Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-20 / 43. szám

WmXnMTi na pi 6 tm FEBKTJXK’S tó" Rossz idők Amerikában A gazdasági válság láztábláját ítik elénk az amerikai árzuha- sokról érkező jelentések. Febru- első hónapjai óta kapkodás, -úlátás költözött a newyorki ;sde épületébe és a Wall-Street ú, akik a monopolkapitalizmus légvárában szövik imperialista veiket a világ leigázására, egy- idegesebben keresik a kiutat a ndipkább fenyegetővé váló hul- nvölgyből. Az első híradások arról számől- á be, hogy a newyorki tőzsdén triapos bessz vezette be a gaz- sági földrengést. A pánikhangu- ban órák alatt millió és millió <zvény cserélt gazdát olyan ár- yamokon, amelyek milliárdos szteségeket okoztak. Az árzuha- s a gabona és gyapotfronton zdödött, majd átterjedt as ipari pírokra is. Különösen a vasúti szvénvek szenvedtek hatalmas lemorzsolódást. Ennek következ- ■nveként a newyorki központi sútrársaság azonnali hatállyal mondott több mint 8 ezer alkal- izottjának. Az igazgatóság az ságirók kérdéseire kijelentette: elbocsátásokra azért került sor, ?rt Xewyork államban több, mint százalékkal csökkent a sze- ■ ély- és teherárúforgalom. A kezdődő agónia sgmozgatta a polgári közgazdá­ikat és a konzíliumot tartó szak­tök, így többek között Leon •yserling, Tnunan gazdasági agy­.sztjének egyik vezetője is nytelen volt beismerni, hogy „az .lerikaí gazdasági élet komoly 'liságba juthat.1" A feltételes mó- ot azóta már túlhaladták az ese- tények, de mindenesetre figyel­tet keltőek Keyserling óvatos latinak további megállapításai ról, hogy az 1928-29. évi dep- sszió Amerikának 200 millió dol­gos veszteséget okozott és en- k mostani megismétlődése leg- vesebb 800 millió dollár karo­lással járhat. Megszólalt a Xewyork Times is, aely szintén megállapítja a fel­nő hasonlóságot az első világ­iború utáni összeomlás és a mos- uji válságtünetek között, főleg a .ezőgazdasági árucikkek l*mor- '.olódása terén. Kénytelen beis­merni a lap azt is, hogy az ipari rmelést sem kerülte el a dep- isszió. A fémfeldolgozó ipar ter­elése 15 százalékkal alacsonyabb, int tavaly, sőt vannak olyan i-ari központok is, ahol a oeök- nés „egyenesen aggasztó jellegű." Pe elmondtak még egyéb súlyos bajokat is az Áme­néből érkező hírek. Fekete nap­ái vannak a csikágói gabona- kdének is, ahol a búza árának ése feltartózhatatlanul magával .íntotta a terménypiac más terű létéit. Zuhanni kezdett a sertés, vágómarha, cukor, nyersbőr ára is. Az érdekelt nagykapitalisták n ■ omására a kormány intervene!- vásárlásba kezdett és 3 millió ushell búzát kötött le azzal az .rüggyel, hogy „külföldi kötele­sségei teljesítésére van szűk- égé a, nagymennyiségű búzára Jellemző a helyzet komo'yságá- a a vezető bankemberek és az i operialista zsoldban álló sajtó zinte megnyilatkozása. Például Abbot úr, a Rotkefeller-féle 'have Xational Bank vezetője ezt mondotta: „A félelem hangulata :rinaként dagad." Abbot úrnak s társainak természetesen amiatt erő fáj a feje, hogy mi lesz a be­irt gyárak és üzemek utcára ke- ■ ült dolgozóival, ellenben komo- *n aggasztja, hogy vájjon hány zázalékos lesz a profitkiesés, ha válságot nem lehet megállíta­ni. Erre pedig nem igen lehet szá­mtani, mert a lavina tovább tart ■/.oknak a jelenségeknek kiséreté- n, ahogy a marxizmus-leniniz- ius tanítja, vagyis: az árak esnek, raktárak topább tömődnek és a (iunkanélküliség fokozódik. Wlal ailaáea válságnál •3l0st la tarraésxeteeen szembe kel- aéule a polgári közgazdá­azzal, hogy olyan gazdasági rend­szerben. amelyben a termelőeszkö­zök a kapitalisták kezében van­nak és ahol a termelést, a profit döntő szempontja irányítja ott a kiáltó ellentét az eladhatatlan áruraktárak és az éhező milliók között, törvényszerűen megújuló válságokban robban ki. Ennek a marxista-leninista igazságnak el­ismerése helyett az amerikai tőké­sek. valami újabb „New Deal“ megvalósítását sürgetik a nagyobb katasztrófa elkerülésére. Úgy lát­szik, már elfelejtették, hogy ez a gyógykezelés csak ideig-óráig tar­tó feiületi kezelést nyújt. A „New Deal“ megismétlése annyit jelen­tene, hogy az államkasszából óriá­si összegeket fizetnének ki a far­mereknek, hogy csökkentsék ve­tésterületüket és állatállományu­kat, még kevesebb bért fizetnének a munkásoknak, szabályoznák egyes iparágait termelését és mii üardokat, injekcióznának bele egyes monopóliumok és trösztök üzemeibe, gyáraiba, hogy a vér­keringést újból megindítsák. Valamiféle látnál­lerygatdállodáil sürgetnek most .Amerikában az akadozó termelésű ipari üzemek tulajdonosai és azok a kis far­merek is, akiknek tönkxemenést jelent, hogy a sertésárak mázsán­ként egy dollárral estek. Ilyen­kor. a váratlanul bekövetkező válságok idején a tőkések is ér­zik. hogy aulában tenni kellene már oälamit az állandóan nő. oekoó termelés és a mögötte le­maradó fogyasztás egybehango. lására. Ilyenkor kénytelenek el­lj me mi, .hogv valóban mennyivel különb és fejlettebb az a gaz­dasági rendszer, amely, mint a szocializmus, a termelőerők nö­vekedését a fogyasztóképesség növekedésévé alakítja át. Ezekkel a huladószeliomű és a tervgazdálkodást a maguk egyé­ni szempontjából mérlegelő Köz­gazdászokkal és tőkésekkel szem­ben azonban ott állanak az or- todox kapitalisták, ..akik sze­rint" a válságból vsak egy út vezet ki, a fokozott hadianyag- gyártás. El a legtisztább üzlet a kapitalizmus számára, mert a gvár nem a piac számára dolgo­zik, nem kell tartania a konkur­encia versenyétől. A megrende­lő az állam, amely válogatás nélkül á'veszi az árut. és ponto­san fizej a szállításkor. Ezért hát azzal a hazug jelszóval, hogy Amerikát és európai szövetségesei' „kommunista tá­madás veszélye fenyegeti" a had-költségvetés fokozását kö­vetelik az (JSA és csatló­sai biztonsága érdekében. Poli­tika síkon a Wall-Street üzlete mint Nyugati, Tömb és Atlanti Szövetség és Marshall-segély tes­tesül meg és igazi célja nem más, mint újabb háború kirob­bant isa. fltnelvnék mérhetetlen szenvedése és vérözöne az impe­rialista kapitalizmus számára minden idők legnagyobb profit­ját biztosítja. Esen ■ téren ­T a monopolkapital-stáknak eddig sem lehetett okuk panaszra. A háború óta I ö4”-bcn érték el a legnagyobb hasznot, kereken 30 niilliárdot. mert évről-év re ke- gyetlenebbül kizsákmányolják a dolgozókat, akiknek eetszínvo- naia már elérte a mélypontot. Ennek a 30 milliárdnak megszü­letésére jellemző statisztikai tda'ot közölnek a munkáspárti lapok. A 50 milliárd annyit je­lent, hogy az amerikai monopó­liumok minden percben 52 ezer dollárt oágnak zsebre, míg ugyanez alatt az egy perc alatt négymillió amerikai munkás csak ké harmad centet és másik tíz­millió amerikai munkás csak egy emel keres, viszont a lét fenn tartási költség percenként két cent. Ezért nem tud vásárolni az amerikai munkás közszükségleti cikket, ezért állnak le tömege­sen a cipő- és textilgyárak és rtJűáikeL.. íüiöá üzemek. A hadiipar, bár kapaci­tásáit fokozták, a dolgoziók 30 szá­zalékát sem foglalkoztatja, ezzel szemben az állami költségvetés­nek közel 70 százalékát emészti feL A hadianyaggyárosok tehát újabb milliárdokat keresnek, míg az ország dolgozó többsége munkanélkülivé válik és heten­ként 50 ezer fővel gyarapítja a már amúgyis köze] ötmilliós munkanélküli tábor megdöbben­tően magas létszámát.., Megállapítja m áiiamnoe » anuft-t az Országos Amerikai Iparügyi Tanács is, míg a földművelésügyi minisztérium hivatalos jelentése így hangzik: ,,^lz ipari termelés a fogyasztási cikkek iránt mu­tatkozó csökkenő kereslet foly­tán lanyhul. A munkanélküliség decembertől kezdve erőteljeseb­ben fokozódott, mint bármely más hónapban a világháború be­fejezése óta." Az általános pan­gás és a ruind fenyegetőbbé váló válság leküzdésére Wallace, a Haladó Párt vezetője megmu­tatta a kiveze.ó utat. Azt köve­teli Trumantól és a Wall Street uratiól. -szüntessék be a hideg­háborút és a fegyverkezésre megszavazott 15.2 muliárdot for­dítsák a széles néptömegek élet- színvonalának emelésére. Akkor majd fellendül a vásárlás, teljes kapacitással dolgozhatnak a gyá­rak és megszűnik a munkanél­küliség. 4e 1929. *rl válsás DÉL AFRIKA URAI HITLER NYOMDOKAIN A Délafrikai Egyesült Államok klasszikus pél­dája annak az országnak, melyet a faji felaŐbbrep- dűsetf doktrínája alapján vezetnek, mely azonban a demokrácia álarcát akarja manóra ölteni. Az ország 11 milliót számláló lakosa közül csupán 2,250.000 fehérnek van teljes szavazati joga, azaz ezek választjuk a törvényhozó testületet. Az egész államrendszert az etikának egy kettős standardja irányított. Kü­lön etika létezik a fehé­rek számára é# ft nemfe­hérek szám.»’** Kz utóbbi megszámlWhZílKtlan. a szí­nes «ifién különböző mérv:, ,/nen irányuló sza- bé’yokra von építve. A politikában kereske­delemben. iparban, kul­túrában ás tudományban, a ncoi^lhér fajok, bele­értve 4 hindukat is, ab­ban a megalázott hely­zetben vannak, mint a zsidók 5oltok Hitler alatt. Az állami hivatalok, a műegyetemek és legtöbb tudományegyetem is el vannak zárva a nemfehé­rek előtt. A fürdőkben, a könyvtárakban, a színház­ban. a közlekedési esz­közökön, még a postahi­vatalban is a nemfehérek csak a számukra kijelölt helyeken mutatkozhat­nak. A politikusok és az új­ságok, éppen úgy, mint náci Németországban tör­tént, hisztérikus kampá­nyok segítségével tartják égőben a fajgyűlölet tü­zet. A gyűlölet terjed, mint a ragály, hogy az afrikai bennszülötteket és a hindukat is egymás ellen uszítsa. „Az afrikai“, — mond­ta F. E. T. Krause, a ki­váló délafrikai bíró, — ..állandó fogoly saját szü­lőföldjén, jóllehet nem bizonyos, nogy börtönfa- lak között kénytelen él­ni.“ Attól a pillanattól ke*d ve, amikor egv afrikai bennszülött elhagyja a számára kijelölt területet, nőm kevesebb, mint 12 ..igazolványt“ kell, hagy magával hordjon. Azok nélkül nem kaphat je­gyet a villamosban, nem kaphat műnkét, nem lép­het be esy váróiba, nem léphet az utcára záróra után • nem látogathat is­kolát. Ha valamelyik benn­szülött csak egyet is otthon felejt az iratok közül, büntetendő cselek­ményt követ el. Évenként átlag 100.000 embert Ítél­nek el az „igazolvány- törvény" alapján. Johannesburg a > világ legnagyobb aranytermo városa. Több mint 100.000 bennszülött él ■ gazdag aranyváros gettójában a legembertelenebb állapo­tok között. Minden 50 csa­ládra eaik egy risesip ezen a nyomortelepen. Délafrika lakásainak M százaléka nem tud írni « olvasni. Az iskolaköteles gyermekek 71 százalék» sohasem látja az iskola'' Az egész országban nin** több, mint 20 afrikai ní­vós, bennszülött memo», fotforvos, vegyész és h*- sonló foglalkozású egyál­talán nincs. A Maian kormány • valóságban csupán egje'- len faj felsőbbrendfiiegél ismeri el, az „afrikánet*- két", akik a holland te­lepesek leszármazott]*'; A többieket különb#»4 neveken ismerik: ..ka'!®- rek", „kulik". i-P*' gók" (ezek angol teles­sek). Maian kormány-én*» valamennyi tagja a Bros* derbund nevű titkos siszta szervezetbe tarto­zik. amelynek célja, h»*/ egész Delafrikát a Ca,‘ dag „afrikánerek" nr»1* jók. Egy olyan országb**- melynek lakossága a Jé* jók keverékéből áll. »** mokrácia csak abban *' esetben lehetséges, ha * fajok között teljes egyen­lőség uralkodik. Az * ország, melyben a, ,*»L badságot és demokráe** csupán egv kivíltiW’ kisebbség élvezheti, '*j! alapon, minden bizonnv“ megérett a fasizmus mára. QUUSIUIINIGEIK után, amely megrázkódtatta a kapitalista államokat Sztálin a SZŰK (b) Pártja XVII. kon­gresszusán tartott beszámolójá­ban többek között ezt mondotta: ,,Míg ott, a kapitalista orszá­gokban móq mindig tombol a gazdasági válság, a Szovjetúnió- ban tovább folyik a fellendülés, mind az ipar, mind a mezőgaz­daság terén. Míg ott, a kapita­lista országokban lázasán készí­tik elő az új háborút a világnak é> az érdekszféráknak újra fel­osztásáért. a Szovjetunió tovább folyta ja rendszeres, kitartó har­cát a háborúi veszedelme ellen a békéért.. " Sztálin látnoki szarai ponto san illenek a mai világhelyzetre. A Szovjetunióban és a népi de­mokráciákban ismeretlen fogalom a gazdasági válság. A Szovjert- únió, a népi demokráciák és a világ valamennyi elnyomott népe a bakéért harcol a háborús «szi­tokkal szemben Az imperialis­ták elbuknak ebben a harcban és vereségük pontot tesz a mil­liókat nyomorba és nélkülözésbe taszító gazdasági válságokat és támadó háborúkat szülő kapita­lista rendszer léte után. KOCSIS BÉLA jy? emcsak Skandináviában, de mir-már világszerte közis­mert. hogy Norvégia külpolitikáját az óceánontúlról jövő utasítások sze­rint irányítják, mégpedig nem a Viktória-terraszon, ahol a kormány székel, sem nem a „Storting”-ban (parlament), hanem Martin Tranmel szerkesztői szobájában. Tranmel, a szociál-reformista vénróka az ,.Ar- belderbladet” szerkesztőségéből Irá­nyítja ügynökein keresztül Norvé­gia egész szakszervezeti, politikai és államapparátusát. A külügymi­niszteri bársonyszékbe Tranmel el­ső «egédjét, Halwnr Lángot ültet­te. Ez a figura egészen váratlanul tűnt fel a norvég politikai élet lát­határán. Lángról csak annyi volt Ismeretes, hogy ő közölte a trockls- ta Hokon Meyerrel (aki ezáltal QuisTng helyettese lett), a ..Nor­vég Munkáspárt Történeté”-t s hogy vannak bizonyos „barátai" Londonban és Washingtonban. Tranmel, aki a veszélyes külpoliti­kai kalandok útjára vezeti Norvé­giát, valóban nem Is választhatott volna jobb munkatársat magának. Tmímelnek és klikkjének véle­ménye szerint most elérkezett a pillanat, Tranmel kezese, Lang kül­ügyminiszter nyilatkozatiban beje­lenti, hogy a kormány beleegyezé­sét adta arra, hogy belevessék Nor­végiát a háborús uszítok kútjába; egyben a nemes tett követésére szólítja fel Svédországot é* Dáni­át, enyhe célzásokat röppent FIM' ország felé Is. A norvég nép természetes«" egyre növekvő nyugtalansággal 'J' gyeli Tranmelnek és klikkjének s#' tét dolgait. „A munkásosztály {S a norvég nép nem nézheti jó szedj' mel a norvég külpolitika Üvefi'3' nyú alakulását, — írja a ,,Fri#e' ten” című újság, — mivel ai * politika amelyet Tranmel sajtost' ve az „Arbeiderbladet” és hit's külügyminiszter folytat, csak rencsétlenséőbe vezetheti iaz °r‘ szagot. A kormány tudatosan * ország és a nép érdekei ellenef cselekszik.” 1^5 ég a reakciós svéd sajtó 1 * része is azt tartja, Tranmelnex nehéz lesz kitartsd1 saját pártja amerlkaburát lrínvv"' na la mellett, mivel „a közv#1' meny jelentős része nem hisz L orosz veszélyben és az Egy* ^ Államokat imperialista hata’odid3 tartja”, A Szovjetúnió kőzvéled'*' nye sem hagyhatja szó nélkül ' norvég jobboldali szodálden-okra!* azon törekvéseit, hogy a unió északi határáig tól.ják az atlanti katonai blokkot. A *íö Jet embere* nem nézhettük k godtan olyan kísérleteket, «t a norvég és az orosz népek ^0I ^ évszázadok folyamán kialakult klmélyült barátság megbont#5" irányulnak. Sz. Maksrlf0 G. B, Shaw: döglött macskák Pár héttel ezelőtt a „Oaiy Wor. kér" az angol kommunista párt lapja ÚJ köntösben, mint hatalmas napilap került ki — most már — saját nyomdájából. Ebből az alka. lomból Btrnhard Shaw a világhírű angol író tanulmányt Irt Anglia egyetlen munkáslapjába. Ebből a cikkből közlünk az alantiakban rész­leteket. Mi is a jelentősége egy munkás- újságnak? Manapság minden új­ság azt állítja magáról, hogy a dolgozók igazi érdekét képviseli, fía az ember elhinni állításaikat és frázisaikat, akkor szerkesztőink, sőt államfér fiaink is testvérek szö­vetsége lenne, akiket egy álom, egy visió, egy cél köt össze: az ezeréves szerencse és az emberi­ség jóléte. Csodálatos, nem igaz? Béke a földön és jólét az ember­nek. Háromszoros hurrá! De mit használ ez az intelligen­cia szikra, ha mindetek az újsá­gok és mindezek az államférfiak állandóan kommunizmus egy ördögi tan és Oroszország egyetemes ellensége az emberiségnek? Talán csak nem olyan idióták mind. hogy a sorompók, vámhi- dak és fáklyákkal világított utak idejét kívánják vissza. Kgyszerű­en nem tudják, mit jelent ez a szó: kommunizmus, csak ellenfe­lük fejéhez vágják, mintahogy vi­szály kodó vidékiek döglött macs­kákat dobálnak át a kerítésen egy­más kertjébe. Egy ember, aki. alap- jábanvéve nem kommunista, nem civilizált ember Egy igazi mun- kásújság a. mostani birkózást a demokrácia és a plutokrdcia: küz­delmének tekinti, Választási célok­ra ezek a fogalmak az egyik fél vél „szabadságban", a másiknál „bürokráciában" lesznek megha­misítva. A döglött macskák egyi­ke a „totalitásos állam", egy má­sik „a rendőr állam", egy harma­dik „védekezés az orosz agresz- szivltással szemben". A kemény igazság azonban az, hogy ezeket a döglött macskákat mind mi dob­juk át a keritésen. Mi fegyverke­zünk a végsőkig és a munkaerőn­ket a produktív iparról átállítjuk a destruktívra, hogy a világra rá- erőszakoljuk a ylutókráciát (af lL demokráciának neveztük) téül a világos orosz szovjeté?!1,'. kráciának. Befeketítik dacára annak, hogy köztudott»“L semmit sem vetne meg Í°.Hn. mint egy újabb imperialistá k'^0, rút és hogy otthon mindh " tele van tennivalókkal.- eV __________ 5*8 nyí lt és világos szavai, amehle\, múlt héten hallottunk, úgy tak. mint egy friss levegődről"^, A mi sajtónkat annyira 9v:>Jk kötik és feljelentésekkel lemlítik. hogy ebben az üglJu^ nyilvános vizsgálatot kelle>te dltani. Nekem állandóan azt n,e'Z0y hogy engem Oroszországban lőnének, ha a kormány ett«» $ szót is merészelnék szólni■ y.j- átéltem azt is. hogy az angol ^ tó az én nyilatkozataimat át bojkottálta, mialatt a n<fjM0 pok szolgaian leközöltek butaságot, ami a plutokrata n nek megfelelt. t Oroszországban 5tz «•SÄ* nép panaszait és kritikáit kot -y kellemetlenségekről, sőt von j, állami tztn, amely ezeket naszokat orvosolja is seg» M1ÚÍU

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom