Dunántúli Napló, 1949. május (6. évfolyam, 100-125. szám)

1949-05-22 / 118. szám

» A PLÖ te MRsm a 9 í pécsi szénbányák és fi mohácsi kombinát szomszédságában vasércet báayészuRka iessillei % *. vor&tíwji, ahogy Péíjsvárad i djopgűolk, szóöakerüi a mecseki aircefcp. Beszédes éEénk ecíb^ a otasaédoov pécsSáörjü^Psá ená>sr sszi-ról gK’g&íenítte'.ja näa. hogy tgöíjas bábytófcztyásető, Az is. A K»üev/&áért utazik Pécs váradra, írt Qf* S2ÜIereid és most szüksége 0 rá a nyugdíj ügyében. Először ezt »dja d, áe rövid szünet után sosr.kp­1 legényt aji emEákeéstíc ríice3é:ésé - o.-» Nagy g93OT*eT »ffiStam tegócy- tEÚxn — tnaséa Ssaápőéo és vjdtó üt, kertciéi mSSciH — valami válla i - zó aJfaxShao Meinl ftrt a MecseMw Pcpsvárad kőrryékéei és magához, ti mtrtkSiSíiAk. Etótecetesen mg-gbi- ‘t bettesm Én ipog v'RszasSíetn «- l m«i araikor láútem, hogy örül a ouk, amit a fűró {oboa, zsebretertan Itói a pori»* As bevittem 4 DGT- «, H® tényleg vatamá érdemesebb r volt, Szűrtek érte 20—30 karcévá:. Bot kaíocas ágtól visszajöttem, fei tettei joftaínsiJ a váffiaíaüioz. A por vasérc por# és a DGT 5l nem iéSN assédefc és adtak Jo­ta« érle, mert később Sfc kezdjek iitt, Afjffigm persze az a tózqcyws Mstjró már a „kutatás eredmé»y* ttaége njírH” frthagyta Pécsvárad Regényes i&}SL Később aztán a if i» «flxfa&yrtdcanek nyilvánítóéra ijttárást A «agy fátn&aság német fcek ke&ewftifia is tett vdoa egy sétöefcp itt a pécsvidéJa szónbá- & Mpptszédsagában, Ez eseSeg a gyár nehézipar fejődését jelentette lüa... Egyetlen erohsi vwfc. ajd «am nyu- íodt béjf abba. hogy a Mecsek káo- ít nuhiéííazőnek nytüvánítgáik'. Dezső' %5, »«ctgővájjfcpuyi nwnkásemfoer- 1 1st: geoíógug éku cétjjwá »te. gy as iöasíu&fi kiutast sg fc taűáfe. Mágneses njérőműsío- PWUcbesj diruiták neki az érc vo- Mbsáf, fej íré ‘térképezte. De senki jem te el neki, «mi a QGT urat gan- sfodtek arról, hogy a tudományos óg fcözvgfeméinyéten el fenjed jen: a ^Wessbeu n*>® senjmi más, csak *0 és kő. Deoaő Rezső erre kézzel Sbstó bfeonyítékóka: akar nwíattü, ~z vagyonár rák öltötte, nagy köl­döke: yptt tel. hogy a vasérce; ki- Viasza a föld aiók Végre néhány I4í®á te&i3diört a Rimamurányi 'fez. . *" A vasérc között mangán te volt meséli Dezfő Rezső — és a Riraa- ^yj, oisjba süegijed: volaa attól, ^ -Hi uesacs^k vés, de ntég man- ^ fe van, visszaküldte a szállít­J~yt, azzal, bogy az érc „szennye­st " ^•szakértő fölényé-vtí mosolyodEk el: ^ örültök volna, ha a külföldi ére- ilyeji szennyeződés le;-' volna. 5 fábzabadulás után a dolgozó nép "réztyii -igyekezeti iparát, gazdag!- kezd'e a; -ortzágo-. Most mar r-Jka3'ga;ják Dezső Rezsőt és az idén | 'Partgyi macesz téri tájt kjlköildi« ide ; t®szág egyik legjobb toöyfúrómes- ,'j> vigh. Anzkf ^iv ássa-, hogy-De- j*, lí'azső méléseinek eredményét a -•as emediajánye .ré igazolja, 2üoaÄ„i»d,^... gabona­IjTjagövárkncy ^tárában, közepén a furógép in3?prl?. jjj-oa Mtíály öreg fiirdmes'er Iga. a iüróruda', érzessél, hogy törés ,, >figyes, de enéüyfcl, hogy jói előre­l^fk itt dolgazrtak, ölártan bácsi, Lácrrló a fiatal fúr<OToster, a körül dolgozó rmtokások és az j^*s«fiBiflyzeie, élükön V’igb fclv- az üzejjvvezeővel. értik adó!­v’?*- ófaga a fúrás Vigh Andor új c'SSZeré.vot tri !. ,:t­, ’«révej megy. El Is ismer!ék újf* 1^. ^ -O- __________ ^^ őbb hő lyukat, mint a régi möri- i^, "él, hogy aztán fokozatosan lefelé #£,?*’*• kiaebb átnéröjü túróvaj fo’y- di.f: hanem mindjárt a iegkisehb át­in*- Ix.nyég? az, hogy n/n fár­MSSBB__nd járt a légi “l üvel kezdik, és aszal haladnak Ezzé) 1.000 forintról 400 fn­' Itkj .csokkeQíef.^f. az 1 méternyi ea§ köl'ségét, amelletr 50 szá. emcJték a góp teljesí-raényét. Wv “Sy«»» 300 méter mélységig (5j^’-ék. de legutóbb .Aásórcgmecei ö’^-trt íá"^k WMk, Had pontot je$* tí 5z iparüg’zi mf- niczúérttsnbcJ kjkijldö'.r bizoetsá^. Ab­béi az eüső" már megíürták és öl nsé- tér mélységbe«i raásféíniéíer ?as?ag ¥3Sérg¥0Rü!i?0t tóáitaJc. Mintás hoztak tel beSŐle, s aru3! mcgálré'p'tötták, hegy 10—50 ázá- zaréjkos vas-narfakrtú vasérc, ami ki'űnó- eo tnegfeleí vasolvasZ'ásra. Mos.t te éppen egy magod hete fel a fúró. — Ez már a . vaskő fedSoffeefe — áftapftja meg Vjgb elvtátns —, nemso­kára dérjűk a vaskőre tege*. A Témák végón 2 ra köräß mozog a vas'agsága a2 érmek D zső R zső te­tői az omlós irma kőzetből 'egy dana- bed és büszkén rmitatja, — Olyan, min" a i agyag — mond te —t pedig 50 százalékos vasérc. %i égési tfofiiüj Viseli 2v«n vasérc. Dezső eivtárs szeHr-t pe- dig az-, amit itt feltártak, talán csak századrésze annak, arra" a Mecseknek ez a vadregényes része rej". Amellett nemcsak vasérc van benne enrefedé. hanem .van-kréta . és .üveggyártáshoz való kitörő tisz-e homok is.- Sőt, a jelekből fejve, még mangánná te-akad­hatnak,, amá rendíkivűl fontos az acél gyártásban. De errő! még korai lenne beszélni. A legfontosabb az. hogy -van a Me­csekben vasércünk. Éppen itt, a péce- vjdéki ssécbányáík mekert és n-ecn messde az épülő mohácsi korrvfcmáf-ól. Ez az, amitől a magyar ipart mar kukbas tartó német urak rettegtek. Es ez az, arrónek má csak örtjUisfitnic. Erőteljesen fejlődnek a vetések álsédunéntúlon Az eteújt héten * csapa dékvrézo­nyok AJsódimáctűl valamennyi vár. megye jéfcen kedvezően alakultak. Az áltagos 3D mm-es csapadékon felül nagy terüte/ek- 60—-70 százalékos eső* is kaplak. Enr.edf következében -álta­lában minden növény erőteljes fejlő­désnek indító. Az esőzéssel együr szórványosan jég\-eirés is volt, arra Somogy megyében több. mtó ezer holdon kárt okozott az őszi gabona- ve esek ben, különösen a rozsban Jákó, P us ra kovácsi környékén. Baranyában NagytötMuban- a Jég 20—70 százalé­kos kárt okozott, míg a Balaton so- rnogyi cédái áín lévő --zö.ök az erős eső zés folytán e}-ömőd ek. A kisméretű etetni kár mellett azonban az eső any nysban is, hogy mcgnitkitcéta a kár- .evöEíe- és néhány roverfajtát tejjesen tópuszitott. Bár ö-szá ka!£szosair-k Hfkák raa- rad'ak. azonban az eső és a felmele­mzó SZÜL:• A vA2asíiifc előtti gyűiésedaen, Qs- nepsdgökeru mm-ienütt, ahol sok em­ber jött össze, új jelszó" halottunk. „Éljen a Párt!” — kiáljotia ezer meg ezer torok, kááitották ötvenen-százan a kjsgp’üléseken, ezrével a nagygyűlése­ken. Csak így röviden és mégis sokat, moodoaru „Éljen a Párt!" Pár.tagok­éi pártoEkhnrliek, fé’-fiai és asszonyok, fiatalok és öregek ü.emeaen verték, össze tenyerüket és a taps zaja- túl- harsogia.: ,31 jen a Párt!” mer: soha így és sóiba ennyien nem éltetők még a ej wit a hang Pártot, a munkásosztály éícsapalá-t, a Magyar Dolgozóik Pártján Ez az új tang, mint a lelkesedés megáradt fo­lyója, öntötte ei az embereket. Vala­honnan erednie kelte te hogy a :ömeg ma. n»nf vfesz-bangót a sziklafal!, fel­fogja Herősftve adja vissza és sok­szorozza meg. Hárman eredt? Keres­sük meg­— A Párt és i Függetlenségi Nép­ire«* jelszava) közőte ez így nem sze­repelt — állapítja meg Ciánt elvtárs, az MDP városi propagandtetátja — en­nek a jelszónak altiról keltett kifedul- ria a pár--agság vagy egyszerűen a dolgozók táborából. Ha alulró! indull ki ott kei! keres­nünk az eredetét. Mondjuk a Párt e-gy alapszerveze ében, egy üzemben. Úgy -qlálomra keressünk egy, kisebb üze­met. A fiamerh kesztyűgyár. 140 muru käs dolgozik, a pártszervezet jól mű­ködik. akii a többi, üzemben, vannak munkások és munkásnők, brigádban és brigádon kívül dolgozók, egyszóval ez a gyár, amely ossze-é elében és fel­építésében bármelyeik más gyárhoz ha­sonlít. Alkalmas arra, hogy itt kezdjük ej a kutatásit az új jelszó eredete u’án. Í a pártszer- vezet propa­gandist a ja.. Az ő feladata volt a jdlszavak nteg- fogalmaiá&a is. •— Népner.’előixrk, 'bfeaümijaäA föl dolgozlak — m-oedja —, mindenki ki­vette részét a választási munkából, de ezt 3 jdszót nem mi -aláteuk ki.-Ma­gam te együtt éljene.zleim a ömeggtí, bogy „Éljen a Párt!" és csak most a válasz iáé tnán jutóét eszembe, hogy ez a jelszó ebben- a for^pájában tény­leg ÚJ­A kezdeményező "ehát nem az al­sóbb párts-ezetóség voD. Szélesebb kör­ben keli keresnünk. A jelszó alulról tört felfelé, hogy a maga rövidségé­ben. a dolgozók szűkszavú, de sokat jelen'ő fogalmazásában. Sdtnur József, pártiag már a fel­szabadulás óta. — Nehéz így e.ltnoncteni annak, aki bunco van. sajátjának érzi a Párípt, hogy mi is a Páír‘ — lünődutk el a kér­désen. — Mi magunk vagyunk, együ í azokkal, akik vezetnek bénnütiket, de még azon túl i-s va!a--,Tii\‘el több. Ter­mesze e*. hogy ha a Pártról vei" sző, ünnepelünk és lelkesedtünk érle. Ak­kor is, amikor a választáson győz ünk. A jelszó, hogy „Éljen a Pár1!"? Az úgv jő t. magától, a többiek!-:“! együ 1 Jaiéitottuk éi' nem gondol tűnik arra. hogv ezrei újat mondunk, mert ez olyan •erme&i*tes vall ító a? Szem­ben. ök is oft voitak a PáríonklvölSsk is v??ig©!í gyüjésfken, íeli-anulásokon, ők is él­te ték a Párton. Lei-pára'László, Novittics Béla., Sudár •József elvtarsak rs egvüt' mentek a tő'ojbiélokei. Pálrtonkivüliek. De azért nincs tévedés a dologban: elvuársak, mert itt az üzemben, már minden más üzemben is a munkások elvtársnak szólí 'jáik egymást. Még akkor te. ha a munkás nem agja az élcsapatnak. Azért az elvűk, a gondolatuk egy és ez így van rendjén. — Ha má a Párot éljeneztük, nem kéll megmondani, hogy milyen pár ­ról van sző — mondja Ncvirtics elv- társ. — Mindenki tudja, hogy a má pártunkat, a komm«nsslakat, a dob dozó nép pártját éijenezzük, amely megteremtette a jó pénzt « hároméves terve* és nemsokára az ötéves tervet is végrehajtja. Kovács Mám,a varrodából. Pataki Lászlóné. Rófh Nándorné, Biskt^) Von- céné a présel öböl — vagy má s néven „csinost öböl” — szintén pásrtonárivü- láek. — Nehéz elmondani, amit az ember érez — gondolkodik el Kováié« Mária, miközben tesstibbra állítja gépéé, — mert amikor a Pártot éljenez'ük. azi esaik az érzésünk diktálta. Hátink és bizalmunk érzése. valahonnan as új jelsző. A dolgozó népből, amely ér­innen indáit e! zj, hogy a Párt vele egy. Ezért sze­reti a Párto-j, ameäyoek nem tagjai vb- {amennyien, de tníndannyten részesei munkájának, a Párt, amelyből csak egy v*an és amelyért, érdemes nemcsak ün­nepelni és lelkesedni de dolgozni is. Az új hang, az új jelszó körülbeiffi ezt jelenti. Mészáros Ferenc gedés erőteljes kalász fe smoíjSmő» dóst Lndi o i rneg. ami a jó terméseredményt fpari nő vényetek köziül az otej és rote­len Baranyában jól kelt és egyenleten fejlődésnek indulr. Bár sr otetosf<Séác megyénkben fejlődésükben vrészasna- radta-k Somogy mögött, azonban, a tol. nai vfezonyla'hoz képest sefekal kü­lönbek és úgy ezek. mán- a rostfcen- der Baranyáiban elérj g sonwgymegyci eredményeké'. Tavaszi kaíSsirosajnár, va­ram* m ka pásnő vényetek — ezek IcA. zött első helyen « napmforgó további fejlőriése btehwINa vw* és amesm\*Í»o az időjárás továbbra ré kedvez és a doJgoró parasvzteág • te- pites időben eílvégzi, úigy « legjobb terméseredmények váHwéők. De ezef az eredmények csak ekkor érhetők ek ha a tegíanfoeabb időszerű manfeáte&, a gyoraártást, és növényápolAff5, wsia- tKWj: a védekezési munkákat, idejében elvégzés. Most ez a tegfootnsaiib tez*- nivréó a habárban. A ícáróófíSdl mnnkák meOeff *zgytw. olyan égető kérdés a srfCőfcfcen e* gyötnőitesősöiben • védekezés « pe. roflosspróra és más be-egoégeik efipn, amelyek atf esős időjárásban tmrjtednefe' legfőbben, kx tbódünácfóü sró3őv!d(L. kekm t korai szőlők virégozoak. kréfürtü. de Jól képződött bogyói fejlődnek. De nagy vesz<3yf jelenő a perouoprpö- ra, ezért minden szőlősgazda a legsür­gősebben perme-ezzem! A gyikp.ö’icsösősk ré kitünően feötőf- tck. A cseresznye álfájában kisebb szemű, mim tavaiy, de ez * száraz le­va aznak tudható be, a később baéró gyümőlcsféldk viszont igen bő termést ígérnek. A gyümötesösökbert bár ét­idéig komoly kártétel nern tspasxíteí- hatá mégis a megelőzés végért arzéné« pertnetezőszerrel raHóhí) védekezni kefl. AJteíábac megáUSapttjaéó, hogy ügy « gaboaanemüekrÄ, a kapásoknál mtnrt szőlőkben, gyümfficsösökf*» igen jó •érmésre vas kilátás, nemcsak Bara- Eyáfcas, baoetn Somogy és Tolna ins* gyéktw* egywráPt faagy tót falu közelében„ a Sándor hídnál választottak meg Táncsics Mihályt képvisellek Visszaérkeztek Pécsre a siklósi képviselőválasztás eredeti okmányai Az országot* főtevéi tárból vi-zsér- keztek Pécs:» azok a száz év előtti okmányok, amelyek a Táncsics siklósi raegváiaszlábára vonatkoznak. így ere­detiben oívashat wk azokat az írásokat, amelyeke: akkoriban I. 1848/350 szám alatt iklatiak a megyeházán. O t van közöltük Munkácsy Albert szaporoai lelkész kezeirásával írt kör- levéö, amellyel a választási rtépgyű- lést Csepelre (DrávacsepeJy) ösichiv- ta. ' A levél elmondja, hogy a „haza javát szívesén, akaró követ" küldését fanja foníosnak a siklósa kerület szá­mára és kéri „óíyáiinfiai, polgártár­sak!” raogszóliitássai a községek b.rái:, bogy hirdessék ki ezt a népnek. A levél 'küTső la; n egymás alá varrnak "Írva a községek, melyek tu­domásul vették z összehívást. Lovas- futár vihet e a levelet egyik községből a nrásiJtba. mert a lá'tamozások órái között igen kévés különbség van. Az ipacsfaj bíró iromba betűivel ez: irta rá: „látta és akarja-" Ugyanaznap délután gyűlést tartot­tak a Nagytó-falu közelében lévő Sán­dor hidrái, ahol aztán Táncsicsé: mind­járt meg is választottak. Vizsgálat az „alkotmányos rendett( sértő gyűlés miatt Nem uchú kinek a kezdeményezésé­re, de már másnap, május 29-én Per- czel Imre alispán rendeiletet adóé ki, amelyben vád tárgyává tette a gyűlés egyrészt, mert az szerinte nem vök bejelentve, másrész: pedig, hogy oft az aikolmányos rend és kormány elleni 'kitörések és iáeí-tó szónoklat k „jöttek vala szőnyegre.” Vád tárgyává ‘ette azt is, hogy a Sándor-hidi gyűlés a „nép áJlítal minden .örvény és alkof- mányos rend tóén megváiasz'álolt Táncsics.” „A kárhoz a‘os és a kőítekindéiyt r-C-r 6” ügyben vázsgáalot rendelt el Sándor és Váradii Ferenc — járásba ratfcozoéí, bogy est ta eljárási: s „Tő- és alszolgabírák”-ból alakúk, bő zoítság kinevezésével. A bizottságba kinevezte még „Nagy Mártony tfeztf ügyész urat’ A megbízatás-úgy szólt, hogy helyszínre Írisz állva vfesgáljameg az ügyet és a .egszigorúbban kikuta> Ivató. tanuk vellomáisából állapítsák meg: kük voltak a kezdeményezők és milyen alkotmány és jog ellőni szónok­latok hangzo.íak el. A józoítság ki­számít Csepelyre és kiszárt Siklósra és a vizsgádat alkalmával e'őáüi'ott ta­nuk, valamin: a „teítesek" vaUomásai- bő! bősfges jegyzőkönyveket szerkesz­tett. Különösen azt firtatták a 6. pánté­ként tóltete kérdéssel, hogy „az áten­gedett urbériség kártelarafás érán! mily érelmű magyarázatok oyüváni*- tattak, a királyi jogok, nevezetesen a borméré«, úgy a. kilenced érdemében roily szónoklatok s ér.elmezések adat­lak elő.” O ért bennünket A tanuk között voltak olyanok, akik igyekeztek közömbösöknek feltűnni, vagy azt adták elő, hogy ők az el­hangzott szónoklatokból rém hallot­tak semmit, azok tartalmára nem fi­gyellek. Gozva Lajos drávapalkonyai lelkész emlékezett rá, hogy a „cimyi ispány” , szónoklatában azt jegyezte meg, hogy ai „Táncsúcsot követnek ajánlván lei,ki tulajdonai megenúáésén felül leginkább azt emeljék ki, hogy Táncsics szinte parasztnak lévén fia, már bajuszos kovában men- tanulni és önkim: vetésé re és képezésére minden alkalmat felhasznált, azért tsak 5 le­het legalkairnasb követünk, mert 5 ért b-tnnünket,.” Láng Ferdinand a cunyi ispán nem la gad a, hogy szónokolt és hogy Tán- csiicsot melegen ajánlotta köveinek. Munkács y'A’,ben a sr a porcai lelkész tnéiltóniak mutatkozott gáiyar^b ősei­hez és megíagadla a valíoraést. Tudni Dóri Lász.o, Szokoiy Karody, Perczel akar.ia; ki volt a íeljeleaiö és arra tű­zadók előtti iokvizidó WtároasznáeA- nak véli, míg a vá<Só meg nem jeienft előtte, addig nem hajteadó nyfiafkozcl. A bízottsálg kissé megszeppen: a «*»• porcai pap karakán kiáBására Munkácsy fene tartotta a feäjejeolfl megnevezésére vóíüátkozS“ kőveiWéaét, de azután elmondta, hogy „szónoklata tehetségével” Táncsics érdemeit ki­emelte és néhány eäkket felolvasott annak „Munkás” című lapjából. A Siklóson tartott vizsgákat még egy érdekes epizódot derített* fej a Sándor-hídnál tartó gyűlésről. Az ép­pen szóookló Tanjóczay Dániel nagy- harsány! bíró nagy beszédének me§- haligaiálsa után a gyülekezel teljes lelkesedéssel Tán sitsot követnek W- tüzé.” Taroóczai Dániel és egy K5J- gyesí nevű snkJósi lakos még azzsap H Is utaztak Pestre Táncsics meghívá­sára. „A magántulajdon tilos sértése“ Végül álljon néhány sor Rferner .Li­nos ász ti főügyésznek az ügyben tel: jogi vélemény érői. Többrendbeli „mj- szerént" és „minekutám” leszögezéeé- vel megállapította, hogy Munkácsy a „regálékra” vonatkozó tilos értekmezé- sével a „magáir.y tulajdon tilos sértésé­re izgatni elég vakmerőséggel bátor­kodott.” Azután azt a nem valami zse­niális jogelemzés: adja, hogy a szóno­kod nem annyira „szándékosan 'örvény- ellenes ténnyel vádolja, mint inkább népizgató és búj ló cselekménnyel." Ja­vasolta, hogy ellene „fcnytiő vád ren­del‘essék és a megyei törvényszék -fe­tal elítélteitek.” Mint ismeretes, ebből az elítélésből semmi sem lett. Az érdekes régi írások megruarad- ‘iák annak bizonyíHékátA, hogy Bara­nya népe hogy aratott jó száz eszbec- dßvel ezelö t győzelmei a reakció fő­im guzsitü fetw

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom