Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-07 / 105. szám

Magyar asszony! A Íkégrl, családodért, gyermekeiért »«avass a Népfrontra t 0 EOEÍIfEOEiEBB LEí, i A felszabadulás óta eltelt évek Alatt megnőtt a dolgozók igénye az élettel szemben. Falu cs város, munkás és paraszt többet vár az élettől, mint azelőtt. Nem csak érzi, de tudja is, hogy joga van minden fényes­séghez, amit az élet adni tud. Joga van nemcsak a betevő falathoz és a jobb ruhához, de a kultúrához cs az egészséghez is. A hároméves terv eddigi eredményei már nagymértékben szotgidták ezeket az igé­nyeket, az ötéves terv pedig hatalmas lépésekkel valósítja meg azokat a: intézményeket, amelyek az egészséget milliók kincsévé teszik. A tervben sokmilliós beruházással szerepel Pécs és Barahya is, az egész­ségügyi intézmények egész sora valósul meg városunkban cs me­gyénkben. / .O'1! T> n ztz ram»1 U $ i m •D9?-»Íkrí íil ül Om %U.J A tüdőbaj még mindig a legpusz- jtitóbb népbetegség. Pécsett és Bá­rányéban 300 ember hal meg éven­te tüdöbajban. Kórházi ápolásról alig lehet szó, pedig a családi kör­ben élő beteg sokszor az egész csa­ládot megfertőzi és viszi magával a sírba. Jelenleg az egész megyében, a pécsi, a siklósi és mohácsi lehe­tőségeket összevéve alig száz kór- házi ágy áll/ rendelkezésre tüdőbe­tegeknek. Legalább ötször ennyire i lenne szükség. Az ötéves tervben ♦80 ágyas TBC-szanatóriumot épí­tenek Pécs cs a megye tüdőbetegei részére. Szaporítják a körorvosok számát •», de természetesen a körorvos nem rendelkezik mindazzal az eszközzel, ^it a modern gyógyászat az em- kér egészségének szolgálatába^ á'lí- ' ‘ott. Ezért a járások mindegyiké ken egészségügyi központokat szer­vezne le az ötéves tervben, és ezeket 11 legkorszerűbben szerelik fel a fyógyítás eszközeivel és látják el képzett szakorvosokkal. A legfájdalmasabb ,°^átartozói . számára, egy beteg | ___- amikor a fl nikára beszállítják cs ott azzal ,°8adják: „Sajnos, ezt a műtétet itt 0,11 tudjuk végrehajtani." így volt ez Pécseit is. A bonyolultabb csont­műtéteket eddig csak a fővárosban lehetett elvégezni, mert ha ilyen szakorvos volt is, a megfelelő in­tézmény hiányzott a pécsi egyetem­ről. Az ötéves terv százágyas csont- sebészetet létesít Pécsett az egye­tem keretében és az Európa egyik legkorszerűbb intézménye lesz. Tovább építik az üzemorvosi, in tézmévyt. A gyárak dolgózói állandó orvosi felügyelet alá kerülnek és így az orvossal nemcsak akkor ta­lálkoznak, amikor a baj már meg van cs sokszor jóvátehetetlen. Az időn kint ismétlődő orvosi vizsgálat a baj megelőzését szolgálja. Külö­nös jelentősége van az üzemorvosi intézménynek az ipari betegségek elleni küzdelemben. A füst, a por, a gázok és a vagy hőség állandó el­lenségként leselkednek a munkás egészségére: az üzemorvos ellenőrzi a jövőben az egészségügyi berende zéseket is. A gyermekáldás öröm és büszke­ség. De sokszor leküzdhetetlen ne­hézséget jelent sokgyermekes csa­ládoknál, ahol az anya sem a szük­séges • nyugalmat, sem a segítséget nem kaphatja meg. Ennek követ­keztében nem egyszer veszedelembe kerül az újszülött élgte is. A cse­csemőhalálozás tekintetében a múlthoz viszonyítva 3 százalékos a javulás Pécsett és Baranya me­gyében, de 100 élvesziiletelt cse­csemő közül még mindig elhal pé­csi viszonylatban 9.97, míg a me­gyében 7.9 százalék. Az ötéves terv­ben szülőotthonokat létesítenek Sásdon, Pécsváradon, Sellyén. Böl­csődéket állítanak és szerelnek fel Szászváron, Mágocson, Komlón, Sásdon, Mohácsszigeten, • Dunaszek- csőn cs Dunaszekcsőszigelcn, Vasa­Másfélmüliárd facsemetét ültetnek el az ötéves tervben >5 2 Országos Erdészeti Egyesület Vjif Pécsi Erdőgazdasági Nemzeti (Jjatat nagygyűlést tartott. A vár 'feve nagytermét zsúfolásig meg- -^.tték Tolna és Baranya megye üS szakemberei. Jublánczy tj‘r"a°r, a Földmívelósügyi Minisz-. tc,.Urr> erdészeti főosztályának vc- ság0je tartott előadást „Népgazda­ságik 5 éves terve az erdőgazda- címmel. Előadásában az er- 1 dm - t háború előtti és a felszaba­dj5 utáni helyzetével foglalko­zva h>ajd részletesen rátért a 3 ^ tervben elért eredményekre. ?a?rj felszámoltuk a magyar erdő- \pí‘S:'gban káros formalizmust, hSPJttottuk gazdasági gépeinket, tüntettük az erdőben a hely- V)ri, fakitermelési módszereket — V°Ua, Jablánczy elvtárs. — Uj JtQt, "Azakat építettünk és ■ bizto- VljS1., az. erdészeti szakemberek iVw'V k>érét. Egyik legnagyobb fl^ényünk az, hogy 80.000 kát. V.^ősítést végeztünk és csc- ,ljlt _e .'kökényeinkkel biztosítot­tak ^ ötéves terv erdőpolitiká- öt j a';ípjait. Az clkövetkezendő vS(!rn.(. a'att másfél milliárd fa­rkét ,esz szükség. A rontott l*'inu megfelelő facsemetékkel By 100.000 holdon élj tdicsen új telepítést újabb 100.000 hóidon kell fásítanunk. 350 millió forintos beruházásból új modern gépeket, felszereléseket szerzünk be. 250 kilométer erdei műutat építünk 16 millió forint értékben és az erdei munkálatok gépesítése 12 millió fo­rintot tesz ki. Előadásának további részében Jablánczy Sándor elvlárs bejelen­tette az első magyar falepárló üzem létesítését, amely nemzetgazdasá­gunknak igen fontos tényezője^ksz. Az előadás befejeztével a hall­gatóság helyéről felállva lelkesen ünnepelte a Magyar Dolgozók Párt­ját és annak nagy vezérét, Rákosi Mátyást, a Népfrontot és az új öt­éves erdőgazdasági tervet. Az elő­adást szavalat, Karácsonyi Olga és Vér Ernő ének- és harmónika- számaí kísérték. Gárdos Emil, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége főtitkára, Szemes Dezső, az erdőközponl anyagforgalmi főosztályvezetője, győri vagongyári munkás és Kar­dos László, a Magánalkalmazottak és Famunkások Szabad Szakszerve­zetének kiküldötte méltatta a Nép­front, a választás és a béke jelen­tőségét. son, Püspöknádasdon, Vajszlón, Be- remenden és Siklóson, Pécsett pe­dig Gyárvároson. Ezek az intézmé­nyek a létesítendő csecsemőottho­nok hálózatával együtt őrt állnak a kicsinyek élete fölötti A dolgozó szülők örökös gondja, hogy lávollét'ükben az otthonina- radt gyereket milyen veszedelmek fenyegetik. A falusi gyerek vasvil­lába lép, kasza megvágja, padlásról esik le. Az örökös aggódás elvonja a figyelmei a termelő munkától. Az ötéves tetv Baranya különböző községeiben 27 lij, állandó jellegű napközi otthonos ovodát létesít ját­szótérrel, ahol a gyermekek nem­csak megfelelő felügyeletet és gon­dozást kapnak, de nevelésükről és szórakoztatásukról is gondoskod­nak. . i Baranya legtöbb községében igen rosszak a kútviszonyok, bár ezen a téren a hároméves terv tett már egyet-mást artézi kutak fúrásával, de a kutak legnagyobb része még mindig egészségtelen, talajvizes, be- fedetlensége miatt fertőzött, igen sok mellett ott ólálkodik a tömeg- fcrt’.zés Vi»zod<jimo. Az c1 éves terv ezért mintegy 30 falusi mély és artézi kút építését valósítja meg, mert a bőven csorduló egészséges, tiszta viz több egészséget, több kul­túrát jelent. rSX •' C;J ^ Főiskoláinkon A falusi körorvosok munkáját igen megnehezíti a jármüvek hiá­nya. Sürgős esetekben is döcögő szekereken, avagy a nem minden időben használható kerékpáron jut­hatnak csak el betegjeikhez. A be­teg élete pedig igen sokszor pilla­natokon múlik. Az ötéves terv ezen is segít, mert a körorvosoknak 33 személyautót bocsát rendelkezésére. Az ötéves terv e sokmilliós összegű létesítményeivel így szolgálja a falusi és városi dolgozók egészségét. A betegség nyoriiorúságot és szenvedést jelent, az egészség boldogságot, munkakedvet és alkotást. Az ötéves tervben Baranya is egészségesebb lesz és a felnövő nemze­dék egészséges, acélosizmú testtel lép egy boldogabb, virágzóbb élet útjára. a tandíj megállapítása céljából minden hallgatónak bevallást keltett készí­tenie szülei jövedelméről. Az idei tan- évre szóló bevallások szerint a főis­kolai hallgatók szülei 70%-ának jöve­delme nem haladta meg a 300 forin­tot Vaj jón azt jelenti-e ez a szám, hogy a szociális-összetétel jó a fő­iskolákon, hogy ott a munkás- és pa- rasztszülők cs alacsony jövedelmű ér. telrrvségiek gyermekei tanulnak. Sem. mi esetre sem, hiszen ugyanakkor hi­vatalos adatok állanak rendelkezé­sünkre, melyek szerint a munkás- és parasztszármazású hallgatók mindösz- sze 8%-át teszik ki az összes hall- ga'ók számának. Hát akkor mit jelentett ez a szám? Egyszerűen azt, hogy ezek a bevallá­sok hamisak voltak. Így az eddigi progresszív egyetemi tandíjrendszer nem oldotta meg a dolgozó rétegek tanulásának kérdését, nem beszélve arról, hogv érvényben hagyta a kü­lönböző laDoratóriumi és szigorlati díjakat is. Ezen a helyzeten változtat most a pénteki minisztertanács határozata, mely a tanulmányi eredménytől füg­gően teljes tandíjmentességet bizto­sít ízoknak a hallgatóknak, kiknek szülője munkás, szegényparaszt, vagy kisjövedelmű értelmiségiek és alkalmazottat nem foglalkoztató kis­iparosok és kiskereskedők gyermekei is és ezzel együtt eltűnnek a szi­gorlati, laborióriumi és egyéb díjak. A minisztertanács határozata biz­tosítani fogja, hogy a munkás éspa. raszt származású fiatalok végre számarányuknak megfelelően legyé­nek képviselve a főiskolákon, és a nép államiban végre a népé legyen az egyetem is. JtoUsUwaxíLocfak! A felszabadulás elöljí választásokon liú.szévéSek nem szavazhatlak, de még 23 évesek sem. A 21- évnél idősebbek is csak akkor, ha vagyoni és politikai szempontból..megbízhatók“ voltak. A húszévesek nem szavazhattak, de a frontra, khnelicttek. sőt a nagybirtoko­sokért meg is halhattak. Bt/luk, de nélkülük döntőitek. Pécseit is sokan most szavaznak elő­ször. Közülük keltöve! 'elbeszélgettünk. 11 Csorba Tibor parasztszúrmazású. A fémipari II. osztályába, a gépipari ta­gozatra jár. — Hárman vagyunk testvérek. N'c- messámlorházán nőttem fel. Apám csatornaépítésnél, én meg gazdaságban dolgoztam, marhákat őriztem. Apám tíz évi kérvényezés utáb a háború előtt bekerült a postához. A felszaba­dulás után lakatosinas lettem. Nagyon megszerettem a szakmát és elhatároz­tam, hogy jó szakember leszek. Ekkor jöttem Pécsre, iskoláha. — lit nevelési vezető és a diákszö­vetség litkárhelyeltcsc vagyok. Kollé­giumba lakom és ma már foglalko­zom politikával. Bizony elein le még nem ismertem fel, hogy az if júság, ba biztosítani akarja a jövőjét, fel tótien ül szükséges, hogy politikailag képzelt legyen. 1948, a fordulat éve, az én éle­temben is. fordulatot jelentett, meri véglegesen feisnicrtcm, hogy hol a he­lyem. Emlékszem Tíz 1939-es választásokra. Járlak a falut a részeg kortesek és csinálták a ricsajt. Hnlovszky és Bos- nyák urak vetélkedtek egymással a képivselőségérl. Az. egyik fát ígért, a másik nem fül, hanem utat. — Mon­danom sem kell, hogy .se tűzifát nem kaptunk, sem utat. A gyönyörű be­kötőút tavaly épült meg. — Nagyon örülök, hogy- végre én is szavazhatok. Természetes, hogy a fej­lődésre, a békére, a Népfrontra szava­zok. Szavazatommal i£ szolgálom az ötéves tervet és amikor befejezlem a tanulást, Zalaegerszegre megyek, ahol a terv kérőiében erőmű épül. Olt fo­rgók dolgozni. kozott be. Mikor a németek és nyila­sok nyugatra igyekezték hurcolni az ifjúságot, egy mozdonyon megszökötl Pécsről és eljutott Báiaszékig, honnét gyalog indult tovább Bajára. Otthon 1945 márciusig, n Szovjet Hadsereg egyik autószerelő műhelyében dolgo­zott, majd hosszas vándorlás után visszajött Pécsre. — A gyártól egyáltalán nem szakad, tani el. Sőt a múltkor az egész iskola lelálogalott Bajára, megnézni a gyárat, fin is örömmel láttam, hogy egykori munkahelyein, milyen nagyot fejlődött a felszabadulás óta. Uj fonoda épült, a műhelyeket autómata gépekkel sze­relték fel és régi munkatársaim legna­gyobb része már felelős veztő beosz­tásba keriüt más intézményeknél. — A felszabadulás után újításokkal kísérleteztem. Sikerült is elkészíteni egy mindössze 40 centiméteres kárlo-, lógépet. Jól tudom, hogy az országnak sok műszaki szakembere van szüksége, amint elvégeztem az iskblát, rögtön jelentkezem a mohácsi kombinátnál munkára. Addig is még szorgalmasab­ban tanulok, képzem magam és május 15-én a Népfrontra szavazok! * A magyar ifjúság végre megtalálta a helyét. A haladás oldalára állt. Felis-, merték, hogy az építésből nékik is ki kell venni részükéi, mert a jövő el­sősorban az ifjúságé. (Szántó) Megjelent a Dunántúl új száma A másik új szavazó Kozma Miklós. Apja 30 évig volt molnár. Kozma Miklós iznyos, napbarnított arcú fiatal- inber. Ili éves korától a bajai posztó, gyáriján voft munkás. Előzőleg négy polgárit végzett. A gyárból 1944-ben uljötl Pécsre és itt szakiskolába" irat­Telszdös' külsőben, "ekjnlélyes oldal­számon jelent meg a. „Dunántúl'’, a Batsányi János Irodalmi Társaság fo. lyóira árak második szárna. Erezhető az a fejlődés, amelyen a Dunántúl egyetlen cs a vidék egyik legjelentő­sebb folyóiráa átment. Hacsak össze­vetjük az. első számmal, akkor is lál- juk, hogy a vidéki irodalmi élet is fel­ébredi, Áldomásul yetle a változást és kezd kialakulni egy szellemében haladó, ar almában a népi demokráciának és az épülő szocializmusnak megielelö irányzai. Ez a szám már egységesebb, korszerűbb és jobb, mint az elsó' volt- Sebestyén György „Ujarcú irodalom” című cikkében felveti az új írói niaga- :ariás kérdésé. Jóhiszeműsége kétség­telen, de csak fclveli, legjobb eselbin súrolja a kérdést, de semmicselrc sem oldja meg. Alkalmas arra, hogy a to­vábbi termékeny vi ángk elindítója le­gyen, miu á'n azonban mondanivalójá­ban még maga is bizonytalan a fel­vételt problémákra kielégítő választ adni nem iud. ■ t A válasz' rá Kakió Is'.ván adja meg, akinek cikke a lap egyik legsikerül­tebb és politikailag legértékesebb feje­zete. Sebestyénnel vita kozva rámu'.a' a megoldás elégtelenségére és azokra a kérdésekre, amelyet Sebestyén el- -hallgá'. Nemcsak bírál, hanem utat is mulat és feleidet próbál adni arra, hogyf a marxizmus—leninizmus útj’n hogyan oldja meg a szocialista író az új irodalom kérdésé:. Somlyó ' György verse lendületes szociális a írás. — Hunyadi József ké­szülő regényéből mulat be egy rész­letet .Ez a fejezet , is híven/mutatja írói jótulajdonságai', színes, m zgal- mas meseszövéscit, fantáziájának ere­je". és képeinek ételtel-telite' tségél, de ; bemutatja hibáit is. A realizmusból sokszor naluralizmusba fcsap át cs "áj­nyelve is sokszor modoros. Ha ezeket lovetkőzi és több önfegyelemmel nyúl az íráshoz, értékében csak emelkedik. A.drás Endre cs Kiss Iván kellemes meglepő:és. Mindkettőjük versei szé-j pék, taralmúkban haladók cs ’álszik' rjluk, hogy túl vannak azon a maguk- i felé forduláson, ami veszélyeztette •fejlődésünk t. Bajosa András fordításában Szerge- jevszkij, az épülő szociálisa világ írójának, öorkijnak küzdelmét. isme. éti az emberi törekvések egyik leg. nagyobb ellensége a demokrácia és a dekadens írók ellen. Mészöly Miklós novellája szép, #. ihetséges írás. Sziklai László Hviedo- szláv tanulmánya hozzájárul a szom­széd haladó népek közötti kultúrán* kapcsolat elmélyítéséhez, ami különben is a Dunántúl egyik főcélja. Zsikó Gyula Byron tanulmánya teljes új ér:éledést ad. Számbavdcsben Galsai Pongrác és Kopányi György a bánya, iilelvo a rakloráüomá's életéről írtak színes, élettel teli irodalmi riportot. .Mindent egybevetve a lap fejlődése szemmellátha ó és alkalmas arra, hogy körülölt© kifejlődjön D'ldunántűl $zo- ciaiis.a irodalmának szellemi központja. Szöllősl K álmáik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom