Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-07 / 182. szám

tm augusztus 1 NAP!. Ö 7 ■4 (VAGYNYARAD I /i-41 £/Vű EDELYO KI RATO Nap-nap után agyra több lesz azoknak a községeknek. puszták­nak a száma, ahol tizenöten, húszán vagy még többen a dolgozó parasz­tok közül, szövetkeznek az új élet- ve, a föld társas megművelésére: a felemelkedés, a jólét elérésére. — Baranyában a felülvizsgált és jóvá­hagyott tizennégy termelőszövetke­zeti és táblásán gazdálkodó csoport mellé az utóbbi hónapokban, tucat­jával sorakoznak fel azok, akik fel­ismerték a nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Ezek az új kollektívák még nem kapták meg az engedélyokira­tot. Ezekre azt mondják, hogy „vad”-csoportok. Az alábbiakban sok új csoport közül egyet, a nagy- nyárádl termelőszövetkezeti csopor­tot mutatjuk be. Valamennyien kint vannak e ha­tárban és így neki vesszük az irányt a mezőnek. Ott csak lehet velük be­szélni? Az idősb Hóbor István fele­sége is azt mondta, hogy a „hiva­talában” megtaláljuk az urát, ott windig van félfogadás. A Miklós Dénes Is ott esztergálja valahol a tőidet, tarlót szánt, Szeghalmi Jó­zsef is a Diófa-dűlőben, mindhár­man az intézőbizottság tagjai. A legkisebb gyerek is útbaigazít, is­merői, szeretik őket a faluban. Neon messze a falutól, sok kilomé­ter hosszúságban, egész a Dunáig jhúzódó hatalmas síkság egy kis tö­redéke a Diófadülő, Jó földek esek, te fekete kereszteket, mind behord­ják már. A helyét is nagyrészt fel­szántották. , Szeghalmi Józsefet érj Ok el elő­ször. Éppen pihenteti a lovakat, ö maga az eke gerendélyén pihen. — Kínlódva megy csak a munka «Ívtárs —, mondja izzadt homlokát törölhetve. — Itt megállt a víz az esőzéskor és úgy összetömődött, hogy kidobja az ekét... Bezzeg könnyebb lesz majd, ha már a trak­tor fogja szántani... szerződünk majd a gépállomással az összes munkákra. Csak már megkezdhet­nénk ... Még két forduló van vissza, aztán Szeghalmi elvtárs befejezi a tar- lóhántást. Az úton hazafelé mennek emberele, ki szekéren, ki gyalog. Odajönnek hozzánk, egy szekéren megyünk vagy öten a falu felé. Ahogy ilyenkor szokás mindenről Pzó esik, de minden mondat köze­lebb viszi a beszéd fonalát a közös témához, a termelöcsoporthoz. — Nem most akartunk mi meg- plalcuíni, már februárban összejöt­tünk — mondja Szeghalmi elvtárs. g~~ Akkor még tizennégyen jelent­keztünk, de most huszonegyen vagyunk.-X kocsin ülők mindegyike tud va- ®mit mondani a csoportról és kide­rül, hogy a szekéren ülők valameny- íjyien tagjai az alig két héttel ala­kult csoportnak. Itt. van a közséf kirója, Bódl Ferenc élvtárs, aki ön­tudatosan jelentette ki: — Ml a nemzettől kaptak a föl- urt, a legszebb ajándékot, éppen ez- rtt nekünk kell megmutatni a: «gész környéknek, hogy élen jáninl éj gazdálkodásban és úgy aka­runk elsők lenni az eredményekben hogy hallgatunk Rákosi elvtárs ta Jwcsára és nagyüzemi formát vá­lasztunk ... Valóságos kis regény alakul ki : szavak, nyomán. 137 és fél holdoi alakultak meg, 31 számos jószágo adtak össze, ebből 9 príma igásló. E milyen jó hallani, hogy a két-há r<>m ember tervezgetéséből mint te rebélyesedett a létszám, hog; ®Eyénként jöttek és jelentették be , Én Is közíbétek állnék.. „ h ’ébetne. Ezt mondta kedd este Sink “ivón is, a 7 holdas kisparaszt, al< ® megalakuláskor még nem döntőt ue aztán csak egyre nem hagyt nyugodni a vágyakozás, meg a asszony is ösztökélte, a gyerekekr ? gondolt és az esti munka után be kopogott Szeghalmi elvtárshoz. A kocsi lassan beér a faluba, mag mögött hagyva a Diófa-dűlőt, meg jtörökszántót, ahol majd a csopoi T°vid idő múlva fog dolgozni. •— Most már megkezdhetnék a ta hasítást, hogy legalább tudjuk, hov mrül a mi földünk. Úgy szeretnénl amott, a Törőkszántó meg Ulófa-dűlőben mérnék ki, egymi mellett, két táblában, csak az út vá­lasztaná ketté. A szekér befordul az udvarra, be­szállunk, az emberek nem mennek mindjárt haza, még mondani akar­nak egy-két dolgot — Siettünk a tarlóhántással, ezzel is példát mutattunk a többieknek, és rendben adjuk át cserébe a mi parcelláinkat — így beszél Szeg­halmi elvtárs. Majd hozzá teszi: — A terménybeadásban is elsők le­szünk a faluban, segítjük a tervet, segítjük önmagunkat is. Es nemcsak a kisparasztok, hanem középparasz­tok is varrnak közöttünk. Gyepesi Balázs, 15 holdas gazda velünk együtt van első naptól kezdve, de id. Hóbor István is középparaszt, aki az intézőbizottságba is benn van, egyben ő a DéFOSz irodaveze­tője is. Elmondták még ott, a szekér mel­lett állva az udvaron, hogy a kulá- kok a faluban megkezdték a dör­zsöl ődést és földjeiket szeretnék be­vinni a termelőcsoportba. Dehát er­ről szó sem lehet. Hóbomé a szomszédban vasvillá­val veri a borsót az udvar közepén. Fájó derékkal hajolgat és fáradt hangon mondja: — Ha a csoportban együtt le­szünk, akkor még a borsót is géppel fogjuk csépelni... mennyivel köny- nyebb lesz az. i Nagynyárádon huszonegy család néz a boldog holnap elé. Ma még vágyakozás tölti el őket a biztos, könnyebb és jobb megélhetés iránt, holnap már beteljesült valóság lesz. Ma még a régi tarlót buktatják, hogy lefordítsák vele egész eddigi életük maradiságót és az eke nyo­mán hasadt friss barázdában újszel­lemű emberek lépkednek majd a barázdában, szívükben hálával és szeretettel, a szocialista munka szer­vezője, a jobb magyar jövő ková­csa: a Párt és vezére, Rákosi Má­tyás iránt. És mire eljön az ősz, a nagynyárádi termeiőcsoport jó munkájával kiérdemli a engedély- okiratot. Právltz Lajos. Elkészült Baranya őszi*tavaszi vetésterve Emelkedett as ipari növények területe A Mezőgazdaság* Igszgatóság el­készítette Baranya vármegye 1949— 50, évi vetéstervét. A vetéstervben az őszi gabona és takarmányféxék területe 166.100 katasztrális hold és búzától' a pannonbükkőnyig vala­mennyi! őszi vetéstervben szerepei 1500 hold új lucerna vetés is* amely azonban mint évelő növény az előirányzott területen kívül esik- A magnak vetett szöszös. bükköny őszi gabonával vetve a gabona elő­irányzaton felül szerepel és a takar­mánykeverékek területe ugyancsak a tavaszi kukon'.cavetés területébe számít bele. Az ősszel vetendő új lucerna ugyancsak beszámít a tava­szi vetésterületünk annyiban válto­zott, hogy a rizs és főbb ipari növényünk vefésíerü- leíe eroeíkiodeít, míg a zab és néhány szálas takar­mányfélék vetésterülete valamivel csökkent. A kukorica 85.200 kh-as vetésterülete a» telőirányzaton felül a betakarított ősai takarmánykeve- rék területével még fokozódhat, -á vöröshere vetésterület külön nem szerepel a tavaszi előirányzatban, mert azt védőnövénnyel vetik és így azonos a védőnövény vetésterü­letével Ugyanakkor a tavaszi elő­irányzatban nagyobb szerep Jutott • csato­rnádé silókukorica vetésének. Az egyéb szálastaknrmány-félék kö­zül 13 fajta, a szántóföldön termelt egyéb növények közül 42 fajta nö­vény vetésére történt előirányzat. Igen nagy jelentősége van az új gazdasági év őszi-tavaszi vetéstervé' nek, nemcsak azért, mért ebben előtérbe kerülnek az ipari növények mellett az állattenyésztésünk fejlődé­séhez nélkülözhetetlen takarmány- félék, hanem azért is, mert kellő időben, jóvá] az fisai nmakék mtfitfzmr d&s* elöli sóikkal »laposabban, körűitekíntőfr ben é* a dolgozó parasztság telje­sítőképességének szem előtt íariá* sával készült és a községi népi szer vek még idejében elvégezhetik * kivetett terület elosztását _ biztató felek a Magasépítési NV-nél A Magasépítő NV kapott néhány kemény bírálatot. Eleinte véde­kezett, tiltakozott, de a munkások és vezetők egyaránt gyorsan belátták, hogy a bírálatok valóban igazat mondanak, a munkamódszereken javítani kell Néhány üzemértekez- iet következett maguk is megálla­pították a hibákat, de a munkások ennyivel nem is elégedtek meg, ha­nem megkezdték a hibák kijavítá­sát. Ez természetesen nem ment azonnal, hiszen a feladat nem is olyan könnyű. Legsúlyosabb tétel volt az önkölt­ség kérdése. Magasak az építőipar költségei, csökkenteni kell azokat. Az építőmunkások dicséretére válik, hogy éppen itt kezdték el a legko­molyabb lépéseket í arra> hogy aem ,eI~ Ka{Un@K I tétlenül szükséges —---------------— minden építkezésnél hu lladékhegyeknek képződni. A leg­tökéletesebb módokat találták arra, hogy a keletkező hulladékokat hasz­nosítsák. Az építőipar legdrágább anyaga a fa. Elsősorban ezzel igye­keznek megtakarításokat elérni. A Magasépítő NV asztalosüzemében magas halmokban tomyosodik ez az értékes anyag és Nesz Ferenc elv­társ ebből válogatja az ablak és aj­tókeretek kihasználásához szükséges deszkákat — A szabáson sok múlik — álla­pítja meg Nesz elvtárs — gondos munkával ugyanabból az anyagból többet lehet kiszabni, mintha össze­vissza szabnánk. Például most kél 12-es deszka kell. Ehhez veszek egy 28-ost, mert a fűrészelésre kell adni egy-egy centit És így minden da­rabhoz kiválogatom a megfelelt méretet _ - , gondos mun­E f3íí!Ml3SlSlí0í kával valóbai —-----—-------—----alaposan le­cs ökkentették. De elkerülhetetlen hogy apróbb-nagyobb darabol mégis leesnek. A nagyobbacska hul­ladékdarabok felhasználására beál­lítottak egy körfűrészt, ezzel ki: lécecskéket szabnak és azzal : mennyezetkészítéshez használt nád- elemeket készítik el. Még ezután i; maradnak egészen apró „tiplik” Ezeket a bádogosműhelynek adják ahol faszén helyett a íorrasztópák; melegítésére használják. Eddig ha­vonta 400 forint értékű faszene használtak el, most ezt is megtaka- rítják a fahuHadék felhasználásá­val. Az újítási bizottsághoz egészei komoly újítási javaslat is érkezett a szükséges famennyiség megtakarí­tására. Bertram Ferenc javasolta hogy az eddigi 196 centiméteres aj tők helyett 190 centis szabványoka készítsenek, mert ezzel a szabvány nyal a kereskedelmi forgalomba) szokásos nyers faanyagot majdnen tel lesen hulladék nélkül lehetne fel dolgozni. Ennek a javaslatnak a ki vitele 6.000 ajtó elkészítését vév alapul, 36.000 forintos megtakarítás jelent. —------<— tételt jelent a téglái KßifiOSV .faragásánál kelethez--------------- hulladék is, amit eddi egy-egy ház felépítése után szekér számra hordtak e! és legfeljebb be Iónba keverve,, kavics helyett tud lak felhasználni. A Magasépítési N1 most szigorúan ellenőrzi mindenüt' hogy a kőművesek a használható da rabtéglákat mindenütt építsék be falba. Apró ötletekből tízezres megtakarítások, hulladékból értékes anyagok A mai mérető építkezéseknél, a „házgyártásnál” igen nagy mennyi­ségben szükségesek a vasalkatré­szek is. Elsősorban a vasbetónépít- kezésék fogyasztanak nagymennyi­ségű vasat. Eddig a helyszínen állí­tottál: össze a vasszerkezetet, ami azt jelentette, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiségű vasat kellett az építkezéshez kiszállítani, hogy abból szabni lehessen, másrészt ren­geteg vashulladék megy kárba. Ezen úgy segít a Magasépítési NV, hogy a vasbetónba való vashuzalokat a vállalat telepén megfelelő méretben előkészítik, sőt ha lehet előgyártják az egész vasbeton alkatrészt és így szállítják ki az építkezés színhelyé­re. A telepen összegyüllő vasdarabo­kat azután felhasználják, aszerint, hogy milyen méatetűek vagy ács­kapcsok készítésére, vagy talicskák vasalására, alátéteknek és egyéb ki­sebb vasalkatrészék készítésére. fSIMáai! dolgozik a vállalat kísérleti műhelye is, ahol a benyújtott újítások modelljeit készítik el. Eddig elkészült egy újrendszerü nyelves ablakzár, amely feleslegessé teszi a kettős szárnyaknál eddig alkalma­zott „Teschauer” csavart és ezzel minden ablalcszámynál 4 forintos megtakarítást ér el. Ezt az újítási javaslatot Réder és Odrobina elv­társak adták be és az Elzett-gyár kísérletei is azt mutatják, hogy évi 123.000 forintos megtakarítást lehet vele elérni. Egy másik újítással, az új rendszerű, egyszerűbb szerkezetű tolózárral darabonként 2 forintos megtakarítást érnek el. Ebből eddig 500 darabot készítettek. Toör János efvtftre úfltfisa, M Sfef téglamarkoló 20 százalékkal csök­kenti a téglaszállítás munkaidejét, könnyebbé teszi a munkái és a fá­ból készült téglaszállító eszközök mellőzésével 5.000 köbméter falná! közel 10.000 forintos költségmegta­karítást ér el. Ezek a kisobb-nagyobb újítások biztató jelként szolgálnak arra, hogy az építőipar nem áll meg a fejlődés­ben, az épftőmuhkások nem min­denütt ragaszkodnak a régi .kipró­bált”, de elavult módszerekhez és eszközökhöz. Ez azonban még ke­vés. A megindult mozgalmat tovább kell fejleszteni, az eddigi újítások és az újítók számát meg ken sok­szorozni, hogy az építőiparban va­lóban fordulat következzék be at szocialista munkamódszerek felé. Dolgozik tömeges felajánlásai a fll-re Baranya dolgozói megértették a V1T óriási jelentőségét és az ifjúság ügyét magukévá tették. Hogy meny­nyire a magukénak érzik a Yilág- ifjúsági Találkozót, mi sem bizonyít­ja jobban, mint az, hogy munkaiéi- ajánlásokkal, gyűjtésekkel tették le­hetővé, hogy a kiküldöttek mente­süljenek a kiadásoktól. A pécsi Ma­gasépítési NV dolgozói egy órai munkát ajánlottak fel, a pécsi Erdő­gazdasági NV dolgozói pedig röp- gyíilésen ünnepelték nagy lelkesedés­sel a VIT-t, amelynek sikere érde­kében 2—2 órai munkadijukat aján­lották fel azzal, hogy azt össze­gyűjtve készpénzben bocsátják a VIT rendelkezésére. A nemzeti vállalatok példamutatása A munkafelajánlások között szere­pel a Vasért NV, amelynek dolgo­zói a restanciát e hónap folyamán túlóra nélkül feldolgozzák, az elfek­vő árukat fokozottan forgalomba hozzák és a heti vitaestéken foglal­koznak a VIT jelentőségével. A Mezőgép NV augusztusi forgalmát 5 százalékkal emeli a múlt hónaphoz viszonyítva, az önköltséget pedig fél százalékkal csökkenti. A Fűrész­áru és Épületfa Ért. NV 5 százalék­kal teljesíti túl augusztusi ütemter­vét. A Haas F. és Fia ugyancsak 5 százalékkal teljesiti túl az űtemter­vet és ezt túlóra nélkül végzik el. A Sportszerkéresk. NV 3 százalékkal teljesíti túl az önköltségcsökkentést az EVERT NV augusztusi ütemter­vét 5 százalékkal teljesíti túl. az el­fekvő kőedény áru 5 százalékát for­galomba hozza, az iroda a napi munkát túlóra nélkül végzi el A Pécsi Röviköt NV vállalta a munka termelékenységének 10 száza­lékos emelését, a nyári elfekvő áruk 100 százalékos forgalomba hozata­lát. A Fűszert NV augusztusi ütem­terv előirányzatát 10 százalékkal tel­jesítik túl, a munkát pedig úgy végzik, hogy a túlórák száma 20 szá­zalékkal csökkenjen. A Pécsi Pamut- Selyem NV vállalta a selyemáru forgalom növelését a pamuttal szem­ben 8-ról 10 százalékra, az elfekvő árut 15 százalékról 10-re, az úgyne­vezett „bóvli“ árukat pedig 5 száza­lékról 3 százalékra csökkentik le a Eorgalorobahozatalíal, Mindé* *st bi­zonyítja, hogy & nemzeti vállalatok dolgozói felismerték az értékelték a> VIT nemzetközi jelentőségét Szombaton délben gyűlést tartott a VAOSz vármegyei alcsoportja, amely ugyancsak a világ ifjúságá­nak budapesti találkozójával foglal­kozott Lelkes hangú felszólalások után a vármegye dolgozói elhatároz- tűk, hogy félhavi fizetésük egy szá­zalékéi felajánlják a VIT céljaira. Megválasztana küldötteit- a pécsváradi ifjúság Hatalmas érdeklődés közepette választották meg a pécsváradi SzIT­isták a Világifjúsági Találkozón szer­vezetüket képviselő tagtársaikat. A központi kiküldött beszámolóját hosszas tapssal és lelkes éljenzéssel hallgatták végig; a VIT-et, a Bókét, a Pártot éltették. — Szervezetünk legjobbjait küld­jük a VIT-re, mert tudjuk, hogy a világ ifjúsága rajtunk keresztül is alkot véleményt a magyar ifjúság­ról — mondta beszédében az alap­szervezet titkára. Vertike István, MDP járási titkár és Dér József járási szakszervezeti titkár további jó munkára és a Párt­hoz való még szorosabb kapcsolatok kimélyítésére kérték az ifjúságot. A megválasztott küldöttek nevé­ben Noga Zoltán szólalt fel — A VIT-en tapasztalatokat szer­zünk és sokat tanulunk majd. Meg­ismerjük a hős lenini komszomolis- tákat, akiknek nyomdokain akarunk mi is haladni. Tudjuk, hogy a VIT- en való részvételünk lehetőségét el­sősorban a Magyar Dolgozók Párt­jának és nagy vezérének, Rákosi Mátyásnak köszönhetj ük. A tagság elhatározta, hogy augusz­tus 7-én, vasárnap VIT-bált ren­dez, amelynek bevételét felajánlja a Világifjúsági Találkozó céljaira. A taggyűlés után lelkesítő indulókat énekeltek még a fiúk, s a valóban jól végzett munka után, boldogan és vígan tértek otthonukba. fi mezik mai és hétfői műsora APOLLO 10-éig Harc i kémek » maabotörök ellen. és ipari Előadások 18-os találmány vasárnap 3, 5, ?t 9 órakor hétfőn 5P ?, 9 órakor PAKK 10-éig Felnőtteknek! Gyermekeknek! Hét színes mese Bűbájos, színes rajzfilm sorozat £flőaúát;ofc rasárn ii) 5-7-9 ómkoc héttői1 7-9..ómkor MOZIBÉRLET minden moziban bármely filmhez, minden meg­kötöttség nélkül érvényes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom