Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-17 / 164. szám
4 1949 JÚLIUS 17 N * P L O imitrov elviíars ^ a burzsoá-nacionalizmusról és a nemzeti nihilizmusról \ Aratnak a Szovjetunióban Dimitrov elvtárs, a Kommunista Irrternacionálé VII. világkongresz- szusának 1935 augusztus 2-i ülésén hatalmas beszédben tisztázta a fa fasizmus lényegét és szabta meg a fasizmus elleni harc formáit az egyes népek számára. Dimitrov elvtárs ebben a világhírű beszédé jen foglalkozott a burzsoiá náció nalizmus és a nemzeti nihilizmus rria is rendkívüli Időszerű problé májával. Beszédének ezt a részét az alábbiakban közöljük: / kapitalizmus messze elöreha- 'rl ladt rothadási folyamata ideológiájának és kultúrájának kellős közepéig hatol be, s a széles néptömegek elkeseredett helyzete bizo nyos rétegeket fogékonnyá tesz arra, hogy ennek a rothadásnak ideológiai hulladékai megfertőzzék. A fasizmus ideológiai fertőzésének ezt az erejét semmi körülmények között se szabad lebecsülnünk. Ellenkezőleg, a magunk részéről széles ideológiai harcot kell kifejtenünk ellene.. ...Azok a kommunisták, akik semmit sem csinálnak, hogy történelmileg helyes, igazi marxista, lenini marxi, lenini-sztálini szellemben vilá gítsák meg a dolgozó tömegek előtt népünk múltját, hogy össze kapcsolják lelenlegi harcukat múltjuk forradalmi hagyományúival, — ezek kommunisták önként kiszolgáltatják a fasiszta hamisítóknak a néptöme gek butítása céljaira mindazt, ami a nemzet történelmi múltjában értékes. . Minket nemcsak népünk jelenének és jövőjének, hanem múltjának is minden fontos kérdése érdekel. Ifi szén mi, kommunisták, nem szűkkeblű, a munkások cóhszerü érdekeire korlátozott politikát folytatunk. Mi nem vagyunk Tra Unionok korlátolt funkcionáriusai, vagy a kézművesek és raesterlegények középkori gildjeinek vezetői, Mi a munkásosztálynak, a modern társadalom legfontosabb, leghatalmasabb osztá Ivának, osztályérdekeit képviseljük. Ennek az osztálynak pedig az a lií- valósa, bogy megszabadítsa az ernbe r Is éget a kapitalista rend gyötrelmeitől, s ez az osztály'a földkerekség egyhatod részén lerázta már a kan it a! izmus igáját és uralkodó osztállyá lett. Mi minden kapitalista országban az összes kizsákmányolt dolgozó rétegek, tehát a nép túlnyomó többségének lótédekeiért küzdünk. y i, kommunisták, kérlelhetetlen elvi ellenségei vagyunk a btir- rsod nacgnalizmus. minden válfajának. Azonban mi nem vagyunk hívei a nemzeti, kérdésben megnyilvánuló nihilizmusnak és sóira sem szabad Ilyen álláspontot képviselnünk. Minden kommunista pártnak egyik alapfeladata az. hogv a munkásokat és az összes dolgozókat a proletár nemzetköziség szellemében nevelje. De aki azt hiszi, hogy ez megengedhetővé teszi neki. sőt arra készteti, hogy a széles dolgozd tömegek minden nemzeti érzését leköpje, az m’esszn van az igazi bolsevizmustól, az semmit sem értett meg Leninnel; és .Sztálinnak a nemzeti kérdésről szóló tanításaiból. Lehin. aki mindig határozottan és következetesen harcolt a burzsoá nacionalizmus ellen, ..A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről“ című, 1914- ben írt cikkében példát mutatott nekünk arra. hogyan kell helyesen kezelni a nemzeti érzés kérdését. Lenin ezt írta: ,.Tdegen-e nekünk, öntudatos nagyorosz proletároknak, a, nemzeti büszkeség érzése? Természetesen nem! Mi szeretjük nyelvünket és hazánkat. ml mindenek felett azon dolgo-- zunk. hogy hazánk dolegzó tömegeit (vagyis népességének kilenctizedét) felemeljük a demokraták és szocialisták öntudatos életének színvonalára. Nekünk jobban fái. mint bárkinek", ha látjuk és érezzük, hogyan nyom- iák el, Igázzák le gvönvöríi hanzán- ka.t és űznek csúfot belőle a cári hóhérok, főldesurnk és kapitalisták. Mi büszkék vagyunk atra, hogv ez. az erőszak ellenállást váltott, ki körünkben, a nagyoroszok körében, hogy ez a környezet szülte meg Radisesevet. a dekabristákat, a. 70-es évek kispolgári forradalmárait, hogv a nagyorosz munkásosztály teremtette meg 1901-hcn a, tömegek hatalmas forradalmi pártját... El vagyunk telve a. nemzői! büszke tég érzésével, mnrf a. nagyorosz nemzet is forradalmi ns-.tályt teremtett, á. nagyorosz nemzet. Is bebizonyította, hogy az emjie- rségnok a szabadságért és a szó- einltzmusért vívott hnrc nagyszerű példáját tudja adni. -- nemcsak I nagy pogromokat, airasztólák sorát, tömlöcöket, nagy éhínségeket és a papok, a cárok, a földesurak és a kapitalisták előtti csúszómászó alázatosságot. Mi cl vagyunk telve a nemzeti büszkeség érzésével, s éppen ezért különösen gyűlöljük a ni rab múltúnkat- ... és rab jelenünket is, amikor ugyanazok a földesurak, a kapitalisták által támogatva, háborúba visznek bennünket, hogy megfojtsuk Lengyelországot, és Ukrajnát, hogy elnyomjuk a demokratikus mozgalmat Perzsiában, és Kínában, hogy erősítsük a mi - nagyorosz nemzeti méltóságunkat gyalázó Romanovok, Bobrinszkiak és Pureskevicsek bandáját.“ így írt Lenin a nemzeti büszkeségről. I jUvtáreak! A proletár nemzet- -J köziségnek minden országban, hogy úgy mondjuk „aklimatizálód- nia” kell, hogy a szülőföldben mély gyökeret eresszen. Az egyes országok proletár osztályharcának és munkásmozgalmának nemzeti formái nincsenek ellentétben a proletár nemzetköziséggel. Ellenkezőleg, éppen ilyen formák között lehet sikeresen megvédeni a proletariátus nemzetközi érdekeit is. Magától értetődik, hogy mindenütt és minden esetben le kell lepleznünk és konkréten be kell bizonyítanunk a tömegeknek, hogy a fasiszta burzsoázia az általános nemzeti érdekek védelmének ürügye alatt űzi úgy a .saját népe leigázására és kizsákmányolására, mint a más népek kirablására és rabságba döntésére irányuló önző politikáját. De nem szabad csak erre szorítkoznunk. Egyszersmind a munkásosztály harcával és a kommunista pártok akcióival is meg kell mutatni, hogy a proletariátus, amely minden szolgaság és nemzeti elnyomás ellen fellázad, egyetlen igazi harcosa a nemzeti szabadságnak és a nép függetlenségének.. A proletariátus érdekei a saját ha- zájabeli kizsákmányolók és elnyomók elleni osztályharcban nem ellenkeznek a nemzet szabad és boldog jövőjének érdekeivel. Ellenkezőleg: a szocialista forradalom jelenti majd a nemzet megmentését és nyitja majd meg előtte a legnagyobb fellendülés útját. Ha a munkásosz-J tály jelenleg osztályszervezeteit építi és állásait erősíti, ha a fasizmus] ellen a demokratikus jogokat és a: szabadságot védi, ha a kapitalizmus! megdöntésért harcol, már pusztán! ezáltal is a nemzet jövőjéért küzd. A forradalmi proletariátus harcol t a nép kultúrájának, azért, hogy ez( a kultúra kiszabaduljon a 1 rothadó ( monopolista tőke bilincseiből és aj barbár fasizmus fojtogató karmai< közül. Csak a proletárforradalomt akadályozhatja meg a kultúra pusz-< tulását, csak a proletárforradalom é fejlesztheti -— mint igazi népkultú- ^ rát, amely formájában nemzeti és( tartalmában szocialista — a virág-1 zás legmagasabb fokáig. Szemünk! előtt valósul meg ez a Szocialista! Szovjetköztársaságok Szövetségében* Sztálin vezetése alatt. ? A proletár nemzetköziség nem-( csak nem ellenkezik az egyes v országok dolgozóinak harcával a# nemzeti, szociális s kulturális sza-P badságért, hanem a nemzetközi pro-í letárszolidarítás és harcos egységé segítségével biztosítja is azt a támo- gatást, amely ebben a harcban aj győzelemhez szükséges. A kapitális-J ta országok munkásosztálya csakis? akkor győzhet, ha a legszorosabb/ szövetségben áll a hatalmas Szovjet-? únió győztes proletariátusával. Csak? az imperialista országok proletariá-J tusával vállvetve vívhatják ki a fel-/ szabadulásukat a gyarmati népek és? az elnyomott nemzeti kisebbségek.? Csak az imperialista országok mun- ? kásosztályának s a gyarmatok és? függő helyzetben levő országok nem-? zeti felszabadító mozgalmának for-? radalmi szövetségén keresztül vezet J az út a proletár forradalom győzel-^ méhez az imperialista államokban,? mert mint Marx tanított bennünket,? „nem lehet szabad az a nép, amely? más népeket elnyom.” <f Ha ily szellemben fogunk fellépni, ha egész tömegmunkánk során meg- $ győzőén megmutatjuk, hogy mi egy-*? formán mentesek vagyunk úgy a? nemzeti kérdésben megnyilvánuló? nihilizmustól, mint a burzsoá náció- f riálizmustól, csak akkor tudunk*? tényleg sikeres harcot folytatni a f fasiszták soviniszta demagógiája f ellen. J C7z £ekhieájuLyjkájü&h j rémuralma Amerikában J V Zúg, zakatol a cséplőgép, az á aranyló búzaszemek szakadatlanul f -olynck n gépből a zsákokba, ? amelynek hosszú sora készen áll ?a szállításra, A cséplőbrigád egyik \ tagja gondosan megszámlálja a ? zsákokat, örömteli köteSességii- t* két telejsítik először, egyenesen a £ géptől tesznek eleget a begyűjtési f rendeletnek. Ünnep valamnnyííik- ?nek a beszolgáltatás. Tudják, hogy fannak teljesítésével és túlteljesí- \ lésével gazdagítják a szovjet álla* root, erősítik az ipart, mely jövőre Jtnég több géppel látja el őket, fo- tvább könnyíti a munkájukat, még * nagyobb termést, még nagyobb bő- , séget biztosít a szovjet nép szá- 1 mára. k A. A _ ^ . _ __ __ __ __ __ __ » ^ A Ku Klux Kinn röviden kifejezve orvgyilkos fasiszta szervezet. Tagjai fenércsuhában járnak, büntetlenül garázdálkodnak, büntetlenül lincselnek meg ártatlan- négereket cs gyakran meggyilkolják azokat a ■ fehéreket ■ is, akik szinpalizálnak a színes fajúnkkal. múlt század amerikája megelégelte a Ku Klux K'an gyalázatos tevékenységét és betiltotta működését. Mire a szervezet illegalitásba vonult. 1915-ben ismét felszínre kerültek. Minden eszközzel harcoltak a iaji gyenjogúság ellen, azértv hogy a néger mindörökre megmaradjon a fehérfaj szolgájának. Az 1915-ös ameriká már más szemszögből nézte a Ku Klux Klan tevékenységét, mint a múlt szánd 60-as éveinek Amerikája. Az Egyesült Államok nagytőkései, monopolistái felismerték, hogy a Ku K'ux Klán tulajdonkeppen az ő érdekeiket szolgálja. A mozgalom iránti szimpátiájukat anyagi támogatással is kifejezésre jut látták. A fehércsuklyások bandája az amerikai monopoltőkések pénzén nyomatta uszító röpiraiáit, terjesztene sajtótermékeit. Hálójukat az e'maradoU tömegekre vetették ki, őket használlak fel és uszították a négerek és zsidók ellen. A második világháború kitörése elolt együttműködtek a „Német-Amerikai Bund” nevű fasiszta szervezettel. A második világháború folyamán ismételten illegalitásba kényszerítették őket az' amerikai törvények. A háború befejeztével Truman elnöksége alatt, észrevették, hogy ismét eljött az idő, amikor legálisan dolgozhatnak. Napjainkban a Ku Klux Klan összelő tele meglehetősen vegyes. Világosan áll előttünk, hogy ezt a rablóbanda szervezetet milyen kapcsolatok tűzik Amerika uralkodó köreihez. Tagjai között vannak többszörös gyilkosok, tablók, a rendőrség és politikai szervezetek vezetői, sőt egyes államok kormányzói is. Pl. Georgia kormányzóját, Herman Tolnvadget a Ku Klux Klan juttatta tisztségbe s innét ebbon az államban a Ku Klux Klan uralkodik. A választási harcok folyamán a Ku Klux Klan-nak Trumanék nagy szerepet szántak. Ok voltak azok, akik vonalon és autókon bejárták a néger’akta vidékeket és a legembertc- lencbb módon félemii tették meg a néger szavazókat. Megtiltották nekik, hogy leadják szavazatukat s nem riadl-il- ífíoefio mi Hl-oe.e \ »rrvlí f í\l SM11. ÍGY ÉPÜL A SZOVJET FELHŐKARCOLÓ A dnyepropetrovszki Molotov-gyár egyik műhelyében készül annak a felhökracolónalt « fémváza, amelyet Moszkvában a Szmolenszk téren építenek majd fel. Szerelési munkálatoknál alkalmazzák Szahnovszki, Sztálin-díjas főtechnológus csavaros gyiljfővezetoit, amelyek biztosítják a geometriai norma pontosságát és a magasfokú termelékenységet, így azután három szerelő tizenöt-húsz perc alatt állít össze egy oszlopot. Ezt a munkát regebben öt ember másfél óra alatt végezte cl. ,4 varratok hegesztése Eaton akadémikus legújabb . ’készülékei segítségével történik, amelyeknek. minősége felülmúlja a külföldi márkájú automatákat, köztük az amerikai automatákat is. Több hasznos újítással könnyítette meg a munkát Osztanyonko tervező, Zaburdajov és Iszajov.-münely- fönök. A Molotov-gyár tnunkásai a sokemeletes ház számára máris hétezer tonna fémvázat készítettek el. Negyvenöt kiló méz e%y méhcsaládtól A szovjet állam támogatása réven rohamtempóban szü.ctnek ujja a kolhozok méh tenyészetei. Pszkov környékén csak az utolsó években 5000 méhcsaládot és több vágón berendezést, felszerelési hozlak a méhésze lek számára. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek az állami hitelek segítségével több mint 500 méhészetet szerveztek. Az elmúlt övben a polszinszki -körzetben lévő „Vörös Világítótorony” termelőszövetkezet kiváló méhésze, Szlyepanov, mintegy 45 kg. mézet nyert minden egyes méhcsalád titán. Hasonlóan szép eredményeket, érlek el a povszki. defovlőzki, az asztrovszki és más körzetek méhészei is. 'Az iveno-vi járás ,.Szá'in"-kolhoza jól gazdálkodik, a lisz'a bevétel a mull évben 2 millió rubel volt, A kolhoz jövedelméből klubbot, segélybe Jyep, sTÜIöcáthont, gépes»*» áll;» tenyészt» farmot lélesfte't. niPzőtjazda- sáqt és traktoráéi mást szereli Jel. *0 vábbá iil 'filter- rks két szemólyau'ót vásárolt, A Lollii ::ban minden ház. vll A Szovjetunió számos vidékén, különösen a délebbre fekvő területeken megkezdődött az aratás, A korszerű gépek sokszorosan megkönnyítik a kolhózparaszt munkáját, A kombájn learatja, kicsé- pelí, zsákba önti a gabonát, A képünkön látható lófogatú kaszálógép levágja a lábon állá termést és mindjárt kévékbe is köti. A Szovjetunió híres kubáni gabonavidékén kitűnő termést hozott a nyár gabonából. A Pártnak és a kormánynak az 1949.évi aratási munkák elvégzéséről és a ter- mésbetakaritásről kiadott rendelkezéseit z kolhózp,árasztok és a trakto-rállcmások dolgozói kolhó- zok és szovhózok gazdag gabona- termését aratják. Vidáman, mosolyogva dolgozik a kolhoz egyik brigádjának nő- tagja, öröm r,z aratás a kolhoz valamennyi tagjának. Itt a szorgos jól szervezett munka, gépi művelés, a tudományos taiajmegmunká- lás gazdag eredménye; a bőséges új termés, ami tovább műveli az egész kolhoz és valamennyi kol- hóparaszt, az egész szovjet nép gazdagságát. *? SZANATÓRIUMOT ÉPÍTETT MAGÁNAK EGY SZOVJET KOLHOZ lány világítással ós rádióval van felszerelve. A mull évben a kolhoztapolk ko' ho/.-"-Ti»raióriumo<! ikozdlpik ípl rni * közeli völgyben és mn már késze’' áll a sífinatórlum négy ha almás, np' dc-rn éptt'rle. A nzana'óriuniban már n ko’hoztego'k negyedik csoporti* üdül. Az utóbbi hónapokban mind több sajtójelentés érkezett az Egyesül Államokban működő Ku Klux Klan veszedelmes tevékenységéről. Ez minden embertelenségre képes szervezet a múlt század hatvanas évei ben az amerikai polgárháború idején jött létre. Az volt a célkitűzése hogy a fehér faj fölényét biztosítsa az Egyesült Államokban. Tekintet tel arra, hogy az ország déli részén a négerlakosság arányszáma fölött áll a fehéreknek, természetes, hogy a Ku Klux Klan ezeken a terüle teken volt a legerősebb. Amerika népe mind. szélesebb tömegekben ismeri fel ennek a gensrter bandának veszedelmes működését, gyűlöli őket, mert egyre ki- birhatat/anbbá teszik az amerikai polgárság életét. A: amerikai nép, p- amerikai dolgozók mind tisztábban látják, hogy a Ku Klux Klán, kjk nnk a malmára hajtja a vizet. Demokratikus társadalmi szeriek mim keményebben lépnek fel a Ku Kínx Klán ellen. Nem kétséges, hogy a demokratikus erők megnövekedése el fogja söpörni a Ku Klux v támogatóival egyetemben.
