Dunántúli Napló, 1949. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1949-02-27 / 49. szám

IMS TEB&ÜÁM. V DUNANTOLI naplő A dohánygyár asszonybrigádjai m&gd&ntlk a rég normáikat Filmre keltene venni őket: Fsnásnét, Kultnét, Lassáu yinéií, Schneidernét, artán az őr­si# valamennyi mozijában be- ®ntatni, hogy hogyan is dolgoz- ők, a Zetkin Klára brigád. **rt tanulni aztán lehet tőlük, •tonkatempót, setejtnélk üli mi- 'fegi munkát, igazi, jó brigád­jukat. ntaélil? a'kis “dineidemé kezdte. Nem most, J>Jem még akkor, mikor a Do- ^■ygyárban munkaversenyről nem is beszéltek Akkor, ®>íor először vezették be a tel- j^ítménybért, akkor kezdte haj- Mi a termelést. Persze, arra #e® i_s gondolt, hogy azt az or- érdekében tegye, akkor csak csinálta, hogy jobban ke- Mondták is a többiek: j" Igazán nem szép a Scbned- ÍMétől, hogy mindig többet Hiszen még a normát is ’“8 lehet teljesíteni. ez meg ^dénáron ki akar tűnni közü­n ki' S-tlutdcbvité ^ mosolygott rajtuk, oda figyelt Nem ért rá ő ilye- törődni, dolgozni kell, fla beszélgetni, ez volt a véle- J°Ve. De pénteken is mosoly- magában, mikor h legtöbb "tt mindig ő kapta Idiáti valahogy az egész cso­krára átragadt a munka- )rv Kezdték látni, hogy nem boszorkányság a norma. ®gy kicsit rendesen kell (fosni, egy-kettőre kiugranak. ij^tek jobban keresni, ez tet- i; i Mindegyüknek. Miikor jött - ®Isö munkaversany, az egész i^^Jgolé örült legalább lesz ;.i*márni eredményeiket, tudá- r, Már nemcsak Schneider- versenyeznek, hanem az minden dohánygyárával! Pkthänay; Z& 1,3® szerezte. Nemiiiába dol- li1* ®gy lépésnyire Schneider- ^ fellett mikor a munka ver­täu.:1 Volt szó, egyszerre meg- V) .t hogy mit tud. 120, 150, «lj.7 végül 200 százalékban '■'ti'ifíte á uormát. a többiek nj* bámultak. Csak Tamásné, H, bassányiné nem csodá lko- Li * titkot már ők is tudták. i|k\ek meg egész nap szemben tijr*. az asztal másik oldalán meg Schneidernéval, lO sem kellett mást dolgozni, S^aazt csinálták és hátupvan- v Megcsinálták C- hogyan? — mondja Sikné a csomagoló felügye­li! ' Hát úgy. hogy reggel i<3 cHők. Már zúgolódnak, ha fr.jMl nem nyitom az ajtót mondják: I. 1In trim nfl ívd Hogy elveszítsük a SJ°- versenyt? No, ha akkor hadd menjünk gyor­odaálluak az asztalhoz, \ Már várja őket a sok do- %i*foit előző délután elkéazí- H ’ Egy pillanatot sem vár- *W aMn mesélik el egymásnak, niit álmodott, hanem Jt Z11 kézbeveszik a kis lapá '<!!(, Már töltik is a dobozokat. Vv?61* szóz cigareitát mind- VT?1 ahogy kell. Fel «pM egész nap, csak úgy \ kezűt alatt a munka. 'Iti,Már tornyosul előttük a A doboz, ha fel is nézné- \Mckw sem látnák meg egy- ^Mögötte. 'í ^ pengetnek, — meséli Sik- , °k már az asztal mellett ,r*etet' Akkor kézbeveszik az fák* ma^uk elé a raTaM é* olyan Ügyesen, olyan előlük Mikor ezzel is készen vannak, rendet csinálnak letör­lik az asztalt és elkészítik más­napra a dobozokat. Észre sem veszik és mári3 vége a napnak, s akkor vidáman néznek egy­másra : — Jól csináltuk. Ilyenkor, munkaidő után be­szélik meg, hogy mit is lehetne még tenni, hogy jobban menjen a munka. Egyszer így határoz­ták el, hogy brigádban dolgoz­na^ hogy segítenek is egymás­nak, ha kell. A brigádmunkát azzal kezdték, hogy felemelték a normát 4600-ról 5600-ra. ön­ként. De vállalták, hogy ezt is túlteljesítik. A selejttel amúgv sem volt sok baj náluk, most meg egyáL-alán nincs, már selejt nélkül dolgoznak. Időközben sokat tanultak. Nemcsak azt, hogy milyen mód­szerekkel lehet gyorsabban dol­gozni, hanem sokkal fontosabbat is, amit Tamásné elvtársnő így fogalmaz meg: 'iw' ** olyan Ügyesen, olyan , T ragasztják le a dobozo- a°gy nem győzik elvinni — Nekifeküdtiink annak, hogy újjáépítés legyen. Nemcsak a több keresetért, hanem azért dol­gozunk, tudjuk, hogy az or­szágnak szüksége van a mi mun­kánkra.-— így van ez — mondja T-as- sányiné — a Párt megtanított bennünket arra, hogy miiért kell többet termelnünk. cA M tm 'i "endezJ.i kőt isméi megváltozott a teljesítmé­nyük. ma 7938 cigarettát kell csomagolni óránként Ez 63.5Ü4 darab lenne naponta, azonban máris túlteljesítették. 80—85 ezer az átlagos napi teljesítményük, Kultné 90—95 ezret is megcsinál. A diósgyőriek felhívásához ők is csatlakoztak. Nem így külön, a Zetkin Klára brigád, hanem együtt, a/ egész gyár. De biztos, hogy az együttes eredményt az ő munkájuk nagyban elősegíti. , (Laky) A% fnuieUszcvMcsi tKUhUásvevetű e napjai ^ A BÁNYÁBAN 14 ÍVES KORÁBAN takarító- fiú volt ugyanennél a.z aknánál. Tudta,, hogy mi várhat rá, egy darabig csillés, éveken keresztül segédvájár, aztán, ba minden jól megy, élete végéig vájár marad, az is lehet, hogy egyszer leszáll és nőm tud visszajönni. Akkor, mikor 1928-ban elkezdte, ez volt a helyzet, többre nem is számíth.v tott. De azért dolgozott, élni kel­lett és a mindennapi kenyeret megszerezni egyáltalán nem volt könnyű feladat. * EZERT DOLGOZOTT, semmi másért. Ezért feküdt hanyatt a keskeny, szűk gurítóban, kezében a réselővel, ezért rsurgott rajta végig q verejték, ezért marta ki bőrét a szénpor, csak azért, hogy éhen ne haljon. Aztán eljött a te!szabadulás, ami megnyitotta előtte a jövőt, ugyanúgy'. mint a sokszázezer munkás előtt. Azóta számítja vsak az éleiét, azóta tudja csak, hogy miért érdemes élni, miért kell dolgozni. dfr BELÉPETT A PARTBA, ott tanulta meg mindezt. Először ta nult, saját magának. Aztán ta­nult, hogy taníthassa :i többieket, a sokezer dolgozót, akik az ő éle­tét élték, az örökös robot kifogy­hatatlan napjain. Agitátor lett, hogy kinyissa a szemeket és meg­mutassa az utat, amelyet, ő meg­talált. Aztán R. G. parancsnok és szakszervezeti elnök-helyettes lett belőle, de a tanulást sohasem hagyta abba. Dolgozott szívósan és kitartóan. Tavaly élmunkás lett, a normáját ha túlteljesítette, akkor önként megszigorította. Jó vájár és jó pártmunkás volt. * A PART ISMERTE és számon- tartotta. A felülvizsgáló bizottság magasabb funkcióba javasolta. Mikor a MESzHART nál bánya szokirt helyeztek az üzemek élé­re, néhány hete ennek, ő tett a mecsekszobolrsi kerület, helyettes vezetője. Most ismerkedik min­dennel. A bányával nem. azt. úgyis ismeri, mint a tenyerét, ha­nem sok más run még azon kívül. Az adminisztráció, az ezerféle probléma, ami egy hatalmas üzem­nél előadódik, ezt most tanulja * CSAKNEM MINDEN NAP lenn van a többiekkel. Bejárja a vá­gatokat, minden egyes munkahely, minden munkás gondja az ö gondja is, azért van, hogy tö rődjön velük. Mikor feljön, ilyen jegyzeteket ír: „Február 16. Bejártam a követ­kező csapatok munkahelyeit: In- keller, Rerg»rt. Buchmüller, Szij- jártó, Somogyvári és Balázs. A munkahelyeken a következőket találom megjegyzésre méliénak: \ BuchmiilW fejlésben a tisztan- termelés nagy gondot okoz, mert a fejtés felső részén a széntelep elpiszkolédott.. Hogy tisztább sze­net kaphassanak, a fejtés alsó telepére mennek rá. A fejtéskijá- rat nem volt rendben, erre fel­hívtam a csapatvezető figyelmét, aki azonnal elrendelte, hogy a tö­rött támlákat cseréljék ki és a szerelvényt nagyobbitsák meg.“ * ÍGY MEGY EX minden nap. Csillés volt ugyanennél az akná­nál,, most az ö kezében van az egész bánya sorsa. A Párt állí­totta az élre és elvárja tőle, hogy úgy dolgozzon, ahogy egy kom­munistának kötelessége. Hogy ági. dolgozzon, hogy régi munkatársai lássák: közülük»került ki, értük velük együtt harcol továbbra is Hogy lássák: mindegyikükből lehet vezető, sok jó munkásra van szükség, akik átveszik a posz tokát, mint Zóna István elvtdrs, a mecsekszabolcsi kerület helyet­tes vezetője. ItoívftCj »hitűidé a INEPBOUyW 547 ÁRUDA AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉN h AZ ÜZEMI BIZOTTSÁGOK ÚJ FELADATAIRÓL (K. I.) A napokban hozták nyíl-1 vánosságra az üzemi bizottságok | új működési szabályzatát. Az üze- j mi alkotmány lényeges átalakuíá- j sáról van szó. Merőben más a j gazdasági és politikai helyzet, mint 1 az első üzemi bizottságok megala­kulásának idején. Érthető tehát, hogy alaposan át kellett alakítani az üzemi alkotmányt, hogy a meg­változott viszonyoknak megfelelően új munkamódszert és szervezeti felépítést hozzunk létre. A válto­zások tömörítve egyet jelentenek: Az üzemi bizottsági tisztség ezen­túl szakszervezeti megbízatás lesz. A munka, amit a szakszervezeti funkcionáriusoknak kell elvégez­niük; a termelés fokozása, a mun­kásság politikai és kuitúrálls neve­lése. Nagy és lelkesítő feladat ez. 4 z elmúlt négy esztendő alatt az üzemi bizottságok ered­ményes munkát végeztek. Jót ellát­ták a tőkés gazdálkodás fokozódó korlátozásának körültekintő harci feladatát. Megtanulták az ellenőr­zés közben az üzem gazdálkodás ismereteit, felkészültek szakmailag Is az üzemek államosítására. Per­sze történtek hibák Is- Nem egy helyen a tőkés korrumpálni tudta az üzemi bizottság néhány tagját. Megtörtént az is, hogy az üzemi bizottságok felmentett tagjai tiszt­viselőkké váltak és elszakadtak a munkásoktól. A két munkáspárt egyesüléséig az üzemi bizottságok tevékenysé­ge sok gyárban harci kérdéssé vál­tozott. így természetesen nem tud­ták ellátni tényleges feladatukat és a nevető harmadik: a tőkés nyert a viszálykodáson. A két mun­káspárt különállása nem kedvezett a7. üzemi káderek nevelésének sem A MDP megalakulása, a jobboldali munkásárulók veresége után lehe­tővé vált, hogy az üzemek vezetői minden figyelmüket a termelés kérdései felé fordítsák. Az államo­sítás után bekövetkezett fordulat éreztette hatását az üzemi bizott­ságok munkájában is. Az üzemi bizottságok számára megszünl a tőkések ellenőrzésének és a velük szemben való közvetlen harc fel­adata. Szükségessé váll tehát, hogy az üzemi alkotmányban jelentős módosításokat hajtsunk végre és újból kiszabjuk az üzpmi bizottsá­gok tagjainak a feladatai. Az új üzemi bizottsági tagok a szakszervezetek . által el­fogadott működési szabályzat sze­rint végzik majd mindennapi teen­dőjüket- Az üzemi bizottság tagjai szakszervezeti vezetők, akik ez üzemen beiül szakszervezeti mun kát végeznek. A közelmúltban az üzem: bizottság mellett a főbizalmi vagy bizalmi szerepe elhalványo­dott nem fordítottak kellő gondot az üzemen belüli szakszervezeti élet kialakítására. Pedig fontos hi­vatás vár a szakszervezetre a szo­cializmus építésének idején és az üzemi szervezkedés megindítása számos szervezeti problémát old meg. Milyen feladatok várnak az üze­mi bizottságokra? Elsősorban a ter­melés terén lesz f-.ntos munkájuk. A szocialista verseny megszerve­zése az ÜB-re hárul. Eddig a mun­kaversenynek sok gazdája volt. A tervmegbizott, a versenyfelelős, az üzemi bizottság és sokan másolc fejtettek ki tevékenységet a mun­kaverseny elmélyítése érdekében. Megtörtént az, hogy a különböző területen dolgozó eívtársak együtt­működése nem volt a legszorosabb. A feladatokat nem határolták el elég pontosan. Most a szocialista munkaverseny megszervezésének az élére az üzemi bizottság kerül­4 munkaviszonyt szabályozó rendeletek feletti őrködést tartja a második legfontosabb fel­adatnak az üzeni! bizottságok új működési szabályzata. Ezt az álla­mosítás előtt a szakszervezet leg­nagyobbrészt a gyáron kívül vé­gezte el. Jogtalanság ma az állami üzemekben nem fordulhat elő, hi­szen a munkások érdekeit tartjuk a legfontosabbnak. Persze akadhat­nak vitás kérdések a norma, a be­sorolás körül. Személyi kérdések, áthelyezés, elbocsájlás, mind az üzemi bizottság hatáskörébe taro­zik. Mindezeken kívül az ÜB-nok jogában ál! a szakszervezet ‘jóvá­hagyása mellett üzemi koileklív szerződést kötni a vállalat vezet ő- ségével., A dolgozók egészségvédelme és szociális jóléte feletti őr­ködést is az üzemi bizottságok lát­ják el. Elkészítik a szociális alap költségvetéséi; ellenőrzik az OTI munkáját. Kulturális téren: gondos­kodnak a szakszervezeti oktatásról, az oktatás munkáját a marxizmus —lenirüzmus szellemében végz.ik cl. Szervezik és irányítják az üzemek sportéletét, elősegítik a klubélet ki­alakítását- Elkészítik a kultúralap költségvetését Is. Az üzemi bizottságoknak mind­ezeken kívül számos szervezeti fel adata is lesz. A mühelybizotiságok megválasztásának előkészítése, a szakszervezett tagok nyilvántartása, pénzkezelés, az üzemi szervezet költségvetésének előkészítése, az üzemi fiatalság és nőmozgalom erőteljes támogatása. A működési szabályzat részlete­sen előírja, hogy milyen legyen az üzemi bizottságok felépítése. A fentiekben vázolt feladatokat termé­szetesen csak pontosan elhatárolt reszortbeosztással lehet végrehaj­tani. Különböző bizottágok működ­nek az üzemi bizottságon belül. A termelés kérdéseivel foglalkozik az egyik bizottság, bizottság végzi a bérezés körüli teendőket, mindezer ken kivül működik majd: szociál­politikai, oklalási, kultúr, sport, propaganda és káderbizottság. Az üzemi bizottságok irányitója az ÜB titkár. Az 13B megbízatása egy esztendőre szól. |Af árciusban megkezdődnek az üzemi bizottsági választások előkészületet. A mostani választá­sok másként zajlanak le, mint a legutóbbiak: a munkásosztálynak már egységes, hatalmas parija van. Ez nem jelenti azt, hogy a válasz­tás csak formális. Az üzemek dol­gozói titkos szavazással azokat a jelölteket választják meg, akik munkájukkal, magatartásukkal leg­jobban kiérdemelték a dolgozók bi­zalmát. Az üzemi bizottságok új tagjai a munkásosztály tegáidozat- képesebb tagjaiból kerülnek ki. Az ő irányításukkal folyik majd a szo­cialista gazdálkodás megteremtése a nép tulajdonába került üzemekben. Forintos könyvtár! tfésze meg kirakataimat! BL&NCZ könyyüzSe*, 1W1 o *u h * a'o -*t 2 •» Vérosbóío. ZENESZBH a Nádorban. március 3-án REGGELIG TÁNC

Next

/
Oldalképek
Tartalom