Dunántúli Napló, 1949. április (6. évfolyam, 76-99. szám)

1949-04-01 / 76. szám

Dunántúli 1849 V t Péntek li. evt. 76 Arc 80 iillér JOosstottifik <x* dl tcrgkSírr^eVetf a bőrgyárban Jegyzők, akik nem támogatják a tavaszi szántá*-velé*t \r tslta!ái*o*í«kolai tanalminyf «egéljekeló részlete* Ismertetés« TOVÁBB EGV LÉPÉSSEL Áb egén* orsBágbwv igy Dél- dunántúliul is nagyjában befejező­dött » Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok szervezése. Ezek a Nem­zeti Vállalatok egészen új szint jelentenek mezőgazdaságunkban ás abban a százszázalékos szocia­lista szektort képviselik. Ez a tény U, mely eldönti a Mezőgazdasági kemzeti Vállalatok •* -feladatét, el­dönti helyüket a teezögazdaság egészében és eldönti ^viszonyukat * dolgosokhoz. A Mezőgazdasági Nemzeti Válla­latok feladata elsősorban az. hogy szervezettségükkel, munkamódsze­reikkel például szolgáljanak a aem állami mezőgazdasági nagy izéméin, elsősorban a termelőszö­vetkezetek számára. Feladatuk továbbá, hogy minőségi termelést valósítsanak meg ér mind a meg­termelés, mind se állattenyésztés vonalán forrásul szolgáljanak a ’ermelőszövet kezeteknek, de az egyénileg gazdálkodó kis- és közép Parasztgazdaságok számára is ne­mesített magvak, illetve törzs­ienyészetekkel szolgáljanak. A népi demokráciában, de a szó eialista mezőgazdaságban is az ál­lami gazdaságok a mezőgazdaság legfejlettebb formáját jelentik. A Szocialista szektorba tartozó mező­gazdasági nemzeti vállalatoknál — hasonlóan az államosított ipari üzemekhez — gyökeresen megvál­tozott a dolgozók viszonya a mun­kához. A kapitalistáknál dolgozó mezőgazdasági unutkavállalókx-rk - p. .issjHJteti föl:* a Tagybitlo- s kokon, jelenben pedig a kulak gazdaságokban — nem volf és ma tere érdeke a termelés fejlesztése, * termelésnek olcsóbbá, jobbá té­tele. Ha többet dolgozott — job­ban élt a gazdája, tudta szaporf tani földjeit. Olcsóbban termelt? Növelte gazdája profitját. Ész- 'zerflsftéssel hamarabb elvégezte munkáját? Több munkát tudott vele elvégeztetni gazdája anélkül, hogy abból neki a legcsekélyebb haszna lett volna Mi ezze1 szemben a helyzet a Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok­nál. A* üzem, a mezőgazdasági özem is az égés. dolgozó népé. Ha itt valaki többet termel, ma­sának termel többet. Ha jobbat, ha olcsóbban termel — magának termel jobbat és olcsóbbat. Eze­ken az alapvető változásokon kí­vül természetesen másban is meg­nyilvánul a dolgozók megváltozott helyzete. Ennek a megváltozol! helyzetnek megnyilvánulásai az 'Párban közismertek, s hogy a "»ezőgazdaságban miben nyilvánul Heg, arra feleletet ad a Mezőgaz­dasági Nemzeti Vállalatok dolgo­zóinak kollektív keretszerződése, melyet a munkavállalók nevében most kötött meg a DÉFOSz a nem­zeti vállalatok kiküldötteivel. Erről a kollektiv szerződésről mindenek előtt azt kell megállapí­tani, bogy ez az első a magyar mezőgazdaság történetében. Míg a múltban a mezőgazdasági cselédek védelméről egyáltalán nem gon­doskodtak. úgyhogy a féktelen ki­zsákmányolás oda vezetett hogy a magyar nagybirtokokon nem volt érdemes gépesíteni, mivel az emberi munkaerő olcsóbb volt a gépi erőnél, ma eljutottunk odáig, hogy mezőgazdasági munkaválla­lók kollektív, szerződést kötnek saját államukkal, tehát végső fo­kon saját magukkal. A kollektiv szerződés bevezeti a teljesftménybérrendszer! a Mező- gazdasági Nemzeti Vállalatok dol­gozói részére, s ezzel megteremti a lehetőséget a jobb, szorgalma­sabb munkások fokozottabb díja­zására. Megnyílik az út a mező­gazdasági munkások számára a nagyojbb kereset és a velejáró anyagi és kulturális felemelkedés számára. A kollektív szerződés megszabja a munkavállalók munkaidejét is napi 8, illetve 10 órában. Hol van ez, milyen óriási távolság választja el ezt a régi nagybirtokok 1"—18 órás embertelen munkájától * a kulákok alkalmazottainak ma in "these*,; ellenőrizhető látásM ’va­kolásig tartó dolgoztatásától A túlóradíj, a fizetett szabadság, a fizetett ünnepnapok, az ebédszünet biztosítása, az éjjeli pótdfj, kőte­lező egészségvédelmi berendezések,1 nőknek szülési szabadság és se­gély, kötelező étkező helyiség be­rendezése, mind, mind olyan vív mányok, melyek eddig teljesen is­meretlenek voltak 3 mezőgazda ságban. Es ezek a vívmányok nemcsak a Mezőgazdasági Nemzeti Vállala tpk dolgozóinak vívmányai. Az a fejlődés, melynek a Mezőgazdasági Nemzeti Vállalatok legmagasabb fokát, jelentik, elindult az egész magyar mezőgazdaságban. Ez a fejlődés a szocialista fejlődés, mely a m ipar után, ha lassabban is, de feltartóztathatatlan biztossággal el­indult a mezőgazdaságban is s ennek következtében a szocialista mezőgazdaság vívmányai előbb- utóbb az .egész magyar mezőgazda­ság. az egész dolgozó parasztság életét átformálják és megteremtik az új magyar falut, a szebb és bol­dogabb paraszti jövendőt. A szovjef ifjúság a legnagyobb lelkesedéssel építi a szocializmust A Komszomo) tizennegyedik kongresszusán a kikü döftek fel­találásai új, lenyűgöző példákká' Egészítették ki a központi bizottság Slkárának jelentését. Ezek -blzonyíják, hogy a szovjet ifjúság a legnagyobb lelkesedés­sel építi a kommunizmust ^ kiküldöttek sok javaslatot lettek ? Komszomol tevékenységének tö- 'ételesílésére. 2detrek Geisler, a Eteh ifjúsági jjtgj) központi bizoét- ';gának elnöke a csehszlovák ifjú ®'C üdvözletéi tolmácsolta a kong V^szusnak és az egész szovjet fi­ngnak. Ezután az ultörők egy Apportja vonult a terembe vörös s? yrozászlokkat, Lenin és Sztálin gépeivel A kongresszus részi ’E'dii hatalmas tapsviharra’ fogad ták a fiafal leninstákat Az úttörők nevében Zsiltszova a szovjet gyarmekek boldog éle­téről beszélt és köszönetét mon­dott a nagy Sztálinnak, a Kom­munista Pártnak és a Komszo- molnak a gyermekek iráni tanú­sított gondoskodásért. Mefy. a Szovjetunió hőse, Észt­ország kiküldötte ismertette az Észt Szovjet Köztársaság ifjúságának az ötéves terv idő előtt történő teljesítéséért kifejtett erőfeszítését. A francia ifjúság nevében íteo Figuere, a francia ifjúsági liga fő titkára űdvözőSte a kongresszust A kongresszus elnöke ezután be­jelen tette, hogy a világ minden részéből számtalan üdvözlő sürgöny érkezik a kongresszushoz. A mai napon megkezdődik a hároméves terv inti szakaszának végrehajlásr 1316 millió forint beruházás három hónap alatt A hároméves terv beruház4» olő- irányzatai a máeodik évnegyedre elkészültek és azok vógreissjtása április elsején nKgkezdődik. Az Országos Terv híva te' összesen 131B mifiió. forintot irányzott elő a nem­zetgazdaság különböző ágazatainak a szociális ée kidtú ális intézmé­nyek fejleszté-’•«. Az összeg jelentőségét « mutat­ja, hogy az első tervév összes állami beruházásai 12 hónap alatít tettek ki ugyanilyen ősz- szeget, 1949 második felébe*) ** ebé ne­gyedévhez hasonlóan már lényege­sen nagyobb százaiéi, arányban sze­repelnek a szociális és kulturális célú beruházások. 1949 második ne­gyedében első ízben történik meg. hogy a szociális és kulturális jellegű be­ruházások azonos jellegűek, mint a többi beruházás, sőt meghalad­ják a közlekedési beruházások nagyságái. A beruházások 9b százalékai emelkedésé egyik negyedévről a másikra nemzetgazdaságunk általá­nos megerősödésén kívül azzal ma­gyarázható, hogy nagyobb szabású étnfkeréaek In­dulnak meg. A mezőgazdasági beruházásoknál orvos- és tanító-lakások építésére 11.5 millió forint, egyéb falusi ^la­kásépítéseknél 7.5 millió iorint sze­repel Vidéken 6S.Í intütó forintért ép»- nek városi lakások. A bányász­kolóniák építésére a folyó ne­gyedévben 21 rntHiót költünk. Ar öntözési munkálatok te »«sz­aza i nagy területen indulnak meg, folytatódik » Duna- Tisza csa­torna kiépítése rv Erre kerek 3 mil­lió »an előirányozva- Az egyéb fo­lyamatban lévő rizimwnkólatokra 22.8 millió forintot irányozott elő a Tervhivatal. AllatAIfomAByunk növelés* nteér lett a minöaég feljavítására nagy gondot kall helyeznünk. Ezért támogatja jelentős öaaaar gekkel a hároméves terv a sző" vetkezeti tenyészcsoportckat, mestersége« megtermékenyítő át* lom Ásókat és szakoktatást Intéz- menyeket. Bekötőutak épülnek majdnem minden megyében közel 10 miltW forint erejéig. Erdősítésre 4* mOM forintot fordítunk. A mezőgazdasági beruházások je­lentőségét mutatja az a tény, hogy míg tavaly a naptári év másod:'* negyedében S16.S millió forintot' fordítottunk mezőgazdaság fejtesar tésére. m idén *am*Y ax öaszegnrik több, mint a kétszeresét, 245 millió forintot fordítunk mv í s célra. >rgvszá/öíven millió dolgozó sorakozik fei Parisban a béke megvédésére Mialatt a washingtoni kormány ás | nyugati csatlósai az Atlanti Egyez-1 meny aláírására készülnek, a béke hívei mülfószámra csatlakoznak * Párisban tartandó békevilágkong­resszushoz. Az eddigi jelentések szerint már 459 millió ember sorakozott *>J a béke hatalmas táborába. A franciák kiállása a béke mel­lett bizonyítja, hogy a francia nép megértette: a béke ma mindennél fontosabb. A francia szervezett dol­gozók az élenjárnak a küzdelemben, de a békemozgalom még Paris leg­régibb polgári negyedében is erő­sen teret hódít. Szerte a világon lázas készülődés j folyik a kongresszusra. Az Olasz ! Kommunista Párt választmánya két. napos vitát folytatóit Togliatti fő- j itkár jelentéséről, amelynek címe: j Küzdelem a békéért, Erzsébet belga királyné. 1. Albert j özvegye elvállalta a belga asszo-1 nyok békeszervezeiének díszelnöki tisztségét. A froncio munkás- ositóiynqv egyesülése eUe fi hetet en Az Humanitében Fajon megjegy- I zéseket fűzve De Gaulle nyilat!;» J zatához, többek között azi írja: De Gaulle célja a nemzetgyűlés felosz­latása, ezt követően pedig új nem­zetgyűlés összehívása olyan válasz­tási törvény segítségével, amely „kttnununista’’-mentes törvényhozást biztosítana De Gaulle számára. De Gaulle és a kormányon levők nem elsőízben hozakodnak elő ilyen erő­szakos lervvel. A belügyminisztérium egymás után bocsátja t*l állásaikból a munkásosztály képviseletében hi­vatali teendőket gyakorló tiszt viselőket. Ez annyit jelent, hogy maholnap minden kommunista vagy demokra­ta mandátuma ki lesz szolgáltatva az első jött-ment rendőrprovokáció, nak. A cikkíró nem tételezi fel, hogy ezt az eljárást a szocialista dolgo­zók helyeselnék és figyelmeztet ar­ra, hogy a szocialista párt ISO mandátu­mot vesztett a járási választáso­kon és a veszteségből csak a reakció emberei húztak hasznot. Elkövetke­zik azonban a nap. amikor a reak­ciósok kifacsart citromként fogják félredobni a szocialista vezelöket is. A szocialista dolgozók nem helye­selhetik ezt a politikát, a ködös eszmények, közős érdekek és első­sorban a béke megvédéséért a mun­kásosztálynak sürgősen egyesülnie kell. Wallace orsiáoos bé elcö«ú»to indul Newyorki jelentés szerint Wal­lace sajtónyilatkozatban bejelentet­te, hogy április 26-tól május 6-ig terjedő országos hékekörútra indul az Egyesült Államok területén. Kíséretében lesz a francia parlament bárom tagja is, köztük Pierre Cot volt légügyi miniszter. Minden na. gyobb amerikai városban tömeggyü- lésekei rendeznek, amelyeken a fel­szólalók a tartós békéért, a nemze­tek együttműködéséért és azért szállnak síkra, hogy mielőbb eltűn­jék a szakadék keket és nytte 1 közt. Az amerikai szláv bizottság egy­hangúlag hozott határozatában el­ítél* « Északatlantí Egyezményt, mini a háború eszközét és felszólítja a szláv származású amerikaiakat, hogy az Egyesült Államok más demokratikus erői­vel együtt támogassák^ az egyez­mény ellen irányuló küzdelmet Az amerikai külügyminisztérium tttftisn, hogy az egyezmény aieg­sz Bárdit’* az Egyesült Nemzetei, szervezetét és Ily módon előmoz­dítja a világbékét, valamint a nemzetközi biztonságot, az álszenteskedés csúcsfoka és csak az amerikai nép megtéveszt tésére szolgál — mondja többek között a hatá­rozat. — Az amerikai szláv bizott­ság a párisi világbék-ekongresszu- son is képviselteti magát Ax o>o«r szóé al’Stot po.f pépstovoiést kő. etet Az Olasz Szocialista Párt pártá­mén!» és szenátusi csoportja meg­vizsgálta az Olaszországban az At­lanti Szerződéshez való csatlakozás megszavazása után beállott politi­kai helyzetet. Halározaíi javaslatot fogadtak el, amelyben az Olasz Szo­cialista Párt a köztársasági alkot­mány szellemének lisztele'benlartá- sa végett szükségesnek tartja, hogy as egész országot szavaztassák meg. Hajlandó-e csatlakozni as Atlanti Szerződéshez­A párt kíméletlen harcot fog folytatni az Atlanti Szerződés meg erősítése ellen. Amikor a norvég parlamentben az Atlanti Paktumról folyt a vita, a közönség a karzatról három hatal­mas transzparenst eresztett te a terembe a kővetkező feliratokkal: Nem akarjuk az Atlanti Paktu­mot. — Nem kérdezték meg a . nép véleményé». — Az Ifjúság nemet mond. Az ország minden részéből érkéz nek tiltakozások a parlament el­nökségéhez. Az egyik tiltakozást 49 ezer asszony irta alá. Bálr a norvég dolgozók széles 16- me<tei tiltakoznak, a arlament szó­többséggel hozzájárult a csatlako­záshoz é felhatalmazta a kormányt az Aiíanii Egyezmény aláírására-

Next

/
Oldalképek
Tartalom