Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-06 / 55. szám
A Décal tudományegyetem T * együttos kiadásban megje lent «laß to második félévi Un rendi« hasznos tanulmány alap fát képezi. Következtetni lehet ItelOle arra, mivel foglalkozik to milyen tudományra oktat ma az egyetem, de felfedi azt in, milyen ■Zeitemben tanítják aa egyetem íböJJgatóit. A tanrend mégsem nyújtana telje« képet, ha nem lennének bő tapasztalataink a régi egyetemrOI to nem lennének tapasztalataink az idei tanév már lefolyt elad félévéről ia így a tanrend megjelenése ősapán alku! mat nyújt arra, hogy a tap asz U latokkal összevetve, napirendre tűzzük az eddig meglehetősen el hanyagolt kérdést: a péeel egye tem jog- to közigazgatást udomá ■rí kara működésének vizsgála tát, mert szemben az egyetem má sík két karával, itt vannak a leg nagyobb hiányosságok. Áss körülmény, hogy a munkás 1 x to esegényparasztszánnazáeti fcaligaték létszáma a jogi karon a kévéénél la kevesebb, ágy látásik lényeges befolyással van at egye térni tanrendre és aa oktatási módszerre. A hibák egyik gyöke re éppen as, bogy a pécsi egye tem jogi karán még mindig a pol rári rétegek vannak túlsúlyban ti ri fi uk to leányok társasága Bagykereekeddk to kulákok gyér mekei, akik a mai életben nem látnak perspektívákat, akik nem kívánkoznak be és nem is váci nek réest a tanulókörök munkálá ben. akiket nem érdekel a népi demokráciák jogelmélet« — az a g mélet, amelynek a hallgatók zivebb munkája köveik esté It, már fejlődőben kellene t egyetemünkön. fr* a körn vasét, a Jogi kar U náralnaJt még mindig át :kztiretleD együttesével nem terem lett olvan légkört, amelynek alap { In Pécsett új egyetemről beszél élnénk. Sőt, mennél újabb leez körülöttünk az élet, minél dön több változások következtek és következnek be népi demokráciánk ■óraiban, annál Inkább kitűnik hogy jogi egyetemünk mai rend ■terében to összetételében nem felél meg ■ követelményeknek Lenin azt Irta annakidején, bogy a régi iskola tananyagának kilenc tized része teljesen szükségtelen volt. Ez a megállapítás ráillik a jogtudományi karra Is, abol régi módszerrel régi tárgyakat Units hak, abol a tanultaknak — mint ha csak akadémiai tanulmányok ró! lenne ssó — nines társadalmi háttere, sem iprökere és kevés kö ■e van a valósághoz. A Jogtndo mányi karon még nem vívtuk meg üt ideológiai küzdelmet to mert hlnos győztes ideológia ezen az egyetemen, úgy tanítják a jogot, mintha az bolt anyag lenne to a hallgatók úgy tanulják meg. hogv közben nem Ismerik meg a társa daimi és gazdasági mozgatóerő két. a jog forrásait, Az alkotmányjogon kereaztü1 arra Unftanak. ami telj«- üen elavult, ami szöges ellentétben áll a maival. Olyan történeti al kormányt tanítanak, amely szerin- h köztársaság — a mai népköztár haság — szervesen a királyságból hölt ki to azt fejtegetik a pécsi hgyetem hallgatói eltol, hogy má' h Horthy-uralom Is lényegében köztársaság volt A jogtörténeti tora abban merít iki, hogy a királyok, nemesek grófok elmeinek felsorolásában tegyen szert Jártasságra a hall fató. Tisztába Jön azzal la milyen méretű volt sz aranybulla pecsét Jb, de fogalma sincs arról, bogy I milyen társadalmi to gazdaság’ körülmények hozták létre a ke pesztee háborük idején a törvé hveket és általában kiknek a tör gtosysi születtek mag soars a tör Többet akarnak tudni — versftnvftTnpIc » lcnltríráárt OMLÓ BÁSTYA A múlt szelleme kísért az egyetem jogi karai > . EgT oagy tóngyelinwági aámet koncentrációs tábor női bn* rakkjában holtam feküdi n vésőn. szúrós ekinfetfi prágai varrónő, Klára. Mikor az őrség jött; Jés kivitte a hullát, valami megmozdult a sarokba szórt szál mán, ahol megha> ás a lámpa : homályos fényében bozontos, vö- .rttshnjú gyermekiéi tflnrt f«L , Klára lánva volt. E1H ! leszállt az éjszaka a nők le- ifeküdnek a cementpadlón és ne- i'iéz álomba estek. A barakkban ,csönd let, csak a sötét córbsn l-ázkódon még a vörös fej és [hangzott időnként .a keserves leírás Ekkor a padlón fekvő «leikok körül felkeli az egyik, óva- i osan &:lépett az alvókon és odament a* kislányhoz. Felvette a iványadt kisgyereket és meleg, innyás karjaiba azoritva. simo- igatrei kezdte a bozotroe fejet és 'kedves szaraka'i su togott. Bili légy szavát sem értette, mert idegen volt a nvrév. de a gverme- •lek biztos ösztönével ndatövieez- 'kedet az snyai mellhez ée meg- 'nvugodot1 Ez az asszony még csak nemrégen érkezett a táborba. Orosz 'neve — Marfa Oszipovna — ide- 'gen volt. a fog'vok körül leg. '“Öbb nem tadta kiejteni, ezér a felnőttek és gvérmékek egvfor- ''mén csak az első «zó.agof mond- 1 ’Ak ki belőle: ..Ma" ez pedig minden nvtéven ugyanazt Jelenti. Man» sokkal vert Ass «gy l ad» MARFA OSZIPOVNA nevő olasz nő hah meg és kétéves kisfiút hagyott hátra. Akárki közeledett a gyermekhez, az kezébe rejtette arcé, rágott ás karmolt. De axt megengedte, bogy Ms felvegye és elvigye a sütői sarokba. Simone, egy nyolcéves francia kislány a mago jószántából jött Ma-hoz, jóvaJ aze’őt!, hogy az őrök kivi bt ék anvja testéi, «ki véekiraerülésben hafa meg. Mikor egy neevedik gyermek is csatlakozott Mnhoz — «* apró, szinte állá szó Staaz. Varsóból — Marfa Oszipovna áj nevto kapó«, azt a nevet, hogy Minden Gyermek Anyja. A németek beszüntették a gyermekek élemezéaé A napi 100 grammos adag fftrészporrai készü’t kenyér és féliitor répa- leves esők azokat illete meg, akik dolgosak A gyermekeket éhhaJál fenyegette. A nők barakkiát szöges drót választotta el a férfiakétól Egy nak munkából jöv« Minden Gvermek Anvja odament a dróthoz to átkinbált a foelvokboz akik srámlá’ásra sorakoztak: „Alti orosz van körtetek serit- s«u a gyermekeken Dobjatok egv ki* kenyere a IvuVHa. a dró nak erre az oldaláréi** A férfiak barokkjában ként mind tud ak Minden Győrinek Anyjáról El&uör mai „ orosz adagok repülitek a diéus áit a lyukba, aztán a lengyel, cseh, fraoeie kenyér is került De ez még esek fele volt a mankónak Éjszakára Minden Gyermek Anyja kilopódwjét a barakkból, odakúswrt a lyukhoz és kivette belőle a kenyere' A fényszóró éles sugara régig- pásztázott a földön, gépfegyverek álltak a falon éa őrszemek figyeltek minden neszre. Minden Gyermek Anyja megtanulta, hogy kifogjon a halálon és négy és fél hónapon át etate gvámoitÍ alt. Maga közben úgy lefogyott, logy alig volt már súlya. Akkor egy éjszaka a fényszóró sugara egy pillanatra ráesrtt egy sötét alakra, amely s földön lapuk. Tovább körzöt1, aztán viaz- szatért és egy nillenattal később a legközelebbi őr géppisztolyénak célpontja akadt A gyermekek két napig várlak. Simoné szeme söét to beeeert volt a rémülettől de igyekezett elterelni a kisebjvek figyelmét: rongybabát készl ett és minden- fé> mókás dolgok«* játszott vote. ^sfy tíz napig az asszonyok foszeadofwáelr vsJamaayk * gyermekeknek. Akkor meférk«*' tek « szovjet csapatok. S»r a legterméazetesebb hangon kérdést« a csinos fiatal ibOT hogy mi töréniék a kricaíkk^' A hadnagy tolmácsát hos**^ to aa szépen meghafigntte, ^ Simon« mondod *A kicsikkel I — Isméndle í Most rögtön kórházba ktlldj^ őket. Látod már jön is a dók** a barakba. De arról az »'V*, nőről nem mondanál még »•** mit? Gyere velem az ezred f»»** mond^ el neki mindent róla “ fféhány órával ezután « ££ tek to katonák mind felsorsk^ tak a lyuknál, a drótkerítés lett Senki sem tudta, hová ,*• menték Minden Gyermek AstJ*J hiszen annyi embert lőttek éjszakánként azóta. . v Mikor a oortüzek rldördlHA egv lengyel tóráit a csoporté®’ amely Összeverődőt hogy tsoHj’ legyen a szertartásunk to <*** ment az ezredesbe«: .Gondolom, valamilyen tizemélyiaéget tlaz eltek meg* mondta. »Igen — válaszolta az kúrán miközben keztvüjérrlof kis hava söpöri ie térdéréi Nagyon nagy szemé"viaégei »Ki volt az ezredes Arf — dez-e ■ lengyel é» ti»**!: tudóan levette fejéről a s«P**^ JUr ««■ «*r»" T initAAftk nidulctört^DVtM i*, amely Azonban teljMea földrajzi Jellegé. A pécsi jogi ka ion nem Unulják meg a hallgatók sem a társadalmi formák fejlődé sét. sem az osztályok, az árutár sad alom, a kapitalizmus, majd az imperializmus keletkezésének tőr ténetét. Nem tehet tehát fogalmuk arról, hogy a jog története szóró «an összefügg a gazdasági fejlő dto, az oeztályuralom történetével. 8 mert a pécsi jogi kar poll tikai tanszéken e tanév első fél évében Is reakciós tanerő, Krlsz ties Sándor Bit, aki a mohban Hitlert Mussolinit és Horthyt dl csői tette, • távozása óta a tan szék máig betöltetlen, még keve «ebb fogalmuk lehet a hallgatók nak arról, hogy a Jog sem örök é* a régi törvényeket a nép államé ban egéeaen újakkal kall falvit •sni. Tiír ■ tanrend — szinte mar nyugtaié«ni — közli, hogv Auer György disszidált volt pé -•181 kövst to Zaedényl Béla, » bazsáruté Pfeiffer Zoltán pirtjé nak hotoslspénja a második fél évre egyelőre „nem hirdettek elő ülést14, a közlgaigatási jogot méc mindig Eeztergár Lajos, volt pol -ármester tanítja. Al szolgáltn Horthrék közigazzratását és s hír bedt Ex tagi* volt, de vajmi keveset tudhat az új Magvaror «zég közigazgatási és ezzel jogi •örekvéseiröt la A népi demokré niák szövetkezeteiről az a Kis fatudi Imre ad slő, aki a régi «zövetkesetek. a régi klzsékmi nyolú központok tudósa és Orvé «te volt és a régi rendszerben, mielőtt meggazdagodott volna kis kliense révén, könyvet Irt a sző vetkezet! mozgalom ellen. Rajtuk kívül a régi rendnek még nem **gy hive foglal helyet a tanári karban és ezek mnnkéiát nem nagy mértékben ellensúlyozhatja néhány újsaellemfi előadó mun Vá'a. A tanrendbe héváJogatett tár Í J gyak zöme és az ormlkodo ranitási szellem ezért sem tükröz heti, hogy hazánkban a munkás osztály került hatalomra a dolgo zó parasztsággal szövetségben hogy a népi demokrácia a profé rárdiktatófa funkcióit.< tölti he hogy gyökeres reformok következtek a társadalmi, gazdasági és politikai életben to mindé« sgyüt gyökeresen üj Jogrendszert Is he magával. Idealista politika, exit tenclalista perjog uralkodik mi élettől Idegen, • a tudományt me chanikusan kezelő tanítási mód szerben, a legtöbbezör (zárai unalmas előadásokban, amelyet fel tem kelthetik a hallgatók ér deklódését. Hiányzik nemcsak i már említett politikai gazdaság tannak, bánom a táraadalomtudo nánynak oktatás* la. Hogy meny nyíre mechanikus a tanítás, arn jellemző a Jogi kar pályatétel« között etereplő szociográfiai tárgv amely egy baranyamegvei közéé* «tomográfiájának elkészítését, meg kérendő községi adattár feihaai Hálásával Írja elő. ahelyett, hog* •t hallgatót helyszíni felvételeztor serkentené Mindjárt ebből követ ketlk. hogy ngyancaak új életr keltésre szorul a* «gvetem mellet működő szociográfiai Intézet h vmelynek a feiszabaduláa óta mii «inas munkaterve, holott a kelet -uröpal Intézettel kapesolatb 'épve nagy léptekkel vibetn “lőhbre aa új tudomány fsjleeaté ITelytolen fee ne. ha nem álla ' J pitanánk meg, bogy aa áj nak le vannak már nyomai a jog karon. A razdaságjogl szeminá-ium működése, aho! a kolchoi ioggat Is foglalkoznak. Jelzi, bog % szükséges jónak is van má magja az egyetemen. Az Ideolé gial harc kérdtoéuek felvetéeével a demokratikus jogásttáraadaloi aktiv bekapcsolásával, új tanerői kinevezésével új előadók beeoro lásával és a hiányzó tárgyak b* iktatásával meg kell kezdeni a pé esi egyetem joga karán ■ világ nézeti alapok lefektetését. Ess keresztül áj »se(lemet kell bevinn a még ma Is uralkodó régi helyet' A népi demokrácia új iskolapoli *ikája segftséget nyújt majd ah hoz. hogy az egyetem hallgatói nak tábora Is felfrissüljön A munkás- to dolgozó parasztszár mazása hallgatókkal. Ezzel töh Ménkség to ú] szellem költözik •anulókörök életébe la Ha ehhe bozzávesezük aa esti munkásszr minátlum állandó fejlődését 1». karon' mindenütt feltörő Aj erfi «egltségóvel bizonyára sikert! újjáteremteni a jogi kar műkőd! *ét _ DOLGOS JULIANNA fii. a. gimnáziumi (anulö. N*m tlégnik m«| annul kultúrával, »nurtuiyU ntki az lakóit, « löbbl UuUiityak mcllttt nyújtani tud. M'ginJult st országos kulturálté inrrseng. Sokáig böntiéttt az Ismorteld fülltet. Uj kőnyetméket olo*oott, varukét. Srdtkttnek é$ népnek látta a filadaloi: baniveirtt al ttkolat etuporttal, át aa tgyénl ver tenure 1$. — Mott ll/tn: Begyek ét emberek etmú könuoét olootom. Ea az egyik aa olootátre kőtéléiért könyvekből Negyem nép, tok- taor nap kőiben tt tetembe jutnak torol. Adytól, Petőfitől, leik Zoltántól olvoaok verteket. Aa- előtt ott hitiem, tohatem fogom megitmeml a vertek igazi értelmét. Mott Agy értem egytk-má tiknál, minden torát nekem írták. Dolgot Júliám* blkah parent- lány, Báctkából kerültek Ide. t.detapje újgazda. Tele van vágy- gyal a kultúra, müvénél iránt. A ver tény élőként été, a ver tényben velő réetoétel étért vonata N*gy fekete nemeivel komolyan né* a nótájában levő Jő- itf Attila képre. Talán valamely nettére gondol.- NEMCSAK ANNYIT akarok tanulni, amennyi et Itkoleé anyagban van. Meg akarom lemérni példaképünket, a Stoofet- únlőt, Irodalmán keresztül la, hogy megtanuljam mtndai) róla, ámít ed ldig nem mondtak él Telefon eteng. moadont/ok do. lógva el pótnak, de emellett a tant dübörgő vasút álló máé, élet nelletl tt fűd ét akar foglalkozni Ir. Keszthelyi Latos MÁV forgalmi stol gálát tevő a kultúrával. íz országos versennyel. O a vas. das népi tánccsoport vezetőit. A tánccsoport a fő erősségük. második lett a pácai vasutas tánc- csoport 1949-ben le d akarják hozni a második, vagy harmadik dijai. — Nyáron Tataiővároaott adtam kétheti* kultúroeaetől Itat* lyamon, utána Budapestre mrtr tem, o Tínctsőoe tég nájA tine- tanfolyamáré kerültem Soldo/ voltam, hogy tanulhatok ( tooíbt adhatom t kötöttéinek miadtik amit én kaptam. Szeretném. U os országos verten yen ____ ves ulae-tártam legalább az eddi fokozatot elérné. A verseng is I mi tálunk le, minél több irúdsU dolgosáé — betaéil Kesa/M/ [jMjOée _ A KONTTEK TAKT AI/ MAT, ebi szempont lati, « versek Igazságait, mélyebb éritlmB, együtt tanulmányoznék. Ahásl olvasó társunk annyi i) mt/li- lás, felfogás. Nagy segítségünk* vannak „belső" íróink. Bal >lf' sunk ugyanit író. Olvsteó tttjr tnkre eljönnek ttteeoiiaiják rétünk a kérdéseket Ok mégis kits- lebt állnak aa irásAoo, Irodák# hoz, mini ml Dörgő Mihály. a Isabeaa-gf* máaolo-mőhelyében dolgotiz 7* hér poros orcából vidámon etlM fekete szeme. Baja is a portól yderetedlk.“ BunonhirtA évet. Tele lendülettel, erővel.- EDDIG NEM VOLT midé* tanulni. lov*tnl Legrégibb, kt- dédelgeteitebb álmom a «faj** síi* Sitníakadémlár* saerttrJe menni. Dörgő Mihály nőm „ttiá akar lennie Tanítani akar W. kot. akikéi elzártak a kultúrában való részesedéstől akiket >- cső. silány giccsekkel siórahrtd tolt at a* osztály amelyntk V deke ooli eltárni a dolgotók r.stk tömegéi a haladó kultúrt W*'
