Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-20 / 90. szám
1948 AJPStLB 20 DÜNÄNTÖLI NÄ#LÖ Ámmm klip? rajéit*, Mezős „A körtudat sreriűt a bőrgyártás kizárólag mechanikus munka. Um ármunka. Az igazság ezzel szemben az, hogy a bőrgyártás bo- ayokult kémiai folyamat; ez indokolja, hogy én, mint vegyészm értők itt dolgozom az Első Pécsi Bőrgyárban." így indokoljx meg Kérésé István tlvíirs valóban tudományos szak szerűséggel azt, hogy miért került l bőrgyárba. Ez az indokolás azonban úgyláftszik nem volt elég akkor, amikor 1941-ben felvételét kérte Kerese elvtárs, mert a gyár ".kori tőkés vezetősége elutasi- ta Mint jó szakember mégis tátit magának helyei a budapesti "chter vegyészeti gyárban. Hogy >tt jó munkát végzett, azt bizo- ayjíja többek között az is, hogy temrég nyújtotta be májkikészfléei találmányát, amelyen még ott kéz deft dolgozni. csak többesA bőrgyári munkáról számban lehet beszélni — mondja — mert itt nem az egyéni műn- kán, hanem valamennyiünk együttműködésén múlik az eredmény. A Ili munkánk egy része inkább ellenőrző jellegű. Ellenőrizzük a gyárba érkező ny ars ínyagok hatékonyságát, gyártás közben vizsgáljuk, hogv milyen módszerekkel és anyagokkal lehetne jobb eredményt elérni. Ezen a téren igen nagy segítségünkre vannak a fizikai munkások. Gyártás közben ők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban az anyaggal, ők tartják be a módszerbeli utasításokat és nekünk műsz ikiaknak igen nagy szolgálatot tesz az, hogy a munkások tapasztalataik alapján gyártás közben ;e!«ntik azokat a körülményeket, amelyek alapján megkezdtük a vizsgálatokat és kísérleteket. Ehhez az együttműködéshez két dolog kellett. Egyik az, hogy i mérnökök, műszaki alkalmazottak megszabaduljanak a tőkések nyomásától. ímely arra kényszerítette Őket, hogy a kizsákmányolok képviselőiként lépjenek' fel a munkásokkal szemben, a másik, hogy maguk a munkások is tevékeny ré- »zese: legyenek 8 termelésnek. A dolgozók országábanj kettő L“- megvalósul i már. Mérnökök és munkások egyaránt csak nyertek vele. — Előfordult nemrég — folytatja Kerese elvíárs — hogy egyik vlvtáraunk. a présgépnó, dolgozó betanított munkás, újítást alkaima- *ot-t a gépén. Igen ötletes dolog ►olt, amí nagymértékben javította ► présgép teljesflményé:. Be 6em jelentetne, dolgozott * géppel topább. Gépészmérnökeink azonban megnézték és megállapították, hogy ez az ötlet még soha senki- ®ek nem jutott eszébe és bár a munkás nem találta jelentősnek, a mérnökök kiértékelték és fe>ier- lész'ették Ma már szinte napról- "ípra adódnak hasonló esetek, hmikor csak a munkások és mérnökök közös tevékenysége vezet *fedményre. — Ha munkánkról beszélek — '®r ki Kerese elvtárs — feltétle- ®ü említenem kell Weller László ►Ívtársat, aki 18 évig volt itt a ►Várban timársegéd és ma máj téltesén tudományos értékű munkát ►égez. anélkül, hogy bármilyen “ölön elmé éti képzésben része NI, vol”n U~ j ízt bizonyítja, hogy |EZ iS CSak i munkások és m«r- r*— —- nők ők munkáját lebe elválaszani (egymástól. , De ha munkájuk összefügg, akkor összefüggnek érdekeik is. Kelese e vtárs ezt különös súllyal trezte 1941-ben..1. .— A felszabadulás óta eltelt idő k »2! b zonyftja — mondja hsttáro *ort»n — hogy nekünk műszakiaknak teJjes mértékben a monk ás- gtttállyal együtt MA haladnunk Ha egy mérnök valóban híva á*á nak tekinti munkáját, rá kellőit már jönnie arra, hogy munkája a felszabadulás óta ossz .hason it- hatatlanul eredményesebb és köny nyebb leit. Már ez a szempont is arra késztet bennünket, hogy ne csak a munkahelyen, hanem mindé tekintetben a legszorosabban együtt haladjunk a munkásosztály lyal. Ez annál is könnyebb, mert a munkások megismerkedtek a mi munkákkal és más szemmel néznek a műszakiakra, mint azelőtt. Az üzemekben ma mint egyenlő munkatársak dolgozunk együtt a munkásokkal és az üzemen kívül is egyenlőjogú és azonos célért küzdő, dolgozó emberek vagyunk. J Nemcsak Kerese | gonddíkóma már, hanem i műszaki értelmiség lúinyomó többsége, de elsősorban azok, akik az üzemekben a munkásokkal közvetlenül együttdolgozva megismerhették a munkásosztály igazi írcái és alkalmuk volt megtanuld: a munkásosztály és az értelmiségi dolgozók ügye közös és ezért a közös ügyén együtt kell liarcolniok. Letartóztattak egy pénzhamisítót Százforintosokat hamisított Tamási Ferenc 27 éves képespusztai lakos. Tamási a németekkel nyugatra szökött, majd megjárta az idegenlégiót is és csak azután szivárgott haza. Tamási Németország amerikai zónájában megismerkedett egy SS őrnaggyal, aki az amerikai megszállóknál volt beosztásban. Tamásinak elmesélte, hogy a németek szinte valamennyi értékálló valutát hamisították és a hamis pénzzel elárasztották egész Európát. Tamási Ferenc ' miután visszatért Nyugatról, elhatározta, hogy az értékálló jó forintot sorozatban hamisítja. A hamisításnál a német tiszttől tanult módszereket igyekezte alkalmazni, azonban a rendőrség meglepetésszerű házkutatást tartott a lakásán. Lefoglalták a hamisító eszközöket, a hamis százforintosokat, a hamisítót pedig őrizetbe vették, majd Sásdra kisérték, ahonnan beszállítják a pécsi államügyészség fogházába. Kötelességtudót és humorérzék jellemzik Chuter Ede angol belügyminisztert. A brit birodalom börtöneiben a korbácsolás rendkívül feqyelmező szokása jellemzi ezt a kötelességtudást. Másik megnyilvánulása az a rendőrkordon, mely a londoni fasiszták tüntető nagygyűlésein védelmezi a résztvevőket, nehogy egy elhamarkodott brit honpolgár, Hitlerre emlékezve, valami kárt tehessen bennük. Chuter Ede te luft kitűnő belügyminiszter, egyébként bizonyára nem őt választotta volna Attlee miniszter elnök, a „munkáspárti“ kormányfő, hogy a birodalom urainak biztonságát védelmezze. A britek mindig büszkék voltak ragyogó humorérzékükre. Nos, az angol belügyminiszternél ebben sincs hiány. Amikor gondos védelme alatt az angol fasiszták, akik <a háború akiit kissé csendben voltak, újra bontogatni kezdték szárnyaikat, Chuter Ede nem volt hajtandó lecsapni rájuk. M A BÉKE OKÉ A z Atlanti Paktum éppúgy, Diint az eddigi háborús provokációk, a tömegek megfélemlítésére készüli. Az imperialisták a szerződés körül támasztott zenebonával. a földteke különböző részein tartott hadgyakorlatokkal, a fenyegető jegyzékei: egész áradatával mindent megtettek a háborús pánik, a félelem érzetének kiváltására. Számításaikba azonban hiba csúszott. Szerte a világon — az imperialista államokban is — az egyszerű emberek százmilliói kongresszusokon, tömeg- gyűléseken, sztrájkokban, utcai tüntetéseken egyre elszántáéban, mind teljesebb egységben, lebír- hatatlan erőként állnak ki a békéért, Az Atlanti Paktum a tömegek megfélemlítésére készült — de a tömegek mozgósításának riadójává vált. A? imperialisták hidegháborúját, újra kudarc érte. Mi az a mérhetetlen erő, amelyre támaszkodva a dolgozó tömegek békemozgalma kifejlődött? Miből merítik a dolgozó tömegek e lebírhatatlan bátorságot? Mi okozta a hidegháború kudarcát, talán megjavultak volna az elmúlt háború óta az emberek idegei?. Nem, nem erről van szó. A dolgozó milliók biztonságát, bátorsáf át a békefront vezetőjébe, a zovjetunió békepolitikújába és erejébe vetett hit táplálja. Hiába igyekeztek az imperialisták 'elhitetni a világgal, hogy a Szovjetunió fenyegeti a békét, hiába próbálták lekicsinyelni a Szovjetunió erejét. Az egyszerű emberek milliói inkább hittek saját két szemüknek, hallgattak saját eszükre és fogadták el a tényeket — melyeket ma már a történelem szolgáltat —, mint az imperialista propagandát. Azért nyugodt és szilárd a dolgozók magatartása a bonyolódó nemzetközi helyzetben, mert a Szovjetunió békepolitikájára épül, mely az egész dolgozó és békeszerető emberiség érdekeit képviseli. T7>zt a békepolitikát nem ma és l j nőm tegnap ismerte meg a világ. A világ első szocialista állama 1917 novemberében a békéért való harc jegyében született. És a fennállás óta eltelt több mint 31 esztendő alatt hű maradt ehhez a hagyományhoz. A Szovjetunió az imperializmus, a népek akaratán elkövetett erőszak elleni harcban született és a függetlenség, a szabadság, a nemzeti egyenlőség vélelmében lett naggyá. A békéért való küzdelem valósággal lényegéből folyik. Ez politikájának alapja. „A mi külpolitikánk világos — mondotta Sztálin még 1984- ben —, az: a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája az összes országokkal, A Szovjetuniónak esze ágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevésbé, hogy akárkire is rátámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetéstől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítok -csapására csapással feleljünk." A Szovjetunió fennállása óta egyetlen esetben sem kezdeményezett támadást más országok ellen. Nem a Vörös Hadsereg támadta meg az intervenciósokat, hanem azok a fiatal Szovjetuniót. Nem á szovjet nép támadt rá a fii ái -SZ. tákra. hanem azok a békés építömunkát folytató szovjet dolgozókra. De a csapásra csapással teleltek, a népek szabad-ég.;, függetlensége, a’ béke érdekében. A hidegháború kudarcának nyitja: a Szovjetunió őrt áll a békán. A dolgozó tömegek nyugalmukat, biztonságukat, bátorságukat nem utolsó sorban a szovjet hadsereg erejébe vetett hitükből merítik. Mert a szovjet hadsereg nemcsak a béke, hanem a győzelmek hadserege is. Nem lehet a világ dolgozóival olfeledfetni, hogy a Szovjet Hadsereg fennállása óta még rvmn vesetett háborút. N em lehet eífelődtolni hogy a fasizmus borzalmainak a dicsőséges Szovjet Hadsereg vetett véget, megmentve ezzel az emberiséget. Hosszú ideig kísérleteztek az imperialisták ügynökei, hogy kisebbítsék e győzelem kivívójának, a Szovjet Hadseregnek érdemein Arról írtak, arról beszéltek, hogy a Szovjet Hadsereg csak az angolszászok fegyvereivel tudott győzni. Ma már ezek a hazugságok is lekerültek a napirendről. Ma már a France Non- velle is így ír: „A szovjet ipar a háború alatt évente átlag HOMO. tankot és gépesített ágyút, 40 ezer repülőgépet, 120 ezer tüzérségi ágyút és 100 ezer löveget gyártott. A Szövetségesek által szoC gáltatott fegyverek a Szovjetunió által gyártottak 5 százalékát képezik.“ Majd meg állapít ja, hogy ,.az 1942-es offenziva során Sztálingrádnál, mikor a szovjet hadsereg 240 fasiszta divízióval állt szemben és azokból 112 hitlerista divíziót megsemmisített, több mint 7000 tankot, 4 ezer repülőgépet, 17 ezer ágyút és más hadianyagot zsákmányolt, többet, mint arneny- nyit a Sxövetséqesek a háború egész tartama alatt a Szovjetuniónak szállítottak.“ ' De ma máj az is köztudomású az egész világon, hogy a Szovjetunió a nagy honvédő háború ideje alatt és azóta is soha nein látott méretekben tovább erősödött. Nem mi mondjuk, hanem egy Diiillaume nevű francia generális Írja könyvében a Szovjet Hadsereg erejét elemezve: „Az iparban a munka termelékenysége 1942-ben 19 százalékkal, 1943-ban további 7 százalékkal múlta felül az 1941-es színvonalat. Hasonló jelenség mutatkozott meg a mezőgazdaságban is, ahol az egy koíhozparasztra eső vetésterület nagysága 1940-ről 1942-re 3.3 hektárról 4.3 hektárra nőtt. A dolgozó tömegek tudják, ‘ * hogy a Szovjetunió béke- politikája a béke megvédésének jelentős tényezője. De tudják ízt is, hogy ebből nem az következik, hogy a béke megvédéséért nekik nincs semmi tennivalójuk. Ezért folyik a harc a világ minden részén az imperialisták, a háborús uszítok ellen. De ebből az is következik, hogy a békg megvédésére nekünk magyaroknak is fcé- telességeink és feladataink vannak. A Szovjetunió békepolitikájára támaszkodhatunk, de úgy ki ll dolgoznunk, élnünk és minden cselekedetünknek arra kell irányulnia. hogy Szovjetunió bé.ke- politikája is támaszkodhassék ránk. Há omeszW alat em^kedik I a ^vjsfwnió hús-, te -, vak bor és g ap nt^rm lése „Ne tiltsuk be a mozgalmat“ — mondotta —, „legyen humorérzékünk“. A miniszter urat szórakoztatta a fasizmus. A miniszter won a haláltáborok láttán el leruiHhatatlan nevetőinger lett úrrá. A miniszter úr humorérzéke falrengető és felülmúlhatatlan. Chuter Ede szeret nevetni és szereti « kötelességét, Ennek tulajdonítható, hogy Angliában jobb ügyhöz méltó buzgalommal tenyésztik « fasisztákat is korbáccsal, gumibottal és atombombával fenyegetik az elnyomott gyarmati népek szabadságért küzdő millióit Chuter Ede kötelesség- tudóan megtiltotta az angol munkásoknak, hogy megünnepeljék május 1-ét. Amikor majd az angol belügyminiszter meglátja a tilalom ellenére felvonuló * angol dolgozók tízezreit. Moszkvai jelentés szerint a Szov- j i.túnió minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista (b) Pártjának központi bizottsága elfogadta az 1949—51. évi hároméves állatállo- mányfejleszlési tervét. Most, bogy a gabonatermelés terén lényeges eredmények könyvel- hetök el, a párt és az állam központi feladata a mezőgazdasági haladás ferén az állatállomány fejlesztése Jett. A kolhozok hároméves állntállo- mányfejlesztési terve a hús, állati zsiradék, tej, vaj, tojás, valamint a könnyűipar számára szükséges bőr, gyapjú és egyéb nyersanyag termelését 1951-re az 1948 évivel összehasonlítva másfélszeresére emeli. A kolhozok szarva xmartiaállomá- uyát 1951 év végére 34 millióra emelik. A kolhozok sertésállománya 1951-ben 18 millió lesz. j A hároméves állatállományfejlesz- lési terv külön foglalkozik n a hozókkal, itt 1951 végére a ma I állomány 5.700.009 darab, a seráéa- : állomány 5,099.000 darab lesz.