Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 89. szám

»Off AN Tűi! MAPI.*

./~7*

Gyapotot és gumigyökeret termelünk az ötéves terv során Déíbaranyaban

A nemrég «rrtg szemerkélő en3 mim kesernyés, ázott földszag érzik K Tenke«-hegy fel® lágy tavasai Mtelő ereszkedik alá és kö

rülsfcnoga ja a siklósé vá-. ódon falai4. A fwíirbac H-ott fteviHiao egv~ egy farka kendő, feliér pruszlik. Serényen hajladoznék a föld felé viselőik, mintha csodás kincsek lelőhelyére kutatnának. És valóban...

— Csodálatos vidék ez a miénk, elvtárs — mondja szives szóba ereszkedve Főn* Dezsőné és a he ftedozós' öl plrosló arccal simogatja tekint« ével a szépen ©munkák földe . — Megterem fet minden, amire szüksége van a* országnak, csak előbb kelleti volna kipróbálni, sok évvei előbb ..

Fónainé elmondja normt

ESgondoikodva fit tfté4 kapájával egy göröngyöt.. - Egy sors, annyi sok hasonló nincstelen sorsa bontakozik ki Fónadné halk szavaiból,

— Negyediérí kapaltunk 6—-8 hold földet egész családommal látás4« vakolásig dolgoznunk szűkös kenyér tneMé vöröshagymával,.. És a sok kukoricából mégis csak egy kocsiravalót kaptunk. Az uram meg ké4 nagyobbacska lányommal csak dolgoztunk de nem keresünk. Tengődtünk. Jött a háború, *z uramat elvitték a trónra, hadifogságba került ... itt maradiam a nyomorúságba ... nem voK semmink ..

— De már van! Amin most dolgozok, az is a demokrácia ajándéka. Három holdat kaptam. Míg az uram nem 0 haza, magam, meg két lányom dolgozóink benne Két hold bérelt főidőnk is vari. Mire 5 hazajött negyvenhétben, ak- kt>r már vei' egy tehenünk, meg kő! üszőnk. Ezeket iöbie-vte Qk és i he 8 árán vettünk egy lovat. Aztán van még négx szép süldőnk <■? Az idősebb lányomat tisztességgel férjhez a&nvn. mos hai- mádrnagammal vagyok.

Kirí eh1« szélhozta súlyos esőcseppek tették tapadóssé a szár: ás-;, Megindulunk .a' vasú* mentén. Kőt»« inegkr rclezem, mi- v:> majd óh» a táblába?

..(r\af tótól

fogunk termelni“

1 — Gyapotot fogunk vetrk — i feleli egyszerűen, de hangjában ott mzge a büszkeség, mint aki India, hogy nagyobb ér éke van, min* másnak.

— Szép dolog ákn ezzéi foglalkozni — mondja magyarázóan, — meg kifizetődő is. Az uraim olvas** többet a Szabad Földet, abból azt ndjuk, hogy a gyapo* termesztés nemcsak öbb pénzt hoz. hanem .óbb, meg jobb ruhát is tudnak gyártani.

—- Aztán csak egyedül veinek az idén gyapotot? — kérdem

— Dehogy egyedül! Siklóson vagyunk öten, meg a szomszédos községek ben is, de a vStónyi járásban is. Különben er jobban meg ttdja mondani a Varga eiv- fárs, aki a szerződés* csinálta- Elkísérem az elvtársac, int van a telepen nem messze.

— Nézze csak, otti

A jelze-f irányban, a vast?1 és stz országút szögelésében min ha

melegágyak lennének és fehér táblák furcsa rendben sorakoznak rgyroás után. Varga József elv- *árs, * Gyapotkisérleri Nemzeti Vállalat megbíaoü ja komoly, szakszerű feJvÜágos? ást ad arról a nagyszerű munkáról, amelyre a siklósi és villányi járás dolgozó parasztsága vállalkozóit.: a gyapot termelésről.

— Baranya déli részén 22 községben 103 dolgozó paraszt összejön 60 boióoo saeraődött gyapot- mondja Varga efv- a telep kísérte-i céit

«vne-íésre társ. -•' Ez szóig«

— A kísérte4*! öt féle szempont szeri«' végezzük, A parcellák erre a célra készültek. Az eiső háromban a kölőnibö 5 időben lórién vetés alapján ax vizsgáljuk, hogy a gyapot március végét« április végéig tíznapos időközben miként reagál a változó időjárásra. Ez egyik legfonr.osabb szempont, mert így állapi ható meg, hogy a nri viszonyaink közöli melyik fajta: a* orosz, a bolgár, vagy az amerikai felel meg legjobban. Az országban már korábban előállított, úgynevezett magyar gyapot az orosz gya poból lett ki enyésztve, e* a legjobban honosodó nálunk

— A második parcellában az* kísérletezzük ki, hogyan fcacsozzuk a gyapot növényt. Ugyanis a minőségi és mennyiségi eredmény attól' függ, hogy egy vagy főbb virágot hagyunk-e meg.

A harmadik parcellában kísérletezzük ki az előbb emllett különböző éghajlatban előáll főtt fajtákat. Amelyik s legjobban díszük a mi viszonyaink között, azt fogjuk a jövőben tovább nemesíteni és er- metat

A negyedik parcella palántázás

Holdanként

kísérteire szolgái •. •

— Fónainé az imént a földjén art mond a, hogy a gyapo magját vetik a föi<2bc .. •

— F így is van — felek Varga «ívtárs. — A szeBwGdW gazdáé: magró! termelnek, a*: vet$c. A palántázás: viszont mi végezzük :a~ nulmányképpeo úgy, hogy a palánták egy részét rendszeresen öntözzük, míg a másik része csak természetes csapadékká! él. Megjárjuk tehát, hogy ezen a vidéken tehet-e előnevel gyapotot sikerrel iwmelniA három és hat méteres ' parcellák közö tt keskeny teákon járva hallgatjuk a felvilágos >-ások«t. Fónainé m/sc'-^ó arcca’ járkál hot elő tünk, hd távolabb kerül, néha lehajol: vizsgálja, elég nedves-e a fölt, Tehet-e már vehtí?

—- A vetőmag már megérkezet*, április 20-ig kel! elveim — mondja Varga ebhá s, amikor elég meleg a talaj... De még az ötödik kísérleti ábláról nem beszéltem. Itt a-.? figyeljük meg, hogy a kisebb, vagy nagyobb tenyésztésűiének alkalmazása milyen előnnyel jár, r-ennyi legyen a távolság kétféle növény között, mondjuk gyapot és repce vetés közöl hogy a beporzásnál az éiíajbázást elkerüljük.

5—6 mázsa

land olaja- te nyerünk, an» asc

iparban igen fontos •..

— Fontos, de mennyire ., — told ja meg Fónainé. — Ha kevés főidőnk is van, azért fél holdra mi is szerződjünk. Mert nem kefi sok föld ahhoz, hogy szorgalmas munkával megéljen az -“rrtber.

Právitz oajos

ír».-**. vi . ♦. ’1. -a s>

Ar mondják, igen szép a gyapotvirág. Mennyi terembe: a öábaranyai talajon?

— A virágja valóban szép. Nyíláskor sárgásfehé". vajszínű, elvirágzáskor pedig rózsaszlmö' s bi borvörösig minden árnyalatban pompázik. A virágtiuBás n án rmbó képződik a száron és az első dér beálltakor ezek szétnyílnak és nép- szikje közüli kírüremí-ediV n sz 5-p. tiszte fehér gyapot- Termése ked-J vező időjárásban az országos ada-J tok szerint holdanként 5—-6 maz^a. i ennek fele első- és tnáSodoszfáHyű,^ a másik fele harmados?, áíyú. i

Lassan kiérünk az országút irtel-5 FH nagv táblához. A kis (ebéri 5b! Sk megri’ktémák csak négyet! létek cédulával és számokkal e!-í :;Vva. Fónainé messze bent jár a! közepén és ujjáteal keres valami «1 nedves földben. Egysasercsak oda-# kiáf: hozzánk: |

— Milyen szépen fejlődik ez is.# ügy «6. mtelha csak hozná valamit#

— Ez te újdonság még ezen a? vidékeit — mondja Varrni ejVters.J — Gumi gyökere’ ‘emelünk ebbe^ az egy holdas 'álbtr1-m...

— Valóban gumi fogunk itt Boranyában termeim?

— Igen, Hála a Szovje unió tudományos kutyásainak. Micsurin és Liszcnko e&mélete alánján nálunk is be fogjuk biko -.t-r'.i, iw megváloztatjuk a természetei és a sok év izedes szovje*- kutatómunka eredményért ni is beállítjuk az új ötéves tervbe

7—8.000 holdas jSQ'apot és gumigyökér termelés

— £s menm-i gumi1 nyerünk j

egv hold gyökérből — kérdem? Az( eddigi kísérletek a kinemesíieti gumi-pitypang 3.5—4 százalék Vnucsu kot arfelmaz, amit a további ne-s meshések során 7—8 százab'kia^ emelőnk fel. Gyökértemés 20—25 q.^ így egy hold termésből 75—80 kg^ nyersgumlt kapunk, amelynek minősége ugyanolyan, min* * forrói égövi, gumifa nedw. #

— Végül hadd jegyezzem meg,# hogy i t Dé’baranyában őt év alatt# 7—8000 holdon fogunk gyapoto és# gumi gyökeret termelni, Hoev^eny-# nyíre értékes növények ezek. bízó-# oyttjs az is. hogy a gyopo meg-# jábő» 10--18 sz&> *;ék gyorsan Ü-#

TOLVAJOK

A

z plmuit haíjr,ruhán Biti-rr tankjai és pón- cclkocsíjai közvetlen nyomában halódtak a kövér Gőring jólőrzött kamionjai és miniéit az egyszerű Fritzek a lakosságtól ruhát, ékszert, malacot és tyúkot loptak, azalatt Göringm k erek v különíti.-lényei a •múzeumok .inákincseit ürítették Iá. A Brevghelek, Rubensek. Rembrandtok és a többiek elhagytál:. megszólít területeket s egy rnásutdn költöztek &!. a náci n ret/tje székhelyeire. Kapott belőlük Hitler, kapott belőlük Gőring * itt-ott egy-egy ajándékkal ^szédítették a 11 armódik Birodalom egyik vagy másik vezetőjét is. Amit nem tudtak elrabolni, azt tűzzel vassal ri misrttíottá};. így lett hamuvá Várni és 'tonte Casino, Leningrad hiábavaló ostromával Göringei az bosszantotta- a legjobban — mint ahogyan est később bevallotta — hogy nem juthatott az Er mitage műkincseihez. Midőn a nürnbergi per fo lyamán ez a kérdés is terítékre, került és ..bosszú ujjóinak“ okét firtatták, kijelentette, hogy ő bi zárná típus.

Góringmk nem volt szüksége arra. hogy álruhába öltözve raffimílf módon lopja ki a Louvre ból a Mono- TAsat, mint ahogyan azt valamikor a művészetek egy szegény csodrUója tette. 6 hatalmas vezér roít, aki részére előre elkészítették a műkincsek pontos listáját, amehfeket meg akar* szerezni. Lopásra felszántó parancsait kesének egyetlen, mozdrdatára pontosan és alaposan teljesítették. Ez jellemezte Übermensch nagyságát, amelyik nem áU-ott meg sem az erőszaknál, sem p. gyilkosságnál

M

ég a háború befejezése efőtt élte át- az ame rikai- hadsereg által megszállt Itália mindazt, ami a német megszállók alatt álló terű letek sorsa volt. A különbség legfeljebb az volt. hogy az egyszerű amerikai katonák is részesitet. ték előnyben a malacokkal, tyúkokkal, szentben a szentek középkori képeit és a csiszolt Velence’ tükröket. Közismert annak m amerikai gyalogosnak az esete, aki as egész szicíliai }<cd-járatait keresztül egész a Pó-síkságig cipelt egy tükör régiséget, végigszenvedve vele a gyalogmenetek minden kínját, sárban és porban még a végén majdnem eszét vesztette, amikor csaknem felórá- val a fegyverszünet, kihirdetése előtt barátid kv sül az egyik a tükröt véletlenül összetörte. Ilyen ' köri/lmények között Axel Mvnthr Kríziseiért és emlékekké zsúfolt villájából is eső* egy üres épít

let maradt, puszta Ialakkal. Hasonló mádon tör /ént. hogy ma Olaszországban nem található Sandra Bot-ticellinck egyetlen- festménye sen, ác mind megtáUBhatók Now Yorkban és az VSA többi városaiban. Gyakori eset volt. hopp YIl századbeli kápolnákat, amelyek a francia- vidéket díszítették, utolsó kőig, vagy tégláig széjjelszed ték és az USÁ-ba szállították

Most azt köztík, hogy 8600 kínai műremeke' szállítottak d- az amerikai hivatalok a pe-jpingi múzeumból az Egyesült Állomokba. A Washington' kongresszus Itönyvtárába helyezték ei őket. ■> amerikaiak ezt a kalóztettüket, amely mis iev kétséget kizáróan Csöng kőinek hozzájáruld: v •vt történt, s amely ellen a kínai művészek szer ecetéi tiltakoztak, ,,ideiglenes elraktározásnak " minősítik. Azonban, he felmérjük, hogy a „roAíar" értéke a körülbelül másfélm-üliárd foi'irU, ez sok mindent megmagyaráz.

A művészetek takarója alatt- és a művészete.: védelmének jegyében egyszerű lopás rejtőzik. A töltések ugyanis csakis aszal a mértékkel -aéritek fel egy műértéket: ..mennyit lehet ezen keresni.“ Még mindenkinek emlékezetében var-iák ások a hatalmas összegek,- amelyet a Szovjetunió mit kénytelen fizetni a harmincas években azon műkincsek kiváltásáért, amelyeke! n polgárháború intervenciós hadseregei raboltak el Oroszországból.

E

gyelőre az amerikai tőkések, ink műkincs csel- dicsekedhetnek. amelyet már pontosan átszámoltak doilőrértéltre, s ac-vlpet ma Amerika ..lelki vagyorufnaké és „kxiR i-izdagságá- vak“ neveznek. Nagyon lécednek, llyi Ehrenburg 1948 nyarán a Wroclaw! értelmiségi értekezleten megmondotta, hogy egy' nemzet kultúrájának nagyságát, nem. n képtáruk bon elhelyezett festmények száma, hoi - 'n az n kidtiirn határozza meg, amely a dolgozó tömegekből nőt* ki. Az Ossz'rabolt mükincsri; semmi mást nem y» ’. derek. mini bekeretezett vásznhj.ett, r. szer y négyzetméter nagyságban, amelyek kiegészítik a tőkés lakások kényelmét, rágógirmi és kitűnO jégszekrények társaságában. ..tulo-ulonioguk“ leik-ismeret és becsület kérdése.

,4 művészet és 11. Indiára kérdése a tőkések részére teljesen idegen: ahol nines igazság, ott r inr- jph-m r~ ~ra~i. ember ser- Aftnl ©«ír»-.«©» igazi ember, ott nem lehet sem «nőt» «?<-'. >n kd'-'i-m.

gépipari 1938-hoz képes- ebben í tervperiódusban 67 százalékkal a 'ad uk meg az 1938-as színvona A folyó tervévben még nagyolt lépésbe-n haladjunk előre a .szőri* lizmus építésében s ezer: ennek - munkának alapján a nehézipart gy re nagyobb mértékben fejlesztjük hogy a soronköv ? kezű ? •. v *.•.«• számára biztos bázis eremtsünk Ebben az Mrbon • a vas-, fém- ét gépipari 'termelés állngos havi ;r tőkét 412.3 'mió'ió forintban tev'-■ tűk elő ami annyi - dent, hogv : h'borúerő-ti- termel•'- mintegy T, százalékka! haladjuk m-y

V "l> -i •*». •>.

3Íéka. A 3 éves érv nagyjefentő- égű beruházásai, a munkaverse- yek, az líjítómozgaiom következében az első tervévben a emel rték havi 288 millióra emelkedett, agvis már az első évben 23.5-te! ttod te meg az (938-as termelést. íz öthónapos terv során még join' ősebben mu atkoz :ak meg az ísö- lervévben beszerzett modem íc . ítmká'ógépek, az új, korszerű »ühelyérí'k- zések hatásai. vala-' fim a rmmk;ivc7,:-:>y fejle tebb orma ja, a brigádmí/zgalom > ez, k i vyüteos hatása ‘ az ö riórtapos érv ’ órám havonta Slia« 389 4 millió orirío: termeli a vas-, '-ém- és

lés, -V.ér*. a ’hároméves tervben- az ipari beruház'sok döntő részét éppen a ermelöeszközőU'! gyártó iparágakra, ezekén belül pedig a vas-, fém- és gépipar I.apaci ásónak bőví ésérs és fejlesztésére for* di juk.

A7. UTOLSO HABORUELÖTTl esztendőben a vas-, fém- és gépipar átlagos havi termelése forint- ériekre átszámítva 233.2 millió forintot tett ki. A háborús pusztítások által megtépázott gyáriparunk 1946/47-ben havonta csak 179 műik* forint értékű álrir. termelt, ami « i-sáborúelőitmek mintegy 77 száAZ ÉLETSZÍNVONAL envöödé sének alapja a fejlet termelés. Termelésünk nagyarányú fejlődésé* pofig mindenekelőtt széles alapokon nyugvó nehézipar biztosítja. Nehéziparunknak, főképpen termelöeszkö- zőke- r-lőát i ó iparágaknak terme- •éfie az elmúl! rendszerben alacsor,* színvonalon iíláot', e®ért vöt unk ráirtalva drsősorban pz.en a téren Németországra, amely ontotta a íémkés-zéni. és a gépeke-. Ugyanakkor a magyar munkásság a rnun- kanóiküMség fenyegető r 'mével áT szemben évtizedeken kérész ül T •- meJöeszkőzők nélkül nincs Senweh Érte Bér 77 százaMüa! talajú mi a vas-,

fém- és gépipar 1938-as havi áSaatamelésétieSi értékéi