Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

»and IMS JÜNIUS ts. ffibbszáz helyen működik terme’ösző- ve&ezdl csoport « dolgozó parasztságunk országszer­te közel háromszáz új helyen kérte új termelőszövetkezeti cso­port megalakításának engedélye­zését. Mindé» erővet azon leszünk, hogy fej­lesszük a meglövő termelőszöve tke 7 e - leinkét, hogy azok példaadásából és jó fel világosító munkával dolgozó pa- SBsztságunktialk minél szélesebb réte­geit győzhessük meg a szövetkezés előnyeiről. Hangsúlyozni szeretném, hogy ugyanúgy, mint eddig, továbbra is ragaszkodni kívánunk az önkéntesség elvéhez. De hang­súlyozni szeretném art is, hogy komoly támogatásba részesítjük a termelőszövetkezeteket, mivel ezek jelentik mezőgazdaságunk jövőjét. A miniszterelnök ezután feltette a kérdést: Mi teszi lehetővé a hároméves tervnek kél év és őt hónap alatti meg­valósítását? — Elsősorban az, — mondotta — hogy államunk a népi demokrácia <Ba- ma, amelyben a hatalmat a dolgo­zó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály gyakorolja. Államhatalmunknak ezt a népi demokra­tikus jellegét a választások még in­kább megszilárdították. — Másodsorban az, hogy a dolgozó nép az államhatalom birtokában a gaz­dasági élet döntő területeiről is kiszorította a nagytőke képviselőit és a még megmaradt kizsákmá­nyoló elemeket korlátozta. Népünknek csak az államhatalom és a termelőeszközök döntő részé­nek birtokában vált lehetővé a terv­gazdálkodás kiépítése, országunk erőforrásainak tervszerű felhasz­nálása. Jugoszlávia sorozatosan megsértette a kereskedelmi egyezményt Erélyeshangú magyar jegyzék Jugoszláviához Ha jó a gabonabegiujtés, ősszel eltöröljük a kenyérjegyet kenyér­végre- időkben — A beszolgáltatás sikeres hajtása az elkövetkezendő egyik legfőbb feladatunk lesz. — Az idei beszolgáltatási rendelet nem különbözik lényegesen a tavalyi­tól A legfőbb különbség, az idei és a tavalyi rendelet között abban áll, hogy az idei rendelet még jobban szem előtt tartja a dolgozó parasztságunk érdeke­it, mint a tavalyi: csökkenti a dolgozó parasztság ter­heit és az így adódó különbözetet a kizsákmányoló kulákok fokozott megterhelésével fedezi. Ezzel eléri azt a célt. hogy a kulák a rendelkezésére álló szabad gabona se­gítségével ne uszorázhassa ki sem a dolgozó parasztságot, sem a városi dol­gozókat. A középparasztság számára elengedtük a mezőgazdasági fejlesztési járulékot. Ez az intékedés is megmu­tatja, hogy a munkásosztály a közép­parasztságot szövetségesének tekinti. Ha a beszolgáltatás! kötelezettsé­get jól teljesíti parasztságunk, ak­kor őszre eltörölhetjük jegyit. — A választás utáni feladatok sorába tartozik a népköztársasági alkotmány megvalósítása. Országunkban minden demokratikusan gondolkodó ember egyetért abban, hogy alkotmányunk­ban kellene lerögzíteni eddig elért ered­ményeinket, olyan alkotmányban, amely hű kifejezője a szocializmus felé haladó népi demokráciánknak. Ennek az alkot­mánynak a bevezetésével köztársaságunknak formálisan is népköztársasággá kell válnia. Uj alkotmányunknak szabályoznia kell az állam és az egyház viszonyát is, — Kormányunk feladatának tekinti a kato­likus egyházzal való megegyezés elő­mozdítását a kölcsönös engedékenység és megértés szellemében. A múitban sem takarékoskodtunk erőfeszítéseink­kel ebben az irányban és most, a vá­lasztások után még inkább óhajtjuk ennek a megegyezésnek a lértejöttét. A bébe aktír megvédésének kormánya háborús — Kormányom a dolgozó nép kor­mánya. Éppen ezért az építő és az al­kotó munkának, hazánk erőssé, virágzóvá és bol­doggá tételének kormánya. Ha hazánkat erőssé és virágzóvá akar­juk tenni, akkor figyelembe kell venni országunknak nemcsak a belső heiyze tét, hanem nemzetköz] helyzetét is. Ha erről az oldalról akarom meghatározni kormányom jellegét, akkor azt kell mondanom, ez a kormány a béke aktiv meg­védésének kormánya. CFaps.) — Honvédségünk fejlesztése békénk egyik legfontosabb záloga. Ezért tekinti ötéves tervünk egyik legfontosabb feladatának honvéd­ségünk erősítését. — Békepolitikánk belső tényezője mellett meg kell emlékeznünk külső té­nyezőkről la. Ezek között első helyen »zerepel a dolgozó emberiség békéjé­nek őre: a felszabadító nagy Szovjet­unió. (Nagy taps) A Szovjetunió barátsága és támo­gatása egyik legnagyobb erőforrá­sunk a békéért vívott küzdelemben. — Mint a választás megmutatta, a magyar dolgozó nép a Szovjetunióban egyformán tiszteli felszabadítónkat, bé­kénk őrét, országunk függetlenségének és szabadságának legnagyobb biztosíté­kát. Az a barátsági és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény, amely a Szov­jetunióhoz fűzi hazánkat, csak megerö- aítl népünknek azt az akaratát, hogy még megbízhatóbb szövetségese legyünk a nagy Szovjetuniónak. ’A választás utasítás volt számunkra, hogy országunk még biztosabb és még megingathatatlanabb katonája legyen annak a hatalmas nemzetközi békefront­nak, amelynek élén a Szovjetunió és a magyarság nagy barátja, a békeszerető népek lángeszű vezére: Sztálin genera­lisszimusz áll. (A képviselők helyükről felállva hosszan éltetik Sztálint.)- Minél szorosabbá válik a népi demokrácia országainak egymáshoz és a Szovjetunióhoz való viszonya, minél inkább erősödik világszerte a béke frontja, annál kihívóbb az imperialis­ták déli szomszédságunkban lévő ro­hamcsapatának: Tilonak és cinkosainak a magatartása. A nemzetközi béke­frontnak ezek a renegátjai provokáci­ókkal, kémszervezelckkel, terrorcselek­ményekkel, határőreink legyilkolásával igyekeznek zavart kelteni, visszavetni erőteljes fejlődésünket. ' Bizonyosak vagyunk abban, hogy nincs messze az idő, amikor a ju­goszláv nép sorsát azok a munká­sok és parasztok fogják újra irá­nyítani, akik ma is elkeseredett ellenségei az imperialista gyujtogatóknak akik a nemzetközi békefront katonát nak tekintik magukat és akik velünk együtt- tisztelik és szeretik a nagy Szovjetuniót és bölcs vezérét: Sztálin gereralisszimuszt! (Dörgő taps.) — A jövendő biztatóan ált rterríze- tünk előtt Lássunk hozzá lelkesen, lendületesen a nagy feladatokhoz: a há­roméves terv befejezéséhez, ötéves tervünkhöz és békénk további megvé déséhez. A választásokon nemcsak fel­hatalmazást hanem utasítást is idolt magyar dolgozó nép. Mi pedig a most kapott utasításnak megfelelően gyürközzünk neki az új feladatok megoldásának és haladjunk előre a Függetlenségi Népfront és Rákosi Mátyás yezetésével népünk további felemeléséhez, hazánk boldogulásának és felvirágoztatásának felfelé ívelő útján. A kormányprogram feletti vita Az országgyűlés feszült figyelemmel hallgatta a miniszterelnök beszédét. — Még zúgott a taps a beszéd beíejezése után, amikor Olt Károly elnök szünetet rendelt el. Az ülés újbóli megnyitása illán Ries István igazságügyminiszter benyújtotta az új kormánynak adandó felhatal­mazásról szóló törvényjavaslatot, amelynek tárgyalására a sürgősség ki­mondását kérle. A Ház a sürgősséget kimondta. Andics Erzsébet beterjesztette a kül­ügyi bizottság jelentését a csehszlovák—magyal barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási egyezmény becikke­lyezéséről szóló törvényjavaslat bizottsági tárgyalásáról. • Ezután megkezdték a kormányprog­ram feletti vitát. A Függetlenségi Nép­front nevében Piros László, a Szakszer­vezeti Tanács főtitkárhelyettese szólt hozzá először a kormány programjá­hoz. — Dolgozó népünk szilárd egység­ben készen áll arra, hogy végrehajtsa azokat az előttünk álló nagy feladato­kat, amelyeket az új kormány tűzött ki maga elé — jelentette ki többek kö­zött. — A kormnáy programja megfe­lel azoknak a célkitűzéseknek, melye­ket a Függetlenségi Népfront a válasz­tások előtt dolgozó népünk ele terjesz­tett. — A kormányt pártom, a Magyar Dolgozók Pártja, a Népfront pártjaival és tömegszervezeteivel együtt teljes erejével támogatja. Piros László beszé­de után Parragi György szólalt fel, majd az ülés két óra után végétért. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyarország és Jugoszlávia kö­zött fennálló kereskedelmi egyez­ményt jugoszláv kereskedelmi szer­vek az utóbbi hónapokban számos esetben megsértették és olyan intéz­kedéseket foganatosítottak, amelyek­ből megállapítható, hogy Jugoszlávia szándékosan akadályozza a magyar- jugoszláv árucsereforgálmat. A ma­gyar kormány erélyeshangú jegyzék­ben hívta fel a jugoszláv kormány figyelmét a sorozatos szerződésszegé­sekre. A magyar jegyzék rámutat ar­ra, hogy a jugoszláv szervek mind gyakrabban akadályozzák meg, hogy Magyarország a számára szerző­désileg biztosított fontos árucik­kek birtokába jusson. Az utóbbi napokban Prahovo határállomáson, a jugoszláv hatóságok több esetben ki­rakatták a Magyarország feíó irányí­tott uszályokból az árut. A magyar jegyzék pontos adatok felsorolásával bizonyítja be, hogy az 1949, év első öt hónapjában Jugoszlá­via tervszerűen csökkentette, illetve beszüntette a szerződés keretén belül Magyarországnak járó fontos nyers­anyagok szállítását. így aá 1949. évi havi -34.800 tonna vasérccel szemben Jugoszlávia 4949. márciusában 24.ÍOÖ fonná*. áprilisban. 11.300 tonnát, má­jusban pedig O.tOO tonnát szállított le, míg az 1948. .dpeéjnberében lekö­tött 500 tonna réz leszállítására ju­goszláv részről mind a mai napig nem történt intézkedés. A magyar jegyzék rámutat arra. hogy ugyanakkor, amikor Jugoszlávia tervszerűen és szándékosan csökken­tette szállításait Magyarország felé és ezzel megszegte a kereskedelmi meg­állapodásokban vállalt szállítási kö­telezettségeit. Magyarország a szállí­tásokat a szerződés előírásainak meg­felelően folytatta és így adódott, hogy Magyarország a folyó év első öt hó­napjában sokkal több árut vitt ki Jugoszláviába, mint amennyit onnan kapott. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy ugyanabból», az időszak­ban ^Jugoszlávia fokozta a tőkés or­szágok felé a fontos nyersanyagok szállítását. Befejezésül a magyar jegyzék meg­állapítja, hogy a jugoszláv kormány folyamatosan megszegte és megszegi a Magyarországgal kötött kereskedel­mi és egyéb gazdasági egyezménye­ket. V -. „A szerződésszegésért — fejeződik bea jegyzék —, a magyar kormánya teljes felelősséget a jugoszláv kq»- mányra hárítja.“ Szerda reggeltől kezdve általános löldmunkássztrájk egész Olaszországban Római jelentés szerint az olasz me­zőgazdasági munkások a Po völgyé­ben már több mint egy hónapja áll­nak sztrájkban. A rendőrség fegyve­resen avatkozik be a földmunkások bérharcába. Több sztrájkoló munkást meggyilkoltak és megsebesítettek. A bolognai ipari munkások, a mezőgaz­dasági munkások iránti szolidaritás­ból és a rendőrterror elleni tiltakozá­sul 48 órás általános sztrájkba léptek. Az olasz szakszervezetek szövetsé­ge úgy döntött. hogy egész Olasz­országban kihirdeti a mezőgazdasági munaások általános sztrájkját, tilta­kozásul a kormány terorrja ellen, va­lamint a tárgyalások megszakítása miatt. I * Június 15-én főbb mint egymillió francia közalkalmazott tart 34 órás figyelmeztető sztrájkot. A sztrájkba minden szakszervezet beleegyezett. Cél­ja, hogy kikényszerítse a közalkalma­zottak még líM7-ben megígért át­minősítésének végrehajtását, valamin! a segéderők véglegesítését. A közalkal­mazottak sztrájkja 24 órára teljese» megbénítja Franciaország életéi magyar párástksiMöffség Voronyezsiben Voronyezs lakossága meleg sze­retette! fogadta az oda érkezett ma­gyar parasztküldöttséget. Pjetr Osz- szipov, a városi tanács elnöke, a flz üzletek Urnapi zárórája A belkereskedelemügyi minisztéri­um közli, hogy Űrnapján, június 16- án, csütörtönkön valamennyi üzlet déli 12 óráig nyitva tartható. A hyitvatar- tás azonban nem érinti az alkalma­zottaknak a munkaszüneti napon végzett munkájának díjazása tekinte­tében biztosított jogait, vagyis ezen a napon az alkalmazottnak a kollek­tív szerződés szerinti pótlékolt mun­kabért kell fizetni. kölcsönös üdvözlőbeszédek elhang­zása után meghívta a magyar ven­dégeket e régi orosz város meg­tekintésére, melyet a voronyezsiek a várost rommá lövő német hordák kiverése után teljesen újjáépítettek. Keresztes Mihály földmíveíésügyi államtitkár köszönetét mondott a meleg baráti fogadtatásért. — Voronyezs újjáépítését látva — mondotta, arra gondoltam, milyen hatalmas erő birtokában vannak a szovjet emberek. Visszatérve ha­zánkba, beszámolunk majd a ma­gyar dolgozóknak a szovjet népnek azokról a hatalmas sikereiről, ame­lyeket a nagy Sztálin vezetése alatt elért. A Szovjetunió jegyzéke megállapítja: Magyarország, Bulgária, Románia pontosan végrehajtja a békeszerződést A TASzSz-iroda hétfőn, éjjel nyil­vánosságra hozta a Szovjetunió júni us 11-i jegyzékét, amely visszaütő sít ja az amerikai és angol beavatko zdsi kísérletet Magyarország, Bulgá­ria és Románia belügyeibe. Az USA és X agybritannia már áprilisban meg­vádolta a bárom népi demokráriát a békeszerződés megszegésével. Magyar, ország, Románia és Bulgária kormá­nya ekkor válaszjegyzékeikben vilá gosan kifejtette, hogy az angolszász jegyzékben foglalt vádak teljesen alaptalanak és céljuk az országok beliigyeibc való beavatkozás. Ennek ellenére az USA és Nagybritannia követségei május 31-én újabb jegyzi, két nyujtoHak át a három népi de­mokrácia kormányának, amelyben azt hangoztatják, hogy „vita támadt a békeszerződés értelmezése szem­pontjából.“ Ugyanekkor az angolszász hatalmak a három, népi demokráciá­ban tartózkodó szovjet nagykövetek­nek is jegyzéket nyújtottak át, mely­ben a három nagyhatalom: Xágy- britannia, az Egyesült Átlátnák és a Szovjetunió diplomáciai képviselőinek összehívását javasolták ez állítólagos vitás kérdések megvitatására. Hason­ló jegyzéket kapott a Szovjetunió amerikai nagykövete az Egyesült Ál­lamok kútiig y miniszter i urnáitól. F anyu skin, washingtoni • szovjet nagykövet június 11-én jegyzékben válaszolt az Egyesült Államok kormá­nyánál-. „A helyettes külügyi államtitkár­nak a 'Hashinglőni szovjet nagykö­vethez 1949 május 31-én átnyújtó"» jegyzékével kapcsolati»»-«, nemkülön­ben az Egyesült Á'Iamok bulgáriai, magyarországi és romániai követsé­geinek ama jegyzékeivel kapcsolat­ban, amelyeket ugyanezen a napon adtak át az említett országokban a Szovjetunió nagyköveteinek, hogy hívják össze z diplomáciai követsé­gek három vezetőjét értekezletre, és vitassák meg az Egyesült Államok kormánya és Bu'gária, Magyarország illetőleg Románia kormánya között a békeszerződés értelmezése körül tá­madt vitát -— a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának nagykövet­sége, a szovjet kormány felhatalma­zása alapján a következőket állapítja meg: A cz.ovjet kormány tanulmányozta az említett jegyzékeket, szintúgy, mint az. Egyesült Államok kormányá­nak a folyó év április 2-án Bulgáriá­hoz, Magyarországhoz és Romániá­hoz intézeti jegyzékét, amelyben az Egyesült Államok kormánya azzal vádolja ezeket az országokat, hogy megsértették a békeszerződéseket, kü­lönösen pedig a békeszerződések ama cikkelyeit-, amelyek az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok bizto­si'ásár ól intézkednek. A szovjet kormány hasonlóképpen tanulmányozta Bulgária, Magyaror­szág és Románia kormányainak az Egyesült Államok kormányához inté­zett válaszjegyzékeit. A Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniójának kormánya úgy tekinti, hogy az emlí­tett bolgár, magyar és román válasz­jegyzékek kimerítő választ adnak az Egyesült Államok kormánya által ezekkel az országokkal szemben fel­hozott vádakra, hogy megsértették a békeszerződéseket. Ezekből a vála­szokból kitűnik, hogy Bulgária, Ma­gyarország és Románia kormányai pontosan teljesítik a békeszerződések­ben vállalt kötelezetisé<;«iket, bele­értse az emberi jogok és alapvető szabedságjogok biztosítására vonatko­zó kötelezettségeket is. A bolgár, a magyar éa a román kormánynak azok az Intézkedései, amelyek miatt az Egyesült Államod kormánya április 2-i jegyzékében- „elégedetlenségét" fejezte ki, távolról sem jelentik a békeszerződések m«?' sértését, hanem éppen az a céljuk, hogy végrehajtsák a békeszerződése* rendelkezéseit, melyek kötelességé'^ telték a nevezett három államnak hogy küzdjenek minden íasiszt&jeU*' gü szervezet és minden más oly*8 szervezet ellen, amelynek -célja a1, hc-gv e népet megfossza demokratikus jog.ütól. Magától értetődő, bogi mindezek az intézkedések, melyeket Bulgária, Magyarország, és Romául* a békeszerződések cikkelyeinek véj’ rehajtása céljából hozott, teljes rail' lékben a fenti országoknak, mint «*•' vérén államoknak beliig yelhez tarló»' nak. A 6zovjei kormány úgy vélt. hogy az Egyesült Államok kormány* mesterségesen vitás kérdést akar c»*' nálnj ebből az ügyből és ilyen módo* egyenes kísérletet lesz arra, hogy * békeszerződéseket Bulgária. Magyrt* ország és Románia belügyeibe va< beava kozásva használja fel és ni'0, mást gyakoroljon ezeknek az osfzk goknak belpolitikájára. Következésképpen a Szovjetunió nagykövetséget felhatalmazták anoaJí megállapítására, hogy a szovjet kot many n»m lát okot arra, hogy a ^ rom ország diplomáciai képviseletei­nek vezetőit ülésre hívják ösrt azoknak a kérdéseknek megvitatás* iá, amelyekről a Bulgáriához, gyarorazághe-z és Romániához ez é1 május 31-én intézett Jegyzékben, v* lamínl az amerikai külligymlniszté riiun ugyanaznap) jegyzékében szí van. Ez év június 12-én Jerofejev h-1 doni szovjet ügyvivő a szovjet kor mány utasítására azonos tártain^ jegyzéket nyújtóit át Nagybritann" ^ormányának."

Next

/
Oldalképek
Tartalom