Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

DONANTOM, NAPLÓ 1M» JdtJUS « Lafos: Uj fejlődés előtt a magyar tudo Három pécsi egyetemi tanár nyilatkozata kg. tudósok anyagi r df) (ti(i- /Pit helyzetének megjavításáról A tudományos kutatók a laboratóriumok csendes termei­ben, mikroszkóp fölé hajolva, végzik nagyjelentőségű munkáju­kat. Apró eredmények láncolata, hosszan arló kísérletek eredmé­nye sokszor alig értékelhető a gyakorlati ember számára. Mégis, • tudósok munkáit nyomán érthetőbbé válnak számunkra a léte­zés problémái. Néha közvetlenül, sokszor közvetve óriási változá­sokat eredményez egy-egy felfedezés. Minden részletkérdés liszté- sása közelebb visz bennünket a halált okozó baktériumok legyő­zéséhez, a technika csodálatos kibontakozásához. A tudósok leg- 'öbbnyire szerény emberek, tóikig ,kutatnak és kísérleteznek, amíg a nyilvánosság elé hozzák korszakalkotó felfedezéseiket. 4 népi demokrácia értékeli a tudósok munkáját. A legutóbbi kormányrendelet, amely az MDP javaslatára született meg, az eddiginél lényegesen magasabb fizetéat biztosít a ludomámjos kutatóknak. Sotúedtk éta Ißq.- / all azt'ttja mája. Különböző elméletek ala­kultak ki a rák keletkezésének okairól. Vannak, akik. vírusos megbetegedésnek vélik a kóros rákosodáat, egy másik csoport a vegyi rákelmélet híve, Melczer Miklós professzor is a vegyi anyagok rákokozó elméletének követője. Eddigi kísérletei azt bizonyítják, hogy a rákos embe­rek vére rákkeltő anyagot, úgy­nevezett „carcinogen“-! tartal­maz. Melczer tanár Shabad orosz kutató nyomán kimutatta, hogy helyi ingerekre csak olyan egyé­neken fejlődik ki a rák, akinek vérében ilyen a benzpyrenűel és epesavakkal rokon vegyü'ebek vannak Melczer tanár a bőrrá­kokkal foglalkozva, egereket a tar kéjükön kezelt ilyen rákkeltő at aggal, majd az egerek fark- tuvi táját enyhe égetéssel iz­gatta, mire ez utóbbi helyen, ahol direkt inger hatása a rákkeltő anyagnak nem lehetett, néhány hónap múlva rák fejlődött ki. V vizsgálatok szerint a kísérleti eredmény emberre is érvényes. tsztmdŐí tfum. U ifPMfil í1“1?.02?11 kl munka- K. 11 ovu. közössege számara Melczer tanár. Cél: a rákosodást okozó vegyi anyagok ellenszerét, amelyet a szervezet termel ki, ki­vonni. Már eddig sikerült ezen s téren jelentős eredményeket éj­ét ui, az ellenszer vegyi képletét "inban még nem tudták kiana- lizálnL Ha a kísérleek sikerrel járnak: tömegesen gyár am tud­ják a rák gyógyítását lehetővé evő anyagokat. Melczer profesz- -zor és munkatársai ezzel meg tudnák menteni a rákban szen­vedő tízezrek«: a szenvedéstől. Dr. Melczer Miklós professzor is azok közé tartozik, akiknek fizetését nagymértékben felemel- ' k. Beszélgetésünk folyamán eze. hot, mondja a fizetésemelésről. Örömmel fogadtam a tudo­mányos munkások javadalmazá- iuak rendezéséi. Látom, hogy a Szovjetunióhoz hasonlóan, a ma­rva r népi demokrácia a leg'el- i'-sebb mértékben megbecsüli a 1 tatokat. A kormány rendelke­zése a kutatójelölteket is érinti, így biztosivá van az utánpó lás, amely rendkívül fontos minden tudományágban. Mi ezt az érté- ke'ést úgy kívánjuk megsznlgáíl- ni, hogy még jobb munkával gyekeziink elmélyíteni kutatá­sunkat és felfedezéseinkkel örrg- bí'eni a magyar tudomány jó- hirér. S-gtrüriofitaj. 'lanti az anatómiai intézet vezetője a múltról! beszé’t: — A felszabadulás előtt a tu­dományos pálvára Jenőknek fe’- jes szegénységre ketHefc (pttcősziil- niöik, kivéve, ha családi körii'raé- nyelk tßtipMvA számukra a gondtalan életet. Az anvagi ne- hézsésrek megakadályozták a tu­dományos munkások tevékenvsé. gát. Mindenféle külön munkát ker«'t vál'sbiiok. ha azt akarták, hogy megélfenek. Fgv 'Úttáren­ged, bármilyen lehetséges is vei* alig keresett többet havi 150 u pengőnél, amely még saját maga számára w kevés volt, nemhogy a családjával együtt meg tudót e volna emberségesen éh». A kü- [r lön munkák természetesen elvon- h ták őt a kutatásoktól és így mint t( tudós, jóval kisebb eredmény*! n :udott elérni — Hasonló volt a helyzet az |r intézet anyagi dlilátmánya tekin- n te ében is. Régen mindössze há- „ rom tudományos munkatársa n volt az intézetnek, akik alig tud- |( ták magukat képezni az anyagi f( nehézségek miatt. Most az anató- ( mián 10 ember folytait tudómé- . nyos munkát, nincsen hiány a felszerelések beszerzése körül , sem I; cA hid.pu,mdh tudósképzés elősegítésére az ana­tómiai in ézet fiatal munkatár­sainak magatartása jellemzi. Va­lamennyien a legnagyobb lelke­sedéssel beszélnek arról, hogy most már érdemes tudományos munkát folytatni. — A tudományos dolgozók tud­ják, hogy a fizetés nagymérékű emelését elsősorban a Magyar Dolgozók Pártjának köszönhet­jük, — mondja befejezésül Szent- ágotai professzor. — Magyarországon a fejlődés biztosítva van és a magyar tudo­mány újabb eredményekkel „fi­zeti vissza“ a népi demokrácia háláját, Ráüss Károly professzor a közegészségtani intézet vezetője így nyülaitkozott: — Az anyagi függetlenség év­Végignézek az enyhe halmon. Gpítés, hadd legyek tanúd! « Hadd legyek énekesed, boldog ;észekrakás, hadd zengjem én lícséretét, ki zászlót bontott, hogy házat kapjon a szegény. századok óta problémája a tudo­mánynak, A tudósok megélheté­sének biztosítása, bőséges anyagi ellátmány előfej élele a jó tudo­mányos munkának. A tudósnak sokat kel foglalkoznia elméleti kérdésekkel. Ezt tudományos könyvekben, folyóiratokban ta­lálja meg. Ezen kívül gyakran keli» kezébe vennie az élet más kérdéséivé® foglalkozó műveket is. Mindez termesze esen komoly pénzbe kerüL A kevés fizetés mellett mindezek jó részéről le kel' letlt mondanunk a múltban. <Qwlu ezután árról beszólt, hogy az el mélyedé munka másik feltétele, hogy időnként a udós kikapcso­lódjék a megerőltető • szellemi munkából és pihennie kifli. , — A fizetésrendezés után most / megteli, majd meghatottan már lehetőségem van arra. — <j /ámba veszi, hogy mit talál- mondja mosolyogva — hogy # birkái az egyik a homokban gondtalanul pihenjek a nyáron i másik mereng az aímafán ... néhány hétig' valamelyik üdülő- * ((... ftt lesz a park, amott a templom. KétszAzfiarmincan, ...soraikba» Itt tér lesz. Ott túl majd az út... jómagam la — ki mostoha évek során Ily álmaimban hihettem volna valaha? Jutott nekem egy szőlő csücske s megszámolom: hét szilvái*! Boldog vagyok a tréfán, s büszke: nemességet ad a haza! i> Ha tudsz egy sarkot majd magadnak, VIár négy éve egyebet sem Vgy leszel otthon igazán, teszünk, mint hazát foglalunk. Hadd szóljak arról, hogy szaladnak Sokkal adós nekünk a múlt, u forró ünnepély után •t dombra fői. mint hangyabolyba, I hogy cipelik reményüket I habként, hogy rejtik a homokba * s hogy raknák máris fészküket! van mit a sors rajtunk szeressen. Egy-két év és a kétszázötven négyszögöleken ház feszít — megveti dús gyökereit a hontalan bányász e földben. íétszázharmlnc bányász megszánta Délután Piroskával Ismét * i dombot, piros cövekek 1 hozott kutat — kis birtokába csöppen bele és fölnevet, kimentünk, én vezettem öt. Jó messzire ellátni Innét, meglátni Innen a Jövőt. Borbála-telep ... messze füstök kéklettek. Szép volt a remény- gondolataink tenyerén csörgettük, mint csengő ezüstöt heäyeti fin ezt is fontosnak ár­tom. A kipihent ember sóikkal ermékenyebb, mint a kifáradt és anyagi bajokkal küzdő. — A tudósok felismerték, hogy a népi demokrácia kultúr­politikája erő el jesen segíti a tu­dományos kutatásokat. A munká­sok és dolgozó parasztok áldoza­tos munkája tette elsősorban le­hetővé, hogy sor kerülhetett fize. tésüník emelésére. Az intézet munkájáról beszélt ezután Ráüss professzor. Elmon­dotta. hogy az anyagi ellátmá­nyon kívül a tervhit elek járulnak hozza az intézet kibővítéséhez ás fejlődéséhez. * Három egyetemi tanár nyilat­kozóit. a tudósok megjavított helyzetéről. Valamenyiök szavá­ból kicsendül a népi demokrácia kultúrpolitikájának helyeslése és megbecsülése. Az országos és Euró- pa-hírű pécsi egyetemi tanárok ez anvagi előfeltételek megterem­tése után értékes munkájukkal járulnak hozzá az élet szebbé­jé teléhez. Vasárnap kezdődik a Szovjet Kultúra Hónapja Bnnyhádon A bonyhádi Magyar-Szovjet Tár­saság április 10-én kezdi meg • a „Szovje; Kultúra Hónapját”, a ré­szükre kiutalt volt P-erczel kastély­ban. Ennek keretében vasárnap délelőtt 11 óraikor a Szovjetúnió mezőgazdasága, ipara és sportja címmel kiállítás rendeznek. Ugyan­csak aznap este vetítettképes elő-, adást tart a Szabadságharcos Szö­vetség Lenin éle‘érőt. Április 20-án Idealizmus és materializmus har­ca a biológiában"-, 22-én „Micsurin és Liszenko munkássága”, 27-én „A Szovjetunió egészségügye”, 29 én „Magyar-orosz történelmi kapcsolaok", május 4-én „A Szov­jetúnió festészete (veti ett képek kel)”, 6 án „A Szovjetúnió szob rászata és testésze:« (vetíte! t ké­pekkel)”, 11-én „A Szovjetúnió ne­velésügye”, 14-én „A Szovjeíúnió kolhozainak élete” címmel tar anak előadá'sokat. fiüVÉJZtf k Magyar Szovlet MOnlMM Tár­saság ülésén megállapították, hogy > Társaság az elmúlt esztenddkben megszervezetté alakult, k k.0íónbttz6 kiállítások, a szovjet film Ünnepe *» a Szovjet Kultúra Hónapja százezre­ké« mozgatott mos. A szélesehbkörO tevékenységnek megfelelően elhatá­rozták, hogy a Társaság nevét Ma­gyar Szovjet Társaságra változtatják. A. bonyhádi Ssabadsághany*) Ssbwt- ség március 9-én, szombaton este * órakor műsoron estet rendes, melynek keretét**«« a pincehelyi ICDP kultúr- gárdája a „Váratlan vendég" ni»1* adja elé. A Magyar Szovjet Társaság Bá­nyászkerületi titkárság* április 10-ée Nagymányokon a Munkást» aezinóban ,,Épüf az új ország") eitnü szovj»* fényképkiállitást rendez. Szászváron a bányatelep! munkás kaszinóban április 10-én megrendez* a „Szovjet aport“ oímfl fénykópkiáUi- táet. Ünnepélyes magnyitó d, ». 10 óra Illés Béla: TAVASZ A ON PARTJÁN Már régen bentjártunk a már­ciusban, de amerre a szem el­látott, még mindenütt magasan állott a hó. Fehér színét régen elveszítette és már régen nem porzott — nehéz és sűrű volt, mint az agyag. Ahol lapáttal nekimentek, hogy utat vágjanak —, hol rozsdás fegyverek, hol kővófagyott holttestek kerültek napfényre. Márciusban még jó négyszáz magyar hadifogoly feküdt a dq- vidovkai kórházban. A tízezrek, akik januárban tífusszal, vérhas­sal vagy fekete fagyási sebekkel kerültek oda, már régen helyet adtak új betegeknek. A régiek közül ki ott feküdt a davidov- kai temetőben, ki meg tovább­utazott a Volga partján fekvő tá­borok felé. A kórházban most már jobbára sebesültek voltak. Olyik seb sehogy sem akart meggyógyulni. —- Aki nem akar meggyógyul­ni, azt nem lehet meggyógyítani! — mondogatta dr. Kovalov, a kórház főorvosa. fis a magyarok közöt sokan voltak, akik nem akartak meg­gyógyulni. Talán ők maguk sem tudták volna megmondani, hogy miért, de bizonyos, hogv ellen­álltok a gyógykezelésnek. A kis Lantos hadnagy például kiköpte az orvosságot, amit Olga hozott neki, 'elénte a kötéseket és a/ orvos kérdéseire vagy nem felel#, vagy nem az igazat mondotta. Emlékezeti, nagyon jól emléke­zett arra, amit Crassi tábornok mondott katonáinak: az oroszok halálra kínozzák a foglyaikat; de a sebesülteket gyógyítják, hegy annál hosszasabban gyö­nyörködhessenek szenvedéseik­ben. Ez állítás egyik részéről saját szemével győződhetett meg. Az oroszok valóban mindent el­követtek, hogy. a sebesülteiket és betegeket talpra ál'íthassák. Bizo­nyára azért, mondogatta a had­nagy. hogy azután .. És reszke­tett, amikor azutánra gondolt. Különös módon került fogság­ba. Január 15-ód Uriv környéké­ről menekült, mindent elhányva. Növi Oszkol felé. Az orosz re­pülők géppuskával lőtték az utat* és ő letért vagy húsz méterrel a járt útról. Mire észrevette, hogy rosszhelyt járt, már fogolv vo't: derékon felül süppedt a hóba. Nagy erőfeszítéssel sike­rült kimásznia, de egy lépéssel tovább hónaljig fogta be a hó. Innét már nem volt menekülés. A sikongó északi szél letépte a sapkáját és úgy vagdosta az ar­cát, mint egy drótból font kor­bács. Leikéi Istennek ajániVuttn és behunyta a szemét. Nem tudta mennvi idő teb el. Egyszerre egv farkas termett előtte A far­kas óvatosan körüljárta, megsza­golta és aztán kaparni kezdett a hóban F.gy negyed ón» alatt ki­• ást« a hófogságből. A farkas, 1 amelyről kiderült, hogy kutya, — a hadnagy ruháját óvatosan (majdnem gyöngéden) foga közé «ette és húzta maga után az út felé. Az úton egy szán állott. A szánon négy magyar katona, egy orosz férfi és egy orosz lány: Olga. A lány megitatta vodkával a hadnagyot ^ és egy darab szalonnát diktált belé, aztán becsavarta egy lópokrócba. Két órával később a hadnagy már a davidovkai kórházban fe­küdt. Csak ott tudta meg, hogy négy sérülése van: « balvállát négy puskagolyó fitörte át. Az­óta a kórházban fekszik és min­dent elkövet, hogy ne sikerüljön őt meggyógyítani. Gyűlölte az oroszokat, akik csak azért akar­ják me'i'-'ógyítani. hogy azután annál jobban gyönyörködhesse­nek kínhalálában. Olga előszót szavakkal akarta meggyőzni a magyar hadnagyot arról, hogy meg kell gyógyulnia, mert bizonyára várja őt otthon valaki: anya vagy feleség, vagy mindkettő. És bizonyos, hogy várja őt a haza. amelynek min­den hű fiára szükség lesz. A hndnagy. nem értette a szót és gyűlölte az ellenséges leányt. Aztán valahol egy magyar­nyelvű imakönyvet szerzett Olga és azt adta oda a seliesülitnek. Nem tudta, hogy a könyvben olyan imák állnak, amelyekben a magyarok az oroszok elpusztí­tását kérik a mindenható Isten­től. A hadnagy átvette a köny­vet és forrón imádkozott min. den orosz pusztn’ásáérf — Aki ae*n akar meggyó­gyulni, azt nem lehet meggyó­gyítani — mondogatta a kórház főorvosa. Olga sokáig gyötörte magát, hogy valami olyasmit gondoljon ki, amivel meg tudja győzni a sebesültet arról, hogy érdemes meggyógyulni és arról, hogy az oroszok számára nem a halált, hanem az életet jelentik. Egy szovjet tiszttől — aki véletlenül arra járt és aki történetesen jól ismerte a magyarokat — taná­csot kért. A liszt egv darabig gondolkozott, aztán elnevette ma­gát- Hátizsákjából egy könyvei kapart elő. Egy ukrán könyvet egy magyar költő ukránnyelvű kiadását. A könyv első lapján ott látható a költő képe és a kép alatt ukránul és magyarul olvas­ható a költő neve: Petőfi Sándor. — Ezt a képet mutasd meg « sebesültednek — tanácsolta * tiszt, fis Olga még aznap eme oda­adta a könyvet a sebesültnek. Megmutatta a képet és hangosan olvasta a költő nevét: Petőfi Sándor. Március rége volt. de a kórház körül magasan állott a hó. A sebesült hadnagy már régen idehaza van Magyarországon- időnként feljön hozzám és min­dig ugyanarra kér: — T-egyen olvan fő és továb­bítsa ezt a levelet Oroszországba­Minden levél ugyanarra az egv címre megy: Olga ÍJtv’üovká- nak. aki most a leningrádi egve- ‘e.rnen tanul irodalomtörténetet- Főleg a nyugati irodalmat tamil mányozza. Úgy tudom, elsősor­ban a magyart.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom