a színész nevelésének eszmei, etikai oldala maradt.. Hogy valakiből igazi alkotóművész váljék, kora élenjáró eszméinek színvonalán kell állnia, mélyen át kell éreznie és meg kell értenie népének lelki szükséglétéit. „Éneikül — mondotta Sztaniszlav­szkij, — művészetünk elsorvad és formává válik.“ A színház társadalmi szerepéről vallott nézeteivel Sztaniszlavszkij az orosz forradalmi-demokratikus kriti­ka hagyományainak örököseként és folytatójaként lép fel, amely kritika Sztaniszhrvszkij esztétikai rend­szerének fejlődését és kiteljesedését a szocialista társadalom feltételei biztosították. A kormány és a Párt gondoskodása, és támogatása mellett a nagy művész hatalmas szervező és pedagógiai munkát végzett. Irányí­tása alatt, a Művész Színház a kor­szerű témák felé fordul és á kor szemléletének megfelelően, mélyre­ható módon tárja fel a klasszikus drámairodalmat. ■ Sztaniszlavszkij igazi nagy népi művész volt. Forrón szerette népét, hazáját. „Micsoda öröm népünk szá­ki!!': Tizenegy évvel ezelőtt, 1938 euguiszfns 7én halt ine<J Konsztanfin Szargejovics SzíaníszlavszStij, a ki­váló színész és rendező, az orosz színpad nagymestere. V Neve korszakot jelent nemcsak Oroszország, hanoin az egész világ színművészetiben. Rendezői újításai, az alakító művészet, lényegét mély- értelműén feltáró módszere óriási lendítőerő volt a XX. század szín- művészetének fejlődésében, s termé­kenyítő hatása a világ valamennyi színpadjain megmutatkozott. Szta- nisz’avszkij alapította Nvemirovies- Dancsenkov.il a moszkvai Művész lizfnházat, mely az orosz művészet haladó demokratikus-realista törek­véseinek megtestesítője lett és világ­hírűvé tette az orosz színpadművé­szetet. Sztaniszlavszkijt méltán nevezik a korszerű színház atyjának Eszméi fő­leg a szovjet életben ta'áltak igazi talajra. Az ö művészeti irányítása alatt nevelődött és nőtt naggyá a tehetséges művészek, rendezők, a színpad szovjet mestereinek több nemzedéke. Ma nehéz lenne olyan színházat találni, amely ne. Sztani- szlavszklj művészeti tapasztalataira és eredményeire támaszkodna. A realista színjátszás megteremtője A nagy orosz rendező művészeti felfogása segít ma is a szovjet szín­padnak, bogy a formalizmus romboló hatását távoltartsa ós a szooialista realizmus tágas útján haladjon. Sztaniszlavszkij művészeti eszméi­nek életereje abban rejlik, hogy szer­vesen kapcsolódnak az orosz realis­ta művészet legjobb hagyományai­hoz és kérlelhetetlenek a burzsoá de­kadencia bármilyen megnyilvánulá­' sávul szemben. Eszméi a demokrati­kus tömegek számára közeli és ért­hető színjátszó művészetben a nép nagy társadalmi törekvéseit és életé­■ nck valóságát tükrözték. Ezért nein véletlen, hogy Sztaniszlavszkij mtí- vészetfelfogásának megfogalmazásá­■ bait és módszerének kidolgozásában közvetlen szerepe volt Gorkijnak, kihez a barátság szoros szálai fűz ték. Ebben a vonzódásban is Szta­niszlavszkij tudatos törekvóse nyil­vánult meg azok felé a társadalmi ós művészeti eszmények felé, me­lyeknek Gorkij hordozója volt. A Művész Színház annak a társa­dalmi-forradalmi lendületnek a kor­szakában született, amely az 1905-ös orosz forradalmat megelőzte. A szín­ház a haladószellemű orosz értelmi­ség forradalmi-demokratikus hangu­latát szólaltatta meg. A valóságos élet hű tükrözésére Csehov és Gorkij akkori legjobb drámáit használta fel. A nagy színésznevelő , Sztaniszlavszkij nemcsak védelmez- * te, hanem folytatta és továbbfejlesz-1 tette az orosz művészet legjobb reá-' lista hagyományait. Már a XIX. szá- ] zad (végén, Nyemirorics-Dancsenko- , val egyetemben hatalmas, haladói jelentőségű eszmei és művészeti re-' formprogrammal lép fel a színház' tgrén. Éles kritikával illették a mo-1 dern, degradáló hatású burzsoá szin-' művészetet, melyben a múlt legra-1 gyogóbb hagyományai „egyszerűen. \ technikává, ügyes művészeti fogó-, sokká“ fajultak. Küzdöttek az ipar-1 szerűség és sablon ellen, mint ami i megöli a szipész művészetében az' élő lelket, kíméletlen harcot hirdet ' tok a hazúg pátosz, a dagályos dek- * iamálás, a mesterkélt színpadi játék* ellen. Sztaniszlavszkij kidolgozta a szí- ] nesz nevelésének módszerét, mely a, „Sztaniszlavszkij-rendszer“ elneve-1 zést viseli. A rendszer — a munka I művészi módszere, mely segíti a szí 1 neszt abban, hogy „megalkossa a1 színpadi alakot“, hogy fetfedjp a( szerep belső eszmei világát ős azt] természetes, meggyőző művészi for­mába Ontsa. A rendszer magában | foglalja a kiváló mester több,, mint < félszázados színpadi tevékenységé < nck eredményeit, tapasztalatainál: < tömegét, megfigyeléseit nagy orosz < és külföldi színészek játékáról és1 orosz realista művészet legjobb lm. ' gvományaínnk kritikai át dolgozásé ] és fölhasználását: A rendszer inegjo i lenéséf az orosz élenjáró esztétikaii gondolat egész fejlődési menete ké i sziff>tfe elő. nielvet a művészet lé-' nyáré mk materialista magyarázata1 az eszmei és művészeti nevelés, a felvilágosítás és a kor élenjáró de­mokratikus eszméi terjesztésének eszközét látja a színházban. Sztaniszlavszkij egész életében széles népi közönségre vágyott, melynek lelkivilágától a burzsoázia mai silány művészete távolesik. Ami­kor a Művész Színházat: alapította, a munkások és parasztok széles ré­tegeit felölelő új demokratikus kö zönségröl álmodozott. De a népi szín­házról szőtt álmai a cári Oroszország viszonyai között nem valósulhattak meg. Megvalósulását csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tel­te lehetővé. (744• köiujveÁ (laqtt pHda képűig kreí A nép igazi, művésze teára dolgozni, szorosan együttmű­ködni vele...“ ezeket a, szavakat a híres mester hazafias érzése diktál­ja. Gyakran mondta: „A színész — népét szolgálja, a színház — az éle­tet tükrözi.“ Sztaniszlavszkij neve nagy érték számunkra: olyan embert kelt élet­re emlékezetünkben, aki nagy, ihle­tett tehetségét a nép szolgálatába állította. Eszméi a művészetben segí­tenek megoldani azokat az új és egyre bonyolultabb feladatokat, me­lyek elé a mai kor állítja a színját­szást. $íma Ha minden lépésnél egy ágyú őrzi és repülő és iánk és zsoldosok, akkor sincs határ előttünk. A börze megriadt nyűiként reszket és vacog­Nézzétek Kína néphadserege mit tett az elmúlt hónapok alatt Karó a vizet megállítja-e? és lavinát a papirfalak? Már tudjuk azt, hogy Kína is hazánk lesz és térképén lázasan kutatunk. Milyen partok között folyik a Jang-Cc és hol Ezületheíett Mao-Ce-Tung? Porcellántornyok most nem érdekelnek nem érdekel a bölcsek könyve se! De az, hogy harci dalt hol énekelnek ' és hogy Kínának mennyi a szene. És veletek vagyunk elvtársaink, megyünk előre és nem nézünk vissza, inig el nem érünk a győzelemig, az ellenséget tengerbe szorítva! Kuczka Péter üplip Szellemi életünk, de gazdasági elő­rehaladásunk legfőbb fegyvere a könyv. Természetes következményű ennék, hogy új, államosított könyv­kiadóink egyre hatalmasabb energiá­val szolgálják a szocialista állammá való átalakulás szellemi offenziváját. Soha ilyen nagy póldányszámokban könyv nem jelent meg ebben az or­szágban, mint a felszabadulás óta, de énnek az időszaknak is inkább a második felében értük el a legjelen­tősebb eredményeket, mikor is a na­gyobb könyvkiadók államosítása megtörtént. Az államosított kiadók között is kimagasló munkát végez két nagy könyvkiadóvállalat. A Szikra éö az Ej Magyar Könyvkiadó. Az ii többi Külön# se ti. sőt, csaknem kizárólag a Szovjetunió szellemi termékeinek magyarra való átültetését tűzte ki céljául és ezek között is elsősorban a Szovjetunió életének keresztmetszetét, illetve egyes részleteit feltáró, úgynevezeti „Szovjet Ismeretterjesztő Kiskönyv­tár“ című sorozata figyelemreméltó. Ez a tiagv számban megjelenő, népszerűsítő, nevelő sorozat a szov­jet élet, a szovjet ember megismer­tetését szolgálja ók a nép széles tö­megeinek, az általános műveltséghez szükséges tudományokat ismerteti dióhéjban. Előnye többek között, hogy nem az elvont tudományágak­nak szerez híveket, hanem a hétköz­napi ember hétköznapjaiban felbuk­kanó természeti, gazdasági, kulturá­lis jelenségekkel foglalkozik. Nézzük csak néhány kiadványt, mi minden­ről olvashatott a szovjet ember és most a szovjet ember, a szovjet hadsereg jóvoltából, a népi demo­kráciánk minden dolgozója: Az cgy-Két forintos könyvecs­kék között például egy „népkönyv­tár kulturális munkáját“ ismerteti V. X. Gyeniszjev. Mivel a múltban Magyarországon a tömegkönyvtárak nein fejlődhettek ki. csak legfeljebb egyházi, főúri, vagy némely esetben jobbmódú polgárok könyvtárai, így a szocialista Magyarországra hárul a feladat, hogy e súlyos hiányt pó­tolja. mégpedig a lehető iegliozzá- Artőbb módon és kielégítő formában. E. ma már első lépéseit megtett mozgalom harcosainak, a jelen és jövő könyvtárosainak ezért sürgősen eligazításra van szükségük. Mivel a tömegkönyvtár a felnőttek iskolája, nem elégedhetünk meg a könyvtáros részéről a könyvek puszta kölcsön­zésével. A modern t.ömegkönyvtár munkáját jellemzi, . hogy a birtoká­ban lévő könyvekre a legkülönfélébb, önálló kulturális vállalkozásokat épí­ti fel, felolvasásokat tárt,, irodalmi ankéteket rendez, tanfolyamokat szervez stb. A Szovjetunióban e té­ren már kitűnő múlttal rendelkező könyvtárak módszerét ajánlja a könyv, érdekes olvasmány formájá­ban. Természetesen a tnflemímy és művészet legkülönbözőbb ágai szerepelnek € látszólag rapszódikus, de valójában alaposan «megszerve­zett sorozatban. Obrazcov: „Bábjá­HÚSÚK Akkoriban abban a nagy városban félelem szo­rongatta az emberek torkát Sötét komórság borult szemükön át az agyukra, lekiik mélyén a legkínosabb szenvedéseik emléke mozdult s az emlékeik által fáj­ták nekik a napjaik. Igen. Mert akkoriban éjszakánként autók álltak meg a házak előtt, az autókból terrorlegényok száll­tak. ki, halkan tanakodtak: ketten, hárman bementek a házba, a reszketős házmesternek csendet parancsol­tak, valaki iránt érdeklődtek; a valakit lakásában meg­lepték, sablónos ürügyet mondtak neki s vitték hallga­tagon magukkal. Az ember komoran ült a szobájában és olvasott De nem értette, amit olvasott, mert elméje nyugtalan"1 csapongóit, képzeletébe véres emberek bukkantak, nyű zott bőrrel. letört tagokkal — s a kemény és erős em­ber eteápadt, reszketett. Fölállt a könyv mellől, fel-alá járt, megállt és sóhajtott, mert szégyeíte magát­— Félek — lihegte. — nem lehet nem félnem. És döngő lépésekkel újra megindult, mintha a ha­rag már fölébe kerekedett volna félelmének. De csakha­mar újra elernyedt, leült, az asztalhoz s ráborulva olyan volt. mint aki keservesen sír. Heteken át így történt ez minden este. Egvszer fel­lőtt az Emberhez a barátja. Sápadt, vézna ember, evik- keres és ahtesonvfennetü. De az arca sápadtságában is fenségesei, n \z?n n napon újra szörnyű tettek l,ir( énlek. Az Ember asztalra borulva ült, amikor sápadt 'aratja belépett. A Barát csendesen osont az Kmber- ..ez s szemrehányás, nélkül, egész tárgyilagosan teffe /öl a kérdést:-Nem szégyenled magad? Az Ember fölriadt és szégvelte magát. Ezt mondta: • Igen. szégyenlom magam, A Barát hidegen, értelmesen nézett rá: — Majd megsegít lek Lásd. én nem fé'ek. Koménv ’.agyők, mint az acél. Csak megtörhetnek de meg nem hajlíthatnak. A keblemen mérbgszeleoce. a zse­ben revolver és tőr. Tudd meg: meg magát. az ember téktól a filmig” című írása n szo­cialista realizmus tükrében mutatia be a bábjáték ma már fejlett mű­vészetét, természetesen ez is a be­vált szovjet bábjátékok, bábszínhá­zak eddig elért eredményei alapján. Egészen más, komolyabb szellemi területet tárgya! meg G. Gak: „A marxista-leninista világnézet és az etika kérdései” című müve: Es nézzünk még néhány kiadványt: Már a címek elárulják, hogy milyen hatalmas területen fekszik a Szov­jetunió szellemi kincsesbányája. P. Zajcev: „Harc a rentabilitásért”, Szabó Irén Klára: „A micsurini át­örökléselmélet és gyakorlati bizo­nyítékai”, A. I. Molodcsikov: „Az ember átalakítja a növények ter­mészetét”, N. A. Maximov: .-Ho­gyan küzdjünk az aszály ellen”, V. P. Dobrinyin: „A lótenyésztés feladatai", .stb. stb. A N/.oyJU'timíó életének legkü­lönfélébb ágait ismerhetjük meg e sorozaton keresztül és lelkiismeretes pontos útmutatást és segítséget kap a földműves, a munkás, az értelmi­ségi dolgozó, mindennapi munkája elvégzéséhez. Persze e népszerű so­rozat kis töredéke csak annak a sokezer kiadványnak, amely hom­lokán az „Uj Magyar Könyvkiadó” nevet viseli. Ezek mellett a szép­irodalom és a pedagógiai müvek, a gazdaságpolitikai tanulmányokkal egyetemben, valamint a közegészség ügyét szolgáló írások látnak napvi­lágot e népszerű kiadó jóvoltából. A mai, dolgozó ember mindennapi életében nélkülözhetetlen már a könyv. Különösen altkor, ha szinte minden tettünkben segíteni akar, ha munkánk mellett olyanná vált, mint a szerszám: szinte óránként kel! kezünkbe vennünk, mert min­denhez, mindenünkhöz hozzátarto­zik. Azonkívül ezekben a könyvek­ben a nagy Szovjetunió kerül ol- dalról-oldalra közelebb hozzánk a közeledünk benne nagy példaké­pünkhöz, a dicsőséges Szovjetunió­hoz. Fizessünk elő a Népnevelőre! A „Népnevelő“ füzet a népnevelő egyik legfontosabb fegyvere. A vá­lasztási munka során is bebizonyoso­dott, hogy jó felvilágosító munkát csak az a népnevelő tud végezni, aki minden kérdésben tájékozott, aki a Szabad Nép állandó és rend­szeres olvasása mellett hetonkint ol­vassa és tanulmányozza a Népne­velő füzetet. A Párt óriási áldozatot vállalt ed­dig azzal, hogy a Népneveid-füzetet ingyen adta. Ez nagyon sok helyen oda is vezetett, hogy a Népnevelő­füzetet nem becsülték eléggé. Gyak­ran előfordult, hogy hetekig a tlt- ■ kár, vagy propagandista szekrényé- fben heverték a füzetek, vagy nem a ^népnevelők kapták meg. A Párt J most ezen a téren is rendet teremi \ A népnevelők eléggé öntudatosak \ már ahhoz, hogy a Népnevelőt eüG- J fizessék. A Népnevelő ára augusztus f 1-től kezdve számonként 90 Fillér- Az előfizetés egynegyed évre (há­rom hónapra) 2 forint. Az előfizetés csak csoportos lehet. Az előfizetést a népnevelő-e«0' portok intézik. Minden népnevelő * saját csoportvezetőjénél fizessen £ Az előfizetőket mindenekelőtt össze f kell írni, hogy szeptember 1. után J már minden csoport előfizetés alap­ján kaphassa a népnevelőt A p-nt továbbításáért és kezeléséért a párt­szervezet felelős. Háromféle Népnevelő jelenik m9? külön üzemi, városi és falusi. A nép­in -velő elvtársak aszerint rendeljék meg a Népnevelőt, hogy milyen rét9" gek között vegeznek felvilágosít'1 munkát. A Népnevelő-füzeteket au/- 1-től mindenütt az alapszervezet mén küldjük és a népnevelőcsop0*“' tok feladata lesz, hogy azokat ;lí egyes népnevelőkhöz eljuttassák. egy népnevelő nem kapja meg, va”- kóave kapja mog a Népnevelő fű*0 tét., azt a csoportvezetőjénél *’lr gesse. Népnevelő csoportjaink a kö vetkező népnevelő értekezleten t,( vzéljék meg az előfizetőst és az isztús részletkérdéseit. A zsebéből fegyvereket, kis üvegeket vett elő: — Nesze. * \ Az Ember arca felragyogott: — Köszönöm, már nem félek. — És most beszélgessünk. Clj 1 . \ De nemsokára csengetés hallatszó., u ajtón. Az f Ember már nem rettent mog, dp gépiesen elindult, r hogy ajtót nyisson. — Megállj! — parancsolta neki a barátja. —f Majd én. \ És ment az előszobaajtóhoz: Ki az? — Nyissa ki az ajtót- Nem nyitom. Ki az? — A törvény nevében! — hazudta a hang. — Aki belép, azt lelövöm. \ Mozdulatlanság, csönd. Hangos tanakodás. Léptek, r az ajtó elöl valaki, valakik távoztak. Vájjon maradt-e t őr? S — Nyisd ki az ablakot, nézz le az utcára. f Éonu* állt. az autó. Kelten érkeztek az autóhoz. 1 Lenn tanakodás. Többen szálltak ki. J Jöttek újra. Néhány pere múlva kemény kopogta-1 táv. Belliiről nem szóltak. Fenyegető, kegyetlen hang, f más, mint, az előbb. Az ajtó ogv reccsenésre betört, f Valami óriás feszülhetett neki teljes testével. Már fel f is bukkant a kinyílott ajtó helyén az alakja. Az Ember F lőtt s az óriás hiéna felfordult. Uj hiénák nyomultak r be, valamennyien revolvert rántottak elő és lövöldözni f kezdtek. Az Ember és barátja harcoltak. Három hiéna ? elhullt, negyedik megfutamodott. Ember és társa hald- f los sebektől találva dőltek el. \ Az asszony kirohant. A villanynál megnézte a két f holtat. Némán. Erős volt, bevonszolta őket a szobába, F felfektette ökot egy-egy ágyra. A férjét megcsókolta, f szepegő két gyermekét karjukon fogta: — Gyertek. ........... \ Le az utcára. El az éj sötétjébe. t A gyermekek sírtak. r — Ne sírj! Ne sírjatok! Apátok megmenekült, f Bátor volt, meghalt, de megmenekült. Ti is olvanok t legyetek, mint ö volt. á Nagy Lajos:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom