Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1949-02-06 / 31. szám
IMMttUJJt • DUNÁNTÚLI NAPLÓ az munkásság életszínvonala Az angol kormány « Washlng- 'ooban székelő Marshall-terv adminisztrációjához és egyidejűleg I Párisbüu található Európai Gaz- líiági Együttműködési Szervezet- í« (a Marshall-terv európai ityosztálya) jelentést küldött. Ebbíi kiderült, hogy u angol “bp életszínvonala a folyó Maradi-évben (1948 július l-től 'M 8 Június 30-lg) — annak el- le«ére, hogy a munkásság emelte ! termelésül — rosszabb lesz, ®int az előző esztendőben. A munkások kevesebb kőzszükségle. II cikket fogyasztanak, mint ta- »«ly _ mondja a jelentés — éllehet ezeknek a cikkeknek a °JV«*zUm már az elmúlt e«z- "Máben is jóval a háború élőtKint alatt volt A tőkések felé csak kegyes médtkációkat tartanak a brit ml. ’isiterek a profitok csökkentésé- ..ajánlatos" voltáról — a vadban azonban a haszon ál- JWé emelkedést mutat, az osztok egyre nagyobbak lesz- r?L 1948 közepére a brit Ipar A 20 %.kal szárnyalta túl a há- ^ előtti termelést színvonalú', ' mezőgazdasági terme’és pedig ? %-os emelkedést mutatott, — Akutén joggal kérdezhet] meg angol nép jobboldali szociáf- 1!ttokrata kormányáitól: kinek etmel többet? Miért kell Jövőre J^9 kevesebbet ennie, dohárába és mién Jut kevesebb mint az elmúlt évben? — SZOVJET BÁNYÁSZOK. Csodálatos, hősies fejezetei van. nak a szovjet bányászat történetének. A Donyec-medencét a Szovjet únió fűtőtelepének nevezték, holott az összes kőszénszükséjjletnek mindössze egy huszadrésze esett rá. A forradalomig innen nyerték a szükséglet tizenhét huszadát. Akkor az Ural, Szibéria, Közép- Ázsia együttesen tizenkét százalékot adtak. a Moszkva alatti medence pedig mindösz- sze egy százalékot. így, amikor a Donyec- medence az ország fütőtelepé- nek nevezte magát, nem volt vele sok dicsekedni való, mert mégsem a Donyec vólít a szénben leggazdagabb vidék és vájjon elégséges-e egyetlen széntermelő üzem egész birodalom számára? A háború előestéjén a Donyec- medence már három és fé szer több szenet adott, mint a forradalom előtt, de a Kelet részesedése 12-ről 36 százalékra nő't, az ország keleti szénaknái túlszárnyalták a délieket. A Moszkva körüli medence szénhozama harmincszorosán megnőtt és fő szén- forrása iett a városnak és a környező területeknek. így alakult át a széntermelés földrajzi képe a szovjetországban. 1941 őszén, amikor az ellenség előrenyomult csaknem az ország szfvéig, Moszkváig hatolt, a mesz- sze Északon, mélyen a hátországdarabolja a ereset és csillébe rakja. Az ús ötéves tervben a szovjet bányaiparban megteszik a döntö lépést a szénipar összes folyamatainak gépesítéséhez. A szovjet bányász a szocialista ország egyik legjobban kereső munkása. Elet- színvonala rohamosan növekedik. Valamennyi széntelepen vadonatúj házsorok egészséges összkomfortos bányászlakásokkal emelkednek ki s főidből A nehéz munkát végző földalatti bányászoknak kevesebb ' a munkaidejük, mint a többi dolgozóknak, külön élelmiszer és egyéb juttatásban részesülnek. A jól kereső bányászoknak sa:áf bankbetétjük van. nem egy közülük a háború idején százezer rubelt ajándékozott a Honvédő Háború céljaira. Jelentős számú bányászélmunkás vásárolt személyautót 1948-ban. Soktízezernek van kerékpárja és motorkerékpárja. A szovjet bányászok valóban élvezik a technikai fejlődés és a kultúra áldásait. Keletnémetország békeiparát építi Sxászorsz ágban 75 főiskolai kutató ée 60 egyéb Intézetben 600 kartársuk olyan tudományos kérdés megoldásán fáradozik, amelyeknek a béketermelés fejlesztő, se sze apontjából különös fontosságuk van. A háború befejezése óta nagy gúlyt helyeznek az Ilyen kérdések tanulmányozására, így Í iL a lipcsei egyetemen külön anszéket létesítettek a mezőgazdasági baklerológiai ée talajisme- ret, a szarvasmarhák meddőségének, a trágya nitrogéntartalma megőrzésének tanulmányozására. Az egyetem mezőgazdaságigép. Intézete különböző technikai segédeszközök és szerszámok fejlesztésével foglalkozik. A Drezda melletti Pillnitzbem kertészet} kísérleti és kutató Intézetet létesítettek. Az Érchegységben lévő Pretbergben bőripari tudományos és technikai kutatómunkát végeznek. Szászországban nagy figyelmet szentelnek a teztilipa- rl Kérdéseknek )* mivel be szeretnék hozni azt ai előnyt, amire a külföld a tnürosüermelés terén szert tett. Glachauban metróst gyártó üzemet épftettpk. Foglalkoznak azonkívül az állati és növényi rostok természetes színesítésének kérdésével is. Mialatt Bizóniában az Imperialisták a német hadianyaggyárosokat támogatják, addig Németország szovjet övezte a békét építj és megteremti előfeltételeit a tervgazdálkodásnak. ÉHSÉG ES TERROR az áruló Tito klikk uralnia alatt nyékért kapott pániért a gazdák. Az infláció egyre nagyobb méreteket ölt, A jugoszláv munkisárulók azt hirdetik, hogy eltüntettek minden ellentétet a falun és a mezőgazdaságban a szocalizmust építik, valójában azonban szabad teret engedek a tőkés elemek garázdálkodásának és új szolgaságot készítenek a szegény parasztság számára. A Jugoszláv Kommunista Párt életében egyre nagyobb teret kap a terror és diktatúra a demokratikus centralizmus elveinek meg. gyalázása. Becsületes párttagokat, régi partizánokat, a munkásmozgalom évtizedes harcosait egyik napról a másikra nyomtalanul eltüntetik. A belgrádi egyetem kommunista hallgatói, akik a Tájékoztató Iroda határozatát he. ly esették és szembefordultak Ti- toékkal, százszámra ülnek a börtönben. lg7 a „pártdemokrácia“ Nemrégen tartóztatták le Obren Blagojevicot, a pénzügy- miniszter helyettesét, mert helytelenítette Tito és társainak az imperializmust kiszolgáló politi kajál. Blagojeoicet többször letartóztatták már a régi Jugoszlávia idején is és a háború alatt egy tartományban a németellenes har cot szervezte. Most hazug vádak alapján Tito pribékjei kínozzák■ a börtönben. Az „Újvidéki Magyar Szó" szerkesztőit eltávolították helyükről, közöttük Kék Zsigmon- dot, a munkásmozgalom régi harcosát is és többeket ismeretlen helyre hurcollak. Helyükbe olyan embereket ültettek, akik fenntartás nélkül hozsannáznak a jugoszláv munkásosztály halálos ellenségeinek. A jugoszláv nép szeme azonban egyre inkább kinyílik. Látja milyen szolgaéletet és nyomorúságot jelent számára a Tito rendszer és egyre erőteljesebben sorakozik fel a jelenleg még föld alatt működő igazi Kommunista Párt zászlaja alá, amelynek meg lesz az ereje ahhoz, hogy véget vessen Tiloék gyalázatos uralmán nak. ban szintén háború folyt: szakadatlan harsban a jeges hideggel és heves hóviharral vasútvonalat építettek a tundrán át Vorkutától Kopaszig. Amikor az ellenség megfutamodott Moszkva alól, a vonal elkészült és már onto'ta is a pecsorai szenet az ország központjának. A háború előtt Pecsora egészen jelentéktelen részét adta a szénszükségletnek. De őt év alatt az „északi Donyec-medence“ tizenegyszeresen növelte termelésé- és , elfoglalta a tiszteletreméltó ötödik ? helyet a Szovjetunió szénte epei ? között. Az új ötéves terv végére Ja ez a sarkvidéki fütőtelep több 4 0 szenet fog szolgáltatni, mint most 4 j Karaganda. Pecsora táplálja szén -ft. nel az Északi-tengeri flottát, az^ újjászülető eningrádi fémipart. az?01 Észak-Urai gyártelepeit is. A, Nagyok a Szovjetunió szén -in, kincsei. Végig húzódnak az egész Fa országon: a* Uraitól és Közép-1 ri Ázsiától a Csukás-félszigetig é6?SÍ Szakaimig a csendesóceáni tenger - é m parton, a Sarkvidéktől a Kauká- ? ■ zusig. Több mint 1800 nagy 'elő-?'' hely ismeretes a szovjetföldön. Az I 1950. év másfél hónap:a alatt az? ország több szenet fog kapni, ? mint az egész 1913. évben. A szén f — az ipar kenyere és a szénhoza-?_ dék növekedése túlhaladja a ter-i melés többi ágáét. Minden nehéz-? ipari vidéknek meg kel! legyen és ?*< meg is lesz a maga szén'eleoe. Uj?/j aknákat építenek Burjátfö'dön, ?z Kazahsztánban, Baskírjában és fd Kirgiziában is Újabb széntelepe- 4 k két létesítenek a Volga-jobbpari ff? és Nyutfat-Ukraina számára. Az én 1950 évben a Donvec-medence is?,, több szenet fog adni, mint a há- fe ború előtt M ndez a szovjet szén- 4 p bányásza! dolgozóinak is köszön- 4 n helő A szovjet bányászoknak j, Sztahánov, a bányász a minta- 4 képük, de az emberi te'jesltmé- fj nyékét hatalmasan felfokozta a, bányászat gépesítése. Az új ötéves terv folyamán több mint két-i - száz új szénakna épü’. nem szá- mítva az ú’jáépűlőket. Az első öt- p éves tervben egy nagy szénakna*,n néhány évig készült el. Most af gépek lehetővé teszik a munkatempó meggyorsítását és az éve-1 kei hónapokra röv'díük. Réges-régen elmul'ak a Szovjet- unióban azok az idők, amikor ap' bányászok kézzel dolgoztak A(l forradalom előtti széntermelés (ia kézműiparnak lehet nevezni: — '" némely nagybirtokos gazdaságába több gép do’gozott, nrut szénaknákban, ahol munkaerő uralkodót szénaknákba bevonu’ nika: valódi széngvárakká alakultak át Zúzó kalanácsokkal és fei'őgépekkel nyerik a szenet Ilogv az egyetlen kézzel történői munkát » lapáto’ást is megköny-J nvítsék a szovje’ mérnökök egv^' sor szénlapá'o'ó gép típusát tervezték meg. Uj gépet js készítet-' tek: a ezén'ermelő kombájnt amely egymaga végzi a három! alapvető műveletet: kifejti, széta- (, Irta: Johannes Steel ér áprilleában ban mintán nagy befő- métát elnök megvádolta? ,«unblában lefolyt ly ássál bír a délameri- Edward P. Adame ame-? n vek kei kapcsolat- kai katonai körökben. * következőket ír- ■A bogotai eeemérlkai ezredest — hogy?: Bomulo Gallegos, a együttműködött és ta.l ] eL nálcsadója volt a felke-? „„ _________ száműzött venezuelai __________ ___ _ ____ ; k irobbanása nem nők. miután megérkezett löknek akik megdöntőt-? 1 P} hirtelen, és a Kuba szigetére, joggal ték a kormányt Ugyan.A i ** tűzök rávilágita- szólította lel az Egye- csak kijelentette, ‘ hogy aj 1 J-tra, a tényre, hogy sült Államokat, hogy felkelés annak bizonylatira forrongó kát magyarázza meg a Ca- téka. hogy hatalmas1 mely minden rác a« ban szolgálatot del- erők működnek azzal a *! írtban "szétrobban- Jesitó amerikai karmai céllal hogy megakadá-#, attasé jelenlétét a kato- lyozzák Délamerika né-A earsAsoi cat barakkokban, ahon- pelt gazdasági és politi-? ' !é«. milv Romul-1 a felkelést irányi- kai függetlenségük gya-J! *oB elnök elvété- tottái. Az elűzött vene- kortósában. ,vágzödött. a har- p robbanás volt » i-randetó] délre el- . őrületen. Az or. Versenyfutás az olajért Dél: tol: wnerlka egyik oan féttérben ? Ha valóban Igaz. hogy bünéül rótták fel. hogy? ' 'rriemremzif)«,». amerikai katonai szemé- élesen támadta Francot!11 ?,1kus lLtaérfetéíel fr4* szervezték meg Oa- és visszautasította hogyA. ^ozott • a Gallé- racaeban a katorjaj Vislnezkij javaslata el-V Úbök imrmJn« puccsot. akkor előbb- len szavazzon az atemj, ’ ? történ»tého„ a*lok utóbb be fog blzonyo- ellenőrzés kérdésében. Az i Urálik,,« wá?a«i*ás sodni. hogy túllőttek a Izrael körüli vitában Is# i i’^byekénnem került célon. Minden valószi. szembehelyezkedett a ve-i. Ir,ttira. U rfiség szerint az a gon- nezuela! küldöttség ax? ! dotat vezette őket hogy angol és amerikai állá*-? : Venezuela olaját meg. ponttal. — És súlyos? szerezzék az USA szá- ..bűnt" követett el az# mára. De az olajon ki- emlékezetes bogotai kon.k ] vül egyéb nyomőe poll. ferenclán Eomulo Beta-? t.ikal okok is közreját- nonrt Gallago# politi.? feria*. , . , szottak abban. hogy kai tanítómestere, aki? a* ssemé- Amerika felkelést szer- kifejtette, noey az DBA? dia, , ,D komoly vezzen a demokratikus valósággal gyarmati el-A 1 ’ mii—eintenek -— Gallegos-kormány ellem lenőrzést gyakorol a dél-?, ‘ ven okok idéz- Az Egyeeült Nemzetek amerikai orszáeok poli-F. közgyűlésén résztvevő tlkal és gazdasági élete?j Ji A imperializmus diktatúrája ij| __ Akik Washington lm- rikai imperializmus, mi-? 1 °r „ , „,perialista terveinek kn. közben örök barátságrölf ! ^íígrrhfit<!üfizT . ússzál mögé néznek és pánamerikai tervek-, , ^t, szinte előre megjósolták, röl szónokol Délamerika’ bbbdetvo 1.« V„„ hogy Venezuela demo- felé valójában a dél-‘ tredmli hosry, an: kratikus kormánya is amerikai államok teljes? : ♦olt . ;,rA”’ ugyanarra a sorsra jut leigázására tör. Ezért tá-i w. emml kétBeg mint a többi három dél- mogatja hadianyaggal,\ » jn, ,ne*t lehet amerikai ország: Para- pénzzel és katonai szak-? ] ^a.sh'Kok ÍEazi ^ <may és Peru kormá- értőkkel a demokratikus? ^ ,'ngfonban rej- nya. amelyek szintén kormányok ellen ösaje-? .akii?toua* vezetők- Igyekeztek megszabadul, esküdött katonai dikta-J ,iál‘»nek meg van nj Amerika gyámsága túrákat és ezért siet el-,. hf)^ elí?ondolásuk ar- és a Wall-Street kizsák. ismerni a puccsal és? dei-ii, fűúyen fajta mónyolása alól vérengzéssel hatalomra? I í^gb'? kormány- a délamerika) közvé- tört csoportokat. Ät íos”^ruraárr át?0'* T®nezU€’-a* küldöttségnek lelett. s kérdésre nem h,_tíV5Zf rü a yá- j j°r! igen sok tóközre. in. zható az Egye- lemény ma már nagyon lyeket az amerikai ruo-?. amok katonai jól látja, hogy az ame- nopoltőke irányit i(j 1*01. Venezuela slj legnagyobb olaj- lo országainak ennélfogva ma- .rietődő annak fontossága. Ívesül! Államok. % Robbanásig feszült a helyzet Bogotától Caracas!g valóban forrongó katlan! egyenes volt az út. Az amely ha felrobban el-? amerikai monopoltőke söpri az amerikai csat-? Irányította az eseménye, lóskormányokat. a Walt-? ^döntő befolyása két. amelynek nagy ér- Street gyarmati felügye-J ] Washingtonban dekeltségel vannak a lőtt és a nép legjobbnagy. Jófor. ítuZ(,J fiatal kato- n, fiukra akik a fi venezuelai ólaiban « Iáit. a szabadság és füg-# , chilei salétromban, és , . ... F i követsége. Paraguay nyereanvag- tétlenség bátor megj , loiJJ^gilnak Was- forrásaiban. A Wall- nem alkuvó harcosait^ As argenti- 8treet urai egyelőrs eh éülftja majd a szabadié z I a akinek ügy- érték oéUukat de rövid. ... ... ... . u,*'ározottan látásukban nem naü öélamorikal óraié-f *^*í*k* vrxm- tan. tMMor DOmms** gok 4Uz+ Í A jugoszláv népre az idén kegyetlen tél köszöntött. Nem ke- tvésbbé kegyetlen, mint amilyent t Jugoszlávia népei már a német (fasiszták megszállása alatt megtértek. Terror dühöng az egész ( országban, növekszik városon és falun az éhség és nélkülözés. A (munkások egyetlen reménye, hogy a Tito-uralom nemsokára csak | rosszemlékű álom lesz és az or. ‘.szag rövidesen visszatér a de- ’.mokratikus népek testvéri családjába. A kirak afpolitika csúfos kudarca £ Titoék gazdasági politikája, f sajátos gazdasági elméleteik, ame- élyeket a trockista Kardelj dolgo- (zott ki, sorozatosan csődöt mon- jdanak. A szerb Kommunista Párt 4 kongresszusán mondott beszédétben Tito is kénytelen volt beis. 4 merni, hogy az ötéves terv szá- ? mos ágában nem érték el a várt ? eredményt, katasztrófáiig a kül- ? kereskedelmi helyzet, csökken a I munka termelékenysége és nem ? tudják még a jelenlegi alacsony tszinten sem tartani a dolgozók * életszínvonalát. Az ötéves terv ki* rakat politikájának kudarca *napnál is világosabb mindenki 1 előtt. Hiába emeltek új városodat, hiába terveztek gigantikus műveket, amikor a munkások há- 'romhavi fizetésükből sem tudnak !<>gy ruhát venni, amikor a belgrádi és zágrábi élelmiszerüzletek !előtt hosszú sorok állnak és de- ,cemberben a feig jegyeket nem I tudták beváltani a dolgozók. ) Nem különb a helyzet azonban ia falun sem. A mezőgazdasági ) munkások ki vannak téve a nagyigazdák kénye-kedvének. A munÍ kabéreket nem tartják be. A kormány rekoirálási intézkedései egy( formán sújtják a nagygazdákat és a kis par ászt ok at, sőt inkább isújtják a kisembereket. A kulá- • kok vezetik több helyen a szö- 'vetkezetet és ők értékesítik szabad ( áron a terményeiket, míg a kis- parasztok csak a kötött, hatósági árakat kapják. A szövetkezeti üzletekben egész évben nem látni textilárut, vagy más közszükség leti cikkeket, csak értéktelen lim l lomot vásárolhatnak a termé
