Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-25 / 120. szám

4 1949 MÁJUS 25 NAPLÓ FESTŐK A POSTÁSOK KÖZÖTT is lejönnek a kiállitóterembe és el­mondják a postáskultúrcsoport mun­káját. Varga, elvtárs városi titkár: — Valamennyien büszkék vagyunk arra. hogy soraink között jónéhányan foglalkoznak a festészettel. A kiállí­tást a legtöbb pécsi postás már meg­nézte és tetszett neki. Az a célunk, hogy* a kezdeményezést, felébresszük és lendületes kultúrtevékenységet fejtsünk ki. Tassa .József elmondja még hogy meghívták a pécsi képzőművészeket, tekintsék meg a kiállításukat és mondjanak alapos bírálatot. — Szívesen tanulunk a hivatásos képzőművészektől. Minden észrevétel, bírálat elősegíti fejlődésünket. Elbúcsúzunk a postás-képzőművé­szektől. Biztosak vagyunk abban, hogy hamarosan nyilvános kiállítá­son is bemutatkoznak. Pécs város Petőfi-szobor pályázatára beérkezett- pályaművek kiállítása A pécsi Petőfi-szobor pályázatára négy pesti és két pécsi művész küldötte be pályaművét, melyeket a város rendelkezésére a városi mú­zeumban lévő képzőművészeti kiállitóhelyiségben tesznek közszemlére. A szobormű-tervek a mai naptól kezdődőleg tekinthető» meg a városi mú­zeumban Kelle Sándor festőművész kiállításával együtt. Érdekes kísérletet csinálnak ezzel kapcsolatban a Pécsi Képzőművészek Szabadszervezetének tagjai. Ugyanis szavazólapot bocsátanak a látogató közönség rendelkezé­sére, hogy a közönség leszavazhasson, hogy melyik pályaművet tartotta volna az első díjra, vagy a kivitelezésre alkalmasnak, ha ő lett volna a zsűri tagja, A szoborművek megtekinthetők naponta délelőtt és délután is. A kiállítás kedd estig bezárólag lesz nyitva. T. -»►'Ti ->k *5. •<»> ^ Chopin versenyek Varsóban 1949-ben Chopin, a nagy lengyel zeneszerző halálának 100 éves év­fordulóján nagyszabású’ nemzetközi versenyeket rendeznek Varsóban. Chopin 1849 október 17-én halt meg. A zene legeredetibb alkotó szellemei közé tartozik. Foradalmi romantiká­jával mindig és állandóan újat te­remtett és így elkerülte, hogy a ro­mantika kispolgáriságába elmerüljön. Dallamai teremtik meg saját formá­jukat. Yalcereit, mazurkáit és polo- nézeit lengyel népzenei elemekből költötte, így megalakítója és legfőbb termékenyítője lett a romantikus né­pies muzsikának. Ez az irány volt az életerős, népi elemekből táplál­kozó XX. századi új zenei stílus első fejlődő állomása. Chopin a zongora egyik legnagyobb költője volt, I.iszt Ferenccel igen> szoros kapcsolatot tartott. A varsói versenven 16—32 év közöttiek vehetnek részt, Ezzel kap­csolatban június hó 8—-11-ig lesz a budapesti válogató verseny.-A Cho­pin bizottságnak a budapesti ver­sennyel az a célja, hogy egyrészt a legméltóbbak képviselhessék orszá­gunkat Varsóban, másrészt 1.500. 1000 és 50 forint jutalmakkal, to­vábbá vasúti jeggyel megkönnyítsék a legkiválóbbaknak a részvételt. A zsűri tagjai Hernádi Lajossal az élen a legkiválóbb magyar zongoraművé­szek. A baranyai körzeti könyvtár szer­vezését tovább folytatják. A kultusz­minisztérium megbízta a szervező könyvtárosi teendőkkel Illyés Mó­zest, aki eddig a Magyar Szovjet Társasáéban fejtett ki figyelemre­méltó kultúrtevékenységet. A KIÁLLÍT ÖT EREM a postások faoltúrhelyisége a kiállító festőművé­szek valamennyien postások. A falon tájképek, színes csendéletek, portrék. Legtöbbjük elsőizben mutatja meg képeit a nyilvánosságnak, dolgozó társaiknak. Egyikük műszaki rajzoló, a másik az irodában körmöt egész uap, a harmadik mérnök, a negyedik egv postahivatalt vezet. Valamennyi dolgozó ember, aki otthon a szabad­idejébe*: kiül a kertbe és festetet, vagy a szobában az asztal fölé hajol­va. rögzíti le gondolatait a fehér papír­lapra. Az egyik „művész“, Tassa elvtárs vezet végig bennünket a kiállitóte- r<anbcn. Kezünkbe nyom egy darab papírt, rajta a festők neve és képeik száras. Természetesen mentegetőzik: — Csak saját részünkre rendeztük azt a kiállítást. A közönség elé még nem mertünk lépni. A KCPEK KÖZÖTT találunk egy­néhány figyelemreméltó alkotást. Hu- aaá.gh Sándor nyugdíjas paksi posta- altig zt rajzai jó inegfigyelöképesség- ről tanúskodnak. Az élet sok esemé­nyét rögzítette meg. Rajzai kiforrott szemléletet árulnak el, a képek szer­kezete is meglehetősen jó. Portréai­• lián egyéni meglátás és hangulat ta­lálható. Pasaa József festményeit helyes szinérzékkcl készítette. Naturalista képein kiegyensúlyozott derű vonul régig. Marót! László, barcsi postatiszt hatalmasméretií szénrajza a „Bányász­sirató“ megkapó alkotás, a többi ké­pei azonban kissé sikitóak és kere­settek. Hidegkúti Andor, pastafőmér- tiök rajzai fényképszerűén ábrázol­ják a pécsi táj egy-egy részletét- Szabolcs István, dr Mayer József és Máriás János képei dícséretremél- tóak. — Egyikünk sem járt képzőművé­szeti főiskolára. — mondja Pássá László. — Azért, festünk és rajzolunk, mert ezzel akarjuk kifejezni érzé­seinket, a szép iránti rajongásunkat Persze emellett egyre többet foglal­kozunk a mi munkánkkal is. A képekre mutat. — Ez itt a szerelő munkások rajza, aroint a havas téli tájon a távveze­téket hozzák rendbe, ott a hídépítés­ről szól a másik rajz. A mi életünk az, amit megörökítettünk. 1 A SZAKSZERVEZET többi vezetői A JÓSÁQOS SZÉN Irta: VERA IN BÉR m a kandalló felé fordította tekintetét és látta, hogy a nagyszerű newcastl&i szénből csak egy két dfljahocska fekszik őrt, és az sem valami nagyszerű- Es apa még mindig nem jött haza. Bili leült a kan­dalló mellé. — Suzy, a papa még mindig nem jött meg. Nem tadod hol van? Susanne mindent tudott, Ez az ő sajátossága volt. — Apa a térre ment. Tudod oda, ahol egy nagy l^ojgó habzó sor van az ajtóra festve. A hab úgy fo­lyik le a korsóról, mint a szappan, amikor a fejede: mossák. Ma ott gyűltek össze és megvitatják a dol­got... —• Megvitatják a dolgot? — kérdezte Bili. — EV miért? — Megvitatják és elhatározzák, hogy „foytaíni keli tovább4‘, Te, amikor anya sült krumplit ad, gon­dolj erre. — Miért? — Azért, mert te olyan sokat eszel, hogy nagyon nehéz hallgatva tűrni. Miért? — kérdezte újra Bili, — de a köve: ke zó pillanatban belépett az apja. Gumiköpenyéről nagy cseppekben folyt a víz, Sapkája az arcába lógott, salja csupa .víz volt.. — Megjöttél, Jack? — mondotta az anya, — már nagyon késó van, ideje a gyermekeket lefektetni. Igen, az idő.,. Ezt mondva feszült figyelemmel nézett férje ar­cába, Úgy nézett ná, mint egy lepecsételt levélre, ame­lyet szeretne, de nem mer kinyitni. — Holnap a szövetkezeiben valami kis élelmet fognak kiosztani, — mondotta az apa nedves arcát birölgetve. — Tejet ős tojást csak beteg gyermekeknek fognák adni. — Tejet... Te nem vagy beteg, Suzy? — kérdezte Rüü csendesen és mindjárt szomorúan így folytatta: — És én sem vagyok beteg. Azt hiszem, a kék folt. ami a lábamon van, az nem számít. De ha például leugranék a szívattyúskút tetejéről... Mondd Suzy.., mit gondolsz? Amikor behoztak a sült krumplit, Susanne Bilire (kőzett. De Bill a beszéd hevében már semmire sem emlékezett. Azt mesélte apjának, hogy Mr, Cripps az iikolában a vizözönről kérdezte és hogy annak mi lett • köveíikezménye. — Na és mi történt? — kíváncsiskodott az apa­— Kellemetlen eset. Mr. Cripps engem szólított cs agt kérdezte: „Mit tudsz Noéról? Ki volt Noé? És én azt feledtem; „Noé sztrájktörő volt. ö egyedül mene­kült meg. akkor, amikor mindenki elpusztult.“ BiMl a tányérjára nézett és lát'a, hogy iires. Hatá­rozottan emlékezett, hogy két nagy krumpli Tolt rajta, «A> két és fél. Miért vittek el, kihasználta az alkui mák hogy 6 Mr. Crippsről mesélt. Azt is látta, hogy édesanyja az egész maradékot visszateszi a fazékba. És végre... tiltakozni akart, de feig kinyitó ta szá­ját gyorsan becsukta, mert eszébe jutott amit, Susanne mondott. Éjjel hideg köd borult a falucskára. Valahol raesz- sze ragyogott a hold, a tenger zúgott és szívek do­bogtak. De itt a föld kemény és mogorva volt, a bá­nyák némán bámultak az égre. Bili, akinek az öreg Nos burgonyakörítésscl jelent meg álmában, arra éb redt fel, hogy fázik. — Suzy, te nem alszol? Miért lett egyszerre olyan hideg? — Csendben légy, Bili Azt hiszem azért van hi­deg, mert tegnap keveset fűtöttünk. A szülők szintén ébren voltak. Az apa nyaka köré tekerte hoszii sálját és többizben ki-kinézett az ud­varra. Mikor visszatért nem feküdt le, hanem leült a sarokban álló székre. — Na mi van? — kérdezte az anya. — A higany mind lejjcb megy. Az. utolsó két órá­ban 8 fokkal süllyedt. Lehetséges, hogy havazni fog. Csend lett. — Holnap a szenünk is. elfogy, — kezdte újra a beszédet az anya. — Éppen csak annyi maradt, hogy reggé! vizet melegítsek rajta. A sarokban a szék nyikorgotl, mintha erején felül állt volna, hogy elviselje terhét. A másik- sarakban újra megszólalt az anya: — Ne hidd, Jack, hogy’ én félek. Igaz, hogy egy kicsit félek is. Azonkívül... a gyerekek... meg az­után nem szomorú az, hogy az egész életét az ember a szén mellett öli meg és most á szén öl meg bennün­ket, azzal, hogy nincs? De ennek ellenére nem szabad feladni a sztrájkot. Jack... türelemmel kell lenni. Bármi történik is... ki kell tartani. Ha egy elgven gül... mindannyian elveszünk. Holnap javasolni fo­gom az asszonyoknak, hogy felváltva fűtsünk, — csak a gyerekek számára. És általában még nem állunk olyan rosszul. Még eladhatjuk az én vasárnapi ruhá­mat ... amelyet te vettél nekem az esküvőnk napján. Jack az ágyhoz lépett. — Fekétlenül szükséges, hogy kitartsunk. És te is, én is ki fogunk tartani, ne legyen Jack Hitchins a ne­vem ... igaz-e, anyókám? Három nap múlva Bili megbetegedett. Előbb csak a feje fájt, aztán a torka, a melle és aztán mindene együtt. Két takaróval cs két kabáttal betakarva feküdt, bzemét becsukja és csak ritkán nyitotta ki, akkor is csak azért, hogy nővérkéjével beszélhessen, akit na­gyon szeretett. — Mondd Suzy. hát ez igazság, hogy mi az cgcsZ életünket ebbe a nagyszerű szénbe öltük, amely most a sírunkat ássa meg? — Suzy — mondotta most már harmadszor Bili, — az iigy már nem áll olyan rosszul, még eladhatom a tolbörlömet, amelyet a születésnapomra kapjam tő led. De feltétlenül ki kell tartani. Mert, ha egy cl- gvengiil, akkor utána a másik... De mi tartani fog­ód* magunkat, ne legyen Bili Hitchins a nevem, — igazé anyókám? — Lgy \an — telelte Susanne, Á vasárnapi pécsi rangadóra! szer ein émk néhány tanulságot le­szűrni, mert az sóik pécsi sportem­bert ejtett isiméi gondolkodóba. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a Lokomotív játékosait minden dicsé­ret megilleti, mert kivétel nélkül vé­gig úgy küzdöttek és olyan lelkese­déssel játszottak, mint talán még egyik mérkőzésükön sem a/, idén és megmutatták, hogyan kellett volna küzdeni egy bajnokjeiiiltnek. Az érem másik o'clala igen elítélendő képet mutat. Mert a bőrgyáriak el­felejtették, hogy vége ]xd menyben nem is annyira az ő színeikről volt szó, mint inkább arról, hogy Pécs városának kiverekedjenek egy NB J-es helyet. amelyet elfoglalhatott vo'.'na a közönség megelégedésére egv minőén viszálykodástól mentes elegyes Lilét. A bőrgyári játékosok egvrésze ez­zel szemben Pécsett régóta nem lá- • ott lélektelen és elítélendő módon játszott. Ennek a játéknak lélekta­ni előzményeit nem akarjuk most a nyilvánosság elé hozni, mert a va­sárnapi játékot nem lehet menteni. Egy ember egészévi munkáját és a’ já ékostársak eddigi eredményeit tet­te tönkre az a két-három magát esi'laenak képzelt játékos, akik csípőrelett kézzel nézték a többiek vergődését és akik nem is alkalma­sak arra, hogy egy ilyen nagy város élsportját képviseljék. Majd ha ezek a játékosok érzik, hogy vannak mö­göttük mások is, ha nem is olyan „tündöklő tehetségek“, de fiatal, szor­galmas és lelkes munkásfiúk, tails ma jd másképpen gondolkodnak. £s ezért hívjuk fel a figyelmet a tömeg­sport sürgős továbbfejlesztésére, hogy mielőbb értékek jöjjenek elő az ismeretlenségből. A másik pedig a pécsi labdarúgás átka, a felemelkedés évek óta vissza­térő ellensége: a klubsovinizmus, A közönségnek teljes mértékben igaza veit akkor, amikor a sokkal jobban és nagyobb lelkesedéssel játszó vas­utas csapatot buzdította. Teljesen indokolt és érthető volt az ellenszen­ve a Iclekfelenül játszó játékosok és a sokszor teljesen felesleges durva játék ellem, de nem egészen értjük, miért örült a mérkőzés kezdete előtt és az elején már annak, hogy most a harmadik pécsi csapat reményei is a füstbe mennek. Ennek a közönség­nek minden évben visszatérő pana­sza volt, hogy ilyen nagy városnak nines NB l es csapata. Hát nem is lesz. addig, amíg a három nagy­csapat így szélhúz. mert ígérgesse­nek is a csapatok bármilyen nagy csodabogarakat, lélckzetállitó nagy játékosokat is: egyedül nem lesznek képesek eredményt elérni, mert amíg nem tesz olyan csapat, amelybe minden egyesület ad játékosokat, amelyben minden közönség megta Iái ja a maga kedvencét, addig nem desz eredmény, addig csak acsarko- dús lesz és egymás gáneso'ása. A legrövidebb időn belül érjünk el eredményt ezen a vonalon! Tornászaink fáradhatatlanul járják a vidéket Tornászaink már hce.k óta min­den vasárnap úton vannak. Fáradha­tatlanul járják a falvakat, hogy a lege'dugoítabb helyekre is elvigyék a sportot és megkedvehessék a falu­siakkal. Minden ellenszolgáltatás nél­kül, n lrgn:>«vo6l: kedvvel végz k ezt a nem éppen könnyűnek mond ható felada’.ukat. Most vasárnap Siklóson tartottak bemutatót. A jói- sikerüM sport és kultúrműsort mint egv 700 ember néz e végig. A Him­nusz cléneklésc után a siklósi spnrt- iki’e'ős köszöntötte a megjelent pé esi tornászokat és a kultúrcsoport tagjait, A siklósi dolgozók nevébe megköszönte, hogy szereplésükkel hoz-zájárulnak a falu és a város dol­gozóinak * összefogásához. Ezután egymásután a szebbnél szebb szá­mok követték egymást. A legjobb pécsi fiútornúszok korlát- és lólengás gyakorlatokat, a leányok gerenda, műszabad és rifmika gyakorlatokat mutattak be. A kultúrműsor kereté­ben a pécsi híradósok népi tinccsé' portja szerepelt sikerrel. Nagy id' szést arattak a bányatelepi úttörő leány- és fiútornászok szabadgyakor­latai is. 1 Ki iiBően szerepeitek a pécsi atléták az egyesületi bajnokságokén Vasárnap bonyolították le Budapes­ten a II. osztályú atlétikai bajnokság első fordulóját. Pécsről két csapat, a MEFESz cs a Lokomotiv atlétái in dúltak. A versenyen nagy megiepe- iévne k/űnő-en szerepeltek miniüké; egyesüld atlé-ái. A P. MEFESz meg­nyerte a pontversenyt maga mögé uiizts-iiva több kiváló a lóiéival rendel­kező egyesületei. A Lokomotiv a harmadik helyen végzett, A csapat­ban elért eredményeken kívül akad. néhány jó egyéni teljesítmény i>. Részletes eredmények: 100 méter: 1. Garai P. MEFESz 11.9, 3. Kurucz P. Lokomotív 12.6. 1.500 m-C'íer: 2. Baranyai P. Lokomo­tiv 4:08.4, 4. Zacskó P. MEFESz -1:40.2. Gerely: 1. Jatarb P. MEFESz 48.25. 110 méter gát: 2. Lippaí Lokomotív 17.3, 3. Nagy P. MEFESz 21.1. 400 méler: 1. Solymos-i Lokomotív 52.4, 2. Bérczy MEFESz 52.6. 4x100 méter: 1. P. MEFESz (Séllei, Terlaky, Mor­vái, Garai) 46. 4. P. Lokomotív 52.2. Távol: 1. Terlaky MEFESz 635, 2. Lippai Lokomotiv 588. Kalapács: 1. Manz-ni MEFESz 39.12. 4x800 méter; 2. P. Lokomotiv 8:38.8, 3. P. ME FESz 8.41.8. A pontverseny végeredméye: 1. Pá esi MEFESz 52. 2. PSE 47. 3. Pécsi Lokomotív 45, 4. KAOE 38, 5. MA­ORI 25, 6. Műegyetem 22. * Kerületi bajnokság. Mohácsi TE— Zcolnay 2:0 (0:0), Mohács, 1.000 néző, veze.te K s-. Szünet u án igen jól játszott a hazai csapat. A gólokai Burján év Ruff lőt'ék. Jók: Burján a mezőny legjobbja, Fehérvári, Berek és Brcicr, illetve Ámon és Tadics. Mohácsi TE II.—Beremcnd 3:1 (1:0). II. oszt. Varas—Mecsekszebolcs II. 3:1 2:0). II. oszd Megérdemelt győze. lem. MTE ifi-Nctnc‘bó1y ifi 1:1 (0:1), * Felkérjük a PAC-Közüzem úszó- «zako*zlá!yának tagja-1, hogy ma d. tt. 5 órakor a Városi fürdőben okveUo nül jelenjenek meg. Hagy közieméi hozott a kerületi középiskolás tornászbajnokság A MOTESz délnyugati kerület» szombaton rendezte meg az 1949. évl kerületi középiskolás csapat, éí egyéni Inni ászba jnokságokat. A fiú; csapatbajnokságot a Kereskedelmi csak nagy küzdelem után tudta me?' nyerni. A verseny jó sportot kőzett és bízhatunk abban, hogy torná’ szaink jövő vasárnap Budapesten f szépen szerepelnek. Részletes ered menyek: Lcánycsapatbajnokság: 1. Leány kereskedelmi (Nemes, Hajdűczkh Vigan, Nagy, Németh, Dulánszky) 136.6. Egyéni összetett: 1. Kováé*' 2. Németh, 3. Nagy, 4. DnlánszkF Meglepetés Németh Magda szép repiése, alig maradt el a győít*s Kovács Évától. Fiúcsapatba jnoksdg: 1. Keresi*®' delmi (Bodai, Reiter, Dénes, Kürtő*' Iléder, Bandies) 218.6, 2. Nagy D* jós gimnázium (Hennel, Schill, resdv, Végh, Mérő) 247. Egyéni ö&' ssetett:: 1. Mérő, 2. Héder, 3. Ba”' dics, 4. Végh, 5. Kürtös, 6. Geresdf' ASZTALI TENISZ. KRAC—Pé^ MEFESz 13:11. Ezt a médkőrést *l NB II be való jutásért játszották; j pécsiek csak nagy balszerencséd® szenved ek vereséget. A MEF>y győzelmeit Toldi, Szakái, Vermes 3, Laka os és Kaufmann 1—1 &ereu lék. A MEFESz következő ellen-4 a nagykanizsai MAORT lesz. u Vasárnap délután bonyolították Mecsekszabolc-on a PACKözüz®1* Mecsek'zabolcsi MSE kerületi I- °:v" tályú aszta benősz mérkőzést. t verseny igen nagy érdeklődés me!' , folyt le. Az MMSE 8:4 vez*t*®hc, jutott, a PÁC tartaléka? cíapa1®^ szemben Mányó é« Papp vár«“ , gyenge formája mia'tf. 8:4nél izo® a PÁC játékosáé lelkesedésükkel ■ölje* erőbcdobdssal megfordított*" ,, já.ck képét, így a PÁC 13:10 aQ. ban megnyerte a mérkőzést. A > győzelmei', inányó, Lintos, ‘’k Szikszai (3—3), Nagy S. (1> ízer®z Az MMSE részéről Pekó (4L )t (3), Hegedű« (2), Fusz:afalvi (ll 1 eredményes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom