Dunántúli Napló, 1949. január (6. évfolyam, 1-25. szám)
1949-01-09 / 7. szám
IMI JANOAM «. BÓKÁMTÓL! RIPCÖ ^pali k&zúy Ct cl helyid képvfeelőtestfileíe, köpségi cöljáróság«, a népi szervek, úgymint az UFOSz. a FßKOSz, Nemzeti Bizottság, Yer- metési Bizottság, valamint közaá günfc Új 4a régi gazdái együttesen el határoztuk, hogy kollektív gazdálkodásra térflnk át. Községünk 95 százalékban ■ Magyar Dolgozók Pártjának ‘ tagi« s éppen e-árt mi tudjuk, az eddigi tapasztalatok is erős bizonyíték erre, hogy egy olyan új vagy régi gazda, akinek 8^-10 hold told je van nyolcad vagy tizedmagára. nem nyújt annyi „reg éíhatést sem, hogy a mindennapi szükö? kenyeret tudja családjának biztosítani, Van községünk bor olyan gazda, akinek ötven helyrajzi száma vin «tw*k ellenére, hogy csak 8 hold a földje, vagyis egy- egy darab földnek ké* vagy még ennél te töb'z helyrajzi szám« van Így ez * nyolc Hold 18—20 darabra oszlik. > közsér fú"* minden gazdájánál, «ipái fogva iöld jeárir megmnnkéléea leköti az égést esaládot az ezzel járd nagyobb Időveszteségre és munkatöbbletre. Mi már felismer tűk a szövet kezeli gaz dilikodás előnyeit, de különösen Rá kosi eivársmk legutóhh eUiung zott beszéde után bontakozott k' tisztán előttünk a koí'ek'fv gazdái kodás előnye Meg vagyunk pvö ződve arróC hogy Páliunk ebben ez eína tárót águnkban 'egrit ságiinkre lesz, mert csak elhatározásunk ke- resz'üVFrte««.1 é- a bennünket cl- tölt« erős akaratul tehetjük haldoggá és virágzóvá községünket s egyben ebben látjuk éiefszinvo- nálunk fele mai lsének egyeben tehetőségéi. Már ey a tudat te munkánk megkct zerexésére készlet." O- _ t »Al • kiesi Pálé otQiJ üAt gazdáinak a levele, amit alapos tbagfonto'ás és sok éjszakába nyúló he szél gates Után lőttek postára a hegyek' közöl' lók vő ahol egy for háa jelent! * települési és « *zí műk ali? haladt* meg a iwmlrtrat A községbe érve, az első pilta- hífra feltűnik, hogy minden ház udvarán olt áll a 'okéj.elesen egyformán épített vakolatlan téglais- tá'ló, sme'yek nemceak nagyobbak hanem ma jdnem mindenegyes esetben szebbek is, mint a lakóházak. Ez a falu mindig híres vof áHat- tenyészfésérői, ezért voltak for.fo- sahhak az istállók a lakóházak na A főldfsávok bár hegynek futnak, de ló1 művelik az ország különböző vidékeiről Idekerült telepesek A töldmüvesszövetkezet traktora az elmúlt nyáron 29 vagon gabonát (csépelt Itt el. Főtermé-’vek a búza. árpa. kukorica, de gondolnak a gazdák konyhakertéwetre., sál dohánytermesztésre te, hHzen a hóikkal szemben, az Út túlsó oldatán lévő, mélyebben fekvő kertem kiválóan alkalmasak lennének erre dfSrlinifihfll valakit otthon látogatásunk idején A közeli erdőben vannak, ahol már bárom napja „kollektív munkával" végzik az erdőri'kltáat. Amfe * kiiMönc megfordul « ta&mben lévő hrgy ddHP bar né Só erdőből, a Magynr Dolgozók Pártjának kiküldötteivel van időnk bőven körülnézni a faluban, felmenni a házak mögötti dombtetőre, ahol minden talpalatnyi földet megművel ek már a tavasziak alá te. A fejszével érkező férfiak nagy örömmel fogadják a párt küldötteit, mert ebből azt vonják le, hogy mégis csak lesz valami éle bevágó elliatározásukból. Az első út egy fl nemeit ben, — latolgatják, — másik része végezné a mezőgazda- sági munkát, egy részük foglalkozna e konyhakertiszettel és dohánytermeléssel, amibe a gyerekek te bekapcsolódhatnának, egy másik- csoportnak pedig törzstenyészet é juhászat gondozása jutna. Lelkes és nagy terveik születnek a kicsi faluban, amelynek parasztjai túljutottak apró nadrágszfjföld- jeik határán és messze lá'nak a jövőbe, megismerték a jövő útját, amely a küszködés helyébe a boldog, szabad élet ígéretét hordja magában- Es bátran, bizakodóan lépnek erre az útra ... Iván László. Aranyossy Pál, 8 MUOSi föWára P'cse’t A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Déldunántúli Kerülete, ma, vasárnap tartja Pécsett tisztújító közgyűlését, a baranyai, tóinál, somogyi és zalai újságírók részvételével. A közgyűlést 10 órakor tartják » Munkáskuítúrházban és azon a központ képviseletében résztvesz dr- Aranyossy Pál, a MUOSz /-szágos főtitkára, aki szombaton e te érkezett meg Pécsre Olcsóbbodnak oz árok A szombati hetivásáron Ismét jelentős volt a felhozatal minden élelmicikkben. A tojás ára jeien'őcen esett. Viszont a baromfiárak a komoly fel-hozatal ellenére tartották magukat. Az árak a következőképpen aiakul’ak: fe-ie&káposzta 30—40. kelkáposzta 70—90, karfiol 350— 400, torma 300—600, tavanyúká- poszta 100, paraj 400—500, sütőtök 30—40, burgonya 40—50. cékla 50—60, vöröshagyma 40—66, fokhagyma 200—500, vegyes, zöldség 40—60, a?fer 120—! 40; szemesten- geri 45—50, bab 120—250, lencse 200- 260. dió 600-700, mák 700 —800. szilvaiz 400- 450, alma 120 —400,tvűk pária 26—40, gdrke 18 —30; hfzo't liba kg-ja 10 forint, ‘óján 70-90, lej 110-135, fajin! 360—400, túró 180—270y w-j 25—29 Véget kell vetni Lothárdon a kuiókok garázdálkodásénak Irta; Seregély Aladár az MDP járási titkára A pécsi járás kellet! részén eiszigeteive a külvilágtól, « kulálk rabszolgatár&adalmat épít, A kulákok basáskodésa nyomán a dolgozó parasztság egyre jobban érz' és tudatára éhred annak, bogy községük mai képén sürgősen változtatni kdl- Az évtizedes elnyomás, kizsákmányolás, vérszipolyo- zás eszébe juttatja a dolgozó parasztságnak azokat az időket, amikor nemcsak a cseléd, zsellér és béres volt x végietekig kizsákmányolva, kiszipolyozva, hanem a kis, de a közép parasztság nagy része Is tönkre ment, eladósodott és • csendőrszuron yok mellett ezréve1 árverezték eí a kisparasztok földjeit és döntötték őket cselédsorba, így nőttek ki Lothárdon te a Mákok másnak a verejtékes, nehéz mtmikájábói. így nőtt ld Vigth János 50 holdas kuláik, akiinek az 50 holdja melleit téglagyára is van és még ma te folytatja harácsoló és basáskodó módszerét. 20 éven keresztül dolgoztatta és zsákmányolta ki Bálint Ference' tóg!egyárában, aki most 20 évi murtkája után megöregedve a tül- zott munkában, összetörve ko'diulnl mehet. Hálom házat épített Báláz* Ferenc verejtékéből és egy emeletes istáitól, amelynek padHAsán« né- nás zekérnel lehet bemenni. — Vigh János kuíák a lakásuzporában is éjen jár. 36 napszámot követe! egy szoba használatáért, de azt kiköti, hogy szénákéi áfáskor és aratáskor kelt leszotgálni « napszámolt ás „ jóindulatfflag” megjegyzi, hogy a többit „elfogadja s®5Íőkapáláskor te". B ezzeg nem hívja Vlgh „úr" a szerencsétlen embert szüretre és disznóölésre, mert az túl könnyű munkának számít — szerinte — egy napszámos ember számára. Vigh „úr"-nak külön törvényei és rende'e'ed vannak: rá nem vonatkozik a mezőgazdaság1 munkaközvetítő iroda törvénye és rendeletéi, nála nem számított a múltban a FEKOSz és nem számi*, ma a dolgozó parasztságnak a kö- zelmulthan létrejött hatalmas szervezete, a DÉFOSz sem. Vigh ,,úr” az 50 hold földjét kiteiepFett és mis községből beszivárgott svábokkal műve!teli, de hogyan? Ehbérért. Ni'ia nem számit » kollektív sze-ná! többet számít és fog számftan! a jövőben a dolgozó parasztságnak. Ebben a községben „tengeti életét” a 47 holdas Vigh András é» az 53 holdas Csehi János, akiknek a sváb kitelepítés jól jött, mert a birtokukon csak kitelepített svábok dolgozhatnak és csak éhbérért. Egy egész család kitelepített sváb van mindegyik birtokán, akik maguk penaszoUják, hogy a legrosszabb időben is kizavarja őket dolgozni é« csak annyit kapnak munkájukért, amennyit megesznek, de azt is szűkén. A rabszolga tart 6 Ostyánszki Mihály, akit „repülőkulák- nák” ismernek a faluiban, hafainjas „újítást” vezetett be Megteremtette birtokán a nabszolgarendszert. Ostyánezki nemcsak földjét, hanem a cseúédjét fa magántulajdonnak tekinti Állandóan üti, veri, pofozza a nála alkalmazásban lévő esetedet. A bő és tágas lakásának dacára is’állóban k<5l aludnia a szerencsétlen embernek. Éj jel-nappal dolgoztatja és nemhogy fizeié«t kapna, hárem még enni is alSg ad neki. A szerencsétlen ember a fáradtságtól és az embertelen hajszától a borbélynál borotváié® közben tőbbfzben elaludt. Ezek az „urak" uralták eddig a községei, ők alkották a vadászíár- sasálgoi, ahej <g do’gozó parasz' osa-k tiaftő lehetett & most, amikor a dolgozó parasztság javaslaté a a demokrácia elvette tőlük a fegyvertartási engedély' a „repülő- kulák" Ostyánisrki repülőgépein Bu- diapes're utazott és azt gondolta, hogy még mindig a Horthy-remd- szerben él és hogy el tudja intézni a fegyverta-fási engedély ügyét salat magának és kuűáktársai részére E lfelejtet‘ék azonban ezek ez „urak", Hogy ma már a nép államéban élnek, amelynek birtokosa az ipari munkásság « dolgozó parasztsággal szövetségben. Az s!J múlt év meghozta és megteremtette azt a lehetőséget, hogy ebben az eriztendőben & dolgozó parasztság érdekében a falun gyorsabb ütemben építsük a szocializmust és gyorsabb ütemben fokozzuk az oaz- tifyhareoif. Vége, kell, hogy legyen éa vége is tesz. nemcsak Lo'nér ’ kézségben, hanem az egész ország területén a kulákek kézsákmányo- láel lehetőségének. igény» nem »eft liakohazba vezet ahol büszkén mutogatnak öt garni- túra aíajüiő:- Érdekes kié gépek kézieröre kéaltve. ■» Ezek a ginek a budapesti ta- noncifjak ajándékai a psiéi gazdán részére — mondja Fekete Nándoi szövetkezeti ügyvezető, — Roham munkával készítették számunkra Most azon törjük a tejünket, hogyan lehetne villanyra átállttá« és öe-szekapcioln; az öt gépet, mer így jobban tudnának termelni. (De. mÁjhmi is tűrik fejüket a paléi dolgozd parasztok akik jói megé'.ilapították, mié ! helyeseob, Ka a 246 hold földjüké’ közösen művelik meg, hiszen tg> rengeteg munkaerőt tudnak hasz nos é- kif'ze'ődö dolgokba fektetni — Háromévi tapasztalataink az: mutatják, hogy az eddigi úton nem megyünk semmire — mondja Szabd István gazda, —* Ezért ha tároz'uk el, hogy « szövetkezesek felkínált közeli fflfészteiepet menve sszük 30000 forintért és úgv -.rémítjük, hogy klteimelésre síké rijt megkapnunk % sáréi 30 ha'dar fenvőerdSt. ami egymaga nagyot lendf'ene a község életén. De gon- dóltunk arra fa, hogy a fűrészbe!«* pen és oiajö'Sn Wfvöl felállítunk egy gyapjuká-rtoldt. te, hiszen it* minden udvarban van 3—4 darab blrk*. Azért akarunk közös termelés1, mert tgy aki nincs fogtalkoz- tatva a mezőgazdaságban, mind találna munkát a kölön-bözö üzemekbe«. cA m (öf rfjebtken nem tudnának hosszában szántani a legjobb traktorok sem » szél közbe agy másik gazda — de vannak olyan fdiddarabjaiíiik, ahol kg resztben vígan dolgozatnának » gépek. Ez azonban csak akkor va- ösl’ható meg, ha szövetkezetbe megyünk, mert akkor rém szám'* tanaik a barázdák. A falni egy része dolgozna az öüaloQ 111. esti tánciskolája január 19.-én szerdán este 8 órakar kezdődik a VASUTAS OTTHONBAN' Estélyi frizurák, ielmezparókák kölcsönzése Rónai-tói, ko«*alh UJoi-ű( II — Telefoni 18-99 A Magyar Sok Demokratikus Smöeetnégf Nagy Megyebálja január hó 15-én (volt Nőegrlet) vetekszik* a Rajur-vldékl koksz, szál. A kokszosflás következtében egy csomó melléktermék gyártására is be kellene rendezkednünk, többek közöU annyi mütrátfyit tudnánk előállítani, arai a? ország szükségletiének tekintélyes réssét tudná fedezni. A szigeten ma már tíz iskola és több vándoriskola működik, egyre javulnak az útak. a széf- szőrt, több mint 1200 tanyából lassan gyönyörű új falvak _ alakulnak ki. A sziget valóban fejlődik. — Az simult években, a hároméves terv keretében befejeztünk egy kétkilóméteres útépítést a szigeten, hét utcában betonjárdát építettünk, C volt járvénykórházat kislakásokká alakítottak át, újjáépítettük a sporttelepünket, öt mélyfúrású kutat létezhettünk, területet vásároltunk a túzol/tó- szertár részére, Új révházat ép'- tettünk, motoros vontatót vásárol. tunk a dunai átkeléshez, a városi beruházás meghaladja a 900.000 forintot, — mondja Fehér József főmérnök. Építkezések; és öntözéses gazdálkodás — A «hároméves terv hátralévő részében útépítésre 8500, gyalogjárdákra ugyancsak 8500, parkosításra 20.000, közfürdő terv elkészítésére 5000, három újabb mély. kút fúrásra 21 000. gazdasági fel* szerelésekre 15.000, koranfeljáró- ú:ak építésére 50.000, a II. Lajos vontaitógőzös újjáépítésére 400.000, városi viliitmoemű beruházásra 30.000, egyebekre 250.000 forintót, tehát a város részéről kereken egy. millió forintot irányoztunk elő. A készülő hatalmas vasmű előmunkálataira: úttak, vasúti vágányok, barakok épí ésére és kisajátításra 105 millió forintot szánt a kormány. — De van még más tervünk H — folytatja a beszélgetést Fehér- vári István. A várostól délre 2000 holdas ér- mentesfteft területünk van, ami kiválóan alkalmas öntözéses gaz. d álkodásra, mert közvetlenül a Duna mellett fekszik. Ez is régi terv, még a F ö'dmiveW.v Olvasóköre vetette fel hosszú évekkel ezelőtt. A terület egyhannad része any- nyira vízálló, hogy nagyszerű rizstemő terület lezz. — A mi városházánkon a legteljesebb egyetértésben dolgozunk, — mondja dr Bartók Lajoa, — a Magvar Do'goeók Pártjával az élen a békés munka és a város fejlaaz- tésének a jegyében. Mohácsot, a történelmi magyar várpat naggyá, fejleszti éa felvirágoztatja « nípi demokrácia, ) i-f Mohácson naív lelkesedéssel Ú6 (Heszült érdeklődéssel várják a l1 döntést, mikor kezdik el a MA j_(tVAO telepnek szánt .300 holdon az ,(l épf'kezést. ami nemcsak kétmil- !; |• 'iárdoa munkát jelentene, hanem ’ é egyúttal azt U, hogy az e’ső kapa1- vágástól számítolt . A “ tíz esztendő alatt mintegy tíz ezer dolgozó családdal, tehát 30.000.re tehető lélekkel szaporodna a város. —* KA* naiv feladat áll elöltünk — mondja dr. Bartók Lajos helyettes polgármester. — Az egyik Magyarország jövendő nehézipari központjának felállítása, a másik pedig a Duoahfd megépítése, ami Bácska egy nagy részel utalná hozzánk. — Elsősorban a Dunának .köszönhetjük maid. ha valóban ^megépül itt a MÁVAG telep, mert a legolcsóbb módon lehatne szállítani a vasércet Bulgáriából, sőt a Szovjetunió jóvoltából még Krivojrogból is. '1A szén adva van Komlóról, tehát i1 minden együtt találkozhatna Mohi, i1 csőn, a-zon a területen, ahol a mo- i háeai csata lefolyt, A tárkép s*e- i1 rint ugyanis a gyártelep egyik e*r. ka pontosan az emlékműnél len- i !ne. i1 — Köztudomású, — mondja Fehérvári litván műszaki tanácsot, B városrendezési tervek készítője, a város szerelmese, — hogy a komlói szénből néhány százalék hij- ján olyan kokszot lehet előállítani, ami
