Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-08 / 32. szám

ELDŐLT A PER Mi mond (téletet a népblróság Mindszenty József, a magyar nép itgiljssibb, legmegálalkodottabb árulója felett, aki fópapi méllósá gát kihasználva az lmperislíiták uolgálatiba »zegódött él vezérévé tilt innik az ósszeeakavésnek, »melynek célja volt az angol- »Birikai monopóltőke világuralmi terveit előmozdítani, egy harmadik világháború kirobbanásét ezorgal autva széttörni a magyar népi de­mokráciát ée újra a magyar nép falézadokon át leggyfilöllebb el­lenségét, a Habsburgokat uralom- f* segíteni. Mlndszenty főbűne, hogy a magyar nép ellen szervez­kedett, hogy gyűlöletében egy éjibb háború poklát is rázúditotta »olnt a népre. Hazaárulás tehát * legbecstelenebb szándék követ­kezménye. Azokkal lépett szövet­ére, akik a nemzetet vissza akar Iák lökni a barbarizmusba és a sö­tétségbe, új zsarnokságba egy ki »élyság láncai közé, hogy a töké •ek és földbirtokosok Magyarorszá- |on ismét visszaszerezhessék hatal ®uist és ezzel biztosíthassák a Jemretközi töke győzelmét is. De Minduentynek nemcsak az a bűne, hogy elárulta a népet éa az orszá- f°Ü hogy földalatti összeesküvést **8tt, kémzzervezelet hozott létre fontos politikai és gazdasági ti*, koknak az ellenség kezére játszása érdekében. Nemcsak az a bűne. hogy céljai érdekében egyik főcse bkedete az egyház és állam közötti »»lote helyrehozhatatlan ellenséges **déi tüzének tiltásában merült ki Bűne az is, hogy a népi derao kritikus rendszer elleni tevékeny- Jé*e a magyar történelem minden hilidószellemü egyénisége, tgy Pe j®f' és Kossuth ellen is irányult. i épellenes, hazaáruló tevékenysége [ty vélt teljessé, így leplezödótt le. * nép akaratából következett be “Okása. fiz ítélet kifejezi majd a magyar "fipi demokrácia erejét és győzel­mét az ellene szervezkedök fölött, rjrn egyedül Mindszenty és hazai “Nőtársai szenvedtek vereséget, ^roikor szervezkedni mertek a ma ^®r nép ellen. Mindszentyn és filiin keresztül hatalmas, már ma I» felmérhető vereség érte az ame- /k*i uralkodó körök által irányi- ,*l nemzetközi imperializmust, '»étzúzta a világuralmi tervek leg- “oiosibb kőzépeurópai láncszemét !* egyben kivédhetetlen csapást ?ért ii imperialistákkal szövetség- J? lépett vatikáni vezetőkre is, J*lh a katolikus egyházaknak a ;épl demokráciákkal ét a Szovjet- *®lfi»il ellenséges politikai szere- ™ szántak. fi vereség a Mindszenty-per tár­olása során bontakozott ki. A !*»*• Könyvben is már feltárt bi- ^yüékok meggyőzően vllágitot- Jí* rá Mindszenty bűnösségére. A JéfRyalást az ellenséges külföld y**!mazó és hazúg propagandája meg, amely — miután tervei .lodszenty ártalmatlanná tételével ."darcba faltak — fenn akarta tar- ízt a látszatot, hogy Magyar *j‘»*lton egyház- és vallásellenes v^sés folyik és Mindszenty en l'* » mártírja. Megblzől minden jjjT'hezete ellenére Is azonban J^dsienty az utolsó szerepet, a szerepét már nem vállalta. jj!"1 U vállalhatta, mert e* a sötét l "firfi csak annak mutatkozhatott f^pbírőság előtt, a bel- és kfil H«, 'íjtó szabad nyilvánossága i, *1 sml: tagadni sem merte bfl- 0J* *» csak azon igyekezett, hogv íV^Oorult élete megmentését el- j ,'»se. A háromnapi bírósági tár- ,,n|«s teljes fénvt derített az ősz- s.f‘p'ltflvésre és Mindsrenlv bűnös Lilez kétség sem többé agában aaáf « «Uaiuáges A külföldi sajtó képviselői sem áUa ptthattak meg egyebet. így történt, hogy a tárgyalás második napján már elhallgatott a rágalom, helyé­ben ijedt zavar és kapkodás jelent­kezett, a csalódottság jeges érzel­meivel keverve, amelyet kiegészít a nyugati sajtó tárgyilagosságra tö­rekvő részének józan hangja, hogv végképp eloszlassák az imperialis ták által külföldön kelteni igyeke­zett legendát és ezzel az imperia­listák saját otthonában is nyilván­valóvá váljék az amerikai tervek veresége. A Reuter -iroda tudósítója ezt írja: „Általánosságban arra szá mítottak, hogy a bíboros egész másképp fog a tárgyaláson visel­kedni, sót azt is feltételezték, hogy nem fog beismerő vallomást tenni. Ehelyett Mindszenty ismételten ki­jelentette, hogy m egváltortatta ál­láspontját a köztársasággal kapcso latban és az egyház és állam kö­zötti megegyezés ügyében is“. A tárgyalás fejleményei után a jobb­oldali francia lapok hangja is erő­sen tompult. A harmadikutas Combat a tárgyalásra küldött tudósítójának cikkét ezzel a cím­mel közli: „Mindszenty bíboros beismeri bűnösségét“. A Franc T i r e u r mint szenzációt említi Mindszenty levelét Ries Igazságügy- miniszterhez. Kicseng egyes tudósí­tók hangjából a kfnos csalódás — állapítja meg az Humanité. — A New-York Herald Tri­bune európai kiadása közli: „Mindszenty beismerte, hogy meg­akadályozta a Szent Korona haza­hozatalát“ — de a csalódás és az imperialisták vereségének bevallá­sa ott fokozódik, amikor az ame­rikai-párti külföldi lapok kényte­lenek saját rágalmaikat megcá­folni. A tárgyalás előtt azt igyekez tek elhitetni, hogy Mindszenty: megktnozták és kényszerítették börtönében, sőt, hogy a hazúságot teljessé tegyék, „kábítószerek ada­golásáról“ beszéltek. Ezért tartja hát a Combat fontosnak leszö­gezni: „A vádlottak jó egészségnek örvendenek.“ Nemcsak az imperialisták tervei szenvedtek kudarcot, halomra dőlt tehát a rágalomhadjárat is. A per összezavarta a nemzetközi reakció elgondolásait és nemcsak az ame rikai és angol uralkodó köröket, hanem a Vatikánt is visszavonulás ra kényszerítette. Római jelentés szerint Vatikánvárosban nagy meg rőkönyödést és bosszúságot kel­tett Mindszenty beismerése. A pápa csütörtökön egész nap a Vatikán vezető köreiveí tárgyalt. A Vatikán zavara mutatkozik abban a körül­ményben Is, hogy az Osserva tore Romano legutóbbi kiadft sa elhallgatja a Mindszenty-per fejleményeit, holott előzőleg állan­dóan nagybetűs elmekkel közölte az erről szóló híreket. Rómában az ehhez fűződő sok megjegyzés közűi legsűrűbben az hangzik el: a Vatikán alaposan túllépte hatás körét a népi demokráciák kormá­nyaival szemben folytatott tévé kenységével és beavatkozó politiká­ja vereséget szenvedett. így vált teljessé tehát az impe­rialisták és szövetségeseik veresége, amelyet a ma! ítélet csak megpe csétel A magyar nép pedig, amely nek tisztánlátását semmi sem befő Ivásolja, megnyugvással veszi tu domásul, hogy a népi demokrácia ereje lesújt a bűnösökre. A ma gyár nép az emberiség haladó esz méinek győzelme jegvében verte vissza azt a támadást, amelye' Mindszenty irányított imperialista megbízói érdekében és a győzelem tudatában hozza meg ítéletét, a nép és a haladás ellensége, a haza Áruló volt főpap fölött. Erélyes válaszjegyzék az angol kormányhoz ________________________________ Áz amerikai külpolitika célja: támadó tömbök megteremtése — írja a Pravda Thorez nagy beszéde a béke erőinek tömörítéséről A Pravda „Miért másította el az Egyesült Államok a békeegyzmény- r6' szóló javaslatot” tómű vezércik­kében többek között a követk«6- ket írja: A világ demokratikus közvéle­ménye Sztálin nyilatkozatában « Je­lenlegi feszültség enyhülésének íe- hetöségét, az Egyesült Államok én a Szovjetunió közti nézeteltérések megszüntetésének eszközét látja A Szovjetunió és az Egyesült Államok békeegyezménye ma s legnépszerűbb Jelszó, amely száz­milliók reményét fejezi Id. Kifejezi az USA széles tömegeinek reményeit is. Az amerikai uralkodó körök azonban nem a feszül'&ég eryhffésére, hanem annak kiélezé­sére törekednek Annak, hogy az amerikíi uralkodó körök útját állot­táik a Szovjetunióval kötendő béke­egyezménynek, csak egyféle ma gyarázata van. A békeegyezmény sehogy sem lülk össze a jelenlegi amerikai külpolitikával, amelynek alapja támadóezeilemfl tömbök megteremtése amerikai ve- zetés alatt, szakadatlan fegyverke zési verseny és visszatérés a régi zovjefeJfenes, * Szovjetunió bekerl- tésére és elszigetelésére törekvő irányzatnak. Az amerikai uralkodó körök a bé­keegyezménnyel az úgynevezett Északatlanti Egyezményt állítják szembe, amely a támadószeJlemű nemzetközi kalandor politika legjellemzőbb kife­jezése .A békeegyezmény kérdésé­ben ismét nyilvánvalóvá lett a vi­lág két külpolitikai irányzata: az egyik a béke és a nemze'közi biz­tonság megerősítésére törekszik, a másik szét alkarja zúzni a békés nemzetközi együttműködést és min­den eszközzel ki akarja élezni a nemzetközi helyzetet. A Szovjetunió üyen helyzetben még energikusakban és követke­zetesebben harcol minden hábo­rús uazítópolitika ellen az általános, tartós, demokratikus békéért. Hí a IrGlonbsóq a két kQlpoMtika keiStf? A Sunday Express Hosszú cikk­ben fejtegeti, hogy Sztálin ajánla­tának elutasítása ostoba, feleslege* és rendkívül veszedelmes sokmmió ember életére nézve. Ha nem akar­juk, hogy bolygónkra új világégés szakadjon — írja a lap — egyszer mégis csak hidat kell vernünk a Szovjetunió és a nyugati világ kö­zött. A holland De Wsafheid Truman bejetervtésérőJ megállapítja, hogy Truman «Elutasító válasza Sztálin békés rendezésre irányuló javaslatá­ra, egybeesett azzal, hogy az amerikai diplomácia fel akarja vermi a kapcsolatokat Francoval. A finn Tioknsan Sáuomat vezércik­kében kifejti, hogy a kapitalista világban Truman elutasító válasza Gyorsán támadt vtesztoag a leg­jobb Wzanyfték arra, hogy a Szov­jetunió újból leleplezte a háborús úszítókat. A Ce Soar „Két politika” című ve­zércikkében leszögezi, hogy a Nor­végiához intézett szovjet jegyzék minden becsülete® megfigyelő előtt élesen megvilágítja a Szovjetunió é® Amerika politikája közötti kü­lönbséget. Amerika olyan áltamtömb meg­szervezésére összpontosítja Igye­kezetét, amely az ö vezetése alatt nyíltan szovjetelenes támadást készít elő • A Szovjetunió ezzel szemben a nemzetközi együttműködés kiépíté­sén és a béke megszSárdltá-án munkálkodik. Az utóbbi poütlkának kel győze­delmeskedni, mert ezt nemcsak a Szovjetunió és a fiatal népi de­mokráciák támogatják, hanem millió és millió becsületes kisem­ber az egész világon. Az Amerikai-Szovjet Társaság or­szágos tanácsa nőblzottságának rendezésében New-Yorkban béke- értekezletet tartottak. A nagy kö­zönség részvétele mellett lefolyt ér­tekezleten határozatot fogadtak eh amelyben ellenzik, az Atlanti Szövetséget és Amerikának ebben való rész. vételét Mint a határozat mondja, ez a há­borús szövetség összeegyezhetetlen az amerikai alkotmánnyal és az UNO alapokmányával. A Sgoviefun’ó mennemtómadás’ srer­7Ődé-t eránlott fel Norvéq'énqlr Február 5-én a Szovjetunió oslói nagykövete a szovjet kormány uta- dtteára közöltéi, hogy a szóvje* kormány nem osztja a norvég kor­mány véleményét az Atlanti Szö­vetség céljára é* tevékenységére vonatkozóéin, mántahogy az Atlanti Szövetséget bizonyos hatalmi cso­port alapította, teljesen magától ér­tetődő, nogy az Atlanti Szövetség zárt állam­csoportosulás, amelynek semmikép sem célja a béke és a nemzetközi biztonság megerősítése. Norvégia- csatlakozása ehhez a cso­porthoz, nem szolgálhatni Norvé­gé biztonságát, hanem arra vezet­ne, hogy Norvégiáit bevonják egy messzemenő támadó-zeílemö célo­kat követő hatalmi csoportosulás politikájába. A norvég kormány utalás* arra, hoRy esetlpg támadás, fenyegetheti, átlátszóan utal arra, hogy a tárná­dé® a Szovjetunió oldaláról indul­hat«® meg. Ha a norvég kormány kétségbevonja a Szovjetunió jó- szom-zéd'i szándékait, a szovjet kormány minden kétség elhárításá­ra javasolja a norvég kormánynak, kössön a Szovjetunióval megnemtámadási szerződést és ezzel vessen véget műiden két­ségnek Norvégiában a Szovjetunió aján­lata általános figyelmet és nagy ér­deklődést keltett. Vasárnap Osúá legnagyobb termében békegyűléat tartottak, amely határozati javaeie- tot fogadott ej és felszólítja * nor­vég kormánivf, szakítson meg min­den tárgyalást az Atlanti Szövet­séghez váló csatlakozás ügyében. Thorez meoáHopítqsoi A Francia 'Kommunista Párt pá­risi körzete értekezletének központ" jában a béke kérdése állott. Tho- res, a Francia Kommunista Párt főtitkára nagy beszédében hangsú­lyozta, a legutóbbi napok esemé­nyei újból igazolták a Szovjetunió békevágyát s az amerikaiak hábo­rús mesterkedéseit Az amerikai válasz súlyos csalódás az emberi­ség milliói számára. A világ békére vágyó emberei­nek összefogása azonban haté­konyan ellensúlyozhatja a mo* nopol-kapitallsta tábor mester- kedéseit. A béke és a demokrácia táborának élén a Szovjetúnió áll, mellette ott találjuk a népi demokráciákat. A francia kommunisták vállalják a békeerők tömörítésének feladatát és ezzel méltók lesznek az 1043. év ellenállási hőseihez. Elégtétellel állapította meg Thorez, hogy a pártnak megbízható barátai van­nak Franciaországban, akikkel karöltve meg lehet alkotni a de­mokratikus egység kormányát. A szajnamegyei kommunista fe­lelősek vasárnap határozati javas­latot fogadtak el, amely kiemeli, hogy Párts dolgozó! hálásak a Szov jetúnlónak és Sztálinnak, azért, hogy megbélyegezte az ame rikai Imperialisták világuralomra törő terveit. Ais;q foltTobodul Nanking! jelentés szerint Kuo mintang Kínában a zűrzavar to- bább tart. Li-Csung-Jen Nankingba hívja a kormányt, Szunfó minisz­terelnök Kantonba. A népi Kína rádiója bejelentette, hogy rövidesen összehívják a felsza­badított Kína alkotmányodé nemzetgyűlését. Liu-Ning-Jl, a kínai szakszervezetek képviselője, a Szakszervezeti Világ szövetség alelnöke »ajtónyilatkoza Iában leszögezte, hogy Kína felszabadulása egész Ázsia Ielszabadulásának hírnöke. A kínai néphadsereg győzelmeiről szóló hírek lelkes ujjongást kelte­nek Ázsia elnyomott népeiben. Magyar világbajnok- foág Stockholmban Stockholmból jelent ty éjfélkor: A? asztali tenisz világbajnokságon éj szaka került sor a férfi c-apitbaj nokság döntő küzdőmére A döntö ben Magyarország 5:4 arányú gyö zeimet aratott Csehszlovákia fölött és ezzel megszerezte Magyarország aúmár« a yUigUjnolu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom