Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

me jütitra rrrt -if H Ä P I. Ó 3 EX UM MS COMBUNK Böngyik József esete is bizonyítja: Uj mozgalom indult el az üzemek Setében. Uj mozgalom, mely ismét je­lentős állomása annak az útnak, me­lyen a szocialista termelés felé indul­tunk, hogy megvalósítsuk mindany- Ttyiunk számára a jobb, szebb, gazda­gabb életet. A mozgalmat a Szovjet­unió példája és Rákosi elvtárs bölcs Útmutatása alapján indítottuk és az üzemek egymásután készítenek terve­ket, hoznak határozatok'^, hogy a mozgalom, a forgótőke csökkentésére minél szélesebb legyen és biztosítsa azt, ami elkövetkező életünk alapja: az ötéves tervet. Ezt a mozgalmat, jelentőségét és lehetőségeit minden üzemi dolgozónak ismernie kell. Ismernie kell, mert ő a gyár, az üzem tulajdonosa és ez nem­csak jogokat, de kötelességeket is je­lent külön-külön mindegyikük számára. Forgótőke? Valljuk be, mert így igaz, hogy nagyon sokan nem is tud­juk mit jelent. Mi van a szó mögött ? Ismerkedjünk meg vele és azokkal a lehetőségekkel, amivel a forgótőkét valóban, csökkenleni lehet. A vállalat vagyonának azt a részét, amely a tel­jes egészében átmegy az áru érléké­be a gyártási, termelési íolyamat alatt ■nevezzük forgótőkének. Teliét amive! megvásároljuk a nyersanyagot, munka­béreket fizetünk, szállítjuk a kész anyagokat sib. Hogyan csökkenIhetjük a forgótőkét és hova kellenek ezek a feleslegek? Ez a következő kérdés, amivel tisztá ba kel! kerüljünk, hogy azulán példá­kon keresztül megértsük teljes egészé­ben a mozgalom jelentőségét. Hibája például egyes üzemeknek, hogy felesleges nyersanyagkészleteket tárolnak, tehát itt is komoly tőke fek­szik bent, hónapokig, 6ot van hogy egy évig, amit máshol hasznosítani lehetne. Itt van azután a csökkentés e!s5 lehetősége. Csak annyi nyersanyagot szerezni, ami egy-eigy gyártási folyamathoz kell, de biztosítani folyamatos szállításokká! az üzem zavartalan menetét. A második a készáruk pontos, terv- ezerintJ ^termelése. Azt termelni, amit * ,ezv e!5Ir. különben túlteljesítés mel- jtt Is, nem hasznot, de komoly káro­st okozhat az üzem. Harmadik lehető- f. g a gyártási folyamat megrövidí- iése Ji* ]ép előtérbe az újítások, az ’•ko.tsegcsőkkeruéa hatalmas szerepe, rontos a készáruk tervszerű, minél gyorsabb értékesítése, * üt döníő fé- ny*ZQ a minőség kérdése. Ezek azok «agy vonalakban, ahol a forgótőke csökkentese lehetővé válik. ,um^k ,me,ír I*csI üzemünket, «Mk felajánlói iák és befizették forgó- teke feleslegüket, sőt tervet dolgoz- , ki a további csökkentésre, a kör- forgas meggyorsítására. Lássuk hát az elmelelet a valóságban. Az Első Pécsi Bőrgyár Öjutásaival, önkői,tségcsökkenléssel és íae™ ár&ak ^ajánlásával tud- ta befize.m nemcsak a felajánlott kél snnnm T" 01, de méfr ezen fe’ü' is 5QQ.000 forintot tudott áladni nyers­fl mozik mai és háiffii miisnra Ä P © I» E» O 20-áig >aI Újszerű ^egzótikus &T' VarázsfirisíáSy Zenés, táncos ke|P|: szerelmes szivekről? ® 3 ElS.éások, »«á,n,p ,, ,, 7> , ÄMkor he,,u» ». 7. » é„kot UBANIÄ KT yár i ssüseS anyagvásárlás formájában deficittel, vagy forgótőke hiányában kevés ha­szonnal foglalkozó üzemnek. Komoly részletes tervet dolgozlak ki a további forgótőke csökkentésre is. — Nem vásárolunk olyan nyers­anyagot, melynek felgyártására kél hónapon, túl kerülne sor — mondja Pé- terfia János vállalatvezető elvtárs. — Megrövidítjük a gyártási időszakot, a műhelyek átszervezésével, újítások, tapasztalatcsere legteljesebb kihaszná­lásával. Es következnek rendre a fontos ha­tározatok. A minőség ellenőrzése, ami megakadályozza azt, hogy a készárui a megrendelő ne vegye át, és az mini hoülőke heverjen a gyárban. — Készáru raktárunk nem lehel több, mint a termelés 50 szándéka, az ezenfelüli mennyiségek kiutalását, ér- tékesílését szorgalmazzuk — tájékoz­tat bennünket tovább Péterfia elvtárs Termelési felelősünk hónaponként más-mán üzembe látogat el, hogy ta­pasztalatokat gyűjtsön a jobb és több termelésre. Megindítják a műhelyek közötti ver­senyt is. — Mert tudjuk, hagy a verseny, az önköltség- és sele.jtcsökkentés tovább­ra is, sőt fokozott ménekben fontos yji ä-ä a ti 20-ag A.z odesszai hőslelkű forradal­már végső győáe'me: Syiziieietlía Érigád Főszereplők: Mordvinov Krjucskov, Mr.rcckája, Vanin, tliöaiJstsok vasárnap 5-7-9 órakor hétfői’ 7-9 órakor tényezői a termelésnek. Az Első Pécsi Bőrgyárban ez nem csak elmondott, vagy írott szó, hanem valóság. Bizonyítja az alábbi kis epi­zód is. Míg beszélünk Péíeríia elvtárs­sal, leveleket hoznak be aláírásra. Az egyiknél megáll: — Miért keil nekünk 10.000 kg ke­serűsó, amikor a gyártáshoz csak hat­ezerre van szükség és van még tarta­lékunk is — mondja. Már benne van a tudat. Ez felesleges nyersanyag, itt is csökkenteni lehet a forgótőkét. Újra íródik a levél és most már 5000 kg-ot kérnek. Egy hiba van a bőrgyárnál' és nem kis hiba. Az üzem dolgozóiban nincs ludatositva a forgótőke csökkentésének fontossága. Ez helytelen és ezen vál­toztatni kell, úgy a bőrgyárban, mint a Zsolnayban, ahol amikor az egyik elv- társat megkérdeztük a felajánlott és befizetett 300.000 forintról azt felelte: „Tudjuk nem teszik rossz helyre”. Ez nem bizalom kérdése elvtársak, hanem elkenése annak, hogy az üzem, a gyár fitlajdonosai fi vagytok, hogy ott egyet, len fillér sem mehet sehova sem anél­kül, hogy te Gerk Bálint, Sémik Ven­del és a többiek mind ne tudjatok róla Mert éreznetek kell, hogy ez is, mini minden ami az üzemben, gyárban a forgótőke, ez is a mi gondurk! L. M. Az MDP mohácsi járási bizottságának határosat^ A Magyar Dolgozók Pártja mo­hácsi járási bizottsága a uémet- foclyi pártszervezet munkáját meg­vizsgálta, A járási bizottság meg­állapította, hogy a pártszervezet­ben az éberség alapvető követel­ményeinek i sem tettek eleget. Az íróasztal jlókjai tárva-nyitva áll­tak, a pártszervezet bizalmas ira­tai bárki számára megtekinthetők voltak, a könyvtárszekrényben fa­siszta sajtótermékek állottak sza­badon. Mindezekért a pártszerve­zet vezetősége a felelős és első­sorban titkára. Iij. Simonialvi Mátyás titkár a pártmunkát elhanyagoltai vezető­ségi üléseket egyáltalán nem tar­tott, Piírtunk tekintélyét cseleke­deteivel rombolta. Megalkudott j az osztályellenséggel, a kulákok- j kai szoros kapcsolatot tartott, a dolgozó nép érdekeit sértő gaz­dasági műveleteket támogatta. Ezért a járási bizottság iij. Simon- felvi Mátyást kizárta a Pártból. Sajti Mihály, a DÉFOSz elnöke beosztását egyéni célokra hasz­nálta fel, a Földhivatal tulajdonát képező vagyontárgyakat eUulaj donífott, lculákokkal cimboráit. A járási bizottság Sajtit a Pártból kizárta. Kiss Gyula tanító, a pártsserve zet gazdasági -felelőse részben tudott a visszaélésekről, azokról mégsem tett jelentés*, ezért őt a járási bizottság szigorú megrovás­ban részesítette. A mohácsi járási bizottság ha­tározatait a Megyei Bizottság jó­váhagyta. I Már javában benn vagyunk az aratásiban, só: úgy mond- 0 juk helyesen, hogy befeje­zés felé közeleg. Mán-már azt hit­ték egyesek, hogy a dolgozó pa­rasztság szorgos munkája, gyors ara­tása, begyűjtése mellett a kulák, ha fogcsikorgatva |s, de rendesen elvégzi ezt a munkát. De hogy ez nem így van, azt bizonyítja a sok közül egy olyan kulák-szabotázs, amire sokan nem jöttek - rá, pedig a szemük elölt történt. Denesháza-Kárászpuszta gazdag ter­mést odó sík vidékéről van szó. A fal­vak távol esnek egymástól és a távol­ságot alföldlesen szétszórt tanyák töl­tik ki és a különbség „csak“ ott van az alföldi tanyák lakói és az itteni tanyasiak között, hogy ott szegény em­berek, in gazdag kulákok népesítik be a vidéket. 2 A „vitézek“ telkei ezek. Vájjon melyiket lehetne kihagyni a sorból, amikor e tanyavilág koronázatlan királyairól, a szentlőrinci járás kulákjairól beszélünk? Talán a több mint száz holdas Börcsök-tcstvé­reket, vagy Drinóczi Józ6©fai a 64 holdjával, akinek a neve lilán az „úr“ szót is ki kell mondani az araló mun­kásainak? Mindegy, kulák ez is, amaz is. Egyforma a róka bőre a nyakán is, lábán is. De ezek között is van rókább a rókánál: a dagadlképű Böngyik Jó­zsef és egész családja. Azaz csak azl hitte, hogy ö rávesz, mert most rajta­vesztett. Nem akarta tudni, hogy a de­mokrácia rendeletéit önkényesen nem lehet kijátszani és így nem lehel ara lógéppel aratni, amikor rendelet írja elő, hogy részes aratókkal kell aratni. És ebben látták sokan az ellentmon­dást a gépesítéssel kapcsolatban. ~ Egyszóval Böngyik kulák ara- tott, de engedély nélkül gép­pel. Amikor számonkérték ezt tőle, sunyi képe elnézett a denésházai diilöút mentén egy tagban húzódó földjei felé és úgy bökte ki: — Hát ha mi azt tudtuk volna, hogy nem szabad... De nem kaptunk arató­kat. Aztán hát nem azért vettem a gé­pet, hogy rozsdásodjon ... Csoda, hogy a széles tornác nem szakadt a fejére ekkora hazugságra. Mert a legjámborabb lélek is tudja, hogy aratómunkást nem július 16-án kell keresni, hanem legalább egy hó­nappal előbb. De Böngyik kulák nem akarta, csak azért sem. Hadd érjen túl a szem, hadd peregjen és legyen in­kább az enyészeté, mint a dolgozóké, így gondolta, de cselekedte is. Az aratógéphez persze nem kapott kötöző zsineget, de azért learatta, kuszába hagyta a gabonát a gép és csak az­után szedték kévébe, mikor már a szem jórésze kipergett. •— Hát azt mondják, hogy gépesí­tenek mindent, mégis baj, hogy géppel arattam?... 4 Éppen itt a baj a Böngyik ku­a Iák körül, meg az aratógéppel. Mert a mezőgazdasági igazga­tóság tudta, hogy kinek lehet enge­délyt adni az aratógép használatára. A kulák július 3-án adta be a kérel­met, 7-én megkapta az elutasító vá­laszt és ennek ellenére 15-én csak az­ért is géppel aratott. Persze, hogy már nem kapott aratót, de mi ez, ha nem az aratásnak, az új kenyér be­takarításának legfuríangosabb szabotá­zsa? Nézzünk meg egy-két dolgot a ku- lákporta körül. Ölvén holdja van, ha­talmas tanyai épülete'k, az egy tagban lévő földek eléggé gazosak, és az ud­var végében lévő iák alatt 12 szarvas­jószág, két pír ló és egy csikó delel, az ólaltban 22 sertés és ezek csodála­tos módon szerződéses alapon vannak beállítva hízóba és tenyésztésbe. Úgy látszik, a dencsbázai szövetkezeti ve­zetők a kulákokkal szerződnek! De ugyanígy az „éber" elöljáróság szemet ’hunyt afölöUt, hogy a „szegény" Bön­gyik 50 holdjához a 24 éves nőtlen, Ferenc nevű fia 8 hold juttatott szán­tót kapott. Több, sokkal több éberség kel! az eddiginél, mert a kulákok itt sem al­szanak. P. L. Hámért Károly elvtárs új beosztása Hámori Károly elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Baranyamegyci Bi­zottságának tagját a belkereskedelmi minisztériumba helyezték. Hámori elv­társ a minisztérium szervezési és el­lenőrzési osztályának helyettes veze­tője lesz. Miniszteri rendelet a községi terv- beruházások ísüiivjiseáiatára A hároméves tervbon még jelen­tős beruházások vannak hátra, amelyek a községek költségvetésé­ben szerepelnek. — A községek jó­váhagyott költségvetésében és a törvényhatóságokéban is szereplő beruházásokat ez év végéig végre kell hajtani, hogy a maradéktalanul végrehajtott 3 éves tervünk erős alapjává válijék az új, 5 éves terv­nek. A belügyminiszter ennek érde­kében fontos rendelkezést hozott, mely szerint minden törvényhatóság vezetője köteles az 1949. évi terv- beruházások végrehajtását felülvizs­gálni és megállapítani azt, hogy a beruházások időben és egészében végre lettek hajtva, melyek ezek a fontosabb beruházások, amik nem készek, de folyamatban vannak és azokat, amelyek még a hároméves terv keretében beruházásra várnak. A törvényhatóságok vezetői jelente­ni kötelesek, hogy a még hátralévő feladatok milyen összegű beruhá­zást igényelnek, melyről a belügy­miniszter gondoskodik. Sorozatos moissztások akadályozták sb§ a Sapiam ij HzenrészM ükén való felépítésé! mRM4Nl\ÁL Ssszfáite a Munkás kaszinóban A gyász m alt o'matadí »árc jogyai érványesok. Már régebben hírt adtunk arról, hogy központi segítséggel a leégett Sopisna gépgyárat újjáépítik. A gyár­épületnek június 15-re kellett volna el­készülnie, Június 15-re azonban nem lett kész. A másik határidő július 2-re szólt. Ezúttal is hiába várták a gép­gyár dolgozói, hogy elkészüljön az új épület. Végül a harmadik határidőt jú­lius 15-ben állapították meg, de erre az időre sem lelt kész. Mi ennek az oka, hogy a megállapított idő ) háromszori meghosszabbításával seir\ fejeződtek be a munkálatok? Amikor a Scpiana gépgyár vezetősé­ge megkapta a felhatalmazást, elkészí­tette a tervet, amit aztán kidolgozásra .ielküldlek az országos tervezőhivaíal- ba. Innen a terv a megállapított idő után 16 nappal érkezeit meg. Pedig a tervnek az építkezés megkezdése e ött legalább két héttel kéznél kellett vol­na lennie, hogy az építkezéshez szük­séges előkészületeket megfelelően vég­re tudják hajtani. Nem így történt. A Sopiana Gépgyár vezetősége az építtetés! szerződésben kötelezte mg gát arra, hogy a munkálatok megkez­dése előtt .az építési díj 40 százalékát nlőre kifizeti, mint ahogy ez szokás Ezt a kötelezettséget a gyár vezetősé­ge nem tudta teljesíteni, mert az e'ő irányzott összeg késeit. Ennek ellené­re a Magasépítési NV megkezdte munkát. így a Magasépítési NV más építkezésekre előirányzóit összegeket volt kénytelen felhasználni. így hát a tervrajz megérkezése titán az építkezés azonnal megkezdődött több-kevesebb sikerrel. Az esőzés, munkás- és anyaghiány véglegesen megakadályozta a második megállapo­dott időben való befejezést. Az épület vasbetonból készül. A szükséges vasat a Magasépítési NV idejében megrendelte, sőt előre kifizet­te. A VASÉRT azonban 21 napos késessel szállította le a megrendelést. Az egy­hónapos tervrajz késés és vasanyag­hiány megakadályozta a kitűzőit időre való felépítést. Joggal kérdezzük tehát a tervező hivatal és a VASÉRT veze­tőségétől, hogyan akarják a kitűzött határidőre teljesíteni a hároméves ter­vet, ha ilyen mulasztásokat követnek el? A mulasztás miatt a Sopiana Gép­gyár nem tud beköltözni az új épület­be. A gyárnak a késedelem 25 száza­lékos kiesést jelent! Ezt a mulasztást a Magasépítési NV dolgozói képtele­nek voltak már helyrehozni, pedig munkájukkal jelentősen lecsökkente!- tők a közel egyhónapos késést. A Magasépítési NV nemrégen lelt államosítva és azóta nagyot fejlődött. Munkásainak száma néhány hónap n'att 2080 főre emelkedett. Az üzem ■ a már Pé'dunántú! összes megyéiben épít. A hirte’en fejlődés eredménye­ként a do’gozókal nem tudják niegfe- le'ökcpen összefogni. A megindult nagyarányú építkezések ssa km nnkáhlá ny ( okozták. Számos segédmunkást vetlek íe! és ezzel párhuzamosan sajnos a munkafegyelem meglazult az üzem dől gozói közölt. A régebbi üzemi pnrl- szervezet nem állott feladata magas­latán. Nem szervezte meg a brigádo kát az építkezéseknél, Így a dolgozók nem tudlak megfelelő eredményt fel­mutatni. Termelésük nem érte el Hzt a fokot, amit brigádokban, megszcrvc. zett munkabeosztással elérhettek vol­na. A munkafegyelem meglazulása is hozzájárult a késéshez. A tervező hivatal munkája sem volt tökéletes. A tervkészítő mérnök egyes részeken nem készítette el megfelelően a tervet. Az épülő gyárépület északi részén elhelyezkedő mosdó és egyéb mellékhelyiségek vá'.aszíófalát is vasbe­tonból építteti fel. Ez teljesen feles­leges. A szakmunkások egybehangzó véleménye szerint ugyanolyat téglafal­ból is olcsóbban és rövidebb idő alatt készítettek volna el, mint belónból. összegezve: a sorozatos mulasztás „eredménye”, hogy irat nappal a leg­utóbbi határidő után tudják csak át­adni rendeltetésének az épületet, IScm jelentéktelen mulasztások ezek. Ideje lenne, ba az érdekeltek a jövőben azon lennének, hogy munká­jukkal jobban elösegítség népi demo­kráciánk hatalmas erőfeszítéseit. Reméljük, hogy a minisztertanács építőiparral kapcsolatos határozatainak lesz eredmeaye és váUozás következik Ive az építőiparban. De ez nem elég. A Magasépítési N. V. újjászervezett üze­mi pártszervezetének központi felada­tit. hogy megszilárdítsa a munkafe­gyelmet és megfelelően tudatosítsa a bnjjádmozga'.mak jelentőségét. Remél­jük az üzemi páriszervezet vezetésé- ve1 a Magasépíiési NV. helyrehozza hi. báit és így azlán minden akadály eJ* hárul a tervek pontos és olcsó végre« hajtása elől. Kászon 1 Mips móilszerelkgl szabotál a beiák Sokan nehezen értenek meg bizonyos intézkedéseket, amelyek látszó­lag egymást keresztezik. így sokakban az ellentmondás látszatát kelti az. hegy amíg egyrészt egész mezőgazdaságunkat gépesítjük, íokozni akarjuk a gépi munka részvételéi a termelésben és lépién-nyomon taná­csoljuk a íokozcílabb gépi orő felhasználását, ugyanakkor a kuláknak megtiltjuk például az aratógép használa’át. Amikor a mezőgazdaság gépe­sítéséit egyik legfontosabb feladatunknak jelöltük meg, azzal a dolgozó parasztság érdekeit szo’gáljuk és ugyanazt tesszük, amikor a kuláknak megleljük az aratógép használatéi!-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom