Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-25 / 120. szám
1949 MÁIÖ5 29 ■ A PLÓ S A TRAKTORISTÁK BOSZKESÉGE-. Ahoi ők szántottak, ott mindenki a Népfrontra szavazott A hs fíiali napsugárba® tompán csillognak a gépek, gyors zekatolá- Aok hangja betölti a hatalmas telepet. Ébered ő madarak rajzanak el, a b&ktorzúgás felébresztette éket, ép penúgy, mint a környék amúgy is korán kelé lakéit. A faktorra iá k kék szereié rabéban csavarkuleeok- kai, olaioff/Atoal ápolgatják a „pajtásokat“. Frissek, vidámak, gyors mozdttlataikat öröm figyelni. Percek alatt ragyognak a traktorok. A géptan előtti téré® körbe járnak, azután megy mindegyik a munkahelyére. Egy csoport visszamard és talicskákkal, csákánnyal, lapáttal felbérelve egy tégüarakáshoz vonul és tréfálkozva, nótáivá hordják a vö rts téglákat az udvar másik felébe i «ért dróthálóval elkeríted üsem- •ayagiérrJó mellé. így kezdődik a nap a szenflLórinei Társai mesélik, hogy bizony Komié A tizenkét traktor közül az első' agy karcsú traktorista vezeti. Olyan biztosan ül a kormány kér A mellett, olya® ügyesen fowkfl a nagy géppel, miutha egy «oberölbő Ma ezt csinálná. De ha tóiban megnő zó aa, ember, akkor látja, hogy a traktor ista vállát hullámos haj takarja és napbarnított arcából csillogó-barna leányszemek réznek vidáman a látogatóra. A 16 éves Páncél] Éva amióta a 3 éves terv gépállomást létesített Szentlőrinoen, azóta szánté minden percét a traktor vas-ülésében tölti. Tárnái mesélik, hogg bizony Komló környékén, a legveszélyesebb terepen is 6 szántott. A komiéi bányátok nagy szeretettel és csodálattal nézték a bátor leányt, akiinek nevét az ország hatvan legjobb traktoristája között emlegetik. — Sokan nem hiszik el — mondja. — hogy nincs szebb dolog, mint kint a mezőn hasítani a fényes barázdát... Akkor érzem, hogy a mnnkáramal én is hozzásegítem a fa lu.si dolgozókat a jobb élethez... Különös emberek ezek a traktoristák. A géppel érez a szívük, minden idegszálukkal pontos működését figyelik és még gondolkodásúik is más. öntudatosak, tudják, hogy a gépállomás traktor vezetőjének lenni felelősseget jelent, azt, hogy amerre járnak ott népnevelők, tanácsadók, a legelső segítőtársaik, a dolgozó parasztok igaz ba rátái. Most már nincs szántani való, ami volt, azt időben végezte el a gépállomás. Sót az előirányzott terüle tét határidőre 75 százalékban túlteljesítették. Hát, ha nincs szántás, akkor hová mennek a traktorok? Az. ntolsó most fordul !ki a kapun nagy ívbén, pótkocsijáról integetnek fiatal 1 án y ok, 1 egén y ek. — Építkezési anyagot hordanak — adja meg a választ Zákányt József elvtárs, a gépállomás vezetője. — Most több idő van arra, hogy csinosítsunk és ehhez hordjuk az anyagot a falu másik végéről. Rakódót is építünk az udvarba, erről fognak rásétáhú a traktorok a vontató pót kocsijára, amikor távoli községekbe mennek számtani. Az előbbi nagy- rakás téglából már alig látszik valami, szorgalmas ke zek odahordták, ahol a „rampa** készül. — De nem csak ezzel foglalkozunk, — folytatja Zákányi divtára — Mivel itt az ideje a kapálásnak, a dolgozó parasztok tömegeit alig győzzük ellátni lókapákVal, kézi kapákkal, saraboiókkaL Ezeket osztjuk ki és közben készülünk a cséplésre, meg a tarlóhántásra. Két cséplő szekrényünk van, de ha (íz volna, az sem lenne elég, annyi helyre hívnak bennünket... Tudják a fal vakban, hogy tökéletes és becsületes munkát végzünk, alacsony áron. A dolgozó parasztok nein akarnak többé kulákokkal esépeltetni. — Aztán most van időnk a tanulásra is. Minden esté elméleti foglalkozást tartunk. Mezőgazdasági szakképzés, marxista szemináriumok vá'ltják egymást az esti elméleti oktatások keretében. Közben az ehö fordulóval Két bányász elvtárs hősi halála megérkeztek a vontatók, egymással versengve rakják le a tégla rakó mányt a traktoristák. A szere ő mű - helyben a fali szerszámtartókból lassan valamennyi „kulcs“ és fúrógép kéz-bc kerül, a kováesműhelyben cseng-bong az üllő a pörö'ycsapá- soklól. Mindenki dolgozik, mindenki tudja kötelességét. Nem csodálkozunk azon, amit Zákányi elvtára a traktoristák büszkeségéről elmond: — Ahol a gépá'lomás traktorai szántottak, ott kivétel nélkül mindenki a Népfrontra szavazott. A gépállomással szemben, a járási pártbizottság ablakaiból a/, elvtársak tagjai gyönyörködve nézik a A ndrés-atmán két bányász halt munkakörben hősi halált, hétfőn este. Tömör Ferenc elvtárs, 39 éves segédvájár és Kernyák István 44 éves vájár. Munkahelyükön dolgoztak este nyolc óra tájban, amikor váratlanul megmozdult a felettük lévő kőtömeg és maga alá temette őket. Kernyák István és Tömör Ferenc becsületesen dolgoztak, kemény munkát végeitek, hogy ezzel is hozzájáruljanak országunk felemelkedéséhez. Életük teljében ragadta el őket a bányászhalál, amely — a bányászhímnusz szavai szerint — mint váratlan vész rohanta meg őket. Még sokáig dolgozhattak volna, termelhették volna munkversenyben a szenet és hozhattak volna még több dicsőséget Pécsbányatclepre, amely a hozzájuk hasonló egyszerű és becsületes bányászok jó munkája nyomán lett a MESZHART-bányák legjobb üzemévé. A hegy mozgását' azonban nem mindig lehet kiszámítani. Egy óvatlan pillanat és a hegy gyomrából kitör a víz, a gáz vagy összeomlik a szilárdnak hitt laza kőzet. Ez történt Kernyák István és Tömör Ferenc munkahelyén is. András-akna — a bányászok (udiák legjobban — a legveszélyesebb a pécskörnyétd bányák közül. Az utóbbi években több halá' los baleset történt itt. A bányá ban fokozott elővigyázattal kell járnia mindenkinek, mért nem lehet tudni, honnan tör elő a hegy hatalmas tömegeinek Vészthozó ereje. Sokszor még a fokozott elő siessé, mert ezt jól tudják és mégis mindennap leszállnak a sötét mélységbe, hogy felhozzák életünk alapját, a mélybe rejtett fékéi« kincset, a szenet A dolgozók állama azonban nem nyugodhat bele abba, hogy bármilyen munkaterületen is veszély lényegessé a dolgozókat. A bányákat az ötéves terv során egyre biztonságosabbá akarjuk tenni, hogy Kernyák István és Tömör Ferenc esete, a bányászhalál ne fordulhasson többé elő. Mert a bányász munkája, ha a múlt nyomait eltüntethettük, ha a munkásélettel nem törődő kizsákmányoló kapitalizmus okozta veszélyeket a bányában is megszüntethetjük, nem követel ilyen áldozatokat. Ezt is el fogja hozni azoknak a munkája, «kik ma még Kernyák Istvánhoz és Tömör Ferenchez hasonlóan, a veszélyek ellenére is vállalják « munkaversenyt, a többtermeléet Addig azonban, míg ezt elérjük, legalább arról gondoskodni akarunk, hogy akik a bánya bősí halottal után hátramaradnak, ne nélkülözzenek, ha az őket ért csapás1 lelkűkben megrendíti is őket, ne éhezzenek. A hősi halált halt bányászok hozzátartozói, Kernyák István özvegye és két gyermeke és Tömör Ferenc özvegye a legmagasabb nyugdijat kapják meg, mintha a családfő 40 éve dolgozott volna a bányában. A munka hősi halottjait nemcsak családjuk gyászolja, hanem az egész dolgozó nép, de szolgáljon vigaszul és büszkeségül az, hogy haláluk nem egyszerű halál, hanem vigyázatosság sem elég. A bányá-1 bányászhatni, a munka hősi halála korai lázas munkát és még a macla-l k munkáját éppcn az teszi hő- I volt- rak is a traktoristák dalat éneklik: ■ Szép gyermekem jöjj ki a rétre, Hol trakforok hangja zenél... Právitz Lajos. Dolgozó, egész embereket nevel a népi demokráciának a Gyógypedagógiai Intézet — Hová szaladsz? Gyere csak Ide! Ádám... — szól ki egy kisfiú Után az igazgató. Az nem felel, tovább szalad. Az igazgató fejcsóválva csukja be az ablakot. — Néha elszökik — fordul felénk, — azután persze visszajön és tanul rendesen tovább. Rengeteg léleK. türelem, szeretet kelt ahhoz a munkához, amit Csépány Gyula, a gyógypedagógiai iskola igazgatója és tizennyolc munkatársa végez. Csökkent értékű, beteg, lelkileg megnyomo- rodott gyermekekkel foglalkoznak hónapokon, éveken keresztül. Micsoda szívós, hősi munka kell a Minimális eredmények eléréséhez is, ahhoz a meg-megújuló harchoz, amit Itt folytatnak minden gyermekért a nevelők. Az igazgató nem szívesen beszél 6 nyilvánosságnak munkájukról. — Mi itt csendben akarunk dollozni azért, hogy ezek a gyerekek, ugyanúgy, mint sokezer másik gye rektársuk hasznos tagjaivá váljanak a népi demokráciának. Rájuk I« munka vár kint az életben, i Munka, amit biztos el is tudnak J tegezni majd. $ Végigvezet az osztályokon. Mind- (► Egyikben 12—15 gyerek. Sápadt ar-f cocskák, a barna, kék szemükben^ műveletet megtanulja egyik-másik. De ha van eredmény és kitartással van, az azután boldoggá tesz bennünket és visz előre nehéz munkánkban —i meséli Novotny Györgyné. Az Ő aranyhajas fejecskéjét látjuk meg elsőnek, mikor a másik osztályba lépünk. — Vida Piroska... — mondja meg kedvesen a nevét. Okos, jó felfogású kislány, de betegesen ideges gyerek. — írni szeretek a legjobban — kezdi a beszélgetést. A tanítónő megmutatja legutolsó fogalmazását Piroskának. „Hogyan dolgozik az Anyukám a békéért. Az én anyukám gyereket nevel, mos, vasal, de azért arra is van ideje, hogy a piacon, boltban és mindenütt a békét hirdesse.” Énekel is nekünk. A „traktoros” nótát. Tisztán, biztosan szárnyal a gyerekhang. Egy kisfiú fogja meg a kabátomat. — Mondd néni, igazán meglesz az ötéves tervben a mi intézetünk? Ez a kérdés nagyon foglalkoztatja őket. Tanítónőjük, Csépány Gyuláné sokat mesél nekik a tervről, amikor majd gyönyörű iskolában, napfényes termekben fognak tanulni. Jobban szeretik ezt minden mesénél. IHindegyiküaK élete egy szomorú regény. De aminek a vége mégis szép lesz, mert a tanítók fáradhatatlan munkája s a népi demokráciánk áldozata, mellyel önálló iskolákká szervezte az addig gazdátlanul lévő gyógypedagógiai osztályokat és ellátta őket a szükséges tanszerekkel, felszereléssel, orvost biztosít és fizet számukra és amely az ötéves terv során hatal más, új intézményt létesít ezeknek a gyermekeknek, meghozza az ered- j ményt: ezek a kicsik is dolgozók egész emberek lesznek. L. M. A „Pas NV fi segített a déldunántúli kiskereskedőkön Általában „Pás NV-nek" hívják Tel- jes nevén Pamut és Selyemérték es il5 Nagykereskedelmi Vállalat'. A mimkás- kaszinó épületében helyezkedem; d az egykori Hitelbank helyisé gében. Egyike a kereskedelem szociális.a szeklo- ráként létesített vétkala toknak. Alig néhány hetes, de máris nagyon népszerű Baranya, Somogy, Tolna kiskereskedői körében. Vezetője Somogy- vári Sándor eévnárs, aW régi szakember. A népszerűséget biztosítja az a sürgés-forgás, amely a hatalmas helyiségben tapasztalható. Hogy a kiskereskedők számára mir. jelent a Pas NV, az kiderül a sajá nyiatkozatiaíkból. Iáki János boíhói kiskereskedő így foglalja össze, mii jelen' neki ez a nagykereskedelmi vállalat. — Végitelfeoül örültem amikor értesülést kaptam, hogy a Pás NV megalakult és ezentúl it: vásárolhatok. Nekünk kiskereskedőknek, akik csak kis tőkével rendelkezünk, nagyon nehéz volt Pestre utazni bevásárolni. Csizmadia Ferenc selyé kiekere*»dő azr mondja: — Valóban segített rajtunk, kiskereskedőkön a népi demokrácia, amikor Pécsett, a délvidék központ já- ban ilyen hatalmas vállateto: (é esheW. Stmonvi György barcsi kiskereskedő: — Minden kiskereskedő megelégedhet azzal a Idseolgákássail, amit az új liniézimény nyújt. A Pás NV, amely a kereskedelemnek ebben az ágában aa egész Déldurvántú! áruellátását biztosítani tudja, természetesen nemcsak a magánkereskedelmei, hanem a nópbOltókat és főld- mű vesszővel kezeteket Í6 kiszolgálja. Mező István a megyefan főldmüv-ra- szöve keze: ügyvezetője is szép választékát állíttatott éppen össze. — Csak ebben az évben indult szövetkezeti boltunk — mondja — és sok nehézséggel kellett megküzdenünk, először vásárolunk most itt, de úgy Iá lom. hogy a jövőben éppen ezért kisebbek lesznek a nehézségek és népszerűbb lesz a szövetkezeti bolt a szép és elegendő árukészlet miatt De a pécsi kiskereskedők Is szívesen vásárolnak Itt, Qáziika kukieíkUje , • ... . . . Apával fent voltunk Pesten. Apa mozdonyvezető, ly kévés csillogás. \ ezna, csontos# Akkor mint civil utazott, olyan finom dolog volt vele aLakÍuk. szinte^ elvész a pad-f irnnj jay a vonaton. És Pest milyen szép. Józsikának ragyogón, szépen. J mert — bár igényeik nagyobbak, mint ■falusi kereskedő társaiké —, mégsem kell Budapestre utazniuk. Körös Ferenc pécsi kiskereskedő 'vásárlás közben mondja: — Tudja uram, mit jelentett nekünk ban. Elnyújtott, éneklő hangon kö-f Jönnek: Előre! f Miklós Ilonka két éve jár1 má; ( ®z. iskolába. Nyolc éves. t A másik iskolában nem boldo-t f'útak vele. Egy éve még nem írni ^ ^ egy vonalat, sem tudott rajzolni. J Most már szépen ír, olvas. — Bizony olyan jő, okos kislány minden új, minden nagyszerű volt. Délután elmentek a ligetbe. Apa leifizette a kis biciklire. Micsoda gyönyörűség volt Józsikának acsil- .ogó-villogó gépen körbe-körbe járni. Alig akart elmenni onnan. Nem is igen érdekelte azután már semmi. Folyton csak a kis gépre Ott áll a bicikli a verandán Tóth József behívja kisfiát. T ...... ...... — Eljöttek a bicikliért — néz rá komolyan —ia P^1 közelharc az áruellátásért, kell az újságíró pajtásnak, úgy-e odaadod? imost megszűnt. Itt megkapunk min Józsika Apára néz, aztán rám. Nem sokat felel.ident helyben. Csak ennyit: f A kiskereskedők véleményeiül — Semmiért. Nem adom. Oda is áll eléje. Megnyugtatjuk, hogy nem akar____ _______ _ ndolt. Avval is álmodott az este. Azután hazajötsí mogatja meg Ilonka’ haját ta-5'ek. De a biciklit Józsika itthon sem felejtette el. n,lónŐjc. Novotny Györgyné —^Sokszor ha Apa hazajött, odabujt hozza. **0?y jövőre már átengedjük ai — Apus édes, menjünk fel a kisbicikliért _ kór- második osztályba. # lelte. S mivel az nem igen hajlott a szép szóra, még , — Engem is? — nyújtja ki kispaz is megfordult a kis Buksijában, hogy egyszer ö karjait Kclc Irénke a tanítónői1 maga elmegy érte. Erre persze nem igen került sor. -'é, Ne firtassuk miért. Engerrj f ... a hangja Szakodé, olyan kérő. *a'niasan — nyugtatja meg No- •'otnyné a kicsit. olyan1' Ez év tavaszán f Pécsre is. Józsika megérkeztek a kis kerékpárok meglátott egyet a kirakatban. Téged is, csak tanuljunk szór-1J Csöpp kis orrát odaszorította az üveghez. Csak nézte a ragyogó kis gépet. Párás lett az üveg. Letörölte csöpp kezével és nézte tovább, sokáig. De a gépet nemcsak ö látta. Apus és Anya is. "SÄÄ*ell.z3!fZ'Su’i^ • w« JM» *. TOh Józsoí „* testet,$’° — Én nem iszom, nem dohányzom — meséli most — elhatároztam: megveszem a kisfiamnak a T^nyeik nehézségeivel. U.i testet,^ S°n<iolkozott. '1 'elitet kell adnunk minden gyer-jf nem iszom, nem ttel< 'nek. Sokszor hónapok kellc- míg a legegyszerűbb számtanig biciklit. Az ő öröme az enyém is. juk elvinni, csak éppen megnézzük. r, ... , ... . . _ Egyszerre felélénkül. Bemutatja a kerékpár csen- \ 'en_’; 8 kiskereskedők szamara. Kodseg- gőjét. Lehajol, megnyomkodja a gumikat. pcsökkenési, bőséges áruellátást és elo— Apa,' az egyik leeresztett - mondja nagyosan'[fke"y zökkenőmente* kiszolgálást jeés ránk néz, hogy méltányoljuk-e szakértelmét, ‘en‘— Ezen járok ám Anyámnak kenyérért, tejért —': Somogyvári eivtárs felvilágosítása mondja büszkén. '. szerint — Sőt még a fűtőházba is, hogy megnézze a ve-J a vállalat még ezen a héten önálló zénylésemet - mosolyog Tóth József mozdony vezető. J „temeti vállalattá alakul ál Azután elmesélik, hogy Józsika hallotta: kerék- , párverseny lesz vasárnap, mindenáron ő is be akart ,es az ^igi központi árueloszlás benevezni. i lyett önálló árubeszerzési lehetőséget — Meg is nyertem volna — szól közbe Józsika, p kaPAz ő kis gépe mögött ott ál! Tóth né új gépe is.i Nincs pult alól eladás, árukapcsoáis. És nemsokára beáll a garázsba az Apus új kerék-1 A váJlaíal huszomégy aikaamázat je éi *• fa vállalat célkilüzése a dolgozó enabe— Azelőtt erre nem igen tellett volna módunk, frek szolgálata, jó és bőséges ára«ai Azelőtt úrigyerekek karikáztak ilyen gépeken, mégf va|ó ellátása, mint azt a csomagoló feképe alakul ki annak, hogy a nagykereskedelmi vállalat milyen segítséget jcazok is ritkán. Most meg az én kis Józsim — mondja Tóth József. A kis család a gyermekörömbdl is "érzi, mennyit hozott számukra ez a két év. a győzelmes terv éve. letti hatalmas tábla is hirdeti: „Az ötéves terv: több termelés, jó etoazWta. J megelégedett íogjiasztók".
