Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-07 / 105. szám

1940 MÁJUS S

M H P T. O

Petőfi és Jovanovics verseit tanulja a kis Stipa és Marica

sztálini nemzetiségi politika, a nemzetiségek egyenjogúságának elve érvényesült Mohácson is. És érvényesül mindenütt az új népi demokratikus Magyarországban, ahol akár „Dober dan”-nal, akár „Buna

r Minden szem az ajtó felé faraiul, mikor belépünk a mohácsi ál- ;talános Iskola délszláv tagozatába. jFelálianak, vidáman tekintenek fellénk és elnyújtva, kicsit éneklő í hanghordozással mondják délszlá- vul az istenhozott-ot — Szedi te! —

(©Jetek le — Int nekik Farkas Je- flena tan tó nő.

— 1948 novemberében nyílt meg

Í

* délszláv tagozat Mohácson — felel kérdésünkre. — De tanulnak magyart Is a gyerekek. Fűzeteket (mutat, mellekben délszláv és magyar szövegek váltakoznak. Azonban a délszláv szövegek sem egyformák, mert a latin betűk mellett ciril betűvel, amint ők mondják ,ciriücá"-val Is írnak.

Az ablak mellett nézegetjük a i füzeteket és ez a rövid idő elég arra, hogy a gyerekek felismerjék a lehetőséget egy kis szórakozásra.” Eleinte csak halk zsongás keletkezik, majd egyre fokozódik.

Farkas Jelena már ismeri őket. Ha a lányoknál erősebb a zaj, akkor hátra se nézve szól oda: „Marica j Bajaina, sta rádis*” Mit csinálsz j Marica? Ha pedig a fiúk mozgo- f lódnak erősebben, akkor Stipa Ku- ' Jutac neve következik.

— Ez a kettő a legcsintalanabb.

C— mondja mosolyogva. Mutatja IStipát. Sötétkék kis kabát, rövid • nadrág, barna arc, homlokba hulló í fekete haj, csintalan, mindig nevető fekete szemek:

ez Stipa Kuíutac

Odahívjuk magunkhoz. Kijön, meg- i áll, fejét nem emeli fel, csak a szellőével pislog felfelé. Az ember nem bírja megállni, hogy magához ne I szorítsa ezt a borzas gyerekfejet, i Stipa barátkozóan nevet és bátran válaszol a kérdésekre.

Igen, ő is szerepelni fog vasár- iaap. az anyák napján- Ez foglalkoztatja most őket. A színdarab a:

.„Szvedloszt na szalasu” — Vilá- gosság a tanyán. — Megkérdezzük ; tőle, hogy miről van szó benne.

■— Hát — kezdi mesélni Sztipa — fvan egy tanya, ahol nincs villany.

!Ezcn a tanyán lakik egy „gazda (za primér” hogy is hívják... A ta- 1 nítónő cégit neki: Mintagazda — mondja.

— Ja Igen, mintagazda — folyatatja Sztipa. Aztán van egy él- ! munkás, aki bevezeti nekik a villanyt és beleszeretnek egymásba — mondja ismét huncutul elmoso- ; lyodva.

— Kik szeretnek egymásba?

— Hát a mintagazda lánya meg fant élmunkás — mosolyog tovább.

— Ahá, így már rendben van — nevetjük el ml is magunkat.

— De lesz benne kulák is! —

(kiabálnak bele a gyerekek és köziben egy kövér kisfiúra mutogat- Inak.

Kiderül, hogy ez Gyúró Kulu- itac, Sztipa bátyja. Ugyanolyan fekete ő Is, mint az öccse, de sokkal kövérebb és sokkal komo- lyabb, MéltóSágosan fogadja a gye-'f

csak a végén# 4!Wf A BELLE BUCAR

szerá”-val köszöntik egymást az emberek. A Tito-k!ikk hiába próbálja a két nép közt szítani az ellentétet: a magyar és délszláv dolgozók egységesen állnak a Népfront mögött!

A szovjef erdőültető állomások átalakítják a természetet

Amerre a szem ellát, nagy-kiterjedésű mezők, iankás rétek terülnek el elöltünk. A határ terméketlen, eke vasa még soha cem hasi olla fel erre a földied.

Scsorbák elvtárs a műveletlen földeken végigtekintve megjegyzi:

— Erre is traktorok járnak hamarosan •..

Ezeket a területekor eddig azért nem

művelhették meg, mert a környék víz- szegény, a csapadék kevés- Á száraz 'erületek termékennyé téelére mosl indultak még a munkálatok. Megkezdték egy hatalmas öntöző csatorna épí- ését, mely az egész terület« ellátja vízzel.

A természet átalakítására azonban más is történ'. Áldozatos, lelkes munkával megkezdlék az erdősítés'.

A közeli falvakban állomásokat áTIí- toilak fel, melyeknek feladata az erdő- sí ősi munkálatok irányítása. Ok válogatták ki a tapaszlafl, szakképzet! munkásokat: gépészeket, trak orveze- tőket. brigádveze lőket és erdő fala j- jevi'.ókat az ültetéshez.

A Szovjetunióban, a világ egyik leg- fejlettebb ipari országában könnyen megy még az ilyen nagyszabású, rengeteg nehézséget rejlő munka is- A szovjet ipar az állomásokat -bőkezűen ellá ta gépekkel. A traktorgyárak húsz nagyteljesítményű traklort küldtek, az autógyárak .személy, és teherhu ókat. Az erdőül'elő állomáson kél aulójavítómühelyi építetek és a munka meg gyorsítására beszerezlek két benzin- aUlótanko. A fejlet ipar a munkásokAmerikai parancsra íe sorakozik a doflárszázsd A tizenhat Marshall orsrá“ k ^ i W,I 7 I ' áruló kormányférliai haptákba vágják magukat Revin vezényletére. A üáisuJ.'.-ni.?,' 77,..-.17 I rom Benelux-országnak és a spanvo'-portugál szövetségeseknek csak egy

egy sapka jutott-.,.

hezebb földmunkákat árokásó gépek végzik.

A környéken nem ez az első kísérlet a fásításra. A parasztok próbáfkoz- tak Régebben jávorfa és fehérakác elül e ősével. Kisérfeiük azonban kudarcba fulladt, a csapadékszegény vidéken a fák kiszáradtak -Hála a szovjet mezőgazdasági szakembereknek, az erdő lelop! tő állomá's segítségévei ez a kérdés is megoldották: olyan külőn- 'rges fafajtákat telepíie t k, melyek vízszegény tcrülele-ken is meghonoscxl- rak.

Az erdővéd'ő állomás nemcsak fákai üké-, segít a parasz' oknak a talaj meg termékenyflésébín is. Nagy f.öldterüle- lei-e-t felszántanak az erre a munkára megfelelő nagyleljosí métiyü trak orok- kal, a földel meg is boropái-ják. Gazdagodást, fokozódó jófélét jeleni ez a környékbeli kolhozok parasztságának. Megnövekedői földiéiül« röl löbb-H arathatnak, löbb lesz a ruha, cipő, gép

IS. 1 /

Mindezt tudják a parasztok: segiie- nek .is az állomás munkájában. Az ö közeli kolhpz tagjai elvállal ák, hogy a terven felül hat víztárolót épilcn- k.

A szovjet állam segítsége, a tudomány és a kolhz-pa'asz'ok egyÜT'működése így varázsol termőföldet kopár pusztaságok helyéreüSüRI

A charkovi mezőgazdasági egyetem egyik haflgatója a szünidőben részt vesz az erdötelcpítő állomás munkájában.

rßcud rQebejún hamisa

a béke Inmqju a ált

,,Itt vagyok az amerikai haladó fekete testvéreim nevében* — mondta Paul Robeson a világbéke kongresszusának rajongó tömege előtt. E$ hatalmas, felejthetetlen hangja megszóTaL ...

Nevetséges lenne bemutatni Robesont, amikor már aranyhangja körülszaladta az egész világot, amely szebb, mint egy szép legenda- Robeson ötvenegy éves. New Jersey református lelkészének fia. Kitűnő tanulója volt a ko/umbiaj egyetemnek, ahol több sportkitüntetést szerzett. Innen indult el és énekelt a népnek. Már akkor jól ismerték, szerették. Pedig az első nagy koncertjének, számai — amelyek nagy sikert arattak — azóta is be vannak tiltva az egész Egyesült államok, területén.

Robeson énekelt, harcolt, és tovább is énekel és tovább is harcol.

Robeson énekelt, négy dalt a kongresszuson, a békéért énekelte: „Négy vezér”, „A spanyol forradalomról”, panaszos ének Jóé Hűiről* cs „Old Man River”.

Jóé Hill panaszos énekéhez még hozzá kell valamit fűzni, hogy olvasóink jobban megértsék.

Joá Hill igazé név volt. Hillslrom valóban létezett: egy svéd munkás, .aki emigrált Amerikába, ahol rézbányában dolgozott. Nevét nem találták elég egyszerűnek és barátai Jóé Hill-nek nevezték. Egész életén a proletariátus egységéért harcolt. A Harmadik Internacioná/é még akkor nem létezett. Már majdnem elérte célját, meg is alkotta a munkások forradalmi szövetségét, amelynek titkára lett. De azok a hatat- mák, amelyek képviselték a trötztljL „már akkor ia léteztek”, nem tudtak kibékülni azzal, hogy lássák a munkások egységét cs ezért meggyilkolták Jóé Hill-t.

PANASZOS ÉNEK JÓÉ HILLRÖl

Múlt éjszakán álmomban láttam Jóé Hillt,

Élve úgy, mint maga és én.

Jóé. már tíz éve, hogy meghaltál, mondtam neki,

Soha sem fogok meghalni, válaszolta nekem.

Soha sem fogok meghalni, válaszolta nekem.

A rézbányák tőkései megöltek, Jóé,

Megöhek, Jóé, mondtam neki.

De a fegyver nem elég erős megölni egy embert Mondta Joc, én nem haltam meg,

Mondta Jóé,, én nem haltam meg.

És előttem állva, oly nagy volt, mint az élet.

És moso'lyal szemében

Jóé mondta- „Menjetek és ne sírjatok,

Menjetek szervezni munkásainkat,

Menjetek szervezni munkásainkat”.

San Diego-tói a Maine tartományig,

Minden bányában, minden gyárban,

Hol sztrájkolnak a munkások,

Ott megtaláljátok Jóé Hillt,

Ott megtaláljátok Jóé Hillt.

(GEORGES DODEK1

(28

Ez

az igazság

rekek kulákozását,

(neveti el magát. é

l Aztán énekelnek. Szép, szomorúi dallamú szláv népdalokat, elkomo-i j lyodó arccal, búcsúzóul pedig a i

»I« amerikai diplomatákról

lkokon keresztül még csengenek# Azok a bizonyos mértékig személyes intri- utártuk a tiszta gyerekhangok:fkák, amelyek szinte napról-napra felütik fejüban lévő személyek (köztük William pawley, akit Truman hadügyminiszterré nevezett ki, azlán az elnök háziorvosa, slb.) a.hivatalos gabonavásárlásoknál milyen üzérkedést folytattak, hatnak.

éppen csak ilyen ügyletek miatt látogat e*

Moszkvába. Természetes, hogy a nagy üzle1' emberek diplomáciai útlevéllel szabadon mozog'

A republikánusok kritika tárgyává tették czekTeljescn lehetetlen vógctvetnl ezeknek *

(„Oszlobodit narod szvoj.. (szabadítja népét,..

íme: öt perc

jegy Iskolában, ahol délszláv nemze- Itiségű gyerekek anyanyelvükön Írtnak, olvasnak, énekelnek. Senki ^ 'nem gátolja őket, hogy anyanyel-f ivükön tanuljanak s az általánost •tudnivalókon kívül megismerjék sa-J jját nemzeti kultúrájukat Olvasó- i könyvükben Petőfi délszlávra fordított versei mellett Zmálj Jovano^c*~íkct a követség kebelében, már nem érdekesek (annyira, hogy itt felsoroljam őket. Nem is je- > lentőségesek, csupán következményei annak az (állandó, soha meg nem szűnő hajszának, amelyet a szovjetellenes klikk irányít arra töreked- , vén, hogy a két állam között barátságos vi- (Szony soha létre ne jöjjön.

8. fejezel.

AZ ÜSA-KÖVETSÉG ÜZÉRKEDÉSEI.

nek a személyeknek üzleti dolgait, mikor a bot- manipulációknak, bár néha-néha hangzottak rány kitört, de egyetlen egy nem lett közülük már el formai tiltakozások ellenük, de ezek megbüntetve, vagy bármely módon is a további spekulációiban megakadályozva.

Különös buzgósággal üzérkednek a - külfölmindig csak formaiak voltak- Egy példát csupán:

1947 végén vizsgálatot tartottak a követsé'

dön élő amerikaiak. Míg az Egyesült Államok ®cn’ a2^ akarták tudni, kik azok, akik et

ilyen spekulációhoz segédkezet nyújtanak, o'1 vei üzérkednek és mennyit keresnek az üzleteken? Meg kell említenem, hogy ez a vizsgá'

területén a spekuláció mintegy hivatásnak szá mít, amelyet a népességnek egy viszonylag csekély hányada űz, külföldön szinte minden ame- . . „ „ . . .,

rikait a spekuláció láza tart hatalmában. Ezt *at egy időben történt a Szovjetunió értek

a háború idején lehetett legjobban megfigyelni, de ma is éppen így van. Az egyik kávéval és cigarettával üzérkedik, a másik cégeket vesz és elad. Minden olasz tudja, hogy az itáliai íeformjával, ami a spekulációt módfelett megnC' hezítette és kevésbé jövedelmezővé tette. Má* szavakkal: ez a vizsgálódás ideális példája vd* annak, mikor „az istállót bezárják, miután i7:

ml

Amerikában tudvalévőig nincs határvonal a „bussiness” (az „üzlet”) és az üzérkedés kö- vics gyönyörű versei vannak. Vfött Ha arut °'cső áron megvesznek és a

Mindenki látja már a dél-JleS|na8asabb áron adnak túl rajta ha tórvé- «zlávok között - mondja Ková- i ^ ,llton arvil ják, vagy torvenytelen utón, ha ’ csevics Péro, a Délszláv Szövetség J becsületes módón, vagy ha csalárd utón - i mohácsi titkára - hogy ma min-J™/ szükség;úgy kívánja -, mindezt nem den tekintetben teljesen egyen-Jüzérkedésnek hívják ott, hanem egyszerűen j jogúak vagyunk a magyarokkal. Az, J„buss.ness”-nek, ami nagy bevételt hoz. És (hogy délszlávokból legyenek jegy-^rnin<^1>l a vaGy°n szabja meg az USa-polgai -zők, tanítók, a múltban szinte cl-ltarsada,ml tehetőt.

Iképzelhetetlen volt i Amerikában a pénz az első szerepet játsza

— Az állam támogatását is érez-J és teljesen mindegy, Ijogy honnan ered ez a zük minden vonalon. A délszlávJpénz. Minden egyes amerikaira, aki becsületes

í- % j n I r-, \ rtw Air /\1 m* jsl „XnnnUn m Imi i , • -I r\ mrr r\ f é o rí unni Ili nnno PCI 1/ '1 L' í U fJ \T

ketepiacot ők tartják fenn, minden német ißäsloyat kilopták belőle”. A vizsgálat tudja, hogy miképpen használták ki a bizóniai seal terrnszetesebb — eredménytelenül ért éhínséget és vették meg a családok becsületét ^sak pár kis-spekulanst fenyitettek

cigarettáért meg kávéért. Minden amerikai Durbro-volt a kiküldött vizsgálóbizottság

„bussiness-man”-t (üzletembert) a lázas aggó- elnöke A követség tisztviselői közül sokan tud dalom tart rabságban: hátha másik amerikai azt, hogy DurbroW egyik: Szovjetuniót«"

csalja cl holnap azt az üzletet, amit ő ma nem végzett útja alkalmával, Varsóban egy ;

kofferra való szovjet pénzt értékesített a nap* kurzus felett tízszeres áron. A kapott pén^”

tudott megkötni.

Ilyen körülmények között érthető hogy az ^^tsé^k.lí^Tvába birThomT^

USA diplomáciái képviseletéhez tartozók, a leg- Rt kü,önbözö utakon, de leginkább a követség magasabb rangútól a logalacsonyabbig. egyként könyvosztáiyán keresztül dollárra tudta bevál' foglalkoznak spekulációval es egyáltalán nem t .- JXlL„i.A 1- . —An i- |1 AniAn lÁrv jV/Trtf'f* 1/ t f#Á _ *l/>

Eg

y fiatal hölgy, aki hosszabb ideig ve., egy lakásban lakott, ezeknél az alkalmak)’8

szövetségnek, mely elsősorban kul-^úton szerzett vagyont, három esik, aki vagy turális munkát végez, most szavaz-\különböző manipulációkkal, szabadrablással

Vnn« IlínkU gúrtfl fnoinln«’ A i i 1 »V, 1 1 flCO 1 ft *1 •» f W Á« I C _

csodálható, hogy ez a spekulációs láz Moszkvában is megtelepedett. Valamilyen módon üzér- ^ _______

ke

dik a moszkvai USA követség minden tagja, nemcsak szemtanú volt, hanem az állarr.W' akar a szovjet valuta illegális ^csempészésével, nácsnak is ie|enteUe a dolgot. Durbrow annyi’"* amely hala1 a diplomáciai serthetetlensegnek, - könnyen sikerül, akár az áruk vámmentes, szabad behozatalával, a cigarettával, whiskyvel.

i hozására, ping-pong asztalra, sakk-J őse a legcsalárdabb módon harácsolta össze dől- Mindezt magas haszonnal adják tovább, felszerelésekre és egyéb felszerclé-J lármillióit, sokkal nagyobb társadalmi megbe- sek beszerzésére. zcsülésnek örvendenek, mint például Thomas

j Ez a jelen: teljes szabadság, is-JEdison leszármazottjai, bár ezeket sem lehet

kola, állami támogatás. ^éppen szegény embereknek mondani.. _____ ____________________ _______________U06U1UU11, uiotmuch v^.^,

A muH: a nemzetiségi ellentétek i Az üzérkedés a kormányzat középpontja- amelyekét szabadon elvihetnek, mert a diplo- csak a legutóbbi időkben Smith aranyaiból é*

^itása, az erőszakos magyarosításában is vígan folyik. Az élmult évek folyamán maták csomagja immunitást élvez. Az ifi köz- óráiból 25.000 rubel értéket harácsolt össze.

í. A vált köztudomásúvá, hogy a legmagasabb állás- isoliert, hogy sok embere az államtanácsnak

tak meg egy újabb 5000 forintos \ vagy banditizmussal szerezte azt meg. Közis- támogatást a színfalak rendbe- i mert, hogy John Rockefeller utódai, akiknek

megijedt ekkor, hogy hamarosan áthelyezte*! magát Moszkvából. , (

A követség egyik alkalmazottja, névszer’“ Sugorodny, a nagykövei „mindenese” mesei | A követségben tudott dolog, hogy azok a nekem, hogy Smith nagykövet megblzásab ^ követségi tagok, akik a spekulációt nagyban ismételten üzérkedett arányérmékkel — aiP-rt' szeretik űzni, többszáz dollárral megrakodva kai százdollárosokkal és kubai tízpesosokkal ^ • térnek haza és nagyon értékes műtárgyakkal, meg órákkal. Sagorodny dicsekedett vele, ,l0%

ti,

ár csak rossz emlékként élnek.

(Folyt, köv.)