Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-05 / 103. szám

ts« M-ÄJUS 8

5

A P h O

Tóth Vincéné gyermekeiről is gondoskoKÉT JEGYZŐ PÉI D ÍJ \

Tóth Vincéné a selyemszálak fölé hajol és végigcsúsztatja ujját annak csillogásán. A gépek fülsiketítő zúgását már megszokta. 23 éve dolgozik a mohácsi szövőgyárban. Ismeri a gépet és ismeri a munkáját. Nemcsak ismeri, ide szereti is.

— Amikor a közelmúltban néhájny hónapig családi okok miatt nem cíq.- gozhaíram, nem találtam helyemet, L;■ jel és nappal vágyódtam a gyár, a gépek után. Nagyon szeretem a munkámat — mondja feltekintve.

Ab Állandó egyforma zúgásban ráér elgondolkodni maga és családja •orsa felől. Van is mit gondolkodnia, mert négy gyermeke van. A gondok persze egészen mások, mint voltak öt év előtt. Azóta Tóth Vincénével és családjával is sok minden történt, ami akkor még elképzelhetetlen volt.

— Nem is lehetett akkor tervezni semmit — mondja Tóth Vincéné. — A lányok eljulhattak a polgári iskoláig, vagy a varrónőségig, de a legtöbb csak a főzőkanálig. A fiúk számára sem volt több választás: inas lehetett valami kis üzemben. Most tanulhnt mindenki, aki akar, mert segíti jaz állam is.

Amikor négy gyerekéről beszél, felragyog az arca a büszkeségtől. Laci a legidősebb, 17 éves, timártanonc a bőrgyárban, neki nem volt kedve tanu’ini, jobban szerette a munkát, mint a tanulást. így ő már választolt pályát és igyekszik azt jól kitanulni. Lacival kapcsolatban szó esik a május elsejei felvonulásról, ahol olt volt az egész Tóth család. Tóth Vince a tűzoltó, felesége és a négy gyerek. Tóth Vincéné elvtárs felelőse volt — mint mondja —a 180 selyemgyári munkás felvonulásának. Kicsit a maga érdemének is tudja, hogy a felvonulást elbíráló zsűri a selyemgyáriakat leélte elsőnek.

— Loci nompiua fest«'ff Új SZÍtista egyenruhájában, de ott volt a másik hárem Tóth gyerek is az úHüllők között. Gyula most végzi az általános iskolát, ő örökölt valamit anyjának a szép kelmék iránti szeretetébőí, aki a maga munkáján keresztül tanulta meg szerelni a szép ruhaanyagokat. Gyu'*a textiltechnikus akar lenni és Tóthék máris beadták a kérvényt a Selyemipari Központhoz. Bizakodnak, hogy sikerül a dolog és Gyula az előírt egy év gyakorlati időt itt a selyemgyárban töltené el a tervek szerint. Marika is most végzi az általános iskolát és amikor nemrégiben az isko’ában kioszlott kérdőíveket ki kellelt tölteni, fontolgatás nélkül azt írta rá, hogy kereskedelmi iskolába akar menni.

— A régi világban ilyenre persze nem is gondolhattunk volna, mert nem győztük volna pénzzel, de most ott vannak a kollégiumok és sok más kedvezmény, így nincs semmi a-cadá.ya annak, hogy Marikából tisztviselő legyen — meséli boldogan Tólhné.

— A kicsi? — az még csak 8 éves kislány. Vele még nem foglalkozunk terveinkben, mire ő felnő annyira, hogy pályát kell választania, akkorra már a második ötéves tervünk elején tanunk és egész új világ lesz a mostani helyén. Mindenünk a»gyerekek, értük dolgozunk.

— lód a, a gyerek tulajdonképen sporkassza — magyarázza TOthné — minél többet rakunk bele, annál nagyobb lesz a tőkénk.

Tóthné tömör hasonlatában nyilván nem csupán az anyagiakra gondol, hanem az anyai szeretetnek ezernyi, folyton ismétlődő megnyilvánulásaira, amelyekkel kíséri gyermekei lépteit. Ezekben most ott áll melletie a dolgozók állama iá és nagyszerű érzés arra gondolni, hogy a Tó;h gyerekek ügye és a többi sok gyermek ügye a dolgozók áf'amának ügyévé vált. Toíhék megcsinálták a maguk külön ötéves tervét, amely benne van a nagy ötéves tervben is és Tóthné a maga munkájával és egész öntudatával segíti, hogy az ötéves terv valóság legyen, mert a Tóth gyerekek sorsa is ettől függ és mindez együtt a békétől. (R. E.)

Jiba!lá ditőftcl a,z. itűhxui&t, a. L?üJöke.t éj a tu>uelelkei

„Az úttörő szabad hazában, szabad emberként akar élni... szereti hazáját, népét, küzd cs dolgozik érte... a világ minden dolgozóját testvérének tekinti... és mindig kcsz segíteni másokon ..

Büszkén és boldogan viselik a fehér inget, kék nyakkendőiket, s legjobb tudásukkal igyekeznek eleget tenni kötelességeiknek, ahogy azt az áttörök tizenkét pontja előírja. Soha még nevelés politikai mozgalom eny- nyire át nem hatotta a gyermekeket és semmiféle ifjúsági szervezel ennyire, közel nem férkőzött a szívükhöz. De nemcsak az övékéhez: Az eredmények megtaláltál: a szülőkhöz is az utat és mindegyre több lesz mohnak a száma, akiíc látják, hogy •milyen fejlődést jelent a gyéremé,kék számára az úttörő mozgalom, hogyan "éveli az új társadalom újtípusu, főbb, nemesebb emberanyagát.

gyár órát. Versről, eibeszé&ásről, meséről beszélnek.

— Mese azért szép, mert minden jói végződik benne — mondja az egyék pajtás.

— De mos; már úgy lesz a valóságban is — halialszik a másik oldalról- Most már úgy lesz .. •

— Azóta sokkal jobban tanul a Laci fiatn, amióta ú ,lörő, Minden, legapróbb feladatát is komolyan veszi. Es milyen örömmel készül az ünnepélyekre — mondja Duga Jánosné. — Napokig mást.sem haltok, „édesanya tiszta a fehér ingem, édesanya vasald 'ki az lUtörönyakkendűmet"- S ha meg akarom szidni elég, ha annyi; mondok a-ki: „illik ez egy úttörőhöz...” —

Minden szülő, aki szereli a gyerme két bizalommal és szívesen küldd az úttörőmozgalomba.

Es mit mond a nevelő. Aki részese a munkának, aki a mozgalomban neveli, kovácsolja a jövő új emberéi.

— Az úttörők szervezete, nevelési programja, célkr űzései bizlo6Ítják az új embertípus kialakítását a szocialista társadalomi számára — halijuk Herényi Józsiéi .tanár asapalvezelőtőü. — A mozgalom szépsége abban is kibon lakozik, hogy az válóban a gyermeké és a pedagógus számára is a legnagyobb khe1 őségét, örömet nyújtja, mert a mozgalmon belül szaktudósa, lehel rége, biva-lás.'.'udala minden erejével a gyermekekkel együtt közösen alakíthatja az új éle; alapjait: a jövőt.

L.

itt.

Á szegedi opera vendégjátéka

a pécsvidéki bányatelepeken

A szegedi Nemzeti Színház opera- és baiettagozata meglátogatja a pécsi szénmedence dolgozóit. A szegediek először Komló bányatelepen játszottak, majd három napig a

MoghezdődSit a bajai Dunahid újjáépítése

Alig hangzóit cl Gero Ernő miniszter bejelentése, hogy az ötéves terv során újjáépítik a bajai Duna-hidat, a munkálatok máris megkezdődtek. Egyelőre a hidfnlazatok újjáépítése folyik, hogy október közepére elkészüljenek a pillérek. A híd vasanyagának hengerlése szintén rr.vg ebben az. évben megindul, a szerelési munkákat pedig jövő tavasszal kezdik meg. A bajai Duna-hidat 1930 december 20-án adják át rendeltetésének.

„...úttörőnek kedve mindig jó... száz torokból száll az ének ...”

Apró lábak dobbannak az induló ü c- ^ére. örsi foglalkozást tart a dr. Dokkor Sándor úttörőcsapat. Mindenütt vidám gyermekarcok. Az őrsparancsnok komoly vezényszavait hallod. Aztán •foszlik az őrs. A vezefőpajtás ú tjeiket rajzolt a falakra, az úttestre. A Pajtások elindulnak, hogy megkeresek és elérjék a kitűzőit célt.

Föntről a kultúrteremből vidám lüttyV- ó hallatszik. Időnkint látni egy-két “uksi fejet az ablakok mögött. Vájjon

csinálnak?

~~ Az őrsi falakat díszítjük — nioso- ránk mészpöttyős arccal H a n g ^

János pajtás. És nemcsak a díszítést J

VI- gzilc cl de ahol piszkos lett a fal, ^

^kiláttak és szépen rendbehozták. Az t ^•Jhon az övék. A falakon is az ö ke- J "Nagyot dudál a kis vontató. Egy kocsi siet még fel Zuk munkája. Nyolc őrsi fal. Olvasd Ja kompra, néhányon még felugranak, a vontató neki- r;ak el a nevüket: „Béke őrs, Tu-J veselkedik cs a vízi jármű lassan elhagyja a partot.

Cäs. Sz(

__*__ C-« . dlttnrt «>7*7»7* rr o'iton vciáií/f e<7 lehrd. 'f’PIllli.

Ws ág...

Ház, g scn,

I3.** Reve is. felettük nagy pajtásain\ __ Egy Kcmély 40 fillér — szólót, meg

“kosi. Farkas, Rajk elvtársak képek a. kalauz. Mert az is van a kompom

nez i lelkesen dolgozó úttörőkre. ^ ig~*T| | ||j|| mjgsa« Pajta kívül még néhány ember doU

i gozik az átkelés sikeres lebonyolító• ) | ^ ván. A vontatón egy vezető és egy

\z úttörő azonban nemcsak jól "z-\ gépész a kompon V^igcgykormáJk fegyelmezett, bátor, nemcsak ezer-j gmk 'végzi ***

.őrseget, jáléko; tanúi az örsi tog í Pig^^ayrZSil Lefizetjük a 40 filléres viteldijat ^ozáson. Megismerkedik a haladói g és mivel már mi vagyunk az utolsók,

bányatelepek munkásait szórakoztatják. A „Falusi borbély” című vígoperát adják elő, a baletkar pedig művészi és néptáncokat mutat

„A mi fiatal állam-ipporátu- stmLbin múg sok a bürokratikus kinövés és ez az államgépezet még távolról sem működik úgy a dolgozó nép érdekében, rliogy mi azt saereimik. Itt is rajta lessünk, hogy a hibákat kiküszöböljük”. Rákosi Mátyás szavai jutm.k eszünkbe, amikor a Szabad Népből megtudjuk, hogy két szolnokraegyci jegyzőt, a íomajraonosíorit cs a moecerszáHás't lú'k-pácolt mlall azonnal ieliüggesz el ék állásuktól.

Á két jegyző közül sz egyik a faluban kidobolta'ia, hogy sürgőién fizesse meg mindenki az adójúi, mert kell az ötéves tervhez, a másik meg a község papjának lakását a gépállomás vezetőjének utaltatta ki. Nem véletlen, hogy az adót annyira szívén viselő jegyzőt jobbold ü beáüüotísága m'att egyszer már B-iistáztak, a másik pedig, rki a pap-el!cn.es durva támadást intézte, kulák és ugyancsak cileus ige a demokrácián ak.

Nyilvánvaló, hogy provokáció ól van szó mindkét esetben és a szolnokmcgyei alispán nem is tétovázott sokáig, hogy megtorolja a demokrácia-ellenes, átlátszó támadást,

A szolnokmegyei példa Baranyában, Somogybán, Tolnában, — minden megyéken tanulságos. Mindenütt akadnak túlbuzgó hivatalnokok, akik kiforgatják a kormány intézkedéseit, hogy a

falu dolgozóit megpróbálják el-taszítani a demokrácia meáÖL A súlyos túlkapások rendszerint oly-n formában történnek, hogy a felső hívata5ok felé úgy tűnjék; hasz> k, demokráciánk érdekében adók vo., r.k. A két szoinol megye« tisztviselő is meg akarta téveszteni feletteseit, h'szen iáíszóiag nem te lek semmi rosszat, cs-k az adót sürgették és a gépállomás vezetőjének biztosítót ink lakást, Pe hogy ennek sz ára két község egységes és jogos szembefordulása volt az államgépezettel szemben, azzal nem törődjek, vagy sokkal inkább; éppen ezzel ériek el kitűzött céljukak

At.í Szoljrokmegyébea történt — ismételjük — fellelhető oly* kor-olykor a déldunántúli megyékben is. Az áll~?ngépeze‘beni dolgozó sok becsületes, derek tí-'Tív'selő között, í't is akad- rck még megátalkodott bfirok- rnták és megbújt ellenségek is, akik nem aka fák megéreni, hogy ma már a hivatal van a dolgozó népért, nem pedig fordítva!

A demokrácia ébersége és erős keze példát mutatott az egész ország felé. Nem tűrjük sem a városi, sem a falusi nép zaklatását, nem türjiik, hogy a népnek hasznos rendele' eket eredeti szellemükkel éppen ellentétben eíkalmazzák.

Iroe: raita vagyunk, hogy a hibákat kiküszöböljük.

KÉT DEKA ÉLESZTŐ

és nsé§■ Halomi.:

Az ajtóval szemben a textilanya-! kocsdkenőesöt akar vásárolni.

gok helyezkednek el. Egymás mellett sorakoznak a tarka vásznak, kartonok, flanelek, selymek, .szövetek'. Piros ós kék „babos“ karton, virágos, köntiyü nyári impriinó csábítja a boltba betérő lányokat.

Az aMBonyoUat már inkább a bolt baloldali polcai érdeklik. Nagy kék zománcozott lábasok, piros fazekak, hamvasszürke alumínium tejesedények, zománcozott sajtár, tészta- szűrő, 25 literes mosófazék és a háztartás eze-r kelléke tömi meg a polcokat, színes változatosságban.

Jobbra pedig a fiókos állványok vannak. Kis címkék hivalkodnak tartalmukkal, melyekben a babérlevéltől kezdve a keserűsén és gyömbéren keresztül az őrölt fahéjig mindent meg lehet találni.

Ez Hoffmann Györgynek, a né- metbólyi íüldművesszövetkezet bolt- kezelőjének birodalma. Ha reggel kinyitja a fűszerek illatát, lehelő, szép tiszta bolthoíyiséget, jóleső érzéssel néz mindig körül. Szeme végig siklik a kitett árukon, megigazít egv sorból kiálló fazekat, bedug egy nvitva- maradt fiókot. Nincs sok ideje azonban a rendezgetésre, mert máris jönnek az üzletbe.

Jobbágy Kálmán felvidéki telepes az első vevő. Kint áll meg kocsijával a bolt előtt, hangos jóreggeltlel lép be. Meg kell kenni a tengelyt,

ÁTKELÉS A DUNÁN...

r'“s-.. Szorgalom... Szeretet... Szs-fOlyan simán siklik a vizen, szinte észre se lehet venni, v- ’ • Munka Barátság . - .5 hogy halad. IIa behunyná az ember a szemét, csak a víz

■ V 1 ? i. L ^ - : • „T I. . am »•*? v, lm —. ÉT ,i T m

líoffman György méri a sárga olajos kenőcsöt, rákon a vastag papírra még egy kanállal.

— Hogy vált be, amit a múltkor vitt? — kérdi mérés közben.

— Nem panaszkodhatok rá — válaszol a gazda. — Látszott az már a szép sárga színén, hogy nem lesi rossz.

fcsty iádul a beszélgetés és rövidesen az elkövetkezendő idők leg- nagyobb eseményénél: a választásoknál tartanak.

Hoffman elvtárs tudja, hogy milyen hatalmas alkalma van neki arra. hogy a boltban naponta megforduló többszáz emberrel elbeszélgessen cs felvilágosítsa őket ne csak arról, hogy milyen feltételek mellett lehet kerékpárt venni minden dolgozónak, hanem arról is; minek köszönhetjük, hogy erre meg van a lehetőség.

Nem sokáig beszélgethet azonban Jobbágy Kálmánnal. Két asszony jött, hogy elvégezzék a napi bevásárlást. Érdeklődi e néznek szót a« üzletben.

Hoffman György szorgalmasan sü- rög a pult mögött, gyorsan sorakoznak fel a (ele zacskók Guld Gvuláné és Stréb Józsefné előtt. Közben folyik a beszélgetés. A két asszony nem nagyon tájékozott az élet. mindennapi kérdéseiben, s lloffma.nl György úgy érzi, nem engedheti ki őket, míg legalább egynéhány szóval el nem magyarázza nekik az ötévo« tervet.

—■ Csatornázni fogják a községe»* Hát ez nagyon kell — isméri e! Btrébné. Strand is lesz? Ennek a fiam biztos fog örülni.

— Na, a Ferinek, mint sportembernek biztos nem ez az első öröme — mondja Hoffman olvtárs. — Örillt. 8 már akkor, amikor a sportpályát rendbehozták. Ez az artézikét, amit most, fejeznek be, annak meg maguk öriilhotnek, Guld néni — fordul a. másik aaszonv fele.

*úra kincseivel és lelkesen veszi kij Ázél a kulturális megmozdulásokban zt bizonyltja az Menkuti Kiss Ernői

5,

■™*EUaaiial szívesen beszédbe egyeledik velünk Kincsei Antal, a komp-kalauz.

__ _ 23 éve folytatom ezt a mesterséget — mondja. —

7S,“'ahoi' huszonnégy pajmegszoktam, úgy megszerettem, hogy semmi pénz- nv«r .T ~ • , .,,„Á ,,„r jert nem tuanek megvahu ettől a munkától, Pedig 4~t-ben

T (úgy éreztem, soha többet nem fogak jegyet szedni a

i o.onz érmét- i kompon. Aztán megts csak megindultunk egy kis íadika májusi meleg mpluiy.f/{(Ji Nyomorúságos kis alkotmány voll, de mégis: ment 1 0tí a l®^'eTcm’ a/' is len kuli paj -fa vizen. Alig fért rá valami és bizony sokszor voltai:, Whai a azabadbun iar.anak tm-í akiknek meg kellett várni, trúg átmegyünk és ismét viszszajövünk. Aztán kaptunk egy olyan kompot, amire már négy kocsi is ráfért. Ekkor mór visszatért a bizalmam.

Ezen már vigábban szedtem a jegyeket. Csak négy kocsi fért. rá ugyan, még mindig sokszor előfordult, hogy a parton vesztegelni kellett a gazdáknak, de azért ez már mégis komoly komp volt. Aztán eljött a legszebb nap, amit megértem a felszabadulás után.

Végigsimítja kezével a korlátot, anya nem simogatja gyerekét nayyobb szeretettel.

Akkor állítottuk be ezt a. nagy kompot. Erre már 12 kocsi fér fel és azóta teljes mértékben cl tudjak látni a forgalmat. Nincsenek most már a parton órákat i A tiszta jói'ia ú ilJelbon így álldogáló szekerek, türelmetlenül tülkölő autók, síétől folyik a beszélgetés. Szó kerül a ino- emberek, akiknek idejéből súlyo3 óráliat rabolna cl ui bácsi ipartelepről, melv biztosítani kényszerű várakozás. Afogja, hogy a sok kerti vetomény

A parthoz közeledünk. A siető emberek nagyrésze ji nem marad ezután eladatlanul, mert a komp elejére jön, hogy minél előbb a parton legyen, if Mohács minden mennyiséget felvos*

— Ne tessék kérem a komp elejére jönni — szol i:’.ä máris mehetnek dolgozni az omoda nekik Kincses Antal. — Aztán magyarázókig hozzá éberek az építkezésekhez. Szó esik a teszi: templom javítására megszavazott

— Ha mindenki előre jön, kiemelkedik a vízből a i ‘öhhezer forintról, az üzletben kapkomp fara és nem lehet jól kormányozni. iható jobb, olcsóbb árukról.

Már egész közel vagyunk a parthoz, a vontatóé Jönnek az emberek az üzletbe. oldalt marad és a komp a lendületiül siklik a vizen, i Két deka élesztőt, fél kiló sót, vagy majd szépen rásimul a jmrtra. A „kikötő ember" kidobja #egv kötőnek valót visznek. De mari láncot, leugrik és kiköti a kompot. Megrakott kocsik Arukkal viszik a Népfrontba, a Ma- dübörögnek le a partra, nagy tülköléssel gördül le egyérvar Dolgozók Pártjába vetett szüájv autó, siető emberek sokasága tódul lefele. Pártol értüiüi. f JaJbb hitűket iv |