Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

I dunAntom napló im* rmvA* t JMtZ&észefforféneff óra a *lffi a)~ßan A múltban az emberek nem él­itek bensőséges viszonyban a mű­vészetekkel. Az iskolákban a rrni- vészettörténeti órák langyos una­lomba fulladlak, nem Is oolt fon­tos tárgy. Az oktatóknak ,hivata­los“ nézetekhez kellett alkalmaz- kodniok, negatio emberek maradi hangulatokban fogant „esztetixá- lása“ oilt kőtelezővé. A művé­szetek és vele a művelődés fejlő­dését úgy tekintették, mintha a társadalmi harcoktól és fejlődés­től külön lehetne választani — mintha a középkor sótét iszo­nyatainak, a hűbén zsarnokság, nak nem lett volna köze a művé­szetek ellaposodAsáhox és mintha nem a születő polgárosulás, egy Új, feltörekvő társadalom ébredt, zése bontotta volna ki a renais­sance ragyogását. A múltban az uralkodó osztálynak nem állt ér­dekében, hogy az iskolákba megtanítsák: mindig a leghala- dottabb társadalmi osztály emelte fel a művészeteket és művelő­dést. A forradalmak mindig egyű l jártak a művészetek fórra, dalmával és mindig megmutat­ták a haladószellemű emberek \ belső világát, jellembeli tulaj, donságái, amelyek gondolataik­nak, tetteiknek érvényesülési le­hetőséget teremtettek. Es mind eszünkbe jut, míg bent ülünk a pécsi leánygimnA Stum VII. osztályában — Kelle Sándor tanár művészettörténeti óráján. A falon felirat: ,,Tudá sóddal szolgálod hazádat" — a leányok előtt a pádon vastag al­bumok, maguk öszeillitotta gyűj­temények a műalkotások repró, dukcióiból, kék-piros tintáváí ín jegyzeteikkel. Hallatlan érdeklő­déssel vesznek részt az órán. Kezdetét veszi a beszélgetés a tanár és a növendékek kötött. Máriától megtudjuk, hogy a kép tőmüvészeti ágak közül az épí­tészet azért a legfontosabb, mert ennek van a legtöbb szociális vonatkozása: az emberi lakásokat szolgákat ja, Lívia közli, hogy a szobrászat és a festészet nem etu pán díszítő elemeket ad, ér­zelmeket is kifejez — a művész lelkét és a kor szelleméi. A tanár felteszi a kérdést: ha ma összeülne egy értekezlet és elhatároznák az azon résztvevők, hogy új stílust teremtenek, pala miféle „izmust“, gyökeret oer- hctne-e? Egyhangú tiltakozás a válasz. Anna a barokkot hozza fel példának. Watteau vájjon puszta elhatározásból tért-e el a valóság ól, vagy a rokokó ké­nyeskedését kifejező képei nem ott szüleitek-e XIV. Lajos udvará­nak dekadens, a néptől elforduló, bezárkózó világában, ahol a fény­űzésben élő kiváltságosak elfajult életet éltek? Egy másik lánynak meg eszébe jut — mindig voltak olyan csoportok, amelyek igye­keztek elfordulni a kortól, mint például az eklektikusok — vagy ma az absztraktok — de soha nem teremthettek uralkodó művé­szeti irányt. Ezt a társadalmi fej­lődés maga teremti meg. Egy ideig kitartunk hát a ba­rokknál és a felelők párhuzamot is vonnak. — Ott van az iroda­lomban Mottere!... S megálla­pítják, hogy a barokk-stílus moz­galmasságáé a kor mozgalmai szül­ték, a reformáció forradalma, s a vele járó háborúk. Majd visszakanyarodnak az időben és a rennissance-ra tere­lődik a szó, Julia felvilágosit, hogy a középkor társadalmi sö­tétségében nem véle lenül burjá- noztak el az elvont, spirituális elemek a művészetekben. Azután a polgárosodás friss levegő jében a művészetek behatóan tanulmá­nyozni kezdték a természetei, fe­lülkerekedett a valóságkereső irány. — A Quatrocento realiz­musai — Auréllá felmutat egy képet: Donatello Kérész elő Szent Jánosa, csupa emberi, valóságos kifejezéssel. Itt már a művész meg merte mutatni, hogy a szen­tek is emberek... S áttérnek a klasszicizmusra, az an'ik művé suták utániéinak korára, abban az időben, amikor már érződött a levegőben a nagy forradalmak szele és az uralkodó körök sze­rettek volna elbujdosni a valóság elől. vlssiatzwtani, szorítani a fej­lődést. Valakinek megvan ebből a korból Thorroaldsen hideg, más­nak mintázott és számító Krisz­tus-szobrának reprodukciója. S akkor az egyik leány kifejti, hogy a művészetekben is mindig a po­litikai fordulatok hoznak válto­zást így a frsuicia forradalom is új korszakot nyitott meg a mű­vészettörténetben. A romanticizrnus időszakát tár­gyaljuk. U j művészet-technikai elem, a fény és árnyék alkalma­zása a festményeken blxonytja, hogy a társadalmi változás gyö­keres fordulatot m hoz a művé­szetben. Delacroix neve repül fel... S valaki kielemzi, hogy a romanticizrnus fő tartalma: a nemzett múlt hagyomán yainak ápolásából, a nemzetek öntudatra ébredéséből ered. A mi irodal­munkban is tudnak rá példát: Vörösmarty . .. Így folyik az óra a VII. osz­tályban... Mielőtt lecsengetnek, az építészetről beszélgetitek és a fiatal leányok észre sem veszik, szakszerűen elmélyednek a mi. beton-építkezés kifejlődése okai­nak vizsgálatában: az Iparosodás tökéletesedése, a gyártelepek nö­vekedése, a technika hatalmas előrehaladásának kérdéseit tár­gyalják. De azt is tudják, miből keperlk a betont és hogyan eme­lik a vasbeton falakat. így hozzák közelebb ezt a múlt­ban elvont tárgyat, a művészei- törénetet a valósághoz, az élet­hez. így válik a művészetek is­merete Izgalmas élménnyé is a társadalom tanulmányozása köz­ben. lgu teszik megbecsültté • művészek alkotásait. így lest köze a felnövő nemzedéknek a művészethez és eljön az Idő, ami­kor egy ember sem akad, aki kitér a művészeti problémák megtárgyalása elől, arra való hí­va kozással, hogy ,jiem ért hozzá" — mert mindenki tudja majd, hogy a művészetek és a művelődés története szorosan ősz- <zekapcsolódik a politikai társa, dalmi és gazdasági fejlődés kér. déseivel. Aki társadalmat épít — építe­nie kell a kultúrát is. Szentirmai József úttörő levele és meséje ^fojtom Nogyülések Pécsett Ä Magyar Dolgozók Pártja ai időssarü Mrdáatfc megbeszélésére nő- akllrtt randenU, melyen közei hi. wmaát asszony Jelent meg. Birdot Gusztáv né etvtArsnő a ozoclaUeta or­szágukban «tó nők helyzetiről tartott •iöadáat. Petri Józssf elvtAi» a nőt •gysnjogüs ágról ás a dolgozó asszo­nyokat különösen érdeklő új kollektív wn<td*»r61 beszélt. As rtóadábokat rllaa köretre te a Jelenlévők eddig még »0*1 a nem tapaastalt lelkesedés­ért sülitek húsai a kérdésekhez Ka aa aktira előkészítője Tolt a Jö- rt hét folyamin a különböző ft ze­niekben tartandó nögy ü! éerknek. él #z«mi gyűléseken a nőket érdekló legfontosabb kérdéseket ta ^-aljái meg. iáért azokon nemcsak az te« ben dolgozó aizeonyok. hanem a mar kisok feleségei és as üzem közelében lakó aaasonyok le résztresznek. A gyűlésieket a következő időpontot- ban és helyeken tartják meg: Zsolnai-gyárban szerdin <*/g*); gyárban c«rütörtökön (4); Sörgyárban pénteken (B); Egyetemen (SebésHÚ «Utónók (6); Dohánygyárban pánté ken (t/jO); Gyárrárosban ütemén?-» SI.) sib törtökön (6); Kertvárosié» (laktanya) osútortökön (7); Belivároé baa (X. Kasatnó) csütörtökön (6); Jf ten kút (lrtkola) szombat (7): Köztt««» péntek (4); Hamei 11 pénteken (t/jS- Vasutasok (Véradl A. u.) pénteken IS). Mit készíthetünk egy fejkendőből? így esői Szent Irmai juk közlésre as általa pajtás levele amelynek irt mesét adjuk köve túlsó oldalún est Írja. 8 mindjárt alatt* né­ha alkalmasnak talál- repel le a mese: őmher h cl kaJidm Kis (ejldíd Múlt héti feladataink helyes meg­Kosouth, Petőfi. Táncaié». Bem. etb. lejtései 1. Verne Gyula, 2. Volga, 5 4. As anyag részecskéit összetartó erő A Dunántúli Napló mylt vasárnapi mámában kiirt úttörő verseny nagy vlaMhang.ra talált úttörő pajtásaink sorában és tömegével érkeznek be hozzánk a megfejtéstk. Felhívjuk pá­lyásóink figyelmét, hogy minden eset­be. jelöljék meg annak s csapatnak a nevét, amelyhez tartoznak, hogy a csapatverseny Is zavartalanul foly. hásnék. Az egyéni versenyben a pont- álláa a kővetkező: 14 pont: Koblár testvérek Pécs (a szép külalakért négy pontot kaptak); 13 pont: Véger Etel ka, Horváth László Szigetvár, Sebes­tyén Judit; lfl pont: Okó László Szentlrmay Jóssef Oyurkó Lajo* Od- robin a András. Barakonyl Kornél. Banga Tárná» airdy Ferenc éa Láez ló. Ravasz Valéria, Pollák Márta; 10 pont: Keszthelyt Gabriella Regényt István Qyurkó Anna. Gergely Károly Balatonyl László. Bálint János Püspök nádaed. Gombár Irén, Vajk József Dombóvár. Ddn György Szekszárdi pont: Nagy Györgyi, 0aá| Henrik Bátaszék; S pont: Barakonyl Klári Balatonyl Márt*, ifj Balatonyl Gyula Joó János Tolna. A veieenybe természetesen most te be lehet kapcsolódni mert teljem egyenlöek az esélyek ée a kis előny könnyén behozható. A csapatverseny állását osak akkor tudjuk kiértékelni ha a beküldő pajtások act Is ráírják a megfejtésre, hogy melyik csapathas tartoznak. Eddig legjobban a Budai Nagy Antal os., a Bzflágyl Erzsébet oe.. a n. Rákóczi Fereno ne., a Zrt nyi Ilona os. szerepeltek, hogy a ne. mce vetélkedés mtndannyiunk javára szol gil Jón. E heti feladataink a következők: írjuk le pár sorban, hogy ml tetszett a legutóbbi kiránduláson! 2. Mikortól számítjuk a IX. századot! 3. Ba egy vonat 60 kilómé teres sebességgel ha­lad óránként, mennyi Idő alatt 1 meg száz kllömétertf 4. KI volt a ka. lapácsvetés olimpiai bajnoka a leg. utolsó olimpiádon? Vidéki megfejtőink szombatig 1» be küldhetik megfejtéseiket a helybeliek csütörtök délig. Orosz feztészet az l»17-es forrada­lomig“ címmel a Szépmóvézzeti Múze­umban az almait év novemberében egy reprodukció* kiállltázt rendezett a Ma­gyar-Szovjet Művelődési Tártazág. Ez a 165 talaea lapból álló gyűjtemény a 18. századból származó ikonoktól egészen Rjepi* munkásságát is msgában foglaló hosszú időszakig, nz orosz festészet leg­szebb nlkotásait foglalj* magában. A# lönös hangsúly eseti * válogatósnál a lg. század ama mfirészcsoportjára. me­lyet „peredvizsnyikok" néven ismer a művészettörténet. 1-nnek a „vándorkiál­lítás társaság“ nak célja az volt, hogy a nép közé juttassák a képeket. ök voltak ugyanakkor az orosz realizmns első megfogalmazói. Rjepin lija oagv méretű és korának politikai eseménveii tükröző kompozícióin kívül, Ssurikov Vassllij e század lagaagyobb erejű, leg mélyebben Utó történelmi festője, még aa ember, ábrázolás, az arckép nagy mestere kétségkívül Sserov Valentin M A szTiPicsmi össztánc a MŐo*ty'otb n Orosz festészet 1917-ig volt. Természete*, a mozgalomtol csnpán történelmi festmények t*r<^ nak; Makazimov Vassilij aa orosi Braa Joaail pedig az oroaa tájak f*f tője. De a peredvizsnyikok társától kívül ea a gyűjtemény az impre*11'1 niztó Korovin-nal, a freskófestő Iá"11, rev-vel, a grafikus Bilibin Nikátój'f ét lényegében a gazdagon hangup*^ 19. század egézz orozz festésié**' megismerteti a nézőt. ,, A Képzőművészek Szabad Szervei^ pécsi csoportja mér a kiállítás azon volt. bogy ezt a gyűjtemény* esett bemutathassák: az orosz e*ot> ^ szét két esztendővel ezelőtti kiál**1^ óla ugyanis nem láttuk az orosz kép ^ művészet nagy alkotásait. A M*11*f Szovjet Művelődési Társasig pécsi '**^ tősége ugyanezzel a tervvel fogWk0*1, Így a közeli jövőben minden biio»0^ látható lesz a Városi Múzeumban » ' ratlannl értéke* és szép gyűjteni"* fyiiJVífZFT Néhány héttel ezelőtt elhelyezték a Szülészeti klinika főbejárata fűlött Dók- tor Sándor emlékművét, melyet Martyn terese tervezett és mintázott és ame­lyet a Ztolaay-gyir munkásai kiválóan készítettek el. Doktor Sándor treképe még agy kslyan. a savét viselő kollé­gistába* is alhslyesétt nyár az slóbbi- hai kazonló. mázas pirogránit magoldás ban. A hél művet egyidejűleg, március kfsepén, űasepség keretében, adják át a ké> intézetnek. A pácai képaómfivéasek meghívást kap. lak. hogy a Saabad Szervezet Andrásty éti helyiségeiben októberben kiállítási rendezzenek. A pécsi városi szabadművelődési fel­ügyelő közli • város valamennyi tó tuegaxervesetével, üzemi kultúrxmoport­iéval, alapszervezet kultúrbliottóágá. val, a zene- ée énekkarokkal. Iskolai tanulókörökkel, hogy az egyéni ée csoportos kultúráiig versenyre a be. nevezési határidőt február 16-lg meg. bősei ab bitotta. Akik még nem kül dőlték be, nevezési lapjaikat sürgősen Juttinvák el n felügyelői hivatalba. &4pt*lan-utoa a. „Kedvet tnrknctfl báosil A Dunántúl; Nepló úttörő pályázatán rááll akarok »enni. A (eluabaflult maavar nép ai aráját megfeszítve ápltattt újjá hazánkat. Ml úttörők eeoatlattai néztek apáink. taatvé- ralnk. lóbarátaink htr- aáti milyan nagy lalké- Mdéaaal él akarattal igyakaztak a (aáiuték által ajtett ««beket el- tüntetni hazánkról Hogy ml úttörők méltók lé- beesünk az elkövetke­zendő eseményekre a kővetkezőket foglalha­tom össze: Az úttörő­mozgalom oélja, hogy naval Ja az ifjúságot, hogy a saját azabadsá gát megvéd Ja éa mások szabadságát tiszteletben tartsa. Küzd érte az út. törfl és minden áldozat­ra képes. Segít máso­kon a kisebbeken ságit, igazságszerető. bátor, fegyelmezett. A vezető parancsait bátran telje­síti. Az úttörő szívesen tanul, gyarapítja tudá­sát és a közösségi műn- kát tekinti legfőbb fel­adatának, mert tudja, hogy esak azzal hasz­■gr ember kedvtelést bői eeinált egy kalitkát Gyönyörködve névte re­mekmű vél Amikor Jri- gyönyőrkődte magát elment sétálni ki a era- hadba Sétálva ment er- dőn-meaőn. hallgatta az énekeemedarák dalát. Breébe Jutott milyen Jő volna otthon Is hallgat- ni a dalos madarakat. Enyves pálcával fogott egy madarat, betette a kalákába ée várta, boery a madárka énekeljen. A madár azonban hall­gatott, lógatta a fejét, nem énekelt Abban a városban ahol az em­ber lakott, naev gyárak voltak gok munkás dol­gozott. A na rá munka­idő naevon hosszú volt. Most már az ember is ceak lógatta a fejét, nem beszélt hallgatott. Igv ment ez nap-nap után. Minden nap fá­radtan lőtt baza a mun­kából. Egy Ilyen nap. amint hasáért, megette msrény vacsoráját ée elgondolkodott a világ folyásán. Hogy miért van sok munkástá ivóval egyött a munka rabsá- gában ? Ha magukifhk dolgoznának közösen élveznék munkájuk gyü­mölcséi. akkor több igé­jük lenne szórakozásra Egyszeriben világos lett előtte minden. Megetet­te a búslakodó madár­kát. azután kinyitotta a kalitka ajtaját és est mondta: ..Bet) ülj ma­dárka visszaadom sza­badságodat.“ A Icisru*- dár mintha megértette volna, sünit az ember gondolt kirepült a ka­litkából az udvaron lévő diófára 8 olvan szépen énekelt mint valaha foga'gba ejtése elótt. Eddig a mese Ml is — ée ti. akik olvassátok 4m szin­tén alkalmasnak tartjá­tok közlésre. cA tämeqdend kdJ zenéi ír tu it£ Mihály András, ez MDP jolitikai akadémiáján „Bartók jV év.az után« kővetkező nemz címmé! U-rtott előadást. Kiern* hogy új zenénknek, ha azt hogy kapcsolata legyen a akad; séggeJ, kifejezőnek kell len^jj. olyan érzelmi világra kell ameíy közös a közönséggel. A jj!- magyar szerző feladata, hogy j kmba sflritse az új épüö M0-^, ország változatos, színes any^. A mi számunkra a dallam. 0 ^ szer, vagy énekhang nem ! ,e« más, mint a kifejezés fermá*1^ eszköze. At keil térnünk á daf megvalósításához, de nein ^ metes indulófajta, vagy amer,j jazz irányban, hanem a szellemében. Tanuljunk * unió példáján, népi gyökerei . lékonyságán. — Kezdjünk 5-zintőségükben i& nagyvona^ latnakat kai — fejezte be ö sát Mihály András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom