Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-06 / 55. szám
nm uAMoiM I SUNAflTOtí ÍÁP»iő r A dolgozó parasztság segítsége és támasza a püspökbólyi állami birtok Pűspökbóly (éhoulci törtéael- nében k Aj teJet«! kezdődött ja- inár . 27-én, amikor ax illami »«tógazdasági birtokok namzeti »diaiatokká alakultak át. A fel- mbadulái után a püspökség ke- aáböl állami birtokká alakult PtipökbolyoB i* aj Tolt a helyzet, Dint általában as állami birtokokon. Az állatállomány és felszerelés aagyrészéS elhurcolták, az IpS'etek meglehetősen megrongált í is pótban kerültek a dolgozó nép Wajdonába. A vezetőség azokból I régi emberekből állt, akUs Bír legnagyobbrészt leváltásra ke- töltek, különösen azóta, hogy az *ngág legnagyobb minisztériumától, a főldmtvelésügyihőJ is eltávolították * reakciót írig Makaó ahol ** eimuit nyáron még Izabella „fenséges Uszony” elismerő oklevelei dísz- ’■ettek £ kopott falakon, most *’>g aéháay ember intézi az iré- Jyltást és adminisztrációs fifje tót, $ képek nélkül, de annál na- Jyobt eredménnyel Rosta József tórületj fóintézővel beszélgetünk ** újrendaserú gazdálkodás ténye- «röL — Nadrágszíj földeken és kis- Hsdaságokbtn sohasem tudtuk Joint pótolni azokat a vesztesége- tót — mondja — amit a negyve- **• évek, a Juresek-féle Idők kő- ■*Wkeztében elzaenvedett a magyar Hszőgazdaság. Nagy elmaradotisá- fnnkai ezekben a gazdaságokban intetjük el, mert a nemzeti válhatok ' gépesített mezőgazdasági ***yüzemek lesznek, hogy a stoplista iparral a mezőgazdaság :s Npáat tadjon tartani. Mi klsérle- prtfc k! ée mutatjuk be a szóda- J**a it er ága fis sági üzemek men tóttiervezetl és egyéb szervezési "ínyeit G fokoz zuk a jáah h?m «> feadat nT] tópetttés aránylag alacsony állását * *i illami gazdaságok a géppel Növelt mezőgazdasági nagyiize- ***k példaképei legyenek az ar- •tógháu. Ml látjuk ei a szövetkeze- M»t nemesített vetőmaggal, nö- tónynemesjtő telepünkön „elit“ Javakat állítunk elő, az ötéves r^ben laboratóriumot állítanak számunkra a kísérletek lefolyására, apaállatokat nevelünk a tó»dák részére, állatállományunk •jgdjitása érdekében, mert enél- elsorvadna a valamikor \j- ÍJjM ét világhírű, a fasiszták illy azonban mpjdnem teljesen el- hl!«itotl állattenyésztésünk. ■A* irodából a gazdaságokba inptunk. Megnéztük a villanyerőre ®JJ*ndezett bognár, kovács és tóPJavltó műhelyeket, megnéztük a "‘Pókbólyi lóistállót, ahol 2« 'gyönyörű dán kanca most Jtózfi! sí .vizsgára' valamennyi Íj! i tartozik svájci exportra bízik az idamajori istállóban. Úgy táplálják, hogy naponta egy kilót kell magukra szedniük. Csak az tudja megér leni, milyen hatalmas és jelentős munka folyik ebben a nemzeti vállalatban, akinek alkalma adódik végignézni mindazt, amit PÜspökbóiyon is magáénak vallhat g nemzet. £3 mindez a gazdagság nemcsak az államé, hanem elsősorban a dolgozó parasztságé, amely nemesített vetőmagot, tenyészállatokat kap az állami birtoktól. tekintélyes része ß Übel 3000 boMss birtok is az állattartás szolgálatában áll. Huszonhat százalékán termelnek takarmányt, de az egész területnek mintegy 83 százaléka szolgálja az állatttenyésztésL A havi abrak- szükséglet a kerületben 18 vágón, évente pedig 4 millió forintot fordítanak a 3000 darabból áíló állomány abrakolására. Jellemző a gazdaság méreteire, hogy költségvetési előirányzata szerint az ez- évi bevételeinek főbb tételei a kővetkezők: növénytermesztésből 1,233.748, állattartásból 2,328.000, tejből 500.000 forint, az összes bevétel 4,150.000 forint, ami azt jelenti, hogy Mezőhegyes után Püspőkbóly a második helyen áll. Kifutó forgalma évi 4,941.000 forint Nemcsak a bevételi, hanem a beruházási program is hatalmas. Ennek tudható be, hogy az állami birtok környékén a földek sokkal értékesebbek, mint másutt. építésére Minkasbsnkob ezer, ra fürdő traktorra 300 hizlaldák* 284 ezer, építésére 240.000 kuiiúrhiz és 60.000, négy új forintot fordítanak. A tavaszi műtrágya szükséglet 700 vágón és már ebben az évben elhasználtak 400 mázsák Még ezen a tavaszon rendbehozzák a munkáslakásokat, padlózzák a szobákat, téglával rakják ki a konyhákat. Kultúr- házal építenek a moat rendelkezésre álló kisebb termek helyett. Fürdőt kapnak. Elégedettek a sor sukkal és helyzetükkel és várják az üj kollektív szerződést, ami ebben e hónapban Jön ki. óriási a különbség a mostani és mostani és a Hol lehe- nyolc Mis világ van Itt, a régi életünk, régi bánásmód között tett régen egy gazdaságban órát dolgomi, hol fizették meg a tó! órabért? — mondja Tnrsles Lajos főgépész. A nemzeti vállalatok minden vonalon teljesítik kötelességüket és az ország gazdasági talpraálll- tásának az élvonalában állnak, Pűspökbólyon Jakab János munkásból lett vállalatvezető, Win- disch Imre főin térő és Rosta József kerületi főintéző vezetésével. IVAN LÁSZLÓ Tdamajor- bau, a szé- pen gondo- ,gazdasági udvarok mintaképéig egymás mellett sorakoznak a JvjtóbözŐ istállók. Az egyikben 1* darab pompás hasas üsző pl* . oi déli étkezési fáradalmait há- .>rr! óriási svájci import bika tár- j tógában. Egy másik épületben 80 »ab gyönyörű magyar félvér . Pogtatja a szénát, nem kell szé- Jp’keznlök a dán kancák mellett A hidegvérű lovakkal szem- jp nyolc magyar flkőr hever a ' szalmán, bámulatra méltó Ildiitekkel. Meg kell csodálni ■ harminc gőbölyt is, ami „ HERMÁMMAL *$S2tánc a Munkás ftiillúrbáztirc „Iroo-wiv“ 35 motoros permetezőgépet gyártanak a növényi kártevők ellen A keratiny a hároméves tere keretében a IrSőcbcxő növényi kártevők eüeni küzdelem céljaira szükséges védekező anyagok biz- íosfissa .ne.V.t ingyen héti permc! czAgfpet juttatott a falusi dolgozóknak. A védekezésben eléri jelentős javulás azonbarl még nem ki- atégitö. Ezért az Országos Tervhivatal a hároméves terv utolsó évére előirányozta a motoros permetezőgépek gyártást, amelyek segít- jégével rendszeres és alapos védekezés valósítható meg. Ebben az évben 35 motoros permetezőgépet és hét por ózó gépei gyártanak a növényi kártevők eilen hathatósabb védekezés érdekében. Kovács János párttitkár Az első tisztség embere« akit példája nyomán egy emberként követnek a gyűdi dolgozó parasztok A máriagyüdi vaiátállométról tágat, tggtnet út vetet fel a fák* hegyoldal feli. Az út mindegyik oldalún két torban ültették a fákat. Á hátak tzeréngen torakotnak fel egy mát után. Felfebb kétfelé ágatik el a tzürke kővel burkolt Áttett. A fordulónál jobbra, végével az utcára néz Kováét Jánot fehérre metzelt háza. Itt él ízűiéivel, feletégével ét egy nagy lányával. Hat hold főidőn gazdálkodik. A kapubejárat mellett a ház falán kit fehér táblán vékony fekete betűkkel felírva „Községi bíró“. Tehát ő a község bírája. Ezenkívül az első tisztség, a párttitkárság is as övé. A faluban mindenki szeretetted beszél róla. Résre* arató — kisemmizett volt Az ötvenedik esztendőt tiporja már. Középmagas termetű. Arcában pírral ég a mezei munkában szerzett egészséges szín. Megjárta alaposan az élet iskoláját. Ha tenyere megszólalhatna, kifogyhatatlanul beszélne a verejtékkel a tizenketted részért végzett aratásról, a negyede* kukoricakapálásról, a tizenegyedért végzett kukoricatörésről, a kemény teleken át tartó fakitermelésről. Munka, munka és újra csak munka, ez volt az ő része is a felszabadulásig. A dolgozó parasztok szószólója Kovács elvtárs ekkor a földosztás élére állt. Parasztoktól körülvéve lépte ki „gróf" Benyovszky Móric földjéL 1946-ban már kezdett kibontakozni a kulákság és a dolgozó parasztok között az ellentét Mária- gyüdőn lg. A beszolgáltatás köríti dúlt a harc. A dolgozó parasztok minden reményüket Kovács elvtársba helyezték, aki a képviselő- testületben a kis- és középparasztság szószólója volL A beszolgáltaELKERGETTE VEJET A KULAK, MERT DÉFOSZ ISKOLÁRA MENT Andris Mátyás középparaszt házasságának tanulságos története A véletlen hozta össze 1946 őszén a nagykő zári Andris Mátyás kőzéppar asztal Németiben Sztánics Mihály szalántai harminc holdas lókvpec kulák lányával. Andris Mátyás 24 éves volt. Kletr hajnalát élte. Mögötte volt a katonai smdgálat, a háború, nyolc hónapos partizán szolgáld. Egyszóval a rosszából is kivette, a részét. A leány megtetszett neki. A kulák lányának a szivébe is belopta magát az erőteljes fiatal ember, mert egyszer csak megjeleni lakásukon fényesre kefélt csimdvál, Szalánla leggazdagabb parasztja, a kulák Sztánics Mihály — kérőbe. 16 lesz cselédnek Mi vitte vájjon a büszke kidákot ar ra, hogy elmenjen —————— a nálánál sokkal szegényebb Andris Mátyáshoz? Leánya említette neki, hogy szeretne férjhez menni a derék legényhez. — Mit akarsz te azzal a kódts sál? — rivalt rá a pökhendi ku Iák. De aztán mégis összedugta lejét az asszonnyal és megbeszél ték: — Jó erős gyerek. A munkál bírja, szeret le dolgozni. Nem Iszik, nem dohányzik. Hát jöjjön ide vőnek, több hasznát vesszük, mint egy cselédnek. — Tudod fiam, azt gondoltam, hogy jó lennél nekem vőnek — mondta neki azon a nevezetes napon. — De csak úgy adóm hozzád u lányomat, ha nem vagy úgy 15 'várostól bent az antifasiszta szövetségben. A nagy nap 1947 január jában volt. A fiatalok házasságot kötöttek. Kezdődött az élet.. A munkából soha nem volt elég. Aratáskor már háromkor kellett kel ni, éjféltájt lefeküdni Andris Mátyásnak. Reggel Pécsre kellett behoznia a tejet, pedig kilő méternyire lehet ti Szalánta. A viszony egyre romlott kö zőttük. Már sokszor nem is be széliek. Andris Mátyás sokáig dugva, de azután nyíltan olvasta a Stábod Népet. Ebbe is belekötött Sztánics. De már a vő sem maradt szófián. Vissza, visszavágott neki, alaposan. A felbőszült kulák szinte a lépteit is figyelte a vőnek, hogy találjon okot, amivel beleköthet, lőtt 48 karácsonya, ügy volt, Andris elvtárs DKFOSz-iskoldrn megy. Előbb azonban hazament szüleit látogatni, Nagykozdrba. Imit nem fUr»kulák Karácsony előestéjén, amikor megjött szüleitől, nyomban az átlátok itatásához látott. Apósa azzal kezdte csipkedni, miért járomit hasa. Andris Mátyás véletlenül a lovakat engedte ki előbb inni. nem a marhákat. Éppen ez hiány rótt-. — Dolgozni nem tudsz — tört ki a aulákból — de politizálni >-an eszed. Még az Itatást sem tudod rendesein ellátni, mégis iskolára akarsz menni, hogy vezető lehess. Ezt, elhiszem büdös bitang, ehhez lenne kedved! Nem tűrlek meg a házamban! Nem engedem meg, hogy az én házamban egy ilyen büdös senkihází lakjék! Andris Mátyás középparaszt szinte kövémeredve nézett az embert mivoltából kivetkőzött hutákra. — Nem tűröm él, hogy már a saját házamban sem beszélhessek nyugodtan, — ordítozott tovább Sztánics Mihály. Mindez a iskoláért. El a kis- parasztokhoz I így búcsúzott” él az após Andris Mátyástól, akiért még nem egész két étivel ezelőtt maga járt kérőben. Nem tud egy házban lakni a középparaszttal. Nem érzi hozzátartozónak. És válóban jól érez Sztánics Mihály: Andris Mátyás és az Andris Mátyások valóban nem ő hozzá, hanem a dolgozó kisparosztókhoz tartoznak. Az elkergetett vőnek még a hazulról- hozott ruháját sem adja hi a kupec-kulák. — Ennyit csak megérdemlek tőle, amiért két évig tartottam, dehogy adom neki. Legalább valamit megtérít a kosztjából — mondogatja jobbra-balra a szór aalmáról és nagy munkabírásáról ismert Andris Mátyás közép- varasztról. a dologtalan kupec- kulák. tát körüli harcban a Kommun.sin Párt, Kováca Jánoa elvtár» vezetésével a dolgozó parasztok kerültek ki győztesen. Minden egyes Ilyen cselekedete emelte a Párt tekintélyét, növelte súlyát. Nap nap ntán szaporodott a tagság száma. A 47-es választó sokon a Kommunista Párt lett 9 falu legerősebb pártja. Ezután még inkább aljárhatott a dolgozó parasztok érdekében. A Jó pórttitkór növeli a Párt tekintélyét Jó termést hozott 1948 tavaszi*) Gyfldőn a korai cukorborsó. 10—12 forintot fizettek érte a kereske dők. Egyszer aztán máról holnapra gondoltak egyet a spekulánsok é> bejelentették: csak 80 fillérért ve szik át, egy fillérrel sem többért. Mintha hideg vízzel öntötték vol na nyakon a borsót termelő kis- parasztokat. Tétlenül álltak. Nem tudták, mitévők legyenek. Csak egy ember nem jött zavarba, a Magyar Dolgozók Pártja titkára, ez pedig Kováéi Jánot elytirs volL — Na hagyjátok nekik. Nem azért dolgoztunk. Majd megszervezzük a szövetkezeten belül az értékesítést. Valóban, pár nap mnlvn teher autó vitte már a kora hajnab órákban a zöldségféléket Márie gyűdről egyenesen á budapesti vá sárcsarnokba. Kováca elvtárs akciója nem uu radt hatás nélkül. Rövid néhány nap alatt batvan dolgozó paraszt lett tagja a föld müve* szövetkezet nek. Előszobájának a falára büszkén akasztotta fel a beszolgáltatás túl teljesítéséért kapott bekeretezett oklevelet. Az őszi munkák időbeni ée sí keres befejezése után egyre gyak rabban hangoztatták a blróválasz tás szükségességét. Január elsején a képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel a falu népének megelégedésére választotta Kovács elv társat a község bírójáváTömeoesen jelentkezne!* 'elvételre a kisparaszti Azóta megtörténi a pártban * felülvizsgálat. Eltávolítottak egy két iszákost és az agyéb. pártba nem való elemekei és Így újabb lendülettel, eredménnyel szervezte meg a párt a tavaszi munkákaL a közel zzáz tagú DÉFOSz-L az egész falut egyesítő Népfront Nép’ BizottságoL amelynek Kovács elv tára elnöke lett. A dolgozó parasztok alig várják a tagfelvételi zárlat feloldását — Szeretnék belépni a Pártba —- fordult Kovács elvtárshoz Böhő- nyei Lajos, Mosonyi Lajos, Losonci János és még rajtuk kíviíl ötven-hatvan becsületes klr és középparaszt, akik mérlegelve a kommunisták, a Párt eddigi műn káját, szeretnének a Párt tagjai lenni és 1 amíg nem lehetne!- tagok, addig is mindenben követ5 a dolgozó nép élenjáró csapatát. Ilyen -munka után lett Mária gyüdön az első ember Kovács Jé nos elvtárs pirttitkár és a falu életének vezető ereje a Magyar Dolgozók Pártja, amelyet szeret nek és amelyben bíznak nemcsak Máriagyfld, de a környék kls- parasztjai Is. Hits litván
