Dunántúli Napló, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-29 / 174. szám
1 m JULIUS 23 NA FLÓ S MICSURIN püspökbólyi birodalmában *Nem várhatunk ltönyörado- mányokat a természettől, feladatunk elvenni tőle azt, amit akarunk.“ (Micsurin) A püspökbólyi állami gazdaság területén Bzinesebb, változatosabb a határ. Lépten-nyomon keskeny, gondozott utakra bukkan az ember, melyek között sok-sok apró, színes és zöld, érett vagy érésfeló közeledő növényfajták díszlenek. Az egyik akác-3orral kerített tábla seélén kicsiny parcella-cséplőgép sáskától és mellette Hikisch Károly, a növénynemesítő telep vezetője segít -az embereknek, hogy a fehérmustár mielőbb zsákba kerüljön. .Várjuk, hogy szakszerű magyarázattal megismertesse velünk a sokféle növóny rendeltetését, a nemesítő eljárásokat, hogy megtudjuk: vájjon Baranyában milyen növények lesznek azok, amelyek a legeredményesebben termeszthetők a nemesítés után? — Eddigi munkánk eredménye, bár csak ax ősszel kezdtük, máris megmutatkozik az első terméseknél '— válaszolja Hikisch. Károly. Elvezett bennünket a kísérleti táblák között, ahol jobbra, balra megtaláltuk Kelet és Nyugat legértéke- *®ebb növényféléit. A len-parcellák mellett füves telep, utána sokféle árnyalatban búza- éa kukoricatábla for következik. 1 1 Legyőzzük a szárazságot — Ez 3 füves terület tizenegy holdon kilenc fajta nemesítéséhez Volgái és egyedi kiválasztással nemesítjük. Nagyobbrészt réti perje, magyar rozsnok és réti csenkesz. Célnak, bogy a szárazságot jól bíró. 71 agy óbb termést hozó és persze jó magkötő-képességü új fajtákat hozóink létre — mondja Hikisch Ká mly. Tovább' megyünk az akácos dülő- Aton. Megtudjuk azt is, hogy az új j tűfélék' a mesterséges rét és legelők - -j "él óriási jelentőségű, mert a fü- ' hover ékekben nagy százalékban vannak magas fehérjetartalmú pillangós virágú' növények, amelyek állattenyésztésünkben szinte felbecsülhetetlen értéket jelentenek. Nem messze a Beremend-magyar- bólyi kövesúttól, húzódik a búzaparcellák sora. Egy részüket már learatták, csak az alacsony tarló mutatja, hogy pár nappal előbb derékig érő, erősszárú kalászok hullámoztak. 18 fajta magyar törzskönyvelt és elismert búzafajta összehasonlító (mik- rotörzs) kísérlete folyik itt, nagyrészük Bánkúti 1205-ös fajta— Azonos körülmények, egyforma természeti feltételek mellett történik a kísérlet — magyarázza kísérőnk. Búzafajták a világ minden részéből Érdekes gyűjteményt látunk a kaukázusi, ukrán, krimi, dániai és magyar búzafajtákból. De az összehasonlító parcellák mellett még külön keresztozési parcellák is vannak, megfigyelés céljából, önkéntelenül is arra a hatalmas változásra gondolunk, a fejlődésnek arra a lehetőségére, amelynek eredményeként eljutottak hozzánk is a Szovjetunió csodás termést adó növényei. Lehetővé vált, hogy mi is új utakra, a fejlődés felé vigyük mezőgazdaságunkat és ezzel az egész dolgozó népet. Egy másik, akácossal szegélyezett táblából nagy fehér kendők integetnek felénk. K&zelebb érve azonban látjuk, hogy nem kendő, hanem a kukorica .dinerén, fehér pergament zacskó imbolyog, ebbe fogják fel a virágport. A száron, a levelek hónaljából most kifejlődő ki3 kukorica csövek vannak befödve átlátszó celofán zacskóba. Asszonyok’, lányok óvatos mozdulattal szedik le a pergament zacskókat és Bikali Mihály növénynemesítő irányítása mellett ügyesen ráhintik a sárga virágport az azonos törzsre, vagy akár ugyanazon száron lévő kunkorodó zsenge kukorica hajra, ami a növény bibéje. Aztán újra rákötik a celofán zacskót, nehogy idegen virágpor érje. — Nagy türelmet kíván ez »munka. A kukoricának ebből a beltenyésztéséből majd csak 5—6 év múlva nyerjük a további keresztezések első tenyészanyagák De az eredmény nem marad el, — folytatja Bikali Mihály — mert ezzel az eljárással másfélszeresére emeljük a, kukoricatermést. A közönséges fajta eddig adott 25—30 mázsát, a nemesítés után pedig 40—45 mázsát fog teremni Ágasbúza az edényekben Kísérőink megsejtették titkos gondolatunkat és mosolyogva kalauzoltak a park tisztására. Hatalmas, majdnem egy méter átmérőjű edényekben, mint valami dísznövény, zöldéi az ágasbúza, a szovjet tudományos munka egyik legnagyobb eredménye. Ma még kevés van itt belőle, tíe néhány év múlva már ezrek és ezrek táplálékát szolgálja és bő termésével elősegíti tervgazdálkodásunk sikerét. Még zöld, mert később érő fajta, kalászát csak néhány nap múlva bujtatja. Minden edényben egy szem búzát vetettek el. Annyi szár fejlődött ki az egy szemből, hogy két marokkal sem tudjuk összefogni. Még a levele is más. A kalásza, a 180—200 szemmel csodálatba ejti a nézőt. Itt van előttünk. Sokan nem hitték: cl, hogy ez valóság és ime, m’ár ’Itt Baranyában is találunk belőle. — Tudtam,; hogy erre kiváncsiak, a legjobban — wotidjal Hikisch Károly — azért utoljára* 1 mutattam1 meg. Az itteni nemesítési munkált Micsurin és Liszenko professzorok tanai alapján végezzük, a 'jarovizáció, a tavaszositás tudományának segítségével MegiBetődötten, gazdag élménnyel, a szovjet tudomány eredményeit méltatva vettünk búcsút Püspök bólytól Láttuk az ágasbúzát, a magyar mezőgazdaság jövőjét. EGY SZOV1ET MUNKÁS LEVELE A bolsevik kritika 40 százalékkal megnövelte AZ IZZÓLÁMPÁK ÉLETTARTAMÁT Az alábbiakban közösük egy *rovjet munkás lóvéiét, «mely bi- ztxnyíiiéka annak: milyen ícrdula- íf>L hoz a hiányosságokait felvető kommunista bírálat. Különösen tanulságos ez a levél, amikor Pártunk fokozottan rátér hibáink íel- Ve'tiéíére és még elvtársink közi . is akad.- aki nem fogadja helyesen az építő bírálatot. cgérdemelt iik, megk őszön t ü k «’s hasznosítjuk a dicséretet is. * kifogást is, ami a Moszkva VIII. vá- rOsi egyesült párTkon fercncián Popov e "társ részéről felénk hangzott. -Halái-idö előtt teljesítettük azí éves tervet“ — mondotta Popov y v,árs — s ez igaz. Tizmkclmitlú lubeinél több értékű gyártmányt ál'lí ottunk elő a terven felül. Mindet ' olgpzórik résztvett a szocialista ver '-Oybcn, cl js nyertük a Szovjetunó ■nisztertanácsának vándor Vörös zászlaját. Valentina Viktorovna Ilii "‘zanova nyomán, aki elsőnek tért á Ualimk az óra-grafikonra, ma már C 'riIvUl dolgozik óra-grafikon szerint '/l mond!a továbbá Popov clvlárs )10i’.V izzólámpáinknak 1000 órát kei ^aie égniük, és ezzel szemben csal <0p-at égnek. Sajnos ez is igaz. ,,H; e érnénk a zsükséges égési időtnrla ’"ot, az lényegében egymaga az év 01 Ölelés se—40 százalékos emelkedő Sl‘l je.mimé“ - mondotta továbbá. jogos kritika — ezt már szov jel hazánkban megfanulluk — jo in dig segítséget jelent. Gyári egviil ®síink megvitatta a moszkvai liot.se erről szóló határozatát. Célú .l|zlük ki, hogy elérjük az HUH) óra ‘‘gési ;,lűt Határozataink- megvalósításában se Mi'égánkre jött sstaclianovistáink ke/ -ményezése. T.cbegVcva, az. ifi bri j’u* vezetője javasolta, hogy vezessüi 0 o - közös ellenőrzési elemzést“, E jelenti, hogy a tapasztaltaid) műn az „öreg rókák“ védnöksége '•diainak a fiatalok felelt. Nélián; |1,|PÍg megfigyelik brigádjuk tagjai ^-’,v munkáját, megjegyeznek mindéi á'/Vbienséget, hibát az. Izzó szerelés 1 s azt nyomban meg is mutat Ketten álltak <» új plakát előtt. Nézték a színes képeket, böngészve olvasták az aláírt szöveget. „A mi eredményeink..olvasta el fennhangon Doboziné. S a tekintete megakadt a legutolsó képen. ’Tejeskannák álltak, rajta sorfia, előtte-vaj és azsajtok ezüst kariluíi. 'Bísti^Jpsfia és a felszabadulás íztőliS 'évek ’jutat-, lakrészébe. Akkor, még 'kétéves <vőlt- a 'kisöreg, vézna, sápadt kis fűi. — Sok tejet 'és fojásoséételek-et —> mondta az orvos, amilzor elvitte, vizsgálatra, » — Bárom deci tejért ennyit fa® kínlódnunk — mondta otthon édesanyjának. Teltek a hónapok és érdeme* lett, a sorbaállás, mert legalább annyit kaptak, hogy Pistinek, anyjának*,, és neki is jutott belőle ■ reggelire, nem kellett a ruhorldan teát irma. Mindez vőgfgfuloll rajta^ ptlUana- tok alatt. .’Aztán’ a mai ..teggetrp. gondolt. Már. nern fiel öt ómkor, rdér pontosan.■ negyed hátkor. jEtezdUtär mi tejért, még jáfbrr.alm temm fetej*. Ezekre gondöliPtábozádié, ómig:. néSok tejet. „..Milyen nehéz volt akkor azt- a Iiárom ‘-decit is megszerezni. Jegye volt, de sorba kellett érte állnia órák hosszat. Heggel hajnalban kelt, gyorsan összekapkodta a szobát, rendbet ette a kis konyhái és kiállt ő is a sorba. Belátott, az üzletbe, a vagy fehér óra könyörtelenül mutatta az idő múlását. _ Ma megint elkésel: — gondoltana gyon sojeszor. Mennyire bántotta. A munká é* Pistike teje, — ezek veszekedtek benne. Nem tehet róla, de egyforma erősek voltak. zi az adatokat: JA tejeüdtds rohamosfejlődését a következő számadatok mutatják:. 1917-fien tejtermésűnk WTj millió liter, 1318-ban,-278 millió és- 1949-ben 391 millió IBcrraieadkedett. a tej és- tcjtfíjmé!:’ dlálSsműi. 'Mmt- már a minőségre helyezzük a fii s&ijt“ 1 ‘ — így van ez, tufomr Zszrcvetlem-. én is. ’ így igaz, csakr-tt ss’dmnkat mm ismertem — gondolja Doboziné, azután rliitdvd az Öltöző fáé, nehogy az olvasgatás miatt ákésseitanjinftá-. jábói , Mi® vili I. mát hozott a nyaralásra Bi a nyaralásról Pásusáaiy György ektárs Együtt utazlak 'AJíwmíi tuiyifUMk... A lenájlofeerík méltóságteljesen megállt. A kitűzésedéit csapágyból égett olajszag terjengett a levegőben. Pár perc alatt kiürült a műhely és minden csendes lett. A. távolból még hallatszott a hazatérő munkások köszönése és a kapus válasza, amint ismételte: „Viszontlátásra, elvtársak!" A könyv, amit a gép mellett polcon felejtettek, hirtelen felébredt álmából és riadtan körülnézett. Szokatlan volt neki a csendesség. Csak nem hagytak itt? — szólalt meg ijedten és kérdőn nézett a szembenlévö esztergapadra. — De bizony, itt hagytak — válaszolt a gép lenézően a hívatlan vendégre —, biztos nincs szükség rád. A könyv elpirult a választól. Hogy a többi gépek is meghallják, érces hangon válaszolt: — Nem igaz! Rám szükség van. Már háromszáz foldait elolvastak belőlem és szeret a gazdám. i Erre a váratlan, erélyes hangra felfigyelt a többi t gép is. A f úrógép nevetve kacsintott a satura és csen- ádcsen odasúgta: „Hallottad? Öt szereli a gazdája.” Az esztergapad csak féloldalról tekintett a hadonászó könyv felé, ele tekintete megakadt a piros felíráson és betűzve, olvasni kezdte: „Bol... sévik Pá ... rt Tört... éne ... te.” Erre kicsit gondolkodóba merült. Alaposan szemügyre vette a polcon álló könyvet. Drapp itászonruhd volt rajta, a felírás fölött ötágú csillag. Nem volt egész tiszta, meglátszott rajta az olajos ujjak nyoma. ^ — Jól van, elhiszem — mondta az esztergapad 'most már barátságosabban - . hallomásból ismerlek. 1 Rólad beszélgettek délelőtt mellettem. 4 í.,J} ’i3'v IiiiszKéli nézett körül. A fúrógép is mindinkább tisztelettel szemlélte a polcon álló köjiyvet. ! — En is hallottam rólad —- szólt közbe kissé bdhrialan hangon. — Ott beszélte mellettem a gazdád, Jiogy neked köszönheti a többtermelést. i A beszélgetés mindig barátságosabbá vált. — Beszéj te Is — kérlelték a könyvet mindannyian, — mesélj a gépkezelőről. — Elmondom, amit tudok — szólt a könyv. — Elmondok mindent és utána pihenőre térünk. — Mondd, mondd — biztatták a többiek. — Nem régóta vagyok a gazdámnál. A könyvnapon vett meg. Attól kezdve állandóan forgatja lapjaimat. Este velem alszik cl és ebédidőben is olvassa soraimat. Többször mondogatta, mikor végigolvasott rajtam egy lapot, hogy tudja már, miért kell többet termelni. — Ezt tanulta belőled? — kérdezte a fúrógép. — Ezt, — válaszolt a könyv. — Na és miért termel többet a gazdád? Neki mi haszna van belőle? — kérdezte a satu. 1 — Itt i:an bennem leírva. Elolvasta, megtanulta., hogy a több termelésből a dolgozónak van haszna, mert saját uralmát csak így szilárdíthatja meg és csak így kerülhet több ruha és élelmiszer asztalára. — Most már értem — válaszolt az esztergapad. — Ezt olvasta belőled? — kérdezte csodálkozva a satu. — Igen, ezt olvasta és tanulta — válaszolt a könyv. — Akkor mi társak vagyunk, mert közös célért é küzdünk — örvendezett a satu. f Az esti fény halvány sugarai még megvilágítót- v ták a fúrógépet, a satut és az esztergapadot, ámint f álomra hajtották fejüket. Már majdnem elaludtak a\ könyvvel együtt,' mikor <; portás szavai felriasztották \ őket \ — Megvan elvtárs, ott van, ahova tette — mula- \ tóit a könyvre. f A gépkezelő belépett és hóna alá fogta, majd si-A etve eltávozott. A gépek fájó szívvel tekintettek i utána. — Találkozunk még és újra. beszélgetünk — szólít vissza a könyv, mielőtt az ajtó becsukódott volna. (Kászon) nXf Így remii1 ruhSt, íogetvJJW' fiam fit, törülközőt szappant JfeflT. úszónadrágot : tf egészen .írj —, meg egy. lr.5nyv.et. Talán m'Ssí ncTn.ls- Nem?, De igen:* magéval- húz!* iti\e~ mul t „szäfia dsSgufcnrak'' n'gprnsrsTÍö em lékét. Tizenhét 'éve ’dolgozik g ZsolffSV" gyárban. 'Amíg a MattyasoVsacyalc vol- tak‘ benne a tulajdonosok, senki sem törődött azzal, hogy PázméHy György és a többi munkás mivel tölti szobiad ságit, elmehet-e, cl tod-c menni nyaralni, nem a Balatonra, de p.tár la szomszéd községibe is. Mivel telt akkor a szabadság? Legjobb esetben üklögé- léssol egy fa a hitt az udvarban. De leginkább munkával. Nőm sok öröm volt Izemre. I megérkezni. Életéiben etóI I«*” szőr olyan lietyre,’ ahol nem — dolgozni fog. hanem pihenni, ahol egy csomó ember várja öt, Pázmány György korongos-segéd c í. hogy megtegyen érle, jó nyaralásiért mindent. — Külön szobái kérnek? — kérdezte a portás barátságosan. Rudi mellette állít. Felemelte rá nagy gyerek szemét. Tudta, szeretne vele maradni. Hát hadd legyen. Határozottan, mintha már sokszor mondott volna jlvet, szólt a portásnak: — Legyen kétágyas, együtt leszünk — ps elkapta Rudi kamaszos, kócos haját. lgv indult az. első nap. S nem folytatódott rosszabbul. Reggel fürödni jmt. Sokáig nyújtózkodott a napon, egy kicsit olvasott. Külöii program volt mindig az ebéd. olyan bőséges, olyan finom volt. Ebéd után nyugodl, áloiutulan mélyeket aludt. Érezte, hogy j fut I;i izmaiból a fáradtság. kicsit borús volt az idő. De megjött , nyaraló könyvtár, ,a ping pong felszerelés, sakktáblák s la jókedv, vidámság ilem lett kisebb. > Utolsó este olyan vacsorát kqp1 tünk — meséli Pánuhiy elvtárs —, hogy a- szelet két széle tíz-tíz centire .lógott le a tányéromról. > — Fényképeket mutat az. eltelt kél hétről, Ezeket hozia magával és még valamit: kipihent, egészséges testét, vidám mosolygást a tekintetében és mélységes hálát népi demokráciánk iránt [ na Lebegycva brigádja például jelen- j leg 98.7 százalékban kifogástalan lám I pákát gyárt. Meg is kapta a brigád a j | Híradástechnikai-ipari minisztérium \ í tanácsától a „kiváló minőségi brigád“ ! elnevezést. A kifogástalan gyártmú- i nyokért folyó versenyben 102 brigá- [ dunk vesz részt. I A jóindulatú, építő bolsevik kritika I ’ nyomán született határozatunkat ma- | radékialenul végrehajtjuk. ’ ják munkatársuknak, hogyan kell r ugyanazt a munkarészt helyesen elvé- [ gezni. "■Johamosan kezdett javulni ni-“®- fiatalok szakképzettsége és ezzel j párhuzamosan persze a lámpák minő. ; sége is. Százszámmal vannak ma már 1 ifi-brigádjaink, melyek kizárólag ki- t tűnő gyártmányt készítenek. Az ö ne-! veiktől hangos most a gyár, őket db • . csőri a faliújság s az úgynevezett „vil- [ lám-röpiratok“. A kezdeményező Jele- j-Rttdivaí, aki ipá- rostanonc volt a gyárban. A1 gyerek Idklesedése, lázas -izgalma rá is átragadt. Először utazóit nyaraim életében Pázmány György, a Zsolnay-gyár egyik korongos segédje. Az elmaradó községek, búzatáblák, fák és virágok ; mintha csodálkozva néztek volna utána. Mindnek szerette volna elmondani, hogy nyaralni megy. A Balatonra. • — Gyuri bácsi mit hozott a nyaralásra? -— kérdezte a gyerek, amikor már kifogyott minden kérdésből és kíváncsian nézett Pázmány György barna, kicsit kopott bőröndjére. Mit is hoztam magúmmal? Gondolt utána ö is. II máik héten