Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-06 / 31. szám

/ Dunxntoii náfia IMI UAl • Függetlenségi Népfront segíti? erdőBeh éltem a kultúra és tudomány fejlődéséti Pécsi tudósok a Népfront programjáról Dr. Listák Kálmán ■ pé«l «crrlM> i«ktora A Ktorv nnm«iK«|t Nóptronl syllstkosst* kimondja, kotr köxós srövsi épfwAJc fal * magyar dolfosó nép AJ hasűját, *• sí nyomástól áa ki- ssAkmAnyoláatói menten AJ témád álmát A Népfront a magyar munkáe- aaatAly, a AolgoaA paraenteág, a népét nolg&lé értekmlaíg. a dolroaé kié. am berek hanoi 4a ápltó «aöretaége, • leghaladottabb thread aimi omtAly, • nrankieoaaklly Taaetéeémi A Magyar r&rgeUanaégi Népfront progroan nyila tkon aAAnak MödSk ét kefedlk pontja ia réaalateaea feltárja ai orra aonatkoié teimlTalókat. Nem. onék a* AJ népi értelmMg klneveléeét tflxl maga elé, hanem a demo. kraAlkne áa *--1—'ff kultúra: tndominy. irodalom, mflvásxat felvlrágoata- táea, ae alkotó népet *sol*áló tudósok, Írók ée műtérnek messzemenő anyagi megeecltéae la a célok kötött aaerapeá A prograanayllatkoaa* a réeaelre Tonatkomian nyUntkomiaík a taldo- mhny áa • pedagógia legtlráJdbb pácéi képrlmádl: lamerte ■ muff kormányzatok hlhe tetten közömbösségé} es gyakran felháborító ellenszenvét. A vereté srmre bízott Biofizikai Intézet ta­valy azázezer forintot kapott, az Idén mir hetvenezer forintot 1« a rendszerei Juttatáson felül. A ftatai búvárok Jeíentös része fizetéatelen tanársegéd, vagy gyakornok volt, and szolgalefkövé tette őket. Ma mis a helyzet. Csak a múlttal Bsz szehaaonlltva • Jelent, foghatjuk fel Igazán azt a pontoson nem Is leír. ható lelkiállapotot, amely az ÚJ világ szahad levegőjén és beláthatatlan magasságokba vesző útjának láttán elfogja az embert. Caak öszehason- Iftva a múlttal a Jelent, értheti! meg Igazán egyrészt a megvetés a kő- zetmuft barbáraival szemben, kik kultúráról hazudva, védték a sötét­séget, másrészt a lelkesedés a szó- clalizmus szabod és nagy távlatai Iránt. — A Magyar Függetlenségi Népfront nyilat kot a lát olvasva lelkesítő é* felemelő érti* volt Hámomra, hogy A felemelkedés é* haladás útján heroikus erőt kifejtő nép szolgálatában dől gőze tudomány és tudósok kérdése it ilyen nagy je lend téget kapott országunk aktuális problémái kö­tött. Országunk újjáépítő munká­jához és nemzeti kultúránk fej­lesztésére a tudományt a legszé­lesebb néprétegek közkincsévé kell tennünk. Minden lehetőséget meg ktll adnunk ahhoz, hogy már a közel jöoőben a jól kép­zett és a néppel lélekben össze forrott, harcos és áldozatkész szakemberek tömegei kerüljenek ki egyetemeinkről. Tudományos Intézeteink és a kutató munka már az simult éoben Is és még Inkább a Jelenben olyan támo­gatásban részesül, mely példátla­nul áll a magyar tudományos élet tőr, éneiében és most már sze­mélyi téren Is olyan perspektíva nyílt meg tudósaink előtt, mely lehelOoé teszi a gondoktól men­tes, saoartalan elmélyedd kutató munkát. Hamarosan a múlté lesz egyetemeinken a „díjtalan gya­kornokok“ rendszere, mely sok­szor több éoes, a tudományos munkában már komoly érdeme­ket szerzett oroos dok orokat tel jesen fizetés nélkül hagyott oagy a ,,k1s kasszák" bizonytalan részesedésért, de leginkább a be­tegek borravalóira utalt. A Füg­getlen Népfront programjának teljes megvalósítása nem utolsó sorban a magyar tudósok mun­kájától is függ, mer csak így tudunk megfelelni annak a pa­rancsoló erejű irányvonalnak amit Rákosi Mátyás elvtárs a Függetlenségi Népfront céljaként tűzött elénk; „Minden alkotó erő mozgósításával biztosítani dolgozó népünk fejlődését a szo­cialista á,alakulás útján.“ Dr. Car key Irtván a JoftndoaJafi kar X^káaia Benrünket, köm eve lök st « Ma­gyar Függetlené^ Népfront prog­ramjának 7. pontja érdekel legköz­vetlenebbül Mondanom seen kell, hogy célkitűzései; a legnagyobb mértékben helyeslem, annyival is inkább, mert a demokrácia áü és bukik a közműveltséggel. A rész­ietek tekintetében nagyon üdvös a munkásság, parasztság és értelmi- ség gyermekeinek állami támogatá­sa, hogy a közép- és felsőisikoIák­ba egyre nagyobb arányban jussa­nak be Ehhez azonban meg kell je­gyeznem, hogy parasztságunk gyér. me.kelt még ma is eivonja igen gyakran az alsó iskoláztatás aló! is. Ezen a bajon eddig az iskolakö­telezettség sem tudott segíteni Né­zetem szerint tehát « gyökere- meg­oldást itt kell elkezdeni. Népi demo­kráciánk segítségétől igen sok vár­ható e tekintetben. A mezőgazda­ság gépesítése és a szövetkezetek kiépítés* bizonyára megváltoztatja faiusi népűnk maradiságát is, ami éreztetni fogja gyermekeik iskaiáx- tatása terén k ^tékony batáaát. A; jogi tudomány müvelőjekéot pedig I rendikivi fontosnak tartom a jog-3 tudomány területén az elméletnek é_ 1 a gyakorlatnak tervszerű összekapd csoiáoáí s a jogá-zképzés kimély I-! té ét, amihez népi demokráciánk az' első lépé-eket márts megtette! Hogy a jogászok a wocialrzmu.! hasznos építőivé válhassanak, szó-< etatista jog szemléletből fakadó gya- • korlat kislak ltására Tan szükié 5 günk. Dr. Szabó Pál Zoltán ■ Migégl« folskol* Isufilója A pedagógiai főiskolák létesí­tése at 5. ét 7. pontban kit ütött kulturális program szervet rétté. A dolgozó nép művelődésének emelését egyedül at általános is- kólák széleskörű, kiépítésével ér. hetjük el. Azonban nemcsak sok iskolára sok tanteremre, hanem jó Iskolára van szükség. Ennek feltétele a korszerű nevelőképzés, a jól működő pedagógiai főiskola. Ennek anyagi ét szellemi félté- !elei vannak. Az anyagi feltéte­lekről a kormányzói gondosko­dik. A szellemi feltételeknek vi­szont nekünk kell megfelelnünk. A szocialista ideológiáról van szó. Engels szerint a természetet úgy kell vennünk, ahogy van, semmit el nem vehetünk, semmit hozzá nem toldhatunk. Minden iskolai oktatásnak ne- oelő erejének it kell lennie. E sokrétű feladatcsoportból egyet emelek ki. A kapitalista iskolázás tülekedésre nevelt. A tehetségnek megadta azt a jogot, hogy szel­lemi képességeivel másokat ki­zsákmányoljon, elnyomjon, javai­ból kiforgasson. Az úgynevezet'. .,szabad pályáknak“ szinte ez vol a céljuk. A mi nevelésünk a te­hetség elé magasabb feladatot ál­lít, azonosítani kell magunkat a dolgozó embermilliók sorsával ér nem elnyomni, hanem felszabadí­tani. felemelni kell az emberisé­get. A 7. pont utolsó bekezdéséhez a következőket fűzöm: Üres hiedelmek, babonák és holdvilágrvmanlika töltik be so­kak fejét és szívét. Szilárdan a ‘alpári pedig csak az áll, kinek világszemléletét a természettudo­mány napfénye ragyogja be, szí- oét pedig a szocialista optimiz­mus melengeti, A szlovák nép é&WőtZÍ&ff Aa asm tadon — elért riadsz aeg Mtéri léin a kajsaPóltt Azért, mert pirosllkf! Bizony, fekete lésyt egyetlenegyet eea találsz. Száz esztendővel ezelőtft szüle­tett és huszonöt éve halt »eg Hviezdoslav Országi Pál, a leg­nagyobb klasszikus szlovák költő, a kinek elévülhetetlen érdemei vannak a szlovák nép nemzeti öntudatra6bredése, a régi feudális rendszer elleni harc, az új szlo­vák irodalmi nyelv megteremtése és a demokratikus haladó szlovák költészet kifejleszése körül. Hviezdoslav egy alsóárvai falu­ban egyszerű parasztsziilők gyer­mekeként született és mindvégig hatalmas szerető: élt benne csa­ládja és a szülői ház iránt Mis­kolcon és Késmárkon végezte is­koláit, azonban nemzetéhez az akkori divatos elmagyarosító áramla: ok ellenére mindvégig hű maradt Kemény munkával fel­küzdötte magát az értelmiség so­raiba, de a néptől egyetlen pil­lanatra sem szakadt el Ige*, tíhfe világosságot! aépUk lelkűtek sd'ét éjszakájába — műt — égy, Mosdják — csak • aáp szeszével láthatják mtf ** Igazat“. Szeretet* a néphez nem olv*^ fel az elvtelen, tartalmatlan f°T mákban, hanem mély demokr»*1' kus meggyőződéssel telt tDeb .Abban az időben a szlovák kevés fia látta olyan világ«*18, mini 6. hogy a szlovákok *?e?l védésének és nyomorúságának 18 oka a magyar feudális marad?»' uyokban. a kettős, nemződ 68 feudúl-kapitalista elnyomá>W gyökerezik. Tudott úgy harcol»1 a magyar nralkodóosztály el'*8; hogy ne vakítsa el szemé a **, 'yargyűlölet, hanem figyel®:" ■iáját dolgozó népe sorsán a*f egyben a magyar dolgozók sori­nak is szentelje. Versei és egy*8; művei tizenegy vastag köW iielnek fel, amelyeket szeretet*** forgat kezében a csehszlovák »f? és amelyek közül minél nagyok számban szeretnénk látni mag'»1 fordításban a csehszlovák köz1»* sasággal baráti kapcsolatra “ teavéri szövetségre lépett ®s gyár nép kezében is. MICHAIL BUBENNOV: • é cA fjJwt n harc után, osztagából elsőnek Megtöltőé puskáját és me giga- e állt ki őrnek a löoészárokba. z(!oa fej$n a sisakot, Andrej é Csak azok, akik jól ismerték egész termetében kiegyenesedett Andrejt az utolsó napokban, tud- és a löoészárokból kinézett előre, j tak ráismerni most, a megfeszl- a csatamezöre. A távoli fekete $ tett harc több órája után. Ez az erdő taraján túl nyugalomra n ember nem volt az a szép, el- hajlott a sápadt és elnémult esti t, merengő, és csendes legény, ami- fény. Mint a füst, folyt minden- n lyennek Oljchonkában ismerték, felé az alkony de az éles szem t, Ez már eldurvult, zord arcklfeje- még messzire el tudott nézni. Az ti zésű, sötét. figyelö'ekinteiü em- egész harcmező föl oolt szántva, b bér oolt. amilyenek azok az em- a lövedékek és aknák fölásták. í. berek, akik látták a halált és Helyenként az első hó eltűnt, s megtudták, hogy az nem mindig mintha elseperte volna innen t bír legyőzni mindent. Andrej valami vas-seprő. Helyenként s balfüle piszkos gézzel volt be- összekeveredett a földdel és az el- h kö ve és a jobb arccsontján, me- égett lőpor kormával. A mezőn h lyet szintén érintett egy repesz- mindenfelé érchalmok feketéiét- l darab, fehér tapasz fényle t. tek. amelyekben nem régen még h Nehezen, alig tudott állni a Iá- hatalmas élet és erő lobogott, — á bán: érezte, hogy sajog minden némelyiknek a melléből még min• a ízülete. De a mérhetetlen fáradt, dig párolgóit a sárgás füst. Es a c ságot és a nehéz fájdalmat el- mező rögein mindenütt, ahol c tompította benne valami különös megmaradt a hó. holt tetemek ső. t, boldogság érzése Andrej nem tét folt jai látszottak... és ennek á tud a megérteni, mikor és miért az iszonyatos mezőnek a köze- f jelentkezett benne ez az ét zés, de pén. ahol egész nap veszett erő- c pontosan tudta, hogy ü először r I dühöngött a tűz és a vas. r, érzi ezt életében. * ti mindent letaposott « halál, AAAAAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaa ERDŐBEN ELTEH Mist Zabol yt, a takácsot, a Jókedvű tekergőt, a h6» »Terepre ibeet, akit as átkosott gazfickó, Robin ;«jtás elváré i»olti ■ az erdőn Szent Iván éjjelén szamárrá változott. — áár varáztoltak ad engem is kerge r—^ vadított rágalom, ugratott szerelem S mennyi goromba kéz. mennyi «soros kő tő lék alatt konyáit lo búaaa asegéay namáriűleaa. Erdőbon éltem áa » min dann vinni a erdővé sűrűsödve lógatta évalt. ' A napok mint gonosz manók lopták a Iákat rikoltva ás hohogva zavarták lépteink. Ki út voltál az ardőa, szilárd palló az árkoa. arös csillag, a azeplős égről villantva lényt — szegény mester legények ébresztgetójei Pártom! Vezess, bolond varázsból ébredt mesterlegényt. Úgy ér kert ál óláén, sebesen latra, lábam előtt iránytadó, mint ádesvizű patak s míg htam vizedet, erőre kapva láttam tükrödben visszanyert emberi arcomat Neked köszönhetem, áa csak nekad. ha hás vas e tájon, hol számét volt, flrgelynk és romoki segítettél, hogy a iöldön megye)ve lábam, hazámmá hörnern n ráknál homokot. Segíts meg íjra, vágy erős kezedbe engem, nézd meg, hogy nőttem-e? — méltó vagyok-« rád? Ha tévedtem, te mondd meg: Mit kellett volna tennem? Taníts meg elkerülni a vétket és hibát. Vágy dobj le engémét, merül jek el magamban, ha gyönge voltam és a hűségben hanyag — t Pártom maradj erős ás elpnsz ti hatatlan, mint az éjjászfllő ás születő anyag. SVU T l Ulti V L Mi n Dr. Ernát Jenő rgyeteal I*mAt A Magyar Függetlenségi Nép­front nyilatkozata röviden kőrvona lazza a kulturális programot. Bár­milyen rövid én tömör Is a fogal­mazás, világosan kitűnnek belőle a főbb szempontok: 1. A kulturális te­vékenység az egész társadalom tá­mogatásán alapszik, az egész tár­sadalom kell élvezze gyümölcseit- Hataszthatatlan kőteieségünk tehát pótolni a múlt mula-ztásai és bflnel által kelekezett hiányokat. A pol­gári társadalom három évszázada éj különösen a 19. század elkápráz­tat minden objektív szemlélőt fel­fedezéseinek záporozásával. De az egé«z népnek csak kis részét fogta át a polgári társadalom Is, ezért el­érkezett az Ideje annak, hogy az egész nép vegyen részt a kultúrá­ban. ami beláthatatlan virágzás és fejlődés lehetőségét csillogtatja meg előttünk. 2. A program nem­csak kiterjeszteni akarja a kultúrát, hanem «I Is akarta mélyíteni Ezért írja elő a ‘udományos és művészi tevékenv«ég Intézménye* anyagi tá •nógatását. Csak az tudja igazán felbecsülni eowk Jelentőségét, aki \ Estére elcsöndesedett a harci )dübörgés. Ezen a napon a né- I metek néhány elkeseredett tárna- \dist Intéztek Ozerov errede ei­tlen de egyetlen lépéssel sem i tudtak közelebb jutni Moszkvá­ihoz. Tízesével törték ki vagy gyújtották fel ezen a harci na­pon a német tankokat, százával feküdtek a németek összetört csontokkal az ezred védelmi vo­nala előtt. Az első vonalon kiürültek a lö­vészárkok. A katonák és a pa­rancsnokok behúzódtak a maguk hideg és nedves fészkébe, hol áporodo't volt a levegő a rothadó szalmától és fenyőfalombtól. A posztokon csak az őrök álltak. Az egész első vonal mentén gyorsan erősödött a sajátságosán érzékelhető arcvonali csönd. Csak néha hangzott föl még a lövész- átkok összekötő közei men én a temetésre kivezényelt katonák hangja: ezek összegyűjtötték az elesetteket és összeszedték fegy­vereiket. lmitt-amott a légáram­lattal füst húzódott ki a föld alól, — az átfagyott katoruík már item tudták bevárni a teljes só­ié séget, beeyuj ottak kis kály­háikba, rejtett lakóhelyeiken. Andrei uuorsan bekapva egu ahogy reggel, most is ott - . és csendesen világított az ***£ nyatban a magányos, fe'lt nyírfa. . — Hát ez ott áll? — suttog el&lmélkodva Andrej. — ‘u élte? ,j Es Andrej szemében rendőr jelentősnek, mély értelműnek szórt az, hogy ime üt, ezen nyílt helyen, ilyen irtóztató iában, mint valami szent, maradt ez a nyírfa, az orosz n°f iáknak ez a szép fája. —-c ... természet állította ide a cifr*,, ban a szegény mező díszítési Es úgy látszik, maga a tern*f szel ajándékozta neki a h*1\ tatlanságot. Es Andrei még efV sebben érezte art, ami először I , tott el hozzá életében. De tudta: ez a győzelem let­Boldog oolt, hogy katona ^ hogy este ugyanazon a áll, ahol reggel a csata elkez* dóit. Andrej néhány másod P, dg nem tudta elszakítani .. cölt tekintetét a nyírfától ét tán kezével megérintve a löd t árok szélét és mintha magán* * földnek köszönne, lelkében n*n diadalérzéssel ét újjongai‘ mondta: i __ Zll— f-.l í. XUi tűéi 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom