Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-10 / 83. szám

W» AJPSJUS M DOMANTOtl SAPló ÜZEMORVOS Rendel 9—11 dg „W év alatt létesítünk SS0 új üzemi, orvosi ren üelőt (Az ötéves tervből). Nagy műtőlámpák nem v • kí-ják a szemet, fényes műszerek sem villannak, nincs semmi küTnoá nehéz tölgyfa ajtó mögöt . Egy ember dolgozik ott bent. Gyógyít Az üziem orvos“. Nyílik az ajtó. Szeszán Ferencné jön ki mosolygó arccal. Kezében meg/.orrén a recept fehér lapja f>o ős lépései végig kopognak fíléfHtsökőn. Pár perc mitTva már újra munkahelyén lesz a zasetta műhelyben. Nem veszített sok időt Az influenza őt is elérte a tmjlt héten. Otthon tnaadni nem akar' maid kiváltja a receptet, biztos jo orvosságot írt a Doktor elvtár«. — Tessék! — hallatszik bentrö! A hang nem türelmetlen. Inkább hivó, biztató. Igen, itt vagyok, gyere mutasd meg mi fáj, és ha te­heti, segítek. A szobában kevés bú to , kevés „szerszám”. De minden ragyog. Uj a fehér vizsgálóasztal, a gyógy­szerszekrény, az asztal, ahol dr. Molnár ül. Mi is van még? Nézz körül- Kályha, mosdó. De különben csak a tiszta, kicsit orvosságszagú levegő tölti meg a szobát. — Alig hat hehe indult a rendo- *0, az üzem sokat áldozott rá. A kg kisebb műszer is sokba került, kicsi; kopár még minden — néző 's körül —, de ami a tegszüksége ftebi-', az meg van. 9-t«I 11-ig; rendel dr. Molnár. Az influenza járványban sok bete­ge volt. A mai nap csendesebb. — Az üzemorvos {eladnia inkább j>* egészségvédelem, a megelőzés, tanácsok az egészségvédelmi be­rendezésekhez, ellenőrzése a für­dőknek, konyhának, hogy lehetőleg Amennyire az anyagiak niegenge- dik, ízletes és tartalmas, kalória- gazdag étéi kerüljön t dolgozók elé. Megszakad a beszélgette- Vámo s' István jön. O: napig táppénzen v0li. A kocsi megzúz.a a iábál. ,, — Fáj még? -- néz fel rá az üzemorvos. — .Néha egy kicsit. De most már Elkomorodik az arca. — De háborúban ... Egyszer kint a fronton, egy éjszaka több min; száz sebekiltet hoztak. Aknasérülé­sek, borzalmasak. Kötözni addig, amíg van anyag. Azután a többi úgy marad. Állni tehetetlenül. Szőr- nyű érzés- Orvos vagy és nem se­gíthetsz! És még vannak, akik há­borút akarnak — néz ki az ablakon. Ismét nyílik az ajtó. Visszajö­vünk a biztató jelenbe. Cseiényi Béla jön. O injekciót kap. Reuma- tele i is fájdalmai vannak. Míg a ke­zelés tart, kiküld az orvos. Pár perc múlva jön Csolényi elvtárs. — Sokat nyerünk vote, hogy itt az orvosunk. A Kímélésben sincs olyan kiest* és jobban bízunk ben ne, mint bárki másban A múltban hasztalan kértük az üzemorvos­heteken keresztül- Minden hiába­való volt. Úgy nehezebb tett volna munkára fajszolni bennünket, ne­hezebben lelielel volna kijátszani a legelemibb egészségivédelmet. Mos; feljövünk ide, orvosságo: ka­punk vagy szakorvosi rendelésre küld bennünket. És nem ordít, hogy biztos lógni akarunk. Nagyot fordult a belyze ünk ezen a téren is! De itt nem állunk meg. Ez a sor folytatódik legteljesebb érdekünk­ben. Cseiényi elvtárs hangja csupa bizakodás, a biztos tudat sugárzik belőle. Aa üzemorvosi endieiőt határkőnek érzi. Ehhez elérkezünk. Fontos. De jön utána a többi­Mégegyszer benézünk a rende­lőbe. Molnár dr. vénykönyve fölé hajol. Előtte Horváth Józsaf a cse­resből. Figyelőn nézi a receptet iró orvost A1 veszi a lapot, gondo­san öszehajtogafja, a kötény alá teszi. Aztán elégedett mosollyal kő szön vissza az ajtóból. —*t Jó munkát! És Moináé dr. valóban jő munkát végez. Ott van iá; afaíilarml az üzem minden részében- őrzője tisz­ta ágnak, egészségnek. Mellett« és a sok üzemi orvos mellett, aki­ket most az új ötéves terv csata­sorba állít, ott áll az üzem, a vál lalat, az egész dolgozo magvar nép. Lorenz Mária. 4 SZOVJET DOLGOZOK munkaversenyekkel köszöntik május elsejét Mint Moszkvából jelentik, a sz ovjet lapok napról-napra jetenfé- seket közölnek arról, hogy a szovjet dolgozók május elsejére, a dob gozók nemzetközi (ünnepe alkalmából újabb termelési kötelezettsége­ket vállalnak- Az uráli gépgyár dolgozói például elhatározták, hogy május elsejére befejezik ötéves munkatervükeí, vagyis három év «és egy hónap alatt teljesítik az ötéves tervet. A Donyec-medencében té­vő' Gojlovkal bányászai elhatározták, hogy május elsejéig a terven felül 20.000 tonna szenet bányásznak. Kitüntetéssel végzett az egyetemen EGY BÁNYÁSZ FIA töndijban részesült, pályadüjat nyeri és elnyerte a Magvar Tudományos Akadémia könyvjiKnlmät >*. A pécsi Dudornányegyetem t»iá- csa szómba on détbep Sub laureo AJíttae Matris egységes jog- és ál­lamtudományi doktorrá avatta Gö­dény Józseí jogszigorló:, aki Pé­csett. a volt Pius gémnázáwmban folyía'ott tanulmányát mindvégig jeles eredménnyel vé­gezte és az egyetemen alapvizsga- és szigorlati kötelezettségének is kitüntetéssel tett eleget- Tanulmányai során szociális ősz­30 pengőből 10 pengd büntetés. . . Longauer elvtárs örül annak, hogy fia már az új életet ismeri meg Tiienujole esztendő dolgozni akarok magyarázza Vámosi István. *- Mind ilyenek •— mosolyog Molnár dr. — Egy sem akar arra «Mzan-ájni, hogy felnién ésl kapjon s munkából. Mind inkább orvossá- kér. Iniejfciókúrákal is kapnak. Reu- Jkalikus fájdalmaknál, vagy erösi- Az orvosságot az ÖTI vé­tkeire állítja ki. így bármelyik gyógyszertárban kiválthatják. Egész öszeszokunk, míg ide­írnak. Beszélnek magukról, megis- “terem oké . Egész más ígv a vi- f*°ny közöttünk, mint például a orvosokkal. Kicsit a rnaguké- n*}t tartanak. Lassan múlnak a percek. Fél ti- jüatry f (jjg, jár az idő. Molnár dók. hallgatva jár' a rendelőben. — így ió orvos­nak lenni ^válaszol a ki nem mondott kér- kicsit inkább magának. — J -gy üzemben, világos, tiszta |j*-'!oben, tudni azt, hopv ha va 2*j|ire szükségem van. akkor az vállalat segít, mindent sorun megkapok Tudják, liogy ér már elsárgította a borítékot. Va­lahonnan a szekrény mélyéből került elő, ahová Longauer elv­társ bedobta a keresztlevél, a régi fényképek. iratok kö/ó. Kiégendő egy pillantást vetni a dátumra és máris ördögi gyorsa­sággal visszafejő pereg az idő. 1 •>■? I szeptemberébe n vagyunk- \ korongos műhelybe*) a mun­kálok torkát fojtogatta a por­cé liánpor. ifiába követelték már esztendők óta n munkások a szellőztető beszerelését, Zsolnay- éku-ak fontosabb vetilt a haszon, minit, a munkások egészsége. A kemence felől gyors léptekkel jött a ..német mérnök ”, idegem» kiejtéssé', hadarta a iw;út: Megint eltörött szigetelő Mit gondol niágá, le lesz vonvá n fizetés. Jött a szombat. 1-ongauer elv- társ elkeseredetten nézte, hogy hiarmino pengő fizetéséből .10 pengő büntetést vontak le. Csak '.egyiinitett egyet, magában foly tóttá el a káromkodást, Tudta, hiába megy be az irodába, pénzt Úgy sem kap vissza. Haza ment hűt. Oltfhon mogorván tette lie az asztalra a fizetést. valamiféle jogvédelem? Longauer ott társ jól tudja: nem \olt. A szigetelőt többen készítik. Anyagot gyúrnak; a korongozás után szárítják és égetik. Ha rossz az anyag, ha erős a tűz. ha gon datlan a szállítás, ha rossz a mű­veseit) utasítása, megtörténhetik a baj: megreped a hatalmas porerLán»/,igetelő. Ha sehol sin csen hiba, de az elektromos pró háltál a villamos feszültség meg reposzj; a szigetelőt, rnindenikép­pen a korongom a hüpft«. Nem volt magva ráz kodás, a biinteíé összegét megkérdezése nélkii' megállapították és hónapoki nyöghette a nag\ összeget. (Ittak mejj kell nézni lőrék niitKlent. Husvélra, bérmálásra karikagyűrűk ÓRÁK ÉKSZEREK ffJTÁSZ-tót, ‘*•6 i. n-a gyárban a régi könyveket Számoljunk csak. kidőli), hogy heteken át Londoner elvtárs fizetésének 25 százalékát vonták le ..rossz, munka“ címén. Hogy rni volt ez a rossz mimika, ez nem derül Iki. A tőkés az elron­tott munkán többet keresett, mintha eiiadln volna a jót. Ki ellenőrizte, hogy men-nvrt von­hat te? Annyi büntetést sóztak a munkásokra, amennyit akar­tak. Ha fiiltakozoM valaki, leg­feljebb annvrt éri el. hogs Vitet­ték a szűrét a gyárból. Két hó­nai) adott így vontok le 80 pen­gőt f/mgnuer elvtárs fizetésé­ből, két heti teljes fizetésnek megfelelő összeget. Kért percet késtél 1 <>51-ben. máris egy pengővel tett kevesebb Pijwfésed. Három kilő kenyérről edn Jsevesribí) n héten, a tőPcés tetszA» sneriwt bftntetthetett meg. | lúgban !Wh*z íowhrfWíál nhi? lo#U* v«a*jjaJc, B«s. i munkái leli Tolna Longauer elvtárs? Nem volt az Olyannyira nem, hogy tavaly' nz üzem dolgozóinak le'kesedésc köz-ben q méltere tűz léik az él- munkás jelvényt. \ sovány ala­csony ember boldogan mosoly­gott és vidáman ráztak vele ke­zet társai is. Kezében farija a borítékot és elgondolkozik. — Emlékszem arra,, amikor négy pengővel mentem haza. A sírás fojtogatott, mégis hallgat­nom keltett. A munkanélküliek ott tolongtak a gyárkapu' előtt, •iilig várták, hogy valaki helyére beáll janak. Halk. fulladozó hangon mond­ja mindezt. — Tönkre főtt a szilikózis. Negyvennégy esztendő óla rakó­dott le torkomra a por, tönkre­tette hangszálaimat és tüdőmet. Menjen most te az üzembe, altig lát port a levegőben. A mai fia­talok nem sápadoznak sárgán a korongos pad mellett, Egészsége­tek és erősek. Ma már nem szá­razon formálják a poreelbkrf. broom nedvesen. Jobban dolgo­zunk, kevesebb a «elejt és nyu­godtan szívhatjuk mé! ven n le­vegőt, az alattomos por nem ron­csolja szét testünkéi. ott dolgozik a horongospad mel­lett és zl esztendős. C> már az új életet ismeri meg. Mit tud arról a kapitalista világról, amely a legkíméletlenebbül fa­csarta ki a dolgozók erejét. — Ma már mem a dolgozókat, :v tőkéseket „büntetik* «te ez így van rendjén. Ha valaki rossz munkát végez, a többiek megma­gyarázzák. hogyan ke! ész.s/e- rüen dolgozni. Nem büntetik, hanem tanítják a gyengébb munkásokat. Ha valaki késik, akkor a szégyentáblára kerül és belátja miivel vétkezett az üzem ellen. A régi kapitalista világ, a bíinteiésekkt 1 együtt sohasem jön vissza. # Nézzétek meg jól n fizetési borítékot. Elmeséli nektek, mi­lyen volt a világ 1051-ben. Meg­tanuljátok gyűlölni a légi vilá­got. a tőkéseket és szeretni a ■z-ailwul életet. Condolkoz-zatok (i,ak! KATKÓ ISTVÁN Gödőny József bányász gyerme ke. Doktorrá awtfca után dr. Itsrák Káknán rektor intézett hozza be­szédet. — önt, a bányász Kát — mon­dotta — a ctemokraüku* kormány­zat jóvoltából éri az a szép kitün­tetés, hogy a jogi oktatás reformja ó a ön az első, akit Summa cum lau­de egységes jog- és államtudo­mányi doktorrá avatunk. Szép és dicsérendő dolog, hogy a jelölt összes ;anulmányai során,- igen nehéz anyagi körülmények közöli is tanulótársai közöt min­dig az élen járt. röviden: elmünk»« volt. Az. On példája ékes tanubi zcmysága aimak, hogy az igazi te­hetség, a tudásra, a ie4«melke<V-rc vató rátermettség legtöbbször kunyhóiban születik, onnan indul a siker áljára ezer akadályon keresz­tül is. Kiválnom, remélem és hiszem liogy miként az egyetemen, ugyan­úgy az életben hasonló sikerrel és eredménnyel álja meg a helyét. Francié bányászok köszöneté a magyar dolgozóknak Az MTI párisi jelentése sze­rint a francia bányászok szak­szervezete nyilatkozatban noorvd forró köszönetét Magyarország. Csehszlovákia és Bulgária szak- szervezeteinek, hogy a francia bányászok iránt táplált együtt­érzésük kifejezéseképen több- száz francia bányászcsaládot hív­tak meg országaik legszebb üdülőhelyeire. Magyarország 200 francia bányászg.vermeket hívott, meg háromhónapos nyaralásra a Balaton partjára. „Öröminel fogadtuk a határozatot“ A Sopiana dolgozói már áprilisban progresszív tagdíjat fizetnek Fgy életet tölfttttem ebben ar. tkawmben. Sajnálom, iiogy időm javanésrét tőkés vi­pergottfnn W> “ te, de boldog „Pártunk megnévaUodott fe*- Mtiatai fokozott terheket rónak anyagilag is rank. A fotülvttsgá- laf után azonban megnőtt tag­ságunkban a Párt iránti köte tosses tudata ás szüksZgesnő vált, hogy a tagság fokozottab­ban kivegyo részét át anyagi terhekből is." (Kovács István Kosi). Vot. iiUVén elmondott be- ím étiéből.) A Scrpianc gépgyár kommu­nista dolgozói taggi/űlésen el­határozták, hogri május 1-e he­lyett már április t-tő/ kezdve a progresszív tagdíjat fizetik. Mindenki eleget is tett kötele­zettségének. úgy erezik, ezzel is bizonyítják hűségüket a Párt iránt. Bakó Lajosné a műszaki iro­dán dolgozik, a kétforintos ka­tegóriába tartozik. — Helyesnek tartom, hogy pro­gresszív alapon fizetjük a tag­sági díjat. Aid többet keres, annak többet is kell áldoznia. bankra utásek, add Bár m U éráén, uáciozeí­nak, az talán több ennél. Gon­doljunk a francia bányászokra, vagy görög szabadságharcosok­ra, akik az életüket, egészségü­ket, otthonukat adják a felsza­badulásért. Az eszter gaműhely olajos­fekete gépei közül jön felénk Ivanovics János. — Mi már régebben is beszél­tünk arról, hogy mindenkinek keresete szerint kellene fizetni. Tudtuk azt, hogy ez nálunk %s tagdíjemelést jelent, de váUtti- tuk, mert ez a legkevesebb. arr»v- vel pártunkét és ezen keresstfä az egész munkásmozgalmat se­gítjük. Mihályi Gyula az ösUödriko* uéerzi munkáját. Fcüülvtzegáfé bizottságban is működött. — Megláttuk, ki ae Osstudmlo* párttag, akinek nem volt f&Br>- ayi bélyeg egyszerre beragamá- va. A párt a miénk., a párt vé vagyunk. Az ütemben WM» munkás vállalta « yapnwnrt» tagdíjfizetést, hág* metél la M-

Next

/
Oldalképek
Tartalom