Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)
1949-06-15 / 137. szám
«iS, a pl ó 3 Megvédjűtk er békét Pécs dolgozói sok sikert kívánnak a békekonferencia munkájához A battepesü bőkftkonferenria kikíil- •iGbfcfti csútörtókSo reggel utasnak el, hogy,az ország minden részének dolgozóival egyetemben állást foglaljanak a béke meHeti és harcos kiállásukkal erősítsék az imperialista háborús uszf- tók eJlen harcoló béketábort. A péc^i épftöramikásokat képviseli a hákekonferencián Keresztes Mihály aivtárs. a Magasépítési Nemzeti Vállalat üzemi bizottsági titkára. — Mi, épitőmunkások — mondja — esik a békének építhetünk. Egy pillanatig sem lehet érdekünk a háború, »mely rombadómti munkánk eredményét. Ha kell, fegyverrel is megvédjü-k a békét ’A; jóvö számára, építünk és bs kell a vakolókanál és simít6- léc helyett fegyvert ragadnak » kezünkbe, ha valaki ezt a jövőt veszélyeztetni meri. At ApftAmiiinVá.s<vk nem akarnak tfibbé háború utáni újjáépítést, nem háborús sebek foítozgatására akarják fordítani munkaerejüket, hanem mindig új és egyre, hatalmasabb építkezésre. A pécsi ápfyjmtmkások azért küldenek el a békekonferenciára, hogy ezt az álláspontjukat képviseljem ott és én megtiszteltetésnek tartom és örülök annak, hogy .a választás rám esett. Bem élem, hogy a rámbízott feladatot fúl fogom elvégezni. Kovács Józsefné magyarbólyi minta- gjázdát faluja dolgozó parasztjai és az MINlDSz asszonyai egyforma lelkesedéssel választották kiküldöttjüknek. Asszonytársai bizalmát viszi magával, meri harcos, megbízható tagja a nö- mozgalómnak és gazdatársai hiralmát, mert 10 hold juttatott f óid jón a ter- »eJóimuntában is példát mutat faluja dolgozó parasztjainak. A dolgozó parasztság mindig ellene volt a háborúnak s % parasztság sohasem felejts el] — mondja —• bogy a népi demokrácia adott fádéi m nincsteleneknek, és a séfé demokrácia adott lehetőséget a dolgozó parasztoknak is arra. hogy ^szabaduljanak az elnyomó nagybirtokok «araokságiból, az eknyomoro- dás helyett gyarapodjanak és a csendőrök zaSdatá«* helyett békében éflies kell félni senkitől és semmitói és ezért a békéért harcolni is tudunk. A bőrgyár munkássága köszönti a Konferenciát Kedden délután az Első Pécsi Bőrgyár dolgozói röpgyűlést tartottak. " rópgytilésen Szentgyörgyvári József elvtárs ismertette a június 17—18-i békekonferencia célkitűzéseit és kérte a munkásokat, hogy csatlakozzanak teljes erejükkel a békéért harcolókhoz. Ezután két határozati javaslatot olvasott fel. Az első szövege szerint az Elsó Pécsi Bőrgyár dolgozói bejelentik csatlakozásukat a békekonferenciához és annak határozataihoz és támogatják a konferencia munkáját, a másikban mélyen elítélik az imperialisták fasiszta módszereit és háborúi tu áfásat és állást foglalnak a Szovjetunió vezette béketábor mellett. A Bőrgyár dolgozói hatalmas lelkesedéssel fogadták el a határozati javaslatokat, majd a röpgyűlés táviratot küldött Rákosi Mátyás elvtársnak, amelyben üdvőrlik dolgozó népünk szeretett vezérét és a békekonferencia munkájához sok sikert kívánnak. A rőpgyúlésre őszegyült munkások lelkesen éltették a Pártot és Rákosi elvtársat, majd befejezésül az Inter- nacionálét énekelték el Egyébként kedden adták át Lakatos József ebtára. szakszervezeti megyei titkárnak és Kovács József elvtársnak, a bőripari munkások titkárának is a békekonferencia meghívóját. Megjavította as eső a kapásnövények, gyümölcsök és a szőlő terméskilátását Az esőzésekkel kapcsolatban sokan különbséget tesznek a szükségesség sorrendjében májusi és a későbbi esők között. Viszont tudnunk kell azt, hogy nemcsak a májusi eső,- hanem az év minden hónapjában lekerülő csapadék épolyan értékes és épannyira befolyásolja terméskilátásainkat, mint a tavaszi esőzések. Csak amíg a májusi- esőzések valamennyi, veteményünknek nélkülözhetetlenek, addig a későbbi, így a mostani esőzés csak. egyes növényeknek, így például főleg a kapásféléknek, a takar- mányféiéknek hasznos,, de a kalászosoknál is komoly mennyiségi javulási, idéz elő. Az utóbbi napok esőit különösen a burgonya kapta a legjobb időben. Most már biztos, hogy burgonyából rekord- termést várhatunk. De áfl ez, a kukoricára, az ola jos növényekre és a cukorrépára egyaránt. Brigádmunkával épülnek Komlón as új bányászlakúsok Ha a mánfa-komlói tekervényes úton haladsz, az országút mentén hangya- fcólyhoz hasonló sürgés-forgást, láthatsz. A 'Magasépítési Nemzeti Vállalat száznegyven dolgozója építi az új bányászlakásokat. Hét nagy épület ágaskodik ki a földből. A legmagasabb épület körül gyors léptekkel suhannak el a téglahordó lányok, a férfiak talicskákban kavicsot hordanak a betonkeverőgép ..etetéséhez", mások a betont viszik fel az emeletre lázas ütemben. Tgazi brigádtempóban dolgoznak és szeptemberre készen akarják átadni az új lakásokat. A betónkeverőgép körül nyolcán szorgoskodnak. Gyors mozdulatokkal dobálják a gépbe a kavicsot, amely pillanatok alatt keveri össze a homokkal és a, cementtel. Ők is brigádban dolgoznak már. A legfiatalabb brigádtag tizenötéves, Czukor Ferencnek hívják. Az apja szintén ott dolgozik, a betonozáshoz szükséges vashuzalokat, vágja. — Magunknak versenyzőnk — mondja. — Azelőtt még a normát sem teljesítettük. Most már könnyen elérjük a. százhúsz százalékot is. Ezt K. Szabó Ferencné is hallja, ő sem állja meg szó nélkül. — Úgy van, ahogy Feri mondja. Csak abban nem értek vele esryet, hogy magunknak versenyzőnk. Ebben a versenyben mindenki győz. , A munkaveiseny győitese az egész magyar nép — Igaza van — állapítja meg Mül-1 dolgozó nép. ler András munkavezető. — A mun-1 Tőle tudjuk meg azt, hogy az idén ka verseny győztese az egész magyar | negyvenkét bányászlakás késről, az ötéves tervben pedig több&záz, ezenkívül még két négyszáz személyes legénylakás és egy hatalmas kultúr- báz. Közben az „új gazdák" jönnek nézni, hogyan áll az építkezés. Örömmel állapítják meg! hogy nemcsak a föld- alatt, a bányában, hanem a föld felett is komoly verseny-munka folyik. — Megígértük elvtápsak. meg is csináljuk szeptemberre — mondja Müller András. — Minden dolgozónk érzi azt, hogy milyen sokat köszönhetünk mi a .bányászoknak! akik a háború után a legelőször fogtak hozzá az ország újjáépítéséhez. Uj szellemmel és fokozott lendülettel épülnek a komlói bányászlakások, amelyben egészséges és boldog otthont találnak a szocialista jövőt építő bányászok. amelyeknek még hónapokon kereszl’3! szükségük van a csapadékra. Alsódunántúl megyéi közül Somogy kapta a legtöbb esőt, áltálában 80 ranges volt a csapadék a Barcs-Kaposvár közötti területen. Nagy mértékben segíti elő a csapadék felvételét az, hogy általában mindenütt már a harmadik kapálással is végeztek. tehát gyommentes, porhanyó talajba jutott az eső. De nemcsak a szántóföldi növények, hanem a szőlők, gyümölcsösök helyzete is lényegesen megjavult. Ez az esőzés meggyorsította a szőlők bogyóképződését, a gyümölcsösök pedig teltszemű, nedvdús termést mutatnak. IS siklósi járás vezet a hizlalás! versenyben Baranya megye járásai között, folyó sertéstenyésztési és hizlalás! verseny jelenlegi állása a következő: Első a siklósi, második a mohácsi, harmadik a szentlőrinci jáxá*. A többi járások sorrendje a következő: villányi, pécsváradi, pécsi, hegyháti járás. MESzHART ifjúsági, brigádok munkaversenye A MESZHART bányakerület einak ifjúsági brigádjai a somogyi SZÍT- brigád kezdeményezésére június 15-‘öl kezdődően augusztus 14-ig kéthónapos munkaversenyt indítanak egymás közöl'*. A munkaverseny tervezetét mái ki is dolgozták .Ebben többek között szerepei a norma 10 százalékos túhel- jé&iíéee, a bányafa észszerű felhasználása, a csillék jobb megtöltése, balesetek csökkentése és nem utolsósorban a Szil munkájában való aktív részvétel. A somogyi bányász SzlT kezdeményezése magával ragadta a MESZHART valamennyi ifjúsági brigádjait és legutóbbi értekezletükön elhatározták, hogy a MESzHART bányáin belül induló munka verseng országos jellegű ifjúsági munkaverseay- nyé terjesztik ki. az ország valameay- hyi Ifjúsági bányász-brigádjáé kihívják versenyre. Qjjvid megmérkőzik Góliáttal: II lelkes hirdiek párosversenyre hívták ki a szegedi kenderfonágyárat A becsületes, dolgozó parasztság sündig ellene volt a háborúnak. ssert ba háború vök, őket vittA mz Urak a« első vonalba, a parasztasszo aryob sirathatták meg elesett férjeiket és a dolgozó paraszt gazdasága ment először tönkre a háborúban. De tudják azt is dolgozó parasztjaink, hogy a háborús uszít ők a régi nagybirtokosaik kezébe szeretnék visszaadni a fői det, újra a parasztságra szabadítanák » nagybankokat, hogy töntretegyék és ezért ha kell bármilyen áldozatra -js készek, hogy a népi demokráciát fenyegető háború eBen harebaax álljanak. Olyas békát akarunk, amiben nem A mozik mai műsora APOLLO Jani as 9—29-ig nyári szünet URANIA Johann Strauss világhírű operett}« Denevér ÍRedermaag) SZENES FILM Bolviry Géza rendezése- P.lőad ások 6 és 8 órakor. PARK Angol film Megperzselt szárnyalt Főszereplő: Jean Kent Rendező: R. Macdonald Előadások 7 éa 9 órakor Szépiáé esetén « » órai előadás • kertben! A Hír dl Kenderfonó és Szövőgyár munkásai és munkásnői közös elhatározással páros versenyre hívták ki a Szegedi Kenderfonógyárat Nem kis dolog ez, mert a Szegedi Kenderfonó az ország legnagyobb kendergyára. A hirdiek azonban bíznak magukban és ebben a versenyben elsők akarnak lenni. Mindössze egy év kellett ahhoz a hatalmas fejlődéshez, hogy a Hírdi Kendergyár munkáslányai — a gyárban ugyanis túlnyomó többségben a környező falvakról és bányatelepekről kikerülő lányok dolgoznak — ilyen lelkesen és öntudatosan vegyenek részt a munkaversenyben. ök azok a lányok, akikről annakidején Tőrtely úr, a gyár volt tulajdonosa csak így beszélt: „Nem komoly munkaerők, csak a legényeken jár az eszük.” Horváth Erzsébet a vjzesfonóból jobban meg tudja magyarázni, hogy akor miért nem volt érdemes lelkesen dolgozni és miért érdemes most. • Olyan műhelyünk volt mondja —, hogy ha egy kicsit esett az eső, már a fejünkre csepegett a víz. De dolgozni kellett, azért a heti 8 pengőért is, amit évekig kaptam. Most egy év alatt, az államosítás óta megjavítottuk a műhelyt is, a bérem is ma már heti 100—110 forint, összedolgozunk apámmal, aki bányász, és azt reméljük, hogy nemsokára megkezdhetjük a kis házunk építését is, Baldauf Vilmos már 1934 óta itt dolgozik. Akkor még nőtlen volt és heti 10 forintot kapott egy hétre. Otthon most nincsenek olyan gondjaim, mint akkor voltak —, mondja örömmel — igaz, hogy most családom van, de idén már hízót, is vettem és már csak etetruvalót kell szereznem, hogy télen ne legyen zsírra se gondunk. — Ma már öröm a munka — szól bele Leitkam Júlia is — jó gépeink, rendes és egészséges termeink vannak, minden egészen más, mint volt valaha. Most még csak egy szobabútort szeretnék venni, aztán nem lesz semmi gondom otthon. Tudom, az is előbb lesz meg, ha jól megy ; munkaverseny. özvegy IUésnc, a gyár szakács nője arról tud pontosan számot adni, hogy mennyivel javult a munkások ellátása. Nem mindig volt szakácsnő, csak 1947. óta, akkor lett a gyárnak üzemi konyhája. Szívesen beszél a nagy változás ról és arról, hogy miért van ma már a munkásoknak kedvük versenyezni Rameisl Etel a vizesfonóbó! és Joziíek Ágoston, a raktárvezető is. Könnyebb lett az élet, kevesebb a gond, még a műhelyek is jobbak és szebbek lettek, ezer ok van arra, hogy jobban menjen a munka és megy is. Ez adta a bátorságot a fonólányoknak és szövőlányoknak, hogy éppen az ország legnagyobb kendergyárát hívják k! versenyre. De ha kihívták, állják is a sarat és győzni akarnak. Hogy előbb meglegyen a kelengye, a szobabútor, meg az eleség a hízónak és előbb meglegyen a hároméves terv, ami ennél is sokkal többet ad. Megmutatják most, hogy csakazértis „komoly munkaerők” és hogy komolyan akarják az ötéves tervet, ami meghozza Horváth Erzsébetnek a kis hazat és a többieknek a gond nélküli jövőt. Kállai Gyula külügyminiszter kitüntetése Szakasits Árpád köztársasági elnök az elnöki hivatal vezetése terén végzett kiváló munkássága elismeréséül a köztársasági elnök elismerésének ezüskoszoniját adományozta Kállai Gyula külügyminiszternek. Száz éve volt A PÉCSI CSATA Június 13-ért felszabadítva a vá- | gyalogság egy része hírt csak korost délután 5 órakor Pécs városi-1 ”£1? lőfegyverrel. így a harc egyen - vak hatalmas és váratlan ünnepe volt. HosszúJietény felől. Majtényi József kormánybiztos és Perczel Antal nemzetőrök élén a balokányi mocsarak irányából bevonultak. A város apraja-nagyja, soha nem látott tömegben, virágokkal és zeneszóval fogadták a honvédeket. Másnap délelőtt Pellérd felől már 1000 főnyi nemzetőr csapat érkezett meg, majd éjjel a Mecseken át fáklyák és énekszó mellett 1200 ember. Június 14-én délelőtt azonban már nyugtalanító hírek érkeztek déli császári csapatmozdulatról, bár a lőrinci .járásból ismét 1000, Tolnamegyéből 800 nemzetőr érkezett. A granicsár csapat egy győztes csatája után Turonyban elvégezvén szomorú emlékű mészárlását, korszerű fegyverekkel és tüzérséggel Pécs ellen vonult. Ostromalakulat ban közeledtek Pécshez és június 15-én délelőtt már harcra felfejlődtek a siklósi országút két oldalán. A tüzérséget a Nagyároktól (a mai Bőrgyártól) délre állították fel és a térséget kartáccsal lőtték. A hiányos felszerelésű pécsi nemzetőröknek a kartács elől vissza kellett húzódni a Nagyárok város felőli oldalára. A mai siklósi vámnál lévő híd helyett akkor egy nagyon régi, még a török idők alatt épített kőhíd állott. Ezt a stratégiai pontot, valamint az ugyancsak ift levő vashámort a nemzetőrök mindenkép tartani akarták. A császári tüzérség mögött egy zászlóalj granicsár foglalt állást., e mögött pedig két császári huszár- osztag, a jobb és bal szárnyakon pedig négyszázadnyi gyalogos granicsár állott harci rendbe. A híd és ■ashámor magyar védőcsoportja az utolsó emberig elesett, a nagy csatornát védő nemzetőrök pedig a modern császári fegyverekkel szemben nem birt.qk ellenállni s visszavonultak a városba. A nemzetőrségnek egyetlen ágyúja sem volt s a lőtlensége miatt a helyzet reménytelenné vált. A császári tüzérség ekkor már magát a várost lőtte és összesen 80 gránáttal rombolta azt. Főként a városház környéke szenvedett legnagyobb kárt. Látható volt, hogy a városi Tanácsház tornya volt a főcélpont. A város 15 ezer főnyi lakosságából alig maradt itthon 2000, a többi hírét véve a turonyi vérengzésnek — rémületében a Mecsekbe és Pécs- várad felé menekült gyorsan összekapkodott értékeivel. A déli városrészt a granicsárok megrohanták éa felgyújtották. Egigérő füst terült el Pécs fölött, amely komor látványával a félelmet csak fokozta. A granicsárok fosztogatni kezdtek. A válságos percekben háromtagú küldöttség fehér zászlóval ment Barettet őrnagyhoz, az ostromot vezető csapat kapitányához cs kíméletet kértek a város részére azzal, hogy a csekélyebb létszámú nemzetőrség Pécsvárad felé már elvonult. Ugyanekkor a Tanácsház tornyába Siklót irányába kitűzték a fehér zászlót. Barotta azon feltétellel (gérte a fosztogatás és gyújtogatás megszűntét, ha a város 200.000 forint sarcot fizet. A szinte lakosság nélkül álló város ez óriási összeget képtelen volt megfizetni, de folytok az alkudozások, már csak azért is, mert ennek idejére a gyújtogatást én rablást beszüntették. Végül másnap Majláth főispán váltott lovakon Eszékre, a császári főhadiszállásra ment, ahol a sarc alóli felmentést kieszközölte a város részére. Június 18-án végül fegyelmezett reguláris csapatok szállták meg a várost Stochuda őrnagy vezetése alatt, aki elrendelte az ostromállapotot, a nyugalom biztosítására is. Rövid leírásban így folyt le a pécsi csata, mely után városunk megkezdte a Haynau-éra alatti szomorú életét.
