Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

4

HUP Li*

(f.áklyák iinn

rJ NÉP, MÁSFAJTA

9*

Wklrílt ünnepelnek. téged, ptelwl lengő. bíbor táadék, csillag. lampiont Ének: élénk lény és assaonyhangok — Érces dallam: sengd férfitorkok — Perek egyetlen hatalmas hangja adg> .filjn a Népfronti fiijen Rákosii“

A költő tizennégy esztendővel ez telőtt írta le a feDti mondatot. Azóta elragadta a halát, szétroncsolta fejét a tehervonat, de versei nemzeti irodalmunk kincseivé lettek. Az „ordas eszméket“, amely ellen oly sokat hadakozott életében, szétzúzta a történelem és az országban, — ahol „sérvig emeltek tönköt, gabonát“ a földesurak, ahol a „summás sárgult, mint az osztag“ és ahol „a munkás nak nem több a bére, mint amit maga kicsikart“, — már új élet fakadt.

József Attila „Város peremén“ cfmű versében megsejteti a szabad élet szabad emberét. Olyan embereket, akiket a társadalmi har« alakit áldozatkészé, öntudatossá és forradalmárrá.

» . m.Moshatja vér is — Üyenek vagyunk Dj nép, másfajta raj.

Másként ejtjük a szót, fejünkön másként tapad a haj.

Kern Isten, nem is as ész, hanem a szén, vas is olaj

a való anyag teremtett minket...

Az új társadalom felépítéséért köz- delemre indult munkások sokszor öntözték vérükkel az utcakövezetet. Ki tudná megszámolni mártírjaink sokaságát? Igen, új nép vagyunk, másfajta raj. Másként ejtjük a szót: szánkon sohasem jön ki önös érdekeinket védő mondat, a közösségért ellenben jóval többet hadakozunk; szóval, a meggyőződés eszközeivel és ha kellett kemény ököllel is. Ezt mondja számunkra a költő: „Papok, polgárok ntán így lettünk végre mi hfl meghalói a törvényeknek; minden

emberi mfl érteimé ezért búg miben nünk, mint a mélyhegedű“. Ismeritek Zóját-, Ságvárit, Korvin Ottót és a többieket? ök a mi halottaink, des tok az eszméért, de elbukásukkal is magasabbra emelték a szocializmus zászlaját. Ezekről a hősökről ír József Attila.

Cryózni fogó. még annyim meg nem áldztatott, amennyire a csillagok alatt ti megaláztatok...

Hitlerék koncentrációs táborokba terelték a haladás harcosait, a kommunistákat, Piákosi Mátyás és a magyar munkásmozgalom többi vezetője évekig a börtönben ült, A meg, aláztatás eszközével azonban hiába próbálták „megtörni“ őket, minél elkeseredettebb volt az osztályellenség, annál elszántabbak lettek a kommunisták. Most a fasizmus bukása után, Hitler késői utódai, az angolszáz imperialisták az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bíróság elé állíthatják a kommunistákat. íhur- colhatják őket, mint ezt Eisler Ger- harddal tették, de nem akadályozhatják, meg, hogy egyre több és több kommunista legyen, hogy ne nevelkedjék hatalmas táborrá az új cm berek sokasága.

Csalt nézzétek, a drága jószág hogy elvadult a gép!

.Ki inti Ír?—-talán a földesúr? ...

ju

hász vad ebét?

Gyermekkora gyermekkorunk. Velünk nevelkedett a gép.

A költő kifejezően mutatja meg a

gép és a munkás viszonyát. Amikoré József Attila élt, még sötétség volté ebben az országban, a dologozók kö-J ztll sem sokan tudták, hogy a gép a J segítőtársuk. De most! A lendülete?^ munkaverseny, az újítók mozgalma f beigazolja a költő látnoki szavait é A munkás és a gép együttesen mind é többet termel és megvalósítja a szó- é cializmust. 4

„Emeljétek fel szívünkét, azé aki} felemeli,“ — írja a vers további ré- j síében József Attila. A költő a Pártra é gondolt. A munkásosztály élenjáró é csapata a dolgozók szívével a dől- é gozók minden vágyát felemeli: l.ál-J játok ezért küzdünk mi, minden tét- J tünkben tiértetek vagyunk!

Fáklyák ünnepelnek, döntő győseleml Döntő léptek súlya, öklök ereje! Bányász, bőrös, koksros egymás mellett, Honvéd, postás, rendőr, váll n vállnáL Exrek egyetlen hatalmas hangja zúg! „fiijen a kommunista osztályharel“

Fáklyák ünnepelnek, békés győzelem! Tiszta gyermekarcok, mint az ég! Mnnkás május boldog tüntetése Máj® vére ezreknek szívében.

Ezrek egyetlen hatalmas hangja ng „fiijen a béke s a Szovjetúnlő!"

Fáklyák ünnepelnek, legszebb győzelem! .„Munkás-paraszt-egység!“ — kiáltoz a tér:

Ének: csengő lány és asszonyhangok —

Büszke dallam: éreej,Iérfttorkok Ezrek egyetlen hatalmas hangja zeng:

„Éljen a Népfront! Éljen Rák®!!“

IMS IVÁN

Míg megvalósul a gyönyöréi

képességünk a rend, mellyel az elme tudomásul veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint s az ösztönöket idebent...

Négy és fél esztendeje már, hogy „világosul gyönyörű képességünk a rend“. Uj hidak és üzemek hirdetik az alkotás dicsőségét. Pártunk vezetésével. a munkásosztály áldozatkészségével új országot teremtünk. A munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek között. egyre többen látják harcunk értelmét. A máért, és a holnapért való kíizdeVm és az építés egyre több embert alakít át. Hasonlóan a szovjet emberekhez, a magyar dolgozók a szabad hazában szabad életet élnek. Az új nép másfajta raj. így válik a győzelem biztos zálogává.

(Kotkó)

A KOMMUNISTA EMBER

nagy

Arggonrefc, a

Hűtőnek Írásából közlünk néhány résti. Aragon egyik leglelkesebb harcosa a francia Kommunista Pártnak. A kommunista emberről írt könyvéből vettük ki « alábbi részleteket.

Gyennrkkoroniban némely

■6 olyanok tűnt előttem, mhrha tisz- 4b csak a IcöttészetbőJ, a legendából, •agy a görög-római Ártér elembő; való tett volna; Így például a hős, mártír, vagy atléa.

Nos, később, jól emlékszem erre, ez • szó, hogy kranmunás a, részemre éppen úgy a túlzott és aükaäinazhatad >n nsvak’ közé tartózó: l Biztos vagyok Abban, hogy nem én egyedül volt m fty naív. Sok ember gondolkozik Így erről a tárgyról anélkül, hogy tudná'. Mégpedig ké'j módom. Egyesvek azért, mert a kommunizmus, a kommunisták részükre szörnyűséges kifejezések és azt, hogy valaha is tál álkoz hat rak egy kommuntis ával, éppen úgy nem tudják eftépsefloí, mint azt, hogy egy szatir- nö, vagy egy apagyilkossal találkozhatnak. Mások pedig azéiy mer: éppen efleokezöteg, a kommunistáról^ olyan magas rigóm dó! á s ulk van, hogy a íezt egy kissé, mint valamilyen utópiát i képzett: A é

Az első közé Adasamliatomf pjejdnem az egész családomé i, mert j ez, bár mindent vátr: tőlem, bosszú éve- J ken keresztül képtelenségnek tekintet-J te, hogy és a kommunista párt tagja ^ lehessek.

Meg keA szórtan mondanom, hogy" la második kategóriáiba tartozóiknak is, ( azoknak, akiknek épp ellenkezőleg, í Igen rrtagas elgondolásuk van a kom -< munlzmwsról, I ggyakrabhan hasonló*

francia szükségességé;. Az ő számára a forradalom kemény szükségszerűség, amire. az oszíályotenesség kényszert», hogy végigvezethesse saját pozitív programúijá‘. az emberek jobb éleiéért, olyan clo érj, ami nem lesz többé kényére hagyva azoknak az embereknek, akák akárha csak farkasok lennérek a többi emberrel szemben. A forradalom nem lehet cél, csak eszköz valamely óéi érd okéber, a program érdekében, ami az ember boldogság«, győzelme? küzdelme a természet ellen, hogy elérje a tudomány és az igazságosan megoszlott munka áka! a határtalanul megjavított eleieké lecke.. Ennek a programmnak megvalóshása folyamán bizonyos emberek ostobasága, kapzsisága, bűne és kegyetlensége ndaju'- tathatja a kommunistákat, hogy az: tanácsolják a nemzet többségének: váltó* ásson a módszereken az ember ellenségének makacsságával szemben. A kamniunris'alk részér© ez az, amit forradalomnak neveznek.

A kommunista részére a jnlaloni rem az egyén, hanem az emberiség ügye. A haladásba, az ember liatárla'an és/végtelen balod ás á ha vert:

hite, az a hit, hogy az emberiség "fel* emelkedik majd egy nap felé, anieiyct ő ugyan nem fog meglá ni, de amelynek hajnalát a homályban 5 készletté elő, — íme ez lelkesíti és erősíti a kommunista', íme ez a kommur.is iá ideál.

Ez a korrcmmési'a ember — egy vó.l ideál megtestesülése — nem üres abszlrakoió, valóságos lény ez, aki a valóságban fejlődik ki, a nemzet gazdag cs vérr.ö íö’djé/n és a nemze. nem úgy néz rá., mjc.t valamely tündérjá ék alakjára, hanem mint saját húsára és véréré. A kommunista ember nem egy olyan utazó, api te tszése szerin: hazudhat, arról, ami a távo.bah történik:- a kommunista etnlvr Franciaország fia ée milliók a an-ui. Hős vagy mártír, küzdöli ő, elesett!, vagy dolgozik,- de mindig az övéi körében.

Az igazi .kommunáé a ember nem a szellem találmánya. Létezik. Es többé semmi sem állítja meg S; a vii’ág megváltoz «.ásában, az élet átalakításában.

SZUBBOTNYIK“

?5°

IRTA: ALEXANDER KONONOV

Alexander Kononov szovjet író, Lenin munkatársa volt. „Igái törtéért1 Leninről” című könyvében Lenin élete nek kiemelkedő események dolgot**

fel elbeszélések formájában. Az alábbi elbeszélés megvilágítja előttünk, bofi Leninnek milyen bensőséges, mély ka pcsolata volt a néppel, a dolgozó W»51 munkással, szegényparaszttal egyará nt.

A katonaiskola parancsnoka MWJj te, hogy álljon be az első sorba jót® szélsőnek, nnint rangidős. Lenin eflí*’

de’mesk'dei.

munkása i- és gyárak „sízombati

1920-ban nagy, lelkes munka kezdődött, a szovjetemberek vasárnaponként — vagy hétköznapokon is szabad óráikban — összeálltak é-s önkén:, fizetés nélkül dolgoztaik, hogy országuk helyreáll ít ás á; e őse gr sók.

Ezt a dolgot a moszkva—kazáná vasút munkásai kezdeményezték.

Ónkén:, saját jószántukbó! eikezd- rék reftdbehozni a „mozdony emető- ket”, összeszedték a szétszórt, de még ép mozdonyalkatrészeket, kirakodták a fa- és szénszá-llitmányoka'. Elein e ezt az önkéntes munkát a (lét végén, szómba ónként végezték. Ezért később ♦s, amikor a szovjecemberek ilyen önkéntes munkára álltak össze, ezt .^zubbotnyiknak”, vagyis „szombati mu-kának” nevezték.

A moszkva—fcazálni vasút nak pé'diájára, má-s vasutak munkásai rs beveze “ék a munkát."

1920 május elsején pcdiig egész Oroszországban ,-Szubbo nyikot” szerveztek. Ezen a napon, bár ünnep volt, egész Oroszországban míndenütí dolgoztak, kezdve a Krem'öi. egészen a legfélrersöbb kis szibériai munkás ©lenig. De a munkára úgy mentek az emberek, mint ahogy üroepne szokáis menni: zeneszóval.

Azon a napon, reggel ’íz órakor, a Kiemlben három ágyu’övést adtak le. Munkások, alkalmazottak, a kremli ka- ■ orra iskola növendéken a Kreml belső téréin g-yüle&ez ek.

Mikor már va'am-rmyien leisorakoztak, hogy katonás rendben vonuljanak fel a munkára, a Kreml parancsnoka be jelen ette:

— Jő- I erűn etvtárs. Ö is részt vesz a szubbo nyákon.

Vladimir Ljics gyors tép ekkel közeledett.

Elba ott a vezényszó:

— Jobbra á ! Indulj!

Megindultak mind, zeneszóra, katt nás léptekkel egy térségre, aho! rrt gc'eg gerenda, kő, deszka és mindé11' féle szemét, hevert. Vol ott sok sVj lőtt szekér is. A ioieüben tölcsérek I*' tonglak. Mindez még annak az ütköző nek a maradványa vol', amit az Oká

béri Forradalom idején vívtak it

I

y nap alatt ké' rendbe hoz,ni Ő

fehér gárdistáikkal. E lett megírsz: fiára és egész teret.

Először gerendákat hord ak. iff

egy gerendát ketten, vagy ha nagy®* nagy vo'*, négyen vit ck. Lenin $1 katonával dolgozott együtt, aki f°T ton azon igyekezel', liogy ícninc<’k1 gerenda vékonyabb vége jusson, r*' ga pedig a vastagabb, nehezebb vép* fog a meg. Vladimir lljics azorbon W' marosan észrevette ez.; és tgyek*f' elsőnek fogtt meg a gerendát a vas-1” gabb végén.

Akkor azt mond!« neki:

— De Ir, en én huszonnyolc vagyok, Lénán elvára, maga meg *'

ven.

íHÍ.

t.vh a gerenda vastag '/égét vá"''

tnosoi i

illyal t

ra eresztve, hatniskás gytzte meg: ,

— Hát éppen azért ne vitáik**^ veh-m, ha egyszer én vagyok a* 5r gebb

Egyriik munkás sokáig néz, e l®1"" s aztán azt mond.a: ,

— Vladimír Hjtes! Meglessünk ^ itt maga nélkül is. .hiszen mag3’1 fontosabb do'gai vannek.

— Most ez a logfontosabh drtnC lamennyi közó" — felette Lenin- És a ragyogó napfény, meg 1,1

tuda1, liogy leni»-; elvtárs is ott

deli*

vtrt

LEVÉL A BÖRTÖNBŐL

j zik velük együtt, a' szubbo nyík 'u i ... .. éri**

!

mennyi résztvevőjében az: az

keltette, hogy er. a mai rmrtk*

#

oromunnep.

az okoslkodáisuik. Sokszor visszatérők ^ ehhez • gondola'thoz: a legtöbb ember, f még a jóindulatú is, aszerint ítéli me-gá a- komimmtizmust és a kommunistáikéf hogy mit mondottak néki ró'uk —leg- f eiőtször —, vagyis a hamis fel világosi- f tások tömege alapján, a kommunista4

4

efienesséig szörnyű propagandájá.' ké. J

___rr ____ _____t___ii.i' T

pe

ző kitalált vagy mégha műszolt törté- a net ék alapján. i

Antonio Gramsei, az Olasz Kommunista Párt mártírhalált, halt vezetője. A fasiszták 10 esztendei kinzás után gyilkolták le a szenvedésektől elgyengült férfit. Mussolini parancsára éveken keresztül a börtönőrök minden éjjel lármásan nyitottak be Gramsei cellájába, hogy megakadá lyozzák az alvásban, hogy a végső kimerültségig hajszolják. így pusztult, el orvosi kezelés nélkül hosszú szenvedés után az olasz munkásosztály nagy vezére, akiről Togliatti, az olasz KP főtitkára ezt mondta: „Vele az olasz munkásmozgalom első bolsevistája vesiett el.“ A börtönökből írott leveleiben az optimizmus árad. a biztos tudat, hogy a munkásmozgalom, a Párt ügye diadalra jut

Túri i börtön, 1933 január ,70.

Drága Julka!

már nem küzdést azért, hogy visszanyerd, megnöveld}amikor ,t=hon. a szobáiéban erődet: est. pedig nem hiszem. Bar a jövő még bizony-i,k5n ^ön g^^’kozott, ami' epP«%, tálán, mégsem szabad elhagynod magad. Én sok nehez) ' v-zédén, amit elmondani pillanatot átéltem.. Éppen hat esztendeje mali 4 nti.ndjg ,.wsap járt föl és alá *

,©n,in gyorsjárású ember void, z — *“1— * szobáiéban v*jr:,

képzeld, hogy 'elszállítottak az abruzzókbeli Revison ^biböm egyik sarökbót a máftik*;

egyszer 4

i is járt. de színre szaladt.

A I

arra.* , , «P*

(Igyani.yen gyorsa i hord a a dőltből. Te többször említetted, est a helyet, nyaraltál ott.. Engem plombáit vagonban vittek

egész éjjel havazott és rajiam nem volt sem felöltőA .... ,, ,

sem gyapji/mg, mozogni sem tudtam, mert oly szűk a • 3 lírai’*

volt a hely. hogy csalt ülni lehetett. Egész testem reV'ágrc is, valamennyien ki megette mintha a láz rázná, fogam vacogott és azt hit-j leül'ék pihenni, cigarettázni. J

tem nem érik az útnak végére, mert szívem megdermed. Hát az'óia hat esztendő telt el. Sikerült hátgerin rémből kiűzni azt a dermesztő hideget és ha még néha

:

A pihenő után targoncákon

kői'8'

és szeme eí hordtak.

J

Lenin iit is sfele:í, igyekező'1

isszeter az a didergés, — (amelyből valami maradt a\ gyorsabban dolgozni, de mégis

csontjaimbn), hát csalt nevetek; emlékezve akkori gon-f perccel a szuölxztuyik i

dolataimra. gyerekesnek találom azokat. Szóval Tanjá-i abba kellet; hagynia, mert var

Elég hosszú levelet kaptam tőled. Nagyon kedves- SoK i nihcrnck, aid a kommunis- ^ nck találtam, hogy Giuliano cl akarta nekem küldeni áa párt tat rokonszenvezőnek tekinti ma- ielső kihullott tejfogát. Ez az ötlete kézzelfoghatóan bi- göti éB aki valójában az is, nincs más 4zonyítja, hogy reális kapcsolatot érez köztem és ön- elgondolása a pártról, min; az, amit a 4maga között. Talán jó volna, ha csakugyan clküldörL háború előtt a „Maiin" című újság £ nekem a fogócskái, hogy ezzel

népbiztosok.

tá».'

A többiek is liatnarosan be^lf Ji

munkát. Fáiradtan. de nagyon e

értek haza. Mindenki érerie’,_„A

'en

újság\ncKem a jogacsuat, nagy ezzel is megerősödjön lel- adott és ami napjainkban nem az Épo- Jkében az összetartozásunk érzése. Mindaz, amit a gyéreién a nanon munkát végeztek

i#*,

qtie kizárólagos wlajdona. Amekekről írsz, rendkívül érdekes számomra. Drága

Rtlcn tétben arzal az arcképpel, amc- f.hdka. igazán írnod kell magadról, egészségi dllapo- tyot rote adlnak, a kommunista nem ttodról, a lehető legpontosabban; ne félj, hogy engem áfiféja 14 a nagybetűs Forradalom * ez lever. Csak az verne le, ha megtudnám, hogy te

hoz írt leveledet túl melancholikusnak és komornak látom. Meggyőződésem, hogy te is sokkal erősebb vagy, mintsem gondolod és hogy meg kell magad keményítened, megfeszíteni minden erődet, hogy alaposan legyőzd a válságot, melyen átmentéi. Írj gyakran, vágy erőt magadon és írj nekem gyakrabban. Akarok még írni Delionak néhány állattörténetet, de attól tartok i1 követ kezű szubbolnyikon sznr^^p megismétlők már elmondottakat, me^t mostanában nn-t1 szagban mindenütt, a szovjet e gyón könnyen elfelejtem a dolgokForrón ölellek, \ újabb milliói fognak résstvertj'- i*

a Hogyme vennének részt, /

valóban- nagy01’ ,

tudták, 1W.t

^ . -((?

es

kedves.

4

Antonio. T ran nrula ott nekik erre pe

Idáit

i