Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-20 / 90. szám

1948 AJPStLB 20 DÜNÄNTÖLI NÄ#LÖ Ámmm klip? rajéit*, Mezős „A körtudat sreriűt a bőrgyár­tás kizárólag mechanikus munka. Um ármunka. Az igazság ezzel szemben az, hogy a bőrgyártás bo- ayokult kémiai folyamat; ez indo­kolja, hogy én, mint vegyészm ér­tők itt dolgozom az Első Pécsi Bőrgyárban." így indokoljx meg Kérésé István tlvíirs valóban tudományos szak szerűséggel azt, hogy miért került l bőrgyárba. Ez az indokolás azon­ban úgyláftszik nem volt elég ak­kor, amikor 1941-ben felvételét kérte Kerese elvtárs, mert a gyár ".kori tőkés vezetősége elutasi- ta Mint jó szakember mégis tá­tit magának helyei a budapesti "chter vegyészeti gyárban. Hogy >tt jó munkát végzett, azt bizo- ayjíja többek között az is, hogy temrég nyújtotta be májkikészfléei találmányát, amelyen még ott kéz deft dolgozni. csak töb­bes­A bőrgyári munkáról számban lehet beszélni — mond­ja — mert itt nem az egyéni műn- kán, hanem valamennyiünk együtt­működésén múlik az eredmény. A Ili munkánk egy része inkább el­lenőrző jellegű. Ellenőrizzük a gyárba érkező ny ars ínyagok ha­tékonyságát, gyártás közben vizs­gáljuk, hogv milyen módszerekkel és anyagokkal lehetne jobb ered­ményt elérni. Ezen a téren igen nagy segítségünkre vannak a fizi­kai munkások. Gyártás közben ők vannak a legközvetlenebb kapcso­latban az anyaggal, ők tartják be a módszerbeli utasításokat és ne­künk műsz ikiaknak igen nagy szolgálatot tesz az, hogy a munká­sok tapasztalataik alapján gyártás közben ;e!«ntik azokat a körülmé­nyeket, amelyek alapján megkezd­tük a vizsgálatokat és kísérlete­ket. Ehhez az együttműködéshez két dolog kellett. Egyik az, hogy i mérnökök, műszaki alkalmazottak megszabaduljanak a tőkések nyo­másától. ímely arra kényszerítette Őket, hogy a kizsákmányolok kép­viselőiként lépjenek' fel a munká­sokkal szemben, a másik, hogy maguk a munkások is tevékeny ré- »zese: legyenek 8 termelésnek. A dolgozók országábanj kettő L“- meg­valósul i már. Mérnökök és mun­kások egyaránt csak nyertek vele. — Előfordult nemrég — folytat­ja Kerese elvíárs — hogy egyik vlvtáraunk. a présgépnó, dolgozó betanított munkás, újítást alkaima- *ot-t a gépén. Igen ötletes dolog ►olt, amí nagymértékben javította ► présgép teljesflményé:. Be 6em jelentetne, dolgozott * géppel to­pább. Gépészmérnökeink azonban megnézték és megállapították, hogy ez az ötlet még soha senki- ®ek nem jutott eszébe és bár a munkás nem találta jelentősnek, a mérnökök kiértékelték és fe>ier- lész'ették Ma már szinte napról- "ípra adódnak hasonló esetek, hmikor csak a munkások és mér­nökök közös tevékenysége vezet *fedményre. — Ha munkánkról beszélek — '®r ki Kerese elvtárs — feltétle- ®ü említenem kell Weller László ►Ívtársat, aki 18 évig volt itt a ►Várban timársegéd és ma máj tél­tesén tudományos értékű munkát ►égez. anélkül, hogy bármilyen “ölön elmé éti képzésben része NI, vol”n U~ j ízt bizonyítja, hogy |EZ iS CSak i munkások és m«r- r*— —- nők ők munkáját lebe elválaszani (egymástól. , De ha munkájuk összefügg, ak­kor összefüggnek érdekeik is. Ke­lese e vtárs ezt különös súllyal trezte 1941-ben..1. .— A felszabadulás óta eltelt idő k »2! b zonyftja — mondja hsttáro *ort»n — hogy nekünk műszakiak­nak teJjes mértékben a monk ás- gtttállyal együtt MA haladnunk Ha egy mérnök valóban híva á*á nak tekinti munkáját, rá kellőit már jönnie arra, hogy munkája a felszabadulás óta ossz .hason it- hatatlanul eredményesebb és köny nyebb leit. Már ez a szempont is arra késztet bennünket, hogy ne csak a munkahelyen, hanem min­dé tekintetben a legszorosabban együtt haladjunk a munkásosztály lyal. Ez annál is könnyebb, mert a munkások megismerkedtek a mi munkákkal és más szemmel néz­nek a műszakiakra, mint azelőtt. Az üzemekben ma mint egyenlő munkatársak dolgozunk együtt a munkásokkal és az üzemen kívül is egyenlőjogú és azonos célért küzdő, dolgozó emberek vagyunk. J Nemcsak Kerese | gonddíkó­ma már, hanem i műszaki értel­miség lúinyomó többsége, de első­sorban azok, akik az üzemekben a munkásokkal közvetlenül együtt­dolgozva megismerhették a mun­kásosztály igazi írcái és alkalmuk volt megtanuld: a munkásosztály és az értelmiségi dolgozók ügye közös és ezért a közös ügyén együtt kell liarcolniok. Letartóztattak egy pénzhamisítót Százforintosokat hamisított Ta­mási Ferenc 27 éves képespusz­tai lakos. Tamási a németekkel nyugatra szökött, majd megjárta az idegenlégiót is és csak azután szivárgott haza. Tamási Német­ország amerikai zónájában meg­ismerkedett egy SS őrnaggyal, aki az amerikai megszállóknál volt beosztásban. Tamásinak el­mesélte, hogy a németek szinte valamennyi értékálló valutát ha­misították és a hamis pénzzel el­árasztották egész Európát. Ta­mási Ferenc ' miután visszatért Nyugatról, elhatározta, hogy az értékálló jó forintot sorozatban hamisítja. A hamisításnál a né­met tiszttől tanult módszereket igyekezte alkalmazni, azonban a rendőrség meglepetésszerű ház­kutatást tartott a lakásán. Lefog­lalták a hamisító eszközöket, a hamis százforintosokat, a hami­sítót pedig őrizetbe vették, majd Sásdra kisérték, ahonnan beszál­lítják a pécsi államügyészség fogházába. Kötelességtudót és humorérzék jellemzik Chuter Ede angol bel­ügyminisztert. A brit birodalom börtöneiben a korbácsolás rendkí­vül feqyelmező szokása jellemzi ezt a kötelességtudást. Másik meg­nyilvánulása az a rendőrkordon, mely a londoni fasiszták tüntető nagygyűlésein védelmezi a részt­vevőket, nehogy egy elhamarko­dott brit honpolgár, Hitlerre em­lékezve, valami kárt tehessen ben­nük. Chuter Ede te luft kitűnő bel­ügyminiszter, egyébként bizonyára nem őt választotta volna Attlee miniszter elnök, a „munkáspárti“ kormányfő, hogy a birodalom urainak biztonságát védelmezze. A britek mindig büszkék voltak ragyogó humorérzékükre. Nos, az angol belügyminiszternél ebben sincs hiány. Amikor gondos vé­delme alatt az angol fasiszták, akik <a háború akiit kissé csend­ben voltak, újra bontogatni kezd­ték szárnyaikat, Chuter Ede nem volt hajtandó lecsapni rájuk. M A BÉKE OKÉ A z Atlanti Paktum éppúgy, Diint az eddigi háborús pro­vokációk, a tömegek megfélemlí­tésére készüli. Az imperialisták a szerződés körül támasztott zene­bonával. a földteke különböző ré­szein tartott hadgyakorlatokkal, a fenyegető jegyzékei: egész ára­datával mindent megtettek a há­borús pánik, a félelem érzetének kiváltására. Számításaikba azon­ban hiba csúszott. Szerte a vilá­gon — az imperialista államokban is — az egyszerű emberek száz­milliói kongresszusokon, tömeg- gyűléseken, sztrájkokban, utcai tüntetéseken egyre elszántáéban, mind teljesebb egységben, lebír- hatatlan erőként állnak ki a bé­kéért, Az Atlanti Paktum a tö­megek megfélemlítésére készült — de a tömegek mozgósításának riadójává vált. A? imperialisták hidegháborúját, újra kudarc érte. Mi az a mérhetetlen erő, amely­re támaszkodva a dolgozó töme­gek békemozgalma kifejlődött? Miből merítik a dolgozó tömegek e lebírhatatlan bátorságot? Mi okozta a hidegháború kudarcát, talán megjavultak volna az elmúlt háború óta az emberek idegei?. Nem, nem erről van szó. A dol­gozó milliók biztonságát, bátorsá­f át a békefront vezetőjébe, a zovjetunió békepolitikújába és erejébe vetett hit táplálja. Hiába igyekeztek az imperialisták 'elhi­tetni a világgal, hogy a Szovjet­unió fenyegeti a békét, hiába pró­bálták lekicsinyelni a Szovjet­unió erejét. Az egyszerű emberek milliói inkább hittek saját két szemüknek, hallgattak saját eszük­re és fogadták el a tényeket — melyeket ma már a történelem szolgáltat —, mint az imperialista propagandát. Azért nyugodt és szilárd a dolgozók magatartása a bonyolódó nemzetközi helyzetben, mert a Szovjetunió békepolitiká­jára épül, mely az egész dolgozó és békeszerető emberiség érdekeit képviseli. T7>zt a békepolitikát nem ma és l j nőm tegnap ismerte meg a világ. A világ első szocialista állama 1917 novemberében a békéért való harc jegyében született. És a fennállás óta eltelt több mint 31 esztendő alatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. A Szovjetunió az imperializmus, a népek akaratán elkövetett erőszak elleni harcban született és a függetlenség, a sza­badság, a nemzeti egyenlőség vé­lelmében lett naggyá. A békéért való küzdelem valósággal lénye­géből folyik. Ez politikájának alapja. „A mi külpolitikánk vilá­gos — mondotta Sztálin még 1984- ben —, az: a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája az összes országokkal, A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevésbé, hogy akárkire is rátámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért har­colunk. De nem félünk a fenyege­téstől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok -csapására csa­pással feleljünk." A Szovjetunió fennállása óta egyetlen esetben sem kezdemé­nyezett támadást más országok el­len. Nem a Vörös Hadsereg tá­madta meg az intervenciósokat, hanem azok a fiatal Szovjetuniót. Nem á szovjet nép támadt rá a fii ái -SZ. tákra. hanem azok a békés építömunkát folytató szovjet dol­gozókra. De a csapásra csapással teleltek, a népek szabad-ég.;, füg­getlensége, a’ béke érdekében. A hidegháború kudarcának nyitja: a Szovjetunió őrt áll a békán. A dolgozó tömegek nyugalmu­kat, biztonságukat, bátorságukat nem utolsó sorban a szovjet had­sereg erejébe vetett hitükből me­rítik. Mert a szovjet hadsereg nemcsak a béke, hanem a győ­zelmek hadserege is. Nem lehet a világ dolgozóival olfeledfetni, hogy a Szovjet Hadsereg fennál­lása óta még rvmn vesetett hábo­rút. N em lehet eífelődtolni hogy a fasizmus borzalmainak a dicsőséges Szovjet Hadsereg ve­tett véget, megmentve ezzel az emberiséget. Hosszú ideig kísérle­teztek az imperialisták ügynökei, hogy kisebbítsék e győzelem ki­vívójának, a Szovjet Hadseregnek érdemein Arról írtak, arról be­széltek, hogy a Szovjet Hadsereg csak az angolszászok fegyvereivel tudott győzni. Ma már ezek a ha­zugságok is lekerültek a napi­rendről. Ma már a France Non- velle is így ír: „A szovjet ipar a háború alatt évente átlag HOMO. tankot és gépesített ágyút, 40 ezer repülőgépet, 120 ezer tüzérségi ágyút és 100 ezer löveget gyár­tott. A Szövetségesek által szoC gáltatott fegyverek a Szovjetunió által gyártottak 5 százalékát képe­zik.“ Majd meg állapít ja, hogy ,.az 1942-es offenziva során Sztálin­grádnál, mikor a szovjet hadse­reg 240 fasiszta divízióval állt szemben és azokból 112 hitlerista divíziót megsemmisített, több mint 7000 tankot, 4 ezer repülőgépet, 17 ezer ágyút és más hadianyagot zsákmányolt, többet, mint arneny- nyit a Sxövetséqesek a háború egész tartama alatt a Szovjetunió­nak szállítottak.“ ' De ma máj az is köztudomású az egész világon, hogy a Szovjet­unió a nagy honvédő háború ideje alatt és azóta is soha nein látott méretekben tovább erősödött. Nem mi mondjuk, hanem egy Diiillaume nevű francia generális Írja köny­vében a Szovjet Hadsereg erejét elemezve: „Az iparban a munka termelékenysége 1942-ben 19 szá­zalékkal, 1943-ban további 7 szá­zalékkal múlta felül az 1941-es színvonalat. Hasonló jelenség mu­tatkozott meg a mezőgazdaságban is, ahol az egy koíhozparasztra eső vetésterület nagysága 1940-ről 1942-re 3.3 hektárról 4.3 hektárra nőtt. A dolgozó tömegek tudják, ‘ * hogy a Szovjetunió béke- politikája a béke megvédésének jelentős tényezője. De tudják ízt is, hogy ebből nem az következik, hogy a béke megvédéséért nekik nincs semmi tennivalójuk. Ezért folyik a harc a világ minden ré­szén az imperialisták, a háborús uszítok ellen. De ebből az is kö­vetkezik, hogy a békg megvédé­sére nekünk magyaroknak is fcé- telességeink és feladataink van­nak. A Szovjetunió békepolitiká­jára támaszkodhatunk, de úgy ki ll dolgoznunk, élnünk és minden cselekedetünknek arra kell irá­nyulnia. hogy Szovjetunió bé.ke- politikája is támaszkodhassék ránk. Há omeszW alat em^kedik I a ^vjsfwnió hús-, te -, vak bor és g ap nt^rm lése „Ne tiltsuk be a mozgalmat“ — mondotta —, „legyen humor­érzékünk“. A miniszter urat szó­rakoztatta a fasizmus. A minisz­ter won a haláltáborok láttán el leruiHhatatlan nevetőinger lett úrrá. A miniszter úr humorérzéke falrengető és felülmúlhatatlan. Chuter Ede szeret nevetni és sze­reti « kötelességét, Ennek tulaj­donítható, hogy Angliában jobb ügyhöz méltó buzgalommal te­nyésztik « fasisztákat is kor­báccsal, gumibottal és atombom­bával fenyegetik az elnyomott gyarmati népek szabadságért küz­dő millióit Chuter Ede kötelesség- tudóan megtiltotta az angol mun­kásoknak, hogy megünnepeljék május 1-ét. Amikor majd az an­gol belügyminiszter meglátja a ti­lalom ellenére felvonuló * angol dolgozók tízezreit. Moszkvai jelentés szerint a Szov- j i.túnió minisztertanácsa és a Szov­jetunió Kommunista (b) Pártjának központi bizottsága elfogadta az 1949—51. évi hároméves állatállo- mányfejleszlési tervét. Most, bogy a gabonatermelés te­rén lényeges eredmények könyvel- hetök el, a párt és az állam köz­ponti feladata a mezőgazdasági ha­ladás ferén az állatállomány fejlesztése Jett. A kolhozok hároméves állntállo- mányfejlesztési terve a hús, állati zsiradék, tej, vaj, tojás, valamint a könnyűipar számára szükséges bőr, gyapjú és egyéb nyersanyag terme­lését 1951-re az 1948 évivel össze­hasonlítva másfélszeresére emeli. A kolhozok szarva xmartiaállomá- uyát 1951 év végére 34 millióra emelik. A kolhozok sertésállománya 1951-ben 18 millió lesz. j A hároméves állatállományfejlesz- lési terv külön foglalkozik n a hozókkal, itt 1951 végére a ma I állomány 5.700.009 darab, a seráéa- : állomány 5,099.000 darab lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom