Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

DUNÁMTÓL! NAPLÓ tu» TOKO A* 9 ÉPÜL AZ ÜJ ROMÁNIA Románia a múltban inkább mezőgazdasági állam Volt. Ipara a harmincas években kezdett fej­lődni, amikor Károly király ha­talmas vállalkozásokba kezdett, aminek hasznát elsősorban ő, az­tán ’ a Cantacuzino-hercegek, a Bratianuk vágták zsebre. Milyen óriási a változás azóta, hogy 1944 augusztusában a nép került ura­lomra! Románia példája is bizonyít­ja, hogy a Szovjetunió • vezetése alatt álló népi demokráciák képe­sek csak a fejlődésre, olyan fej­lődésre, ami példa nélkül áll a tör­ténelemben. Gazdag ország Románia ásvá­nyi termékekben is, ezek feldol­gozása a nemzetközi töke mono­póliuma volt. Egyik legjelentő­sebb iparuk a fémfeldolgozó ipar. Ennek a termelésnek jelentős mér­tékben biztosítania kell a nem­zetgazdaság összes szektoraiban tervezett beruházási előírások tel­jesítését. Mindenek előtt 42 szá­zalékkal növelik a gépi felszerelé­sek és berendezések gyártását, ezzel megteremtik az egész bel­földi ipar teljesítőképességének fokozását, többek között a fémfel­dolgozó ipar gyártási kapacitását is. Az Idéz 40 ■zázalékkat több mezőgazdasági gépet és szerszá­mot gyártanak, mint 1948-ban. Uj típusu traktorok gyártását kezdik el a brassói Sovromtraktor gyár­ban. Tökéletesítik a mezőgazdasá­gi gépgyártást és az országban eddig nem használt gépeket állí­tanak elő. Arató, kévekötő, vető- gépek, gabonakombájnok kerüiuek ki az új gyárakból, hogy segítse­nek a szocializmus építésében a falun. Az új gazdasági terv jelentő­sen emeli a vasúti gördülőanyag, a szárazföldi, vizi, szállító és kör lekedési eszközök termelését. Az elmúlt évben a mozdony és autó­gyártást 100, a teherkocsikét 106, a különböző vontatóeszkö zökhöz szükséges alkatrészek gyártását pedig 132 százalékban teljesítette a román ipar, ezt az idén 25 százalékkal teljesítik túl. Bukarestben új csőhengermű, Brassóban új golyóscsapágy gyár épül. A meidg«»d«»ágl termékek termelékenységének fokozására a C'onstanzamegyei állami mintagaz­daság több szovjet tudományos eljárás alkalmazását vezette be. Az őszi búzavetésnél 45 hektár 1 őrületen az úgynevezett „kereszt­be vetést“ és a „hármas sorok­ban“ való búzavetést alkalmazta. Ezzel hektáronként 40 mázsás ter­mést sikerül majd elérni. Ezen a tavaszon 1200 kiló „Zsdanov“-fé!e napraforgómagot vetnek majd el. Lj eljárással érik el, hogy a szél félen ne fújja cl a havat a föl­dekről. A búzával vetett területet búzaszalmával szórják • be, arai elegendő hómennyiséget őriz meg. Az ország különböző állami minta- gazdaságait és gépállomásait a Szovjetúnióból importált trakto­rokkal látták el, a szénbányákban RADIO újdonságok 9—12 hov< résziéire Hóhnrn" Jen" ciqlö* 1 Ine.’ddv Dine» uteo >/1 fEGYGYURUK. órát ékszerek Iíritnker én Sánta órét ét éktttrétxtknél. jdkil-fdi 9. izém in60 Javítást vállalunk. ugyancsak újtípusu szovjet gépeket adtak á.t használatra. Nagy súlyt helyeznek a rizs- termelésre is. A Duna és az Arges folyók találkozásánál fekvő álla­mi mintngazdaságot rizstermelésre állították át. Eddig 35 hektáron termeltek, a jövőben 400 hektárt vetnek el. A rizsföldek védelmére 19 kilómé! er hosszú gátat építet­tek, a szükséges vizet négy nagy­teljesítményű szivattyú nyomja a földekre. A Duna menten lévő óriási tavak egyikén 10.000 liba és kacsa tenyésztésére rendezked­nek be. Bevezették Romániában is a szerződéses termelést. Ab Ifjúsági brigádok nem­rég fejezték be a zsilvölgyi vasút építését. Huszonöt éven keresztül ígérgették a feudálkapitalista ro­mán kormányok ennek a vasútnak a megépítését, ezek az ígéretek azonban csak a dolgozó nép be­csapására szolgáltak. A múlt év tavaszán az addig kihalt Zsilvöl- gye megtelt vidám fiatalokkal, a Román Munkás Párt kezdeménye­zésére megindultak a Bumbesti- Livezeni vasútvonal építési mun­kálatai. Októberben kötötték be a vonalat,, ifjúmunkások, paraszt­fiatalok, középiskolások, diákok akkorra 382.385 köbméter sziklát távolítottak el, 41.421 köbméter kőműves munkát végeztek, 15 hi­dat, 15 viaduktot és két fémhidat építettek. Erdély »cm marad ki a román építési programból. Iskolákat, kul- túrotthonokat, hidakat, erőmüve­ket épít a népi demokrácia. Az ide. építési terv keretében Ara- nyos-Torda megyében 76.280.000, Beszterce-Naszódban 58,172.000, Maros megyében 42.711.000, Ko- lozs megyében pedig 63.595.000 lejt használnak fel építkezési cé­lokra. Nagy súlyt helyez a román népi demokrácia az ott élő ma­gyarság kultúrális fejlődésére is. A könyvek tömege, újságok, fo- lvóiratok, a kolozsvári, nagyvára­di, marosvásárhelyi és még több államosított színház állanak ennek szolgálatában. A Rratianuk, a Maniuk, Hohen- zollern-Siogmaringek egykori or­szága ma már a népé. A hatalmas újjáépítést, csak azért tudja meg­valósítani, mert a román nép leg­jobb fiai állnak az élen, biztosan vezetik országukat a legteljesebb egyetértésben a többi népi demo­kráciákkal a szocializmus felé vezető úton. A leningrádi dolgozók levele az angol munkáspárthoz Moszkvai jelentés szerint Leningrádn.ak és környékének szak- szervezetei pénteken nagygyűlés keretében vitatták meg azt a hatá^ rozatot, amelyet 950.000 angol ipari munkás nevében az angliai Lancashire és Cheshire kerületek brit-szovjet, társaságának február 9-i marnehesteri gyűlésén fogadtak el és amely a világbéke, a Szov- jetúrióval való békés együttműködés és barátság mellett foglalt állást, megbélyegezve a háborús uszitókat. A leningrádi dolgozók szakszervezeti gyűlése viharos lelkese­déssel magáévá tette a határozatot és ugyanakkor elfogadott egy levelet, amelyet 1,400.000 'eningrádi és környéki szakszervezeti dolgozó nevében küldtek Lanca hire és Cheshire szervezett dol­gozóinak. A levél megállapítja, hogy a leningrádi munkások és alkalmazottak nagy megelégedéssel fogadták az angol munkások- n»k a béke ellenségei és a háborús uszítók ellen hozott határoza­tát A szovjet kormány Sztálin vezetésével szilárd és következe­tes békepolitikát folytat és a népek barátságáért száll síkra. Ál­landóan arra törekszik, hogy megszilárdítsa a baráti kapcsolatot az Egyesült Államokkal és Angliával Az Egyesült Államok és Anglia kormánykörei azonban az északatlanti paktummal és más támadó jellegű tömb szervezésével válaszainak a Szovejtúnió törekvéseire. A demokrácia erői azonban napról-uapra növekednek az egész vi­lágon, és ha soraikat tömörítik, a reakciónak nem sikerül az embe­riséget új, véres háborúba dönteni. Felhív minden angol munkást, hogy a népek barátságának jegyiben és a Szovjetúnióvai való barátság jegyében egyesült erővel küldjünk az új háborúra uszítók ellen. Éljen Nagybritannia és a Szovjetúnió dolgozóinak egysége és barátsága a szilárd és tartós békéért való küzdelemben. A% egyszerű emberek vetünk vannak Irta: MARTIN ANDERSEN-NEXŐ A J/ CIHIUll VJiilVllUUUtlI, ban itt Nyugateurópában ala­posan megvilágosodott a politikai légkör. A levegő tisztább, világo­sabb lett. Különösen világosabb lett mindaz, and a munkásosztály bará­tait és ellenségeit illeti. Nálunk az északi államokban a választók több­sége még a régi bálványokra adja le szavazatát, jobbára régi megszo­kásból. Az év elején Dánia szociáldemo­krata kormánya kiadta az utasítást: „Minden erővel a kommunisták el­leni küzdelemre.” Ez a nyugati „nagyfőnök” rendelkezésére történt. De az eredmény sajnálatos volt. Egy kézigránát a könyvkereskedés­ben, ahol kommunista nyomtatvá­nyokat árusítanak,' verekedés 2-3 párthelyiségben és néhány össze­tört ablak. E gyik miniszternek az a kísér­lete, hogy ezeket a támadáso­kat népszerűsítse, csupán néhány egyén agyára hatott kis mértékben. Mikor a burzsoáziának nem sikerült ezen a módon a kommunisták ellen hadjáratot szervezni, rágalmazó meséket robbantottak ki arról, hogy szovjet hajórajok közelednek kikö­tőinkhez, hogy Dániát megszállják, meghódítsák. Es a kormány feje már jelentette is „főnökének”, hogy az állam hajója „harcra készen áll’. Kétségkívül a lakosság egy ré­szét sikerült háborús hisztériával fertőzni és ezt a hiedelmet az ame­rikai háború-gyújtogatók erősítik és állandóan felszínen tartják. TJ* lég, ha egy madár száll le a A-4 fáról, már ordítozzák az em­berek — még azok is, akik politi­kailag éretteknek és felvilágosodot- taknak számítanak: „Jönnek, az oro­szok jönnek!" I i ermeszeiesen mi kommunistái leleplezzük és kinevetjük ezeket a pánikkeltőket és ezt nem tudják ne- - künk megbocsátani, t Lázasan megvásárol a szociálde­mokrata kormányzat minden kapba- : tó hadianyagot — öreget, újat, *6t sokszor teljesen hasznavehetetlent is. Mégis a választók — minden megfélemlítés ellenére is — többre becsülik a vajat, mint az ágyúkat. A dánok, háborúspárti kormá­nyukkal szemben, békeszerető, szor­galmas emberek, vajaskenyeret sze­retnek enni és nem kívánnak ágyú- tölteléknek menni. A kormány parancsára a kom- munistákat a szakszerveze­tek minden felelős posztjáról eltávo­lították, de a szervezett munkásság ellenzését a szociáldemokraták ilyen kiéheztető, imperialista politikájá­val szemben, azzal mutatta ki, hogy a kommunisták mellé állt. A kormányzat sajnálkozik, jajgat, kiabál, szidalmaz és fenyegetőzik. A szociáldemokrata vezetők, akik a széles munkástömeget már régen próbálják különböző eszközökkel vakká és süketté tenni, hogy nekik könnyebb helyzetük legyen, most mint őrmesterek léptek amerikai szolgálatba. Rothadás szaga veszi körül őket, mialatt büszkén kürtö- Uk világgá, hogy a nagytőke laká­jainak tekintik magukat. Ez csak meghízott rabszolgák butasága, nem diplomata fogás, ök persze azt re­mélik, hogy a haladó tőkén az egy­szerű nép ereiből kipréselt vérre' még segíthetnek. D ániában, a vaj hazájában, ahol a szociáldemokraták vannak uralmon, napi 10 dkg zsiradék * fejadag. Az ezenfelüli óriási meny- nyiséget ágyúkra pazarolják. £s mi mégis mindent látunk é* tudunk. A kapitalizmus a letűnés ha­tárán van. £s ez a tudat az égés* világon tisztult légkörhöz vezet. A Szovjetunióban és a népi demokrá­ciák államaiban a légkör már kris; tálytiszta. Ezek az országok a n1' paralitikus Nyugateurópánknak szent" léltetöen példázzák, hogy mit tud egy ember teljesíteni, ha jobbkezé* nem a kapitalizmus és balkezét nem a szociáldemokrácia köti meg. Lassanként Nyugateurópa műnk»" sál is megértik már ezt az egy***" rü igazságot. Az t948-as esztend® e tekintetben Jelentős haladást ér­lelt meg. Ezért van olyan kitfln" jó kedvünk. W. KRYMSKI A marsba! izáll TörökorsTág Az a kormányválság, amely ezév január­jában Törökországban kitört — két és fél év alatt immár a negyedik — a török sajtóban számos kommeutárt váltott ki. Ezek vala mennyien növekvő elégedetlenséget tükröznek a kormány bel- é6 külpolitikájával szemben. Miféle nehézségek és körülmények azok. amelyekre a lemondott -miniszterelnök hivat kozik? A „Tasvir“ című török lap erre a kér désre a következő választ adja: „A kormány bukása az ország gazdasági és pénzügyi váí ságának következménye.“ A török kormány az utóbbi két és fél év­ben \ isszutért ahhoz a nép előtt gyűlöletes, még a szultánok idejéből származó politikához amelynek jellemző vonása a kapituláció, a megalkuvás. A Húsán Saka-knrmány felál dezta az országot és a népet az amerikai im perializmus közel- és középkeleti stratégiai terveinek azzal, hogy 1947 július, 12-én aláírta az úgynevezett „segélyéről szóló, 1948 július 4-én pedig a „gazdasági együUiuüködés“-rŐ’ szóló szerződést. A tőrök kormány havonta számadással artozik neki. Rongeieg amerikai katonai ta náosadót, pénzembert, szakértőt, turistát és újságírót engedtek be az országba. A török hatóságok kötelesek az amerikai monopolisták eme ügynökeinek tevékenységét mindenben legmesszebbmenően támogatni, annyira, hogy Törökország valamennyi üzemének és gazda sági szervének pénzügyi és gazdasági elszá molásalba is betekintést kell engedniük, „tudó másulvétel“ céljából. A Wall Street monopóliumainak urai együttműködve a jelenlegi török uralkodó kö­rökkel, Törökországot az Egyesült Al’amok agrár- és nyersanyagfüggelékévé és ugyan akkor az amerikai áruk piacává fejlesztik. Az ,,Ulus“ című török hivatalos lap, amikor kö­zölte, hogy az amerikaiak megtagadták egy gazdasági célokra szolgáló 500 millió dolláros kölcsön folyósítását, kénytelen volt beismerni, hogy az amerikaiak nincsenek érdekelve a tö­rök nemzeti ipar kifejlesztésében, mert ez ellentmond annak a politikának, hogy ők mi uél több nyersanyagot és profitot sajtoljanak ki Törökországból. Egyetlen török üzem sem számíthat kölcsönre, amely a lakosság béke­szükségleteire dolgozik. Az amerikai „segély“ elsősorban katonai utak, vasutak, kikötők és repülőterek építésére szolgál. Azok a szerződések, amelyeket amerikai monopóliumok török magáncégekkel kötöttek, szintén nem az egyenjogúság elvén alapulnak és leigázóak Törökország részére. Az ilyesfajta szerződések .jellemző példája egy amerikai cégnek az „Éti Rank“-kal kötött megegyezése amelyben ez a cég arra kötelezte magát, hogy a vas, az ólom, a kén és más török ásványi kincsek feltárását különböző török kerületek ben megjavítja. A török sajtó adatai szerint Törökország ban számos „vegyes vállalat“-ot alakítanak különböző célokra, azonban valamennyit azza' i kőtelező feltétellel, hogy a részvények na­gyobb részének az amerikai monopoltőke bir­tokába kell kerülnie. Ilyen üzleteket kötöttek a Radio Corporation of America, a Westing house-Electric and Manufacturing Company, a Vulcan Iron Yorks Company és más amerikai monopóliumok, amelyek a török termelés és kereskedelem legkülönbözőbb ágaiba benyo múlnak. A „Kudrot“ című török újság az elmúlt é* november 17-én megírta, hogy Charles Youn? amerikai „specialista“ megvizsgálta Törökpr- szág posta-, telefon- és vasut-ügyeiL Jelenté?'-! amelyet a. közlekedésügyi minisztériumhoz be­nyújtott. elhatározó jelentőségű az 1949-es év- re. Az ilyeu és hasonló jelentések tömegével érkeznek. Az Egyesült Államok kormány* azonban nem szorítkozik arra, hogy Törökőr- szág összes minisztériumait elárasztja tanár?- adókkal, hogy a hadsereg, a haditengerészei a hadiflotta stb. állandó misszióinak tucatj?" küldi a helyszínre, akik beleavatkoznak az or­szág összes kül- és belügyeibe. A Wall Stre«1 közvetlen felügyelet alatt tartja a törők k®r‘ mány működését is, bizalmi emberei útját' akik e célból rendszeresen felkeresik Ankarát Az utóbbi időben Royall, Harriman és mjh több más magasrangú személyiség kereste >e Törökországot. Royall december 19-én sajtókonferencián Ankarában kijelente t.,f' hogy törökországi utazásának célja „a tőré» katonai intézmények felülvizsgálata“. A (örök sajtó tanúsága szerint Royall • török uralkodó körökkel a katonai kiadás növeléséről, a török hadsereg gépesítéséről. A országban lévő számtalan amerikai katon* misszió és egyenruhás amerikai üzletembere* teljhatalmának kiterjesztéséről tárgyalt. Roy*11 soviniszta-reakciós kijelentéseivel bátoritga,,Jl a belBŐ reakciót, miközben provokativ móú°n biztosította őket, hogy Törökország a KÖ'iC Kelet katonailag legerősebb állama, emlék?1- tette „korábbi nagyságára“ és a Szovjetül ellen uszította. A marshallizAh Törökőr»rág a Wall Str**1 urainak engedelmes «likőreként rohanxo»** halad a nyomoréiig 4« púéitóláa fel*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom