Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-26 / 95. szám
1949 ÁPRILIS 26 NAPLÓ A templomjáról 'lusi asszonyok élete és meggyőződése is igaxolja Rákosi Mátyás szavát wA múltban nemcsak a tőkés zsákmányolta ki jobban, de elnyomta 6t (az asszonyt) az erősebb nem és terhelte a család, a háztartás min- fen gondja" (Rákosi elvtás angyalföldi beszédéből.) Légrádi Pálaí élete a felszabadulás előtt a szegény falusi asszony élete volt Állandó nyomorúság, amely úgy rátelepedett a kis családra, mintha sohse akarná őket otthagyni, Az éhesszájú gyerekek sírása adta ehhez az élethez a kísérő »énét, akik a reggeli darabka kenyér, a déli aludtej, vagy nyáron a pár szem szilva, az esti híg rántottleves Után még megettek volna egy tós lekváros kenyeret is. ..Nincs, nincs, nincs.” Ezt kellett naponta tízszer, százszor elmondani á gyerekeknek, ezt kellett elmondani Igei gyakran az urának is. Nincs sir, nincs kenyér,' nincs pénz.” A kje majd szétesett a gondoktól, hogy mit adjon a családnak enni, miből vegyen valami kis ruhánakvalót valamelyik gyereknek, amelyikről már végkép leszakadt minden Pedig, amennyire a gyerekektől tehetett, ő is igyekezett egy kis pénzt hozni a házhoz. Ha csak tudott elment napszámba és dolgozott is, pi magyar népi demokráciában egyetlen embert sem ért még iddö- sás vallásos meggyőződése miatt Egyetlen embert vallásának szabad Gyakorlatában meg nem akadályoztak Ez így volt a múltban, így lesi a lövőben is ” (Rákosi beszédéből.) mint akármelyik férfi, csak a fizetség volt mindig kevesebb, mint a férfiaké. Mikor azok 1 pengő 20 fillért kaptak, neki meg kellett elégednie 80 fillérrel. Pedig de kellett volna még az a 40 fillér, de hiába: Lég- rádinét az uradalom is jobban kizsákmányolta és a család meg a háztartás gondjai állandóan irtózatos teherként nehezedtek keskeny vállaira. Ma mái nem jár napszámba Légrádiné és a nincs szót is egyre ritkábban mondja. Gondjai ugyan még most is vannak, de ezek egyre kevesebbek. Légrádiné népnevelő. Úgy érzi, hogy felelős azért, hogy minden asszony tisztában legyen a politikával.. Ez is sok gonddal jár, de de menyire más ez, mint a régi gyötrő gondok! Hogy ezeket milyen szívesen vállalja, mennyivel szívesebben, mint a régi gondokat, arról mindenkit meggyőz lelkes, eredményes munkája 10 Arai nagyiul*érc harangozlak a berkeséi templomban. Lányok, asszonyok vasárnapi ünneplőben, suhogó szoknyákban indulnak a 'empkimba. Bocskai Istvánná még- “Syszer körülnéz, hogy rendben vaa-p minden a házban, aztán elindul... Hétköznap este van Bocskainé tudja, hogy a Magyar Dolgozók írtjában ma este 7 órakor pártnap. Nem párttag ugyan, se Ő, s-e a férje, he azért el szokott menni, ha valami Cülés van. Megnézi még áz állatott, hogy nyugodtan vannak-e, az- elindul...- Már hogyne mennék a gyűlöletre _ mondja. — Élmegyek, sőt a múltban még a kisgyerekeket Is elvittem magammal. Tudjuk mi, hogy minek köszönhetjük előrehaladásunkat, azt, hogy már két növendék marhánk van. Most ugyan még nem nagyok — teszi hozzá — de jövőre mégis csak be lehet őket fogni. Meg, hogy itt új iskola épült, a régit meg rendbefaozták. Dolgozó pirautaMioiijr, Vallásos, eljár templomba. Kine vetné, ha akárki is azt mondaná neki, hogy nem gyakorolhatja szabadon a vallását De elmegy és meg- halilgatja a Párt gyűléseit, mert tudja, hogy mit köszönhet Ő és vele együtt minden dolgozó parasztasz- szony a Magyar Dolgozók Pártjának, hogy mit várhat a Népfronttól, melyet ez a párt vezet És így van ezzel Farkas Mihályne is. ő is eljár templomba, hacsak vihar nem fenyegeti a réten lekaszált szénát — mondja mosolyogva Meglepődik, hogy egyáltalán felmerülhet olyan kérdés, hogy az újjáépítés, a jobb élet helyeslése bárkiben is ösz- szeütközhetnék vallásos meggyőződésével. Mert azt már tudja, hogy a választáson erről lesz szó: a sok millió magyar dolgozó, parasztok és parasztasszonyok és köztük Farkas Mihályné is, helyesli-e az újjáépítés eredményeit, az új iskolát a jobb utat, helyesük-e ezeknek az eredményeknek a továbbfejlesztését, he- lyeslik-e azt, hogy fiaik előtt megnyílik minden lehetőség a tanú- lásra, hogy villany, vízvezeték, rádió legyen a falusi házakban. 4ot Ádámné Is, helyesli ezt, aki kisegítő takarító a községházán és akinek az elmúlt utolsó két évét három szám jelzi 100.—, 130—és 200.—. így emelkedett Aut Ádámné fizetése. Most büszkén újságolja, hogy néhány nagyobb dolgot, részletre vásárolhatott, miután a főjegyző igazolta, hogy havi fizetéses. Vagy Vörös Józsefné 15 holdas sözépparaszt felesége ne helyeselné a békét, az építést, azt, hogy őket Középparasztokat is támogatják és mindazt, amire május 15-én jóváhagyását fogja adni!’ Nem, túl van már azon Vörös Józsefné és az összes Vörös Józsefnék, hogy bármilyen címen is szembe lehessen őket állítani saját érdekeikkel. Két idézet Rákosi elvtárs beszédéből. Dolgozó parasztasszonyok válaszolnak rá. Az életükkel, a munkájukkal, a meggyőződésükkel és három hét múlva pedig szavazatukkal. V. • Békés József. A békét csak erős, jól felszerelt hadsereg tudja megvédeni A Zsofnny-győr dolgozói csapi (zászlót ajándékozott a híradós ezrednek va<,«u-nap délelőtt a. Zrínyi laktatva kapuián akadály nélkül áramolt be a „civilek” nagy tömege és az épület mögötti hatalmas 1Jves térség felé, ahol a híradós ez- alakulatai álltak ünnepi négyesekben. A dolgozók és hadsere- találkozásának napja volt ez. alkalmat az szolgáltatta, hogy * Zsolnay-gyár dolgozói zászlót ado- ^nyoztak a pécsi, hiradóezrednek. ünnepség tehát több volt egyéni látványosságnál A ■ ünnepsé- *“r' az üzem dolgozóin kívül megfent a helyőrség tisztikara, a rend - a megye és a város vezetői, * Politikai pártok képviselői élükön 1 ^agyarDolgozók Pártja képviselőivel. . á Himnusz elhangzása után az ,/Okosított Zsolnay-gyár munkásDalos Kovács József elv- lépett a mikrofonhoz és mél- wtta a Zsolnay gyár? dolgozók ^nóajándékozásának Jelentőségét. " Első alkalom ez, hogy egy pé- " üzem dolgozói zászlót adoma- ^Voznak honvédségünknek, hogy ^osra kovácsoljuk népünk és had- . ’Síink, egységét Különösen fontos arnikoT 32 imperialisták ^ idézik egy új háboru rémségeit, j^^ünkásosztály és a néphadsereg annál nórosabb. mert. ma Tiéphadspregv" >’én ott van- műnk '’s-Joljj legjobb k/M 11 Farka- Mihály elvtá.rssal.-védel mi miniszterrel ziT, Mi dolgozók félsorakozunk a »~??®ásereg mellé, hogyha kell harcoljunk békénk és függet- t^^°nk megóvásáért - mondotta között Dalos Kovács elvtárs, tjjj. “oszédét a szovjet nép és vezette* 'hunkásosztálv nagy tanítóig"'® Sztálin és a magyar nép ”e2eíő^e Rákosi elvtárs élteté- bj*. fejezte be a közönség lelkes ^ közben. »éj. Pompás fehérselyem Kossuth- Kajtor Jánosné, Zsolnay- 4tjj^Dnunkásnő, zászlóanya adta kal; Svédeknek ezekkel a szavak- üzeLj^üszke vagyok arra, hogy ÍOftl ír* dolgozói nevében én adha- u ^thtek e zászlót Álljatok a ifoi, *14, hűséggel a népért Az 4 után lobogót számtalan vörös ufimzetlszínű szalaggal díszítették ' *4azló avatása után Máriássi fiai, a Ferenc alezredes, az ezred parancsnoka mondott köszönetét a Zsolnay gyár dolgozóinak.- A néphadsereg a népé és attól elválaszthatatlan. Nem hagyjuk el ezt a zászlót soha és megvédjük a dolgozók országát minden külső és belső ellenség ellen. Méltók leszünk nagy fegyvertársunkhoz, a szovjet hadsereghez, amely honvédő háborújában bebizonyította, milyen dicső tettekre képes a nép hadserege. A zászlóavatási ünnepséget összekapcsolták az újoncok eskütételével. Sokszáz ifjú honvéd szájából hangzott az érces, kemény fogadalom: zászlóinkat szabadságharcos elődeinkhez méltóan győzelemre viszem. Az eskütétel után a honvédelmi miftiszter képviseletében a megjelent Berczeh Béla ezredes mondott ünnepi beszédet, amelynek elején a népi demokrácia eredményeiről emlékezett meg és arról a bölcs és céltudatos vezetésről, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja, a kommunisták végeztek. —■ A magyar nép mindkét keze tele van munkával most is, de előttünk áll az ötéves terv megvalósítása és ehhez békére van szükségünk. De ez a béke nem lehet akármilyen, vagy mindenáron vajó béke. Békében csak erős nép élhet. A nép erejét pedig jól felszerelt, erős hadserege jelenti. Ennek az erőnek a forrása pedig maga a nép, amely teljesen össze van forrva hadseregével. Ennek legszebb és legnagyszerűbb példáját tárta elénk a diadalmas szovjet hadsereg nagy honvédő háborúja. Beszédét ugyancsak a szovjet nép és vezetője, valamint a magyar dolgozók, és vezetőinek éltetésével fejezte be. Az ünnepi nap mély benyomást hagyott a résztvevők lelkében és méltó kifejezése volt a dolgozó nép és hadserege egybeforrásának Ki a tömegek közé! Rákosi elvtárs angyalföldi beszéde az öntudatos dolgozók számára megadta a jelet a választási munkák megkezdésére. Ez a beszéd a mi pártunk népnevelői számára külön hord riadót jelentett, Választási harcunk dönti) fegyverneme, a meggyőzés katonái munkába kezdtek, hozzáláttak mindenkivel megismertetni az angyalföldi beszédet, a népfront választási programját, annak minden- részletét. Nem kis feladat vár népnevelőinkre. El kell jutniok megyénk, minden községébe, de a legtávolabbi tanyákra Is. Nem maradhat egyetlen ház, ahol ne. járt volna népnevelő, ahol ne beszélgettek volna el városi dolgozókkal éppúgy mint falusiakkal és ne adtak volna tanácsot ügyes-bajos dolgaikban. Nem maradhat egyetlen felvetődött kérdés se, amelyre a népnevelők ne adják meg a helyes. megnyugtató, félreérthetet- len feleletet, vagy ne ismertették volna eddigi eredményeinket helyi viszonyokra alkalmazva és ne mutatták volna meg, mik azok a célkitűzések országosan és helyileg >s, amelyeknek megvalósítását a Népfront célul tűzte maga elé. A mi pártunk tagjait azonban éppen az jéllemzi, hogy elnök s nagy és megtisztelő feladatok vállalásában és odaadták, lelkese,k azok végrehajtásában. Megyénk pártszervezeteiben valóságos versengés indult az első népnevein tanfolyamokon való résztválía- lásért. Pártunk legjobbjai- kéiéxüi- nek fél, hogy a magyar dolgozók győztes pártjárjak, az ország vma- menny demokratikus erejét tömörítő Népfrontnak politikáéit képviseljék a tömegek, elő*t. Ez <i választás azonban nemcsak a W pártunk, küzdelme, hanem egész népünk méltó győzelmeinek üv ■ népi betetőzése lesz. Tehát g m> népnevelőink- akkor végeznek- igazán jó munkát, ha együtt dolgoznak a Népfrontba tömörült több' demokratikus pártok legjobbja)- txd, sőt a velünk együttérző, a Népfrontért, küzdeni akaró pár- tonkzvvliek- legbecsületesebb időméivel. A tíz és tízezrek, akik most készülnek fel a ■oépue’yeJő tanfolyamokon, holnap■ már ás. egész országban, magasra emelik a felvilágosítás messze világító fáklyáját, messzire hirdetve igazainkat és új rMkitüzéseinkst. to munkájuk eredménye nem. marad él, a választás, minden igazi h/zaj-f* győzelme lesz. Amit egy-két panaszkodó nem Ez év elején egyik bányászelvlársunk lapunkhoz írt levelében leleplezte az „elégedetlenkedőket”. A levél keményen mutatott rá arra, hogy hol rejlik az elégedetlenkedés oka és kik azok, akik elégedetlenkednek. Azért kell erre visszapillantanunk, mert elégedetlenkedők ma is akadnak. Vannak örök pesszimisták, akik csak a dolgok rosszabb oldalát, hajlandók meglátni és képtelenek észrevenni a jót. — Mi újság? — kérdezi töliük az ember és a válasz rendszerint az, hogy „bajok vannak.” Azután jön a bajok felsorolása. „Tegnap összement a tej, amit az élelmiiárból hoztunk. Azok se nézik, hogy mit adnak a szegényem- bernek.” „Tegnapelőtt ragadós volt a kenyér. Miért nem intézkedik a polgár- mester?” „Félszázalékkal több palát mértek a szenembe.' Panaszok tehát m<a is vannak és ennek főleg az az oka, hogy vannak emberek, akik szeretnek panaszkodni. Ez még önmagában nem lenne nagyon nagy haj. de örök panaszkodásukkal rossz, pesszimista hangulatot terjesztenek maguk körül és ez már olyan hiba, aminek utána kell nézni. Elsősorban őszintén meg kell állapítanunk, hogy a túlnyomórészt alaptalan panaszok mellett vannak jogos panaszok is. Hibák történhetnek, hiszen az élet minden területén ma is embe. rek vannak, akik tévedhetnek és hibázhatnak. Az is igaz, hogy ez a tévedés és hiba sokszor néhány embert érzékenyen érint, például, ha a besorolásoknál egy bérosztállyal érdemtelenül alacsonyabb helyre sorolják. Nincs azonban olyan hiba, amit ki nem lehetne javítani, ezért indokolatlan a békétlenség és elégedetlenség szítása. A munkás-vezetők épp azért állnak a helyükön, hogy a dolgozók ügyét az Hz egész országban hatalmas tömegekben vonultak fel a dolgozók a Függetlenségi Népfront gyűléseire Vasárnap az egész országban hatal- I Gerö Ernő pénzügyminiszter eivtars más tömegmozgalomként kezdődött j Jászberényben beszélt, Bejelentette, meg a választási agitáció. A városok [ hogy a választásokra azért volt szökés falvak népe többezres tömegekben 1 mert népünk életében igen komoly vonult fel, hogy a népi demokrácia munkája és céljai mellett hitet tegyen. Dobi István miniszterelnök Székes- fehérváron tatott beszédet. Rámutatott arra, hogy Í947 óta az ország helyzete megváltozott. 1947 óta az ország valóban a dolgozók országa lett. helyzete bel- és külpolitikai tekintetben, de gazdaságilag is megerősödött. Együtt vagyunk a Népfrontban a dolgozó parasztság érdekében, a c^ol- gozó nép javára — mondotta. Továb bíakban hangsúlyozta, hogy e magyar középparasztság is részesül mindabban a vívmányban, amit a népi demokrácia a dolgozóknak biztosít. Végül kifejtette; biztos abban, hogy a dolgozó nép milliói a Népfront közős listájára adják szavazatuk*» változások történtek. Szükséges az, hogy az eddig történteket, a népi demokrácia vívmányait új alkotmányban rögzítsük le Vázolta az eddigi eredményeket, amelyek példátlanok a magyar történelemben, majd az. ötéves tervről számolt be. — Az ötéves terv sikeréhez szükséges, hogy mégínkább összefogjunk ' a Függetlenségi Népfrontban, békés alkotómunkára van szükség u nép ellenségei ellen — fejezte he beszédét. Rajk László külügyminiszter elvtárs Sopronban húszezres tömeg előtt beszélt. Megállapította: Népállammá lettünk, a munkásság az ország legdöntőbb vezetője és a parasztság, mint sző votséges, részesül az áí'amhata- lomban. Továbbiakban kifjetette, hogy Magyar- ország. mint a béketábor egyik erős bástyája, szembeszáll a háborús imperialista törekvésekkel. < Révai József elvtárs Makón a béke kérdésével foglalkozott. Megállapította, hogy aki gyenge, azt elnyomják, míg az erőstől visszarettennek, ezért, a választásokon is meg kell mutatnunk. hogy erősek vagyunk a béke véde'mére, Ortutav Gyula makói beszédében leszögezte: népünk felszabadulásához csak a munkássággal való szoros szövetség vezet. Kádár' János belügyminiszter elvtárs az egri nagygyűlésen a néni demokrácia eredményei közül különösen kiemelte a jó forint megterem téséVmajd foglalkozott az egyház és állam viszonyával. Megállapította, hogy Magyarországon teljes vallásszabadság van, s ha az alsópapság a nép mellé akar állni, abban senki sem akadályozhatja meg ő érdekük szerint h-éayflsál- te ir esetleges jogos egyéni sérelmet, vagy több embert érintő hibát kijavítsák. Ezekkel szemben állnak -tzadum azok a tények, amelyekről a paUasr- ködök nem beszélnek és amelyek a fokozódó jólétet jelentik. Nem keil a tá. voli múltba es a jövőbe néznünk ahhoz, hogy ezt megállapíthassuk. Néhány év adatai is sokai mondattak étről. Vegyük példának a bányatél,*.pékét Rövidesen elérkezik a nyári iádiüé- sek ideje. 1947-ben 67 bányász, 1948- ban 124, az idei nyáron pedifüO bányász log nyaralni gyógyfürdőkben. Üdülőhelyeken tavaly 459 básyamrfflící- pihent, idén 960 bányász jut el a Balaton partjára vagy más űdülohelyrr. 200 bányászgyermeket ingyen nyáral tatoak. Gallyatetőn állandóan tót-két bányász üdül 14 napig. A bércsökkenés miatti panaszokkal szemben áll ai ä tény, hogy a MESZHART a hányamunkásság részére nem kevesebb, hanem tőhb bért fizet ki. Bér an kívül pedig az ország bányászai érdekében 1947 ben 38 millió. 1948-ban 66 és fél- millió szociális költséget fizettek kx idén pedig rnég többet. A betegek gyógyszersegélye is 6 millióról 10 mii !ióra nőtt A bérek miatti panaszok legtöbbje a szakszervezetet éri. Pedig a szak - szervezet február 1. óta házasság!, szülési, rendkívüli és temetkezés segélyt ad tagjainak, amivel éppé® az élet legnehezebb pillanataiba® segíti őket. Az élelmezésre panaszkodó pedig próbáljon összehasonlítást tenni a hé nyatelepek mai Népbalt-fiókjai és a régi élelmitárak közötti A Népbolt zsúfolt raktár minden érvnél jobbár: meggyőzheti panasza alaptalanságáról Az állam ma már a kiöregedett vagy munkaképtelenné lett bányászok ról is jobban tud gondoskodni. A nyugdíjak ősszege 1946. óta- legalább kétszeresükre, de egyes kategóriákba!? háromszorosukra növekedtek Bates«» miatti munkaképtelenségnél >0 Afrat adnak hozzá a tényleges szolgálati , idő hóz, ha pedig a bányász baleset miatt meghal, családja olyan nyugdijat lap. mintha 40 évig dolgozott volna a bá nyában, még akkor Is. ha valójában csak egy évé volt ott Ez a röviden felsorolt néhány adái. ami 3 bányászt közvetlenül érinti, elenyészően kicsinnyé zsugorít * minden filléres panaszt . ♦ A leleplező levél írójára annakidején megharagudtak bányászaink, de igen sokan belátták azt is, hogy igaza volt Ezúttal pedig panaszaik tárgyát tegyék mérlegre a felsorolt tényekkel szemben és állapítsák meg: amióta a dal gozö nép van hatalmon, a bánvászság sorsa egyre javult és javulni fog olyan mértékben, ahogy hatalma erősödik. Aki ezt nem veszi észre, annak vagy rosszindulat horr>%osítja el a szómét vagy valóban vak, Szerencse, hogv Ilyenek ma már alig akadnak.
