Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-17 / 89. szám
»49 ÁPRILIS XJ rornrFrnm r a plö 5 ! AZ ELSŐ SZAVAZÓLAP A verőfényben fürdő ka* «zárr-yaudvar már ünnepi hangulatot áraszt. De az is lehet, hogy ez az ünnepélyesség, a tisztaság, a rend, hétköznapokon épügy megtalálható itt. Talán az .okozza ezt a benyomásunkat, hogy a kapuban álló őr vadontúj kimenő ruhában fogad bennünket. Frissen ragyognak a Kos- Buth-címer színei és a körülötte lévő felírás, ami itt különösen melegen és lelkesen hat: „Milliók hangja zengi bízón, hogy éljen a Köztársaság”. Szilágyi Imre őrnagy, határ- ügyi tiszt és Apostol János főhadnagy politikai tiszt kíséretében látogatunk végig az ünnepre készülő laktanyában. Apostol főhadnagy nem szívesen beszél magáról, de kérdésünkre büszkén elmondja, hogy vasmunkás és angyalföldi. Kétszeres ok a büszkeségre. Nem csoda, ha közelebb áll a zászlóalj legénységéhez, mint bárki más. Ez pedig különösen fontos dolog újoncbevonuláskor, ami mostanában történt meg. Erre mutat a folyosók falain a legtöbb felírás: „Köszöntünk újonc- baj társ!” Apostol elvtárs eleven bizonyítóka annak a másik felírásnak, amely így szól: „A dolgozó nép. kezébe ment át a hadsereg irányítása és építése.” Maga az épület kissé néptelen. Ebben az Időpontban, mert a legénység a gyakorlótéren „foglalkozik.” A szobákban, ahogy mondani szokás, kaszárnyái rend van. Legfeljebb az a feltűnő, hogy az ágyak mindegyikén »vállfán” függ a vadonatúj kimenő ruha, ami ugyancsak ünnepre mutat. Szilágyi őrnagy büszkesége a Hagy kultúrterem, amelynek falait Sztálin, Rákosi és Farkas elvtársak képei és lelkes feiirá- sok díszítik. A napokban rendezték be a Kossuth- termek* amely egészen olyan, mint egy szálloda kis meghitt étterme, hófehér abroszaival és Thonett- székeivel. — A baj társak itt fogadják látogatóikat, — magya- fázza Apostol főhadnagy a kaszárnyában szokatlan látványt. Egyik nyitott ajtón belépve a vak Is meg tudná mondani, hogy raktárhelyiségbe ért, ezt elárulja rögtön a naftalínszag. Ketl a Haftaün, hogy a molyok el ne Pusztítsák a nép pénzén vásárolt értékeket: a kékesszürke Puha gyapjú pokrócokat és finom posztóból készült új ruhákat, amelyek a polcokon vannak szép rendben felhalmazva. A hatfalin illatába az egyik polc 'hellett a bőr szaga vegyül. Itt a csizmákat, helyezték el, amiből Ugyancsak vadonatúj jut ruinden honvédnek. A régi hadseregben rossz jel volt, ha a különben kopottan, foltos ruhában iáró katonát újba öltöztették. ®hhez a „megtiszteltetéshez” csak Hkkor jutott, ha a frontra in- ötiló menetszázad felkészült A néphadsereg katonája közlapon is újba öltözik, ha a taknyából az utcára lép. Magyar katonát ennyi szeretettel és áldozatkészséggel nem öltöztettek kiég, mint néphadseregünk kannáit. Ugyanez az áldozatkészség Mutatkozik meg honvédeink táp- fásában is. Ezt bizonyítja a fnyhában látott étlap és a kondorokban fortyogó ételek illata. A fehérkőtényes, kuktasapkás szakács jelentése szerint a mai ebéd: húsleves, babfőzelék és paprikás marhaszelet lesz. Az ünnepi koszt különösen bőséges és gazdag. Reggelire feketekávé, gyümölcsíz és tojás. Ebéd rizses paradicsomleves, sertéssütt burgonyával, savanyú uborka és bor. Vacsorára, hogy a szakácsnak is ünnepe legyen, feketekávé és sajt zöldhagymával. A konyha körül újdonság az, hogy a csajkamosogatáshoz vizet melegítenek a honvédeknek, ezért nem kell protekció a szakácsnál. Az ebéd készül és várja a jóétvágyú fiúkat, akik e pillanatban a gyakorlótéren végzik az egészséges testmozgást, ami farkasétvágyat csinál. Kirobogtunk hozzájuk is., Gulyás Ferenc alhadnagy sapkájához tett kézzel, feszes vigyáz- állásban jelentkezik. Mtilt hónapban avatták tisztté a. Kossuth Akadémián. Előbb bányász volt, a Sséchenyi-aknán dolgozott. Most mint katonái barátja és oktatója segíti a néphadsereg építését— Jó napot, bajtársak! — köszönt rá a rajra Szilágyi őrnagy. — Erőt. egészséget őrnagy bajtárs. — viszonozzák a fiúk harsányan a köszöntést. Apostol főhadnagy, a politikai tiszt előrebocsátja, hogy a gyakorlatozó rajok emberei alig 10 napos katonák, ezért ne várjunk valami mutatós képet. A sorbaü&lló fiúk mindegyike jókötósíi, pirosarcú fiatalember. Ahogy beszélgetős közben végig' tekintünk a soron, az egyik sorban álló megjegyzi egy széles gesztussal: .,Es idáig Diósgyőr!“ Érdekes véletlenként majd csupa diósgyőri vasas került össze ebben a rajban. A sor szélén álló szálas, barna fiú, akinek torony alakjára majdhogynem külön kellett ruhát szaba tni. Kotrás/, László műszaki tiszt, egyik tagja az új műszaki értelmiségnek, nemrég végezte Pécsett a kohászati középiskolát. Ugyancsak diósgyőri és erre nem kis mértékben büszke. — Külön szerencsém volt, hogy Pécsre hívtak be, ahová még középiskolás koromból gyöngéd szálak fűznek — mondja. — Az eljegyzés is megvolt —- szól közbe "ingerkedve mellette álló bajtársa. A további beszélgetésből kiderül, hogy többjük leszerelhetett volna, az u. n. „biztonsági hányad“ miatt, de erre nem került sor egyiküknél sem, mert keményen tiltakoztak ellene, hogy hazaküldjék őket, pedig családos is van köztük. — Nemcsak kötelesség, de öröm is ilyen hadseregben szolgálni, mint a mi hadseregünk — vélekednek. Czuth János vasesztergályos, a dorogi államositotfc Petz gyárból a „komisz“ kosztol dicséri. Ezzel a jelzővel határozta meg a bakahumor, a katonák élelmezését, utalva arra, hogy mindenből a ko- miszabbját kapták. Kérdjük a tegnapi menüt. — Reggel — mondja Czuth János — lekvár, sajt, kenyér, feketekávé volt. Ebédre zöídsógle- vés és mákostéezta, de nem sajnálták róla a cukrot. Vacsorára 1 főtt tojás zöldhagymával. Ilyen ellátás mellett aztán megy a munka- Jó a kedély, erősödik a teat. «•0 Farkas elvtárs irta vasárnapi cikkében, hadseregünkről szólva, hogy az hasznos befektetés, mert nem elég építeni, meg is kell vé delmezni, amit alkottunk magunknak. Ezt a megállapítást tökéletesen igazolják a látottak és hallottak. Az a nép, amely az építő munka mellett pénzének egy részét ilyen hadaseregTO, igazi népi hadseregre költi, amelynek katonái Ilyen egészségesek és erősek, nem költi haszontalanul pénzét, mert biztos lehet abban, hogy épülő orszá. gát mindenféle imperialista támadás ellen meg is tudja védeni. Atlanti Szerződésre a népek nem ütötték rá szentesítő pecsétjüket, Az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentéséből: „1939-től 1941-lg a háború következtében szüleiket elvesztett gyermekek száma: Lengyelországban 500.000, Csehszlovákfában 50.000, Olaszországban 390 ezer, Finnországban 50.000. Csak Becsben 29.000 hadiárvát tartanak nyilván. Ugyanakkor a háború következtében megvakult gyermekek száma 18-000-re tehető." * Az imperialista rablók a halál- gyárosok profiitja érdekében újabb háború borzalmait szeretnék a világra szabadítani. A dolgozó emberek míllió.i ma utcai tüntetéseken, tömeggyöléseken, sztrájkokban és kongresszusokon egységesen harcolnak a békéért. A békemozgalom hatalmas ereje, a dolgozók harcos nemze közi összefogása útját állja sok pedig saját halálos í'életeikol a halál-gyárosok szándékainak. Az írták alá! A paktumra szavazó tőkés-zsoldoQijáwátesba n íj éjpítik az af élttel • A KOMMUN ISTÁK Festő vásznára illene a kép: háttérben az újhegyi salakhegy, füstöt okádó kéményekkel az áramfejlesztő, elől kis házak a dombokon, az utcákon játszadozó gyermekek. Gyárváros. A Zsolnay-gyártól a külső vámig hat és félezer ember lakik itt. Legtöbbjük üzemi munkás. Reggelenként sietve mennek a Kokszművek, a Zsolnay, az áramfejlesztő és a bánya felé. Évtizedekig A LEGF.LHAGVOTTABB VÁROSRÉSZ volt itt. A régi várospolitika nem törődött a gyárvárosiakkal. Minek is? A munkás járkálhat sáros utakon az ü'zemekbc, ha nyáron vízre van szüksége, órák hosszat gyalogolhat este kitör/ heti a lábát a sötétben. ígérni azonban ígértek. Tíz esztendővel ezelőtt, — emlékeznek erre a gyárvárosiak — Im- rédi Béla, a „csodaszarvas” pártvezére választói beszédet tartott, sőt meg is hallgatta a gyárvárosiak panaszát. Sérelmek hangoztatásában nem is volt hiba, ímrédi jegyezhette a panaszokat. Tenni azonban SEMMIT SEM TETT. —■ Ha körülnézel ma Gyárvároson, láthatod a változást. Kovács István elvtárs mondja ezt nekünk, ö úgy ismeri ezt a kerületet, mint a tenyerét, őt is mindenki ismeri. A gyárvárosi MDP szervezet titkára. Néha az utcán is megállítják, kéréseket Intéz el, tanácsokat ad. Mindenkit meghallgat és CSELEKSZIK IS: Ezért népszerű ember Gyárvároson. Személyén keresztül a Magyar Dolgozók Pártját szerették meg a gyárvárosiak. — Néhány hónappal ezelőtt a párthelyiségben várospolitikai napot tartottunk, - mondja. — Zsúfolásig megtöltötték a termet a kerület lakói. Nemcsak a párttagok jöttek el, ott voltak a más pártbeliek és a pártonkivü- liek is. Feljegyeztük a kívánságokat és átbeszéltük pártunk törvényhatósági frakciójával. A kérések látszólag jelentéktelenek voltak. Villanyt kértek az egyik utca lakói, szó esett a közlekedésről is és a vízellátásról. — Nagy örömük volt a gyárvárosiaknak, amikor ELKÉSZÜLT A PIACTÉR és először mentek el vásárolni a gyárvárosi munkásasszonyok. Nem kellett begyalogolniok a városba, ha zöldséget és gyümölcsöt akartak venni. A háziasszonyok jól tudják, hogy a Párt kérésére építették piacteret. Sokan megállnak a Mecsek- szabolcs felé vezető út mellett, ahol ingujjravetközött kőművesek dolgoznak. ÉPÜL A KULTORHAZ a gyárvárosiak részére. Itt helyezik el a népkönyvtárat, az üzemek kultúrcsoportjai itt mutatkoznak be a kerület dolgozói előtt, előadásokat hallgathatnak és a klubhelyiségben vidáman sakkozhatnak majd az öregek és a fiatalok. A Géza-utcai lakosok küldött- ségileg keresték fel a pártszervezetet és kérték, hogy A ZSÁKUTCÁT NYISSAK KI a Táltos-utca felé, mert kerülgetni kall sokat az embereknek. Kovács elvtárs megtárgyalta a kérelmet Krancz elvtárssal. A város már megvette a házat, amelyet lebontanak az utca rt„ szére Amikor a Zsolnay-gyártól kifelé megyünk a gyárvárosi templomig, lábunk alatt A SZÜRKE BETONJÁRDA húzódik. Egy esztendőved ezelőtt fektették le a másfélkilométernél is hosszabb betonjárdát. Nem koptatja már a göröngyös út a Járókelők cipőjét és ha eső van, nem ragad a sárba a munkába igyekvő dolgozó. A Ságvári Endre-utcában sisteregve folyik a viz AZ UTCAI CSAPBÓL. A felszabadulás óta több ilyen vízcsapot szereltek fel a kommunisták követelésére. Régen, ha orvosra volt szükség, a belvárosba kellett bemenni. Most ORVOSI RENDELŐ áll a gyárvárosiak rendelkezésére. Egy komoly problémájuk van a gyárvárosiaknak. A füst. A villamosművek magasnyomású kazánjai öntik a pernyét 'a városrészre. Házakat, növényeket lep el a korom és minden kiszárad. Kovács elvtárs fogta magát és egy napon elment a MESzHART üzemi bizottságához. — Elvtársak, — mondotta, — ezen a helyzeten feltétlenül változtatni kell! A MESzHART vezetősége megnyugtatta Kovács elvtársat, az ötéves terv folyamán FÜSTSZŰRŐKET SZERELNEK FEL. tisztább lesz a levegő Gyárvároson. Czett Béla szerszámlakatos, az MDP gyárvárosi szervezetének tagja. A konyhában, ahol beszélgetünk, két kis gyermeke lá- batlankodik körülöttünk. Czett elvtárs a pártszervezet életéről beszél. — A gyárvárosiak SZERETIK A PARTOT. Tudják jól, hogy mindent a dolgozók érdekében tesz. A pártnapokra eljönnek a pártonkivü- liek is, szívesen látogatják a pérthelyiséget. Otthon érzik magukat. A városrész fejlődéséről beszélgetünk ezután. Czett elv tár» két apró gyermekéi-e néz és mosolyogva mondja: — Játszóteret kapnak a gyermekek Gyárvárosban. Építhetik a homokvárat a „srácok”. Nem múlik el egy hónap sem, hogy valamit ne építsenek itt. Most már nyugodtak vagyunk, hogy nem feledkeznek el rólunk ... Székely György öreg ember, húsz esztendeje lakik, a Ságvárí- utcában. — Nem vagyok párttag, — mondja, — de jól ismerem a szervezet vezetőit. Magam te elmegyek néha és meghallgatom az előadásokat. Ml, GYÁRVÁROSIAK tudjuk, milyen volt az élet a fel- szabadulás előtt és tudjuk, hogy bizalommal kereshetjük fel a kommunistákat. A Reményi-utcában találhatod meg a szervezet helyiségét. A földszintes házat esténként megtöltik a párttagok és a‘ vendégek. Az MDP körzeti szervezete elválaszthatatlanul hozzátartozik Gyárvároshoz. Kát tó István. Hónai tartós ondoláiása megóvja kaját a töredezéstől. Hóna« fodrász sssalost. Kossuth L.-u. 8 Bérmálásra árát ékszert ENCZENLEimERUiL í'9al,ino»ok-u. i
