Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)
1949-05-24 / 119. szám
nap lő 6 BŐVEN JUTOTT DÉLDUNÁNTÚLNAK a májusi aranyesőhői Tdán soha még így nem vérté a igotó parasztság a májusi esőt és bt soha így nem bizonyosodott he régi nemzedékek tapasztalatát ki- fc'i mondás: „a májusi cső min* cseppje aranyat ér." Ez a május W csapadékot adott, mint általában toi szoktuk. De éppen ez a megintető, hogy a hosszú száraz taua* hőnapok után, — sőt mondhatjuk *k óta — ez a bőséges csapadék ‘‘tolja a növényzet fejlődésének tssacsökkenését és a kezdetben lengének mutatkozó terméseredmé- lefot várakozáson felülire javítja *?■ Különösen a dunántúli megyék tik, amelyek május folyamán a leg- kb esőt kapták, de az Alföld egyes igein SO mm-es csapadékot is mér- k Déldunántúl megyéi is leeUö toigbav kaptak esőt. Somogy, Tal- 1 és Baranya megyék minden vidéki 50 mm-vét. több csapadék esett. Somogy vármegyének nagyrészében 70 mm-es, Tolna vármegyében 65— 75 mmes, Baranyában 75—SO mm-es csapadék esett, bár a mohácsi járás az, amely legkevesebbet kapott a májusi esőből, de itt is megvolt az 50 mm-es átlag. A május 23-án déli 12 óráig vett átlagot ha összehasonlítjuk a 30 éves átlaggal, akkor azt látjuk, hogy az ország területének több mint 00 százalékánál jóval több esett a szokásos május havi átlagnál és ami különösen fontos: ez az Alföld számos vidékén is fenn ŐR. Nemcsak a növényzet fejlődése, a jobb tápanyagfelvétel miatt képvisel nagy értéket a májusi esőzés, hanem azért is, mert a május hó elején uralkodó 20—25 fokos nyári meleg az esőzés megkezdésekor megszűnt és így esz eső elpárolgást lehetősége a hűvös és borult időben csak igen csekély volt. Néhány heves zivatartól eltekintve rtz eső nagyrészt csendesen hullott le a földre, a talaj mély rété gei jól átáztak és így sokkal nagyobb lehetőség tym a növényzet fejlődésének biztosítására. Az őszi kalászosok szemképződése és a takarmányfélék, tavaszi kalászosok fejlődése most már teljesen biztosítva van. A mélyebb fekvésű helyeken itt-ott már viz áll, de ez nem jelent komoly veszélyt a növényzetre, mert gyorsan lefutzódik az altalajba. Az esőzés miatt a mezőgazdasági munkák szünetelnek ugyan, de ezt a néhánynapos késedelmet bőven kárpótolja a növényzet gyors fejlődése és a nagyobb termés, amihez most már csak az kell, hogy a dolgozó parasztság — úgy, mint a tavaszi mezőgazdasági munkákban eddig is — az cső megszűnte után szorgalommal és igyekezettél adja meg a növényzetnek a legfontosabb ápolási munkákat, ezek között, is elsősorban a gyomirtást és a permetezést. *zel is csökken a város és a falu, közti különbség: B aranya, Somogy és Tolna minden községe kap mozit az ötéves tervben A nézőtér elsitétiL A fehér ÍMonori tavaszi táj jelenik meg, majd Bn füstölő gyárkémény. Emberek Szigetnek, a drámai pillanatban ^ zene fokozza a cselekményt. A fedik század nagy találmánya a Ki, ha nem is teltté feleslegessé a •»házat, mint ahogy ezt jónéhányan !gjóso!ták, mégis a legjelentősebb tköz lett a tanítás és a szórakozta- s szolgálatában. Természetesen sok Ug attól, milyen filmet játszanak. Az golszász filmstúdiókban gyártott fűik javarésze felszínes, könnyű él vetet ad és a szentimentalizmussal kert müregényesség ostoba ábrándosra „tanítja” meg a nézőket. A fel- abadult országban a film művészi árakoztató és tanító eszköz lett. Az temosított magyar filmgyártás és »•kölcsönző ipar helyes műsorpolitikai az emberek tízezreinek gondoldását formálja át jó Irányba. Az "erikái tehenészfegények revolver- atája helyett ma már egyre több film az emberek nemes csclekedetei- I. a szocialista férfiak és nők példagtépálfomáeon helyezik H. A mart- Jeten fős szereped főtt be majd a mozi helytiaég «tehát, hasonlóan, mint ahogy ez a Szovjet,unióban van, ktiitúrháza a községnek, attól színelőadás*. rendeznek, ahoj olvasóterem, könyvtár és játéksizofoa van. Hozz álve tőleges számlás szerint a három megyéiben egy esztendőben két és félmllMó ember látogat ed a műsort adó és a keslkenymozikba. Ha azt vesz- szök, hogy összesein közel egy miHió ember lakik ebben a három megyében, akkor megállapíthat juk, hogy kevés a mozit ál ogarök száma, még akkor is, ha a felszábadulás előtt még ennyi ember sem látogatott el a mozikba. Az ötére« tervben minden községet etiának monigéppel és filmmel, így bizonyára az ötéves terv végén a mozflátogBitók száma megtízszereződik egy esztendő adatait 1 ekin've. A falusi mozJháSózat kiépítésévé! ismét megszűnik egy különbség a falusi és a városi dolgozók közölt: a dolgozó parasztság ugyanolyan filméi á: ástam részesül, mind az ipari munkásság. — PAJTÁSOK A TANÁRI SZÉKBEN •»'■ató Setéről A mozik műsorpolitikájában tehát íré kevesebb kifogásolnivalót iáéi, hiszen a szovjet filmgyártás mel- a fejlődő magyar és a népi de- *"ltráciák termelése el tudja látni a fcfr fümszükségletét. A fejlődés irá- j a Fürdő-utcai általános iskolát hívjuk telefonon. ^ at, hogy minél több községben le- 4 Csengő gyerekhang felel, ton mozi és szaporítsák a városi mo- # _ Tessék< Fürdő-utcai iskola ... ^számát. Kicsit meghökkenünk. Azután kérjük az igaz®#liliuiáiitáloH: Taranyában, So-igató urat. ®°?yban és Tolnában jelenleg össze-(i _ itt az igazgató beszél — válaszol biztosan, 1*54 mflsortadó mozi működik. Eb- csengőn az előbbi gyerekhang. ? Baranyában 18 van, Somogybán (> Nem hiszed? De így van. Egy napig az úttörők miután a balatonmelletti közsé- # irányították a Fürdő-utcai iskola életét. Úttörő volt ^ legtöbbjén találhatunk moziüze- az igazgató, a tanári kar, de még a pedellus is. J?1 Tolnában csupán hét állandóan. Oszlopokban, ngry mint indakor, a köztársa- mozi játszik. A falusi mozik J sági zászló előtt sorakoztak fel ezen a napon is. rjjtogyobb része még nem kielégítő,«Szemben velük a „tanári kar”, élén az „igazgatóval”. I1® helyiség, sem a berendezés szem- j Felvonják a zászlót, a gyerekek tantermeikbe, a tártjából. Mozisnak lenni a múltban 4 nárok és az igazgató a nevelőtestület szobájába vo- Nelmező mellékfoglalkozást jelen-# nulnak- Jegyzetek, könyvek kerülnek a kis pajtások 2- A gazdag szatócs, vagy „vitéz"# >?ona alá> s ““«? óráikra mennek a kis tanárok, «n .. h 'A kicsi szivek dobognak a feher uttoromg alatt. Az-első óra mindegyiknél lámpalázas. Azután egyre job- hogy a nézőtérén ne.j,^ megy a tanítás. Csend és figyelem mindenütt. £'“<as hegyen-hátán üljenek az em-i Amikor beléptek a tantermekbe, még mosolyogtak és a kép a vásznon ne vibrál-5 a pajtik, de amikor felelésre kerül a sor, legalább ?> úgyhogy az előadás végén min-#'- Pfti félóráig vörösre dörzsölje a szc-# a munkás—panasz: szövetség elméiyi- tésében azzal is, hogy a gyárak életér® készített fÉrnéket a parasztság eáé, a parasztság munkájáról szólókat pedig az ipari műn kétesig elé viszi. A városi színházaknál bérleti rendszer van, amely biztosítja, hogy az egész évben nagyszámú közönség előtt játszanak a színészek. A mozinál is hasznos voüna a bérleti rendszer bevezetése. Hasznos volna a moziközönség megszervezése. A szabadműveiő- dés, a tömegszervezeíi ktűtúrcsaporlok fi tadata, hogy a baladó filmek megtekintését előkészítsék alapos meggyőző munkáival. Azok, akik megszerették a haladó fémeket, alak szívesen mennek moziba, azok a világ és az ország poiftikai, gazdasági és kulturális helyzetéről többet tudnak, mint akik aUg, vagy egyáltalán nem járnak moziba. A mozi « dolgrozdké. Az ötéves terv minden községnek mozit ad, amely nagymértékben elősegíti Dél. dumámtól dolgozó parasztjainak művelődésé». A járási egészségügyi központok őrködnek a falvak egészsége felett A dolgozó parasztság egészségügyét egy-egy megyei kórházzal, és a gyér körorvosi hálózatta] intézzék el. Egészségügyi igényei a falvak népének nem is voltak, mert belenevelték a népbe, hogy idegenkedjék az orvostól, innét volt az, hogy sokan büszkén emlegették, hogy egész életükben nem volt dolguk orvossal. Sok emberi életet lehetett volna megmenteni, ha ilyen „büszkeség" nem lett volna és a jailyen intézmény lesz, amelyben a legkorszerűbb gyógyászati eszközök fel- használásával szakorvosok szolgálják a dolgozó nép egészségügyét. A központoknál gépkocsi is működik majd, hogy a szakorvosok minél gyorsabban és könnyebben jussanak el a rájuk szorulókhoz. A gyógyító tevékenység mellett a járási egészségügyi központoknál nagy szerepet játszik a betegségek megelővasaaszonyok helyett képzett és a népért dolgozó lelkes orvosok ügyeltek volna a falusi nép egészségére, A népi demokrácia ezen a téren te gyökeres változást hozott, mert jelentősen megszaporította az egészségügyi körök számát. Ezenkívül járási egészségügyi központokat szervezett. Ezekből az egészségügyi központokból már eddig 37-et létesítettek az országban, az év végére pedig már 46-ra emelkedik a számuk. Az ötéves terv pedig ezt a számot megháromszorozza. 149 zése te. A népbetegségeknek és fertőző betegségeknek legtöbbje megtörhető, vagy csirájában elfojtható, ha a bajt idején felfedezik. Ezért az egészségügyi központok jelentős működési területe lesz a szűrővizsgálatok állandósítása. A járási egészségügyi központokkal a népi demeácráete legfőbb értékét, a dolgozó ember egészségét kívánja szolgálni és közel viszi az egészségvédelmet azokhoz, akikkel az úri Magyarországon keveset tőiődtek. VASKÓ IIIMIRE TALÁil MÁNYA AZ ÚJFAJTA VETÖGEP megkönnyíti a dolgozó parasztság munkáját Fészekbe rakó verőgép tervet készített Vaskó Imre gazda. A terev alapján azóta elkészült egy modell, amellyel a feltaláló először vetett kukoricát Kánya határában. Maga az eknés szerkezet liítejdon- képpe-n egy eketaügána szereli, új vető gép, a barázdás kerék fogaskerék áttétein meghajtásával működte. A vető- korong-.cngeiye létezés szerte. szabályozható aszerint, hogy hány sie» kukoricát, répamagot, lenesét vagy babot kwámták vetni. A kisgép iutódé« ipusa ekére rátszere'heiő, egyszerű szerkezetű és főleg olcsón, tömegbe« gyár iható kivitet ü. Olyan íerüteten, ahol! gépi wxnttttású ttaffajműveiés, vetés a termőföld egyenetlensége mltett nem lehetséges, különösein meredek # fekvésű földeknél, legjöWmo bevált az # egysoros doptevetö. f Jeientös megfcakarftáoai te doígozte ? a kisgép. Az edtfigii közhasznáüatú ve- > tógépekkel és kézzel vetett területen i magyar hoSdanteánt közéj IS kiló lenlakozó csak a hasznot nézte, azzalJ törődött, hogy a nézőtéren nej^an jvJBás hegyen-hátán üljenek az em-jj Amikor beléptek a tantermekbe, még mosolyogtak és a kép a vásznon ne vibrál- * a pajtik, de amikor felelésre kerül a úgyhogy az előadás végén min-# úgy izgulnak, mint felnőtt tanáruknál. l?ki flóráig vörösre dörzsölje a szc-# Az igazgatói szobában Berkovits pajtás neki- ?**• A Mozgóképipari Nemzeti Válla-# pirult arccal telefonál, jegyez, felvilágosítást nyújt, ‘ kezelésébe kerültek át néhány esz- i „igazgat”. sí5 vei ezelőtt a falusi mozik. A belllak, hogy mind kiküszöböljék. tel“1- AZ UJ U® gépekkel lesznek ellátva. A kés J^Wilm ugyanis éghetetlen cs ez tüz— De.kérem, ma én vagyok az igazgató —mondja ■vuw*. . „ v, . ■ - . „ .'fa telefonba kedves gyerekhangján. — Tessék párán Résben és a helyiségben ™tat-(l elintézem én is. Konferencia...? - Egy pil ^ hiányosságok egy részét mar po-ilanatig hailgat. Azután diplomatikusan feleli: y^K es minden igyekezettel azon# _ l2en. el fogunk menni. Igen, el fogunk menni. — Tessék — fordul felénk az igazgató Megkérjük, beszéljen munkájáról. i^ kormányzat az elkövetkezendő idő-1 növelni kívánja a községi mozik*1 — Nagyon boldogok vagyunk, hogy ma önkor- Az új mozik keskenyíilmveti-*! mányzatunk van. A tanárok már bent vannak az ellátva A ke»- \ órákon, tessék esetleg megnézni őket. Egymásután peresueK az órák. Földrajz, h.^úlyesscgi szempontból előnyösebb,# magyar, történelem, torna, fizika, vegytan. Pontosan viaszt a keskeny filmvetítőgép jó-# úgy, mint máskor. Osztályoznak is a tanárok. Es a !a! kevesebbe kerül mim a szélesfilm# ie8>'ck érvényesek. Komolyan is veszi minden pajtas. v»ti(5 » , - ’ . , , 4 Szabadbeszélgetés van a nyocadikosoknal. Vámos hároméves tervben 600 kés- {p^ter |anár Múr” (tizenhárom éves) gyorsan teszi fel i/a á? f f , ,, , é Péter tanár Múr” (tizenhárom eves) gyorsan teszi fel 0z! ie^es,*eset tűztek ki célul.\a kérdéseket. A Népfrontról, a három- és ötéves ter- , ev végére ezt a tervet lúl teljesítik J vekről beszélgetnek. Annyi a jelentkező, egyik-másik . ___ mnn t ... i .......5 , • ._____ ___31- '1 T5___^.,..»4 A1 írlőn JOíle m — mondja Váradi Géza, aki egyike volt a leg többet felelőknek. — Hát a tanár pajtás hogy érzi magét az első i koiióá't vefcndk, óréja^uárt. _ mosolyog _ E)fií!ZÖr kicsn * * kisgéppel^ 7, iegfeljebb 8 kié a lámpalázam volt, de azután elmúlt. J vetőmagszükséglet. Lesiet az igazgatói szobába. Rövid értekezletet \ Ezzel a kiogéppeS sokkal komnyrtw, kitart a „tanári kar”, azután jelentést írnak a nagy «fizefődőbb a feetneíés, jobba« emu a napról. k föld is. Az igazgató elmeséli, hogy sok látogatójuk volt. $ A kisgép köziben fcrmáíóóot: alakult. A szülőknek fevilágosítást adtak a gyerekek elömene- ) Felialáíója egyszerűsítette, körmyf.et- teléröl a vendégeket, akik között ott volt a tankerti- J te és úgy formálta, hogv iömeggyár- ,e5. «oigMgate, a városi tanfelügyelő, diákszövetség, , a:;Wa!rms icgycil. “ uttorokozpont. vezetősége, bevezettek az orakra. Nem ^ r . győztek ámulni és mosolyogni, olyan kedvesek vol- ^ A fészekrakó gép végleges formát tak a tanárok komolyságukkal, lelkesedésükkel. 4 kapott. Ite Hédiik meg: mit mondanak a jelentések # ^ úv februárjában Vaskó Imre meg- erről a napról. # kapta a gép szabadalmi ok,eveié; is é* Hang János „tanári jelentése”: A tornaórám # azóla tíz gépet gyártottak Pécsett. Az rendesen folyt le. A fiúk komolyan, pontosan végez- f első próbaszéria gépeivel különböző ték a gyakorlatokat...” J terepen egy időben végeztek ve éspróEgy másik jelentés. „ ... én, aki sohasem voltam - j>áit és a szerzet tapasztalatokból ki- mintagyerek, csak most ébredtem rá, milyen érzés J tűat, hogy a kisgéppel jelen ősén megvőben tanáraimat a legnagyobb figyelemmel fogom í <aj,a' hallgatni az órák alatt”.* r parasz asszony dől gőz ne, larad a kiiEzt Mihály Lajos, a VI. o. osztályfőnöke írta. # korica, bab és hasonló magok kézi wKöszegi Gábor VIII. o. tanuló tanár így ír ........elő- \ lésében. Egyrészt az ember, a dolgozó sz őr kicsit izgultam, mert féltem attól, hogy a tár- \ erejével való 'altaré,koskodás, másrészi saim majd kinevetnek. De rendes viselkedésük még \ a gyors munka és nem uto'só6orban a jobban bátorított.” J jelenlős megtakarítás lehetősége indíDe nemcsak komolyak, erélyesek is tudtak lenni J to-,a az országos Találmányi Hivatali a tanar urak. F. K. pajtást bizony kiküldte az óra-í . . rói Vámosi tanár pajtás. „Oda nem való magatartá- t1 ^ mg pp , basáért” — írja tanári jelentésében. \ ™ oan ,ogialkozzanak a szakértők. . » Az OTH megszabta Vaskó Imrének a fj embert kovácsolnak a népi demokráciák J lováfow leíadalot: a rohamosan fejlődő nevelői mindenütt. Az uj embert mar gyermekévei- \ ...... .. _ ,.,J be n nevelik önállóságra, felelősségtudatra, önfegye- \ szükségé lemre, a munka és a feladatok megbecsülésére. Ennek J v'an S10'51 'on fvtasu h>c'K<orrako vci.8- keretében érdekes nevelői kísérletként egy bizonyos * gépekre. időre a gyermekek önkormányzatára bízzák az isko- *. Az új négy méter széles bokorlát, kollégiumot. ' rakó vetögép tervrajza is elkészüli. A csehszlovákiai Brnoban (Brünn) még tovább is J a tervrajz alapján munkába veszik vitték ezt a gondolatot és három napra Csehszlová- J e|sfí mo(jf|(| ■Á 'kfSkenv inoz.il« Vége ennek az órának is. Kérdezzük most meg a Es a gyermekek mindenütt megállták a helyüket, bi- J legnagyobb! kicsjketi hoRy tetszik nekik ez a nap. zonyitva a figyelő szemek előtt, hogy nevelésünk! Ez a gép is segítségé , egy újah*> lé' ’ biztos, ió úton halad, hocv kinevelio az úi embert . nés- irletr aHnz hr.rrv . a.-™tp, ' a földművesszövetkezeteik ke-^ — Nagyon nagy az örömünk, hogy iyen biza- biztos, jó úton halad, hogy kinevelje az új embert j pcs jelent ahhoz, hogy a ncpi dynto tervezel szerint a keskeny-# lommal voltak hozzánk tanáraink. így tanulunk is és <nrcnr1;llr'rri CVQ,v'!,rQ a falusi kuKúrházakban.if itt az önkormányzatban látszik meg az igazi fegye/ kráein jómódú es emberi ele het juf- Lorenz Mária 4 Lassa a falvak dolgozó népét.
