Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-16 / 138. szám

k könyv fegyver a dolgozók kezében!. KÖWTV1X4POK t Munkaf ela j á áfásokká 1 készülnek a pécsi dolgozók a Szakszervezeti Világszövetség II. Kongresszusára & magyar dolgozók nagy leflcess- kt*i készülnek a Szakszervezeti Vi- igndvetség IL kongresszusának méftó fcgűonepiéséra. Az ország szervezett otgozói fizetni gyűlések«« és röpgyű- Sefcen tora ajánlják fel munkájukat, mellyel • azodaflizznus felé haladó Rzáguafcat erősítve erősítik a ncm- Kkfizl munkásmozgalmat h. Ebbe a tmurkkafeiajánlási mozgalcm- I Pécs ddgozői is tefteaen bekap- toJódnak. Ok la komoly feladatokat (Haltak magukra, bogy megmutassák világ valamennyi dolgozójával való ryílttértésflket és azt « törekvésüket, tteJy I tnrnrkásosEÖBy nemzetközi artr JEnek növelésére trányuL A pécsiek toözflí elsőnek a Pécsi tfiánygyár dolgozói határozták ok >gj a Szakszervezeti Világszövetség Kongresszusé alkalmából megjavH- ik munká jókat, növelik iteljesitmé- föket és gazdaságosabbá teszik ter­elésüket A Dohánygyárnak úgyszót- b> minden osztálya csatlakozott az hefft-ocásboi és egymással vetekedve ajánlottak fel gépeik meggyorsítását, a munka­menet észszerüsítését, a selejiné’Mli termelést és az önkölt­ség minimálisra való leszorítását. A Zsolnay gyár műhelyei röpgyűlé. seket rendez‘ek és ezék-n a röpgyű- iésekieii határozták el külőn-külön munkatelajálnlásalkat. A műhelyek fel­ajánlásaiból összesen mintegy 140.000 forint értékű többletmunka tevődött össze. Ezzel a többletmunkával a ZsoCnay gyár dolgozói elsősorban az ország rfflamosftá- sához járulnak hozzá. Az Agrária Keményítőgyár dolgozói elhatározták, hogy — bár az üzem nem állami vállalat és Így nyereségrésze­sedést fizetni nem köteles — a Szak­szervezeti Világszövetség II. Kon- gnessausárrak tiszteletére ezentúl ha­vonta 8.000 forint nyereségrészesedést fizetnek be az ájlam pénztáriba. A Hamerli Kesztyűgyár dolgozói úgy határoztak, hogy a Szakszervezeti Vi­lágkongresszus atka Imából a* exportra készülő kesztyűk selejtjét fél száza­lékra szorítják le, s ezzel nemcsak több bevételre tesznek szert, hanem je­lei: lös anyagmegtakarítást is érnek el. Bányászaink is csatlakoztak a moz­galomhoz és a pécsbányateüepi bányá­szok felaján'otlák, hogy a termeit szén pala tartalmit 4.8 százalékról 3 száza­lékra szállítják le, a szén hamutartal­mát pedig 1 százalékkal csökkentik. Munkásaink ezeket a felajánlásoka! alapos megfontolás mán tették és lel­kes elhatározásuk biztosi'éka annak, hogy valamennyi! végre is fogják hajtani. A munlcafetajániáa ma már szinte hagyománnyá váit nálunk is, mert munkásságunk tudja, hogy legnagyobb értéke a munka, s ha ajándékozni akar otszá'ga és a nemzetközi munkásosz­tály számára, ezt a hatalmas értéket ajánlja fel. A munkásság, amely a ka­pitalizmusban sztrájkokkal, munkabe­szüntetésekkel Igyekezc't gyöngíteni legádázabb ellenségeit, a kapitalistákat, ma a szocializmus felé haladó népi de­mokráciában több és jobb munkával erősiti mozgalmát. loQty ünnepitUé&zMnek az úttörőpajtások Áczél György elvtárs beszél hozzájuk a vasárnapi fogadalomtételen Nagy finn epre készülnek az egész etág úttörői A pécsi csapatok, 6r k 1» fárasén készülődnek a vasárnapi őrt, tápé, tomabermrtatókra. A nagy nép délutániján 3 órakor gyfi temek az őrsök a MINSx székház Bet, onnan zenekarral és énekszóvá Búinak s Tör ér-utcai sportpályára 4 5-kor kezdődik a* ünnepély, me­an Acrél György ehríáns beszél az SJrfSkjhöz, a* ő terébe teszik le fásók a fogadalmat Ezután Pataki IHós városi úttőrötltkár osztja ld az jötamúásl érdemrendeket jótanulási leveleket és nyolc pécsi úttörőcsa Inai a központ »Jó munkáért" elis Tő oklevelét ízen a napon avatják a harmadikos Sikot 1». akik eddig csak a pajtás- éádokfooz tartoztak, úttörőkké és kanosak vasárnap adják ált a nyol (tikos úttörőket a MÍNSz-nck. Ezt Veti aruíán a tánc, sport és torna- mutató. II wazífc mai és pénteki mösora APOLLO Június 9-29-ig nyári szünet ÚJRA NI A Ma. esOl&rtdknm Johann Stransa világhírű ope­rett)» Denevér ^Fledermaus) SZÍNES FTT/M Holviry Géza rendezése. Sántáké**« ítqsnrtMlVi fii« J>W»4 - mertj-v, A kincs nyomában TÓID2KB fcUfcMfcfcaofll or-Ct^Vrtökhöo 4, 6 éf 8 6. pAnHtoem 6 és 8 6. P ák a & Angol film Megperzseli szárnyak ^Úszeronlö: .lean Kent ^nndező: K. Macdonald 1#««daer* <aetAnókún S, 7 tn 9 ó- [»AnWkan 7*94. U Métáé • * órai előadás * kert líra! délután 4 órától az Udiülóben ^I*nflsiOiiit ad a Vasas II. bányász- ^^caoport, * Vas«» I. bányász- ,“h:sopoTt pedig zenekari műsort. ® órakor az egész testület a vonul, alho! részlrvesmek az **«tU «*twx. Az Egyletem trtcai általános iskola tágas, nagy udvarán, febérínges, kék nyak kendő s kis pajtások erdeje. Csak, hogy ők nem állnak olyan mozdulat­lanul mönit az erdőben a fák, kacagva, zajongva szaladnak szét az udvarban, gondtalan, édes gyermekörötnmel. Sike­rű] elkapni a kis Köröez'ós Vince nyak­kendőjének csücskét és így szépen rabul ejtve beszélünk vele a június 19-ről. — Tudod-e mi lesz akkor? Méltafankodva réz fel ránk. Kedves kis gyerekarca csak úgy tüzel a sok szaladgálástól. „Valamennyien felvonulunk“ — Hát úttörő nap lesz — mondja büszkén. — Az ám — áll melléje a kis Aparácz Dénes. — Csudára örülünk neki. Most vonulunk fel először — folytatja Körösztös pajti. — Es ha si kerül, biztos úgy lesz, mert édesanyám megígérte, szerzünk egy kölcsönrollert és be~evezek a roller versenyre. — Mióta rollerozol — szegezzük neki a kérdést. Elveszi rólunk a te­kintetét. — Ah már régen, nagyon régen — mondja komolyan. Ehhez még csak azt kell hozzátenni, hogy pajtásunk ösz- sz-=sen> nyolc éves. Az Irodában a lányokat öltöztetik a karikatánóhoz. Éppen Misábgyi Márti fehér krepp szoknyácskáját igazítják. Mosolygó, vidám arccal néz ránk. — Úgy őrülök az úttőrőnapnak. Ez a nap egészen a miénk, minden szem ránk néz majd. ahogy végigvonulunk az utcán és lent a sportpályán Is, de azért is, lássák a szülők, hogy milyen ügyes, mfiyen fegyelmezett a», aki út. törő. Tornapróba harmoni kaazóra A Fürdő utcában harmonScaszóra a közős lornab mutató számai*, gyakorol­ják a pajtások. Olyan, mintha egy test mozdulna, olyan egyszerre csinálják a gyakorlatokat. Szeretnének nagyon szé­pen dolgozni. Nem a külön dicsőségért, hanem az együttes, a közösségi mun­ka szépségednek sikeréért. Az ünnepélyre a Széchenyi térről autóbusz járatok Indulnak, és az autó­buszokon a kalauzok pajtások lesznek, nagy örömükre. Nagy a versengés, múidegyik kalauz szeretne lenni. Kint a sportpályán a gondos, áldozatkész Szülői munkaközösségek állítanak fel búrt ét, hogy minden szép és jó együtt, legyen ezen a napon legkedvesebb­jeink, a pajtások őrömünnepéu. Dési Huber és Vedres Márk kiállítása-i A Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete és a Szabadművelődési Fel. ügyeiőség június 19-től 26-ig képző­művészeti kiállítást rendez a városi múzeumban. A kiállításon Dé«i Huber István festményeivel és rajzaival. Ved­res Márk Kossuth-dijas szobrász szob­raival vesz részt. Június 19-én 12 óra­kor a kiállítás helyiségében- dr. Pogány ö. Gábor művészeti író, a Fővárosi Képtár igazgatója előadást tart, 26-ám 11 órakor pedig Kelle Sándor tart tár­latvezetést. A kiállítást minden nap 10—1 és 3—6 óra között lebet meg- láttoga'til. Nagyszabású Pusk in-ünnepséget rendez szombaton este a Magyar-Szovjef Társaság Puskin szüle ésének 150. évforduló, ját ünnepli az egész haladó világ és ma már szabad magyar nép is. Az Anyegin- halhatatlan költője a cári ön­kényuralom legvadabb lombolása korá­ban született, amikor a szabadságnak még a gondolatát is a terror eszközei­vel, börtönnel, cenzúrával igyekeztek eltompítarri. Puskinnak, a forradalmár költőnek szavát azonban sem a terror, sem a polgári esztéták rosszindualú ferdítései nem nyomhatták el, mert a nép nyelvén és a nép nevében emelte fe! szavát az emberi jogokat sárbe- tipró önkényuralom ellen, A Magyar-Szovjet Társaság, amely­nek feladata, hogy a magyar és a szovjet kuKúra -közöl ti szoros kapcso­latot fenntartsa, a nagy költő halálá­nak 150. évfordulójáról magasszlnvo­nalú ünnepséggel emlékezik meg szom­baton este fél 9 órai kezd-e tel. a Balo- k'-'nyi ligetben, rossz időben pedig a színházban. Az ünnep éget a honvéd- zenekar vezeti be a magyar és szovjet himnusszal, majd Felczán Andor élv. társ, a Magyar Dolgozók Pár'ja nagy­pécsi titkára mond bevezető beszédei A műsor kertiében előadás: tart az MSzT budapesti kiküldötte Puskinról, Papp Ibolya és Várady György, a Pé­csi Nemzeti Szín-ház tagjai Puskin ver­seket szavalnak én a Borús Godunov c. Puskin-dcálmából adnak elő részle­tet, dr. Gálspárné Sohlezák Auguszta énekel, Horgos János Puskin versek t szaval. A honvédzenekar C6 a Magyar Dolgozók Pártja énekkara orosz mű. veket adnak elő, a Gyárvárosi Úttörők pedig orosz népi táncokat mutatnak be. A halhatatlan költő emlékét idéző műsort hatalmes érdeklődés előzi meg a pécsi dolgozók százai készülnek meg’nal'gatmi a komoly és igen értékes műsor, ezzel egyúttal bizonyságot tesznek arról, hogy megbecsülik az orosz nép költőjét, aki a 1- gvadabb ej. nyomás korában k" (lőtt * do’go zó nép szabadságáért. Kisüt a nap a (Balaton lelett A Balaton tükrén haragos hu! j rontó esővel. Külön ts fitiyet hány tárnokát kerget a széf és a tajtékzó j az időjárásra az a fiatal munkás, k«;i. #1« b/.77 1^4 Aon *MorrAvl-evef* Ah AyíH víz halk, de mégis messzire hall­ható morajjal ostromolja a parto­kat. Az eső kitartóan szemerkél, s az út szélén sortáúó' nyárfák leve­lei nedvesen csillognak, ahogy a szél ide-oda hajtogatja a lombokat. A Fonyódbélalelepre vezető út men­tén sűrűn egymásután következő nyaralók mintha mind üresek len­nének, senki sem mozog körülöt­tük. # Az Első Pécsi Bőrgyár nyaralója déltájban még valóban üres is. Va­sárnap kezdődött a nyaralási idény és lelkesen várják a beutaltakat. Jól várják őket, az kétségtelen. Koller elvtárs, a Bőrgyár kiküldött, gondnoka és közismert örökmozgója szinte gurul a lépcsőkön le és fel, az az érzése támad az embernek, hogy a valaha barnára festett lép­csőket ő egyedül koptatta fehérre. A konyhából már ínycsiklandozó illatok szállnak fel. Sertéssült lesz az első ebéd, burgonyakörítéssel, előtte borsóleves, utána sütemény. Az egész heti étrend hasonló jókat sorol fel minden napra. (!) Az első csoport már jön fs. ffa- talmas bőröndökkel felszerelt fia­talabb és öregebb munkás- és mun­kásasszony, valamennyi friss jó­kedvvel, nem törődve az ünnep­iki alighogy megérkezett, néhány perc múlva már bőszárú pizsamá­ban és rövid ingben jelenik meg, azzal a jelszóval, hogy „ha nya­ralunk, hát nyaraliu'ik”. Példáját követik a nők ts. Akik még az előbb esőkabátokba burkolva, dideregve cipelték a nagy bőröndöt, most lenge nyári ruhákban sétálnak az üdülő szobái között és ismerkednek az épülettel, mert egyelőre más szó­rakozással nem biztat a ború* ég. Az ebédlő egyik asztalához már le is telepedtek ketten a budapesti Szervita-téri. Szőrmeipari Vállalat­tól. —- öt kilót akarok hízni ez alatt a két- hét alatt — mondja az egyik komolyan, mint feltétlenül teljesí­tendő tervet. A fiatalok viszont nem pihenni akarnak, hanem szórakozni, a kör- nyező hegyekbe kirándulni, Bada­csonyba átutazni a hajón, fürödni, sétálni, táncolni. Ezt az üdülőt az Első Pécsi Bőr­gyár munkásai hozták helyre, de itt üdülnek más üzemek munkásai ts. A Bőrgyárból pedig elmenne.k más üzemek üdülőibe. Az első napókban megismerkednek egymással és össze­forrva nyaralják le n két hetüket Közben eláll az eső is és kisüt a nap. Tűrhetetlen a munkások hely sete a Mohácsi Dobozgyárban 1 SZTI PÉCSNÉL SZÓM BATON HsizfáfTe « MKDSi ixékhúziton. (volt N6«gyl«t) Rozzant épület áll az Ipar-utca köze pén, a falán cégtábla ékeskedik: „Mo­hácsi Dobotgyár Rt.” Az egész ház magánhordja az elhanyagoltság jeleit. Az ablakokon csak megfelelő tisztítás után lehet benézni, vastagon van rajta a hosszú időn át lerakodott por és egyéb szenny. Ahogy belépünk, a tulajdonos hangos „van szerenc.sém”-mel fogad. Bem az üzemben Középkornak megfelelő állapotok uralkodnak Az alacsony gerendás he­lyiség önkéntelenül is a Noé bárkáját juttatja eszünkbe. Fülledt meleg van és összevisszaság. A falon két vödör lóg minden eshetőségre készen, amint ké­sőbb megtudjuk, ez a tűzoltó felszere­lés. A valamikor fehérre meszelt geren­dák szürkék a sok füsttől, szabadon szálldogált a fűtési időszak alatt az üzemben, nem éppen a dolgozók egész­ségének szolgálatában. A két vödör tőszomszédságában „ékeskedik" a gyár dolgozóinak „fürdő- berendezése”, ami két lavórból álL — Amint megtudjuk, nem is igen használ­ják. Érthető, öltöző ismeretlen foga­lom a gyáron belül. — Megígérték — mondja az egyik dolgozó Már tíz éve ígérgetik az öltözőt Ed­dig még nem jutott erre a tulajdooos­nak. mert ő is ,.szűkös" anyagiak kö­zött él. A családi részvénytársaság bizony­ságául feltűnik az egyik tulajdonos Mert 5 is „dolgozik", hogy a mulató helyeken esténként elköltött pénznek le­gyen alibije, ha esetleg a razzián gya nu merülne fel. A dolgozók általában nincsenek túl „rossz" véleménnyel a tulajdonosról, mert mikor érdeklődünk felőle, egymás után bizonyítják: már a kollektív bért fizeti. Ez az összes, ami esetleg dicsé­retére válik, de ez se a saját akaratá­ból. Már a kollektív bért fizeti —mond­ják a dolgozók. Szép hangzása van ta­gadhatatlan, de nem 1949-ben, hanem mondjuk 1945-ben szebb lett volna. Amit a többi üzemek dolgozói már rég­óta megkapnak, azt az itt dolgozók még újnak ismerik. Nem régóta ilyen nagylelkű” a gyár tulajdonosa. A helyzetnek megfelelően a helyiség ben bőven találunk különböző jelmon­datokat. Köztük a következőt: „Keve­sebbet fecsegj, tömbét dolgozz! — „Sztálin". Csak azt nem tudjuk: hon­nan került ez a falra, mert tudomásunk szerint üyet soha sem mondott Sztálin elvtárs, de ha mondott volna, azt nem tőkés üzemre értené. Ha még ott „ékeskedik” a falon ez a díszes felirat, az üzem dolgozói sürgősen távolítsák Ml Az üzem tulajdonosa úgylátszik meg- sokalta már ottartózkodásunkat, mert feltűnően sokat járkál körülöttünk, ne­hogy a dolgozók megmondják a való­ságot, vagy legalább is ellenőrizni tud­ja, hogy melyik „lázit” közöttük. A dolgozók nemigen merték meg­mondani a valóságot a tulajdonosra va­ló „tekintettel”, de mi tudjuk, hogy mi­ről van szó. Tudjuk azt, hogy Ugor úr a többszöri figyelmeztetés és büntetés ellenére sem vett még megfelelő tűzol­tó felszerelési ,amit a rendeletek előír­nak, a mai napig. Nem hajlandó mos­dót berendezni a dolgozóknak, amit szintén előírnak a rendeletek és nem hajlandó megfelelő öltözőt építeni az üzem dolgozói számára. Ha a dolgozók nyíltan nem merték felvetni a valóságot, azért diszkréten tudomásunkra hozták: jobb szeretnék nem ott látni a gyár „nagyérdemű” tu­lajdonosát. Vagy talán úgy gondolja Ugor úr, hogy az üzem dolgozói elégedettek mindennel? Nemi —• Mert látják a töb­bi üzemek hatalmas fejlődését, a szoefá: lis beruházásokat és egyéb juttatásokat és látják, hogy ettől mennyire elma­radtak. Számukra nincs se öltöző, se mosdó, se más szociáJis juifa'ás. lesz rövidesen! Gondoskodunk ró’a! Kászon József,

Next

/
Oldalképek
Tartalom