Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1949-01-25 / 20. szám

i DUNÁNTÚLI NAPIG IMS JANUÁR 29 Az önkéntes szövetkezeti nagyüzemi termelés előnyeiről- beszéli Csala irtván földművelésügyi miniszter az ország5 yűlésen A DUNÁNTÚLI NAPLÓ Az országgyűlés hétfői ülésén a I<5Jdműv«3ésügyi tárc* költségve é- «ét Nagy Dániai (FKP) előadó is­mertet:«. Kiemelte annak jelentő, (égét, hogy ez a kői. sé gvet és le­rakja a magyar mezőgazdasági kor­szerűsítésnek és az egész panaszai gzdáHkodás átalakításinak alapúit. Az előadó után Kovács K- Zol­tán (DNP) képviselő igyekezett a kulákok mellett kü­lönböző érveket felhozni és krfogásoa* keresni a mezőgaz­daság nagyüzemi g&zdálkodás el. leo. Felszólalását sűrűn zavartak meg közbeszdlások- räo Sámuel (FKP) hangoztatta, hogy a népi demokrácia azon a,z úton jár, amely a mezőgazdaság á! alános felemeléséhez és a falusi dolgozók étetszin vonalá nak meg ja. vitásához vezet. A dolgozó paraszt­ságot ki kell emeind zárkózott és magányosságra hajó életformájából. Ezért valamennyi koalíciós párt állást foglalt a szövetkezeti moz­galom fejlesztése mellett. Dögéi Imre (MDP) emlékeztetett arra, hogy a múltban a földművé- lésügyi tárca költségvetése csak a nagybirtokosok érdekelt szolgálta. Ezzel szemben a mostani kői ég- rotésben e'őuányzott ősszegek teljes egészükben a dolgozó pa­rasztág gazdasági és kultúráin felemelkedését szolgálják. Veres Péter (NPP) hangozott*, hogy legnagyobb gondunk főképp az Alföldön és az északi megyék­ben « viszonylagos agrárzsúfóltság fokozatos megszüntetése. Ezt szolgálja a hároméves terv­ben a rizstermelés, a szikes vi­dékek öntözése, az úthálózatok kiépítése­A mezőgazdasági termelés teljes átalakításához szociális szövetke­zeti hálózat, általános gépesítés és termelőszövetkezetek kellenek. —- Pártja és maga nevében a költség- vetést elfogadja. Kis Ferenc (kaposvári FMDP) örömmel üdvözöl-e • kormány me­zőgazdaság fe/esz(ési politikáját Szomolyai Ágost on né (MDP), Gém Ferenc (NPP) beszédei u án Csalia István földművelésügyi miniszter tartorta meg beszédét. Csak- István földművelésügyi mi­niszter megállapította, hogy 3 közel félmCAáírd forintos földművelésügyi költségvetés a mezőgazdaság! fejlődésnek olyan lehetőségét nyújtja, ami­lyen eddig még soha nem volt. Az ősz folyamán időben bevetet­tünk 2,547.037 hold földet búzával, 1,137 556 hold földe rozzsal 71.529 holdat őszi árpával és felszántó?, tunk 7,685.053 katasztrális hoM föl­det, vagyis annyi ősziszántást vé­gez' ünk el, mint a múltban még sohasem. Mezőgazdasági termelésünk azon ban még mindig Igen elmaradott formák között folyik, termésát­lagunk kicsi és ennek folytán drágán termelünk. Döntő feladat ennek a kérdésnek megoldása és ez csak úgy történhe­tik, ha alkalmazzuk a tecnika és a tudomány minden vívmányát. Ma már tőm igesen érkeznek ké­rések új gépállomások feiá-ilf lóéra. Az év végéig 180 gépállomás fog működni az országban, mindegyik 20—25 traktorral. Az önkéntes szövetkezésen alapuló nagyobb területeken folytatott tér. me és előnyeit kkparasztságunk és a kőzépparasztság egy része már megértette éa hecyeesen értékelte. Egyre több szövetkezet, táblásán művelő csoport alakul és sikeres működésűk, jó példaadásuk a leg­jobb propaganda. Az elmúlt évben 35.000 holdon folyt öntözéses gazdálkodás. Ebben az évben további 25 ezer hold öntözésére kerül sor. A dolgozó parasztság és az egész magyar népgazdaság érdekében mi- e'öbb ár kell térnünk ez önkéntes szövetkezésen alapuló nagyüzemi termelésre és ezt semmiféle reak­ciós mesterkedés megakadályozni nem fogja­Az országjgyfilés ezután a föld mflvelésügyi tárca kö®ségveT55t általánosságban éis részleteiben el­fogadta. a Magyar Dolgozók Pártjának Ba­ranya megyei napilapja fejlődésé­nek új állomásához érkezett. A mai naptól kezdve, lapunk külön kiadásban jelenik meg, megnöve­kedett példányszánunal Tolna me­gye dolgozói részére, hogy az úton továbbhaladva a közeljövőben no­csak Tolna é6 Baranya megye, ha­nem egé6z Déldunántúl harcos kommunista napilapjává váljon. A kommunista sajtó itt az ország déli részén dicsőséges utat tett meg, a kezdeti nehézségek után a néhány százas, vagy néhány ezres példányszámú heti és napilapok­tól mostani lapunkig a 20.000 pél­dányban megjelenő Dunántúli Nap­lóig. Ez a fejlődés nemcsak a számok egyszerű növekedését jelzi, lapunk szerkesztősége, pár­tunk vezetőinek útmutatása alap­ján a nagy szovjet sajtó példája nyomán mindent megtett, hogy a Dunántúl] Naplót igazi kommu­nista újsággá, minél magasabb színvonalú újsággá emelje- Sztálin elvtárs egyik cikkében így jelle­mezte a sajtó szerepét: „Az új6ág elsőrendű kötelessége, hogy a le­hető legközelebb kerüljön a mun­kássághoz, hogy állandóan befo­lyása alatt tartsa, hogy öntudatos és központ] vezetője legyem. Az újság meg kell, hogy magyaráz­zon minden társadalmi kérdést és ezzel kell hatnia minden szabad­ságért küzdőre. Világos választ kell adnia minden kérdésre, amely a munkásmozgalommal van össze- köttetésben, meg kell, hogy vilá­gítsa az elvi kérdéseket, felvilá­gosítva a dolgozókat szerepükről a harcban és a tudományos szo­cializmus tényével besugározva minden jelenséget, amellyel a dol­gozók érintkeznek," Ebben a szel­lemben kívánjuk munkánkat szo­ros kapcsolatban soktlzezer lőre megnövekedett olvasótáborunkkal folytatni- Nagy tanításul szolgál­nak számunkra Rákosi elvtárs sza­vai, aki megbélyegezte a gzenzá- cióhajhászó sajtót és irányt muta­tott a polgári újságírás maradvá­nyainak kiküszöbölésére. — A ml feladatunk, hogy a munkássággal dolgozó parasztsággal levelezők és tudósítók százain, a szerkesztősé- günnbe érkező számtalan levélen keresztül fenntartott kapcsolatun­kat még szorosabbra tűzz ük, még jobban kiterjedjen a figyelmünk a város és falu szocialista építésé­nek kis és nagy kérdéseire. Szolgálni kívánjuk a népi demo­krácia minden küzdelmét a dol­gozó nép érdekében, előre vinni • munkásság harcát, a munka terme­lékenységének fokozásáért, a dol­gozó paarsztság küzdelmét, a me­zőgazdasági termelés fejlesztésé­ért, a szocializmus megteremtésé­ért a falun. Még jobbá akarjuk tenni külföldi és belföldi hírszol­gálatunkat, még jobban akarjuk tájékoztatni a világ helyzetéről, hazánk, városunk és megyénk ese­ményeiről a dolgozókat. — Azzal, hogy lapunk már nem egy megye, hanem egész Déldunántúl napi­lapja lett, hozzásegíti Baranya, Tolna és Somogy megye dolgozóit, hogy még közelebb kerü’jenek egymáshoz és közösen, együttes erővel változtassuk DéldunántóH Nagy Ferenc egykoTf fészkéből a népi demokrácia szilárd bástyájá­vá a szocializmus építésének fel­legvárává. „Megfogadhatjuk, hogy hűek maradunk a lenini-sztálini eszmékhez!“ A négyéves rendőrség ünnepe A pécsi dolgozók tömege vonult fel a Lenhvemlékünnepélyre Pécs dolgozó társadalma hétfőn este ünnepelte Lenin halálának 25-ík évfordulóját. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság rendezte Ün­nepségen rész:vettek a bányatele­peknek, az üzemek dolgozód, a rendőrség, katonaság, diákság ki­küldötted. — A magyar és szovjet Himnusz elhangzása után Chopin gvá-zindulóját játszotta a m^gá«- aikalmazor ak zenekara. Lóránt Márton vezénylésével. Nagy Ferenc honvéd Majakovszkij: Lenin c- ver­séből szavalt, majd Révész Ferenc •■ívtárs, országgyűléad képtves.6 .ártott* meg ünenpi beszédét. Beszéde elején megemlékezett «•- ról. hogy amikor Marx meghalt, gyászolt az egész vDág proletariá­tusa. A koporsónál legjobb barát}*-, edvtársa, harcostársa, Engels Fri­gyes beszélt. Amikor Lenin meg­hal“, már százezrek zarándokoljak koporsója után és a koporsó felett is a legjobb barát, a leghűségeeeBb tanítvány, Sztálin edvtárs beszél/. Lenin a nemzetközi proletariátus vezére — Marx én Engels száz évvel ez- eiő't lefektették a marxisa filozó­fia és közgazdaságtan alapjait. — Lenin fejlesz tét e tovább Marx és Engels tanításait, Ő vetette fel és dolgozza ki «proletárdiktatúra kér­dését. nemcsak az orosz proletariátus, hanem a nemzetközi proletariátus­nak Is a vezére volt. —Lenin leghűségesebb és legkö- vetkezeteesebb tanítvány« Sztálin valósította meg a szocia­lizmust a lenini elvek alapján. Amikor a Szovjetunió ma már ol' tart, hogy * kommunista társada­lom küszöbön van, akkor felve ődix a kérdés: miben van « Szovjetunió­nak hallatlan, legyőzte etlen ereie’ Azt kell válla zömöm, hogy nem csak « szovjet ipar, a szovjfe: mezőgazdaság, a szovjet kuitura fejte tsége, a szovjet ipari munká­sok é parasz ság szövetsége, a Szocialista Szövetséges Köztársa­ságba tömői ük népek harci egysé­gében és a zovjelhadsereg fltoké- peességének erejében, hanem elsőt sorban — tedd idézzem Sz álio sza­vait, — .abban hogy az egész világ munkásainak és parasztjainak szivében mélységes együttérzésre és megingathatat­lan támogatásra talál. — Ez a mai ünnep nem gyász- ünnep. Minden esemény, amely * nagyvilágban -őrféndk, azt bizonylt­ja, hogy Lenin köztünk jár. A feltartóztathatatlanul előretörő kínai néphadsereget a kinai kom­munista párt vezetésével nem Le­nin szeHeme hatja át, vagy a többi, a vietnami, a t urmal, a ma- láji, a görög szabadságharcoso- kt nem Lenin vezérli és irányítja? Lenin valóban ma él és Lenin párt­ja nemcsak s- Szovjetunió Kommu­nista Párja, hanem a mi pártunk is, a Magyar Dolgozók Párja. Ezután idézett Sztálin elvtársnak abból a levelebői, amelyet Lénán ha­lála első évfor ’óján Irt, majd Így foíy atta: — Azt hiszem hogy Lenin halá­lának 25 éves évfordulóján meg­fogadhatjuk, hűek maradunk a lenini—sztálini eszmékhez, megfogadhatjuk, hogy még szorosabbra fűzzük pirtunk egységét, hogy mindenkit, aki a szocializmus építésének az útjá­ban áll, lesöpörjük erről az útról. Megfogadhatjuk, hogy hűek mara­dunk hazánk munkásosztályához és a vflágproletárfátushoz. Az ünnepi beszéd elhangzása után a Bőrgyár dalárdája énekelte a Le­nin gyász dalt. a szóló énekelte Gá- rimszegi György és Bánfa!vioé. — Sztálin eskffljéf Horgos János mov dofta ti, Marefta Aligeer versé' pe­dig Kiss 1st vár né szavaké- A mind­végig lelkestengulafú ünnepség a* InternadonáJé eténekléséveí ért vé­get. Révész elvfárs foglalkozóit ez­után Rákosi Mátyásnak * proletár- dtkta ura funkciójáról szóíó cikké­vel és hangsúlyozta a szocializmus építésének formái: és módjait Le­nin dolgozta ki­De Lenin nemcsak arról gondos­kodott, hogy a proletárnak na­gyobb és fehérebb kenyere le­gyen. A nagy forradalom kultúr- mrradalom Is volt. Lenin egész életének tintáimé az vrti, begy a proletárt is ki kell ; meint abból a mocsárból, ahova a feudalizmus és a burzsoázia tasz>- tot.a; napfényre keB felhozni, meri «hogy 6 mondotta, e proletariátus győzelme a történetem legnagyobb Kultúrált» gyÖMime is. De • leg- nagyobb jem őségé Lenin működé/ »*-*k tattá áttett «, hogy Gaál Sándor volt tornász- bajnokot meggyilkolták A budapesti Nap-hegy egyik elhagyott óvóhelyén a napokban megtalálták Gaál Sándor torna­tanár holttesnté. A boncolás meg állapította, hogy gyilkosság áldo­zata tető- A gyilkosság körülbelül másfél hónappal ezelőtt történt. Gaál mint tornészbajnok a 30-as évek végén több nemzetközi ver­senyen kiváló eredményt ért el és togja volt a jégkorong válogatóid­nak is. Az utóbbi időben különc­ködni kezdett, lakásából szalma­zsákot vitt a nap-hegyi óvóhely­re éa ott rendezett fee magának Elfogták a kepzfii gyujíogatóf Lapunkban hírt adtunk a Keszü községben történt gyujogatásról. amely elhamvasztotta Trényi János és Bálint János ottani lakosok szal­mája és takarmányát. A rendőrség nyomozás: indított az ismeretlen tettes után, ameiv végül h ered­ményre vezetett- A károsult Trényi János tia, szomszédjuk Takács Sán­dor cipész lakása ajtaján a kilincs­re akasztott cédulát vett észre, amelyet Takács irt és amelyben ualt a gyújtogatásra és egyben fe­leségével közölte tenne rejtekhelyét. A rendőrségnek így sikerűit elfog­nia a gyújtogató Takácsot, aki at egyik gyújtogatásr, be k ismer te A demokratikus rendőrség negyedik születésnapján ünnepséget rendeztek a Zeneakadémia nagytermében, amelyen kiosztották az ál­lamrendőrség legjobb tagjai között a 48-as díszérméket. Az ünnepi beszédet dr. Zöld Sándor belügyi államtitkár mondotta. Visszapillan­tást vetett a demokratikus rendőrség négyéves fejlődésére, amely alatt bebizonyította, hogy érdemes és rászolgált arra a bizalomra, amelyet a munkásosztály és a dolgozó nép tanúsított iránta megszületésének pillanatától kezdve. A kormány nevében dr. Erdei Ferenc állammi­niszter, a honvédség nevében pedig Pálffy György altábornagy üdvö­zölte a rendőrséget. A honvédség és a rendőrség egyaránt a népé, mindkettő a dolgozók éles fegyvere a belső és külső ellenség ellen — hangoztatta Pálffy altábornagy. A pécsi pedagógusok Mindszentit szigorú megbüntessél követelik A Pedagógusok Szakszervezete pécsi csoport^ 22-én tartott* ezévi taggyűlését a Városháza közgyű­lési termében. Dr. Szabó Pál Zoirán elnöki meg­nyitójában megemlékezett a világ nagy halottjának, Lenin haláénak 25 éves évfordulójáról. A taggyűlés egy Pf««s felállással fejezte ki tiszteletét Lenin emlékének. Lakatos József, .a Pedagógus Szakszervezet főtitkár* számolt be ezután a aggyülésnek a Pedagó­gusok Szakszervezete III. küldő t- közgyűlésről, Lukács Sándor helyettes főtitkár a küldottközgyü. lésen a szakszervezet munkájáról és feladatairól számot adva han­goztatta, hogy az ifjúságnak meg kell Ismernie az új munkaerkölcsőt, a termelés új módszereit. Falun a szövetkezeti éleformáéít keli harcolnia a falusi tanítónak- A nevelőm unkában tevékeny rész kell biztosi Uni a kollégiumoknak és a szülőii munkaközösségeknek. Mindezeket — mondotta Lakatos József — minden pécsi pedagógus­nak is magáévá kell tennie. A pedagógus szakszervezet beve­zeti a születési, házassági, halá­lozási és rendkívüli segélyek rend­szerét. A pedagógusok helye szorosan a munkásság és a dolgozó parasztság mellett van, felada uk az új társ.- dalmi rendre vtió előkészítés Dr. Görcs László felár óriásában • pedagógusok nevében Ígéretet r.e»tt a oevefCk egysége« áMefog- lalásár*. Javasolta, bogy a tegeyfl­lés Mindszemty ügyében táviratban kérje a kormányt erélyes megtorló intézkedés vég­rehajtására A javaslat alapján a taggyűlés « következő szövegű távirat küldés? határozta eh „Miniszterelnökség, Budapest. Ml pécsi pedagógusok örömmel vettük tudomásul, hogy kormá­nyunk leszámol a Mindszenty-féle álarc mögé bujt klerikális reak­cióval. Méltő büntetés sújtsa őket. Pécs pedagógusai.” A vezetőség beszámolója során Balogh Lajos szervezési és Propa­ganda telelői foglalkozó.t a bel- e* külpolitikai helyzettel. Ismertette a szakszervezet szociálpolitikáját, be­számol a pécsi csoport eddigi mun­kájáról és ismertette a feladatokat. Dr Simonyi Gusztávné & peda­gógus nőbizottság munkájáról, Dé­nes Béla a csoport kuk Ürmünké iá' ról, Barrois Béla az iskolák közötti versenyről,' Nádasi László az ifjú­sági mozgalmak fejlődéséről szá­mát be. A tagg ülés Lakatos Józ6«' zárószavaival ért véget­A román-magyar szerződés évforfordu^jat Szé® Jenák a Magyar Köztársa­ság bukzre&'i követe héíőn kihal*' paláson jeJen: meg Parhou tárnái• nál, a román nagy nemzetgyülé-s nöki tanácsának elnökénél és a ni*' gyár—romén barátságii szerződés aláírásának egyéves évfordulója .al­kalmából a magyar kormány sz* reocaekiváoatsát tolmácsolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom