Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-15 / 137. szám

Dl w LO Pécs dolgozói sok sikert kívánnak a békekonferenciának Á magyar kormány erélyes jegyzéke Jugoszláviához A dolgozó asszonyok büszkék az első női miniszterre *1 ÉVFOLYAM 137. SZÁM. ARA 60 FILLÉR SZERDA, 1949 JÚNIUS 13. A jövő biztatóan ált nemzetünk előtt Dobi István miniszterelnök ismertette a kormány programját hűfafe padsorok előtt nyitotta meg • országgyűlés keddi ülését Olt Ká- eitaők. A Rákosi Mátyás és Dobi ■bán vezetésével a terembe bevonuló “•mányi a* országgyűlés tagjai he­gről felállva úharos tapssal üdvö­sét Szótári az elnök a kormány kineve- kéró) szóló köztársasági elnöki elha­jlást tartalmazó miniszterelnöki át- *tot tenser tette. Amikor a Jegyző feJ- tesa az új kormány tagjainak név- *át, az országgyűlés tagjai helyűkről felállva, percekig tartó ütemes tapssal ünnepelték Rákosi »ítytó. • magyar dolgozó nép nagy vezérét. •íke» tapssal üdvözölték Dobi István taiaztereinököt és a kormány többi “íjét A Hé* tagjainak feszült figyelme Athen Dobi István min tsz terel nők emelkedett szólásra, hogy ismertesse az új kormány programját. — Engedjék meg, hogy az új kor­mány nevében szeretettel üdvözö'Jem az új országgyűlést és kifejezzem azt a meggyőződésemet, hogy az ország- gyűlés támogatásával és segítségével kormányom sikerrel fogja megoldani a7 előtte álló feladatokat dolgozó né. púnk javára. — A Magyar Függetlenségi Nép­front a választás során olyan győzel­met aratott amely minden, várakozást felülmúlt Megállapíthatjuk, hogy a vá­lasztás a magyar demokráciának a fel­szabadulás óta egyik legfényesebb győzelme. A választáis megmutatta, hogy dolgozó népünk elválaszthatatlanul összeforrt népi demokratikus rend­szerünkkel s helyesli külpolitikáját ugyanúgy, mint belpolitikáját Győzelmeink legfőbb forrása a munkásosztály és Pártja **> X választási győzelem ússza •zözr* a munkás-paraszt szövetség Jtelma* megeső«öcsért Visszatükröz> Ki beKE a munkásosztály vezető sze- W»ek vitathatatlan megszilárdításáé '* A munkásosztály és pártja, a Magyar Dolgozók Fártja a nemzet .Vezető osztálya s vezető pártja, fi alapszik tisztelt Országgyűlés a Vkásosztálynak és pártjának ez a szerepe? Azon, hogy a dolgozó y legszélesebb réteges felismerték: a Skálsosztálly és kommunista pártja Üt legtöbbet a felszabadulás óta az ’hág újjáépítéséért, népünk telem él­edéséért, nemzetünk függetlenségének békéjének megvédéséért, bürokráciánk minden sikerének ^ minden győzelmének legfőbb tartása a munkásosztály és pártja hittak, ez a magyarázata vezető szerepének. önfeláldozó munkára, szervezett­ségre, fegyelemre, politikai előrelő ás- ra és bölcsességre, gazdasági és kul­turális fe’adataink helyes megoldására a munkásosztály és nagy pártja muta­tott példát: dolgozó népünk nekik kö­szönteti sikereit elsősorban a múltban és elsősorban- bennük látja zálogát to­vábbi felemelkedésének és békés jőv-an- déjéuek is. A választási győzelem meg­mutatta, hogy népünk a Magyar Dolgozók Párt­jának és bölcs vezérének, Rákosi Mátyásnak az Irányításával akar dolgozni, építeni és előrehaladni. (Nagy taps, éljenzés). — A választási győzelemben komoly része van az előző kormány politiká­jának, amely a szegény parasztságra támaszkodott és szoros szövetségre kí­vánt jutni a középparasztsággal, ugyan­akkor pedüg harcolt a falu kizsákmá­nyoló!, a városa kizsákmányolók fa'usi szövetségesei, a kuiák nagygazdák el­len. A dolgozó parasztság nemcsak megértette, hanem mint a választás megmutatta, helyeselte is ezt a poli­tikái és azt várja tőle, hogy ezen az ú*on haladjunk tovább. Kormányom a munkásosztály és a dől. gozó parasztság szövetségesét tekinti népi demokráciánk legszilárdabb pilléré­nek és rajta lesz, hogy további sike­reket érjen el ezen a téren. A iSzovjelunió béke- politikája hálával főlti el a magyar népet — Népünket nemcsak az ország- építés és a hároméves terv hatalmas sikerei, az imperialisták és a reakció ügynökeire mért hatalmas csapások ál­lították a Magyar Dolgozók Pártja és a Függetlenségi Népfront mellé, hanem az a szeretet Is, amit a magyar dolgozók éreznek a felszabadító nagy Szovjetunió Iránt. (Lelkes taps.) — A Szovjetunió hatal­mas gazdaságé sikerei csodálattá', kö­vek-ze‘es és eredményes békepo’iti- kája pedi^ hálával toki et a magyar dogozó milliókat. A felismerés, hogy mennyit köszönhetünk felemelkedé­sünkben a Szovjetuniónak, egyik leg­fontosabb tényezője volt népünk egy­séges feisorakozásárak a népi demo­krácia mellett május 15-én. Tükröződ­tek a választási győzelmünkbtn azok a nagyszerű eredmények is, amelyeket a béke és a demokrácia nemzetközi front­ja ért el a választás heteiben, elsősor. ban Kínáiban. A kínai kommurfeiák ál­tal vezetett néphadsereg hatalmas si­kerei nyomatékkal támasztották alá a v !ág békeszerelő népeinek párisi vi­lágkongresszusát, amelyre mi is el­küldőt í ük a magunk delegátusait, akik ott méltóképpen képviselték népünk békeakaralá'i, népi demokratikus orszá­gunk szilárd hely állását a béke nagy nemzetközi arcvona'án. ^ hároméves terv sikeres befejezése és ez ötéves terv előkészítése a kormány egyik legfontosabb feladata í vflwztásoú eredményeként jött £ új országgyűlésünk, amelyről Sszkéti állapíthatjuk meg, hogy a nép parlamentje. J » tény, hogy a munkások és pa- £hok arányszáma ebben a parlament­ül ?3 százalék, fejezi ki a leghfveb- f ennek a megállapításnak az Igaz- jMt. Kormányom, amely most őnöik- 5 bemutatkozik, több tekintetben kü- főzlk az előző kormánytól. Az or- Ygyfllés néhány nappal ezelőtt fo­gadta el az új minisztériumok szerve­zéséről és a Népgazdasági Tanács lé­tesítéséről szóló törvényjavaslatokat. A miniszterelnök ezután méltatta a Gazdasági Főtanáts történetem érde­meit, köszönetét fejezte ki azoknak, akik kezdettől fogva a Gazdasági Fő­tanács élén állottak és akik oly nagy munkát végeztek az elmúlt esztendők alatt: Rákosi Mátyásnak, Gerő Ernő­nek és Vas Zoltánnak. (Hosszantartó taps.) &crő Ernő kezeibe adtuk népgazdaságunk irányítását ^ Öazdasági fejlődésünk tehetővé **Qkségessé tette, hogy Ntasabb formájú gazdasági szer­vezhet hozzunk létre. H^Pgazdasági Tanács a népgazda- $ felsőbb irányítására hivatott. A gazdasági Tanács feladata lesz a gazdálkodás irányítása és elltenőr- a gazdasági ügykört ellátó mi- t^túríumok és egyéb gazdasági szer- működésének egybehangolása. tef«k a tanácsnak az elnöke kor­tyom egyik legkiválóbb tagja, . Qerő Ernő államminiszter. hogy ebben a véleményemben osztozik az egész magyar nép. — A Népgazdasági Tanács feladata lesz elsősorban a hároméves terv sike­res befejezésének végrehajtása és az ötéves terv végleges kidolgozása az elkövetkezendő hónapokban. Hangsú­lyozni szeretném azonban, hogy a hároméves terv sikeres befejezé­sét és az ötéves terv előkészítését az egész kormány egyik legfonto­sabb feladatának tekinti, s kormányom minden tagjának erő­feszítése arra fog irányulni, hogy eze­ket a nagy nemzeti célkitűzéseket eredményesen megvalósítsuk. A miniszterelnök vázolta ezulám a külföldi kölcsön nélkül megvalósuló k irányítását, meggyőződésem, hároméves terv eddigi eredményeit. (éj* taps, éljenzés.) — Bizonyos va­ku* abban, hogy az övénél jobb ke- nem tehettük volna le népgaz­— Ipari teremlésünk 1946 ót* közel kétszeresére emelkedett és több mint húsz százalékkal maga­sabb az utolsó békeév, 1938 Ipari termelésénél. Bányászati termelésünk több mini 30 százalékkal, vas- fém és gépipari ter­melésünk 66 százalékkal, viKamostner. gia termelésünk pedig 60 százalékkal nagyobb, mint a háború előtt. — Míg 1938 eflső negyedévéiben 178 traktort gyártottak, addig 1949 első negyed­évében, mi 500 traiktort átitattunk elő. Míg 1938 első negyedévében 8 moz­donyt gyártottak, mi 1949 első negyed­evében 49-et. — Kerékpártermelésünk 1938 első negyedében 18.550 darab volt 1049 első negyedévében ezzel szemben 43.355. Mezőgazdaságunkban is lényegében befejeződött a hely reálét ás korszaka. 1948ban ken yér ga bo na; c nne lésünk rnég ugyan alatta maradt a háború előttinek, de kukorica, burgonya, cukor­répa és különösen az olajosnövény*er melésünk már lényegesen felülmúlta a háború előtti évek átlagát. Idei ter­mésünk kilátása pedig sokkal jobb, mim a tavalyi. Mezőgazdasági termelésünk a fel- szabadulás óta még soha olyan biztató képet nem mutatott, mint ebben a termelési évben. Napraforgóval 510 ezer, lucernával 520 ezer kalasztrális hold van bevetve. Soha Magyarországon Ilyen nagy területet nem vetetlek be ezzel a két rendkívül fontos növénnyel. A Hatalmasan kiszélesede** napraforgó- termőerület azt jelenti, hogy növényi zsirelláfásupk és hazai vegyiiparunk növényolaj ellátása nem csupán bizto­sítva van, hanem exportra is fog jutni. A lucernával bevétett terület nagysága nemcsak talajjavító hatásánál fogva fontos, hanem azért" is, mert ezzel egy­re növekvő állatállományunk számára is sikerül bőséges takarmányellátást biztosítani. A régi reakciós Magyar- országon soha nem haladta meg a 100 ezer holdat a cukorrépatermeiés. Az idén ezzel szemben 186 ezer kataszlrálls holdon termelünk cu­korrépát és ezzel e] fogjuk érni, hogy Horthy- Magyarország szégyenle'esén alacsony 10 kg-ot is alig eíétő cukoftejadagj* ebben az esztendőben már 22 kg ra lesz emelhető. Termé»kílátásain!* jobbok, mint a felszabadulás óla bármikor — Ami terméskilátásunkat Illeti, önömmel állapíthatjuk meg, hogy jobbak, mint a felszabadulás óta bármikor. — A kenyérgabona terméskBátásai, különösen a búzánál, kitűnőek: a Du­nántúli 9 má'zsáis holdanként termésé­re számíthatunk, de az ország egyéb részein is jó közepes, körülbelül 7.5 Megállapítható, hogy a gabonféléknéi általiban elérjük a hároméves terv holdarikénii temiéseloirányzatát, sőt búzában és tavaszi árpában valószínűleg még meg is haladjük. — Kapás és takarmánynövényeknél rekordtermésre számíthatunk: A bur­gonya, a kukorica, a cukorrépa elveté­sét követőm két héttel kapta meg az aranyat érő májusi esői és ha az idő­járás továbbra is kedvező marad, ak­kor túl fogjuk szárnyalni a hároméves terv előirányzatát. Ugyanez vonatko­zik a rizsre is Huszonötezer holdnyi rzsterüte ünkőn minden valószínűség szerint elérjük a 18 mázsás holdanként) termést, s ezzel nemcsak hazai rfzs- szűkségletürek nyer kielégi'ést, hanem már exportra is juttathatunk ebből a felszabadulás előtt nálunk nem termelt növényünkből. — De termelünk a magyar földön más olyan növényekei is, amelyeket a te szabadulás előtt nem termeltünk — Az idén kísérletképpen termelőnk 160 ho’don gyapotot és a gyapotvetések olyan szépen fejlődnek, hogy minden M szer ml elérjük a holtunkérutl három má­zsás magvas gyapottermést. Ha pedig ez sikerül, akkor a jövő esz- (erdőben már 3000 ka‘asztrá!i« hodon is termelehetück hazai magból gyapo­tot. — Gyümölcstermelésünk az idén ki­tűnőnek ígérkezik s minden bizonnyal túlhaladja a felszabadulás óa eltelt évek bármelyiké!. Főleg a cseresznyé­ből, meggyből, kajszin barackból, kör­téiből és dióból várható a háború előtti tízéves átlagokat is meghaladó termés. Hároméves tersünk nemcsak helyreállít, újat is teremt — Iparunk és nemzetgazdaságunk mellett vessünk egy pillantást a há­borúban különösen súlyos puszi'ást szenvedett közlekedésünkre is. A szá­mok itt is maguk helyett beszélnek. Míg a háború előtt vasúthálózatunk hossza 7.650 kilométer volt, addig 1949-ben 7.890 kilométer lesz. A vasúti áruforgalom ma 35 százalék, ka! magasabb mint a háború elő*t és a személyforgalom is lényegesen felül, múlja az utolsó békeév személytorgal- mát. Elpusztul; hídjaink 95 százaléka, 1S49 végéig újjáépül és ezek között elkészül novemberben a Lánc-hid is. — A hároméves terv folyamán kere­ken 8.300 millió forintot ruházunk be. A beruházások közelebbi megvizsgái- lásánál káderül, hogy hároméves tervünk nem egyszerűen a magyar nemzetgazdaság háború előtti szerkezetét és arányait állít­ja helyre, hanem újat is teremt. Bizonysága ennek többek között a mál­ravkiéki erőmű, az új modern fo-óda Pestszentlőrincen, a 220 gépállomás, a köze1 500 falóban kigyulladó villany­fény és az új műnk ás kolóniák és pa- rasziházak, kórházak, napközi ottho­nok. — A hároméves terv komoly mér­tékben megnöveli általában Iparunk és ezen belül a termelőeszközöket előállító ipart: a nehézipar súlyát nemzetgazdaságunkban. A nehézipar nemcsak egész iparunk é* közlekedésünk tejlődésének alapja, ha. nem dön ö té yezője a mezőgazdaság korszerű átalakításának és nemzeti függe'lco égünk megvédésének is. A bír ómé ve« terv ipari beruházásainak 85 százaléka szolgálja a termed es*- kőzök gyártásának fejtesz'ését. lp»it termelésünkben a termelőeszközöket előállító Ipar­ágak aránya az 1938 évi 38 szá­zalékról 1949-ben 48 százalékra emelkedik. Minden erővel fejlesztjük termelő, szövetkezeteinket — Ez a szerkezeti ártálltás mezőgaz­daságunkban is jelentkezik. Megindul a magyar mezőgazdaság­nak a belterjes gazdálkodásra való áttérése. Ennek egyik döntő eszköze az állami gépállomások hálózatának kiépítése. — Eddig 179 gépállomást állítottunk fel az év végére 220 gépállomásunk tesz 3.550 traktorral, 3.400 vetőgéppe! és számos egyéb mezőgazdasági géppel. A mű'.rágyafogyaszfás, ami 1947 ta­vaszán mindössze 706 vagon volt, 1949 tavaszára 7.566 vagonra, azaz több mint tízszeresére emelkedett. Az te­tszéséé terület ebben az évben a há­ború előttinek kétszeresére; 50C0Ő holdra emelkedik — A demokratikus pártok a válaaf tás aletl sem rejtették véka alá azt * meggyőződésükért, hogy csak a wd- vetlkezet, a társas gazdálkodás bot- hatja meg dolgozó parasztságunk szá­mára életszínvonalának további emíi- kedését, a városi kultúra vivmányate vai való ellátását. Ez a felismeri* egyre mélyebb gyökere; kezd verni • dolgozó parasztságunkban is. Ma már.

Next

/
Oldalképek
Tartalom