Dunántúli Napló, 1949. március (6. évfolyam, 50-75. szám)
1949-03-06 / 55. szám
&ü*áWTűi! »And 7 ^MESzHÁRT bányászai elfogadták > diósgyőri dolgozók versenyfelhívását \ i sseken vitatják meg az új szocialista munkaverseny feladatai^ ,* "ESzHART bányáinak dolgo- f 3kfk i háVoméveíj terv két és .c' alatti végrehajtását elindí nagy őrömmel csatlakoztak Wfsj>yö,j Vasgyár dolgozóinak '."■•iboz. A kerületek szakszerei özemibizottsági vezetői, ver- Jbtkárok és a MDP bányászke- 11 vezetői kidolgozták a íerve- ; Oeiyeket a munkásság előtt pseken ismertetnek. A gyűié- ^ íárgyaija meg a munkásság Ej! részleteit és csatlakozik a i‘*h*a munkaversenyhez- , bányamunkásság a koöcktív I ‘'désben fogtat kőtelezettaé- m»radéktalan betartása mellett a következő feladatokat tűzte ki célul: 1. Az előirányzott termelésnek 5 százalékos túlteljesítése. 2. Az 1948 évben elért önköltségnek 2 százalékkal való csökkentése. 3. Az 1948 évben elért összmun- kás teljesítménynek 2 százalékkal való emeléséi: 4. Az 1948 évben mért átlagos pafetartalomnak I százalékkal, a hamutartalomnak 2 százalékkal való csökkentését. 5. A fafelhasználásnak 2 százalékkal való csökkentését. 6. A brigádmozgalom, éliu'.inkás- mozgalom, az újítók és észszerfisítök mozgalmának széles körben való kiépítését. 7. A dolgozók testi épségének és életének védelmét szolgáló balesetelhárítási öntevékenységnek szervezését. 8. Az igazolatlan mulasztások megszüntetését és a munkaidő 100 százalékos kihasználását. A MFSz.HA RT dolgozói elhatározták, hogy a 8 pontban lefekte- telt nagy feladatokat a hároméves lerv győzelmes befejezése, a népi demokrácia ellenségeinek leverése és a szocializmus építésének jegyében minden körülmények között teljesítik. Mzemtek a gyár kémények Vf, 'jgdted-c már n gyárak t tyeit? Ott lenn, a hegy ajjó- ^y^largyenes mind, de ha tl‘hhröt megnézed, mind mát: , torsig másik nagy. karctú, j., köpcös. Hozzátartoznak u «?*• árködnek fetette. Fekete. »riJeleket rajzolnak az égre, . ,<Ura/> vonalakat, ki lehel br- .. «1 jnt tudsz olvasni a felhők ... Nem tudni már, melyikük kezdte, de. egyre ontották a fekete betű- két. 4 nagy kémények, mint a bőrgyáré, egyre, büszkébben féri lettek és így rtak: Nálunk minden munkás ve gértette a diósgyőriek üzenetét > és nagy az iz- •dom. Egész biztos, hogy csat. sem márnát le, kr- s ^ derekat ét oisszaüzent: H if készítjük a terveket, Sí-nálok’ mi tnegy itt végbe W tetők alatt! izgalomban voltak, %Jn<ítek- összefonódtak a már valamennyi k 'w*0**' ösak egy kémény S ytt még semmiről semmit: lábánál nem álltak meg a munkások a versenyről beszélgetni, hiába fülelt, egy hang sem esett a diósgyőri felhívásról. . — Te mii csinálsz egész nap? Nem unatkozol? Vagy tálán elaludtak a kokszotok? — kérdezték tőle. .1 ilyenkor szeli retett volna a főid alá sülyedni. Szé- gyelte magát, de nem men,NeTEI£L? J>a és Mövény- Értékesítő Vállalat V., L^éof-U. ti ‘ •* mű elaludt. Március elseje volt, a többiek nagyszerű fastest kokkal, büszkén jelezték: — Ma megkezdtük!.., Akkor vett észre valami csoportosulást. Nem is kellett nagyon erőltetni a szemét, mindjárt megismerte, kik vitatkoznak éppen az oldalánál. Kollár elvtárs volt az egyik, clmunkás. nagyokat bólogatott, mikor Zomi elvtárs azt mondta: Váltjuk csak be őszintén, későn kaptánk észbe. Most nincs más, őszinte kritika után lássunk hozzá, hogy rendbetegynk a dolgot. — Tatán mégse, mi vagyunk a hibásak — vetette közbe valaki. — Meg kellett várnunk, míg a Hungária Budapesten csatlakozik, mi csak utánuk mehetünk. — Ugyan ugyan — szólt Illés elvtárs, a párttitkár — a hibásak mi vagyunk Nekünk kellett volna azonnal értékelni a szocialista munkaverseny jelentőségét és nem várni senkire, hanem az elsők között csatlakozni. Kéményünk, mintha mesebeli muzsikát hallana, ügy itta a szavakat. Ha nem kemény téglákból lett volna a áereka, szívesen lehajolt volna, hogy egyetlen■ siót se veszítsen a beszélgetésből. — Igaza van Illés elvtársnak — mondta Draschkóci elvtárs, az üzemi bizottság elnöke. — De most már ne erről beszéljünk, hanem kezd- iük meg gyorsan az előkészületeket. Gyors indítványok. kiosztották a tennivalókat. — Izeimé szénként dolgozzák ki az elvtársak, mivel járulnak hozzá a versenyhez, mit tudnál: csökkenteni, hol tudják a termelékenységet növelni. Aztán eljött a másnap délután is, az izgalomtól össze-vissza füstölt, nevetett valamennyi kémény. Boldog. felszabadult füsifcllwt küldtek a felhők közi. Az értekezletről - egymás után jöttek ki az elvtársak, orrukon a jól végzett munka örömével, fis a Kokszmű kéménye is irta, írta lelkesen az égre a jeleket: — A Kokszmű is csatlakozott, vegyétek mind tudomásul!. .. 1.AKY TEREZ A Szabadság Nyomda dolgozói csatlakoztak a munka versenyhez A pécsi Szabadság nyomda üze. mének dolgozói személyzeti értekezletet tartottak, amelyen egyhangúan csatlakoztak a diósgyőri munkások kezdteményezése alapján — a grafikai szakmunkában is megindult — 10 hónapos Szocialista munkaversenyhez. A vállalat vezetősége ígéretet tett arra, hogy a jelenlegi 75 főből álló munkáslétszámot 100 főre emeli. Ezzel szemben a munkások kötelezettséget vállaltak arra, hogy a januári termelési összeget 40 százalékkal emelik a 10 hónapos verseny ideje alatt, ami az cselben is, ha a létszámemelés nem fokozottan, hanem azonnal megtörténne 9 százalékos többlermelést jelent A Szabadság nyomda dolgozói a 10 hónapos grafikai munkaverseny keretén belül, külön mtinkaversenv- m Wvtft W t ddtk két legnagyobb nyomda - • győri é* debreceni ~ irt sonló méretű budapesti Igazság nyomdát. A munkaverseny célja a mennyisé- gi és minőségi munkán keresztül a munka termelékenységének növelőbe, melyet észszerűsitéssél és szó. cionista öntudatból fakadó munkatempó fokozásával kívánnak elérni. Az értekezlet a verseny részleteinek pontos kidolgozásával a párt- vezelőséget és az OB-t bízta meg. A Szabadság-nyomda dolgozóinak csatlakozása a szocialista munkaversenyhez, tanúbizonyságot tesz arról, megértették, hogy tőlük fokozott mértékű öntudatot vár a munkásság, mint pártunk nyomdájának dolgozóitól, de úgy is, mint a betű munkásaitól. Az ő többtermelésűk azonnali halóerővé válik a dolgozók széles rétegei szellemi színvonalának emeléséiben, de egyúttal lehetővé teszi a «tuni-ásjétszám növelését is, ami ugyancsak közvetlen eredménye a mm*» versenynek. TAKARÉKOSSÁG Irta : KATKÓ ISTJ'AN Ha elővesszük a baranyai üzemek versenytér vét, ar első mondatok között a takarékosságról olvashatónk. A dolgozók felismerték, hogy nincs önköltségcsökkentés, nagymértékű takarékosság nélkül. Jól tudják, hogy a hulladék, amely a szemétbe kerül- '’agy olcsóbb áron kerül ki a piacra veszteséget jelent Évekkel ezelőtt nem nyugtalanította a vasöntöt, ha lukacsos lett az öntvény, nem bánkódott az esztergályos sem, ha a méretek nem egyeztek, a korongos sem esett kétségbe, ha a kemencében megrepedi az elektromos szigetelő. Legfeljebb arról volt szó, hogy a tőkés kevesebb hasznot vágott zsebre. Kinevették volna azt a munkást, aki a gyáros számára takarékoskodott volna. A döntő fordulat megváltoztatta a munkások viszonyát a munkához. A takarékosság a dolgozó elsőrendű feladatává vált. Minden érték, amely a selejtleinetóbe kerül, lassíthatja a szocializmus építését, csökkentheti ar. eredményt. Rákosi clviárs legutóbbi központi vezetőségi ülésen elmondott beszédében felhívta a munkások figyelmét a takarékosságra. A nemzeti költségvetést is a takarékosság jegyében állították össze. Valóságos takarékossági mozgalom induft meg az üzemekben. A pazarlás és anyagfe- csérelés ellen megindult a küzdelem. A háború alatt Horthyék is indítottak takarékossági versenyt. „1 akarékoskodj pénzzel, anyaggal és idővel“ — adták ki a jelszót. Igen. ők is takarékoskodtak. A pénzzel úgy, hogy éhbérérl dolgoztak a munkások a hadiüzemekben, az anyaggal úgy, hogy használhatatlan műanyagokból készített közszükségleti cikkekkel árasztották el a piacot. Mindezt azért, hogy a másik oldalon rengeteg értéket pocsékolhassanak el: a háborúban. A mi takarékoskodásunk nem azt jelenti, hogy fukarok vagyunk. Nem azt jelenti, hogy termékeink selejtesek, mert sajánljuk az időt és az anyagot. A mi takarékoskodásunk éppen a munka jobb megszervezését, a jobb minőségű áru előállítását jelenti. Nézzük meg, hol takarítunk meg jelentős összegeket, anélkül, hogy ezzel termelési színvonalunk fejlődését gátolnánk, hot takarítunk meg értékeket, amelyek éppen további felemelkedésünket szolgálják? Nemzeti költségvetésünk megtakarításai a fölösleges személyi kiadások csökkentéseiből, a bürokrácia felszámolásából adódnak. Az üzemekben elsősorban a selejt csökkentése eredményezi a megtakarítást. Az újítások, cgy-cgy ára gyorsabb előállítása is nyereséget jelent. A belső munkanélküliség felszámolása növeli a produktív munkál végző dolgozók számát, hozzájárni a termelés fokozásához. Az üzemi könyvelés bevezetése megkönnyíti számunkra, hogy felfedjük a hibát, megállapítsuk azt. hol mutatkozik pazarlás, hol helytelen a munkamenet. A jó úseoi köynveiés tehát biztosítéka a takarékosság elve gyakorlati alkalmazásának. Az új, saoeiaibta munkaveraovyben a dolgozók elsőrendű kötelezettségévé vált a takarékosság. A versenytervekben ezért domborodik ki nagy mértékben az önköltség- csökkentés feladata. A dohánygyáriak levelet intéztek az egyik budapesti eég dolgozóihoz, amelyben kérik, hogy a részükre szállított len- szalagokat hibamentesen szállítsák az üzembe. A budapesti üzem dolgozói teljesítik a pécsi dohánygyár dolgozóinak kérését Az eredmény: a cigarcttatöllőgép kapacitását jobban ki tudják használni, megszűnik a gépállás. Mindez, a termelési érték emelkedését eredményezi. A kaposvári tejüzem átszervezi a munkamenetét és havonta tríOO munkaórát takarít meg. A Zsolna y- ban újabb kemencéket állítanak üzembe, mutely lehetővé teszi, hogy a munkafolyamat tökéletesebb legyen és az ám ne heverjen a poF cokoti. Számos példát lehetne felsorolni még a déldunántúli üzemek versenytervéről. Bizonyítéka ez annak, hogy a verseny egyik legfontosabb láncszemét a dolgozók megragadták. Valóság természetesen akkor lesz a tervekből. ha mindegyik munkás átérzi a takarékosság fontosságát és akár néhány fillérnyi értékről van szó: megmenti a közösség javára.Van a takarékosságnak egy olvas része, amely közvetlenül érinti a munkásokat. Ez a norma kérdése. Ismeretes, hogy számos üzemben a laza norma eredményeként soka« vetlek fel illetéktelenül többlelfize- lés' Ezzel a többi dolgozókat károsították meg. Nem lenne tehát leijes a takarékosságra való törekvésünk, ha erről a tényről el feleit- krznénk. A szabatos norma kialakítása is döntő módon hozzájárni a takarékosság növeléséhez. A kollektiv szerződés tervezetének nyilvánosságra hozatala után megindult vita is bebizonyítja, hogy a munkások felülemelkedve a szűk egyéné érdekeken, helyesnek látták a nor- inakérdés rendezését. Milyen célja van a mi takarékoskodásunknak? Semmicsclre sem ar hogy amit nyerünk a vámon, srri elveszítsük a réven. A megtakarított milliókkal újabb üzemeket, ipartelepeket létesítünk. A nagyarányú beruházásokat csak is úgy tudjuk végrehajtani, ha minden vonalon lelkiismeretesen bánunk értékeinkkel. Mi nem azért takarékoskodunk, hogy mások pazaroljanak és bőkezűen bánjanak a termelt javakkal. Különbség nélkül mindenhol érvényesítjük a legszigorúbb takarékoskodást. Erre gondoljanak a munkások a munkapad mellett, amikor látszólag csekély értékű nyersanyagot mentenek meg, amikor munkájukkal. újításaikkal hozzájárulnak ahhoz, hogy a termelési terv pleven valósággá váljon. Ötezer forint pénzbüntetésre ítélték a Mohácsi Dobozgyár tulajdonosát Még 1947 október elsején történt. hogy az iparfeLűgyelő vizsgálatot tartott a ,.Mohácsi” dobozgyárban és ott szociális és főleg luzrendészeti szempontból egész sereg szabálytalanságot talált Kél nap múlva a tűzoltoparancsnoksá'g ugyanezt állapította meg. Mindkét hatóság felszólította Ugor Ferenc gyár- tulajdonost, hogy a szabálytalanságokat szüntesse meg. Az idő telt-múlt, de semmi sem történt a felhívások nyomán. A mult- évi december elején ismét iparfeJ- ügyelőségi vizsgálat volt az üzemben és megállapította, hogy Ugor Ferenc a legfefháborítóbb közömbösséget tanúsítja munkásai és ez Üzem biztonsága tekintetében. Most már feljelentés ment Ugor ctlca a rendőrség klhág^si bjráAz ügyben nemrég tartott tárgyaláson Ugor Ferencet ötezer forint pénzbüntetésre, vagy tiz napi elzárásra ítélte a rendőrség. A kihágást bíró Dnegál'apíLoüa, hogy Ugor űzetne iskolapéldád a pasztán kihasználásra létesített üzemnek és gazdája minden fe.llnvást eleresztett a füle mellett, amely az állandó tűzveszély megszüntetésére kötelezte. Érdekes még megjegyezni, hogy a büntetés két ucirte közül Uge*1 az elzárást választotta. Úgy látszik kevesli az életveszélyes körülmények között dolgeet»^ tolt munkásai verejtékéből kWarh^t hasznot és azt a rendőrségi fogéiban „megkeresett" napi ötszáz forintokkal kívánja póíoini. A hatón ár és a Saakszenseuoí mindenesetre mrgfcwtol6w^it^yé»i