Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-17 / 89. szám

imi jnrmi napíc Ezért választották Kásád öten ülnek ji ki» irodában. Egy­szerű kis szoba a. Magyar Dolgo zók Pártja kásádi szervezetének irodája. Azoknak azonban akik Bzoktak falusi pártszervezeteket látogatni ismerős a kopott kisasz­tal. a tintafoltos papírterítő, a fal ró! biztatóan lenéző Sztálin, Rá­kosi képek. Vezetőségi ülés volt, a napiren­di pontokon túl vannak, de még mindig van megbeszélni való. Az út. Ki kellene kövezni De nincs rá fedezet. Már pedig ezen vala­hogy segíteni kell, mert tarthatat­lan állapot ez, hogy ha esik egy kis eső, akkor nem lehet megköze­líteni a faint — mondja Süllős elvtárs. — Di miből? — teszi fel a kér­dést, mindnyájak gondolatit Ma rianovics elvtára —- Megcsináljuk magnak! Ezt Borgics Márka é, a kásádi szervezet titkára mondja — Meglátjátok elvtársak, csak meg kell kezdeni és fog menni Éjfélre jár az idő, midőn basa indulnak. Mindnyájan meg van­nak győződve arról, hogy lees kö­vesét Saját erejükből. * Képviselőtestületi Ólét vám Ká­sádon. A képviselőtestület tagjai ez alkalommal ágyszólván teljes számban megjelentek. Egyrészük már tud a dologról a többiek pe­dig figyelemmel hallgatják Borgics Márkné, képviselőtestilleti tag sza­vait: — ...A terheket pedig egyen­lően szét fogjuk osztani mindenki­re a földje arányában Kővet in­gyen fogunk kapni a bányából, csak el kell hozni. Már ki is sző.- _ mítottuk, hogy egy hold után egy's köbméter fog kb. esni egy-egy gazdára, amit el keB neki fuvaros­ét. A többi munkát szintén közö­sen fogjuk elvégezni. — Ogyez asszony ez, — mondja kifelejövet az egyik képviselőtes­tületi tag, — akár még bírónak is megtenné. * — Aljának meg! ▼írjmwfc egy kicsit! Nagy férfias bakancsaiban nem tud valami gyorsan szaladni, de az­ért fut, lihegve éri utol a kocsit, amely épp most állt meg. Alaposan meg voö rakva kővel, két ló alig bírta húzni az emelkedőknél. Az asszony lelnyúl a kocsira, megfog egy darab követ. Nehéz, jó nagy darab kő, nem asszonynak való* de 5 emeli, veszi le a kocsiról, arcán boldog mosollyal, miközben a körül- áilók Is nevetnek és tapsolva biztat- ják. Szépen leteszi a főidre, fel­emelkedik, mégegyszer megnézi a követ és elneveti magát: — Na, ez aztán nehéz alapkőleté­tel voltl * Kivonat a kásádi képviselőt«» tálét HL 7-én felvett jegyzőköny­véből: „Elnök ismerteti, hogy a bírói szék az eddigi biró lemondásával megüresedett és Így a képviselő- testületnek új bfrót kell választa­nia. IffielOtt a választásra kerülne a sor felhívja a képvieelőteetfllet figyelmét, hogy a bírói tisztség igen nagy felelősséggel jár és eb be a tisztségbe olyan embert kell választani, aki már eddigi ténvke dó6évei is bizonyította, hogy haj iandó és tud dolgozni a kis és kő zópparasztok érdekében, aki csele kedeteiben nem azt nézi. hogy va laki magyar, vagy liorvát nemze tiségfi, hanem azt, hogy becsülete; i dolgozó ember-e az, aki hozzá for dúl. Határozat: Kásád község kép viselőtest (Hete 22 szavazattal 2 el lenében Borgics Márkné kásád7 lakost, képviselőtestületi tagot, a Magyar Dolgozók Pártjának titka 1 rát választja meg Kásád község1 MrAJává.“ ' * — Mindenki természetesnek ta-‘ hüta, hogy Borgicsné lett a biró' — mondja PÓUr.s Antal. — Hisz hí valakinek valami baja volt már ed j dig is hozzá mentánk. Slipovics' Vilályost igazságtalanul, téves adatok alapján akarták megbirsá-( gőtéi Kihr- menjen? Borgicsné • BORGICS MARKNÉTI —^■—nmw—■— wesn wenn bmwpmí—na—1 hoz. ívin Istvánnak valami örökö­södési ügye volt. Ki akarták sem­mizni. Ki adhatna tanácsott Kér­dezd meg fíorgicsnét... És Borgicsné sosem volt fáradt, ckrirmennyi dolga is volt, mindig volt ideje segíteni. Sokan vannak, akik nem beszél­nek jól magyarul. Nem értettek valamit, hát elmentek Borgicsné- Iwz, hogy magyarázza meg nekik, ő mind a két nyelvet jól beszéli. És segített. Segített akkor is, mikor az iskolákról volt szó. Meg­szervezte a kommunista asszonyo kot, három napig dolgoztak és rendbehoztdk as iskolát. Aztán a télen Hfogyott a fa. Megindította a fagyüjtést. Kihúzták a két hetet, míg a szállítmány megérkezett. Ilyen és hasonló eseteket mesél­nek róla. Apró dolgokat, de ame­lyek fontosak voltak azoknak, aki­ket érintett s amik után a kásádi dolgozó parasztok megtanulták szeretni Borgicsnét és rajta keresz­tül a Pártot, És ö? Elmondja magáról, hogy az ura kanász és panaszkodik egy kicsit, hogy 3 napja nem bírja be­fejezni a húsvéti nagytakarítást, mert janindig abba kell neki valami miatt hagyni. De nem bánja, mert szívesen csinálja, örül. hogyha se­gíthet a falubelieken. Hogy szeretik? Nem. a Pártot szeretik rajta keresztül. Hogy jói dolgozik? Nem, csak a Párt utasításait hajtja végre, ahogy tőle telik. Hogy segít a kásádi dolgozó pa­rasztokon? Nem 5, s Párt, amely mindezt lehetővé tette neki. Szerény, dolgos asszony Borgics­né. Olyan, mint a kommunisták. Békés József. Felavatták a bari egészség házn( Bér községben a lakosság ün­nepség keretében avatta fel a sa­ját erejükből épített és rendbe­hozott egészségházat. A község demokratiks ausszonyainak pél­damutató munkáját Tóth Ilona, a Magyar Dolgozók Pártja agilis titkárnője és az MNDSz titkár­nője, Szabó Lászlóné szervezte meg. Az ünnepélyen megjelent dr. Romhányi Miklós járási tiszti­orvos, aki hálásan köszönte meg az MNDSz asszonyainak fárado­zását. Beszédében rámutatott arra, hogy a községben a fel- szabadulás óta nemcsak új iskola és új állami ovoda létesült, ha­nem még az egészségházat is meg tudta valósítani. Újításokkal emelik a doÍQOteók éUttmmtonatát az OVIRT dolgozói Nem régen még vülamosműnek hívták és egyike volt a város közmüveinek -Az államosítással az OVIRT-hoz került és most e néven látja el kibővült hatáskör­rel és fogyasztógárdáva! ugyan­azt a szolgálatot De nemcsak a fogyasztógárda nőtt meg. Megnőtt a körzeti üzem dolgozóinak mun­katerve Is, és teljes erővel kap­csolódtak bele a szocialista mun­kaversenybe. A dolgozók leg­többje azon munkálkodik, hogyan tudná a munka egyszerűbbé, könnyebbé tételével a termelést meggyorsítani és az önköltséget csökkenteni. ' Uj tekercselőgép Ezen a téren már értek is el figyelemreméltó eredményeket, amelyeket az OVIRT országos igazgatósága jónak és hasznos­nak talált és az újítások közül kettőt nemcsak dicséretben, ha­nem jutalomban is részesített Az újítók és újításaik nem igénylik a „korszakos” jelzőt. Nem forradalmasítják a terme­lést, de az üzem életében kétség­telenül nagyjelentőségüek és a termelést jelentékenyen meg­gyorsítják. A telep műhelyében elsőnek Völgyesi Andor tekercselő gépét néztük meg. Völgyesi elvtárs lel­kesen magyarázza az újítását. Mindjárt rá húznak a tengelyre egy keskeny, de mély orsószerű alkalmatosságot, amelvré egy em­bér közreműködésével folyamato­sam csavarodik rá a. leendő transzformátortekercs fehér hu­zala. — Lehet sőt biztos, hogy más üzemekben is van tekercselőgép, lehet, hogy jobb is. a miénknél, drága komplikált gépezet, de ná­lunk nem volt ___Itt a mostani te­ker cselő őse, — mutat háta mögé egy varrógépszerű alkotmányra amit kézzel hajtott meg az em­ber nehéz, lassú és igen fárad- ságas munkával.— Az új tekercse­lőt itt-ott előhalászott ócskavas­ból állítottuk össze. Egyik része például gépágyú irányzéka volt, de nem ez a fontos, hanem az, hogy 120 százalékkal többet tu­dunk vele teljesíteni, ami igen számottevő, ha meggondoljuk, hogy egyedül pécsi viszonylatban a nyári zivatarok villámcsapásai következtében 500 transzformátor tekercsünk szokott elégni. A kör­zetünkhöz tartozó vidéki háló­zattal ez a szám most megduplá­zódott. így gondoskodnunk kell feltétlenül a tekercselés meggyor­sításáról. Meggyorsul a ssámMsós A másik újítást az emeleten lévő számlázó egyik szobájában találjuk. Decid Ferenc a számla elkészítésének új, az eddiginél háromszor gyorsabb módját ve­zeti be elmés kis készülékével, amely feleslegessé teszi a számla eddigi, elkészítési módjánál szük­séges 7—8 számtani műveletet Egy gomb megnyomásával egy pici ablakon előtűnik a kész szám. Mindenféle számolgatás mellőzésével. A különböző kiió- vatt mennyiségű fogyasztások és egyéb számlatételek ősszegét egy táblázaton előre kiszámítják és annak maid minden variáció­ját elkészitik. A táblázat rákerül egy hengerre, amely egy írógép billentyűzetéhez teljesen hasonló készülék fölé kerül és a gombok lenyomására a henger forgatásá­val juttatja a kívánt számot va­lamelyik ablakocska elé. Három ember munkáját egy ember el­végezheti A ktmácsmííheh kétszeresére emelte a termelést A harmadik újítót Nagy Györ­gyöt az alagsori kovácsműhely­ben kerestük fel Épen a mohács- bátaszéki távvezeték oszlopaira kerülő tartóvasak kovácsolása közben érjük. Egyik észszerűsí- lése épen használatban van. Nem nagy dolog az egész — mondja Nagy elvtárs, csak egy hajlitáshoz elkészített sablon, amelynek segítségével a termelést kétszeresére emeltük, a régi mód szerinti méricskélés kiküszöbö­lésével. A másik újitása a fujta- íóhoz vezető légfúvócső átalakí­tása. Itt a T alakban történt szét- ága?ás helyett Y alakban for­rasztotta össze a csöveket és ki­küszöbölte az ellenállást. Fél­annyi idő alatt tudják a vasat megtüzesíteni Mint mondottuk: nem nagy horderejű találmányok ezek a* újítások, de kétségtelen bizonyí­tékai annak, hogy az OVIRT munkásai szivükön viselik a termelést, mert tudják, hogy ez a titka a dolgozók életszínvonala emelkedésének. Bérmálásra 14 karátos karikagyűrű tüggö, ám 11» svájci órák 1*11011 fon ótok Bálintnál ^zmházza szemben •* *• Aranya* é<- ezüs'öt veszek egy;; A VÉQÉN KIJÖN AZ IQAZSAQ /« es be mindennap, amellett túl van az otvenen minden oka megvan orra, hogy mire hazaér mát csak pihenjen. Várkonyi József elmagyarázza, hogy májv- /5-én lesz a választás és azon a Magyar Dolgozót Pártja által vezetett Népfrontnak keV, győzni •nert a. dolgozók érdeke így kívánja. — Helyes — mondja Kövesdi Konrád — csal agy ne járjunk, mini 47 hm. amikor a. reakdr annyi szavazatot kapott. — Az nem úgy lesz - magyarázza Várkorey elvtárs — mert mi most már többen vagyunk (-■ nem lesz ellenzéki párt, amire a reakció szavaz hatna. Azzal kelt győznünk, hogy mindenki, sza vnzzov. — Vannak még efJrmséqei: >s sóhajt Kő vestl-i elvtárs. — De mi vagyunk az erősebbek - vágja rí Várkonyi. — Meg aztán majd jobban megfogjuk a. dolgot. Megmagyarázzuk mindenkinek, hogy m az igazság. Kövesdi elvtárs elköszön, mert még vagy kő órát kell gyalogolnia. — Vannak, akik nem akarnak megérteni ilyet egyszerű dolgot — dohog Hirzsik elvtárs. — A: országgyűlést meg kell változtatni, mert a rég már nem jő. Ezt- csak választással csinálhatjuk a választás meg azért választás, hogy az nmberej. választhatnak. akar ják-e a pártunkat, az or szó;, továbbépítését, meg a békét, vagy nem akarják — Na ezt jól megmagyaráztad — mosolyodU et Porral elvtárs. — De azért igazad van. — Látod, hát ezért kell beszélni erről — dlapitja meg Várkonyi elvtárs. — Mindenki meg rónája a magáét és a végén kijön az igazság. Benczeg István elvtárs leacsdzik éppen arra Ipró ember, fürge, mint a mókus és nem alku meg egy pillanatra sem. — MIRŐL VAN SZÓ? — kiáltja öt lépésről. Ja, a választás? Megnyerjük! Százszázalék' Mit kell ezen tanakodni? t — Mert kell — mondja Várkonyi elvtárs, de ( Benczeg István már messze jár. nem hallja. — Még Benczeg elvtársnak is meg kell mondanunk, hogy mi tényleg azt akarjuk, hogy minden ember ránk, azaz a P 'gtjCÜenséqi Népfrontra szavazzon Vannak, akik <nem akarják és ellenünk fognak beszélni. Ezeket le kell győznünk. Nem elég el­hízni magunkat,, mint Benczeg elvtárs hiszi! — Igen —'mondja Hirzsik elvlárs — ezt meg kell magyarázni mindenkinek. Itt nálunk is, benn a városban is és kinn falun is. — MEGMAGYARÁZZUK! — szól Várkonyi elvtárs visszakuporodva a kőfalra, — Nehogy azt higyje valaki, hogy neki mindegy lehet, hogy hogyan szavaz a nép. Most már igazán minden becsületes ember láthatja, hogy csak a kommu­nisták vezethetik jól az országot. Mi pedig már azt is tudjuk: mii kell tennünk, hogy a választás sikerüljön. — Mi már tudjuk — szögezi le Forral divtát és megelégedetten tartja orrát, n ragyogó nap sugaraiénak mészáros fcrenc A Bősöle-terén kis csoport sütkérezik a na . pon. Bányászok. Meg lehet ismerni őket szénpor ’ tál kékkarikás szemükről ét arról, hogy cgyxkük az alacsony kőfalon guggol, úgy pihen. Más em her agy percig sem bírná, de a bányásznak pihe­nés, ka a sarkára ülhet, fgy ÓH és hallgat a kis csoport a friss erővel tűző tavaszi napon, amit senki más nem tud úgy élvezni, mint a sötétből felkerült bányász. — SZÓVAL VÁLASZTUNK — töri meg a csendet Hirzsik Antal telepőr. Mindennap minden, munkdbasiető emberrel találkozik, van egy kis idő beszélgetni is. Ezért aztán ő g. legtájékozot főbb. — Hát akkor választunk — szól Forral. Antal egykedvűen. Szűkszavú ember, ritkán szál vala­mit, Azt mondják, azért, mert sakkozni szeret, az pedig meglehetősen csendes játék. A maga részé ről máris elintézettnele tekinti a dolgot — Mi az, hogy „hát akkor“? — szól rá Hir­zsik Artíal. — Ez nem elég. Kit választunk, miért választunk, hogyan választunk és mikor, az talán titeket nem is érdekel? — Én tudom, ti is tudjátok és rendben van — válaszol kissé sértődötten Forral János. — Égyvan, tudjuk — figyel fel Várkonyi Jó zsef a kőfalon guggolva. Hirzsik Antal, azonban nem hagyja annyiban a dolgot. — Az jól van, ha tudjátok — mondja — csak •így látszik azt nem tudjatok, hogy miért kell ép ■yen most választani. Forral János erre csak vállrándítással felet — Hát — ennyi a véleménye, ami körfdbelüt azt jelenti, hogy neki mindegy. — PERSZE HOGY KELL — fejtegeti Vdrko nyi József és hogy szavának súlyt adjon, leugrik a kőfalról. — Kell — ismétli — mert Rákosi elv társ már annakidején megmondta, hogy a Bar at: kovics-pdrt élösdi az ország testén. Barankovic* Meglógott, de a képviselői ott vannak o parla icntben. Aztán olyanok vannak köztük, mint az amelyik az ősszel javasolta az országgyűlésnek, hogy a bányászok bérét le kell szállítani. Az — londja mély megvetéssel — talán még a DGT 1 is vissza akarná hozni. — Próbálja meg! — mondja Forral János tömören és fenyegetően — De ha ellenünk van, akkor mit keres az országgyűlésben? — vitázik tovább Várkonyi Jó zsef. — Minek engedjük meg még azt is, hogy húzza ott o drága időnket? Az ország a mienk, ezt már senki se tagadhatja, de ha a mienk, akkor ne is próbáljon vele olyan dirigálni, aki ellenünk van. Ha élösdi, akkor nincs helye az ország ve­zetői között. Ezért kell újra választani az ország­gyűlést. — Mikor lesz választás? — Kövesdi Konrád kérdezi ezt. ÉPPEN HAZAFELE BALLAG munkából és meghallotta az utolsó szavakat. 1019-ben kommá rnsta volt már, alaposan meg is verték érte u Zrnyl laktanyában annakidején, hát érdekli a do­ing. Eddig nem tudott róla, mert bent lakik a edrosbm. a szülészeti klinika melleit, gyalog jár

Next

/
Oldalképek
Tartalom