Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-29 / 174. szám

m9 jüitus 2« %■ MfiR' PETŐFI, A FORRADALOM HARCOSA Minden igaz költő, forradalmi költő. • -Minden költő valami újat, valami új­szerűt akar alkotni. ■ De minden csak formai újítás, ha- súgság, ha nincs a torma mögött új tbelső tartalom, ha nem ez az új bel- 'Sö tartalom teremti meg a formát. A mi nagy forradalmi ködőnknek, Petőfi Sándornak, versei külső alakju­kat is bírnak a hatalmas vágynak ere­jétől nyerték, amelynek v.attóraváltá- áaéít G költeményeivel és tetteivel küzdött, amelyet az irodalomban meg­valósított és a politikában megvalósí­tani segített. Ez a vágy: elszakadni a reformkor módszerétől, a néphez nőm sajnálkozó, és „megértő” módon, hanem a nép követeléseit a nép nevé­ben kéményen kimondani. Tiszta vizet önteni a pohárba. Természetes, hogy az. egyenesakaratú Petőfi költészete formájában is forradalmi egyszerűsé- !£ot mutatott: a. már mindent végig- ltondo.lt ember nem habozó, nyiltszavú, ítnindenkihez szóló egyszerűségét. Az 'emberiséget szégyenből és szo­rultságból kivezetni, ez volt Petőfi i^l ja, hazaszeretetét hezitálté izzásig. A nagy európai szabadságmozgnilorn s ezen belül a Magyar nemzeti forradalom költője ozégyénről és szorultságról beszél, va­lahányszor úgy látja, — és mindig helyesen láija! — hogy a nemzet for­radalmi lendületében megtorpan, vagy *rna még nem szánta rá magát. A népforradalmár Petőfi a küzdés­eteknek nemcsak énekese, hanem har- oosa is voít. Politikája és költői hit­harcos cselekvései világítják meg. Keltői és emberi programja: kép vi­se ni a népet és diadalra segíteni azt a forradalmi Magyarországot, „amely — mint írja — nem akarja a haza ka­pott hocskorát örökké foltozni, hogy legyen folt hátán folt, hanem tetőtöl- fciijpcg új ruhába akarja öltöztetni.” Az újra és újra halogatott, félig meg­hozott és vissza-visszavont reformok útjáról a forradalom útjára lépő nem­zet kíséri és vezeti, buzdítja és for­málja, ő, a forradalom költője, Nagy úszó- és vizüahdsmüsor Pécsett a forradalmi ifjúság, március tizen­ötödike szervezője és vezére. A pusztító és eltelő láng énekese és gyújtója, a méjpjogok kivivője C6 őrzőié h visszavonni és alkudozni készekkel szembein, a forradalom sodrában min­dig a napi feladatokra mutatott rá, A hazának és a cépek iKmzetközi szoli- dariláhának, a világszabadságnak szol­gálatában éber voll, kemény és villám­gyors cselekvő. A múlt 'Eseményeit pe­dig úgy ábrázolta, hogy azok a jelen küzdelmeire és a nem kivárandó, hanem kivívandó szabadságra, a jövendőre ia- mftsanak. Petőfi, a köitp jós volt, de nem azt mondta ki, hogy mi lesz, ha­nem— mint mind-n igaz forradalmi költő — azt, hogy mi legyem és e jő 'vendtől ő, a negyvennyolcas forradalom plebejus balszárnyának meg nem alkuvó Dclmagyavország kerületi úszóba j. nokságaií szombaion és vasárnap ren­dezi a PÁC Közüzem a városi fürdő ben. Ez a kétnapos verseny a kerület legjobbjainak népes seregszemléje lesz. Mind a két napon igen változatos cs izgalmas küzdelmeket ígérnek az úszó- számok. Szombaion a 400 méteres ifi gyorsúszással kezdenek, amely a jó formában lévő Fiizessi, I.ombos és Me- z.ödi küzdelmet cs pécsi győzelmet ígér. A 200 méteres férfi gyorsúszás- han Szabó es Karsai képviselik a pé­csi színeket, utóbbi van jobb formá­ban, de nagy harcot kell majd vívnia a legjobb kanizsai és kaposvári úszókkal. Tizenheten indulnak a 100 méteres ifi gyorsúszásban, éppen ezért itt csak időfutamokat úszhatnak. Az erős me­zőnyből a pécsi Füzessé győzelmét várjuk. A 100 méteres pillangóban a vidékiek sokkal jobbak, a két pécs, Márkus és Pálfi legfeljebb a helyezé­sekért küzdhet. A 100' méteres férfi mellúszásban igen nehéz dolga lesz a pécsi Gyengének a kaposvári Szerafin- nai szemben. Ezek lesznek a fő szá­mok, kísérő számokként gyermek, fiú, ifjúsági és más felnőtt számok is sor. ra kerülnek a 4x100-as gyors és ve- gyesváJtóval együtt. A szombati úszószámok után kertül sor a nagy érdeklődéssel várt PÁC Közüzem—MAÖRT kerületi bajnoki vízilabda mérkőzésre, amelyre a pécsi csapat legerősebb összeállításban száll vízbe. Csak teljes eröbedobással győz- hetik le a fővárosi játékosokkal meg­erősített és Vértesi volt magyar vá­logatott kezei alatt felkészült vendége, két. Vasárnap további bajnoki úszószá. mok és a kerületi rangadó, a PAG Közüzem—Tolnai DSE vjzilabdamér- kőzés kerül sorra. A pécsi csapat kel- tős győzelme esetén (ez különösen ra. sárnnp lesz igen nehéz!) az első helyre kerülhet. A nagy úszóműsor iránt nagy érdeklődés mutatkozik. Vezére, nemcsak hirdető, hanem ko vácsolta is. Műve útmutatás számunk­ra a harcos szocializmus útján. Eleven ez a mű és ma is napi feladatainkra fi- l*aiása egyek. Tetteit versei, verseit gyelmeztat bennünket. Figyelmeztet ar­ra. hogy sza&adsagun-öiaiK, neKem-mes, harerakést őrzői legyünk: Békét, békét a világnak, Be ne zsamokkénytől, Bókét csupán a szabadság Felszentelt kezétől. Majd ha Igu tessr a világon Általános béke, — Vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. Be míg így nincs: addig fegyvert Fegyvert mindhalálig! Tartson bár a. háború az ítélet napjáig!“ Figyeúnez'.et arra, hogy végeznünk kell a belső bit-mgokkal, a feudalizmus zsarnokságának örökébe ré.pö 'lökés im­perializmus hazai cinkosaival: Köztünk van a legnagyobb ellenség, A cudar, az áruló testvérek! S egy közülük századokat ront el, [mini A pohár bort az egy cseppnyi méreg. Könnyű bánni kiásó cllenínkkel, Ua kivesznek e belső bitangok. Es figyelmeztet a népeknek hazasze­retetükkel; egybefonódott nemzetközi szövetségére. Bennünket, a Szovjetunió vezette diadalmasan növekvő béketábor tagjait, harcos szocializmusra, forradal­mi következetességre és hely:állásra ta­nít Petőfi, a »'-.épforradalom nagyszerű énekese és kemény katonája. A har­cot, melyben 5 száz esztendeje életét áldozna, vívjuk mc-g az imperialista há­borús gyujtogatókkal szemben az ő szellemében. Dcvccseri Gábor. 108 ÉVE HALT MEG LERMONTOV Mihail Jurjeolcs Lermontov, a nagy orosz költő 1814-ben született Moszkvában. Anyját korán elvesztette és ezután anyai nagyanyjának házában nevelkedett, aki. a cári Oroszországban nagy befolyású Szto- fhpin család egyik tagja volt. Még csak 11 éves volt, amikor a dekab- Ásták felkelésének hullámai nagyanyja elökdő családjának tagjaira- is át­csaptak. Lermontov így közelről láthatta a dekabristák felkelésének ke­gyetlen elnyomását és valószínűleg ebből az időből származik gyűlölete « zsarnokság és elnyomás ellen. Katonatiszti pályára lépett. Puskin hatása alatt kezdett írni, és költői hírneve hamar elterjedt ® egész országban. Legtermékenyebb korszaka 1828—1832 között volt. Áruikor Puskin halálos sebet kapott a párbajban, Lermontov gyászába *éty felháborodás vegyült. Puskin még élt-, még a halállal vívódott, Piriikor Lermontov megírta híres versét a költő haláláról. K vers utolsó **aiban nyíltan vádolja a cárt és környezetét Puskin haláláért. Nem csoda, hogy a cár haragját magára vonta és azonnal a Kaukázusba he- ktezták át-. Élete további során is folyton áthelyezésekkel, száműzeté- • ßßkkel kellett harcolnia. Érzékeny, csapongó hangulata, lobbanékony, tPbftfolódó természete folytonos viszonyokba, összetűzésekbe sodorta, jjyen összetűzés lett halálának okozója is, mint Puskin. 6 is párbajra- iénysseriilf, olyan feltételek mellett, hogy a párbajt nyugodtan gyilkos- nágnak lehet nevezni. Még nem volt 27 éves, amikor 184 J július 27-én ^ párbaj áldozatául esett. Rövid éleiének müvei mégis kitörölhetetlenül mmek a világirodalom történetében. ■%. ■». -Sk- • Puskin emlékkönyvet ad ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája A Tudományos Akadémia elnök­sége elrendelte Puskin születése 150-ik évfordulója alkalmából egy anyag-gyűjtemény kiadását, ame­lyet a Tudományos Akadémia szer­kesztőbizottsága állított össze. 5Jj claktit lop a szovjet repülőlecbmka A Szovjetunióban a hőreakciós repülőtechnika terén rendkívül nagy előrehaladást érlek ei. A legkorsze­rűbb szovjet gázturbinás hölégsu- glánnotor tervezője, Ljulik mérnök, most kapta meg a Sztálin-díjat. A nagysebességű repülőgépek új cso­portjának tervezése vált lehetővé azokkal a szárnyszelvényokkel, ame­lyeket kiváló mérnöktársa, Kraszil- sikov tervezett. Az igen nagy sebes­ségek aerodinamikája terén pedig (Triszlyánovics, e kérdésnek egyik világviszonylatban is elismert szak­embere, végez nagyjelentőségű ku tatásokat. A fővárosi és '*déki versenyzők mel­lett a pécsiek is megmutathatják tu­dásúkat. Kíváncsian várjuk az Erdő- gazdasági N’VSE kitűnő szakosztályá­nak bemutatkozását, de a PAG, Postás versenyzőktől is jó eredményeket vá­runk. Az. Erdőgazdaság ifjúsági ver­senyzői komoly meglepetésekre, készül­nek. A rendezőségtől kapott értesülés szerint minden számra nem várt igen nagyszámú nevezés érkezett, úgyhogy a pécsi postások most s rendezésből is levizsgázhatnak. A verseny ma dél­után S órakor kezdődik a városi fürdő pályáin. Itt az új átigazolási rendelet A viffl ám igaz olás megesz un'evel át- lf.nqóan az új átigazolás módja fog- lálkoztat+a a labdarúgó köröket. Az MLSz legutóbbi ülője felállította azt a hármas bizottságot, amely dönt majd az átigazolások fölött. A bizottság tag­jai Krajcsovics István országos főtit­kár, Sebes Gusztáv szövetségi ka­pitány és Kertész István a Játé­kosok Baráti Körértek titkára, Ez a bizottság minden, átigazolási eset*- ben keresi az okot: vájjon nem forog-e fenn megvesztegetési vagy hasonló anyagi természetű eset. Amennyiben ez beigazolódik, mind a játékos, mírd az egyesület, elten szigorú vizsgálat indul, amelynek leíodyta'áfeáig az egye­sületek é« játékosok játékjogát felfüg“ gesztik. Amennyiben a bizottság indo­koltnak iá1 ja a játékos és egyesület kérelmét, az átigazolás azonnaK hatállyal ér­vénybe lép, Átigazolás alatt tevő játékos semmi kcrülmények között. 6cm szerepelhet még barátságos mérkőzésen som annak az egyesületnek színeiben, ahova át-' igazolását kéri. Az átigazolási kérelmeket augusz­tus 8-tól augusztus 25-ig lehet be­nyújtani az MLSZ-hez. Az őszi szezon megindulását anguszfu* 27., vagy 28-ra tervezik, de tehet, hogy ez a terminus a FVB miatj! egy héttel kitolódik. Ji éni civiliíásiéja csitíagzafeek IsgfópMenÉii síiilije“ Nap harcai ígér a KMTE- Dinaiiré mérkőzés Valahogy úgy áll a dolog, hogy a szurkolók az utolsó bajnoki mérkőző, sek után megfogadták, hogy „soha­sem" mennek mérkőzésre, különösen Nyári Kupa mérkőzésre, mégis nagy­részük alig várja már a vasárnapo­kat, hogy arra a két órára lemenjen a pályára. Ez a helyzet Kaposvárott is, ahol nagy érdeklődéssel várják a Dinamó játékát. Ez az érdeklődés an­nál is inkább érthető, mert az újhegyi csapat a KMTE „mumusa“. Kaposvá­rott foga clkoznak, hogy vasárnap meg. törik a „.jcg“ és vereségsorozatukat hosszú évek után megszakítják. Az új­hegyiek a régóhajtoti vezetőséget ér­zik maguk mögött, így szerintük esé­lyük lényegesen megnőtt a KMTE el­leni mérkőzésre. A kaposváriál; a tit. kos jelöltjei a Nyári Kupának, külö­nösen otthon „harapnak“, ezért ne­héz dolguk lesz. az újhegyi fiúknak. Összeállításuk még nem alakult ki. hí­rek szerint' a legjobb csapatukkal Utaznak. ..Buzdításképpen” Cgvgólos vereséget, esetleg döntetlen eredményt jósolunk. * A Pécsi BTC labdanttjtksapR a, zalai laptársnak ér esüléte szerin“ irtegszákiiija balatoni nyaralását és szómba on délután Zalaegerszegen az ottani vasul ások ellen játszik barátsá- gos tné,-közőst. * Gyengül a KMTE. Lukics í már kiadták hetekkel előbb a Vasasrak, most Sze’.ö á igazolásá", Is kiadta az egy.sülét a Soproni VSE részére. Egésznapos birkózóverseny vasárnap A pécs« LokomoMv vasárnap «rróss- napos országos binkózóve-roenyt ren­dez a vasutas sportcsarnokban. A ver­senyt egy voí- pécsi K<Szdorf r.evü biitkósó emlékére rendezek. Eddig az ország tegikülöribözóbb helyeiről ér- kertek ntovczéisek, így igen jó küz- dtei’mickine van kilá éw. A pécsiek kö­zül a legjobbak áil-nak ki a viadalra. A lepiiíi pécsi atiélák indulnak 2Z országos bajRokságon A MagyaF Atlétikai Szövetség ezom- baion és vasárnap rendezi meg Buda­pesten az idei országos férfi és női al- lélikai bajnokságokat. A legnépesebb gárdát a Pécsi MEFESZ indítja. Söj* tör 6Űlylökésben, Bérezi 800 méteren*, Teriaki lávolugrásban, Garai és Mor­vái (ha rendbejön sérülése) 100 és 200 méteren indul, mig a nőknél Várhegy,t; sú.ylökésben, Fiiiöp 100 és 200 méte­ren, Horváth diszkosz- és gere;yv-'-lcs- ben, Söjtörné Dulárezky Sári pedig 80 gáton ál! rajthoz a I.okomotívból. Sóly­mos i 200 és 400 méteren, Lippai, 110. 400 gálon és hármasugrásban, Bara­nyai 800 és 1500 méteren, Marzmi kalapács- és diszk ősz ve. lésben, Rész ka- la jlios ve lésben, Hercirger súly. Ekés­ben, míg' a nőknél Tölgyes Magda tíiszkoszveiésben veszi fe! a küzdőim, t A PAG—Közüzem Eendert «újvlökés- ben és kalapácsvetésben, a nőknél a tehetséges Zoriíyt magasugrásban in­dítja. Pécsett igen régen vo-lt ilyen nagy­szabásúnak Ígérkező teniszverseny, mint a Pécsi Postás SE ma délután kezdődő országos versenye. Nagy ese­ményt jelent Asbólli József, többszörös magyar bajnok elindulása a pécsi verT senyen. A pécsi közönségnek alkalma lesz komoly mérkőzéseken megcsodálni a világhíres magyar teniszező kivéte­les tudományát. Ashóthnak megfelelő ellenfelei is lesznek, mert a tegnapi számunkban közölt versenyzőkön kí­vül élversenyzőink egész serege jelent­kezett még {Katona, Szentpéteri, Bi-r- kás, Lénáit, Temesvári, Jusitsné, Bárt. fainé, dr Ernőházyné, Frigycsi stb.). Kiváló versenyző!! iiÉÉait a ma déleién kezáedő - ieniszversenveken ják f?'l a legfel séges óbb al­kotóerő'.: a tudósok, feltalá­lók. költők és más kultúra- tfrérrvlő dolgozók vérét és agy ve'ejét. Mit termelnek a kapitalis­ták egyebet, mint pénzt? Pe-sstimizmusl, gyűlölködés', kapzsiságot és szolgaságot, amely clkerülhcietk-mi! meg fogja őket «unmisiteni, d- akkor majd ve iik együtt a Kg'öbb kul-túrériék is a meg­semmisülés veszélyébe kerül. Az övök be'egesen túlmére­tezett „civilizációja” borzal­mas tragédiával fenyeget! Az én személyes meggyő­ződés-, m természc-csen az. hogy igazi civilizáció és a kultúra gyors növekvése csu­pán otvan feltételek mellett lehetséges, ha a politikai ha- ta’om teljes egészében a dol­gozó nép kezében van, nem pedig olyan parazitákéba-.* akik a mások munkájából él­nek. Tanácsom, természete­sen, az, hogy nyilvánítsák s k'ipiliúistákat közv-. szélyes embercsoportnak és rakják ki őke' egy lakatlan szigetre az Óceánon, ahol nyújtódra-- éhenhahatnak. Ez szerintem a társadalmi kérdésnek na­gyon emberséges megoldás;; lenne és — idicsos vnepfe- leine az „amerikai idealiz­mus” szellemének. Utóbbi pe­dig nem egyéb, mint azok­nak z naiv leilseknek az opü n izmusa, akik még nem él­ték ál azt a drámát 6 tra- rédjit. ante!vei általában úgy ‘evezünk: „tör poev­1927-29. „száraz” törvény szülte sia bélyos üiközetek is elképzel­hetetlenek Európában. Nehe­zen képzelhe'ő e! egy euró­pai polgármester, aki tvyil- vánosan könyveket éget, amint a chicagói polgármes­ter telle az angol klassziku­sak sál. A knpilalis’ák minden or­szágban ellenszenves és em­bertelen társaság, de az önö­kéi rosszabbak. Mi denk! meg- állapíthatja, hogy még kor­látoltabb módon pénzéhesek. Szabadjon itt megjegyeznem, hegy a ,.business-man” kife­jezési sosem is lud'ani más­képpen lefordítani a magam számára, mint így: mániákus öt ült. Gondolják csak meg, ké­rem; hogy mily©-, felszeg és szégyenleljes áHapcit ez: a. ml gyönyörű Földünket, ame­lyet o’yan szorgalommal igyekszünk meg szebbé és gazdagabbá tenni, csaknem az egész Fö'diiukM néhány c va’cmijU emberből álló ban­da tarja kapzsi karmai kö­zöli, amely pedig semmi egyébhez ocm ér; ezen a vi- lágoc;. nz'nt ahhoz, hogy mi­kén: lehet több és még tíjbb pénzt keresni. Ezek a ko“ á- tr't gazdeg senkik sárgás íém’emezkékre és szakadó- kony cseklapocskákra vált­ezreket gyűjtöttek maguk köré. Németországnak, a xi lagháború után szin'én meg volt a maga Ku-Klux-Klan ji — gyilkos haramiaszervc zeke, de legalább megpróbál lek küzdeni ellene és egye sokét kihalásztak s_ cli'éltcf közülük, míg a Ku-Klux-Klar tagjai mindig sértetlenek ma- rud ak; a Ku-K'ux-Klan foly l; íja a gyilkolást és egysze­rűen fittyet hány a színesek n nőszervezetek cs mások til­takozásainak; tevékenysége ugyanolyan biin'ctlen marad miéit amilyen bür-tc'Jenüi pa rázdálkodhatna-k egyes álla­mok kormányzói a szocialista munkásokkal. Olyanféle visszataszító je­lenség, mint a néig rek elleni hajlóvadászat, Európában nén­ié'ezik. bár © tick a vi'ág- tesznek ir megvan a maga URtfórítá lömegbetegsége: er ertiszemi: izmus, amely e--*véb- ként Amerikát is megfertőzte A bűnözés Európában if f(.’l:oza-osan növekedik, de 'Cégsem érte cl azl a szín vonalat. amellyel — a; Or.ök hírlapjai, ak tanúság« szerint — Amerika Chicago ban büszkélkedhoiik. ah'.-l t 'özsdf.s- és bankárbanditákór kívül a revolvere? és bombát banditáik is szabadén foly ni hatják foglalkozásukat. A Gorkij Maxim, a világhírű szovjet író járt Ameriká­ban. Benyomásait könyvben összegezte, amely most je* ■ !®nt meg magyarul „Ame­rikában” címmel. Amit Önök az USA civili­zációjának neveznek, nem ke.t nem is kelthet benenm ro- »'onsge-vet,. Szerintem az 0- n°h civilizációja cr-illagza* tur-kriak legképtelenebb torz- Azülötí.e, minthogy irtózatosan .‘Whajtötta és 'lefokozta az wrrópai civilizáció minden '«-jnálatos' kinövését. Éppen Ue-ggé tragikus az, ahogyan sz egyes államok osztá.y'a- ?ezódása megromlottá Euró* tnindamcilct't még »Euró- ,P?bín fi-ern lennének elképzel- ‘eiÖ!< olyanféle kártékony és eszeveszett jcenségek, mini „z önök milliárdosai és mii- uc-mosai, akiknek léte való- V^jSgal eífajzást idéz elő az ő-amokban. Bizonyára eme- kéznek arra, hogy két gaz- bostoni kölyök rheggyi’-- egy harmadikat -- pusz­1^’"’- Kíváncsiságból. Kérdem: téi&nnyj iiyen bűnt követnek gyöknél pusz'a „szhebi::- •usbó!", kíváncsiságból? Hu- vpabaíi is van jogfosztás és t? európaiaknak ‘egy része véd ■«.©.-> az erőítzakkal ^-mben, de- a Sacco-Vanzofti *y,yiróz hasonló szégyen Ott képzelhető é. A •neiaiknak is megvolt * r^S'ík arcpórí'ó ..Dreyfus- “Jyuv” dp Franciaországban ,r> * cs Ara'ól© Francd W03’* az á-r.at a­' szenvedő védelmére és

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom