Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-20 / 43. szám
iruN/TMTorrsAPitf —n BY VÁLT VEZETŐVÉ fl PART látszólag csendet, poros kis Wo Baranyában Abaliget. Van jegg- 'híge, postája, rendőrőrse, 750 latin A napsütéses februári dél- tí&ion szénát, meg tárgyát hordó ticsií kerülik egymást az úton, az éberek néma fejbólint ássál kő- ürítik egymást a bakról. A házak ’tier falánál sütkérezve asszonyok tilnek, néhány gyerek szaladgál, tirikit hajtva az út porában. rt csend és a nyugalom azonban ff felszínen van, a mélyben ott bttmrog a falu minden problémája '’81/ átalakuláson ment keresztül tialiget a felszabadulás óta és ez iMijudis még mindig tart. 4 felszabadulás nagy vállozáso- hozott a község életébe. A fcr “ban mindössze S—10 régi, mail'1' család lakott, a többi mind "tib, nagy részben volksbundista **!*• Közéjük tartozott Hilger Ma- w is, aki 1945-ben egyszerre, 'ftommistává vedlett át. Maga köti nájtötte az újonnan földhöz- WffíoM gazdákat és velük alaki- [,,fff meg a Pártot. 70 taggal kezd- * »ej működését a Magyar Kom- ^nista Párt, elnökül Hilger Má- V,f választották. Hilger a lakos- lW igg biztatta: — Demokrácia van, ami a másé ** o miénk is. Lopjatok, ha nincs, k a félrevezetett, megtévesztett 'Merek közül néhányon meg is tillik. Jic reggelre minden kiderült és a "*0 közvéleménye ismételten állati1 itta meg: ~~ Már megint a kommunisták loptak. kf is tenné más? l/ íéérzésü emberek egymás után jPiek ki a Pártból, de a központ p,hámor felfigyelt a Kommunista Jr* égisze alatt elkövetett vissza- Vizsgálat, kihallgatások, ''‘‘‘ások. Hilger „elvtárs“ is ha- repült, nem hiába fejtett ki p>Os" működést, kitelepítették, b kommunista pártban csupán j'Vg becsületes ember maradt, i n reakció ekkor a szociáldemo- , párt körül gyülekezett. A ne- 6 itt js wigerhez hasonló sze- ’b lett: Szarka József. Közismert . Horthy hadseregének volt .Jászcrüen képzett altisztje, ö a fokhoz húzott és kijelentette: j/T Itt pedig nem lesz sem párt, í IjPOSz, majd mi megmutatjuk! ,, "ítékzó dühhel veteite magát a $ kommunistákra, ami a községből mindenért őket okolta. bánsága, barátai segítségévet tájiéhoz kaparintotta a termelési II, elnökségét és számos más !,>éget. Bábáskodtak, diktátoroskodlak w„>, . if„ '* Szarkát kizárták a szociál- "ttrnta pártból. Ezután Szarka ^karátos karlkagfürű iügtfő, lánc stb svaiéi órák w leizállftott éralt Bálintnál tenházzal szemben ioío-s ^anyaf és ezüstöt veszek ^Pediour-szalono- at a Pannonia-ud* . arból Kossuth Lajos Bt °a 38. szám alá ®lyeztem át. Arval ^®umann) József, x már így beszélt: — Á pártból kizárhatlak, a traktorok felett mégis én döntök. Majd jönnek a: angolok és ti kommunisták lógni fogtok, én még mindig a szövetkezet ügyvezetője leszek. Telt, múlt az idő, a két munkáspárt egyesült, a Magyar Dolgozók Pártja mindenütt átvette az irányítást, a reakció sorozatos vereségeket szenvedett, Abaliget en ennek alig volt nyoma. A Pártnak azonban új titkára, lett, Vincze, Lajos elvtárs, felvidéki telepes. Mielőtt beköltözött a faluba, a járási titkár figyelmeztette: — Elvtárs, nagyon hálátlan és nehéz munkát vállalsz. A falu népe csöbörből vödörbe esett, nem hisznek ott uiár senkinek. Vincze elvtárs mégis vállalta. 17 tagja volt mindössze a Pártnak, de még a 17 tag között is volt olyan, aki nem odavaló. Lassan, csendben kezdtek el dolgozni, hogy a Pártot tisztává és erőssé tegyék Szarka József azonban még mindig a szövetkezet ügyvezetője volt, a falu bírája Vicze Ferenc, a szövetkezeti mozgalom legádázabb ellensége, a maradék svábok legfőbb támasza, mentőanggala. Vicze Ferenc most is egy tizenötéves sváb fiút dolgoztat éhbérért cselédjeként, csak azért, hogy hatalmát fitogtassa A járási bizottság segítségével az új vezetőség hozzálátott a munkához és tekintélyt szerzett u Pártnak a falu lakossága előtt is. Lassan mindenki elismerte, hogy más a kommunista szellem, más a kommunista munka, mint amit eddig láttak a faluban. Aztán jött a tagfelülvizsgálat, mikor a Párt még a 17 tagból is kizárta azokat, akik nem voltak méltók a kommunista hévre. Ez újabb bizonyítékot szolgáltatott a kételkedőknek, a nagyhangúnk is mindinkább kezdtek elhallgatni. 4 szervezetbe új élet költözött. A reakció azonban aknamunkáját továbbra is folytatta. Jött a DÉFOSz alakuló gyűlés, a föld- művesszövetkezet régi reakciós vezetősége Ugyanakkor rendezett bált a ftóth-féle kocsmában, ugyanott,f ahol a volksbund is mulatságaitt rendezte. A fiatalság, meg a faluJ nagyrésze a megfelelő propaganda’ hatása alatt kivonult a bálra, a* DÉFOSz közgyűlésen meg oúnd- ’ össze 39—40 ember vett részt. Utó-J Pécsbárnyartelep tele *uhan cl lag persze sokan megbánták, de\ autóbusz. — Gesztenyés utca!..- a dolgon már nem leheteti segítem, j sz$ háti* * kalauz. Itt már sürübA szövetkezet demokratizáló kőz-f., ,r, , . r... .„i.„i, ..., , , . , . 4 bari áumak a hazaik. uverekek szagyulésén azonban résztvett csak-\ nem az egész falu apraja-nagyfa, i Wnalc az au.obitoz e«é, mos! )ot- Nem hitték cl már, mint a múlt-Jtek az iskolából Az eí-o házban * bon, Szarkának és klikkjénekJ banwfotóos kuvasz hízelkedve fo- minden szavát\ kinyílt a falusiak J A frissen fdimosoftt veranda- szeme is. ! r^‘ Proh-aszika Józsefivé, a házieszA központi kiküldött szavai os-J szony jön e.énlk- A béroutetttozán torozták a szövetkezet eddigi oezt-A^ln hellyel kínál Az asztal má- tdit, és nz egész falu helyeslőén a vegéről két eves kis.anya néz bólogatott, mikor a „saját zsebemÁ r«jtvk nagy szemekkel, azrtan, ei>u- --------------------------------->--------------J jik virágos kávesbogreje mogé. I — Fíi-Jem éve t-é nyé <» rmos! máir vájár — leiéi Véfdé- Jsönikre Prohászikáné. Három kis {gyermekem van, két teány és egy ’ fiú. Az enniúit esz/erdőben sok mindenhez hozzájuto-i pnk, tarn rS! . a hosszú infláció ideje «lelt lie. i mondjunk. A gyerekeknek tud lám J ruhá.t. Cipőt, kabátot ve-vi Hár- * mám vannek, ez tehát nem csekély " dofog. Két ddtüMiát is vegünk, egyiket karácsonykor, a másikat most vágtuk te. Azelőtt a férjem zsíros, vagy lekváros kenyérrel, sől sokszor anélkül sz-áEl le t bá II nyába. Moot v he! néhány jó ía- Jlatot, sőt « gyerekek.'ek is jut tízóraira. Aki tudja, hogy mit alkar venni í következő fizeléeből, az gyarapodhat, de aki mindig Met* .szerűen vásárol, az bizony nem f boldogul. az első" vezérelvükre rámutatott. Általános tetszés mellett váltották le Szarkáékat és választották meg az új, közösségért dolgozó vezetőket. Rendbejött hát a szövetkezet, a falu közvéleménye is egyre inkább a Magyar Dolgozók Pártja mellé állt, mert tapasztalta, hogy mindenben a helyes irány felé halad. Mindig többen beszélnek erről, újak és régiek, szegény- és közép- parasztok. Látják már a kulákok, volt Horthy-emberek saját érdeküket néző politikáját, népbutító, hamis vágányra vivő lelkiismeretien szerepét. Természetesen vannak még ki- sebb-nagyobb hibák a pártszervezet életében, azonban a községben gyökeres fordulat történt. A dolgozó parasztok megtanulták becsülni és szerelni a Pártot, felismerték, hogy annak harca az 6 érdekeiket szolgálja. A pártnapok látogatóinak száma egyre inkább növekszik és a Párt kapuin kívül maradt középparasztok alig várják a tagfelvételi zárlat feloldását, hogy felvételüket kérjék tagjelöltnek a Magyar Dolgozók Pártjába, — ahogy mondják, „a mi pártunkba’ Es a párt látja már hivatását, a vezetőségi ülésen neoicsak a belső pártélettel törődnek, nemcsak arról gondoskodnak, hogy jól menjen a tagdíjfizetés, hogy megszervezzék a népnevelő munkát, hanem az egész község életét összefogják. A párt kívánja előrevinni u tavaszi mezőgazdasági versenyt és maga is ellenőrzi a vetésterv végrehajtását, tevékenyen résztvesz a szövetkezet életében, ellenőrzi és irányit ja a szabadművelődési előadásokat, a gazdasági és kulturális élet minden területét Kern parancsszóra, nem diktátorként, hanem okos beszéddel, helyes politikával. És az aha- ligeti parasztok már tudták, amit a párt tesz az helyes, az értük történik... LaKY TERÉZ DÖNTŐ CSATA ELŐTT (i!) Már c6ak néhány hét választ el bennünket attól az időponttól, amikor dolgozó parasztságunk megkezdi tavaszi mezőgazdasági munkálatait. Az őszi mezőgazdasági munkálatok során kenyérgabonával 3 millió 682 ezer holdat vetett be dolgozó parasztságunk, ami azt jelenti, hogy előirányzatunkat 105 százalékban teljesítettük. Ez kétségtelenül jelentős siker. Sikere a népi demokráciának, amely évrői-évre komoly erőpróba előtt, áll az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkálatok idején. A mindennapi kenvér előteremtéséért folyó küzdelem egyik része annak a harcnak, amit a város és a falvak dolgozói a hatalom teljes meghódításáért folytatnak. Éppen ezért az a lelkesedés, amoly eltöltötte parasztjainkat a{ ősszel, felért egy népszavazással a demokrácia mellett. Fokozza ennek az őszi sikernek jelentőségét, hogy harcban született meg, a volt földesurak, a reakció, a kulákok termésellenes agitációja elleni harcban. Két feladat áll most előttünk a tavaszi muukákkal kapcsolatban. Az egyik a még meg nem munkált területek megművelése, a másik a vetési határidők pontos betartása. Hogy ez mennyire fontos és jelentős. mi sem bizonyltja jobban, mint az a körülmény, hogy népi demokráciánk történetében először történt meg, hogy a minisztertanács rendeletet fogadott el a tavaszi szántás-vetési tervről és a terv végrehajtásának határidejéről. Azért döntő jelentőségű ez, mert a termelés és értékesítés körül, általában a dolgozó parasztság életében mutatkozó összes hibák a meglévő tervszerűtlenségből adódnak. Minden dolgozó parasztnak meg kell értenie, hogy ha virágzó mezőgazdaságot akarunk, ha a dolgozó parasztság gazdasági, társadalmi és kulturális téren fel akar emelkedni, a termelésnél figyelembe kell vennünk a fogyasztás ösz- szes körülményeit és a termelés mennyiségét ehhez kell szabnunk Ennek megvalósítására a legjobb eszköz dolgozó parasztságunk ré szere a szerződéses termelés, amely nemcsak az átvételnél biztosít ma casabh árat a dolgozó parasztság részére, hanem ezen keresztül, elér hetjük azt is. hogy a. fontosabb •erményekböl előállíthassa a dolgozó parasztság azt, amire feltétlenül szükség van az egész ország fejlődése, életszínvonalának emel^1 se érdekében. Hogy Baranya és Déldunántúl parasztsága a tavasz folyamán sem okoz majd csalódást a magyar népnek, biztosíték az, ahogyan a tavaszi ütemtervet fogadták, megtárgyalták, helybenhagyták, ezzel magukévá i« tették. — A felszabadulás óta eddig is szívesen termeltünk mindent, amire szükség van, hát most még nagyobb örömmel vesszük ki részünket a munkából, mert látjuk, hogy érdemes, — mondotta az egyik községben egy gazda, amikor az ütemtervet tárgyalták. És hogy a tervet valóban jól és helyesen tudjuk végrehaj* tani, ott áll a tavaszi munkáit végző parasztság mellett a most megalakult hatalmas szervezete, a DÉFOSz, amely nemcsak szervez és ellenőriz, hanem az esetleg felmerülő kérdéseket is segít megoldani. És biztosítja a sikert az is, hogy már most, a tavasz folyamán ismét újabb szövetkezeti gazdálkodások kezdik meg működésüket, mert helyesen látták meg & falun,-hogy a termelési anarchiából, a kisparasztság nyomorúságából kivezető út a szövetkezés útja. És segíti a tavaszi munkálatok sikerét az új rendszerű munkaverseny is, amelyet okulva az eddigi tapasztalatokon, még jobban kiszélesítenek, még mélyebb alapokra helyeznek. Ennek célja most már nem az egyéni sikerek nagyképűsége, hanem a munka megbecsülése, a több, jobb és olcsóbb termelés legcélravezetőbb eszköze. Döntő csata előtt áll ismét a magyar falu. Ezt a csatát kiélesedett osztályharcban, a klerikális reakció maradványai, a kulák kizsák- mányolók elleni harcban kell megvívnia a falvak dolgozóinak. Alaposan fel kell készülni a hátralévő hetekben erre a kettős harcra. — Dolgozó parasztságunk nem egyedül vívja meg ezt a harcát. Ott áll mellette az egész nép, amelynek kenyere függ a most elkövetkező hetek mezőgazdasági munkáitól. — Ott áll mellette teljes erejével és súlyával a Függetlenségi Képfront, ott áll mellette a DÉFOSz és EPOSz és ott állanak mellette az üzemek dolgozói. Egy percig sem lehet vitás, hogy dolgozó parasztságunk ezt a soron- következö csatát is sikeresen vívja meg. \A hányással ahások mélyén megcsillan már az öröm íl Pécs. Jókai tér 6. T.i *3-3' ílvá'lal: bútorszállítást ruganyos kocsikkal helyben és -vidékre, szén fuvarozást és épfilet- MDyaa; fuvaro ást. ^aoaszl f ukáii már mo§t tisztiHassa és lesiesse. Ballon kabátját vízhatlanítja hGIIIRET“ ^ lastőds é» ««gytiiititi Dsók-u 4. Utam éis-ó1 u — A férjem elmondja a terveket, nekem pedig végre keü hajtani — nevet Prohászkéné. Zene »zűrőriik ki a következő házból és címűkor belépünk legelső tekintetünk a gyönyörű rádióra esik— Most vettük 1.800 forintért, havi németire — mondja Libámé. Férjem vájár, 28.60 forintot keres naponta. Nem olyan sok, de beosztással szépen kijövünk belőle. — Nálunk bizony nem megy el irtatna & pénz. Férjem legjobban itthon szeret kenni. Azért is vettük a rádiót, hogy legyen munka utált szórakozása Megnézzük az élé Ikamrát \&. Szépen sorakoznék ír üvegek, de van itt komolyabb dolog is: füstölt húsok és a hozzávaló savanyúság. Jól fo-aze. eit kis háztartás, szemrtigiaz. léll ACapotáb n L gondozott kis kerten át vis« a« út Balvin Nándorod otthonához. — Bizony meigérezzük, hogy könnyebb vásárolni. Az int Iá ci óban úgyszólván minden ruhánkat „megettünk” — most már jobbért pó- :oHuk Magamnak is, férjemnek is tudtam ruhát venni. De legnagyobb örömöm az, hogy a Bá- nyászszö vet keze! által épített hat vannégy ház egyikébe mi köttö zürnk i jövő héten- Kért szoba és- fürdöszob^k&z az új kukásban. — 34.000 forróit egy ilyen ház, havi 100 forintos törlesztesse!. Nehéz elmondani miit jelenít az új otthon, melyet a demokrácia épített nekünk. Kiikisér honnünikert Balvimné elv* ■társ. Büszkéin mutatja kertjét, melyben több mint száz rózsafa — Májm-iban tesz gyönyörű, akkor jöjjön d meigr.éz.rí," eivtársÖ — búcsúzik mosolyogvaKövetkező óllomAaunfa Gyűrve- si Káknánné otthon«. Éppen ebédkor érkezünk. Jóiitütti paradicsomleves gőzölög a tányérokban. — Férjem kováosmesiter a Mesz- hartjniát, 600 forintot keres havon* ta, nem naigy pénz, de a helyzet r.iapról-riaprf.- javul és rrúndig köny- nyebben tudunk belőle megélni. Az emuit évben nagyon sokat tudtuk vásárolni. Naov lányomnak ruhákat, cipőt, de férjem és magam sem maradtunk ki. Mindenképpen más a helyzet, ma minit régem, —i becsülete von a munkásnak, óa megvan a felemeikedés lehetősége ‘-zámurakira. — Ezért sakkal jobb kedvvel végezzük a műnkért, mint a múltban- — Fiam Kossuth akadémián van. Az egész csatád nagyon büszke rá. Bányáiszok és asszonyaik Pécs- bá nyárt ele pen tudják, hogy ennek az országi ak egész építő lendülete íz ő jabbíétükért é, (e-lenri'kedó. sóért dolgozik.
