Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

4 HUP Li* (f.áklyák iinn rJ NÉP, MÁSFAJTA 9* Wklrílt ünnepelnek. téged, ptelwl lengő. bíbor táadék, csillag. lampiont Ének: élénk lény és assaonyhangok — Érces dallam: sengd férfitorkok — Perek egyetlen hatalmas hangja adg> .filjn a Népfronti fiijen Rákosii“ A költő tizennégy esztendővel ez telőtt írta le a feDti mondatot. Azóta elragadta a halát, szétroncsolta fe­jét a tehervonat, de versei nemzeti irodalmunk kincseivé lettek. Az „or­das eszméket“, amely ellen oly so­kat hadakozott életében, szétzúzta a történelem és az országban, — ahol „sérvig emeltek tönköt, gabonát“ a földesurak, ahol a „summás sárgult, mint az osztag“ és ahol „a munkás nak nem több a bére, mint amit maga kicsikart“, — már új élet fa­kadt. József Attila „Város peremén“ cfmű versében megsejteti a szabad élet szabad emberét. Olyan embere­ket, akiket a társadalmi har« alakit áldozatkészé, öntudatossá és forra­dalmárrá. » . m.Moshatja vér is — Üyenek vagyunk Dj nép, másfajta raj. Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj. Kern Isten, nem is as ész, hanem a szén, vas is olaj a való anyag teremtett minket... Az új társadalom felépítéséért köz- delemre indult munkások sokszor ön­tözték vérükkel az utcakövezetet. Ki tudná megszámolni mártírjaink sokaságát? Igen, új nép vagyunk, másfajta raj. Másként ejtjük a szót: szánkon sohasem jön ki önös érde­keinket védő mondat, a közösségért ellenben jóval többet hadakozunk; szóval, a meggyőződés eszközeivel és ha kellett kemény ököllel is. Ezt mondja számunkra a költő: „Papok, polgárok ntán így lettünk végre mi hfl meghalói a törvényeknek; minden emberi mfl érteimé ezért búg miben nünk, mint a mélyhegedű“. Ismeritek Zóját-, Ságvárit, Korvin Ottót és a többieket? ök a mi halottaink, des tok az eszméért, de elbukásukkal is magasabbra emelték a szocializmus zászlaját. Ezekről a hősökről ír Jó­zsef Attila. Cryózni fogó. még annyim meg nem áldztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok... Hitlerék koncentrációs táborokba terelték a haladás harcosait, a kom­munistákat, Piákosi Mátyás és a ma­gyar munkásmozgalom többi veze­tője évekig a börtönben ült, A meg, aláztatás eszközével azonban hiába próbálták „megtörni“ őket, minél el­keseredettebb volt az osztályellen­ség, annál elszántabbak lettek a kom­munisták. Most a fasizmus bukása után, Hitler késői utódai, az angol­száz imperialisták az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bíróság elé állíthatják a kommunistákat. íhur- colhatják őket, mint ezt Eisler Ger- harddal tették, de nem akadályoz­hatják, meg, hogy egyre több és több kommunista legyen, hogy ne nevel­kedjék hatalmas táborrá az új cm berek sokasága. Csalt nézzétek, a drága jószág hogy elvadult a gép! .Ki inti Ír?—-talán a földesúr? ... ju hász vad ebét? Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép. A költő kifejezően mutatja meg a gép és a munkás viszonyát. Amikoré József Attila élt, még sötétség volté ebben az országban, a dologozók kö-J ztll sem sokan tudták, hogy a gép a J segítőtársuk. De most! A lendülete?^ munkaverseny, az újítók mozgalma f beigazolja a költő látnoki szavait é A munkás és a gép együttesen mind é többet termel és megvalósítja a szó- é cializmust. 4 „Emeljétek fel szívünkét, azé aki} felemeli,“ — írja a vers további ré- j síében József Attila. A költő a Pártra é gondolt. A munkásosztály élenjáró é csapata a dolgozók szívével a dől- é gozók minden vágyát felemeli: l.ál-J játok ezért küzdünk mi, minden tét- J tünkben tiértetek vagyunk! Fáklyák ünnepelnek, döntő győseleml Döntő léptek súlya, öklök ereje! Bányász, bőrös, koksros egymás mellett, Honvéd, postás, rendőr, váll n vállnáL Exrek egyetlen hatalmas hangja zúg! „fiijen a kommunista osztályharel“ Fáklyák ünnepelnek, békés győzelem! Tiszta gyermekarcok, mint az ég! Mnnkás május boldog tüntetése Máj® vére ezreknek szívében. Ezrek egyetlen hatalmas hangja ng „fiijen a béke s a Szovjetúnlő!" Fáklyák ünnepelnek, legszebb győzelem! .„Munkás-paraszt-egység!“ — kiáltoz a tér: Ének: csengő lány és asszonyhangok — Büszke dallam: éreej,Iérfttorkok Ezrek egyetlen hatalmas hangja zeng: „Éljen a Népfront! Éljen Rák®!!“ IMS IVÁN Míg megvalósul a gyönyöréi képességünk a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent... Négy és fél esztendeje már, hogy „világosul gyönyörű képességünk a rend“. Uj hidak és üzemek hirdetik az alkotás dicsőségét. Pártunk veze­tésével. a munkásosztály áldozatkész­ségével új országot teremtünk. A munkások, dolgozó parasztok és ér­telmiségiek között. egyre többen lát­ják harcunk értelmét. A máért, és a holnapért való kíizdeVm és az építés egyre több embert alakít át. Hasonlóan a szovjet emberekhez, a magyar dol­gozók a szabad hazában szabad éle­tet élnek. Az új nép másfajta raj. így válik a győzelem biztos zálo­gává. (Kotkó) A KOMMUNISTA EMBER nagy Arggonrefc, a Hűtőnek Írásából közlünk né­hány résti. Aragon egyik leg­lelkesebb harcosa a francia Kom­munista Pártnak. A kommunista emberről írt könyvéből vettük ki « alábbi részleteket. Gyennrkkoroniban némely ■6 olyanok tűnt előttem, mhrha tisz- 4b csak a IcöttészetbőJ, a legendából, •agy a görög-római Ártér elembő; va­ló tett volna; Így például a hős, már­tír, vagy atléa. Nos, később, jól emlékszem erre, ez • szó, hogy kranmunás a, részemre ép­pen úgy a túlzott és aükaäinazhatad >n nsvak’ közé tartózó: l Biztos vagyok Abban, hogy nem én egyedül volt m fty naív. Sok ember gondolkozik Így erről a tárgyról anélkül, hogy tudná'. Mégpedig ké'j módom. Egyesvek azért, mert a kommunizmus, a kommunisták részükre szörnyűséges kifejezések és azt, hogy valaha is tál álkoz hat rak egy kommuntis ával, éppen úgy nem tudják eftépsefloí, mint azt, hogy egy szatir- nö, vagy egy apagyilkossal találkoz­hatnak. Mások pedig azéiy mer: ép­pen efleokezöteg, a kommunistáról^ olyan magas rigóm dó! á s ulk van, hogy a íezt egy kissé, mint valamilyen utópiát i képzett: A é Az első közé Adasamliatomf pjejdnem az egész családomé i, mert j ez, bár mindent vátr: tőlem, bosszú éve- J ken keresztül képtelenségnek tekintet-J te, hogy és a kommunista párt tagja ^ lehessek. Meg keA szórtan mondanom, hogy" la második kategóriáiba tartozóiknak is, ( azoknak, akiknek épp ellenkezőleg, í Igen rrtagas elgondolásuk van a kom -< munlzmwsról, I ggyakrabhan hasonló* francia szükségességé;. Az ő számára a for­radalom kemény szükségszerűség, ami­re. az oszíályotenesség kényszert», hogy végigvezethesse saját pozitív programúijá‘. az emberek jobb éleiéért, olyan clo érj, ami nem lesz többé ké­nyére hagyva azoknak az embereknek, akák akárha csak farkasok lennérek a többi emberrel szemben. A forradalom nem lehet cél, csak eszköz valamely óéi érd okéber, a program érdekében, ami az ember boldogság«, győzelme? küzdelme a természet ellen, hogy el­érje a tudomány és az igazságosan megoszlott munka áka! a határtalanul megjavított eleieké lecke.. Ennek a programmnak megvalóshása folyamán bizonyos emberek ostobasága, kapzsi­sága, bűne és kegyetlensége ndaju'- tathatja a kommunistákat, hogy az: tanácsolják a nemzet többségének: vál­tó* ásson a módszereken az ember el­lenségének makacsságával szemben. A kamniunris'alk részér© ez az, amit for­radalomnak neveznek. A kommunista részére a jnla­loni rem az egyén, hanem az embe­riség ügye. A haladásba, az ember lia­tárla'an és/végtelen balod ás á ha vert: hite, az a hit, hogy az emberiség "fel* emelkedik majd egy nap felé, anieiyct ő ugyan nem fog meglá ni, de amely­nek hajnalát a homályban 5 készlet­té elő, — íme ez lelkesíti és erősíti a kommunista', íme ez a kommur.is iá ideál. Ez a korrcmmési'a ember — egy vó.l ideál megtestesülése — nem üres abszlrakoió, valóságos lény ez, aki a valóságban fejlődik ki, a nemzet gaz­dag cs vérr.ö íö’djé/n és a nemze. nem úgy néz rá., mjc.t valamely tündérjá ék alakjára, hanem mint saját húsára és véréré. A kommunista ember nem egy olyan utazó, api te tszése szerin: hazud­hat, arról, ami a távo.bah történik:- a kommunista etnlvr Franciaország fia ée milliók a an-ui. Hős vagy mártír, küzdöli ő, elesett!, vagy dolgozik,- de mindig az övéi körében. Az igazi .kommunáé a em­ber nem a szellem találmánya. Létezik. Es többé semmi sem állítja meg S; a vii’ág megváltoz «.ásában, az élet át­alakításában. SZUBBOTNYIK“ ?5° IRTA: ALEXANDER KONONOV Alexander Kononov szovjet író, Lenin munkatársa volt. „Igái törtéért1 Leninről” című könyvében Lenin élete nek kiemelkedő események dolgot** fel elbeszélések formájában. Az alábbi elbeszélés megvilágítja előttünk, bofi Leninnek milyen bensőséges, mély ka pcsolata volt a néppel, a dolgozó W»51 munkással, szegényparaszttal egyará nt. A katonaiskola parancsnoka MWJj te, hogy álljon be az első sorba jót® szélsőnek, nnint rangidős. Lenin eflí*’ de’mesk'dei. munkása i- és gyárak „sízombati 1920-ban nagy, lelkes munka kezdő­dött, a szovjetemberek vasárnaponként — vagy hétköznapokon is szabad órá­ikban — összeálltak é-s önkén:, fizetés nélkül dolgoztaik, hogy országuk hely­reáll ít ás á; e őse gr sók. Ezt a dolgot a moszkva—kazáná vas­út munkásai kezdeményezték. Ónkén:, saját jószántukbó! eikezd- rék reftdbehozni a „mozdony emető- ket”, összeszedték a szétszórt, de még ép mozdonyalkatrészeket, kirakodták a fa- és szénszá-llitmányoka'. Elein e ezt az önkéntes munkát a (lét végén, szómba ónként végezték. Ezért később ♦s, amikor a szovjecemberek ilyen ön­kéntes munkára álltak össze, ezt .^zubbotnyiknak”, vagyis „szombati mu-kának” nevezték. A moszkva—fcazálni vasút nak pé'diájára, má-s vasutak munkásai rs beveze “ék a munkát." 1920 május elsején pcdiig egész Oroszországban ,-Szubbo nyikot” szer­veztek. Ezen a napon, bár ünnep volt, egész Oroszországban míndenütí dol­goztak, kezdve a Krem'öi. egészen a legfélrersöbb kis szibériai munkás ©len­ig. De a munkára úgy mentek az em­berek, mint ahogy üroepne szokáis menni: zeneszóval. Azon a napon, reggel ’íz órakor, a Kiemlben három ágyu’övést adtak le. Munkások, alkalmazottak, a kremli ka- ■ orra iskola növendéken a Kreml belső téréin g-yüle&ez ek. Mikor már va'am-rmyien leisorakoz­tak, hogy katonás rendben vonuljanak fel a munkára, a Kreml parancsnoka be jelen ette: — Jő- I erűn etvtárs. Ö is részt vesz a szubbo nyákon. Vladimir Ljics gyors tép ekkel köze­ledett. Elba ott a vezényszó: — Jobbra á ! Indulj! Megindultak mind, zeneszóra, katt nás léptekkel egy térségre, aho! rrt gc'eg gerenda, kő, deszka és mindé11' féle szemét, hevert. Vol ott sok sVj lőtt szekér is. A ioieüben tölcsérek I*' tonglak. Mindez még annak az ütköző nek a maradványa vol', amit az Oká béri Forradalom idején vívtak it I y nap alatt ké' rendbe hoz,ni Ő fehér gárdistáikkal. E lett megírsz: fiára és egész teret. Először gerendákat hord ak. iff egy gerendát ketten, vagy ha nagy®* nagy vo'*, négyen vit ck. Lenin $1 katonával dolgozott együtt, aki f°T ton azon igyekezel', liogy ícninc<’k1 gerenda vékonyabb vége jusson, r*' ga pedig a vastagabb, nehezebb vép* fog a meg. Vladimir lljics azorbon W' marosan észrevette ez.; és tgyek*f' elsőnek fogtt meg a gerendát a vas-1” gabb végén. Akkor azt mond!« neki: — De Ir, en én huszonnyolc vagyok, Lénán elvára, maga meg *' ven. íHÍ. t.vh a gerenda vastag '/égét vá"'' tnosoi i illyal t ra eresztve, hatniskás gytzte meg: , — Hát éppen azért ne vitáik**^ veh-m, ha egyszer én vagyok a* 5r gebb Egyriik munkás sokáig néz, e l®1"" s aztán azt mond.a: , — Vladimír Hjtes! Meglessünk ^ itt maga nélkül is. .hiszen mag3’1 fontosabb do'gai vannek. — Most ez a logfontosabh drtnC lamennyi közó" — felette Lenin- És a ragyogó napfény, meg 1,1 tuda1, liogy leni»-; elvtárs is ott deli* vtrt LEVÉL A BÖRTÖNBŐL j zik velük együtt, a' szubbo nyík 'u i ... .. éri** ! mennyi résztvevőjében az: az keltette, hogy er. a mai rmrtk* # oromunnep. az okoslkodáisuik. Sokszor visszatérők ^ ehhez • gondola'thoz: a legtöbb ember, f még a jóindulatú is, aszerint ítéli me-gá a- komimmtizmust és a kommunistáikéf hogy mit mondottak néki ró'uk —leg- f eiőtször —, vagyis a hamis fel világosi- f tások tömege alapján, a kommunista­4 4 efienesséig szörnyű propagandájá.' ké. J ___rr ____ _____t___ii.i' T pe ző kitalált vagy mégha műszolt törté- a net ék alapján. i Antonio Gramsei, az Olasz Kommunista Párt mártírhalált, halt vezetője. A fasiszták 10 eszten­dei kinzás után gyilkolták le a szenvedésektől elgyengült férfit. Mussolini parancsára éveken keresztül a börtönőrök minden éjjel lármásan nyitottak be Gramsei cellájába, hogy megakadá lyozzák az alvásban, hogy a végső kimerültségig hajszolják. így pusztult, el orvosi kezelés nélkül hosszú szenvedés után az olasz munkásosztály nagy vezére, akiről Togliatti, az olasz KP főtit­kára ezt mondta: „Vele az olasz munkásmoz­galom első bolsevistája vesiett el.“ A börtönök­ből írott leveleiben az optimizmus árad. a biztos tudat, hogy a munkásmozgalom, a Párt ügye dia­dalra jut Túri i börtön, 1933 január ,70. Drága Julka! már nem küzdést azért, hogy visszanyerd, megnöveld}amikor ,t=hon. a szobáiéban erődet: est. pedig nem hiszem. Bar a jövő még bizony-i,k5n ^ön g^^’kozott, ami' epP«%, tálán, mégsem szabad elhagynod magad. Én sok nehez) ' v-zédén, amit elmondani pillanatot átéltem.. Éppen hat esztendeje mali 4 nti.ndjg ,.wsap járt föl és alá * ,©n,in gyorsjárású ember void, z — *“1— * szobáiéban v*jr:, képzeld, hogy 'elszállítottak az abruzzókbeli Revison ^biböm egyik sarökbót a máftik*; egyszer 4 i is járt. de színre szaladt. A I arra.* , , «P* (Igyani.yen gyorsa i hord a a ­dőltből. Te többször említetted, est a helyet, nyaraltál ott.. Engem plombáit vagonban vittek egész éjjel havazott és rajiam nem volt sem felöltőA .... ,, , sem gyapji/mg, mozogni sem tudtam, mert oly szűk a • 3 lírai’* volt a hely. hogy csalt ülni lehetett. Egész testem reV'ágrc is, valamennyien ki megette mintha a láz rázná, fogam vacogott és azt hit-j leül'ék pihenni, cigarettázni. J tem nem érik az útnak végére, mert szívem megder­med. Hát az'óia hat esztendő telt el. Sikerült hátgerin rémből kiűzni azt a dermesztő hideget és ha még néha : A pihenő után targoncákon kői'8' és szeme eí hordtak. J Lenin iit is sfele:í, igyekező'1 isszeter az a didergés, — (amelyből valami maradt a\ gyorsabban dolgozni, de mégis csontjaimbn), hát csalt nevetek; emlékezve akkori gon-f perccel a szuölxztuyik i dolataimra. gyerekesnek találom azokat. Szóval Tanjá-i abba kellet; hagynia, mert var Elég hosszú levelet kaptam tőled. Nagyon kedves- SoK i nihcrnck, aid a kommunis- ^ nck találtam, hogy Giuliano cl akarta nekem küldeni áa párt tat rokonszenvezőnek tekinti ma- ielső kihullott tejfogát. Ez az ötlete kézzelfoghatóan bi- göti éB aki valójában az is, nincs más 4zonyítja, hogy reális kapcsolatot érez köztem és ön- elgondolása a pártról, min; az, amit a 4maga között. Talán jó volna, ha csakugyan clküldörL háború előtt a „Maiin" című újság £ nekem a fogócskái, hogy ezzel népbiztosok. tá».' A többiek is liatnarosan be^lf Ji munkát. Fáiradtan. de nagyon e értek haza. Mindenki érerie’,_„A 'en újság\ncKem a jogacsuat, nagy ezzel is megerősödjön lel- adott és ami napjainkban nem az Épo- Jkében az összetartozásunk érzése. Mindaz, amit a gyér­eién a nanon munkát végeztek i#*, qtie kizárólagos wlajdona. Amekekről írsz, rendkívül érdekes számomra. Drága Rtlcn tétben arzal az arcképpel, amc- f.hdka. igazán írnod kell magadról, egészségi dllapo- tyot rote adlnak, a kommunista nem ttodról, a lehető legpontosabban; ne félj, hogy engem áfiféja 14 a nagybetűs Forradalom * ez lever. Csak az verne le, ha megtudnám, hogy te hoz írt leveledet túl melancholikusnak és komornak lá­tom. Meggyőződésem, hogy te is sokkal erősebb vagy, mintsem gondolod és hogy meg kell magad keményíte­ned, megfeszíteni minden erődet, hogy alaposan le­győzd a válságot, melyen átmentéi. Írj gyakran, vágy erőt magadon és írj nekem gyakrabban. Akarok még írni Delionak néhány állattörténetet, de attól tartok i1 követ kezű szubbolnyikon sznr^^p megismétlők már elmondottakat, me^t mostanában nn-t1 szagban mindenütt, a szovjet e gyón könnyen elfelejtem a dolgokForrón ölellek, \ újabb milliói fognak résstvertj'- i* a Hogyme vennének részt, / valóban- nagy01’ , tudták, 1W.t ^ . -((? es kedves. 4 Antonio. T ran nrula ott nekik erre pe Idáit i

Next

/
Oldalképek
Tartalom