Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-24 / 119. szám

4 I1PLO 1949 MÁJUS 24 Nem kallódnak el többé a tehetségek A népi kollégiumokban készül nagy feladataira AZ UJ ÉRTELMISÉG ) 'A Martinovics Ignác kollégium iiszta, nagy ablakain széles kévék­ben ömlik be a nap. A folyosó tü­körfényesen ragyog. A fehér faiakon piros, kék betűk. „Dózsa György", „Tanuló“, „Mosdó“ olvasol el párat. Azután megnyugszik a szem egy mondaton: „Harcolunk az ifjúság egységéért.“ Az egyik ablaknál háttal a jóleső, meleg fénynek Delity Anna olvas. A. V. Jefinov könyvét Olaszország­ról. Sötétbarna' szemei gyorsan sza­ladnak végig a sorokon. Tetszik a könyv. A bejárattal szemben a lá­nyok „szövetkezete." (Szövetkezet a kollégium legkisebb szervezete.) A kollégiumban csak délszláv lá­nyok vannak. „Zadruga Bratstvo“ ol­vassuk ajtajúkon a feliratot. Most már jó... A szobában sok színes holmi mu­tatja, hogy itt lányok élnek. Nincs merev rend, de minden a helyén van, otthonos az egész szoba. A lá­nyok most jöttek tanulóóráról. Ed dig szigorú stúdium volt, most sza­badon tanulhatnak. Velük van neve­lőtanáruk, Ilockov Vidasavo is. 1— Szerettek itt lenni? — kérdjük meg Brcán Milka-t, aki a Szeged melletti Deszkröl jött ide. Édesapja középparaszt. Milka tanítónőnek ké szül. — Most már jó — emeli fel tekin­tetét. Aztán elmondja, hogy amikor első évben itt volt nehezen szokta meg a közösséget, a lányokkal sokat vilat koztak. Nem lányproblémákról. Sok­kal komolyabbról volt szó. — Nem voltunk politikailag kép- zetttek, a sok egyéni vélemény szö­gesen állt szembe egymással. De most már jó. Rengeteget tanultunk és fejlődtünk azóta, sok mindent ér tünk ma, ami akkor teljesen idegen, vagy komályos volt számunkra. Mindenki tudja kötelességét A folyosón a Dózsa-szövetkezet faliújságja. Eleven, friss minden cikke, visszatükrözi a közösségi élet problémáit, eseményeit A tanuló szobában könyvek fölé hajolva 6—8 kollégista. Egyik fran eíát, másik történelmet, harmadik számtant tanul. Belépésünk előtt és után sem hallani a szokásos zajon- , gást. Itt valóban tanulnak a fiúk. Meg is van az eredménye, mert a kollégium átlagos tanulmányi ered­ménye 55%, ami jeles előmenetel­nek felel meg. A Dózsa György szövetkezetben Koltni Tibort találjuk. — Én annyira megszoktam már itt ezt a közösségi életet, hogy otthon hiányérzetem van. Keresem magam körül a fiukat. Otthon nem is tud­nák már tanulni talán. Itt nincs ka­tonai fegyelem, de mindenki tudja a kötelességét cs ez jobban köt mindennél. Bárón kapcsolat a vezetőkkel Neve'őikkel és az intézet fiatal, agilis igazgatójával Dénes Bcláral közvetlen, baráti viszonyban rali­nak. De ez mégsem megy a fegye­lem és a tisztelet rovására. 7 — Ők többet tudnak mint mi, — mondja Csöndes Lajos — tanulunk tőlük és nem azért tiszteljük őket, mert nevelőink, vagy .igazgatónk, hanem mert szellemileg is fölöttünk állnak. Csendes Lajos titkára a kollé­giumnak. Somogvmcgy ébő-l jött, Ka- darkutról. Apja napszámos. Először instruállással tartotta magát, hogy tanulni tudjon. Rengeteget tanult, dolgozott és nélkülözött. — Azután megtudtam, hogy van népi kollégium és azóta itt élek. Mindenem meg van és nem kell más­sal törődnöm, mint a tanulással, képzettségem fejlesztésével. Tanítóképzőbe jár. De nem biztos, hogy tanár lesz belőle. Rendőr sze­retne lenni. A kol'cgisták ellátásról a NÉKOSz gondoskodik. Napi 4 forint értékű ellátást kapnak a lakáson, könyve­ken kívül. Átlagosan 25 forintot fi zetne-k havonta. Természetesen van olyan kollégista, amelyik semmit sem, és van, amelyik 35—40 forintot. Mindenki vagyoni helyzete cs tanul­mányi eredményei szerint. Tanúinak és tanítanak De a kollégium nemcsak tanul. Sport, kultúrgárda, sakk, ping-pong, közös színház, mozilátogatás színe­síti a komoly napokat. Vasárnapon­ként falujárásra mennek. Mert nem­csak magukat képezik, de amit a tudásból magukénak vallanak, to vább is viszik. Tanulnak és nevel­nek. A választásoknál is kivették részüket a munkából: falujárásokon kultúrműsorokkal, egyéni agiiáció- val dolgoztak a falu felvilágosításá­ért. Így élnek. Tanulnak és tanítanak. Az állam minden segítséget meg­ad számukra. Mert nemcsak szavak­kal, de komoly áldozatok árán is új, jobb, öntudatosabb értelmiséget akar, mely képzettségéitől, nevelésé­nél fogva alkalmas lesz arra, hogy megállja helyét ott, ahol szükség van rá. Az ötéves terv folyamán 38.000 munkás, szegény-paraszt és kisfizetésű ha'adó értelmiségi gyer­meke kerül kollégiumokba, hogy va­lóra váljon az, amiért a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével a népi demokrácia felvette a küzdelmet: egyetlen tehetséges, becsületes ifjú se legyen kénytelen tanulmányait abbahagyni anyagi nehézségek miatt. SOLOHOV Negyvennégy esztendővel ezelőtt szüle.ott a szovjet irodalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége Michel Solohov. Nagyszerű alkotását a „Csendc-s Dont-t és az „Uz barázdál szánt az eke“ című regényét jól is meri a magyar olvasóközönség. A „Csendes Don“ hatalmas történelmi munka, a forradalom eseményeinek művészi megelevenítése. Solohov a nagy klas-ziku-ok mintjárán széle sen megalapozott, erő'eljesen lüktető történetet ír, határozóban kirajzolt figurákkal. A „Csendes Don" megal kotá-a több mint hét esztendei mun­kájába került a nagy szovjet írónak A másik jelentős munkája, amit ma­gyar fordításból ismerünk az ,.Uj ba rázdát --zán: az eke“, szintén törté ncimí regény. Szól a szocializmus építéséről az orosz falvakban, a kol­hozparasztok harcáról, amely hosszú éven á; folyt a kuláko-k, a falusi ki­zsákmányolok ellen. Solohov regényei több millió pél­dányban jelentek meg. A „Csendes Don"-t a világ leg.öbb kuitúrnyelvé- re lefordították. Solohov kommunis­ta író, a Párt egyik katonája. A győ zelcm negyedik évfordulóján írta ezeket a -orokat: „Valóban hihetet­lenül hatalmas ez a párt. amely meg­szervezte, megnevel'c. felfegyverezte és magával ragadta a népet a törté nejemben soha nem látott hős"ettek megvaló-ítására! Valóságban nagy és legyőzhetetlen az a r.ép, amely near c-ak megvédte függetlenségéit és szét zúzta m'nden ellen-égét. hanem egye dűli remény-égfáklyája az egész világ dolgozóinak! b b-»b-V-k -b-'»' -k-Sk.-t.-».' ecüy yj iMiir^ Irta: íSikaláj Tichonov Egy ember állt odakint, mérgesen, zavartan és haj­szoltam — Nhgynehezen találtam csak meg magát. Ebben b sötétségben az ember a saját házát sem találja meg — mondotta, miközben a havat rázta le a sap­kájáról) — Jó helyen járok itt, ez a szülőotthon? — Igen — volt a válasz. — Miről van szó? amott az utcán c:ry asszony vajúdik, erről van szó... — És maga kicsoda? — Éppen csak erre jártam. Az éjszakai siehtből jövök. Siessünk oda. Majd mutatom az utat. Ilyesmi... Arra megyek és ott fekszik. És senki sincs a közel­ben rajtam kívill... Én pedig nem vagyok bába. Öt perccel később Irina, egy szanitéc és egy férfi sietve haladnak a hóval borttot utcán. Nagyon sötét van. A házak mint sziklafalak meredeznek. Sehol semmi fény. A hóvihar véirörzú-ot' a/ utcán e- hóözvt'-nv* két kavart fel és a kémények árnyéka szégyenkezve, hide­gen és halk léptekkel látszott végigsuhanni ar. utcán. A három ember, hátát egymásnak támasztva, egv másodpercre letilt egy hóbuckárn. Egyenletes, vékony, mindig erüsbödii zúgást lehetett hallani. Behúzták a fe­jüket. Vörös jelzőttíz villant fel ott, a sarkon túl és a robbanás zaja megremegtette az utcát. Egyházról jég- * csapok hulllak le és üveges csőrrenéssel törtek össze. Sóhajtás hallal szik jobbfelől. — Odaszaladnak — ás valóban, ahogy azt a férfi mondotta, a lámpás mö­gött ott. iilt, hálával a falhoz támaszkodva, egy asszony a hóban, egv zárt kapu előtt. Irina térdre vetette ma­gát. a hóban és az asszony forró, reszkető keze megmar­kolta Irina karját. Igen. már túl késő volt ahhoz, hogy ezt az asszonyt a klinikára szállítsák. .Már szilit. A hóban szilit, sötét, téli éjszakán, amelyet csak a becsapódóé gránátok fel­villanása világított meg. Irina körülnézett, Körülötte minden borzadálvos, képzoletszülto képre hasonlított. A hó befurakodott a gallérja mögé. az éles hórohamok arcát korbácsolták, keze megdermedt és szive az izga­lomtól. oly hevesen tért, hogy hallotta annak dobba­nását. Mintha ez néni, is Leningrád lenne, hanem egy V vad, sötét sivatag, »melye felett-ellenséges ágyuk téli viharokat keltenek. Hiábavaló fáradság lenne ezt az alaposan bezárt, kaput megzörgetni, hiábavaló fáradság lenne valakit segítségül hívni, az utca üres és reggelig senki sem fog járni az utcán. És iit. ebben a sötétségben, ebben a erfinden szél­től átjárt darabka földön egy új élet születik. Ezt meg kell menteni ezt ki kell menteni a hidegből és a go­lyózáporból. Irina füle már nem is hallotta a lövéseket és becsapódásokat. Segített az asszonyon, mintha ren­des szülésre lenne szó. fűtött, meleg szobában. Fölemelte, a gyeremeket. minha meg akarta volna mutatni az egész, sötétbe öltözött nagy varosnak. Mel­léhez szorította ezt a forró, vinnyogó kis emberkét és beburkolta bundájába. A szűzi havon járt. ahol az övén kívül emberi’ lábnyom nem volt. Mögötte vánszorgoít a szanitéera támaszkodva, mint egv nagy felborzolt tollú madár, az anya. Botladozott a hóban és kiszáradt, torka reszketett: — Magam is tudok... A szanitéc maga is fáradt, elcsigázott, mindig ugyanazt hajtogatta: —Mindiárt ott vagyunk, mindjárt, már egész közel vagyunk ... A vihar egész porhófi-llegct hajtott arcukba. A fii 'al anya már tudta, hogy leányt hozott a vi­lágra. Néha kinyújtotta kezét Irina felé. aki a gyer­meket vine, mintha nmg akarta volna állítani öt egy kicsit, de aztán mindig leejtette karját. így értek a szülő-otthonba. Amikor az asszony már az, ágyban feküdt és az ápolónők körülötte szorgoskod tak és segítettek rajta, hogy kényelmesen feküdjön. Irinát szólította és szigorú, majdnem kemény suttogás­sal megkérdezte tőlő: — Hogy hívnak? ' — Irinának hívnak- Mi jelentősége van ennek a névnek? — Igv akarom hívni a leányomat: hadd emlékezzen mindig reád. Te mentetted meg öt... Szívből kö­szönöm ... És háromszor megcsókolta... Irina elfordult, köny. ajekbe tört ki és maga sem tudta, hogy miért sir. II Vasút legyőzte a léleknélkiili bőrgyáriakal Súlyos vereséget szenvedett Győrben a Dinamó Vasárnap rangadó volt Péepctt, amelyen a vasutasok játszottak úgy, mintha bajnokságot akarnának nyerni. Biztosan győzték le a kiábrándítóan rosszul és lélek nélkül játszó BTS-t. Tekintéllel arra, hogy a MAORT ide­genben is győzni tudott, valószínűen a pécs bajnoki remények elvesztését jelenti ez a vereség. A Dinamó vere­ségére számítottunk, csupán a beka­pott íéltucat gólt tartjuk egy kicsit soknak. Részletes eredményeink: P. LOKOMOTÍV—PBTC 3:0 (2:0) Verseny-uca 3.500 néző, vezette Szi- geíi Oy. Lokomotiv: PozSgai—Zombori, Ba- ranyi—Meggyes, Szcrofka, Nagy— Hirczi, Sós, Galambos, Kclenfi, Vezér. — BTC: Sarbak—Kincsei, Kisgál— Nagy, Leipám I., Horváti, Ka lies, Kö­vér, Szopka, Leipám I!., Karácsonyi. Kezded csapkodás ulán a vasutasok feküdtek bele nagyobb akarattal. Sú­lyos védelmi hibákból Hirczi a 33. percben a hálóba fejeli, 1:0. További vasú: támadások következtek, a csapa­tok. A 43. percben ismét Kincsei mel­lett ment el Keleníi, beadását Sarbak hibájából Hirczi vágta a hálóba, 2:0. Szünet után sem igyekeztek a bőr- gyáriak, a Lokomotív annál lelkeseb­ben és hatalmas akarással küzdött. A helyoir.kctM lisz átlarml jálszó bőr­gyár! védelem játéka nem tetszett a közönségnek. A 4. percben a gyengén játszó Leipám I. fellök te Vezért, a húsz-méteres szabad-ligás*. Hírei vé­gezte, lapos, erős lövése Sarbak kezé­ből jutott a kapuba, 3:0. Nem is- eről­ködött a BTC, hogy szépítsen az ered­ményen. ezután is inkább a vasutasok támadtak. BÍRÁLAT. Nagy meglepetésre a Lo­komotív igen nagy lelkesedéssel fe­küdt bele a mérkőzésbe. A bőrgyáriak lélcktclenül játszottak, védelmük jobb­oldala áíjáróház volt. Széteső, gyatra csatársorának szórványos támadásait a nagy napot kifogó vasutas védelem fölényesen utasította vissza. A mérkő­zésen inkább küzdelem volt, mint já­ték, mindkét csapat túlkeményeji ját­szott, a bőrgyáriaktól több durvaság csúszott ki. Egyénileg Baranyi volt > mezőny legjobbja, le a közvetlen vé­delem többi tagja is igen jól játszóit A két fedezet hasznosan és jól, a csa­társorból Hirczi eredményesen, Galam­bos okosan játszott. A BTC-ből senki sem játszott jól. Horváthot, Kisgált, Szopkát és Leipám Il-t csupán azért lehet kiemelni, mert akartak játszani. GyVSE DAC—DINAMÓ 6:0 (1:0). Győr 2000 néző, vezette Ba.Ua. DAC: Pcsii—Sághclyi, Földes-Ral- fia, Kalmár I., Tóth—Hadnagy, Kai- rnár 11., PáiSs, SzaalS Mészáros. — Dinamó: Krausz—Bergmann, Bencze III.—Túrái, Réfi, Krcsz*—Bezerédi. Bárdosi, Horváth II., Horváth L, Bencze II. Heves hazai támadások után Pális szerezte nagy bombájával a 18. perc­ben az első gólt (1:0). Néhány veszé­lyes Dinamó támadást kellet: ezután tisztáznia a győri védelemnek. Szünet után nagyon kijön a lépés a DAC-nak, csatársora ellenállhatatlan. Pá’iS, Had­nagy, majd ismét a középcsatár lőnek nagy gólokat. A 30. percben Páiis ta­lál ismét a kapuba, majd az utolsó percekben Hadnagy fejesgólja állítj* be a végeredményt, 6:0. BÍRÁLAT. Az első félidőben raéj bírta a Dinamó a győri rchatnckÁi szünet után a gyenge pécsi fedezeti*» miatt sorra vezette támadásait » DAC és még ebben ai arányban Ü megérdemelten győzött. Jók: Pesti Sárhegyi, Páli«, Mészáros, Hadnaáp illetve Krausz és a ké! Horváth. Nagyarányú győzelmek az NB. Ill-ban, pontot vesztett a KRAC Általában az esélyesek győztek az NB lll-ban, csupán a bajnokjelölt KRAC pécsi pontvesztése és a ME FESZ simont ornyai pontrablása számit meglepetésnek. A csatársorok jól dolgoztak az, egyik oldalon, an­nál gyengébben a védelmek, ezért a győzelmek nagyrésze- nagyarányú volt. Részletes eredmények: Postás—Barcsi V3E 3:2 (2:1). Tű •/.ér-utca 300 néző, vezette Srhvara. Eleinte jó játék folyt a pályán, ké­sőbb csökkent az iram. Spievla gól­ját Vidus egyenlítette ki, majd Né­meth szabadrúgása jutott a kapuba. Szünet ulán Kimpf egyenlített vé­delmi hibából, végül Vidus szerezte meg a győzelmet jelentő gólt. A mér­kőzés csapkodó, lanyha játékot ho­zott. A játékvezető Kedzierszkyt a határjelző megsértése miatt kiállí­totta. A játékos vonakodott elhagyni a pályát, majd a határjelző felé in­dult és meg akarta iitni. (Durva, sportszerűtlen viselkedés, az ilyen játékos nem érdemli meg, hogy baj­noki mérkőzéseken játszhasson!) A Postásból csak Solymár, 11 über, he- lyenkint Mohácsi, míg a vendégek közül Pandúr, Kimpf és Spielva ját­szottak elfogadhat óan. PÁC Közüzem—KRAC 1:1 (1:?). Tüzér-utca 400 néző, vezette Katies. Eisenberg szabadrúgásból szerzett, vezetést. A gól ulán a játékvezető Decsevet szerintünk indokolatlanul M túlszigo/úan kiállította. Az egyen­lítő gólt Szőllösi lőtte. Azután is in­kább a pécsiek veszélyeztettek töb­bet. Szünet után némi fölényt har­colt ki a KRAC, de nem ment a csa­tároknak. Az eredmény igazság, in­kább a PÁC Közüzem állt közelebb a győzelemhez. A PAO legjobbja Márff.v volt. kívüle Dávid és Szarvas játszottak jól, míg a KRAC és a me­zőny legjobbja az örökmozgó Hla- vács volt. Harag és Szőllősi játszot­tak még jól. Komió—Paks 12:1 (6:1). Komló, 1.500 néző, vezette Kassai. A komlói csapat kitűnő csatárjátékkal tetszés szerint rúgta góljait, végig hatalmas fölényben és ebben az arányban is megérdemelten győzött. A paksi esa- r>at alárendelt szerepet játszott Gól- lövők: Schmelz (6), Zsótér, Fákozdi (2-2), Huszti és Fáskerti, illetve Tóth. Jók Schmelz. Bíró, Fáekorti, 7,sótér 1.. illetve Tóth. PMSE—Bátaszék 8:0 (4:0). Pécs- bánvptlep, 500 néző, vezette Pa- zaurek. A hazai csapat végig nagy iölénybun játszott, rengeteg veszé­lyes támadást vezetett, a győzsle* még ebben az arányban is megérde­melt, A gólokat Ruppert, Palauh Krivanek és Böhm szerezték, mind­annyian két-két gólt lőttek. A PMSE-böl Krivanek, Wagner, Rup" pert, és Kalauz játszottak jól. PMEFESz—SBTC 1:1 (1:1). Sim<®; tornya. Már a második percben Bei* [I. hatalmas lövése jutott a felsősa­rokba, Tovább is a pécsiek támad­tak, mégis a 16. percben ünnepük sikerült egyenlíteni. Utána kiegye”' súlyozott, változatos lett a mérkő­zés. Szünet után nyomasztó tízper' cos MEFESz fölény követkéz«** eredmény nélkül, majd a hazai cs*' pat: is szépen feljött. Igen jó, ke­mény és változatos mérkőzés vök Jók: a PMEFESz közvetlen véd«!«’® és a két Rerki, illetve a két fedi* zet, ünnep és Baum IV. Szekszárd—Dombóvár 2:1 (1:1) Szászvár—Nagyatád 8:0 (4:0) Kerületi bajnokság l. osztály. PVSK—Németboly ^ (2:2). Csak szünetig játszottak jé! vendégek, azután a vasutasok nafi-É fölénybe kerültek. — BTC H\" Bonyhád 4:2 (2:1). Jobban ját lak a bőrgyáriak. — Somogyi Mohácsi MSE 2:2 (0:1). A bányád' csapat kis szerencsével győzhet«' volna. , ÍÉ osztály. Kokszmü—Eresébe-' telep 2:0 (2:0). Vasas—Mecsek szaboles II. 3:1 (1:1). Postás g" Szederkény 2:1 (1:1). PMSE Szentlőrinc 6:0 (5:0). Kerületi rj oszt. bajnoki. Dcndra—- SE—Rik,ű‘ DSE 10:0 (5:0). II. oszt. bajnoki- . Ifjúsági: Dinamó—Postás (2:1). BTC PMSE 2:1 (1:0), csekszabolcs—Zsolnai 7:0 (4:01­Komló—Hoscíúhotény 10:0. Kokf mü—Erzsébettelep 11:0 (6:0). Egyéb NB H. eredmények • MAORT—KPSE 4:2 (1:1). BudaP*£ vezette Major II. Talán a bajn° ■ ságot jelenti ez a győzelem a zsaiaknak, akik a második N ' játékukkal megérdemelten gy®2.... Postás—KMTE 1:1 (0:0). A posvári mérkőzésen a hazai cSV;t erőtlen csatársora képtelen _' megnyerni a mérkőzést. — mos—Komárom 5:1 (2:1). Főiem biztos győzelem. — Lokoniow Perutz 3:2. Nagy meglepetés «V, utasok pápai győzelme. Svb> j SzAK 1:0. Szerencsével hVpTg^- vendégcsapat SVSE. -- Székesfehérvár 3:1. Jobban )a“ ' a hazai csapat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom