Dunántúli Napló, 1949. június (6. évfolyam, 126-149. szám)

1949-06-21 / 141. szám

IMP L Ó 1940 jüntus 2i PUSKIN EMLÉKÜNNEPÉLY A Magyar-Szovjet Társaság Puskin halálának 150. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget rendezett u pécsi Nemzeti .Színházban, amelyen méltóképpen áldozott a.z orosz nép nagy forradalmi költője emlékének. Bevezetőül a honvédzenekar Csáky Nándor vezénylésével a magyar és a szovjet Himnuszt játszotta, majd Felceán Andor, a Magyar Dolgozók Pártja nagypéesi szervezetének tit­kára mondott megnyitót. Rámutatott, hogy Puskin a magyar nép számára csak a felszabadulás után vált is­mertté, most ismerjük meg igazi nagyságát, művészetét. Mindkét nép uralkodó osztályai feudális földbirto­kosok és kapitalisták voltak, akik­nek elnyomó rendszerük azonos. Puskint az orosz nép leikébe zárta és onnan kiirtani nem lehetett, egész egyénisége, minden műve összeforrott a néppel. Puskin forradalmár volt és eszméit valóra váltotta a Nagy Ok­tóberi Forradalom, mely után meg­kapta méltó helyét nemzete történel­mében, büszkesége lett a szovjet népnek, kultúrának és irodalomnak. Puskin müveit a magyar nép ma már szabadon olvashatja, szabad, függet­len hazában. A lelkes tapssal fogadott megnyitó után Fiigi József író, a MSzT köz­ponti küldötte mondta el ünnepi be­szédét. Méltatta Puskin emberi és költői nagyságát, Puskinnak egész é.ete harc volt a cár, a cári udvar és a cári zsarnokság ellen. Bátran, hősiesen küzdött az elnyomás ellen. 8 forradalom költője volt. Hazáját sohasem azonosította a cárral, azt megvédte a rágalmak ellen, ö te- nemtotte meg az igazi orosz prózai nyelvet. A nagy költő életét és munkássá­gát alaposan ismerő előadó ünnepi megemlékezését a közönség mindvé­gig nagy érdeklődéssel és a végén lelkes tapssal kísérte. Az előadás so­rán Tlosvay Katalin, a budapesti Nemzeti Színház művésznője Puskin költeményeket adott elő nagy hatás­sal. Horgas János szavalata után a hona édzenekar Glinka és Csajkov­szkij müveiből adott elő, G. Siezák Auguszta Horváth Mihály zongorakí­séretével megzenésített Puskin-verse- két énekelt. Papp Ibolya és Várady György, a pécsi Nemzeti Színház tagjai Puskin-költemények és Puskin Boris Gudonov drámája egy részle­tének előadásával szerepeltek. A gyárvárosi úttörőleányok tán (-cso­portja orosz táncokat mutatott be nagy sikerrel. Igen nagy tans kí­sérte a Magyar Dolgozók Pártja énekkarának Pallos István karnagy vezénylésével "‘előadott orosz dalait Az emlékilnnepség az Internaeionálé hangjaival ért véget. Az üzemek dolgozói nagy példányszámben vásárolták az ideológiai műveket Ismét nyilvánvalóvá vált egy örven­detes tény: a népi demokrácia a szel­lemi fronton is áttörte a réezvéllon- séfl. a közöny falait és könyvnapi vi. szony'alban eddig nem ismert arányú győzelmet aratott. Az új, haladószellemű irodalmat kezébe vette, szivébe zárta az ország úgyszólván valamennyi dolgozója. El­sősorban tette ezt a bányászság, üzemi munkásság és a honvédség mintegy jelezve ezzel is, bogy a tő- mezekhez jutott elsősorban a könyv, amelyik a tömegeknek íródott. Városokban, fatnkhan, «amult ban legelhagyatottibbnak számító zu. gokban is felbukkant a könvv, me­lyet azután egyszerű emberek vittek magukkal egyszerű otthonukba s ez zel megindult az örvendetes folya­mat: a nép és a könyv viszonya. Elsősorban azok a szellemi termé. kok fogytak cl, amelyek a legna­gyobb szükség van: az ideológiai mü­vek. Óriási példányazámban fogyod el Sztálin: ,,A Ieniniztúus kérdései" című könyv. Rudas: „Materialista vi. lágnézet'‘-e teljesen elfogyott, sói előjegyzéseket vettek fel reá. Marx: Töke című műve, azonkívül Lenin, Rákosi, Révai és Farkas Mihály köny. vei fogytak még a legnagyobb péi- dányszámban. Sze-kszárdon éppenúgy, mintv Kaposváron és Mohácson, a fenti ‘könyvek aratták a legnagyobb si­kert. Aí*Anyar!dőRen már az első érákban szétkapkodíák a pompás ki­állítású, olcsó könyveket. Komlón, Pécsbánya telepen, Mecsckszabolcson é.s a többi bányatelepen úgyszólván minden lakos megfordult a könyv- aátráknál. Fejikendős bányászasszo­nyok és munkarubás bónvaszok ér­keztek a sátorhoz és három-négy könyvvel megrakódva mentek tovább. Ilyen sikerre még a legoptimistábbak sem számítottak. Déldunántúl dolgozó társadalma be­váltotta a hozzáfűzett reményeket Még a kishariányi gépállomáson is megjelent a Rákosi könyv a többiek, ke! együtt és el is fogyott. Kei*(S«*si mái* adutok áll. nak majd rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy hány könyv kelt el a hatalmas siker miatt az Szemekben kedd estig meghosszabbí­tott könyvnspokon vidéken és me­lyek azok, amelyek országos viszony, latban a legkelendőbbnek számítot­tak. A nép megérezte az írók szándé. kát; a könyv miatta íródott és neki­A MgzíirailvtoM is a szocialista epést kell szekálnia Onnsdélyessn megnyílt Oési Huber István és Vedres Márk kiállítása A Magyar Képzőművészek SzabaJscbb haladás most következik be ezen Szervezőié és Pécs '"áros szabadműve­lődési felügyelője Vési lliiber István festőművész és Vedres Márk szobrász- mövész alkotásaiból kiállítást rende­zett, amely vasárnap délben nyitt meg ünnepélyesen. A megnyíláson megje­lentek Felczán Andor, a Magyar Dol­gozók Pártja, pécsi városi szervezőié­nek titkára, Kranez Pál polgármester, továbbá a város képzőenűvészei és a művészet barátai. Marttjn Ferenc festőművész bevezető szavaiban utalt arra, bogy a képzőmű­vészek szabad szervezete a kiállítási évad befejezéseként olyan kiállítást rendez, amely eszmei tartalmánál, ideológiájánál fogva maradandó mű­vészeti élményt jelont Pécs dolgozói számára. Felkérte ezután Pogány Ödön Gábor művészeti írót, a Fővárosi Kép­tár igazgatóját a kiállítás megnyitásá­ra és előadásának megtartására. Pogány ö. Gábor előadása elején han­goztatta, az elmúlt hónapok eseményei az mutatják, hogy a kulturális kérdé­sek a központba kerültek és a kultu­rális problémák harci területté váltak a népi demokráciában. Ez nem történ­hetett meg hamarabb, nagy ideológiai fejlődésre volt szükség. A lcgerötelje­a téren, amikor Révai Józsefiéi az elén külön minisztérium létesült a kulturális és népművelési feladatok el­végzésére. Az igazán jó magyar kép­zőművész mindig a haladás útját járta. Ma művészeink is egyre jobban meg­értik a társadalomnak és a művészet­nek szerves egységét, megértik azl, hogy a művészet mindig annyit ér, amennyi benne n társadalmi és tör­ténelmi valóságnak az ábrázolása, ki­fejezése. Azok után a nehéz idők után, amelyekben a kapitalizmus romboló hatása következtében a művészet nagy részben eltávolodott a tömegektől, megint be fog következni a szenes egy­ség a művészei és a társadalom közöli. Azit hiszem, a pécsi dolgozók és mű­vészek érzik cs látják a kiállítás ta­nulságának nevelő erejét cs ez. a meg­ismerés hozzá fog járulni ahhoz, hogy a mai magyar képzőművészet a szó- clalista építés kifejezésének a művé­szete legyen és a legszorosabb és leg- őszintébb egységben éljen a magyar dolgozó néppel — fejezte be megnyi­tóját Pogány ö. Gábor. l elkes tapssal fogadták, a közönség megtekintette a kiállítást, amelyén Vedres Márk, a Kossuth-dijas szobrász is megjelent. MÓRICZ ZSIGMON D: (Uiliax elolt Részlett a nagy magyar Író, „Rózsa Sándor" című könyvéből, amely leg’ nagyobb példányszámham fogyott el a könyvnapi szépirodalmi termésből. Bseged városa., mint az egész ország, teljesen fel volt fcgatódva az újonnan jött hírek miatt. A Kárász-utcában hemzsegett a nép. Mindenféle ru­hákban sűrű-sűrű tömegben hullámzott a lakosság. Ci­linder is tornvosodott, széles kalap 16 bokrosodott, frakk le akadt, meg pitykés dolmány elég. De mindenkin éppen egyforma volt: az izgatottság. Hol sápadtság, hol vértódulAs. Senki spm tudott sem­mit, mindenki lázasan kérdezősködött ismerőseitől, m! van, miért, ez a roppont tolongás. — Február S-l-én Parisban kitört a forradalom, — újságolta egy pesti jogász lelkendezve az itthon maradt diáktársainak. — Egalité lebukott a trónról, most a ki­rályokat mind meg fogják rostálni és — tette hozzá lángalva —, nálunk, is lesz egy kis revízió! Akkor mellette elkiáltotta egy fiatal hang: — Abcug Metternich! P,s az g-rberek, akik egymást nem ismertek, mind lelkesen kiáltozták: — Abcug Metternich, abcug, abcug! Afár nem is tudták, kire szól az abcug. de olyan má. moros lelkesedés volt a tömegben, hogy minden ok nél­kül csak kiabálták az abeugot. torka szakadtából úr, pol­gár. paraszt mindenki csak abcug! míg valaki el nem barsantotta, hogy: — Éljen Kossuth Lajos! Erre megindult az ab?ugolás után az éljenzés és »zólt az éljen, miut egy kedves, boldog álom hangja. S a rendőrök, a pandúrok, a katonák, egy sem húzza fel a puska kakasát, lehet kiabálni és kiabál is min- denkL — Éljen! Éljen! Éljen! Most taaiulják az éljenzés szavát, eddig csak vlvátot tudtak mondani, most, egyszerre magyarul szólal meg a lelkesedés a valaki ée valakik és valamik iránt kitörő öröm: — Éééjjön? éjjen, éjjen! Akkor valaki megállón és szónokiam hangon kiál­totta: — Rózsa Sándor mögölógölte a Pandirkó Gusztik garázdálkodását, elhajtotta Pandirkó Gusztinak, ennek a gaz uzsorásnak ezer darab marháját. — Éljen! — kiáltotta és kacagta mindenki. — Él­jen Rózsa Sándor. Éljen a magyar betyár! A tömeg azonban végigrohant az utcán és mindenki kacagott és ujjongott és nem tudta mit nevet, azon, hogy Rózsa Sándor valósággal szentesitette a népitéle- tet, mikor a város leggyülöltebb emberének, Pandirkó Gusztinak ezer darab szarvasmarháját zsebre vágta. — TJgy köll a röszkei hóhérnak! — kiabálták. — Mög köll szüntetni az úrbért! mög köll váltani a földeket! — kiabált a lelkes ifjúság. Mindenkin az adakozás lázas szenvedélye tört ki. Már annyira benne volt a levegőben a paraszt szen­vedése, a parasztok kiszákmányoltatása, hogy erről nem kellett többet egy szót sem mondani. Tudott dolog volt a politikai e’nvoijiottság, tudott volt az anyagi leíört- ség, mindenkiben benne égett mint valósággal a nemzeti vagyon egyik tulajdonosában, hogy azt az óriási töme­get, amelynek számát senki sem tudta, amely vész ese­tén el tudná önteni az egész úri világot, mint valami irtóztató csapás, sáska, fenevad, pusztító árvíz, tűzvész a nemzet életházában: ezt a tömeget be kell venni az alkotmány sáncai közé. Ä BTC Pesten Effects A Vaiút iíftfion, a Dinamó Kanizsán ku pott ki Ä MÄQB7 n^erle cs bslnekséget A vasárnapi forduló igen sok meglepe/ést hozo Egyetlen kelle­mes meg epetés a BTC budapesti nagyarányú győzelme voll. A börgyári csapa-t elkésve kapót, észbe, mer! a MAORT soproni győzelmévé* bobiz- iositotifl bajnokságát és a pes.j Lokomoív közelebb áll a második hely­hez. A pécsi vasutasok meglepc ésrs hazai pályán szenvedtek vereségei. A Dinsrr.0 sem boldogult a kiesés ei.cn küzdő NVSE-vel, Részlete« ered­ményeink: BTC—ELEKTROMOS 6:3 (3:1). Budapes, veze e Palás i. BTC: Sarbak — Kincsei, Kovács II, — Lei- pám I., Kisgá'l, Horváth — Ka ica, Kövér, Szopka, Leipám II., Karácso­nyi. Az első gólt Fényi szerazie meg a 3. percben, 0:1. amire a BTC heves ámadásokka) válaszol. A 11. perc­ben Ka ics beadásé Szopka küldi e a hálóba, 1:1, Jó jáiéik után a 22. perc­ben Karácsonyi labdáját Ka ics váigóa a ba'oarokba, 2:1, majd a 36. percben Ka ics beadásából Szopka szerzek gó';t, 3:1. Sz/iine után a pécsi csapat vezeli* a támadások nagy részé . A 17. percben Ka i-cs beadását Leipám II. tejjel további ov a a kapuba, 4:1, majd a 26. percben ugyancsak a szél­ső lAbdájét Szopka lövi a jobbsarok­ba, 5:1. Egy perc múlva Csepregi ló gól*, 5:2, majd a 33. percben Kisgál kezezése miatt megí él- 11-est Rózsa értékes! e te, 5:3, Áz utolsó percek­ben Pioia védfne e len szabadrúgással éilítot-'a be a végeredmény!, 6:5. BIRÄLAT. A pécsi csapat kitűnően játszói;*', csatársora ellenáilhcT atlan volt. Végig nagy eröbedóbással küz­döttek és jó! széthúz ák a mezőnyt. Győzelmük egy percig sem leiieo‘t vitás. Egyénileg Katies volt a mezőny legjobbja, de Karácsonyi és Szop** is jól játszódlak. A védelem legjobb ja Kisgál volt. Az Elek romosból Ró­za» és Csepregi já szo iák jól. PERUTZ—P. LOKOMOTÍV J:0 (1:0). Verseny-utca 300 néző, verefe Polyi. Lokomoív: Pozsgai — Galam­bos. Parányi — Meggyes. Szurofka, Nagy — Zcmibori, pönal, Hircz*. Sza­bó, Vezér. Jó iramban indul a mér­kőzés, vá ioza os jáék során minké' kapu előtt akad néhénv bázla óhaly- zcá. A 15. percben Galambos rossz bazaadésából majdnem gól kapo-’t a hazai csapat. Még abban « percben a pápai Vas. agh rosszul esett, kivá­lók és kórháab» szállí .o* ék. Tíz em­berrel is a pápai csapat veszel ven e- tet: és a 35. percben a gyors Rauch szerez e meg a mérkőzés egye'len góljá1:, 1 r0. Szünet után kiegyensúlyo­zol játék a akul ki, az e.'sö percek­ben a vendégek veszélyezte'ek. A pécsi csatársorban nem volt átütőerő. Az u'olsó percben Vezér lesgóljál nem ad a meg a játékvezető. Döntetlent értünk Ilartnincnyolcezer néző e'őtt a svéd fővárosban játszott a magyar váloga. tett az olimpiai bajnok svédekkel. Az első félidőben a magyar csapat lendületesen és igen jól játszott és a 26. percben Budai révén megszerezte a vezetőiéit. Több helyzet adódott ezután a svéd kapu előtt. Deákék. nak azonban nem ment a góllövés. Az utolsó percekben Deák megsérüli. Szusza ment be középre. Puskás jött be balösszekötőnek. A második te',időben egyideio to­vább tart a magyar fölény, amely a 3. percben Kocsis fe:esébö! góllá is érik. Sorozatos magyar támadások ezután j jól tömörülő svéd védelem­ben akadtak el. Andarsson megsérült a 35. percben, innen tíz emberrel BÍRÁLAT. A játék vál ozalos, elénk iramú volt. Az eisö léid oben a Te* rutz sekkel vesré yennbb tám-dásókat veze ett. A pápai kapus egész sereg nehéz lőve* fett árta inatlanná. Szü­net után mindké csatársor 'ifibb hely­zeted kihagyod. A 'tír. emberre! játszó vendégcsapái végeredményben njeg- érderoeJien vitt« el a két pontot. Egyéni eg Tendrich, Simen, Kalocsai dr, Rauch é« Bessenyei, illetve Burá­nyi, Pozsgai, valamint Hirtzi já szóf­iák jói. NVSE— DLNAjVIO 4:1 (2:0). Nagykanizsa. 150Ó néző, veze le Ludwig. Dinemé: Krausz — Ber.cz« L Benot« III — Túrái, Gróf, Csirke —■ Bezerédi, Bárdosi, Horvá h II, Horvjih I, Bencze II. Már az első percben megszerezték a vezetés' a hazaiak Saár révén, 1:0. A 24. percben Sztraka ej-iet' lövess Bencze I. hál ázó ju o t a hálóba, 2:0. Öngól. Az rfo’só ne­gyedóráiban nem kísér: szerencse a Dinamó támadásokat. Szűnő u ár. to­vábbra is az újhegyi fiúk maradtak fölényben, majd feliöt ek a kanizm'ak is, ekkor K-ausz jó védése men ci e meg a gólok é; a pécsi kapuk A 13. percben Sz raka kapssgólja, 3:0, rrg^d Rz'raka átadáséból Takács lövésével már 4:0-ra veze a hszzi: egyijá'es, amikor a 23. percben Bó-doni szabad* rúgásból szépbe i az eredményen, 4:1, BÍRÁLAT. Az, NVFE m&gérde'cw1« s győzelme*, mert lelkesebben és na­gyobb lendülertíel játszóit. A pécsi csapat védelme többször zavarba (ö t. Egyénileg Srhrí'ka volt a mezőny leg­jobb embere, kívüle Hoffmann. Nagy, Ném« h. illetve Krnusz, Gróf, Bárdosi ér. Horváth II. Jáiszetek jól. EGYÉB EREDMÉNYEK: MAORT— SVSE 4:2 (3:1). Sopron. A MAORT magérde'emien qvózö i, ezze.l bajnok­ságéi' szerzet . Góllövök: I-terádj (2), Pólinger, Imri, ille-tve Tisz.a (21. — KMTE-—GyVSE DAC 3:2 (0:1). Kapós- vár, vezet*e Darázsi. A KMTE többel, a DAC veszélyesebben éroadol.. Szó. rencsés győzelem. — Komárom—Pos­tás 3:0. Meglepe és a kieső vasú***«* csapai bizi os győzelme. — Bp. Loko* mo ív—KPSE 2:1. Kesen-es győzelem. — SZAK—Székesfehérvár 2 Ó. A fe­hérváriak valószínűen búcsút mg££U. n-ak az. NB Il-n-ek. e! Stocfcüol <r ban játszottak a svédek. Még ebben * percben a megzavarodott magyar vé- delem mellett Jepsson rúgott gólt. A 39 percben pedig Gren 8 méter­ről kicgyeniíleft. F,zután beszorult a magyar csapat és csak a szerencse mentette meg kapunkat az újabb gól. tói. A mutatott játék a’apján győzel­met érdemeltünk volna, hiszen a b« fejezés előtt 9 perccel még 2 0-ra ve­zettünk. Csatáraink «ok helyzetet ki­hagytak, védelmünk íz utolsó ne­gyedórában nagyon visszaesett. A ma­gyar csapatból Henni. Balogh II. Czibor és Szusza iátéka emelkedett ki, de Börzééi, Lakat és Borslk is igen jól játszottak. A játék alapján nem lehetünk az eredménnyel elége­dettek. NB m. EREDMÉNYEK Komló—PÁC Közüzem 4:0 (3dt). Tüzér-u ca, vezel e Kassai. Bár meg- érdemel'en györö t a bányászcsapa.', játéka nem vol: meggyőző. Csatánso. ra kénye meíen és szé esően jit-szo'!, védelme az első félidőben néhány­szor bizonytalankodó •*,. Az erősen tar n'.ékos PÁC igen gyenge játékerő' képvisel . A gólokat Húsz i, Ésóíér, Schmelcz és Pákozdi szerez, ék. Jók: Zsótér, Bíró, Fásken i é5 Huszli, illet­ve Bauer és helyenként Szarvas. Po« ás—Nagyatád 2:0 (2:0). Tüzér­utca, veze'- e Bácsván. Az első léi dé­ben a vendégcsapé* teljesen egyen­rangú vor, a két gól szerencsés kö­rülmények köaöt. szüle e *. Saüneí után egykanuta játszotlak a Poslások, de tsaiáraík neve ségesen ‘kényelme­sen és vérszegényen játszónak. A qó- lokat. Néme.h szerezte. A Pos áshól a há védharmas és alán Huher, míg a vendégcsspa'.iból Horváth é$ Porvai énclemel emliiést. PMSE—Barcs 8:0 (3:0). Pécsbánya* elep, vezette Pákli. A bAnyatelepiek ilyen nagyarányú gvőzie me igen nagy meglepe és, különösen szőne urán men, a gólgyártá«. A gólok kö­zű) Krivan->k ölöt, míg Kalauz, Me- 'e’ik* és Wagner II. egye!-egye,' sze­rez rk. Jók: Rupper . Wagner. Bőbm, Krivanok, il'.etve Kimpf és Takáca. KERCLETI BAJNOKSÁG: I. osztály: Mecsekszabolcs—PVSK 8:t (3:0). A hazai csapat tetszés «za­rint rúgta gól-hit. Bonybád—Zso'.nay SE 2:1 (1:1). Ezt i mérkőzést ni ár csütörtökön lejátszottái’i. Dinamó II— Nagymányoki Torpedó 1:1 (0:0). A nagymányokiak a pcntveiztéssel bal" noki reményeikről mondta^ le. BTC II.—Mohácsi TE 2:1 (1:0) Jobban játszott a vendégcsapat. II. oMÍélyi PMFE II.—Kokszmü lú (0:0). M«- c^ekszabr,les II.—Szentlörinc 3:? (3:21. Ifjúsági: PVSK—Postás 5:0 (0:0>. Me­csekszabolcs—Dinamó 2:1 (1:1) A szabolcsiak megszerezték t bajnó''* sá«ol. * Az NB II. Közép csoportjába» minden bizonnyal Dorog nyeri a baj- noksá,got, mert Budapesten az fse ellen 3:1 arányú győzelmet aratott, ugyanakkor a rivális Budátok 4:2 arányú vereséget szenvedett a Ganz csapatától. * Budaposf B.—Szieged válogatott 6:3 (2:2). Barátságos. Csúszós talajon a pesliok jobbak voltak a második félidőben. Bánvész válogatott—Buda­pest C. 3:0 (2:0). Szép mérkőzésen a* egységesebb csapat gvőzött * Az ócsárdi EPOS/ labdarúgó csapata 5:0 arányban legyőzte a gór- disai válogatottat. A gólokat Szab* 2, Kiss* Feikete é« Törpéid lőtték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom