Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-15 / 87. szám
Dunántúli «r »48 >«.«. Péntek <i. «* 87 Árti 60 fillér A magyar-csehszlovák barátsági szerződés aláírására megérkezett Budapestre a csehszlovák kormányküldöttség A Habsburg-ház trónfosztásának századik évfordulóján ... Szabadságunk és függetlenségünk ünnepe a debreceni Nagy Rákosi Mátyás, Szakosíts Árpád, Dobi István, a kormány tagjai és a Népfront vezetői vettek részt az ünnepségeken ttíssőe őtfőzött Debrecen n magyar történelem egyik iegd«:sóbb napjának, • Függetlenségi .Nyilatkozat meghirdetésének századik évfordulóján. A középületek homlokzatán c, dicső szabad súghat cos idők nemzeti nagyjainak arcképei ékeskedtek, mellettük nemzeti szinti és vörös zászlóka* lengetett « szél. A városháza homlokzatát Kossuth Lajos hatalmas arcképe díszítette. A népi demokrácia segítségével, hatalmas anyagi áldozutokkm újjáépített ősi református nagytemplom körüli teret zászlóerdő borította. A fzmplom közepén egyetlen képet. Kossuth Lajos arcképét helyezték ni. Itt folyt le a történelmi évforduló ünnepsége, amelyen az ország minden vármegyéje küldöttséggel képviseltette magát. A kora délelőtti órákban a pályaudvartól a nagytemplomig vezető dtmmal mentén gyülekező ifjúság és Debrecen egész népének sor fala között vonattak be a Debrecenbe érkező kormány tagjai és a Képfront, vezetői. A pályaudvar kijárati kapuja felett Sztálint és ftáhosit éltető táblák hirdették, hogy nagy ünnepet ül Debrecen és vele együtt az ország egész dolgozó népe. A Hafosbtirg-Mfc trónfosztása, * Magyar Függetlenségi Nyilatkozat •zóaádfc évfordulója alkalmából *i Magyar Függetlenségi Népfroo: Ország« Tanácsa által rendezett wgysaabásá emlék ünnepségre Deb- "eeécibe érkezett Szaka«'ts Árpád 'nortársasági elnök, Rákosi May ás, *z MDP fő:vlirara. Nagy Imre ar ország-gyűlés elnöke, Dobi Istváfn miniszereloök, Gero Ernő, Farkas Mihály, Kádár János. Ries István, Darras .fóasef, Erdei Ferenc, Kállai Gyula nrirmsrzter, Révai József a „Szabad Nép” főszerkesztője, Marosán György, *r. MDP főtitkár, helye! 'esc, Harusyák József a Szaktanács «Snökc. Megjelentek az önwepsögeo a Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának agjai, a pártok, a honvédség, a rendőrség a tömegszervezetek képviselői es az egyházak küldöttségei is. A vendégeké- hozó különvona. a Himnusz hangjai mellett érkezet meg a debreceni állomásra. A vonatról leszálló vendégeket az egy- begyöl? közönség nagy lelkesedés- *dí fogadta. Ménes János polgármester Deb receo dolgozó népe nevében meleg szeretetei köszöntötte a köztársaság elnökét, a kormány tagjai: és a többi vendégeket, külön szeretettel üdvözölte a magyar dolgozó nép nagy vérérét, Wkösl Mátyást. Hangoztatta, hogy Debrecen dolgozó népe hű marad a kossnlhi ha- gyom any okhoz • Ezután a kőziársasági elnök, Rákosi Mátyás, Dobi István eKé. pett a (fiszszázad arcéle élőt majd gépkocsin a Nagyemplom elé hajtatott. Az áHbmtteon egvbegyüíí hatalmas tömeg óriási lelkesedéssé: ünnepeí'e Rákosi Má yást. Debrecen város dolgozó népe ünnepi hangulatban gyűlt össze a Nagytemplomban, hogy a vendégekkel' együtt megünnepelje a Függetlenségi Nyilatkozat századik évfordulóját. Az egész ország dolgozó társadalmi képviselve vol: ezen az ünnepségen. Nngrr Imre: Leblrhatatlan erő része vagyunk A Hámousz fwngjai után Nagy Imre, az országgyűlés elnöke mondót megnyitó beszéde:. Emlékeztetett arra, hogy száz évvel «seiőrt » debreceni reformálás Nagytemplom ősi faiai között dicső elődeink, h*i- íia.atlan géoiuszunk, Kossuth Lajos vezcrle ével tör.éBeJmünk ragyogó fejezetét írták. Ezek a falak vissz- hangozták Kossuth mennydörgő szarait, amikor a gjrfflöle:, a megvetés hullámait szár:« a zsarnokra, a magyarság ősi ellenségére, a Habsburg uralkodó házra. A Kossuth által eKLer tesztét* függetlenségi Nyilatkozat hazánknak ‘ liáramszáteéves osztrák-neme rabság ufcá" visszaadta függetlenségét. Kiemelte Nagy hnre. ftogy bőm *ciríí5er egein K minden Idők '-zafead- sághareaJnak ’egragyogóbh győzei- ’neít aratták az osz'rák .császári és idegen zsoldos hadak felett. — Európa reakció« ha almasságai azonban összefogtak a szabadságáért és függetlenségéért felkelt népek eltlpráfeara. A végsőkig ká- •ard, mindest atíozsto meghozó »éppel ’szemben az uralkodó osztály volt az- amely hátba támadta és elbukta It a a nemzeti ügye'. A nemzet .sorozatos kataszirófái- nik mindig az uralkodó úri rend, mágnásaink é-S főpapjaink voltak a felidézni. Ké; emberöltőn á~ két nemzedék legjobbjai küzdöttek dolgozó népünk felszahad'tásáért, hazánk lüg- g ötlene égéért és ezekben a harcok- bon kovácsolódot: kii és izmosodott meg a magyar rmmkátsoszály, amely hazánk sorsának, jövőjének letéteményese voh és szábadsákunn függetlenségünk legbiztosabb z.áJo ga lett. 1919-bem a magyar rr n- kásosztáiy fegyverei a kézben védelmezte hazánk függetlenségé., mdPán sorakozva 48 a* bonvédsc regerek dkx.ő hadfefei mellé. Ami- kor pedig a második világbáború szörnyű poklából a dicső Szovjet Hadsereg kiszabadította hazáin'at és meghozta függetlenségünket, a Kommunist Pár vei az étén a magyar munkásosztály vállal a a mMOka ** * harc oöoe*tó»rószél, s szabad és független demokratikus Magyarország felépítését. Nagy Imre ezután rámutatott a felszabadulás óta elér hatalmas eredményekre, majd így folytatta: -r- A népi demokratikus országokkal és a világ szabadságszeret5 népeivel mcgtwtlwH— asoveiaégben állunk hűségesen és megingat- haia lanui felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió melleit, készen arra, hogy visszaverjük az imperialisták támadásait, hogy megvédjük népünk békéje. < Ma a Szovjetunió oldalán lebir- hatatlan erő része vagyunk, mely „roegákjf” HfH pmautsohd a* imperialista rablóknak. Száz óv előtti nagy nemzeti ciha tarozásunk színhelyén megfogadjuk: függetlenségünkre vigyázunk, min. a szemünk világóra és ha kel . u oisó csepp vérünkig védelmez- Miki. Réeéas haw püspöki Legyen áldott az alkotásaiban verhetetlennek bizonyult magyar népi demokrácia Ezu áti Révész Imre református püspök mondót ünnepi beszédet. — 1949 nagy-csütörtökén — mondotta — úgy érezzük, « magyarországi református egyháznak féire- értfte tétlen bizdnyságot kell ennie az ország és a nép színe élőt“ arról, hogy unit az új állami, társadalmi és gazda »ági rendéi, amelyben magyar hazánk és nemzetünk fejlődőben van, mélyen bibliai gyökerűnek tartja, sokkal intcább, riírrvt eddig bármelyiket. lsen akarata teljesedik be aMm, amikor a református egyház #$. igazságos, boldog és szabad Magva élei teflés kia'akitás ban a magyar népi demokrácia becsületes munkatársként végzi egyházi munkáját— Mi ezt a mai magasz os százados évforduló- a szociális oldalról ép úgy értékeljük, min, poli'i- kai oldalról, Ma minden oka megvan a magyar református egyháznak, hogy ezen az egyedül álló alkalmon. amikor a magyar nép vezetőinek és képviselőinek akartából azoknak színe elöli megszólalhat, az imádság hangján mondja el: legyen áldott s debreceni Nagytemplomot teljes egészében újjáépítő, annyi más szent egyházunkat újjáépíteni segilő, vattásunk szabad gyakorlatát biztosító és védelmező, egyházunkat anya gllag is bőkezűen támogató Magyar Köztársaság és fiatal, de alkotásaiban márts rerhete.lennek bizonyult magyar népi demokrácia. Legyen örökre áMc't IsWrtU é« tegyen örök re megáldva Is ert mag ar reformé:us gyíilekeze ének hálás magyar szívéből! Lelkes éljenzés fogadba Révész Imre püspök szavait, aki mán Dobi István rnmósz;ereinek mondott be szedet. g?-: Helyesen foglaltunk állást, amikor a szocializmus építésének útjára léptünk — Száz esztendővel ezrlők:, — kezd e beszédé: a miniszterelnök — Kossuti) abban a nagy beszédben, amit ezen a helyen mondott, a forradalmi képviselőhöz feladatát abban határoz:* meg, hogy Magyar országé először meg keil menteni, azután ájjá'jeretn eni és a jövőjét szabaddá, naggyá tenni. Ez a feladni hárul a népi demokratikus Magyarország mai parlamentjére, mai vezetőire is. — Kossuthnak 100 év előtti nagy forradalmi tétéiből. tanulnia keli minden idők forradalmárának. Kosmi h példájából az a tanulság számunkra, hogy a magyar forradalmi újítások létrehozása mellett gondoskodni kell azok megvédésérőlRendkívül jelentős számunkra az is, hogy 1849 óta éltéit idők világtör- ténelemíormáló óriásainak, Marxnak és Leninnek ntomtaéGaira tá- maszikódba“unk, amikor most a dolgozó nép felszabadj- átsát végrehajtjuk és befejezzük. — Az 1849-et követő idők — a nemzetközi reakció beavatkozása következtében — nem hozók meg az ország függetlenségét. Az 1918- hí és 19-es forradalmak mán az eHentforradaknn bebér terrer ja kötötte gűsJba a magyar népet s a hitleri fasizmus a magyarorszagi cinkosaik martalékává :e te. Ilyen előzmények után hozta meg a Szovje unió felszabadító hadserege a magyar népnek a szabadságot. Éppen innen, Debrecenből indul'-cl független ÓiiarrM életünk, ami. 1849ben Kossulhék siker clenül prolia'- ak megierem'.enii. Az ő szellemükben jártunk el, amikor győzelemre vittük a dolgozó milliók ügyét és a nép kezébe adtuk az államhatalmat. — Kossulhék szellemében hoztuk létre a munkások és dolgozó parasztok politikai szövetségét a munkásosztály vezetésével. '*■— Kossuth is az mondta: tájékozódni ke!! az európai nemzeek- irányában. Ugv gondolom, nyugodt te-lkiismeretíei elmondha'juk, hogy az egész világ fejlődése IrlánylA- ban tájékozódtunk és helyesen foglaltunk állást, amikor a szocializmus' építésének útjára léptünk. Jó! esik megát lapítani, hogy Magyarország, amely ezer éré* á majdnem mmden korszakba« i :sgr elmaradóieabb nemzetek közé »w mílott, mos' végre azok között a nemzetek kóstö t van, amelyek sr egész világra kiterjedő nagy megmozdulä-sban ar. élen járrwk A miniszterelnök ««után ar «többi időben a nyugati imperialista re- akiós körök ránk audi oit provok á ciós rágalomörönéről beszélt. Akik azt hiszik, hogy ezzel eredménv tudnak eiérni, nagyon ávednék. — Rákosi Mátyás megmond“?, hogy Magyarország nem rí«, hamvn erős bástya’ a békefrortban. — Dolgozó népünket nem retter tfk meg a beavatkozási kísérletei'. a rágalomhadjárafok. Meg fogjuk őrizni é* lovább topjuk fejleszteni a ssorlaiízni»« öl ján ar 1946-ös forradalmi il*lsk:i- iás eveómérrvett és vívmányait Sose becsüljek le a belstt és külső ellenséget — Ünnepelni gyűltünk össze, megemlékezni a magyar szabadságmozgalmak egy nagyjelentőségű eseményéről: 1849 forradalmi kísértéről arra, hogy a magyar népei szabaddá os függetlenné tegye. 1849 hm ezen a napon trónfosztott Habsburg reakciót csak a külföldi beavatkozás, a reakciós orosz cári hatalom tudta jogaiba visszahelyezi ni. Annak a cári hatalomnak a beavatkozása döntötte el a magyar szabadságharc sorsát, amelyik a maga országába« ír oly sokáig, olyan véres kegyetlenséggel fojtotta el az orosz munkások és parasz tok szabadság törekvéseit. Miután a cári birodalom elnyomott népe»' Lenin és Sztálin vezetésével leszó mól lak a' nép zsarnokaival ar 1848 as felkelés utál' száz évvel, sp pen a szocialista Szovjetunió hős tiai tették lehetővé a szabad és független Magyarország megszületését. — 1848 49 nagy tanulsága a mi nemzetünk számára Figyelmeztetés: sohase hecúdjt le a belső én külső eJtvo
