Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-26 / 146. szám

4

H X P L Ó

»48 JtTNIUS 2*

Minden ötödik család nyomortanyákon él

avagy Flanders szenátor kirándulása az amerikai valóságba

így arsikodik Francs, az „egyház hä fia“

RUDOLF BERZIN

MEGÍRTA LEVELÉT SZTÁLINNAK

FRANCO, aki „hű fia az egyházAx amerikai kongreszusban szép- «iámmal találunk olyan „honatyákat”, «lük a kapitalisták hűséges lakájaként, az 6 támogatásukkal kerültek a törvényhozó testületbe. Ezek a szenátorok majd a nyakukat törik nagy igyekezetükben, hogy gazdáik a monopol- kapitalisták terveinek megvalósítását elősegítsék. Kik alkalmasak az ilyen talpnyaló, szolga szerepre? ... Rendes, becsületes, tisztességes emberek a legritkább esetben kerülhetnek az amerikai kongresszusba. Annál több közöttük az idióta, mániákus.

If»«, ilyen ember Ralph Flanders szenátor is, akit még a mostani kongresszusban is a nagy szószátyárok közé számítanak. Ez a „harcias” republikánus rövid időn belül több változatban terjesztett elő javaslatokat arról, bogy mi módon lehetne a Szovjetunió ellen „politikai támadó hadjáratot folytatni”. Egyik javaslata esztelenebb és provokatívabb, mint a másik. Flanders többek között azt javasolta: Gyártsunk nagymennyiségű röp- iratot, brosúrát és más propaganda- anyagot, rakjuk meg ezekkel az amerikai repülőgépeket, amelyek azután az egész rakományt elszórják szovjet terület felett A szovjet nép, ha elolvassa az „amerikai élet kellemetességeiről szóló iratokat, (az ötletes szenátor elképzelése szerint) haladéktalanul beleegyezik, hogy nyakára üljenek az imperialisták.

fíynlkorlitl olüalárál csak nem- merüVt feí a kérdés: az amerikai

élet melyik részét lehetne „mintaképül" ftXtani a szovjetemlberek e'.é?... A lakásépítkezésekről folytatott szenátusi vita — amelyben Flanders is részt vett

— világosságot derített az ügynek erre az oldalára .'a.

A szenátusi bizottság Indítványozta

— már hányadszor! -r- az Egyesült Államok nyomortanyáinak felszámolását és olcsó lakások építését munkások é* farmerek részére. A szenátusi bizottság ismét megállapította, hogy

városi lakosságból ötödik család nyo- amelyek a betegségek, büntettek

kútforrásai.”

— Hidd el, nem is a gépeinkre, inak", 10 éves uralma alatt legalább i nem is elsősorban gazdaságunkra. 4 200.000 repubükán spanyolt gyilkolta-ilvanem mindenekelőtt új embereinkre i tolt meg és ezt a tevékenységét je- fi vagyunk a, legbüszkébbek — mon- # gvermekbűnözés i zs"'^a tanácsadói minden esetben hely- fdotía nekem Wilhelm Bulitis, a ’ \ benhagyták. Az ország jövedelmének f ,.Zemg.

A bizottság jelentése többek között fi o0'^"** .

a renmartasara

pale" kolhoz elnöke, amikor néa Lettországi Jelrámutat: „a népszámlálási adatok szekatonai és rendőralakulatok Jhány héttel ezelőtt

fordítja, ezzel szemben a go vában elbeszélgettük egymással.

Nem beszélhetnék én egyikével

‘ 4 az iskolák 40%-át bezáratta „takaré-4 — í

h*T nó'tmtWi I^Jmihh Wénvelmrl fi kossági okokból”. Az ország földterü- fi »zoknak a ti „Új embereiteknek"?

ház nélkülözi a legelemibb kényelmet \ sossagi o

i* u- anrvt tin,;1 ^letenek 51°/<i-at 50.000 nagybirtokos i kérdeztem.

h-izaíí srim i 1900-12 £tartia a kezében, akik a városokban fi — Dehogynem. Gyere velem, éppen 18 millióra *íog növekedni.™aul Doug-$é'"<* jövedelmükből. A földbirtok töb-j negyek ki 7,emgale“-ba. Megismerla* szenátor fénvkéneket mutatott 4 W része sokmiUió paraszt között ősz- \ te'lek Rudolf Berztnne.l.

tol szenátor fényképeket mutatott 4 nagybirtokokon kétmillió t Az autóban folytattuk a beszélgeCsikágó nyomortanyátrd, ahol az “gV- J dolZlk Ezek t Ast Tudni akartam, mielőtt bemutat

nevezett nyomorkorzetek 12—20 négv- e iwaneiKuu proe.w m.iguzi*. , .. ,w .

zetmérföldet foglalnak el De nem kü- fi. nagyresze analfabéta. Táplálékuk egy fi' • "ek a Rudolfnak, vájjon miért éplönb a helyzet más amerikai nagyvá-yeszét az erdőben összegyűjtött makk*»'" 0

rosokban sem. Atlantában, Georgia ál- ? jelenti. A Franco-rendszer ellen erős f kiválosztnít lí.l‘4 pmhpr lám fővárosában 137.000 ember él un-í ellenállási mozgalmak alakultak. Ezé- fi « Kiválasztott „UJ enWer

dorító, piszkos nyomortanyákon. Itt él 4 Himmler, a fasiszta rendőrvéreb . —Jelentéktelen parasztember, sem

a lakosság 39%-a, s erre a körzetre fi által szervezett titkos rendőrség pro- < jut * tüdőbetegek 69,/»-a és a kiskorú 4 bálja erős terrorral elnyomni. A spa bűnözők 72%-a. Birminghamban (Ala- yy^f n^P ellenállása azonban ennek el barna államban) a tuberkulotikus halá-f ,en®re eS>’re fokozódik, lozások «zárna a nyomortanvákon f ----------------4 n

i különöset n * alni, ha mogis 4 litis — ma m

nem fogsz rajta tapaszmegismered. — mondta Bu....... ma mégis úgyszólván egész

f I .ettország ismeri. T)e hát ne tőlem

507*/»-kal, a gyermekhalandóság 117%- J kai volt magasabb, mint a város más A részeiben. Washingtonban, az amerikai 4 fővárosban, nem messze a kongresszus 4

.kérdezd, majd ő elmondja.

Torok-gorög barátság

Alig, hogy a, glucki körzet felé vezető erdei útra letértünk, megállt ve lünk a kocsi. Itt voltunk hát a „Zem- Amióta Törökország és Görög- 4 kale“-ban. Uj ház előtt álltunk, épületétől, olyan házak vannak, ame- * ország az ismeretes Truman-elv fi — Ez itt Berzin új háza, és itt jön lyekben nincs fűtés, nincs világítás ésr hurokjába akadt, a török sajtó mm-4 5 maga is.

nincs vízvezeték. Vannak olyan tnel- fi 8 ka'mat' m<'Stagad, hogy dics- idősebb parasztember jött elénk a , ,, , , . , . 4 himnuszt, zengjen a két ország ko- f, . ., V> , , \

lekutcák, amelyekben a lakosság k.eny- „rendkfvül barátságos” vi- \U°r',ácTÓ'; B^utatkozJunk,

leien szabad ég alatt megfőzni ebed- J szonyró!. A napokban Athénben tö-f0,A a 8zeP* t,sz,a hazba- jét... Írok és olasz futballmérkőzést renBemerészlieflett a n yomnr-4 deztek. A mérkőzés folyamán a töre C7Pnálfir A rrVLr •fsi1"TSa!!ic+álltat iái mé'Cfwfvr+ál

bevezen** gyedbe maga Flanders szenátor Írok futballistákat jól megverték, de is, egyelőre abbanhagyva fecsegései 4 nem az olasz futballcsapat, hanem az orosz nép „megmentéséről”. Azután 4 a görög közönség, közöttük nagy- felszólalt a parlamentben: „Nem talá- # számú rendőr és katona. Ököllel, lók szavakat, hogy feltárjam a szená- fi koY.<:kkel. « üvegekkel ütlegelték a 1 i-ái . t in á tönköket. Ez a viharos görögtus előtt azt a feneketlen nyomort, f -r5k bará.|s4g „ e£r<*z mwcs fo:y0.

amelyben sokezren élnék itt « kozvet-J^ ^ Le vele» kiáltásokkal, kő- len közeiben, a kongresszus fala. ko- J is egyéb inzultusokban

„ezidőszerlnt a csaknem minden Ktortanyákon él.

a kongresszus taiai körül/..” — mondotta.

Vájjon az amerifcaii nyomornegyedekben tett lá'ogatás belrebiílentá-e Flanders szenátor lelki egyensúlyát? ... Vagy inkább összehívja soronkövetkező sajtóértekezletét, hogy közhírré tegye űj.í

nyifványlt meg.

Nem sokat kerülgettem a dolgot, megmondtam Berzinnek, hogy az érdekel, hogyan lett ö a Ze-mgale-kol- úóz első, ismert embere.

— Hm. Nem vagyok én híres ember — mosolygott szerényen Berzin, — de ha annak tart, hát elmondom. Elég nagy sora van annak, amíg egyáltalán a Zemgale-kolböz fi tagja lettem. Bulitis, az elnökünk, fi meg a lovászunk, Jénis Virsia kerostervdt az amerikai élet gyönyöreinek

A gonoszság istene

A „Kalfka” a htndu mttológia

1! tek fel ősszel.

Szomszédok voltunk fi

Beszélgettünk a termésről, meg egyébről, ».hogyan szomszédok között

Akkor — nem is tudom hogyan - egyszeribe odaadtam Bulitisna.k a írást.

— Hát tölti fel a, teánkat, emls kezé-s közben — így lettem én, mé Aleksza.ndrina tagja a Zemgale-kol hoznak. Akkor aztán mintha megszál lőtt volna valami; olvasni kezdtem amihez eddig módom sem volt. A fül dünket, röviddel eziitán jó mélyei fölszántották a traktoristák. Ugv dől goztunk, mint, soha azelőtt. A segít ség, a közös igyekezet szárnyaka adott. Itt, a koihózban értem meg amit soha nem reméltem, hektáron kint 28 mázsa gabonát, takaritott.uní be. Pe megérhettem azt is, hogy mos már ezzel sem elégszem meg. Sztálin nak írtam levelet, — mondta csillog! szemmel — s abban megfogadtam hogy az idén egy hektárról 30 roá zsa gabonát takarítunk be.

Meg is tesszük!

— Nem fárad el ebben a biztos»»

nem könnyű munkában?

— Hogy elfáradok-e? Akkor fárad' ta.m el, amikor éjt nappá téve gürcöltem hiába. Araikor még álmomban sem igen jött, elő, hogy kettőnk munkája fejében 49 mázsa, gabonánk* 70 kiló cukrunk, 700 liter tejünk, pénzünk és mindenünk meglegyen, ami kell. Soha nem bírtam elérni, hogy disznónk, borjúnk, juhunk, barom fiuk annyi legyen, hogy még 8.000 rubel árut ki is árusíthassunk belőle. Amióta a koihózban vagyunk, nemcsak mindig jóllaktunk, de jókedvüek i3 vagyunk. Ha visszagondolok, az az érzésem, hogy addigi életemben úgy topogtam, mint mókus a kalitkában. Csak talán éhesebben. Barátaimat, kolhóztársaimat szeretem, becsülöm és ők is engem. Szeretem a gépeinket, a mi nagy főijeinket és végül szeretem Ont is, hogy végighallgatott. De Írja hozzá azt is, hogy köszönöm mindezt Sztálinnak.

Nem várttik meg a vacsorát. Indulnunk kellett. Jó érzés volt vissza. , ... . . felé autózni „Zemgale“, a 3.000 lett

egyik istene, a gonoszság, rombo-$ gyakran megesik. Bulitis, - »-kiről í kolbA7 egyikének útjára az ember

lás, pusztítás megszemélyesítője. }tudtam, hogy nem szokott a levegőbe rnaí?as £rabonatáblák között, metre*

említette, hogy hektáron- A be- mint az

séges!

Á száműző amerikai ugauleifer"

Görögországban Van

tábornok, am erb kirí „gauleiter“ vezetése alatt folyik a megtorló hadjárat a haladó intel- Ugeucta dien. A terror dühe különösen az írók, újságírók és tudósok elken irányul. Görögország

monarcho-fasrsztn kormánya a görög nép legjobbjait a száműzetés szigetére küldi, ahol las. sú, kínos éhhalálra ítélik őket. Jan Riccost, a legnevesebb fiatal köböt Lemmos szigetére száműzték. Manolis Glesos

BIZONIAI HELYZETKÉP

Stuttgartban Jártunkban közölték ▼elünk, hogy megszállhatunk a központi „Bunker-Hotel” szállóban. Sokáig botorkáltunk a város sötét utcáin a romok között, amíg végre egy téren találkoztunk egy elkésett gyalogjáróval, aki kérdésünkre mo- aolyogva válaszolta:

— Nem kell messzire mennlök, magán a szállodán állnak.

Meglepetésünk hamar szerteosz- lott. A „Bunker Hotel” valóban a tér alatt volt, egy óvóhelyből átalakított szállodában. Az elkésett gyalogjáró, Idős német mérnök, Kölnből utazott ide, abban a reményben, hogy az egyik stuttgarti cégnél kap majd munkát. A fogások szűkösségéről, a szálloda dohos levegőjéről a besaélgetés lassanként áttért arra a témára, amely szemmelláthatóan a legjobban Izgatta beszédtársunkat. A huszonötéves szolgálattal rendelkező mérnök, akinek a cége már jó néhány hónappal ezelőtt tönkrement, seholsem tud elhelyez- kedht

— főnők el sem tudják képzelni, m-i folyik ttt. Em.lélos.z.e-m az 1929-es szörnyű válságra, a-mikor azt hi teim, hagy elveszítjük magúik alól a lalajt. Mos: azután valóban ewszitetlök. Zuhanunk le a szakadékba. ML den hé>nap több uca! újabb vállalat és cég számára jelent bukást. Ha Ném-etopszág szé-t- darabolts.lga tovább tart, mindannylun- kat, ,11'oM» a legsúlyosabb katasztrófa. A szakadék mélyén vagyunk.

A hamburgi halászok nem tudják eladni a kifogott halakat, kénytelenek azokat vtoaaadobni a tengerbe; a lakosoroszországi , propagálásáról postaga-^

lambok, vagy feleregetett sárkányoki “ ... \beszélni

segítségével, amelyeket egyenesen a fi Kalika időnként lejön a földre' nt „ mfesa termé8ü„k volt. / washingtoni nyomor tanyáktól lehetne fi Emberek vagy a Hatok, növények* .. ... „n,. , •

elindítani? — Amerikában ez is lehet- fi nagy tárgyak képébe öltözik, hogy ,•-_ ^ ’ jt ’

fi bajt és szenvedést zúdítson India ], n- 081 v0 1 akkor.

4 népeire. Szabadjára ereszti a med- firéből kilépő j oly álcát, halálra éhez-\ fi tét i az amúgyis éhezőket, ki for- L 4 gat ja aprócska birtokukból az í fi amúgyis szegényeket. Az indusoké antifasiszta újságíró i *a!ika*jra ^látogattál

börtönben várja a ha,á^ Indm- d« le?utóbb ne™ ^cske és ^ lm Rétet végrehajtását.\ ne.m ls blvalV’ nem valamilyen ha-l A Híos szigetén lévő t&A)a,ma* ^aszar és nem ellenállhatat- J borban 2000 görög nr t^n százon, hanem papír formái*- fi

sínylődik mert a’fiban ~ott erre a loldre es f°ldl né'fi

tanúsították őLXo£\Ven DOLLÁRNAK nevezik Ralikat

. ^cUvAnroovrtolomio; f ÖOTZCLlmCLSC-ÖÓ, 7711711 5arm!kor A

ípivnt t lrnnsTo ve-neL ^ azelőtt. Amerikai egyenruhába buj-v jcval rokonszenveznek. j,atott katnnái 1ekl “fják az üzlete-fi

két, világos nappal cipelik el ott-fi

hónukból a fiatal nőket és soha fi

nem látott nyomorba döntik a ha- fi

talmas világrészt. Amerikai tisztek fi

korbácsa zuhog a kézihintó előtt fi

futó hindu hátéin, amerikai ka-fi

ságnak nincs pénze, hogy megvásá- fi tonaha.ka.ncs rúg az utcasarkon fék-fi

ro’ba-ssa a hatat, bár állandóan éhségtől^ vő, csontig soványodott, vonagló fi

szenved. A par asz' ok pincéiben olt

4 asszonyba. Kalika kegyetlenebb, fi

rothad a burgonya, mer; nem. tudják f mint valaha. De Kalika mégsem le- 4 , , . b í r á győzhetetlen. Erre döbbennek rá af

e„..u, ugyana ■( a n a , hindié milliók, amikor hallják, hogy fi Virágzik a gvapot Sadzsfkuztánban. asszonyok burgonyahéjból készítenek \ északra és ke!etre, délre és nyu-fi

ebédet. Nyugat-Némtország lercmvbott 4 gatra tót-ük, egyik csapást a másik fi .

városai helyreáfdításuifcrá várnak, az fi után mérik Kalikóra a népek és a fi Jánis, a lovász is olyan dolgokat építőanyaggyár ás azonban állandóan f gonosz istennek futva kell mene- fi mesélt, amik szeget ^ ütöttek a fe- osökken. Álsó-Szá'sizországban pl. a fikülnie Kínából és Vietnamból, ín-fjembe, ha akkor nőm is igen mutatfelére csökkent a légi agy árt ás. 170’

ezer munikanétküU éipitőmunkás bolyong a romok között, mert nem kap seho. alkalmazta ást.

A Németorszáig keleti részével fenn- álloll gazdasági kapcsolatok megszűrte következtében Bizóniában beköve kedonéziábál és Malayából, hogy soha fi tam. többé ezekbe az országokba vissza fi — Nagy szamár vagy te Rudolf, ne térhessen se Dollár, se Éhínség 4annyi szent—mondotta búcsúzóul,— formájában. Kalika ellen megindult fi ^hklödsz azzal az árva lovaddal, ver- a harc Indiában is. Bombay börtö- fi R ha az ^ valami csapást, is

neiben 300 fogoly kezdett éhségzúdit rád, hát jöhetsz hozzánk segittíz- és tízezer munkása csatlako- fi ~ Vf?iH B,,lit’s »*t mondta,

v zott hozzájuk. A Kalika ellen — oáíö.ijek el másnap a Zackenfeld na- 'jl ‘^ ‘ , 1'' fi világ összes imperialistái ellen szer-fi zába, a klubba, a kolhózosok gyűlést

'^fivezkedö sereg egyre hatalmasabbá,4tartanak. Ez a Zackenfeld a gazdám válik. fi ,-olt azelőtt.

m—mm^ — No és elment? — fogtam rövidebbre a Berzint láthatóan eltöltő

rc-ttivé tel e a munkanélküliséget munkanélküliek száma már majdinfmi iegyőzhetellenebbé másfél millióra -tehető. A kis- és kő fi ‘ zópvállalatok többsége máris ésödö

je.en.e t be. Januárban 90 csődöt je-j f/AU IzAcfiri rnm| CollH íemlékezést, g vezrik fel, ez a szám februárban 208-?J’,ÍJiJ ÄthUU> IUJIIL MM lel fi

gyeriek fel, ez a szám februárban 208-v- ’ i _ Akkor nem. később, akkor ts

r. t., ..r,ei.. „ .n,,i.c.i,u :..t mar .... cegj Byrnes, volt amerikai kid ügy- fi gyűlés volt, Bulitis ült az asztalnál, 1 ^ ' 111,1" L'‘ c” ''s miniszter egy gyűlésen kijelentette: ^elnökölt. Mellette .Jánis, a lovász,

„Meggyőződésem, hogy a Szovjet- V,le? mils egyszerű emberek. Csodálunk) nem zavarja meg a béfcét”.5kozU,n’ amikor liallom> ll0^

Lám, Byrnes is rájött, hogy a Szov- fi tudósok i$ vannak jelen

a

rr.egbukor cégeik száma több, mint. nyolcszorosára, a behajthatatlan váltók száma tizenkétszeresére emelkedett e barom hónap ala-t. Hamburgban egy hc-ap leforgása alatt .kétszeresérenőtt azoknak a vállalatoknak a szálma, me. lyek csökkentetlek a munkáké et.

eltakarták elölünk nyugvó napot.

a látóhatáron le*

Élet

a Szovjetunióban

A SZTÁLINRÓL elnevezett tar- kendi texlitkombindt szövő-, fonó-, cérna- és kartonvászongyirarnak

kollektívjei a nyersanyag takarékoskod ás eredményeképpen 40 tonna fonalat, 400 ezer méter szövetet és 750 ezer gombolyag cérnát gyártottak a terven felül. A textilmuir kősók 2 millió rubelt takarítottak meg a szovjet népnek.

A LENINGRAD! „Szkorbov" cipőgyár brigádjai 200 ezer pár elsőoszii- lyú cipőt gyártottak a terven felül * Szovjet Szakszervezetek X Kongresa- szusának tiszteletére. Kiválóan dolgozó brigádok több millió quadrát bőrt takarítottak meg.

AZ ODESSZAI „Októberi Fórradr lom” nevet viselő mezőgazdasági gépgyár öttörzsű új eketípus szériagyártásához kezdett hozzá. Az új eke, mely egyelőre a P.—5—35 jelzést viseli, kipróbálásakor a korábban gyártottaknál 85 cm-rel szélesebb területet szántott fel. Az új ekelipust a Szór jetunió legkülönbözőbb részein levő kolhozokban már használatba is vették.

J jetunió bgkét akar. Persze, sokkal < 4 jobb lett volna, ha ezt még kül- fi ügyminiszterségc alatt ismeri fel, j

.... . , , ,, . . , fi illetve ha ennek a felismerésnek a(

A Németország szetdarabolásara ira-4 . .. , . , ,, , .

”, . „ , \jegyeben o is békepohükát folyta-1

nyúló angol-amerikai poillka «tyon-J íot4 volrM_ De m(,g mlndig jobb ké <

U mnga után, hogy Bizónia gazdaságs6n_ ^int soha... Utódai tanul- gi élete teljesen zsákutcába került hatnak tóle.

a arról folyik éppen a szó, hogyan lehetne 20 mázsa búzát kihozni hektá- ronkint. Nagy zavarban voltam. Az írás. hogy magam is belépnék a Zen- galeba, a zsebemben volt, de már ré- gen. S most is meghökkentem, hogy odaadjam-e, áruikor Bulitis leszól: „Jöjjön már közelebb, azonmód!“

A SZOVJET nép hatalmas erdősítési tervének megvalósítása sarán az emberiség történetében példa nélkül álló erdősítési munkak kezdődnek. A munkálatokra jellemző, hogy ha a leendő erdősávokd egyetlen 30 méter széles megszakítás nélküli szalagban ültetnék, akkor az Egyenlítő táján több mint ötvenszeresen ölelné körül a földgolyó A védőerdő ültetése 10—15% -ét gyümölcsfák alkotják. Ez nem kevesebb, mint 700.000 hektárnyi gyümölcsöst jelent. A megújított földön 44.000 új tó keletkezik.

GRUCIA festői tájain megnyíltak * nyári gyermektáborok, melyekben # nyári szünidő alatt kb. 30.000 iskolás- gyermek üdül. 30.000 rr.'ásik diák egészségügy! minisztérium, a közoktatásügyi minisztérium, valamint vállalatok üdülőotthonaiban tölti a nyári szü» időt