Dunántúli Napló, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-04 / 179. szám

SW» AöGCOŰPrW« NIPLO 1f54-ben 14 és félmillió naposcsibe kerül kiosztásra Baroraf!£3ominyunk fejlesztését a fejtik feljavítását szolgálja a napos­csibe akció. Már a 3 éves terv során szép eredményeket értünk el ezen a vonalon: 1948-ban 21 keltetőközpont- ban 4? géppel Indiát meg a keltetés és 1,260.000 db naposcsibe került kiosz­tásra. 1919-ben már 29 keltetőközpont (ütöttünk a naposcsibe akcióra. Az 5 hónapos tervperiódusban ez az összeg együttesen 1,733.000 forintot tett ki. A harmadik tervéyben a naposcsibe ak­ciót már a Baromfitenyésztő NV vég­zi. A törzstenyészetek kiegészítésére és a tenyésztés további fejlesztésére 700.000 forintot fordítunk. 90 géppel dolgozott #5 az eíözS évben kiosztott naposcsibék több mint két­szerese, mintegy 3. milMó db kerül ki­osztásra. __ Az első tervéiben a baromfitenyész­tést előmozdító célokra kiutalt 2.9 mil­lió forinton kívül 1,200.000 Fl-ot for­Az ötéves terv ezen a téren Is ha­talmas fejlődést biztosít. A keltetőköz­pontok számát 40-re, a gépek számát 350-re emeli fel a terv és 1954-re 14.5 millió db naposcsibe kcltelését irányoz­za elő. &idák-featcdűk is &ze&elUk mtna lészto/uiM a YIT-en Az ifjúság ébersége azonban leleplezte a próbálkozásokah A' megye Ifjúságának a Világifjű- sági Találkozóra való lelkes előké­születei élén a SzIT ifjak állanak, akik kitűnő munkájukkal nemcsak példát mutatlak a falvak ifjúságá­nak, hanem ’iendületülckel maguk­kal is viszik őket. Ennek következ­ménye az, hogy a különböző EPOSz szervezetek részéről nap-nap után érkeznek be azok az ajándékok, amelyeket különösen a lányok ké­szítettek a külföldi vendégek ré­szére. A pécsi MINSz központba kedden délelőtt érkezett meg a ká- sádi délszláv lányok gyönyörű há­ziszőttes köténye, a harkányi lá­nyok párnája. Ezek az ajándékok méltán sorakoznak a pécsbányatele- pi szitisták világításos bányaberen­dezéséhez, a mekényesiek üvegdo­bozához és a sok száz más ajándékhoz, amik egészen bizonyosan nagy örö­met szereznek majd a megajándé­kozottak körében. Az előkészületi munkában külö­nösen kiválnak a bányászbrigádok A pécsbányatelepiek 140, a mecsek- szabolcsiak 150 százalékos ered­ményt értek el a termelésiben. A bányatelepi Farkas és a szabolcsi Bozsér brigádoknak nemcsak az ifi, hanem az idősebb tagjai is azért dolgoznak ilyen gyönyörűen, mert valamennyien ott akarnak lenni a nagy találkozón, éppen ezért vala­mennyien le akarják tenni a VTX tanfolyam vizsgáit. A nagy találkozóra való feTké­len hagyják pnsztulni salát, vagybngkat u%öntudatos ~A meesekszabolcsi Szent István aknán a lakatos műhely melletti sa­rokban, évek óta ott UaUódtak egy nagst halomban a bánya részére rendelt, vasács ólat ok, amelyek nem voltak megfelelőek. Nem törődött xéHák senki a tmdtbon és vastagon ette már őket a rozsda. De miért törődött volna vele a munkás, hiszen nem volf érdeke, mert a hasznot 'úgyis a tőkés vágta zsebre. A tőkést meg ilyen kicsinység nem érdekoUr. őket csak az érdekelte, hogy mennyit fizetnek a kuponra. Ha kevés volt az osztalék, legfeljebb csökkentették a béreket és hasznuk máris biztosítva volt. elv­Q Azóta megváltozott i világ Magyarországon. Á magyar dolgozó nép megnyerte az ezeréves pert. Övé lett a gyár, övé lett * föld. Megváltozott a viszonya az özemhez, a munkához. Most már nem nézheti saját vagyonának pusztulását. Ezen a véleményen volt Zóna István nlvtárs is, aki amíg megnézte a rozs- draefte vasdiarabokat, gondolkozni kez­deti. Az elgondolását tett követte. — Gyors a * ment Vándori András tára művezetőhöz. — Vándori elvtársi Nem nézhetjük tovább saját vagyonunk pusztulását. O't kint azokat a vasakat megeszi a rozsda. Pedig még feileherne hasz­nálni. — Ezen már én fs gondolkodtam —• hangzott a válasz. így kezdődött. Azóta rendszeresen használják fel a pusztulásra ítélt vas- arabokat javításra cs új alkatrészek készítésére is. I Az esztergályos műhely egyik I «Sa I szegletében Major Gyula elv- társ, esztergályos és Ripszám ^tvén hegesztő dolgozik egy csille- tengely javításán. Arcukról csurog a Verejték a meleget ontó hegesztőpisz- *°ly mellett. — A csille tengelyé d m * része Jobban elkopott, mint a másik — ma­gyarázza és mutatja Major elvtárs.— Azelőtt ezeket el szokták dobni, most • elkopott reszt hegesztéssel feltGlt- íök, majd lereszeljük és újból üzem­képessé tesszük. — És azelőtt, ha az c?yik tengely megsérült, a párját is ki kellett cserélni — veszi át a szót Ripszám elvtárs. — Ez hosszú időt vett igénybe. Most nemcsak anyagot, hanem időt is takarítunk meg, mert a ^vitást gyorsan elkészítjük. A kovácsműhely előtt Koritník Ká- r°’y elvtárs karvastagságú bányalán- c°kat hevít. '— Ezeket már nem lehetett hasz- nálni, mert elkoptak — magyarázza "'unkáját — most lópatkót csinálunk “előle. Nem nagy dolog az egész. Kis leleményességgel "minden b°t fel lehet használni kis vasdara- Most már ér­demes takarékoskodni, mert magunk­nak csináljuk. * 1 A csillejavftó műhelyben folyik a leglázasabb munka. A rossz, javításra váró csillehalmaz kö­zül alig látszik ki Bodor dános elvtárs Ö irányítja a munkálatokat. Minden anyagot felhasználni és a munkát gyorsan elkészíteni, ez a jelszava. Győző Jenő épen egy vaslemezt fü­zesit. Ezt is már régen kikezdte a rozsda. Most csilleütköző lesz bade. Szűcs István egy kikopott kereket hegeszt nagy szakértelemmé!. — Mindent megjavítunk — mondja Bodor elvtárs —, mert ezzel is sok pénzt takarítunk meg. Zóna István üzemvezető helycttes- td megtudjuk, hogy a csf.lekészítö műhelyben havonta az előirányzott százhat csille helyett száztíz készül és az előirányzott költségnek csak a fétéi használják fel éppen azért, mert a kiselejtezett anyagot is hasznosítják, mégpedig igen jól. A fatelepen Sütő János elvtárs ,-,eteti“ a fűrészt. Törött ám­-------- faliból 40—60 centiméteres pií­lérfákat csinálnak. Ezeket a fejtésben keresztbe rakják. És rájöttek, hogy a rövid piiléríákkal való ácsolás ■ sokkal biztosabb, mint a kitámfázás, mert na­gyobb súlyt bír el. * — Még a talpfákban lévő sfnszege- ket és sínalátét lemezeket is kiszed­jük. — mondja Sütő elvtSra. — Min­dennel úgy takarékoskodunk, mint a sajátunkkal. És tudatában vagyunk an­nak, hogy aki nem vigyáz a saját maga tulajdonára, az nemcsak önma­ga, hanem a nép ellensége is. Zóna István elvtárs még elmondja, hogy a selejt gépszjjakat is felhasz­nálják csövek tömítésére és pakolásá­ra. A iürészporral pedig a kazánokat fűtik és ezzel is sok szenet takaríta­nak meg. így vigyáz a dolgozó nép saját vagyonára, mert tudja, hogy min­den megtakarított fillér erősíti nép­gazdaságunkat és hozzásegítünk a hároméves terv megvalósításához. szülés természetesen nem történik minden akadály és nehézség nélkül Több helyen kifogás merült fel az ifjak részéről a 37.50 forintos rész­vételi díj miatt Ezek a fiatalok, méglnkább azonban a háttérbenál- ló biztatások elfelejtik, hogy milyen áldozatokat hoznak például a délamerfkai üzemek dol­gozói aídk sok esetben szabadsá­gukkal, de mindenegyes esetben ál­lásukkal játszanak akkor, amikor elindulnak a budapesti nagy talál­kozóra. Egy másik feltűnő Jelenség volt a VTT előkészületed során, hogy a fal­vakból nagy számban Jelentkeztek olyanok, akiknek pénzük és idejük van, tehát a kulákok fial A falvak kis, közép és szegényparaszt fial önmagukat becsülték volna le azzal, ha engedik hogy ezen a találkozón, amely elsősorban a munkás és ezo- gényparaszt Ifjak találkozója, kulá- fcók gyermekei vegyenek részt a falvakból. Baranya azonban Ifjúságának felszámolta a reakció próbálkozását és nevetségessé tett© a fcßföobörS hazug híreszteléseket. Ma már tud­ják a baranyai díjak, hogy a buda­pesti találkozón olyan élménybe» lesz részük, amilyenné! ax elmúlt századok magyar tfjal egyszer sem: dicsekedhettek. Megismerhetik más népek kultúráját, elbeszélgethetnek a gyarmati népek küldötteivel at tábortüzek fényénél közelebb kerül­nek egymáshoz a világ dolgozó- fiataljai, akik egy úton haladnak e tartós béke felé, a Szovjetunió fö­tal mutatott úton. állást foglalhat­nak a béke, a termelő munka mel­leti az egész világ dolgozóinak ró­juk irányuló figyelme és érdeklődé­se közepette. Erezhető, hogy ma már valóban minden akadály nélkül, tökéletesen folynak a nagy találkozó előkészítő munkálatai Baranyában és Pé­csett Is. Stívkűrliáz ls-z a balatanlüredi szaraláriuínból kát és a szénsavas fürdőket. Az OTI- betegeket három, esetleg négy hétre Utalják be. ve. Somogyi Ír ;Jbitet ‘mintha, göp lenne, úgy dobja ki 'egyik lapáttal a mii- sík után a csillogó szenet. —< Elvtársak siessünk, mert meg­ígértük a vasutas elvtársakn »k. hogy segítünk nekik a három és félnapos kocsiforduló végrehajtásában —» mondja Szabó elv tára, amint töröl- geti homlokát. — Igaz, hogy Pintér elvtárs átad­ta üzenetünket a vasutas pártszer­vezet vezetőségének? — kérdezi So­mogyi József. — Átadtam bizony és meg fs tart; juk az ígéretünket — válaszolja Pintér elvtárs. Közben a vagénokban egyre keve­sebb lesz a szén. Akik később jöt­tek, talicskával szállítják a szén- knpac felé a szállítmányt. Itt van­nak már az üzem különböző osztá­lyainak dolgozói is, bogy minél előbb üres legyen a vágón. Ezen A legutóbbi féket mái a üresek a vagonok Ä mozdony nagyot fütty önteti, ahogy rákanyarodott az iparvágány­ra. Két vagónt vontatott tele szén­nel. A talpfák kicsit nyikorogtak, amint elgördült felettük a súlyos szállítmány, majd a fék csikordulá- sa hallatszott és megállt a ezerei- vény. A mozdonyvezető fehér fogai megvülantak, amint mosolyogva szólt a raktárajtóba® Utó Szabó elv- tára felé: — Még ma visszajövünk a kocsik­ért — 'Jöhetnek elv­társi — kiáltott vissza —. hamar k irak juk. A mozdony eí- pöfögött. A két elárvult vágón pár perc alatt olyan lett mint a han- gyabóly. Egymásután jöttek a rak­tári munkások lapátokkal fetezerol­íBtmkáíkodlk tű ság. Nem új dolog ez a Norma cáaj­gyárban. Már régebben ta „rekor­dokat* állítottak föl a kirakódá< ka­rén. <jl t H T»z*nftmlny* így1 [és fél 6r* alatti, ■paktuk ki. Nemfí * közli Szabó oh*, kétszáz mázsái Ahogy kis dolog voít, társ —. több mint szenet annyi idő alatt kirakni —. De most többen vagyunk *—»; szól közbe Fischer Imre — és akkor; még hamarabb képre© fentünk vele, i— Ez is a célunk ■ helyesed Eu*. bő elvtára —. Így segíthetünk s v»- - ntas elvtársaknak » munkájukba», hogy megtudják vaJ6sfta.nl a lerövi­dített kocsifordulót. —* 'Ax egyik már Őre© «* sneoSJai i nemsokára Szabó olvtára — amint lapátját ledobja' ée sietve Wkspaemj kodott a másik vagónra, — Pél öna múlva JöJieí a taaeÉJto* l ta elvtárs, üres tesz addigra a kocsi 1 — mondja Biró József. múlnak a percek, SgJJI fogy a szén: a vagón- ból. Itt-ott már meglát­szik a kocsi alja. A lapátok mindig j sűrűbben csikordulnak, &mi biztató, jel Szabó elvtársnak. i — Hozzák már. a seprői — USB Szabó elvtárs —> az egyik oldalát • lehet takarítani. " «• , Mire megérkezik a seprő, Somogyi'. József az utolsó lapáttal dobja ki , a szenét. [Végeztek. Nem egész egy és fél óra alatt rakták ki a két' va­gónt Mindannyian’ megállnak pír pTTfeb natra és jóleső érzéssel nézik mun­kájuk gyors eredményét Somogyi; József pedig fütyürészve indul fürdő íoló. >" . i i" Ekkor kanyarodott Kz Iparvágány- • ra a mozdony, a vezető mosolyogva üdvözölte a dolgozókat 'és vidáman clpöfögött a két üres yagónhal. Két hires brigád párosversenye A oaiaiomureai c.rzjsuDe;-szanatori- Lmiot az évad végeztével teljesen át­szervezik. Megszűnik szanatóriuni- jcllege és kizárólag szívkórház lesz. A nagymultú szanatórium, amely az-, eJStt csak a kiváltságosoknak adott' alkalmat a gyógyulásra és a pihenés­re és a híres szénsavas fürdő haszná­latára, a népjóléti minisztérium ren­delkezésére megnyitotta kapuit a dol­gozók számára. A szanatórium a fel- szabadulás után 30 ággyal kezdte el a működését. — Az államosítás után — 122 szoba 240 ággyal áll a rendelke­zésre. Ezenkívül korszerűen kiegészí­tették az orvosi felszereléseket, a szénsavas fürdőben pedig 68 kád .áll a betegek rendelkezésére. Az államosítás előtt még nem volt biztosítva a dolgozók beutalási lehető­sége, csujpán a különböző segítőa'npok kötöttek megállapodást a szanatórium­mal. Ma már 140 ÜTI beteget utal­nak a balatonfüredi szanatóriumba, azonkívül a Gazdasági Főtanács, a Tervhivatal, a népjóléti minisztérium, az Újságírók Szanatóriumegyesii'ete biztosítják betegeik részére a szobá­kát* AUGUSZTUS 13 IG Válaszotokat várva üdvözlünk benneteket: Grigoríf' Jovdomascscnko brigádja, Voros’üovgrád, jasikovói gép­állomás Sackij áttanulmányozta a levelet, megmutatta' *, üri- g:i(1 tagjainak és mindjárt másnap válaszold ~, "{ „Kihívástokat szívóscn ellogadjuk. * Reméljük, hogy jelenlegi elsőbbsé-1 günkc! nőm adjuk ki a kezünkből. Az alábbiakban ml is Ismertetjük ve e’.ak tepasztalaitaiukat. Egész szántói.jldunlvoi két menetben 2.3 munkanap alatt b mon ál luk meg. A kalászosok ezániólertlletének vetés elölj megművelését traktoristáink korábban vé- gezl'ók el. Ugyanígy a boronálást. Határidő előtt befe­jeződött a tavaszi szántás is. 22—24 cenli mélyen elő- vasar, ekével. 123 hektár terü'eten 4 munkanap alatt vo- tet’ék el a tavaszi kalászcr.okat. Resnéljük. hogy brigádjaink most meginduló ver­senye még előbbre viszi nemcsak a mi briágjainkat, ha­nem szovjet hazánk egész mezőgazdaságát, hogy telje­síteni tudjuk azokat a nagy ígéreTeket, melyeket ter­vünk te.ljesilésére vonatkozóan a nagy Sz.lállnnak tér­tünk. Üdvözlettel: Iván Sackij brigádja, Mihajlovoi gép- és traklorállomás." « Ezzel a levélváltással indult meg a két híres brigád - párosversenye. Ä napokban érkezeit meg Grigorij Jovdoinascsenko- nak, a mezőgazdasága munka versenyeik híres kezdeménye- zöjének levele a jasikovoi gép- és traktűrállomásról. !váu Saekij a Mihajlovoi gép- és traktorállomás brigád- vezetője felbontotta és olvasni kezdte: « I -viM j ”A kiváló minőségi brigád kitűnt eiisirt ____íl____! hívunk versenybe bentieteket Sackij •d vlárs. Versenyünk példa lesz sokezer gépész számára i földművelésünk felvirágoztatásáért folyóharcban. Had ismertessem veletek a mi tapasztalatainkat. Bri­gádunk két munkanap (dali kél váltásban végezte el a boronálást. A korai gabonaféléket, évelő jiiféléket és a napraforgót 3.v munkanap <dalt vetettük el a tervezett ".égy nap helyett. A tavaszi szántást határidő előtt be­fejezzük és beültetünk egy hektár erdösávot. öt hektárt felszántottunk az őszi ültetéshez, de ezt a ffűdet az ősz­ire/ 27—SO centi mélyen még újraszánJjuk, Truktoristá- iik versenyben állnak a normák túlteljesítéséért és a ninűség emeléséért. Iván Timácscnko például hét hektá­ros norma mellett 12 hektárt miivel meg. Naumov és \iámouko „HTZ" traktoraikkal 3.S norma melleit 4 helz­árt művelnek és a többi traktorvezető mind túlteljesíti éladatát. IClöekevassal 20—22 centi mélyen szántaiad;. 'Irigádnnk elhatározta, hogy a vetésforgóból kihagyott 100 hektár, jelenleg alkalmatlan földet is felszánt, így iclve segítségére a: egész kolhoz versenyének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom