Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-26 / 146. szám

‘TI

NAPLÓ

Tár nop és megindtd, országszerte a aratás, új kenyér kerül a dolgo- ók asztalára. A halványsárga búza IbUhban megjelennek as aratók agy betakarítsák ■ az idei termest, issen négy aszályos, gyenge esz- zndő után ez lesz as első igazi mats. Most már csak as a fontos, hogy ’inéi előbb és gyorsabban történjék mg ne aratás, a begyűjtés, a csépié, hogy biztosítva legyen az ország olgovóinak kenyere.

Egy szem gabona se hiányozzék

NagyVor.iT. Egyszerű, takaró» la ás, ahova belépünk, A széken Bail asszonyka ül, karján a pár hón* os csecsemővel, aki vidáman ját tik saját kezével.

— Mindjárt jün a férjem, ide ment sak a szomszédba — és kézben balt,sávosan ülőhellyel kfná.l meg bérünkéi.

Pár pere iés Jün ts Tra.ncsies Mi Siy, — Bakancsáréi lekotor.ia a salt, belép a szobába és érümme! jsigofja: ez Is megvan, ö Is ott fog tini és vigyázni, bogy a eséplésnél ry szem gabona se juthasson a szalma* alá.

— Már tavaly Is eséplési ellenőr oltani és axt hiszem, megálltam a atyemet — mondja. — Maradék ökfll teljesítettem a csépiért és az iszámolásnál egy szem gabona se

hiányzott. Igaz, hogy jél működött a „Hoffher ezerkétszázas“, remélem a géppel az idén se lesz baj.

Kint a szérűben áll a narancsszínű gép, gondosan ápolva, kijavították rajta a hibákat, hogy működésében nehogy zavar álljon be. Az elevátor is kipihente már a tavalyi ..fáradalmait“, ott áll a cséplőgép mellett frissen olajozva, rajta a szalmahordó vas alkatrészei. A hűvös szél a friss fenyer illatát hozza felénk, ami összekeveredik az olaj szagával, Vranc8ic8 Mihály tovább beszél.

„Rajta fesz a kulákon a szememt(

— Szövetkezeti gépnél fogok dolgozni az idén, Ígérem, hogy nem fogok szégyent hozni a szövetkezetre. Nem fog tudni megkörnyé.kezni a kulák, rajta lesz a szemem. Vigyázni fogok a nép kenyerére!

— Csak egy a kár, az, hogy nem a tavalyi gépet kaptam. Mert én versenyezni akarok és ez csak nyolcszá. zas, jóval kisebb teljesítményű, mint a tavalyi.

Felkészült a rá váró feladatra.

ismeri jól a rendeletet, amivel nagy könnyítéseket és kedvezményeket adott a kormány a középparasztságnak. Ugv akarja munkáját végezni, hogy no lásson egyetlen becsületes dolgozó paraszt se ellenséget, vagy csendőrt benne.

És vele nem fog megtörténni az. ami tavaly egypár eséplési ellenőrrel megesett, hogy a kulák félrehívta pálinkázni. miközben a gépből ömlött, a fekete piac „gyümölcse“ a kulák zsákjaiba.

Munka a pihenőben

A gondosan kitakarított szérű asztalán olt fekszenek a dobverő pálcák, szép rendbe összerakva, hogy kéznél legyen, ha egy esetleg eltörik, mert. a esóplésnek megakadni nem szabad. A cséplőgép rostáján látszik a gondos ellenőrzés, sok apró forrasztás, hogy ne kerülhessen sok ocsu a kenyérgabonába.

A cséplés nagy munkájának pihenő idejében és munkaszüneteiben népnevelő munkát fog végezni. Világosan megmagyarázza a dolgozó parasztoknak, hogy a termény-begyűjtés mennyire fontos, hogy ez veti meg ötéves tervünk biztos gazdasági alapját.

— Csak ne. legyen üzemzavar, akkor nem lesz hiba! — fogadozik Vrancsics Mihály.

így készülünk a nagy feladatra. A dolgozó parasztok, eséplési ellenőrül;, gépkezelők és eséplési munkások közösen küzdenek, hogy az első igazi aratásból származó kenyér majd odajusson, ahoiui való: a munkások, a dolgozó parasztok és a becsületes értelmiségiek asztalára.

Kászon József

mfauuTim

Seesréáo gytÜ'Mc össze a Sopiarw épgyár munkásai begy megvilíassáik köve késő lépési: a hároméves terv ■oteó í&évének részlettervét.

Ott voitak mind: «7 őruök. észteréé- <eok. szerelők, mintaasz atasok, va-la- lerítyien egy-egy csavar a Terv halmáé gépezetében, <V egyúttal a “tv alkotó«' és öntudatos, gondolkozó igrdhajtói te. Ahogy súlyos munkás- plekkel vagy fürgén sieve, egymás- tl vitatkozva vagy gondolkodó arccal, gyzwtekbe merülve, elfoglalták hetiket, mindegyikükön külön-külön és i temem yiükön együttvéve látszok é aödotl hogy itt nem unaknas gyű- sre taéeafllődn k, hanem -alkotó vitá a. Eíöször minden Agy indul, mm más w, más gyűléseken. W bér Kálmán rttWkár bejelenti, hogy az ér te kéz- t megkezdődik, tárgya a kővetkező gyedévi részletterv megvi atása.

A zsebeikből papírlapok, ujjnyin kite ceruza-végek kerülnek elő, Halain Gábor etvtárs, a vállalatvezető, igkeath a beszámolót. Az elmúlt ne- ©dévben a szerelőműhely levételével tememyi mű>eiy eljc6f(eíte a tér

t

A szerelőműhely elmaradását

betol beik *z érdeke m'ndenkinek, aki

Tervet komolyan végre akarja hajd. A körülményeket sokan- ismerik, szik a helyese bólin 1 ásokon, aliogy iabrin ei-vtáns beszámol róluk. De irt elmondja, hogy mindenki világo- 1 lásson.

Következik • Terr. Számok, ameiterek éVte kell válniok. A gyár az izágoes versenyben az előirányzat 5 ízaiekos túlteljesítöséf a jön lobi a fel.

a 'erme ékenységnek az első »yedévi 11.80 Frt-tal szemben 12.60 ra kei melkednic. A harm .dik re- végére pedig 12.75-ré. Az össz- melé» értéke 450.000-rőil 463.5f)0

tatra emelkedik. Holt számok, de getevenedík, miikor Hatabrin eVvté-re heSyekre és bavonte felbontana ma- 1 rázza el a részleteket. 1H' márláit- c, hogy ezekből 0 követelményekből

kire mi iut.

I !el»zöla!ásöWI»«i még jobban apróik a Terv. Mit vállal egy csoport, vá'áal egy munkás?- A jövő hónapban 4 kérész forsózó et akarunk elkészítem — jelen i He pcsevics József (Ez 150 százalékos esi rnény).

Jester Károly azért aggódik, hogy elkészül az új műhely, a gépek át- őz te lésénél fennakadás lesz a munkában. -bvasolja, hogy fokoz« osan köi- Iczzenek át és közben dolgozzanak is.

— A szakmunkások eddig is tanították a betanítottak«- — mondja Vever- ka György — azért csökkenni a selejt, de ezt a ía-nf ást és tanácsadást még tovább kell fejle,szrteni, hogy még jobban íetljesülhessük a tervet.

A norma úffeljesítcsé miatt ma már kevés az öulősiz.ekrcny — jelenti Nagy Béla —, újakat kell készíteni.

— Segítsünk a szerelőknek rohammunkával — ajánlja Juczii János, — hogy ott te be tudjuk hozni a hátrányt. Juczi János már eddig te segi--%. eh a szerelőknek szí bőd idejében. Ja- 4 vasotja, hogy másak is csatlakozzanak 1 hozzá. #

Garami VUmos azt kéri, hogy az ? öutvénytisztítök lelkiismeretesen végez-1 zék munkájukat, ment a hanyag fisz- ítás a szerelőknek okoz többletmunkái j Csongor Józsefre csipőfogókat ké>r a f magkeszhő asztalokhoz, mert a szalad-# gálás sok időit vesz el a munkából. #

Apró probiémák, #

de ezekből adódik a Terv. Azon múlik, a teljesítés, hogy kéznél van-e a szerszám, ne kelljen 8 órából félórát szer. számkereséssel tölteni, azon múlik, hogy egyik műhely se maradjon le a , m,isik'ól, egyik se hátráltassa a má- J sík munkáját, egyszóval .mb den reml-^ ben menjen. Ok tudják is, hogy ezen if múlik, azért beszélnek róla olyan meg- # főn-telt an és azért icy-keznek minder-# re a legjobb megoldást lalá'ni. Akik J itt ülnek olajos zubbonyban vagy már* ■isztára mosakodva, valamennyien szesei a Tervnek. Az összehajló fejek közötti suttogás éppúgy, nvint a bálor és kemény hangon elmondott felszólalás most a Tervről- beszél.

A váilasz, amit a vállala've-zelő mond * el, má.r csak összefoglal ja azt, ami* 1. J eddig darabos szavakkal, apró részle- J lekben elmondtak vagy amit a munka- f bari e1nehezü!t 'kezek apró papírdarab- f ká'kra vetettek. A köve kező félév tér. # vét gondosan mcgvrtallá-k, a negyed # évit ré-s-zle’.eiben is kidoigozíák és ei.é f^gad ák. Most már csak a végrehaj-# :és marad háUs Abban serrv lesz liiba.J mert amit .itt közösen megbeszéltek, J azt együttes erővel e! is végzik. á Ahogy a részié eket megbeszéllek, f ez nem is látszik ördörigős dolognak.# Csak az keli, hogy a jobb munkás ía-# m'sa a gyengébbért, a jobban álló mű-# hely segíts-' n az elmaradottnak, a szer- # szám mindig legyen kéznél és minden J ki lelkiismeretesen végezze a dolgát, j Szerdán elhatátroz ák; hogy ez 'gy(

napon pedig már ott áJJrsk az önlő-kemencénél, az esztergapadnál, a csiszol ókorong mellet' és

a szerdai szavakból gépek

lesznek. Daráló, morzsoló a parasztoknak, kere-sz tor sózógép, fúrógép és mindaz, arról a gyár vállalt, hogy r-észt-vegyen a maga módján a nagy Tervnek, a szocializmust építő ország tervének végrehaj ásá.ban.

Mészáros Ferenc

Egy példa a sok közül:

PINTÉR TÓZSEFNÉ-A dotgozók nők, monkásnők és parasztasszonyok 3 munkásosztály hatalmas tartalékai. De a dolgozó nők nemcsak tartalékot alkotnak. A munkásosztály helyes politikája esetén a dolgozó nők a munkásosztály igazi, a burzsoázia ellen működő hadseregévé válhatnak. A női munkástartalékból a munkásnők és parsztasszonyok olyan Hadseregét kikovácsolni, amely a proletariátus nagy hadseregével vállvetve küzd — ez a munkásosztály második és döntő feladata. (Sztálin.)

Nézzünk meg egy példát, egyet a

sok közül. Akinek munkájában benne cl a többié is, akik mindenütt nem „gyönge vállukat", de kommunista becsületüket, kemény öntudatukat feszítik a győzelem nagy ügyének.

a pécsi bőrgyár hasítógépe mellett. Figyel a

on ím.

munkára, de gondolatai már a délutáni, szeminárium körül járnak. Az. asz- szonyok néha átszólnak hozzá. Kevés szóval' falel, azután folytatják a munkát. Régóta dolgozik már a gyárban. Izmaiban, karjaiban, bőrében van a munka minden része. Újra elkalandoznak gondo'atai. Ki kell mennie vasárnap Szőkédre megint. Megígér e. Szőkéd .. . Mit jelent számára ez a falu? Sokat, nagyon sokat. Harcot és eredményeket.

A választáskor került oda községfelelősnek.

Nem fogadták szívesen. A falu két sor háza is ellenségesen néz. szentbe egymással. Egyik oldalon svábok, a másikon délszlávok.

Szállást egyedül a szláv tanítónő kínált neki.

Másnap megkezdte a harcot. Nem

volt könnyű és nem volt gyors a győzelem. összehívta az első gyűlést. Sokan jöttek. Kiváncsiak voltak rá. Beszélt a tervgazdálkodásról és a békéről. A vita során mellének szegezték a kérdést: mi van a táblás gazdálkodással5

— Hiába magyaráztam nekik jó darabig — mondja most csendesen Pintér Józseíné. — Azután az egyikben kigyult valami. Nem mondta, de kicsit hátrébb húzódott a többiektől és sűrűn szippantva a dohányból, elgondolkozott.

I - azftá* « nfMiniK I

farkas-gyűlésre akartam összeszedni őket egy kicsit. Hallgassák ót, aki ná- lamnál százszorta inkább meg tud man4.nA» 14

gyarázni mindent.- Először úgy látszott nem megy a dolog, A gyűlésre nem igen jelentkeztek. Másnap végigjártam a falut. Kilencvennyolc vasúti jegyei adtam el. S vasárnap még többen mentek el, ki kocsin, ki biciklivel. Ott volt a falu színe-java. Ez volt az első győzelmem ... Azután rendre jött > többi.

Megalakította az EPOSz-t és a fiatalokban nagy segtrségre talált. Már május 1-re műsort tanult be velünk.

— A kis Kadia Atárk — mondja kedves mosollyal maga elé. — Ö volt az EPOSz tit'kár. Milyen kedves.

Föléjük borul a mély______________kék falusi este. A

táb

ortűz lángjai magasra csapnak. Kö- rülötlc táncolnak a fiatalok! Stivies Mária, Kadia Márk, Madarász Jenő és a löbbick. Tizenegy felé járt az idő. Hazavitte a gyerekeket. Egy szóra mentek. Tudták reggel korán kell kelni, egyik sem akart elaludni.

— Ott te volt mind reggel az iskolaudvaron. Még egy szamarat te hoztak, „Csak én nem szavazok a Népfrontra!“ — került nyakába a tábla. Es fél- kettőre leszavazott az egész falu. Százszázalék leli az eredmény.

A falu minlha összébb került volna. Mii te mondott búcsúzóul Gyurák Já- nosné: „Maradjon kint nálunk, de máskép lenne minden. Sokat tanultunk magától.”

Azóta kétszer járt kint. Visz az EPOSz-istáknak kultúranyagot, elbeszélget a nagyokkal késő estig. Alig akarják elengedni, újra- és újra meg- ígérlctik vele, hogy eljön ismét.

1 . 1 — - ismétli »

— flS ITTHOI? kérlést. —

Sokat dolgoztam azóta a gyárban. A választások ideje alatt széthullottak a szemináriumok, szinte egyenkint keli újra összeszedni őket. Az asszonnyok frontját is erősíteni kell. Nem aktivitásukat elaludni...

Esténként tanul. A Bolsevik Párt történetét. A lámpát lejjebb húzza a szoba-könyhás kis lakás kedves, tiszta, jóillatú konyhájában. Bent egymásnak súgják a gyerekei:

— Anya tanul... látod? Tanul. Pedig neki nem muszáj — susogják és elalszanak csendesen.

Anya tanul. A napokban vizsgázott a Párttörténet IV. fejezetéből Vizsgázik naponta, minden munkájában. Sikeresen. A Párt iránti hűségből, mely egy a dolgozó nép iránti hűséggel, szeretettel.

Loren* Márta.

natr \

£ Ez is egy volt a sok közül, amitől nagyon messze voltál a rmdtban. Az illemkódexek, kozmetikai tanácsadók, orvosi rovatok így írtak róla: „Legalább heten- hint kétszer vegyünk meleg fürdőt, utána hideg zuhanyt ...“ De, hogy te fürdesz-e, te, akinek a verejtékéből építették a csempézett beépített, csillogó, ragyogó fürdőszobákat, avval nem sokat törődtek. Hogy amikor fáradtan, afkinzottan hazajössz a munkából, mii jelen- tava számodra agy fürdő; az ókat nem érdekelte. Hogy a te, gyermekedet is szeretné anyja kicsi kádban fn- rpszteni, a jóUl-atú, zöldes kék vízben, s játszani a nagy szivaccsal, nekik nem volt fontos, nem volt érdekes.

.Az egészség a legnagyobb kincs." Ez esők rájuk, avatkozott, akik őrizhettek egészségüket. De a te kin- ceheddel könnyen pazaroltak. Tehették.

S a fordulat itt is bekövetkezet...

Haeasra emeli fejét, jóval magasabbra., mint. a környező házak. Csillogó falán, széles ablakain ragyog a napfény. Nagy sárga redőnyfogai száz nevetést, szórnak szét; „Hátha látnának belüli Tágas szobáimat., a konyha fehér kockáit és legnagyobb büszkeségemet: a fürdőszobát."

Az egyik kisebb házzal megbarátkozott az élmunkás ház. Ott egy népes mnnháscsalád lakott két kiesi szobájában. Ennek a kis háznak sokat mesélt. Főképp a fürdőszobáról.

— Tükör rum a mosdó fölött s fehér gömbi Ampa. Hogy csillog tőle a csempe! És a fürdőkád, olyan a hajtása, hogy én is meg irigylem n lakókat, amikor elnyttj- tóznak benne.

A kis ház csak hallgatta. Kicsi ablakszemeit szerette, sic,Ina lesütni.

— Úgy szeretném én is, est a sok porontyot oda- küldrni hozzátok, hogy tudnának sivalkodni egy szép fürdőszobában, — mondta sóhajtva.

— Várj, eljön annak is az ideje. Lesz Pétereknek lesz. Csütörtökön és a többrt hétköz-# is (így hívják a kicsi ház lakóit) fürdőszobájuk. Tudod,

lakóimnak általában más rádiójuk is van. Egyszer vtu laki beszélt. S akkor ezt hallottam:

— „...nagy gondot fordítunk azoknak m árucikkeknek a termelésére, amelyek a széles tömegek

szükségletének kielégítésére és élet szí nvonaldnak emelésére kellenek. ... félmillió rádióvevő készüléket és kétszázezer fürdőkádat állítunk elő." Majd. leesett a rádió, ügy rúgott, fel a taps. {Ezt kiabálták lei a csinos dobozból:: „Éljen Rákosié' Ö beszélt, akinek minden szama valósággá válik. Lesz Pét éréknek is fürdőszobájuk, szép fehér fürdőkádjuk. A kétszázezerből csak jut nekik is, A kis ház vidáman csillantotta meg ablakszemeit.

— Ha el tudtndm ezt mondani az én csalód ómnak is mondta kesergőn.

A nagy fehér ház mosolygódét

— Ne félj. tudják azok. A munkások tudják. Hidd csak el.

Hunyorított egyet az ál munkás hdz.

— Az enyémek azelőtt épp úgy laktak. Esténként, ha lefekszenek, mindig erről mesélnek.

— f s a ninltUor egy verset tanult a fiú Barma.

fáknál. Egy orosz költő irta, mint mondta anyjának:

Majakovszkij. Tudom én is a verset, annyit olvasta Pisti. Elmondom neked két részletét. Jó?

..A hold sugaránál ragyogóbb!

Kánaánnál sokkal több üdvöt ád., mi ez — de mit is gagi/ogok, — ez a fürdőszoba, a fürdőkád.

Hazajössz fáradtan, minden jaj de vacak.

Nem illik a leves, s a bugyborgó csdja, de belépsz a kádba — s még a hedott is felkaeag ennek a hullámzó víznek a csikla.ndozására.

Mintha a szocializmus lenne vendéglátód, az élvezettől — elakad a szusz..."

— Ugy e szép vers'é — kérdezte a fehér has.. De most már aludjunk — mondta ásítva ás becsukta össze* ablakszemét.

f